Szerző: Csillaghamu
2015.12.25.
Az USA-ban minden évben kitör a háború karácsony körül ilyen dolgokon, hogy szabad-e „kellemes ünnepek”-et kívánni „kellemes karácsony” helyett, vagy hogy szabad-e a „christmas”-t „xmas”-nek rövidíteni, s ezzel kilökni a „Christ” (Krisztus) betűket a szóból, annak ellenére, hogy az xmas „x” betűje a görög „Χριστός” szóból származik, ami Krisztust jelent.
Mózes vs. Mikulás
Talán nem vett részt mindenki ilyen vitában itthon, de arról még országunkban is szó esik olykor, hogy mennyire helyes a télapót belekeverni a karácsonyi ünnepbe.
Talán nem vett részt mindenki ilyen vitában itthon, de arról még országunkban is szó esik olykor, hogy mennyire helyes a télapót belekeverni a karácsonyi ünnepbe.
Azon is bizonyára mindenki elgondolkodott már, hogy mennyire helyes összevonni az ajándékozást, az anyagiasságot, a vadkapitalista vásárlási rohamot a karácsonnyal, amit a szeretet és az emberiség megmentője ünnepének tartunk… De mennyien gondolkodunk el arról, hogy egész pontosan mi köze a kereszténységnek és Jézusnak december végéhez, és hogy van-e bibliai vagy történelmi alapja ennek, vagy más karácsonyos hiedelmünknek.
Járjunk utána… de csak miután hajtogattunk a fejünkre egy bazinagy alufólia csákót.
Remélem, az olvasók többségének nem meglepetés, hogy a karácsony körüli dolgok jelentős része nem bibliai.
A bibliában szó sincs Jézus születésének dátumáról. Egyes keresztény kutatók bizonyos utalások alapján, mint például a birkapásztorok munkája, úgy hiszik, hogy valószínűleg tavasszal születhetett Jézus, mások őszre következtetnek ezekből az írásokból, de egyik sem kőbe vésett tény. Ami azt illeti, rangos keresztények, például az i. sz. 200 körül író Alexandriai Kelemen, híres keresztény püspök és teológus sem tudta megmondani Jézus születésnapját. Irományaiban több különböző dátumot is hátrahagyott, többségük tavaszra szólt, de nem volt köztük az általunk ismert december 25.
Akkor hogyan alakult ki?
Tudniillik az északi féltekén december végén, 21-én vagy 22-én a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal. Ezt hívjuk téli napfordulónak, és szinte minden nép kultúrájában hatalmas ünnepek és grandiózus mitológiai elemek társultak hozzá, hiszen az élet ekkor kezdett ébredezni, a hideg telek ekkor kezdtek el enyhülni.
A római birodalomnak is, ahol a korai keresztények éltek, megvolt a maga i. e. több száz évre visszanyúló tradíciója a téli napforduló körül: a Szaturnusz isten tiszteletére tartott Saturnalia ünnepe. A rómaiak élete ilyenkor teljesen felfordult néhány napra. Óriási lakomákat tartottak, megajándékozták egymást, énekeltek az utcán, fényeket gyújtottak s miegymás.
A 2. évszázad közepe felé elterjedt Sol Invictus (a Halhatatlan Nap istenének) kultusza. 274-ben Aurelianus császár hivatalos államkultusszá is tette az istenség imádatát, aki december 25-én született, és születésnapján (Dies Natalis Solis Invicti) hatalmas ünnepeket tartottak. A keresztény papok féltek a pogány vallások egyes szokásainak népszerűségétől, amelyekben sok keresztény hívő is részt vett, ezért számos ilyet integráltak a kereszténységbe. Így tettek a Saturnaliaval is, illetve a Natalis Solis Invictivel is. E pogány ünnepek eltörlése elképzelhetetlen volt az immár keresztény Római Birodalomban, így a 4. században hivatalosan december 25-e lett a karácsony.
Oké, valószínűleg megtaláltuk a dátumot, akkor mi a helyzet a többi részlettel? Mondjuk... a három királyokkal?
Karácsonyi ráadás:
Vienna Philharmonic New Year's Concert 2014 Full (HD)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.