A Fordulópont harmadik részében a magyar társadalom egyik legégetőbb elvárását, az elszámoltatást járjuk körül. Vendégeinkkel – Galgóczi Eszterrel, Gerő Tamással és Fekete Norberttel – azt elemezzük, hogy vajon a politikai ígéretek hogyan ütköznek a jogállami keretekkel, és mi történik akkor, amikor a „rendszer bástyái” elkezdenek repedezni.
Amiről az adásban szó lesz:
Igazságtétel vagy bosszú? Ruff Bálint kemény szavai a miniszterjelölti meghallgatáson: elszámoltatás nemcsak pénzügyi, hanem morális értelemben is.
A legfőbb ügyész személye: Lehet-e kompromisszumot kötni azzal, aki 16 éven át a rendszer védőbástyája volt? Kell-e morális alap a maradáshoz?
Milliárdos szerződések az utolsó pillanatban: Mi legyen azokkal az 1300 milliárdos kötelezettségekkel, amiket a választások előtt kötöttek? Átléphető-e a jogállami keret a közérdek nevében? Végkielégítések és ellenállók: Havasi Bertalan esete és a fideszes tisztviselők reakciója a távozásra. Ki az, aki „utolsó harcosként” perli be az államot a pénzéért?
Oktatás, egészségügy, közlekedés, gazdaság – ezek voltak a Tisza Párt kampányának legfontosabb területei. Most, hogy kétharmados felhatalmazást kaptak, kérdés, mire mennyi jut és hol mekkora a kár. Bucsky Péterrel, a G7 újságírójával arról beszélgetünk, milyen állapotban veszi át Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a tömegközlekedés területét, valamint hogy rövid illetve hosszú távon milyen változások várhatók a buszos és vasúti közlekedésben.
A 2006-ban leköszönő első Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan az idén leköszönő Orbán-kormány is meghamisította a költségvetést a választás előtt – állították a Magyar-kormány szóvivői hétfő esti sajtótájékoztatójukon. Elmondásuk szerint a volt Építési és Közlekedési Minisztérium idénre eső, összesen 286 milliárd forintnyi kiadását egyszerűen nem tüntették fel a központi költségvetés kiadási listájában, hogy ezzel javítsák a költségvetés látszólagos helyzetét.
A bejelentésre néhány órán belül reagált a Fidesz-frakció, amely szerint Magyar Péterék valótlanságot állítanak, amikor a költségvetési adatok eltitkolásával vádolják a korábbi Építési és Közlekedési Minisztériumot. Közleményük szerint az ÉKM költségvetése nyilvános volt, a 286 milliárdos fizetési kötelezettség pedig „az átadás-átvételi dokumentumok kiemelt része volt”. Magyar Péter közben határozatban állapította meg, hogy „a központi költségvetés helyzete átláthatatlan”, és elrendelte annak „teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát”.
De akkor milyen 286 milliárdról beszéltek Magyar Péterék? Mit is jelent az, hogy meghamisítják a költségvetést? Hogy kéne egyáltalán összeállítani a költségvetést? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni.
Magyar Péterék szerint Nagy Mártonék trükkök százait vetették be
A költségvetés meghamisításáról először a Magyar-kormány hétfői, második kormányülése után tartott sajtótájékoztatón beszéltek az új kormány szóvivői. Elmondásuk szerint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a minisztériuma gazdasági területére hivatkozva állapította meg, hogy az előző kormány „trükkök százait alkalmazva” meghamisította a költségvetést, több jelentős tételt egyszerűen kihagytak abból. Nincs ugyanis az idei költségvetés kiadási oldalán:
- az autópálya-koncesszió második féléves tétele;
- a már megépült Budapest–Belgrád vasútvonal költségeinek egy 87,2 milliárdos része;
- és az iváncsai akkugyár vasúti bekötésének 22,3 milliárdos költsége.
A kormányszóvivők szerint Lázár minisztériuma jelezte, hogy ezeknek a tételeknek szerepelniük kellene a költségvetésben, „de az Orbán-kormány idején az a politikai döntés született, hogy ezeket egyenlegjavítási célból nem szerepelteti az NGM” a költségvetésben. Azt, hogy valamilyen kötelezettségvállalásokat az átadás-átvételben jeleztek, a Fidesz-frakció is elismerte, ez a része tehát nem vitás a kérdésnek...
A családokban öröklődő traumákat meg kell szakítani, mondja Görög Zita aktivista, modell és Bozsoki Róbert gyermekvédelmi szakember a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Görög Zita pénzt gyűjt, hogy hátrányos helyzetű gyerekek eljussanak moziba, Instagramra feltöltött ironikus videóban táncolva, egy vécékefét mikrofonként tartva mondja el, hogy a cél 5 millió forint összegyűjtése .„Nem Lamborghinire gyűjtünk”– mutatta fel egy táblán.
Görög Zita és Bozsoki Róbert beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, hogy nincs elég szakember, zsúfoltak az intézmények, rosszul osztják el az állami pénzt. De szó esett arról is, hogy a gyerekek kiszolgáltatottak, a nekik szánt adományokra szervezett csoportok utaznak. Görög Zita és csapata a kegyelmi ügy idején telefonos applikációt készített volna, mellyel az abúzust szenvedett gyerekeknek akartak segíteni. Támogatást kértek, de a kormány elzárkózott, hülyeségnek tartotta az ötletüket. Mivel az influenszer tüntetés aláírói között szerepelt Görög Zita neve, jelezték neki, sem a tv2-höz, sem az M1-hez nem fogják hívni. Kocsis Máté fideszes frakcióvezető külföldi titkosszolgálatok által fizetett influenszernek nevezte.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken este a YouTube-on.
