2026. július 6., hétfő

ÉLŐ: VITÉZY DÁVID NYITJA A HETET, RUFF BÁLINT HELYETTESÍTI MAGYAR PÉTERT

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.07.06.



Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter helyettesíti a kormányfőt, aki a törökországi NATO-csúcson vesz részt. A miniszterelnök-helyettes által összehívott rendkívüli ülés első napján a titkosszolgálati múlt feltárásával kapcsolatos jogszabályt és a pedagógus teljesítményértékelést is tárgyalja az Országgyűlés.

AZ ELSŐ TISZÁS PARLAMENT MAGYAR PÉTER NÉLKÜL, EZ LEHET VITÉZY NAGY NAPJA | ÉLŐ

TELEX / 2026
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.07.06.



Nagyívű Alaptörvény-módosítást nyújtott be a miniszterelnök, majd elutazott a NATO-csúcsra és nyaralni. A Fidesz már alkotmányos válságot emleget, és több kulcsemberüket is támadja a Tisza. Vitézy Dávid nyitja a parlamentet, eközben csúcson a Tisza támogatottsága. Élő közvetítés és elemzés Cseke Balázzsal, a Telex belpolitikai újságírójával.

MIT ADOTT NEKÜNK AZ EU? - DEMOKRÁCIA PAJZS

TISZA EURÓPA
Műsorvezető: GYÉVAI ZOLTÁN
2026.07.06.



A Mit adott nekünk az EU? legújabb epizódjában Gyévai Zoltán vendége Lakos Eszter európai parlamenti képviselő. A beszélgetés középpontjában az Európai Unió úgynevezett Demokrácia Pajzsa áll: milyen kihívások fenyegetik ma a demokratikus intézményeket, és milyen eszközökkel kíván fellépni az EU a külföldi befolyásolási kísérletek, a dezinformáció és a választások tisztaságát érintő kockázatok ellen.

Mi is az a Demokrácia Pajzs? Milyen hatással lehet a mindennapjainkra? És hogyan lehet egyszerre megvédeni a demokratikus értékeket és a véleményszabadságot?

Egy aktuális beszélgetés Európa demokratikus jövőjéről.


ÁDER, A KÖZPÉNZHORGÁSZ, JOBBAN JÁRT VOLNA, HA CSENDBEN MARAD /

MIKET BESZÉL?!
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.07.06.



Áder János több tízmilliárd forintot kapott tőled és tőlem, hogy vigye a környezetvédelmet. Ehhez képest mindent megtett a kormányzat környezetkárosító projektjeinek mosdatásáért. Őt is és az általa vezetett KEKVA-t is el kell számoltatni, ahogy az összes többi közpénztolvajt. Nem csoda, hogy fél. Ez az oka annak, hogy ismét pártpolitikussá vált, és védi a védhetetlent: Sulyok Tamást. Az Áder János–Magyar Péter-vitát mutatom be neked.
----------- 
00:00 Miért akarja a Tisza leváltani Sulyok Tamást? 
03:25 Áder, Göncz Árpád és a köztársasági elnöki szerep 
05:15 Pártkatonák a hatalmi pozíciókban 
06:45 Fideszes alkotmányozás kontra Tisza-felhatalmazás 
08:10 Támogatja-e a többség Sulyok távozását? 
09:27 Magyar Péter beszólása Ádernek 
11:15 Áder: alkotmányos puccs vagy hideg polgárháború? 
13:00 Orwelli világ – de ki építette? 
14:42 Mit jelent a 3 millió szavazó felhatalmazása? 
16:30 Kétharmad, választási rendszer és legitimáció 
19:10 Új alkotmány vagy alkotmánymódosítás? 
21:15 Kék Bolygó Alapítvány és közpénzek 
23:05 Környezetvédelem vagy greenwashing? 
23:57 Gödi Samsung, akkumulátorgyárak és kivágott mondatok 
25:53 Fertő tó, Mészáros Lőrinc és Áder szerepe 
27:05 Mire mentek el a milliárdok? 
28:10 Luxusvilla, cégháló és átláthatatlanság 
30:30 Áder juttatásai volt köztársasági elnökként 
32:15 Magyar Péter kritikájának lényege 
33:21 Elszámoltatás és rendszerváltás

BOTRÁNY! HOGYAN ÚSZHATJA MEG KÓSA LAJOS A CSENGERI ÖRÖKÖSNŐ ÜGYÉT?

