Szerző: FSZDL
2015.12.20.
Szabadtéri munkahelyeken a munkavállaló szervezetére az időjárási viszonyok közvetlenül hatnak, azok hatását a klimatikus tényezők, a ruházat hőszigetelése és a hőszabályozás határozza meg. A hideg munkakörnyezetben végzett fizikai munka veszélyét elsősorban a szövetek lehűlése jelenti, illetve az ebből következő diszkomfort és hidegsérülés. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kéz remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához.
A hőegyensúly felborulása fokozatosan kimerüléshez vezethet: fáradtság, az ideg-izomműködés elégtelensége, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása következhet be.
Ismert, hogy a tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a már megnyugodott légzőszervi- és szív- érrendszeri megbetegedések is fellángolhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (pl. kéz-kar vibrációs szindróma, asztma).
Ismert, hogy a tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a már megnyugodott légzőszervi- és szív- érrendszeri megbetegedések is fellángolhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (pl. kéz-kar vibrációs szindróma, asztma).
A fenti egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. sz. melléklete].
A szabadtéri munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +4 °C-ot nem éri el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.