Szerző: PuPu
2015.12.14.
De érdemes is volt odafigyelni rá, mert megtudhattuk, további harminc évig abban a megtiszteltetésben tervez részeltetni bennünket, hogy ő lesz a miniszterelnökünk - már, ha a felesége megengedi.
Nincs kétségünk, meg fogja engedni, kell még egy kis ezt-azt hozzáragasztani a családi vagyonhoz, és még az állami erdőket se privatizáltuk...
Elképesztő, ennyi ember egykupacban, es egy se akad, aki elröhögné magát ezen a tenger baromságon, amit szeretett vezérünk összehordott.
Ami azt illeti, annak van igaza, aki azt mondta, hogy nem érdemes erre szót vesztegetni, Orbán egy más síkon éli életét, és ha véletlen elkezd szédülni, hogy le ne essen róla, hát bekapja azt az egy pirosat, egy hosszúkás zöldet, meg a kerek, nagy fehér tablettát és az élet lebeg tovább.
Sajnos az átlagember a világban azt hiszi, hogy nem egészen kétmillió valóságos támogatója helyett tízmilliónyian támogatjuk, jóllehet a nyolcmillió küzül legalább négy defektesnek tartja, a másik négy pedig nem mer szembemenni vele, merthogy olyan szépeket mond, nomeg fél, merthogy magyarember imád rettegni.
Beszél terroristákról, akik mind migránsok, de nem utal szóval sem arra, hogy nem minden migráns terrorista, és arról sem, hogy a terrorizmus éppen azért olyan félelmetes, mert nem kellenek tömegek hozzá, elég nyolc ember, és kétségbe lehet ejteni Európát.
De ez nem is érdekes, hiszen ez a probléma nála csak egy azon gondok hosszú sorából, melyek alkalmasak arra, hogy ellenségképet mutasson fel a népnek, akitől félni lehet, és aki ellen - természetesen az ő vezetésével - harcolni kell, minden igaz magyarnak.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.