Szerző: Andre Lowoa
2015.12.16.
Gyöngyösi Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány szabadságharcos retorikája és a valós tettek közt óriási szakadék tátong. A politikus utalt arra, hogy a külügyminiszter maga is elismeri a szankciók káros hatását, a hatások kiküszöböléséhez ellenben következetesebb érdekképviseletre van szükség. „Nagyon örülünk annak, hogy a Jobbik után nemrégiben Orbán Viktor is elismerte azt, hogy a szankciós politikával Magyarország lábon lőtte magát […] Szijjártó Péter múlt heti külügyi bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a statisztikai adatok alapján 21 százalékkal esett vissza az idei év első 9 hónapjában, vagyis szeptemberig bezárólag, az Oroszországba irányuló magyarországi export”. Ugyanakkor, a szankciók egyértelmű ellenzése érdekütközést jelent az Egyesült Államokkal, a politikus emiatt kijelentette, hogy Magyarország szövetségeseket kell keressen a szankciós politika lezárásához. Gyöngyösi ilyen lehetséges szövetségesként Olaszországot, Szlovákiát, Csehországot említette, valamint Ciprust és Görögországot, ahol szintén katasztrófa szerű állapotokat idézett elő a kereskedelmi háború.
Az országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke felszólította a kormányt, hogy Magyarország nemzetgazdasági érdekeit vegye alapul a szankciók megítélésekor, ne az Európai Unió és az Egyesült Államok célkitűzéseit. Ha egy ország önmagában nem rendelkezik kellő erővel az amerikai nyomásgyakorlás ellensúlyozásához, szövetséges országok együttes fellépése akadályozhatja meg az európai gazdaság módszeres leépítését. A szankciók jelenlegi állás szerint január végéig vannak érvényben, megszavazásuk óta pedig az Európai Unió újonnan csatlakozott tagállamaiban egész iparágakat sodortak válságba, miközben válságba jutott a német autógyártás, és Franciaországban élelmiszeripari válság bontakozott ki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.