KULTÚRTÁJ / MAGYA HANG PODCAST Műsorvezető: FICSOR BENEDEK 2026.05.20.
Ami értékes volt a Balatonon, azt a NER szinte mind elvitte. Egy vállalkozó nekem mesélte el először, hogy Mészáros Lőrincék hogyan kényszerítették az érdekeltségeinek átadására – mondta Kultúrtáj podcastunkban Dezső András bűnügyi újságíró, a Telex munkatársa, akinek most jelent meg új könyve: A magyar tenger kalózai a Balaton alvilágának és felvilágának történetét beszéli el a nyaralókultúra hőskorától a brutális maffiaháborúkon át az Orbán-rendszer országlásáig. Szerinte az elmúlt tizenhat évben azért is tűnhetett el az alvilág a magyar tenger környékéről, mert a NER elszívta a levegőt a bűnözők elől.
Erről is szó volt a műsorban:
– Hogyan reagáltak az alvilági körök a Fidesz bukására?
– Miért volt hamis Pintér Sándor mítosza?
– Hogyan vette át a maffia szerepét a NER a Balatonon?
– Kik és miért robbantottak fel menet közben egy terepjárót Balatonalmádinál?
– Mit meséltek az egykori bűnözők a véres leszámolásokról?
– Visszatérhet-e a kilencvenes évek vadnyugati állapota a Balatonra?
– Miért lesz nagyon kényes ügy a vagyonvisszaszerzés?
– Hogyan figyeltethetnek majd meg fideszes politikusokat?
– Mikor születhet könyv a NER tizenhat évének bűnözéséről?
VÁLASZ PODCAST Műsorvezető: BORBÁS BARNA 2026.05.21.
Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani” – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást” – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) büntetőfeljelentéssel zárta az MNB-alapítvány tulajdonában álló Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) átvizsgálását. Az egyetem sorsa korábban nemcsak a jegybank legfelső vezetését, de még az Orbán-kormányt is foglalkoztatta. Hiszen legkésőbb 2025. márciusa után, amikor Matolcsy György távozott az MNB éléről, egy új csapat, a Hegedüs István vezette Optima Zrt. kezdte el megismerni az egyetem belső ügyeit, és többeket bevonva kellett döntést hozni
az egyetem sorsáról.
Amennyire hallottuk, végül az lett a döntés, hogy az egyetemnek a „hazai gazdasági ökoszisztéma részének kell maradnia”, és egyelőre az Optima Zrt. nem eladta az egyetemet (bár több vevő is lett volna rá), hanem átadta egy egyetemi alapítványnak. Az Optima egészen pontosan az egyetemet működtető BKF Fenntartó Kft.-t adta így át a Gábor Dénes Egyetemet is fenntartó Gábor Dénes Oktatási Alapítványnak bizalmi vagyonkezelésbe.
Aztán a mostani ÁSZ-jelentés után gyorsan távoztak az egyetem vezetői, így előbb Czene Gréta elnök-vezérigazgató, majd Kucsera Tamás Gergely rektor, de valójában – legalábbis egyes forrásaink szerint – még a jelentésből sem derült ki igazán, hogy micsoda kellemetlen kötelezettségek terhelik az egyetemet. A rektor búcsúlevelében azt írta a kollégáinak, hogy
„A jelentés legfontosabb üzenete a METU közössége számára egyértelműen megnyugtató: a közös munkánk eredményes, az egyetem stabilan működik.”
Van ugyan azért arról is szó a levélben, hogy az „ÁSZ jogi lépéseket kezdeményez” (értsd büntetőfeljelentést tesz), de a rektor hosszasan sorolja, hogy szerinte minden rendben van, saját lemondását elsősorban azzal indokolja, hogy ő a rektori megbízását az előző tulajdonosi joggyakorlótól kapta, és mivel az egyetem érdekeit nézi, a távozásával az egyetem közössége mentesülhet a külső vitáktól.
Volna itt 5 milliárd forint mínusz, azzal mi lesz?
Maga az ÁSZ-jelentés az általunk hallott, akár milliárdos mínusszal járó ügyek közül egyet érint részletesebben, az ingatlanbérleti szerződéseket, de mint több érintettel beszélgetve hallottuk, vannak további ketyegő veszteségbombák is a felsőoktatási csoportban (a METU és működtetői több cégből állnak össze).
Az ÁSZ által is feltárt probléma tehát az, hogy az egyetem vezetése hosszú távú bérleti szerződéseket kötött a Matolcsy Ádámhoz (a volt jegybankelnök fiához) köthető SkyGreen cég Infoparkban található irodáira. Mindez évente több százmillió forint felárat jelent az intézménynek. A probléma részben a piaci árcentrumnál magasabb bérleti díj, részben pedig az, hogy az egyetem olyan színvonalú és lokációjú ingatlanokat bérel, amikre egyrészt nincs szüksége, másrészt nem tudja a bérleti díjat kitermelni.
Ha Matolcsyék hajlandóak elállni az amúgy hosszú szerződésektől, akkor ebből vélhetően ki lehet jönni kisebb veszteséggel, de ha a szerződés további éveire is kérik a szerződés szerinti összeget, ez milliárdos mínusz. Forrásaink valamennyi problémát együttesen 5 milliárd forintra becsülik, ennek ez az irodabérlés az első nagyobb tortaszelete...
