TERÍTÉKEN A PAKSI TITOKTÖRVÉNY

A TASZ JELENTI
Szerző: Szabó Máté Dániel
2015.12.14.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén foglalkozik a Paks II beruházással kapcsolatos adatok titkosításáról szóló törvénnyel. Az Alkotmánybíróság eljárását az Országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezte: csak pár olyan ügy van, amelyben az ellenzéki képviselők összefogtak egy indítvány erejéig, ez az egyik ilyen. Kivételes az ügy azért is, mert az Alkotmánybíróság hozzáférhetővé tette több szakmai szervezet álláspontját is az ügyről. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.

A támadott rendelkezés szerint „[a] Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjára figyelemmel – azok keletkezésétől számított 30 évig – közérdekű adatként nem ismerhetőek meg.”

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint természetesen a törvénnyel nincs semmi gond: az megfelel a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozása alkotmányjogi feltételeinek.  Szükséges korlátozásról van szó, mert a beruházás „immanensen érinti az állam külső és belső biztonságát és energiaellátás-biztonságát”, „szellemi, gazdasági és iparjogvédelmi ismereteket igényel, amelyeknek védelme a szerződő felek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettségének immanens részét képezi.”

ITT OLVASHATÓ