KISKARÁCSONY

HUPPA BLOG
Szerző: Szele Tamás
2015.12.24.

Kedves Jézuska, először is hadd kívánjak neked boldog születésnapot. Tudod, kicsit zavarban vagyok, nem értem, hogy van ez, mások esetében ilyenkor mi adunk ajándékot, de ha rólad van szó, kérni szokás tőled ebből az alkalomból mindenfélét – nézd, te egy nagyon kedves valaki vagy, gyere, hadd hívjalak meg egy kávéra, anyagi viszonyaim ennyit tesznek lehetővé, és nem bízom a szolgáidban, inkább nem küldöm el velük, még megisszák.

Maradjunk annyiban, hogy ha legközelebb erre jársz, mindig van nálam egy kávéd, ha gondolod, egy söröd, egy ebéded a kínainál és jó szavam mindig lesz hozzád. Csak arra kérlek, nehogy viszonozd, elég neked, hogy a többiek kívánságát teljesítsed, nekem ne hozz semmit. Annyi mindent kaptam Karácsonyra a barátaimtól, kedveseimtől, hogy szemtelenség is volna tőlem, ha ezt-azt kérnék. De másokkal foglalkozhatnál, Jézuskám, ha ráérsz, nagyon rájuk férne.

Először is, itt van nekünk egy kis országunk, akkorka, mint Izrael volt a te idődben, tele bajjal-gonddal, búval van bélelve, tenger a félelme. Lakja ezt vagy tízmillió ember, mindnek más a baja, hanem, ahogy látom, a legtöbbjének az, hogy ez a mi Heródesünk, ez a negyedes fejedelem minden zsebbe belenyúl, mindenbe beleszól, élni sem lehet tőle. A szegénytől lop, a gazdagnak adja, meg van zavarodva. Édes Jézuskám, szólítsd már magad elé, beszélgess el vele, mert az még istenes, hogy engem nem hagy élni, de lassan már asszonynak, gyermeknek sincs békessége tőle. Beszélj már a fejével, sokan örülnének neki, csak arra az egyre kérlek, személyesen beszélj, mert ha üzensz neki, annak nem lesz foganatja, nem hisz az még az esztergomi érseknek, a pannonhalmi főapátnak sem.

Ha már itt tartunk, van itt nálunk egy másik fickó is, ez a helyettese a negyedes fejdelemnek (majdnem kétdekás fejedelmet írtam, ahogy viselkedik, meg is érdemelné), az egyenesen azt állítja, hogy neked közeli barátod és a te nevedben mindenféle szamárságot, rosszaságot cselekszik. Valami Semjén. A tegnap is állt egy romos kórház közepén, a sok beteg ott szenvedett, az orvosok épp zúgolódnak, és azt mondta a saját szájával, hogy soha még ennyit nem tettek az ispotályokért. Bátor ember, Jézusom, mert én ekkorát nem mertem volna hazudni egy düledező gyógyintézetben, még rám szakad a födém. Na, vele is beszélni kéne, de ha nincs időd arra, hogy magadhoz szólítsd, vagy kedved nincs – megértem, nekem sem lenne – adjál neki, kérlek szépen egy nagy, piros szemű, fehér nyuszit. Nagyon nagyot. Vadászpuskával. Vagy géppisztollyal. Ugyanis ez a papi fejdelem nagyon szeret vadászni, és annyira kellemes, izgalmas lenne, ha egyszer már a nyuszik is visszalőnének...

ITT OLVASHATÓ

Karácsonyi ráadás:

Mozart - DIE ZAUBERFLÖTE - Salzburg 2006, Highlights