A választási győzelem után sem nyitják ki a Tisza 29 fős tagságát – mondta lapunknak adott interjújában Radnai Márk, a párt alelnöke. Sulyok Tamás utódlását közvetlen államfőválasztással oldaná meg, de azt cáfolta, hogy a pozíciót Forsthoffer Ágnesnek szánnák. Száz százalékig biztos abban, hogy lesznek népszerűtlen döntéseik is, a legnehezebb pillanat lesz, amikor az emberek felfogják, hogy milyen helyzetben van az ország. Interjú.
Soha nem látott választási győzelmet arattak. Kormányon tervezik továbbépíteni a pártot a következő négy évben?
Én a klasszikus pártépítésben nem hiszek, a politikai közösségben sokkal inkább. A Tisza Szigetek az ország legnagyobb mozgalmi hálózata jelenleg. Ők két évvel ezelőtt nem azért álltak mellénk, hogy minél nagyobb legyen a párt, sokkal inkább azért, mert ők is a rendszerváltásért akartak dolgozni. Nem tartom jó iránynak, hogy klasszikus párt struktúrát hozzunk létre, ahol megvannak a párt kinevezettek, helyi kiskirályok, megyei vezetők, regionális vezetők egészen a legkisebb településig, mert abból még soha semmi jó nem sült ki.
Szóval a párttagságot sem nyitják ki a mostani hivatalos 29 főről?
Egyelőre nem tudok ilyen szándékról.
A 141 parlamenti képviselőjük háromnegyede sem párttag. Ez nem okozhat gondot hosszú távon?
Nem tudom, milyen problémát okozott eddig?
Nem véletlenül alakultak ki a pártok. A hűség, a fegyelem és a keretek nem jönnek rosszul, ha kormányozni kell.
De ez hova vezetett? Azt látom, hogy minden ilyen monolit építkezés, ahol sok embert kell egy kijelölt struktúrába kényszeríteni, előbb-utóbb oda vezet, hogy mindent a központi irányítás határoz meg és elveszik az egyén. Egy politikai közösség szerintem lehet mozgalmi dinamikával fejlődő élő organizmus.
A frakciónak és az egységes politikai háttérnek csak működnie kell.
Hűség az ügy iránt van. Itt akkor keletkezhet probléma, ha mondjuk a kormányzat egészen mást csinál, mint amiért ezek az emberek feladták az előző életüket. Ilyen értelemben szerintem ez a legjobb modell, mert így van fék és ellensúly a rendszerben...
Kortárs bullying, nevelők által elkövetett erőszak, elhanyagolás, szexuális bántalmazás - hosszan lehetne sorolni azokat a borzalmakat, amelyek az állami gondoskodásban élő kiskorúakat érik. A magyar gyermekvédelmi rendszer az elmúlt években összeomlott, a csontvázak sorra hullanak ki a szekrényből. Lakatos Ádám gyermekvédelmi aktivista számtalan ilyen esetet feltárt, az ügyek összegzése után pedig most megtette a feljelentést a Pest megyei gyermekvédelmi központ ellen a Fővárosi Főügyészségen. Sipos Betti szerkesztő-műsorvezető a feljelentés részleteiről kérdezte Lakatos Ádámot a Kontroll stúdiójában.
KLASSZIS PODCAST Riporter: WÉBER BALÁZS 2026.05.21.
Miért fontos Magyar Péter lengyelországi útja, milyen áron szerezhetjük meg végre az uniós pénzeket, milyen politikát visz majd a Tisza-kormány az EU-ban, és miért nőtt meg a tűzszünet esélye az ukrajnai háborúban? Erről és egyéb aktuális külpolitikai kérdések hátteréről is beszélt a Klasszis Podcastban Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértőt Wéber Balázs külpolitikai újságíró, a Privátbankár és az Mfor vezető szerkesztője kérdezte.
KLIKKTV / A BÖRTÖN ABLAKÁBAN Műsorvezető: BALOGH JUDIT, NÉMETH PÉTER 2026.05.21.
Új műsor indul a KLIKK TV-n „A börtön ablakában” címmel, amely az elmúlt 16 év legvitatottabb politikai és korrupciós ügyeit veszi sorra. A műsorvezetők, Balogh Judit és Németh Péter célja, hogy szakértők segítségével végigkövessék azokat az ügyeket, amelyek hosszú időn keresztül foglalkoztatták a közvéleményt – az Elios-ügytől kezdve a Völner–Schadl-ügyön át egészen a luxizásig és a Hatvanpusztai történetekig.
Az első adás vendége Kende Péter ügyvéd, aki részletesen beszélt arról, hogyan működhettek a korrupciós hálózatok, miért lehetnek kulcsfontosságúak a vádalkuk, és miért rendkívül nehéz bizonyítani az ilyen típusú ügyeket a bíróságon. A beszélgetés egyik központi kérdése az volt: működhetett-e az egész rendszer Orbán Viktor tudta nélkül. A műsorban szóba került Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, az Elios-ügy, valamint az is, hogy milyen szerepe lehet a társadalmi nyomásnak és a politikai változásoknak az esetleges elszámoltatásban.
A műsor készítői hangsúlyozzák: nem ítéletet akarnak hirdetni, hanem emlékeztetni. Arra, hogy milyen ügyek rázták meg az országot az elmúlt másfél évtizedben, milyen közpénzek tűntek el, és hogyan alakult ki az a luxusvilág, amely sokak szerint teljesen elszakadt az átlagemberek valóságától.
