Szerző: Szabó Elvira
2016.01.21.
Többször írtunk és gondolkodtunk mostanában az önmegvalósításról itt, a Lelkizónán. Szóba került, hogyan lehetünk valódi önmegvalósítók a gyakorlatban, és milyen tágabb társadalmi hasznot hoz az önkiteljesítő élet. Lépjünk egyet tovább e témában, méghozzá az olyan, nehezen megválaszolható kérdések felé, amelyek szervesen kapcsolódnak az értelemmel teli, önmegvalósító élethez: „Melyek azok a bennem szunnyadó képességek, amelyeket kibontakoztatni szeretnék? Milyen tevékenységek bírnak számomra értelemmel? Ki is vagyok én?”
Közhellyel élve, mielőtt önmegvalósításba fognánk, meg kell találnunk önmagunkat. És nem a szemünk előtt elhúzó utcai óriásplakátokról, a médiából látott ilyen-olyan imázs vagy hozzátartozóink elvárásai alapján – ha így teszünk, nem önmagunkat, hanem egy hamis ént fogunk megvalósítani. A belső, szilárd alapra kell ráakadnunk, amit úgy hívnak, önazonosság, és amiről tudjuk: „Igen, ezt képviselem a világban.”
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.