Szerző: blogika
A "lényeg"
Attól tartok, hogy a "függetlenség" csak akkor erény, ha az önkritikus, belső szabadságot és a bátor, elvi következetességet jelenti. Nem igazán hangzik jól, ha egy a közvetlen önérdekén túl, minden iránt közömbös lény elköteleződés-mentességét, önzését és gőgjét fejezi ki. Mintha főleg azok terjesztenénk-terjesztetnénk magukról ezt a különlegességet, akik egyáltalán állítani merjük, elégedettek vagyunk vele, nem küzdünk érte önmagukkal kétségek között, viszont álcázni próbáljuk vele a hiányát.
A "függetlenség" legyakoribb publicisztikai jelentése azonban nem filozófiai és nem egy akármilyen "mentesség"-ben mért "negatív szabadságfogalom" szinonímája, hanem főként politikai és pongyola, nagyjából annyit tesz, hogy nem áll egyetlen hatalom szolgálatában sem, se pénzért, se ingyen. Többnyire sajnos még az erkölcsileg hitelesnek induló esetekben is páváskodásba fajul, és úgy illegünk-billegünk-csámpázunk vele a legtöbben, mint a jól megnevelt hajadon a szüzességével, aki már alig várja, hogy megkívánja és megfizesse valaki a legfőbb ékességét és "drágaszágát".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.