Szerző: PuPu
Sokat spekulálok ezen, persze aztán a végén mindig ugyanarra az eredményre jutok.Már Irak esetében sem volt teljesen világos, hogy hogyan is gondolkodik a világ vezető nagyhatalmának akkori vezetője a demokráciáról.
Nevezetesen, hogy demokratikus eljárás-e egy nép nyakába varrni a saját társadalmi modelljét, egyedül üdvözítőnek kiáltva ki azt, vagy valamiféle messianisztikus túlkapás, hogy ne mondjam, bolsevista trükk.
Gyanítom, inkább ez utóbbi.
Ez a mentalitás mindig csak bajt okozott, mióta a világ világ.
Függetlenül attól, hogy a modell egyébként milyen, hiszen az emberek még saját érdekeiket sem nézik, ha kizökkentik őket megszokott életmódjukból.
Ha egy nép évezredes hagyományai a despotizmusról szólnak, akkor a szabadság csak nyűg, hiszen minden tanult és családilag-társadalmilag átörökített viselkedésminta a szolgaságról szól, újat tanulni meg nyűgös dolog.
Ezen bukott el a szocializmusnak nevezett társadalmi kísérlet és ezen fog elbukni - részben már el is bukott - az amerikai demokrácia exportja, az angolszász modell.
Az arab tavasz is elbukott, hozadéka a káosz, a terror és az iszlám fundamentalizmus sohanemlátott megerősödése, mely olyan kihívások elé állította Európát, melyeket vagy megold, vagy belepusztul.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.