„A börtön ablakában” nemcsak politikai vitaműsor, hanem kordokumentum is kíván lenni – egy sorozat, amely nem hagyja feledésbe merülni a NER legnagyobb botrányait.
MIKET BESZÉL? PODCAST Szerző: JUHÁSZ PÉTER /JUHI 2026.05.20.
A kegyelmi ügy kirobbanásának, tehát Fülöp Botond munkájának az eredménye lett a rendszerváltás. Nyilván nem csak ez kellett hozzá, de ez volt a pillangó szárnycsapása, amelyből sok áttétellel vihar keletkezett. Újabb részleteket tudtunk meg azáltal, hogy Magyar Péter teljesítette az ígéretét, és nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztériumban fellelhető, ezzel kapcsolatos iratokat. Ezeket veszem végig, Balogh Zoltán, Varga Judit és Novák Katalin szerepét részletesen taglalva.
-----------
00:00:00 Miket beszél Magyar Péter a kegyelmi ügyről?!
KLUBRÁDIÓ / BUSINESS KLUB Szerző: KLUBRÁDIÓ 2026.05.21.
A Business Klub eheti adásának vendége Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere, hedge fund managere és vezető elemzője volt.
Az adásban szó esett a világgazdaság jelenlegi folyamatairól, a befektetői hangulat változásairól és arról is, hogy Balásy Zsolt miként látja Magyarország gazdasági lehetőségeit a rendszerváltás után. A beszélgetés kitért arra is, milyen kihívásokkal kell ma szembenézniük a piaci szereplőknek, és hogyan lehet hosszú távon gondolkodni egy gyorsan változó gazdasági környezetben.
Milyen helyzetben vannak ma az idősebb generációk a munkaerőpiacon? Valóban nehezebb 45 vagy 50 év felett elhelyezkedni, és hogyan gondolkodnak a munkáltatók az idősebb munkavállalókról?
A KözépPont adásában a generációk együttéléséről, az X generáció munkaerőpiaci kihívásairól, valamint az idősebb munkavállalók szerepéről beszélgetünk. Szó esik arról is, hány generáció van jelen egyszerre a munkaerőpiacon, mekkora arányt képviselnek az idősebb korosztályok, milyen munkakörökben keresik őket leginkább, és milyen előnyöket vagy nehézségeket látnak bennük a munkáltatók.
A téma annyira összetett és sokrétű, hogy egyetlen adás nem volt elég a feldolgozására, ezért a beszélgetés a következő héten is folytatódik.
A műsor vendége: Nógrádi József, a Trenkwalder Hungary stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója
Szakértők:
Dr. Szegedi Andrea, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója
Szakáli István Loránd, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.20.
Az iráni háború miatt évtizedes csúcsra ugrottak a globális kötvényhozamok, ami a vezető gazdasági elemzők szerint a kötvénypiacok lassú összeomlását vetíti előre. A fellángoló inflációs sokk és a váratlan kamatemelési félelmek miatt egyre nagyobb a pánik a befektetők körében.
Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász.
Sokkoló állításokkal és kemény kritikákkal érkezett a KliKK TV Mélyvíz című műsorában Laczó Adrienn ügyvéd, aki szerint a választási vereség után látványosan repedezni kezdett a NER rendszere. Az interjúban szóba kerültek a kegyelmi ügy legfrisebb részletei, a Fidesz bukása utáni politikai helyzet, valamint azok a háttérfolyamatok, amelyek szerinte egyre több embert késztetnek arra, hogy beszélni kezdjenek az elmúlt évek történéseiről.
Laczó Adrienn részletesen elemezte Magyar Péter legújabb bejelentéseit, a kegyelmi ügy jogi hátterét és Gaudi-Nagy Tamás szerepét is. Közben kemény véleményt fogalmazott meg a volt kormányzati szereplők viselkedéséről és a Fidesz jelenlegi állapotáról. Szerinte a párt elveszítette azt a „legyőzhetetlenségi mítoszt”, amely hosszú éveken át életben tartotta a rendszer stabilitását.
Az ügyvéd arról is beszélt, hogy egyre több ember keresi meg információkkal, és szerinte már belülről is bomlik a korábbi hatalmi struktúra. Úgy fogalmazott: „mindenki tud valamit”, és ahogy elindulnak az eljárások, egyre többen próbálják menteni a saját helyzetüket.
A beszélgetés során szóba került Balásy Gyula megszólalása, Rogán Antal neve, valamint az is, hogyan működik egy ilyen rendszer, amikor elkezdenek egymás ellen fordulni a szereplők. Laczó Adrienn szerint ez pontosan ugyanaz a mechanizmus, amelyet korábban bűnszervezetek ügyeiben bíróként már számtalanszor látott.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.05.20.
Sokkoló állításokkal és kemény kritikákkal érkezett a KliKK TV Mélyvíz című műsorában Laczó Adrienn ügyvéd, aki szerint a választási vereség után látványosan repedezni kezdett a NER rendszere. Az interjúban szóba kerültek a kegyelmi ügy legfrisebb részletei, a Fidesz bukása utáni politikai helyzet, valamint azok a háttérfolyamatok, amelyek szerinte egyre több embert késztetnek arra, hogy beszélni kezdjenek az elmúlt évek történéseiről.
