Szerző: Danó Anna
2015.12.30.
ITT OLVASHATÓ
2015. december 30., szerda
"EZT A DÍJAT A KISZOLGÁLTATOTTAK KAPTÁK" - INTERJÚ SÁNDOR MÁRIVAL
NÉPSZABADSÁG ONLINE
Szerző: Danó Anna
2015.12.30.
Kilenc hónappal ezelőtt vált ismertté, amikor először beszélt a nyilvánosság előtt kifizetetlen túlórákról, az egészségügyben dolgozók nyomoráról. Azért, hogy civilként szabadon szervezhesse akcióit, munkahelyén fel-, diplomájáról pedig lemondott. Sándor Mária hiánytünet – kiállása önmagában demonstrálja, mekkora erkölcsi adóssága van a kormánynak az egészségügyben. A Népszabadság által alapított és először odaítélt Respekt díjat 2015-ben Sándor Mária kapta. A szerkesztőség az elismeréssel az év nagy emberi teljesítményeit kívánja elismerni.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Danó Anna
2015.12.30.
ITT OLVASHATÓ
Sándor Mária előtt tiszteleg a Népszabadság (VIDEO)
VálaszTörlésÉs természetesen mi, bloggerek is...
Sándor Mária minden gondolatát úgy kezdi és azzal zárja, hogy a kisemberrel ezt nem lehet megtenni. Azt viszont meg kellene. A bekezdés elején nem volt szükséges a név mögé jelzőt, határozót írni, hogy tudja az olvasó, kiről van szó. Elég volt a név. Pedig Sándor Mária is kisember. Ahogy az igazán nagy formátumú jelenségek, az Eiffel-torony, a Niagara-vízesés vagy mondjuk a Bernabeu stadion közelről tekintve zavarba ejtően kicsik, de legalábbis nem robusztusak. A lényegük az.
VálaszTörlésSándor Mária is törékeny. Kicsi. Nem a termete, hiszen magas. De a végtelenségig kisember.
A hite a nagy és az akarata. És az igaza. Ami egyszerű. Nem tűrheti, amit ápolónőként több mint két évtizede megél. Hogy már alig tudnak segíteni a betegeken, ami csecsemők esetében, akikkel ő dolgozott, és majd még fog is, még fájdalmasabb, mint egyébként. Nem tudta tovább elviselni, hogy például munka közben inkább nem isznak, hogy ne kelljen vécére menni. Mert az ott mindennek az alja.
Sándor Mária kisemberként azzal szembesült, hogy kolléganői vagy a betegek pusztító helyzetéről saját köreiben hiába beszél, sem a szakszervezet, sem a kamara, sem senki, akiben hinni lehetne, nem tesz – mert nem tud, nem akar, vagy nem mer – semmit. Ha így van, vagy végigzokogja az életét, vagy belevág. Az utóbbit választotta. És a fekete ruhás nővért hónapok alatt megismerte az ország. Immár kénytelen volt tudomást venni róla a szakmája is. Nagy demonstrációkat szervezett, kis eredményekre futotta is. De az igazi eredmény az, hogy nem lehet már nem tudni arról, mi van a hazai egészségügyben...
Kisember (Népszabadság)
...A civil kurázsi hordozói azok a kevesek is, akik felismerték, hogy az igazán erős egyéniség megengedheti magának azt a gyengeséget, hogy beismerje tévedéseit. A civil kurázsi hordozója az is, aki nem ír alá, nem esküszik fel, nem fogad el kurzus-vacsora meghívást, és felemeli szavát és hangját, ha kell. Meg a fejét! Ők azok a kevesek, akik vállalták és vállalják a veszélyt. Azt, hogy hatalmi parancsra kirúgják, utánanyúlnak, családját megfélemlítik, hazugságokkal befeketítik, karakter-gyilkolják, vagy egzisztenciálisan tönkreteszik. Ők azok, akik inkább felmondanak, lemondanak és visszavonulnak, vagy külföldre menekülnek. Sokan írástudók is. De nem vállalják tovább a vállalhatatlant. Mert igazi polgárok, mert úriemberek.
VálaszTörlésDe ők azok a kevesek is, akiket a Hatalom sem legyűrni, sem elüldözni, sem megvenni nem tudott. Ők azok a civilek, akik a társadalom legértékesebb, alapvető humán szövedékét, a Márai által értékteremtőnek nevezett, klasszikus értelemben vett polgárságot alkotják...
Civil kurázsi (Népszava/Kuthi Csaba)