MÍTOSZOK, TROLLOK, SZERKIK

HORDÓSZÓNOK - ATLASZ
Szerző: Atlasz
2015.12.25.

Sok éve már – akkor észre sem vettem – valaki elhelyezett a blogjában egy egyszerűségében is különös verset. A költemény történetet mondott el Jézussal, Máriával és Istennel – mai nyelven, közönségesen, ahogy beszélünk. Arról, hogy milyenek is vagyunk mi emberek: esendők, megalkuvók és kéjencek. Hétköznapi bűnösök.

Az efféle ábrázolás nem mindenkinek magától értetődő. A világ árvája József Attila illetlen mondatot tett közzé Tiszta szívvel – mert van-e illetlenebb a gyilkosságnál? – s egy botcsinálta ítész megbélyegezte, holott mindenki tudhatta, hogy a költő nem akar embert ölni, sem öletni, hacsak nem önmagát. Horger elhíresült. Másként vált világhírhedtté Tóth László, aki kalapáccsal támadt Michelangelo Pietájára. De nem akadt senki a Vatikánban, aki Horger módjára úgy vélte volna, hogy hazánk fia magára a Szűzanyára emelt kezet.

Ki gondolná azt a Charlie Hebdo gyilkosain kívül, hogy a szobor, a kép, a vers azonos volna azzal, akit ábrázol? Vajon a Sixtus kápolna mennyezetén tartózkodik az Isten, mivel egy ember odafestette? S ha a költő azt írja: Isten tömi Máriát, akkor az Horger módjára szó szerint értelmezendő?! Ugyan! A költő eleve kizárta, hogy azt jelenítse meg, aki tökéletes, aki ábrázolhatatlan és leírhatatlan, mert minden tulajdonsága meghaladja az emberi mértéket.

Voltak-vannak másféle istenek, mítoszok és ábrázolások. Indiában és az ókori Közel-Keleten vallásos tisztelet övezi a szexuális aktust. A görög mitológia pedig olyan, mint az egykori emberi élet. A hellének nemcsak Priaposzt bálványozták, de megértéssel számon tartották Zeusz félrelépéseit is. A zsidó-keresztény erkölcs szerint mindez másként van, de ma mégsem ragadunk kalapácsot, hogy Zeusz és Léda szobrát összetörjük, ollót, hogy Boucher frivol festményét felvagdossuk. A felháborodás inkább az erre hajlamos purifikátorok ellen, a Tóth László-félék ellen irányul.
Az ember nem azonos teremtőjével, de istenképiségében alkot képet, szobrot és verseket.

ITT OLVASHATÓ

Karácsonyi ráadás:

Petri György: Összegyűjtött versek