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.06.



BOTRÁNY! Hogyan úszhatja meg Kósa Lajos a Csengeri örökösnő ügyét?

GÁSPÁR MOST BALLAGOTT EL AZ ÁLTALÁNOSBÓL, DE MÁR KUTATÓKÉNT UTAZIK EGY RANGOS SAN FRANCISCÓ-I AI-KONFERENCIÁRA

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2026.07.05.


Vannak szülők, akik attól tartanak, hogy a gyerekük túl sokat ül a gép előtt. Tóth-Pócs Roland kecskeméti filmes szakember is látta, hogy a fia „egyfolytában a gép előtt ül”, de azt nem tudta, hogy közben tudományos tanulmányokat ír – azt pedig végképp nem, hogy a 15 éves Gáspár nemzetközi konferenciákat keresgél, ahová be is adhatná őket. Május 26-án este derült ki minden, amikor megérkezett az e-mail, miszerint a fiú Horismos: Self-Representation and the Derived Constitutional Boundary in Enriched Cognitive Systems című tanulmányát elfogadták a mesterséges általános intelligencia (AGI) kutatásának egyik legrégibb nemzetközi fóruma, az idén 19. alkalommal megrendezett AGI konferencia programjába.

Gáspárnak innentől néhány napja maradt, hogy a bírálói megjegyzések alapján elkészítse a végleges változatot, amely később a neves tudományos kiadó, a Springer Lecture Notes in Artificial Intelligence (LNAI) című kötetében is megjelenik majd. Édesanyjának az osztályfőnökétől kellett elkérnie az ekkor még a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolába járó nyolcadikos fiút, hogy be tudja fejezni a tanulmány javított verzióját. Gáspár kora miatt az adminisztrációs folyamatban is érdekes helyzetek álltak elő: a publikálási licencet például rendhagyó módon nem írhatta alá a szerző, mert kiskorú – hirtelen nem is tudtak ehhez megfelelő formanyomtatványt küldeni –, így végül a szülei szignózták helyette a papírokat. A konferencia szervezőivel folytatott levelezésben is többször újra kellett magyarázni a helyzetet; az egyik kapcsolattartó például visszakérdezett, hogy Gáspár melyik cégtől érkezik. „Mondtam neki: írd meg, hogy most fejezted be a nyolcadik osztályt” – mesélte édesanyja, a nemezes iparművészként és művésztanárként is dolgozó Judit.

A fiú egyszerű Google-kereséssel talált rá az AGI–26 konferenciára, és bár három tanulmányával is nevezett, előzetesen nem sokat várt a jelentkezéstől. „Nem volt sok bizalmam azzal kapcsolatban, hogy elfogadják bármelyiket is” – mondta, de végül egyet mégis befogadtak, azt viszont egyből szóbeli előadásra és poszterbemutatóra is. A másik két írás elutasító leveléből derült ki, hogy idén rekordalacsony, 26 százalék körüli volt az elfogadási arány, ami még inkább felértékeli azt, hogy a 15 éves Gáspár egyik tanulmányát kiválasztották...

AZ ELIT-GIMIK ERŐSÍTIK A TÁRSADALMI SZELEKCIÓT, DE PEDAGÓGIAILAG JOBBAK A 8+4-ES MODELLNÉL

G7 / DIRIK PODCAST
Szerző: G7
2026.07.04.



Lannert Juditnak igaza van abban, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok erősítik a társadalmi szelekciót. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a 6+6 éves iskolarendszer pedagógiai szempontból többet nyújt a tanulóknak, mint a 8+4 éves modell. Horn kutatásai szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói átlagosan mintegy 10 százalékkal nagyobb fejlődést érnek el, mint a négyosztályos gimnáziumba járó, hasonló képességű és társadalmi hátterű társaik. Ez nem magyarázható pusztán szelekcióval, valószínű hogy maga az eltérő pedagógiai struktúra is hozzájárul ahhoz, hogy a diákok gyorsabban fejlődnek ezekben az intézményekben.

