Szerző: Toadwart66
2015.12.25.
"– Vajon korrupció volt az 1948 utáni kommunista államosítás vagy az 1989 utáni rendszerváltás privatizációja? Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban. Például minden külföldit, aki termelő beruházást valósít meg, tárt karokkal várunk. Erre mondják azt, hogy „de hát ez maga a korrupció!”. Ez politikai nézőpont, itt valójában a korrupció szó mitikussá tételéről van szó." (Lánczi András)
Kovács Ákos, Jakupcsek Gabriella, Kövér László személyes tragédiája és gyalázatos meghurcolása elterelte a figyelmet 2015 legcinikusabb, legbutább, legpofátlanabb, vagy ki tudja "legmilyenebb" mondatairól. Ezeket a derék Lánczi András (59) konzervatív filozófus, politikatudós, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője, a Századvég Alapítvány elnöke, a Nézőpont Intézet Alapítvány Kuratóriumának elnöke mondta ki. A neves politikatudós névjegykártyája valószínűleg A4-es papírméretű lehet, hogy minden fontosabb készségét becsületesen fel lehessen tüntetni rajta. Ő az édesapja Lánczi Tamásnak (36) a Századvég Alapítvány vezető elemzőjének, a Politikai Elemzések Központjának igazgatójának. Apa, fia és a jelenlegi kormány között idilli, harmonikus, példaértékű a kapcsolat. Szépen el is éldegélnek így hármasban. Diszkrét tevékenységüket nagy-nagy békesség, nyugalom és egyetértés jellemzi. Tényleg egy rossz szót sem lehet mondani rájuk.
Egy konzervatív gondolkodótól azonban a kommunista államosítás könnyed rehabilitációja meglehetősen bizarr állításnak tűnik. A rendszerváltás privatizációját is ez a tiszteletreméltó (Teddy Meldrum) társaság szokta vagyon-átmentésnek nevezni. Akadnak is bőven példák, amelyek alátámasztják ezen állításokat, tehát az az eredetei tőkefelhalmozás sem volt erkölcsileg patyolattisztának mondható tevékenység.
A miniszterelnök úr zéró toleranciája korrupció ellen ezek szerint kimerül abban, hogy azt mondja, ez itt, ami nálam van az pont, hogy nem az. Szép kis ország az, amelynek erős pilléreit korrupcióból építik fel. A későbbiekben ennek még rengeteg kockázata és káros mellékhatása lehet. Erről lehetőleg senki se a Lánczi-klántól kérjen hasznos tanácsot. Tele vannak munkával és nagyon drágán adnak felvilágosítást az ilyen ügyekben. A korrupció veszélyeinek megismeréséhez érdemes inkább áttanulmányozni a Giovanni Falcone olasz vizsgálóbíró hősies és bátor küzdelmét az olasz szervezett bűnözés ellen. Bár Falcone és a felesége 1992. május 23-án brutális merénylet áldozata lett, hatalmas csapást mért a Cosa Nostra érdekeltségeire és tagjaira. (Az ember, aki szembeszállt a maffiával – Giovanni Falcone)
Azt valószínűleg sem Lánczi papa, sem a szintén rendkívül tehetséges bocsa nem tudná megmondani, hogy egy szépen beindult és jól bejáratott pillér építést (azaz a korrupciót) ki lenne képes szép szóval vagy rimánkodással megállítani. Letartóztatások, bírósági tárgyalások, kemény ítéletek nélkül erre nagyon kicsi az esély. A korrupcióval nemzeti burzsoáziát építeni nem veszélytelen játék, mivel a kedvezményezetteknek nem lehet azt mondani, hogy: - "Uraim, a pillérek szerencsésen elkészültek és tényleg nagyon szépek lettek. Mostantól mindenki viselkedjen tiszteségesen és harcoljon a kíméletlen és kegyetlen szabadverseny szabályai szerint, különben irgalmatlanul bezárjuk egy sötét cellába." A nemzeti pillérek az első igazi súly alatt összeroppannának, mivel képtelenek lennének felvenni a versenyt a zord közgazdasági körülmények között edződött konkurenciával. A korrupcióról nem lehet olyan könnyen leszokni, mint a dohányzásról. Egyesek szerint ráadásul az utóbbi sem könnyű mulatság és sziklaszilárd jellemet kíván...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.