BUDAPEST MINT IRODALMI KÉRDÉS

HVG ONLINE VÉLEMÉNY
Szerző: Hont András
2016.01.14.

„Szeretlek édes Budapestem, / Te pajkos, kis kokott! / Mint a kacér lányt, kit bolondos / Szívünk már megszokott”¹ – piruettezett be a miniszterelnök a tárgyalóterembe, hogy evvel is fölhívja a figyelmet arra, hogy számára a főváros nem finanszírozási, hanem irodalmi kérdés. Nono! – gondolta a jóval gyakorlatiasabb főpolgármester, s válaszában igyekezett reális képet festeni a város helyzetéről: „ahol a sárga villamosok járnak, / a boltok bezárnak, / ott van Budapest”², miközben azon mélázott, hogy talán mégsem fonódó villamost kellett volna létesíteni, hanem szonettkoszorút.

„Ó, mint imádlak, mint szeretlek / csordult szivem bálványa, Pest; / ha rámfuvall százszínü lelked, / a vér eremben újra pezsg”³, de pénzt, azt nem adok – felelt a miniszterelnök.  – „Te vagy a tavasz, te vagy a világ legszebb városa Budapest, ahol forró nyári estéken minden épkézláb ember a Dunaparton sétál, az ezüst holdfényben, a virágzó gesztenyefák illatárjában”⁴, egyébként meg az anyád – fogta hízelgőre a főpolgármester, hogy aztán kitörjön belőle az őszinte. Sehogy se értette ezt az irodalmi kérdés-dolgot.

Nézd – próbált nyugodt maradni a miniszterelnök – „Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan! / S én Pestnek mindig jóbarátja voltam, / És ahol csak kell, hát pártját fogom”⁵, ám egy büdös vasat nem látsz tőlem. Persze igazából nem tőlem, hanem az EU-tól, bár nemrég azt mondtam, hogy mi olyan nemzet vagyunk, „amely soha nem kuncsorog másoknál, soha nem kéri mások pénzét, se ura, se alattvalója, se eltartója, se eltartottja nem akar lenni más népeknek”, de valójában nekem egy fillérem sincs, mások pénzén játszom a gavallért, de ez mindegy, mert te abból se kapsz. A főpolgármester igényei alátámasztására hosszas magyarázatba fogott: „Egy buszjegy egy ötven, az ember ön / állóan lyukaszt. / Föllép és nyomul a szerkezet felé”⁶, vagy választhat más módot a közlekedésre, „Épp 1000 korona, hajón megyek Pestre. / Annyit néztem, hogy belefáradtam, / Azért elnézném még esztendeig”⁷. S mindezt ellenőrizni kell, s mindez pénzbe kerül! „Kalauzok járkálnak körbe-körbe odalent a sötét udvaron. Az éjszakai járatok kalauzai”⁸. – És változatlanul azon töprengett, hogy mi a lótúró van ezzel az irodalommal. Tán úgy kell érteni, hogy a miniszterelnök számára irodalmi kérdés Budapest, hogy olyan, mint az irodalom a tantervben? Hogy végül az egész város helyén egy bazinagy testnevelésóra lesz? A főpolgármester tanácstalanul nézett...

ITT OLVASHATÓ