Szerző: rezeda
2015.12.24.
A szonta azibojnéni a tennap, hogyhátgyerekek mindgyá itta karácsonyis, mostmá télleglegyetek nagyonjók, mer a kisangyalok nemhoznak nektekfát hazase. Apityu vihogot mámegin, a szonta, hogyő azévihog, megrosz, mernálukmár járhatak azangyalok, mera fa márazerkéjen van.
Külömbenis, télleg járhatakitt mármer, akisböskén újkabát vót. A szonta, hogykapta. Eementek azanyukájáva valami hejreahol sokan vótak, lehetet ruhákat válogatniaz, anyukája eztetami rajtavót szereztemeg. Apityu aztkérdezte tőlehogy, a harakbácsi vóte ot, vagya másikaki a pötyöslabdát hoztanekünk amikuláskor, de a szonta, hogynem.
A szonta a kisböske, hogy vitekonnan haza olajt, cukrotmeg sokminden, ésaz anyukája örütt, hogyazé lesznekikis karácsonyuk, tudfőzni valami, ha nemtud azoviba jöni a kisböske. Apityu aszontahogy még szerencseez, mer nem ályulelnekik, minta mútkoritt azoviba, amikor átlátszot afüle minda bice bocának, a küsmödi unokályának amesébe.
Apityu kérdeztea kisböskét, hogy kaptake kökénytis, de a kisböske nemértete, a szonta, hogy szalonnáscukrot adot egynéni neki. Apityu vihogot, meg csuffolta, hogymég kolbászostortát isadtake, neki, és akisböske rínikezdet. Azibojnéni meghalota ésnagyon mérgeslet, a szonta, hogy apityut eeviszi azördög, deazcsak vihogot, hogyaza mikulássa jár, deazmeg márelment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.