Szerző: narancs.hu
2015.12.27.
Még ki sem hevertük karácsony előtti, kicsinyt búskomorra sikeredett intelmeit, máris újra a nyakunkon Kövér doktor. A szokott hidegháborús dumáján túl most haza is beszélt. Természetesen kedvenc üzengető műsorukban, a Vasárnapi Újságban jelentkezett be a házelnök – alighanem azért, mert a szeretet ünnepe alatt berághatott valamelyik pártbeli kedvencére, mondjuk olyasvalakire, akinek megint túl sok szépet hozott a közös Jézuska. Bár mondandójának gerincét a bevett PR-szöveg tette ki, meg valami igazán minimális, épp csak fűszerezésre használt zsidózás-parasztozás, de azért sikerült mindebbe belecsomagolni lényegi mondandóját is.
A zsidózás-parasztozás tényleg szót sem érdemel, valami olyat mondott, hogy azért van ma hideg polgárháború az országban, mert az elmúlt huszonöt évben a „hajdani elitcsoportok” küzdöttek egymással, gyakorlatilag a legalapvetőbb dolgokban sem akarván megegyezni. A népiek tehát az urbánusokkal… Anyánk, borogass: fogja fel már valaki, hogy ez a felosztás, a hajdani elitek emlegetése mit jelent! Nem értékek megkülönböztetését, hanem csoportokét. Mindegy, a politikai haszonszerzés céljából így nyilván kényelmesebb, hatékonyabb, már ha finoman akarunk fogalmazni.
Mindezt persze csak a reflexei mondatták a magyar parlament elnökével, a hozott anyag, az üzenet a PR-szövegbe volt eldugva. Méghozzá a leggyakrabban használatos részébe: jaj, az a mi országunk nagy baja, hogy ellenfél nélkül maradt a Fidesz. Szegény jó szocialisták, mert elkúrták a fiatalítást, most majd az orrunk előtt jutnak a lengyel baloldal sorsára, s akkor mi lesz mivelünk, hiszen a Fidesznek is fiatalításra van szüksége, oh, csak el ne rontsa az is...
ITT OLVASHATÓ
Bródy János - Ezek ugyanazok
VálaszTörlésAhogyan 40 évvel ezelőtt is már voltak nehéz idők
de a Kondratyev-féle ciklusokkal sohasem törődtek ők
Mer’ az erősek mindig úgy érzik, hogy csalhatatlanok
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Mikor az entrópia emelkedik és mindent felkavar
A szolgálatok beindulnak, hogy ne legyen túl nagy a zaj
S kitüntetett szerephez jutnak megint a seggnyalók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Itt szép lehetsz, de okos nem, mert kötelező a hit
És ellenség lesz mindenki, aki kételkedik
És erkölcsről papolnak álszent köpönyegforgatók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Lassan kihull a memóriákból az egyéni tapasztalat
És átírja a központból kiküldött új adat
S jönnek a minden rendszerhez alkalmazkodók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Ahogy mindig újra kezdődik a bálvány körül a tánc
Megint befonja életünk egy láthatatlan lánc
És jönnek a lelkes ostobák s a gyáván megalkuvók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
S ha végül rájuk dől a ház és nincs már több hitel
Majd mást vádolnak azzal, amit ők követtek el
És engedelmes szolgáló a törvény és a jog
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Hát kedves fiam, édes lányom, véssétek be jól
E szép országban pusztít más is, nemcsak az alkohol
Jönnek majd és hirdetik, hogy milyen nagy magyarok
De tudjátok, hogy ezek bizony mindig ugyanazok
Édesapám, te megmondtad: ezek ugyanazok
Óh, valahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad
Van, ahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad