A MI HALOTTAINK, AZ Ő HÁBORÚJUK

KETTŐS MÉRCE BLOG

Szerző: TÖRÖK FLÓRA

Az, hogy mennyire érezzük közelinek egyik vagy másik tragédiát, sok mindentől függhet, de a halottak akkor is a mieink. Fiatal és idősebb férfiak, nők és persze gyerekek, olykor meg sem született csecsemők, akiknek reményeit és vágyait, szerelmeit és terveit váratlan közösséget teremtve a tragédiában, felfüggesztette a halál. Ők azok, akiket a „terrorizmus áldozatai” szomorú kliséjével könyvelnek el a szónoklatok, az elemzések és a grafikonok. Ahogyan ők azok is, akikre hivatkozva jóideje vívják országaink a „terrorizmus elleni háborút”. Furcsa mód azonban, az utóbbi jó 15 év alatt, mióta még nagyobb elszántsággal folytatják a mi nevünkben is ezt a harcot, mintha csak súlyosabbá vált volna a helyzet, és mintha egyre több lenne a halottunk. Mintha egyre több lenne az olyan térség, ahol nemcsak a szenvedés, jogtiprás és kilátástalanság válik rutinná, de a terrorizmus is felüti a fejét. Nem lehet, hogy valami nagyon nem stimmel ezzel a nevünkben űzött terrorizmus elleni háborúval, és az igazi ellenfeleink azok, akik, tudatosan vagy gondatlanságból, de mintha napról-napra azon fáradoznának, hogy ez a háború sose érjen véget?


ITT OLVASHATÓ