Szerző: SUSZTER
Mozgalmas heteken, hónapokon van túl a kínai fizetőeszköz, saját nevén a renminbi, azaz a „nép pénze”. Majd egy éven keresztül mesterségesen, deviza tartalékainak leépítésével (lásd utolsó ábra) tartotta stabilan a dollárral szemben a jüant a kínai jegybank, de aztán ezt a küzdelmet feladta és augusztus 11. és 13. között három lépésben hagyta azt leértékelődni. November 30-án pedig az IMF vette be devizakosarába a kínai fizetőeszközt, részben épp a leértékelésnek, és a piacbarátabb árfolyam-politikának köszönhetően.
Az augusztusi leértékelés váratlanul érte a piacokat, sokan a kínai vég kezdetének jeleként értelmezték a döntést. A kínai jegybank már tavaly év vége óta próbálkozik a lassuló kínai gazdaság ösztönzésével, melyet a likviditás bővítésével, a kötelező jegybanki tartalékráta és referencia kamatlábak visszavágásán keresztül igyekezett elérni. A deviza leértékelése elsősorban az export szektort volt hivatott segíteni.
Rövid megjegyzés: mind a világgazdaságban, mind Kínán belül csökkenni látszik az ipari termelés gazdasági jelentősége, a hangsúly inkább a szolgáltató szektorra tevődik át. A jelenlegi kínai lassulás két forrásból származhat: a világgazdasági növekedés lassulásából, illetve a kínai gazdaság strukturális átalakulásából.
Rövid megjegyzés: mind a világgazdaságban, mind Kínán belül csökkenni látszik az ipari termelés gazdasági jelentősége, a hangsúly inkább a szolgáltató szektorra tevődik át. A jelenlegi kínai lassulás két forrásból származhat: a világgazdasági növekedés lassulásából, illetve a kínai gazdaság strukturális átalakulásából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.