Szerző: A nő 2x
2015.12.23.
Ha már úgy gondolja, hogy minden családtag, barát és munkatárs Karácsonyi ajándékát megvette, megírta, elkészítette, és már csak annyi dolga maradt, hogy bevásároljon, süssön, főzzön és takarítson, azaz a következő két napot háztartási „ámokfutással” töltse, akkor téved! Elfelejtkezett egy fontos, az Ön – és szerettei - számára különleges és megismételhetetlen emberről, saját magáról!
Ez itt most az önzés helye?
Talán így Karácsony táján nem számít szentségtörésnek egy bibliai idézetet említeni:” Szeresd felebarátod, mint tenmagad!” A felebarát részt persze értjük, na de magamat is szeressem „annyira”? Akkor legyek önző? Nem önzésről van szó. Az tud igazán szeretetet adni, aki jóban van önmagával. Ráadásul mindez nem is elég. Az tud hiteles szeretetet adni, akit figyel saját magára, aki töltekezik. Az életünk tele van kihívásokkal, olykor nehézségekkel és problémákkal, melyek felemésztik erőforrásainkat – jókedvünket, lelkesedésünket, őszinte mosolyunkat. Ha nem teszünk azért, hogy megőrizzük (visszaállítsuk) egyensúlyunkat, lelki energiatartalékunkat, akkor másoknak sem tudunk őszinte szeretetet adni. Miről is beszélek? Felkelhetek hajnalban süteményt sütni, de mit sem ér, ha másnap feszült és türelmetlen vagyok a családommal. Igent mondhatok minden kérésre, amit aztán látványos rosszkedvvel teljesítek. Megtehetek mindent a szeretteimért, ha ezt követően éreztetem velük, hogy mekkora áldozatot hoztam értük. Mobiltelefonra cserélt ölelés, tiszta öröm helyett tiszta lakás. Mit ér mindez, ha közben valahol, észrevétlenül elvész a lényeg: az együttlét öröme, a felhőtlen nevetés és egy boldog anya, vagy édesapa mintája, vagy egy párkapcsolat, ahol még él a romantika.
Mit kérjek magamtól?
Végre egy ember – ez volnék ÉN -, aki tudja mire vágyom nagyon, aki ismeri minden gondolatom, akitől azt kapom, amire a legnagyobb szükségem van. Tényleg így van? Pár kérdés, amire – ha őszinte szeretne lenni – gondolkodás nélkül vágja rá a választ:
- Teszek olyat, ami árt a testi, vagy lelki egészségemnek?
- Szánok elég időt pihenésre, feltöltődésre?
- Gyakran mondok igent, olyan helyzetekben, amikor a lelkem torkaszakadtából üvölti a nemet?
- Az érzéseimre hallgatok, vagy a „kell”-ek és a „muszáj”-ok alakítják a döntéseimet?
- Ki tudom mondani, hogy mit szeretnék, mire vágyom?
- Vannak olyan terveim, céljaim, amelyek nagyon fontosak, mégsem tettem értük semmit (eleget)?
Karácsonyi ráadás:
Weöres Sándor - A teljesség felé
Szabó Magda: Az ajtó
Márai Sándor Füves Könyv Ajánlás
Menzel: Az én kis falum
Shakira - Rock In Rio 2011
Picasso Kalandjai
Black And Blue - BENKO DIXIELAND BAND
A nő hétszer
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.