Szerző: Vékony Gábor
2015.12.28.
– Nagyon téved. Aki filmtörténetet ír, nem kezdheti mással, mint... Poppy! Mondd csak, hol is vannak azok a barlangfestmények?
– Niaux-ban.”
Martin Scorsese 2011-es művében, A leleményes Hugóban hangzik el a fenti párbeszéd a filmkészítés egyik úttörője, Georges Méliès és saját életrajzírója között. A film alapjául szolgáló Brian Selznick-regényben egyébként nem szereplő dialógus szellemesen mutat rá arra a problémára, hogy mit is tekintsünk a legelső filmet rögzítő eszköznek, illetve mozgóképnek.
Az érdeklődő kevés böngészéssel is találmányok és „a legkorábbi” filmek egész sorára bukkanhat: thaumatrope, vagyis bűvös korong, zootróp/zoetrope, praxinoszkóp, Muybridge sorozatfelvételei (1877), Marey fotópuskája (1882), Luis le Prince és a Roundhayi kerti jelenet (1888), Thomas Edison kinetoszkópja és William Dickson kinetográfja.
Ha a film születéséről nincs is közmegegyezés, a legelső mozielőadást viszonylag egyöntetűen 1895.
december 28-hoz kötjük. A Lumière testvérek kinematográf nevű találmányukkal ekkor tartották az első olyan nyilvános filmvetítést, amelyen belépti díjat is szedtek. A párizsi Grand Café indiai szalonjában harminchárom fizető néző volt tanúja a mozi születésének. A fivérek fotográfus édesapja, Claude Antoine Lumière egy fényképészeti lemezeket előállító gyár tulajdonosa volt Lyonban. Fiai közül Auguste 1862-ben született, két évvel volt idősebb Louis-nál. A „Fény” fiúk fizikusi, mérnöki, feltalálói tevékenységének eredményeként született meg a kinematográf, amely nemcsak mozgóképek rögzítésére volt alkalmas, hanem filmvetítésre is...
ITT OLVASHATÓ
A legnagyobb beszéd [Chaplin - A diktátor, 1940 - részlet, magyar szinkronnal]
VálaszTörlésThe Great Dictator - Charlie Chaplin - 1940 (angolul)
Stan és Pan (film)