Laczó Adrienn részletesen elemezte Magyar Péter legújabb bejelentéseit, a kegyelmi ügy jogi hátterét és Gaudi-Nagy Tamás szerepét is. Közben kemény véleményt fogalmazott meg a volt kormányzati szereplők viselkedéséről és a Fidesz jelenlegi állapotáról. Szerinte a párt elveszítette azt a „legyőzhetetlenségi mítoszt”, amely hosszú éveken át életben tartotta a rendszer stabilitását.
Az ügyvéd arról is beszélt, hogy egyre több ember keresi meg információkkal, és szerinte már belülről is bomlik a korábbi hatalmi struktúra. Úgy fogalmazott: „mindenki tud valamit”, és ahogy elindulnak az eljárások, egyre többen próbálják menteni a saját helyzetüket.
A beszélgetés során szóba került Balásy Gyula megszólalása, Rogán Antal neve, valamint az is, hogyan működik egy ilyen rendszer, amikor elkezdenek egymás ellen fordulni a szereplők. Laczó Adrienn szerint ez pontosan ugyanaz a mechanizmus, amelyet korábban bűnszervezetek ügyeiben bíróként már számtalanszor látott.
Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával a magyar gazdaság állapotáról, a gazdasági válság okairól és felszámolásának lehetőségeiről, illetve a Tisza által megígért elszámoltatás buktatóiról beszélgettünk.
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG PODCAST Műsorvezető: FICSOR BENEDEK 2026.05.20.
Ami értékes volt a Balatonon, azt a NER szinte mind elvitte. Egy vállalkozó nekem mesélte el először, hogy Mészáros Lőrincék hogyan kényszerítették az érdekeltségeinek átadására – mondta Kultúrtáj podcastunkban Dezső András bűnügyi újságíró, a Telex munkatársa, akinek most jelent meg új könyve: A magyar tenger kalózai a Balaton alvilágának és felvilágának történetét beszéli el a nyaralókultúra hőskorától a brutális maffiaháborúkon át az Orbán-rendszer országlásáig. Szerinte az elmúlt tizenhat évben azért is tűnhetett el az alvilág a magyar tenger környékéről, mert a NER elszívta a levegőt a bűnözők elől.
Erről is szó volt a műsorban:
– Hogyan reagáltak az alvilági körök a Fidesz bukására?
– Miért volt hamis Pintér Sándor mítosza?
– Hogyan vette át a maffia szerepét a NER a Balatonon?
– Kik és miért robbantottak fel menet közben egy terepjárót Balatonalmádinál?
– Mit meséltek az egykori bűnözők a véres leszámolásokról?
– Visszatérhet-e a kilencvenes évek vadnyugati állapota a Balatonra?
– Miért lesz nagyon kényes ügy a vagyonvisszaszerzés?
– Hogyan figyeltethetnek majd meg fideszes politikusokat?
– Mikor születhet könyv a NER tizenhat évének bűnözéséről?
MAGYAR NEWS ONLINE Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE 2026.05.20.
Magyarországon egyelőre csak a Magyar News Online-on látható ez a különleges gdanski videó Magyar Péter és Donald Tusk találkozójáról. A felvételen Magyar Péter ajándékot kap: a Szolidaritás eredeti jeléhez kapcsolódó, Jerzy Janiszewski által aláírt emléket, amelyet Donald Tusk szerint nemcsak az irodájában, hanem mindenekelőtt a szívében kell őriznie.
Magyar Péter beszédében elmondta: ez az első hivatalos külföldi látogatása Magyarország miniszterelnökeként, és kifejezetten kérte, hogy Lengyelországban kezdhesse. Felidézte, hogy a kampányban csaknem 700 magyar falut és várost járt be, és megígérte: ha felhatalmazást kap a magyaroktól, első útja Lengyelországba vezet.
Donald Tusk beszéde különösen erős politikai üzenetet hordozott. A lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy minden jó, ami Európában történt, Gdanskban kezdődött, és minden jó, ami Európában nemrég újrakezdődött, Budapesten indult el. Szerinte Magyar Péter győzelme és gdanski látogatása fontos jel Európának és a világnak: annak a jele, hogy az európai tavasz újra elindult.
A videó végén Magyar Péter magyarul is megszólalt a kint élő magyarokhoz, megköszönte a Krakkóban, Varsóban és Gdanskban kapott szeretetet, majd II. János Pál pápa szavaival üzente: „Ne féljetek!”
Ez a videó a lengyel–magyar barátságról, a Szolidaritás örökségéről, a magyar politikai fordulatról és Európa új reményéről szól.
DELLA / 24.HU GAZDASÁGI PODCAST Műsorvezető: SURÁNYI GYÖRY 2026.05.20.
Fél évnyi emelés az alacsony nyugdíjaknál, 20 százalékos Szja a másfél millió forintos jövedelmeknél – Surányi György így reformálná meg a költségvetést.
Valóban az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája sodorta válságba Magyarországot? A KlikkTV műsorában Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt arról, miért stagnált a magyar gazdaság az elmúlt években, miközben Lengyelország és Csehország látványosan fejlődött.
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy Magyar Péter kormánya milyen örökséget vett át a NER után. Pogátsa szerint a magyar társadalom mára megelégelte a korrupciót, és egyre erősebb az igény az elszámoltatásra és az átláthatóbb kormányzásra. Szerinte már az is fontos jelzés, hogy a közvélemény nyomására miniszterjelöltek estek ki, mert ez azt mutatja: a társadalom érzékenyebbé vált az összeférhetetlenségre és a politikai felelősségre.
