Szerző: Csendes-Kerti Emese
2016.01.27.
magyarnarancs.hu: Miért problémás a Fogyasztóvédelmi Hatóság döntése?
Dojcsák Dalma: Mert alapjogokat korlátoz. Egyrészt a szólásszabadságot, a közügyek megvitatásának szabadságát, másrészt a művészeti élet szabadságát, hiszen ez egy művészeti projekt, amely politikai témában nyilvánított véleményt. A politikai szólás- és beszéd lehetősége nagyon széles körben védett, ugyanakkor csak szűk körben engedett meg a korlátozása. Nagyon erős érveknek kell lenniük amellett, hogy a politikai beszédet az állam korlátozhassa, mert ebben az esetben magának az állam kritizálásának lehetőségét veszik el a polgároktól. Az, hogy Magyarországon és más országokban milyen körülmények között lehet terhességmegszakítást végezni, alapvetően közügy. Fontos, hogy egy közügyről az állampolgárok vitatkozhassanak, hiszen az erről folyó diskurzus befolyásolhatja a szabályozások esetleges megváltozását. Ezzel a döntéssel a hatóság beleavatkozott a vita menetébe, ezzel pedig megsértette a szólásszabadságot és a művészeti élet kibontakozást. A szólásszabadság eddigi jogirodalma alapján megállapíthatjuk, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság nem volt figyelemmel arra, hogy ebben az esetben egy nagyon fontos közügyről van szó. Ez egy szűklátókörű döntés, hiszen itt nem csak azt kell megvizsgálni, hogy történt-e reklámtevékenység, hanem azt is, hogy ezzel a határozattal korlátozzák-e a demokratikus vita szabadságát. Ennek vizsgálata jelen esetben nem történt meg...
ITT OLVASHATÓ
VálaszTörlésKiss Judit Ágnes:
Hazádból, hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz,
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még, ki zenét szerez,
És színházat csinál,
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mélyrepül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül,
Míg annyi jóval van tele
A másik serpenyő,
Ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
De itt van szükség rád nagyon,
Sötétben lenni fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova,
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jajt.
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod,
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
Maradj tövisnek, bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit a kéz
Álmában is vakar.
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg, végül melyik
A súlyosabb kereszt?