Ez esetben társadalmi szempontból milyen iskolarendszer lehetne kívánatos? Hogyan lehetne a felső középosztály gyermekeit egy kevésbé szelektív rendszerben tartani, és milyen nemzetközi oktatási reformok szolgálhatnak tanulságul Magyarország számára?

MINDENKIVEL CSAK A BAJ VAN? | ÉLŐ ELEMZÉS LAKNER ZOLTÁNNAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.07.06.



Újabb kinevezések, régi fideszes szálak, és reform a választási rendszerben? A héten nemcsak a hőség, hanem a politikai hangulat is csökkent, azonban a Tisza párt több merész döntéssel is előállt. Lesz szó a vármegyék szimbolikus szerepéről, a honi ellenzék kilátásairól, a Parlamentet kerülő fideszes vezérarcokról is. Elemzés Lakner Zoltánnal.

MÉRGEZŐ AKKUGYÁRAK: MOST BUKIK KI, MIT TITKOLTAK EL?

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.06.



00:10
Miért nyílt ki most a debreceni fideszesek szeme? 
01:30 Mi történt valójában Papp László polgármesterrel? 
03:38 Kiperegnek a csontvázak az akkugyárak szekrényéből 
05:01 Kik építették valójában ezeket a gyárakat? 
06:09 10 forintos bírság? Így nevetik ki a magyar szabályokat 
07:42 Kínai érdek vs. magyar emberek: ki az első? 
10:04 Miért lettünk Európa "szemetesládája"? 
17:32 86 fokos vonatok és a szavazók ignorálása

2026. JÚLIUS 6. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE 12.55-TŐL

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.07.06.



Országgyűlés ülésének közvetítése 12-55-től.

CIKLUSKORLÁTOZÁS HELYETT: MIÉRT LENNE JÓ MAGYARORSZÁGNAK AZ ÚJ-ZÉLANDI VÁLASZTÁSI RENDSZER?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.07.06.


Már azelőtt az Alaptörvénybe írja a parlamenti képviselők mandátumkorlátozását a kétharmados Tisza-többség, hogy körvonalazódna, milyen lesz az új választási rendszer. Kérdés, hogy ha úgyis alkotmányozási folyamat és választási reform indul, miért van most szükség a választójog efféle korlátozására – de ha már így alakult, érdemes elkezdeni a gondolkozást az új rendszerről, a külföldi modellekről, amelyekből meríthetünk. Ezek között van egy, amelyik teljes arányosságával cikluskorlát nélkül is növelné a pluralizmust és óvna a túlhatalomtól – miközben az egyéni kerületek megtartásával Magyarország politikai hagyományaihoz is illeszkedne, és még egyszerű is. Javaslat...

OLYAN FIDESZ–MSZP KÖZÖS LOPÁST VALLOTT BE ÓBUDA VOLT ALPOLGÁRMESTERE, AMIRŐL AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN CSAK LEGENDÁK SZÓLTAK

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.07.06.


Idézet következik Czeglédy Gergőtől, Óbuda volt MSZP-s alpolgármesterétől, arról, hogyan szervezték az intézményesített korrupciót Puskás Péterrel, Óbuda korábbi fideszes alpolgármesterével a szintén fideszes Bús Balázs polgármestersége idején:

„A pontos időpontra nem emlékszem, de valamikor a [2014 és 2019 közötti] ciklus közepén jelezte Puskás Péter, hogy nehezebben jutnak pénzekhez, ezért szükség lenne olyan alvállalkozó cégekre a városüzemeltetés kapcsán, amely cég annak fejében, hogy megbízást kap, a profitjának egy részét visszafizeti. A városüzemeltetéshez tartozott a közterület-fenntartás, így például fűnyírás, parkfenntartás, lombseprés, szemétszedés. Erre keretközbeszerzéssel kapott megbízást a Pannon Park Forest Kft., és ide kellett alvállalkozó cégeket találni. Nekem volt egy cégem, a KBT Kft., amelynek megkértem az egyik barátom feleségét, […-t], hogy legyen az ügyvezetője papíron. […; és] amit én elé teszek, azt írja alá, végezze el az adminisztrációt, és ezért cserébe fizetést kapott. A cég profitjával viszont én rendelkeztem. Én közöltem Puskás Péterrel, hogy van ez a cégem, stróman ügyvezetővel és tulajdonossal, megadtam neki kontaktszemélyként az ügyvezetőt, és ettől kezdve automatikusan megkezdődött a munkavégzés.”