A közgazdász kemény kritikát fogalmaz meg az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával szemben is. Részletesen elmagyarázza, miért nem igaz szerinte az a kormányzati narratíva, hogy kizárólag a háború vagy az energiaválság miatt állt le a magyar gazdaság. Példaként Lengyelországot és Csehországot említi, amelyek ugyanebben a nemzetközi környezetben is növekedni tudtak.
Szó esik az uniós pénzekről, az államháztartási hiányról, az euró bevezetéséről és arról is, hogy valóban szükség van-e megszorításokra. Pogátsa szerint nem a költségvetési szigor a megoldás, hanem a beruházás az oktatásba, az egészségügybe és az infrastruktúrába.
ATV START / ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNA EGON 2026.05.20.
Bár a Magyar Péter vezette kormány egyelőre kitart az üzemanyagok árkorlátozása mellett, kérdés, hogy meddig maradhat fenn az ársapka. A szakértő szerint már most 100 milliárd forint veszteséget okozott a stratégiai készlet felszabadítása, ami súlyos problémákat vet föl.
Az ATV Start vendége Holoda Attila, energetikai szakértő.
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN 2026.05.15.
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható igazán, miféle rendszer volt ez, mennyire kártékony és romlott. Erről regnálásuk idején csak részben lehetett fogalmunk. Ugyan láthattuk a szegénységet, hallhattuk a pökhendiségüket, folyamatos hazugságaikat, napi élményt jelentett, hogyan árulták el az ország szövetségeseit az ehhez készre gyártott ideológiai zagyvalékok tudálékos és idegesítő magyarázgatásával. Ami azonban a bukásukat követő hetekben kiderült róluk, az esztelen osztogatásaikról, hogy megrémülve a hatalom esetleges elvesztésétől miféle celebek bevetésével hülyítették a népet, azon nehéz túllépni. A legijesztőbb annak keserű felismerése, hogy az utolsó pillanatig miféle emberek kezében volt az ország.
Amikor aztán ezen valamennyire mégis sikerült túltenni magunkat, az állampolgár miniszterelnöki tárlatvezetés keretében szembesülhetett azzal a perverz gazdagsággal és pompával, ami sokat látott emberek számára is mellbeverő volt. A Karmelitáról, valamint Pintér és Rogán miniszterek minden képzeletet felülmúló, mondjuk úgy, munkahelyéről van szó. A miniszterjelöltek napokkal később is sápadtan emlegették, nem hitték volna. Moldova György Hat lámpa a víz fölött című riportjában írja, hogy a nagy Duna-áradás napjaiban a mohácsi Margitta-szigetet már betakarta az ár. Az egyik faluban mégis, minden este hatkor kigyúltak a lámpák a víz fölött. Központi kapcsolású település volt, és bent elfelejtették a néhai falut leválasztani. Ilyenkor az emberek megálltak, és nézték az elmerült falut. Ahogy Moldova írta: Próbált emberek mesélték, és levették sapkájukat. Így nézhettek 1956-ban az árvízi munkások, és néztek a miniszterjelöltek néhány napja a Karmelitában.
Orbán Viktor viszont azt nem érti, hogyan veszthetett. Ahogy a hozzá közel álló újságírók fogalmaztak, Orbán ellátogatott a Vadhajtások nevű portálhoz, ahol többek között arról beszélt, hogy ugyan elvesztették a választásokat, de a nemzeti értékeket meg kell védeniük, és ezt nem teheti más, mint a nemzeti oldal. Vagyis két héttel a szokatlanul nagy verés után vagy nem tanult semmit a kudarcból, vagy nem is érti.
Mert mi a nemzeti érték, mit kellene megvédeni? Ilyen érték a Fidesz oldalán újabban nincsen, csak lózungok hazaszeretetről, békéről, nyugalomról. Ezeket a fogalmakat épp a Fidesz üresítette ki, mert annyi hazugságot és megtévesztést ragasztott hozzájuk, hogy a mostani választást épp emiatt vesztette el. Orbánnak nyilván elemi érdeke, hogy hívei az úgynevezett nemzeti értéket védve kiálljanak az összes zűrzavaros ügy mellett, úgymint a hatvanpusztai birodalom megvédése elsősorban, és hűséges oligarchái pusztuló, de még mindig tetemes birodalmának kármentése. Ezt jelenti az értékmentés: Orbán átmentését a jövőre vonatkozóan, főként, mert ilyen bizonytalan még sosem volt a korábbi kormányfő politikai pályája. Nem látni most azt az erőt, ami a pártot megújítaná, könnyen lehet, hogy a Fideszből acsarkodó partikuláris párt lesz. Az idő sem Orbánnak kedvez: már most is meg kellett éreznie, milyen az, amikor szembetalálja magát egy nagy teherbírású fiatallal, és ez a különbség csak erősödik. A legnagyobb gondja talán az, hogy az új kormánynak ma több a szimpatizánsa, mint a választás napján. Nyilván maradtak a Fidesznek hívei, nem is kevesen, de a tizenhat év nyomasztó hatalomgyakorlását a legtöbben nem akarják még egyszer megélni, brutális az elutasítás...
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2026.05.19.
Magyar Péter ma rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a kegyelmi botrány ügyében, és nyilvánosságra hozták a Novák Katalin-féle kegyelmi döntés aktáit is.
