EGY ÓVODÁS NAPLÓJA III. - ELJÖTTHOZZÁNKA FIDESZMIKULÁS

REZEDA VILÁGA

Szerző: Rezeda

Nemtudom, mérvisitott a kisböske, bisztos örűt, hogykap csokit, mera a harakbácsi nem küdött neki, hijába mondta aszt, hogy megvédiőtet. Aziboj néni kinyitota azajtót, és bejöt háromember, deegyiksevót mikulás, pirosakse vótak, mégcsak sapkase vótrajtuk.
A szonta azibojnéni, hogya lekkövérebb aza becsózsolti bácsi, aki képviselminket a paaramentbe, afideszbe képviselőbácsi. Nemértettem azegészet, már aszittemhogy énekeni köllnekiis, mint a mútkor annaka másiknak, de nemköllött. Atöbbiekis fölébrettek, ésnészték mivan.
Két pötyöslabdát hozott a becsóbácsi, megvalami kekszet asziszem. Valamitbeszét, asztán ementek. Hangossan köllött megköszönni alabdákat, mindenki csaknézet, hogyhát akkó ki isvót amikulás, de senkise tutta. Csak azibojnéninek vótjó, nagyon láccot aszemén, ojanvót neki, minatmikó migráncsnézőbe vitte minket...

ITT OLVASHATÓ