Ilyen egyszerűen ment a pártok közötti korrupció a volt óbudai MSZP-elnök és alpolgármester Czeglédy egyik 2024-es vallomása szerint. Czeglédyt akkor egy ügyészségi és rendőrségi egységekkel végrehajtott akció keretében, korrupció gyanújával tartóztatták le, majd kilenc hónapot töltött a börtönben. Itt egy, az ügyészséggel kötött vádalku keretében részletes beismerő vallomást tett, amelyben óbudai fideszes politikusokat és Kiss László baloldali óbudai polgármestert érintő korrupciós hálót vázolt fel. (Kiss tagadja, hogy tudott volna a korrupcióról.)

A korrupciós pénzek 70–30 százalékos leosztásáról már az ügyészség 2026. június elején kiadott közleménye is írt. E szerint 2019 előtt Z. Zsolt, az óbudai parkfenntartást végző Pannon Park Forest valódi tulajdonosa kenőpénzt fizetett Puskás Péternek, Óbuda akkori fideszes alpolgármesterének, amelyből ő 30 százalékot átengedett Czeglédy Gergő MSZP-s politikusnak. Az ügyészség szerint, miután 2019-ben a baloldali Kiss László lett a polgármester, ezek az arányok megfordultak, és már Czeglédy Gergő kapta a pénz 70 százalékát, Puskás Péterék pedig csak 30-at...

ÉSZAK-KOREA: BELÉPTEM A FÖLDI POKOLBA, KAMERÁVAL… MINISOROZAT, 1. RÉSZ

TVRTKO A FÖLD KÖRÜL
Szerző: VIJITY TVRITKO
2026.06.04.



A világon csak kevesen jutottak be Észak-Koreába. Még kevesebben forgathattak ott filmet. Az pedig szinte egyedülálló, hogy olyan felvételeket készíthettem, amelyeket olyan dolgok látszanak, amelyeket a kommunista rezsim mindenáron el akart titkolni a világ elől.

25 évvel ezelőtt segélyosztó aktivistának álcázva léptem be a világ legzártabb diktatúrájába. A hivatalos történet szerint azért érkeztem, hogy bemutassam a Magyarországról érkező segélyszállítmányok útját az észak-koreai árvaházakig.

Legalábbis az ottani hatalom ezt hitte.

Valójában egy esküvői videókamerából átalakított kis kamerám szinte megállás nélkül rögzített mindent, amit csak lehetett. Olyan pillanatokat is, amelyeket a rezsim soha nem akart megmutatni a világnak.

Négy apró amatőr videókazetta őrizte ezt a titkot huszonöt éven át. Részleteket korábban már bemutattam, dokumentumfilm is készült belőlük, a teljes anyag azonban most először válik nyilvánosan elérhetővé.

Azért csak most, mert az idő múlásával megszűntek azok a körülmények, amelyek miatt ezeknek a felvételeknek a nyilvánosságra hozatala korábban nem lett volna felelős döntés.

Ebben a filmben olyan jeleneteket láthatsz, amelyek közül több is egészen egyedülálló. Megszólalnak azok az észak-koreai kísérők és titkosszolgálati emberek, akik éjjel-nappal figyeltek engem – és magyarul beszélgetnek velem. Láthatod a megrázó állapotban lévő árvaházakat, az emberek mindennapjait, valamint a rendszer olyan arcát, amelyet a hivatalos propaganda gondosan elrejtett.

A felvételek olykor remegnek, olykor technikailag messze elmaradnak a mai kamerák képminőségétől, mégis: aranyat érnek. Minden képkocka a valóság egy darabja, amely negyed évszázadon át rejtve maradt.