Újra előkerült a kérdés: ki állhatott valójában a bicskei gyermekotthon ügyének kegyelmi döntése mögött? Ki győzte meg Novák Katalint? Kik tudhattak előre az egészről? És meddig érhetnek el a politikai szálak?
A mai videóban végigvesszük a kegyelmi ügy teljes hátterét, a bicskei botrány szereplőit és azokat a neveket, amelyek újra és újra felmerülnek az ügyben.
Szóba kerül: • Novák Katalin • Balog Zoltán • Magyar Péter • Sulyok Tamás • Gaudi-Nagy Tamás • Lévai Anikó • a kegyelmi ügy aktái • és a bicskei gyermekotthon botránya
Ebben a videóban megpróbáljuk összerakni, hogyan történhetett meg Magyarország egyik legnagyobb politikai botránya — és ki viselheti érte a politikai vagy akár jogi felelősséget.
Putyin orosz elnök júliustól megakadályozhatja, hogy a magyar állam gázt vegyen, ha nem hosszabbít meg egy lejáró rendeletet. Ugyanakkor jövőre egy új tengeri mezőn indul a termelés Romániában, és ez pótolhatja az orosz importot. Itt viszont a román politika kavarhat be, és az ottani kormányválság zavarossá tette a helyzetet. Kapitány Istvánnak és Orbán Anitának gyorsan kell lépnie,
hogy sima legyen az őszi fűtési szezon.
Miközben az EU-s tagállamok többsége 2022 óta lemondott az orosz gáz vásárlásáról, két ország jelenleg is a Gazpromtól veszi a földgáza nagy részét: Magyarország és Szlovákia vonakodott az érdemi diverzifikációtól. Ez komoly kiszolgáltatottságot jelent, mert az orosz gáz vásárlásának lehetősége a mostani háborús helyzetben egyáltalán nem csak a kereskedőcégek szándékaitól függ.
Ha Putyin nem rendelkezik, akkor júliustól nem jön orosz gáz
A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió után nem sokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben írta elő, hogy csak a Gazprombank speciális számlájára fizethetik be a külföldi vevők az orosz földgáz árát. Ez már önmagában komoly jogértelmezési vitákhoz vezetett az EU-ban, és sok tagállam, például Németország és Finnország is, erre hivatkozva felmondatta energiakereskedőivel a Gazprommal kötött szerződéseiket. Mások, így a magyar kormány is, belement az orosz feltételbe. A magyar állami MVM továbbra is vásárolt orosz gázt, a 2021 októberében kötött, 15 évre szóló szerződés alapján, évente legalább 4,5 milliárd köbmétert. Ez az éves magyar fogyasztásnak nagyjából a fele.
2024 novemberében a helyzet tovább bonyolódott, mert a Biden-kormány szankció alá vonta a Gazprombankot, vagyis ha egy cég fizet neki, akkor azt másodlagos szankciók sújtják. Emiatt az orosz elnök lényegében visszavonta az előírását, egészen pontosan 2024 decemberében ideiglenes engedélyt adott arra, hogy külföldi vevők más bankokon keresztül is fizethessenek.
A felmentés negyedévre szólt, és Putyin azóta is negyedévente hosszabbítgatja.
Időközben a Gazprom legfontosabb európai vevőjévé Magyarország lépett elő, így a kivételek állandó hosszabbítása a magyar kormány fontos igénye volt az utóbbi másfél évben. Szijjártó Péter többször is örömmel jelentette azóta, amikor meglett hosszabbítás, 2025 nyarán például így örvendezett aFacebookon: „Jó hír, hogy Oroszországban meghosszabbították annak az elnöki rendeletnek a hatályát, amelynek értelmében októberig fennáll a lehetőség, hogy Magyarország az OTP-n keresztül fizessen a földgázszállításokért.” Akkor éppen négy nappal voltunk az aktuális felmentés lejárta előtt...
A biztosítási alkusz piacon az állami és önkormányzati szegmenst leuralta a Mészáros féle Hungarikum Zrt. Túlárazások mellett is kétséges, hogy az állami vagyon elégségesen biztosított. A szakma piaci szereplői Németh Péter, a CLB igazgatója szerint felszabadulásként éli meg az új időket, és a verseny visszatérésével az állampolgárok is jól járnak.
2026 - A TELEX VÁLASZTÁSI MŰSORA Műsorvezetők: FÁBIÁN TAMÁS, klág dávid, rédli balázs 2026.05.20.
Villámgyors kormányalakítás után Magyar Péter és kormánya bombázni kezdte a NER-t: szemtől szemben osztják ki a fideszeseket, újra előhozták a kegyelmi ügyet, és látványosságot csináltak Rogán Antal minisztériumából. De mi történik a szimbolikus ügyeken túl, és melyik miniszternek lesz a legnehezebb dolga, hogy valódi változást érjen el? Félnapos adásban a Telex újságíróival mutatjuk be a Tisza-kormány első napjait, legfontosabb feladatait, és élőben kapcsoljuk Magyar Péter és Donald Tusk sajtótájékoztatóját.
