ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
Ehhez képest a mi 2006. októberünk, a tévészékház ostromával és a forradalom ötvenedik évfordulóján történt összecsapásokkal együtt kedélyes kerti piknik volt. Annyiban hasonlitunk csak a franciákra, hogy pártállástól függően teljesen máshogyan emlékezünk a történtekre és a magyar parlament sem volt képes arra, hogy kivizsgálja az ügyet. Gergényi nem Papon, Gyurcsány vagy Orbán nem mérhető de Gaulle tábornokhoz, Budaházy Bubu veszélyességét pedig nem lehet az Algériai Felszabaditási Frontéhoz hasonlitani. Ahogy György Péter sem Sartre és Molnár Attila Károly sem egy Raymond Aron. A mi kis háborúinkban valahogy mindig a pitiánerség dominált. Nincs tanulság, egyáltalán nincs... ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.