Szerző: Rezeda
2015.12.22.
Mit ád Isten, horvát és szlovén válogatott sportolók röplabdáztak a két ország határa közt kihúzott drót fölött egy jóízűt a minap, így tiltakozva a hülyeség ellen, amely létbeli állapottal a mi külügyminiszterünk ezúttal – és nem először – az osztrák kancellárt vádolta meg igen kedvesen. Mindebből kitetszik, hogy egészen különös helyen élünk, ahol a degeneráltság oly mértékig üli farhátát, hogy nehezen lehet szavakba foglalni, csak úgy, ahogyan a címben böfög oda BB Szeredy Daninak. Van ugyanis a valóságnak olyan töménysége, amelyet artikulálva igen bajos lefösteni, és itt tartunk most épp.
A vers lenne a megfelelő forma, mivel azonban nem vagyok egy elSimon, mégiscsak tagolt mondatokban köll megnyilvánulom. Viszont dolgozok a tökéletességen, ezért keresetlen szavakkal mondom el, hogy ez a mi külügyesünk egészen egyedi teremtmény. Ahogyan a futsalpályáról átizzadt mezben beesett a klubba, azonmód hugyozta tele a zongorát (by Váncsa), nem véletlen, hogy leginkább már csupán teveszaros vidékeken fogadják, amely helyekre világot látni érkezik, más különösebb oka nem lehet az utazgatásra, viszont jól elvan a melegben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.