Vendégek, tervezett menetrend: 08:00 – Belpolitika, az első fontos ügyek a Tisza-kormányban – Cseke Balázs, Mizsur András 08:40 – Új minisztériumok: egészségügy, oktatás – Németh-Halász Nikolett, Joób Sándor 09:20 – Új világ a parlamentben, a Tisza viszonya a sajtóhoz – Presinszky Judit, Simor Dániel 10:00 – A Fidesz szembenézése és jövője – Hanula Zsolt, Király András
10:40 – Mi várható a gazdaságban? – Brückner Gergely, Előd Fruzsina
11:20 – Magyar Péter és Donald Tusk sajtótájékoztatója, majd elemzés Dezső Andrással
Ez az epizód különleges tekintetben, hogy az Ötpontban teljes, kétfős szerkesztősége (Dull Szabolcs és Neizer Anita) egymással beszélget. Merthogy a magyarországi média kihívásai mindennapos téma közöttünk, a mindennapokban sokat foglalkozunk ezzel, úgy gondoltuk, másokat is érdekelhet. Kell-e közszolgálati média? Mit várnak el az olvasók a független sajtótól? Magyar Péter socialmedia-jelenléte jelent-e kihívást az újságírók számára?
NYÍLT LEVELEK PODCAST Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR 2026.05.19.
Hirtelen odds-változás: A "Távozik-e Sulyok Tamás június 30-ig?" elnevezésű piacon a fogadók korábban nagy esélyt adtak a lemondásának, különösen Magyar Péter május 31-i ultimátuma és a Tisza Párt politikai nyomása miatt. Közvetlenül a bejelentés előtt azonban komolyabb összegek érkeztek a „NEM” (vagyis a maradás) opcióra.... Foglalkozunk még az NKA és a Kegyelmi botrány fejleményeivel. ( hanghibáért elnézést kérünk!)
ZÖLD VÁLASZ PODCAST / VÁLASZ ONLINE Műsorvezető: LITKAI GERGELY 2026.05.19.
Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?”, nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.
Közel két évnyi pereskedés után végre kiderült, 2022-2025 között mennyi pénzt kért vissza az állam önkormányzatoktól és szervezetektől, ha azok egy éven belül nem számoltak el a kapott uniós támogatási előleg meghatározott részével. Az Államkincstár azután küldte meg az adatokat, hogy a Kúria előtt pert nyertünk ellene az ügyben. Az Államkincstártól kapott táblázat szerint 578 milliárd forintot kértek vissza a támogatottaktól, akik 280 milliárdot vissza is fizettek, a többi pénz felhasználásáról pedig számlákat nyújtottak be.
„Bük Város Önkormányzata a Vas Vármegyei Önkormányzati Hivatallal konzorciumban benyújtott pályázatában közvilágítással ellátott kerékpárutat és járdát épített, amely a Bük – Bő úttól indul és a Termál körútig vezet mintegy 1300 m hosszban. A beruházás jellege turisztikai és hivatásforgalmi kerékpárút” – írja honlapján a település önkormányzata. A mintegy 600 milliós, uniós finanszírozású projekt építését 2023-ban jelentették be, és előleget is kaptak rá az államkasszából. A kapott előleget aztán még ugyanabban az évben vissza is fizették egy 2021-ben hozott szabály alapján...
2024 decemberében Scherer Péter mesélt sokat arról, honnan jött, kik a szülei, és keserűen vallja meg, hogy sosem tudott olyan gerinces enber lenni, mint az édesapja, igaz ezt senki nem is várta tőle. Ekkoriban visszavett a munkatempóból, voltak figyelmeztető jelek, hogy ezt kell tennie, de nem tudott sokáig ülni a fenekén sosem. Beszél a rengeteg munkáról, a mesefigurákról, melyeknek ő adott hangot, Jancsóról, ahol ők lettek Kapa meg Pepe, és mesél arról is, hogyan alkault a Nézőművészeti Kft. Politikáról csak keveset szólt, állítása szerint sosem érdeklete igazán, még akkor sem, amikor a Népszabadság megszüntetés után az egyik előadáson a nézőknek osztogatták az utolsó lapszámokat. Scherer Péter 2026-ban lett volna 65 éves.
SORSOK MÖGÖTT Műsorvezető: GERGELY ÉVA 2025.06.19.
Hogyan lesz valakiből énekes – és mit vállal ezért valójában? Szekeres Adrien őszintén mesél pályájáról: a gyerekkori színpadi élményektől a kemény munkán át a tudatos döntésekig – és arról is, miért nem hajlandó kompromisszumokat kötni sem a szakmában, sem a közéletben. Valóban tehetséget keresnek a tehetségkutatók – vagy inkább szórakoztatnak? Miért mondott nemet biztosnak tűnő lehetőségekre? Mit jelent számára a szakmai alázat és a maximalizmus? És miért tartja fontosnak, hogy egy művész politikai kérdésekben is megszólaljon?
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR Szerző: ÉLŐ ANITA 2026.05.18.
„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
– Akkor ezt most abbahagyom – mondta Kásler Miklós korábbi emberi erőforrásminiszter súlytalan egészségügyi államtitkára, miközben a Magyar Orvosi Kamara nagygyűlésén az orvosok kifütyülték. Horváth Ildikó lement a pulpitusról, és nem fejezte be a beszédét.
2019-et írtunk, és ez volt az első jele annak, hogy az egészségügyben valami megváltozhat. Az ország még bőven a kétharmados Fidesz győzelmek sorozatát élte, amikor az orvosok kitapsolták-fütyülték az egészségügyi államtitkárt és a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát.
Az Orbán-kormány alighanem az orvosok visszafogott társaságától várta volna utoljára a pfújolást, de akkori közönségük nem a lojalitáspróbán átesett fehérgalléros kórházigazgatókból és sötétkosztümös igazgatónőkből állt, hanem az egészségügy dühös frontharcosaiból...