Jöjjön hát a huszonöt éve őrzött titkom Észak-Koreáról. S jöjjön vele mini-sorozat első része: Bevezetés a földi pokolba…


ÁDER: KÖZPÉNZHORGÁSZ A PÁCBAN

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.07.05.



Áder: közpénzhorgász a pácban...

A TISZA 50 NAPJA: MIÉRT HALLGATNAK A VALÓDI PROBLÉMÁKRÓL? | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.05.



Magyar Péter értékelte a Tisza-kormány első 50 napját! Hogyan látja a politológus, siker vagy kudarc Magyar Péterék eddigi teljesítménye? Most áll fel a gépezet, semmi sem fekete vagy fehér, egyre több terület várja az irányt és a konkrét válaszokat?

Még tart az érzelmek dominanciája? Küszöbön az önkormányzatiság és a választási rendszerünk újratervezése? Meddig tartanak a mézesheteknek? Milyen vezetőkre van szüksége az országnak? Valódi ellenzék nélkül működik a kormány? Jobbra fordulhat a magyar vidék sorsa? Milyen lenne egy modern, 21.századi önkormányzat? Miért érdekli az embereket egyre jobban a politika? Ha káderhiány van, miért mellőz sokakat az új rendszer? megfelelő ütemben halad az elszámoltatás? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Üveges Gábor politológus válaszolt!

00:00 - 1:04 Intro és beköszön 
01:05 - 12:40 A független elemzésről és az érzelmi politizálás 
12:41 - 25:15 Az első 50 nap és az elszámoltatás 
25:15 - 39:40 Társadalmi egyeztetések és kinevezések 
39:41 - 56:30 Ki szállhat fel Noé-bárkájára 
56:31 - 1:01:30 Ellenzék nélkül 
1:01:31 - 1:12:48 A vidék és az önkormányzatok 
1:12:49 - Elköszön

2026. július 5., vasárnap

VOLT FŐÜGYÉSZ: ORBÁN, A KORÁBBI TEK-VEZÉR ÉS A LEGFŐBB ÜGYÉSZ BELEBUKHAT AZ ARANYKONVOJ BOTRÁNYBA

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.05.



Mi történt valójában az úgynevezett aranykonvoj-ügyben? Ki hozta meg a döntéseket, hogyan zajlott a hatósági akció, és milyen jogi felelősség merülhet fel az ügy különböző szereplőinél? A Miért? vendége Hegedűs András volt ügyész, aki ügyészi szemmel elemzi az elmúlt időszak egyik legtöbbet vitatott büntetőügyét.

A beszélgetés elején felidézi saját ügyészi pályafutását és azt is, miként változott az ügyészség működésének megítélése az elmúlt évtizedekben. Részletesen beszél arról, hogy a mindennapi büntetőügyek és a kiemelt, politikailag érzékeny eljárások között milyen különbségek vannak, és miért tartja fontosnak megkülönböztetni a két területet.

Az interjú középpontjában az aranykonvoj-ügy áll. Hegedűs András lépésről lépésre végigveszi az események időrendjét, ismerteti a nyilvánosságra került ügyészségi és hatósági dokumentumok alapján felmerülő kérdéseket, valamint elemzi a TEK, a NAV, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az ügyészség szerepét. Külön kitér arra is, milyen bizonyítékok lehetnek meghatározóak a nyomozás későbbi szakaszában, és milyen vizsgálati lépésekre lenne szükség a teljes felelősségi lánc feltárásához.

Szó esik arról is, milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen ügynek, hogyan működik a büntetőeljárás a magas rangú közszereplők esetében, és milyen feltételek mellett juthat el egy nyomozás vádemelésig. A volt ügyész hangsúlyozza, hogy a végső jogi felelősségről kizárólag a hatósági eljárások és a bíróságok dönthetnek, ugyanakkor szerinte az ügy teljes körű feltárása a közbizalom szempontjából is kiemelten fontos.

PIKÓ, BODACZ ÉS A PROPAGANDA FELELŐSSÉGE 🤨 MEGBOCSÁTÁS A NER UTÁN

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2026.07.05.



A NER után az egyik legnehezebb kérdés nem az, hogy ki hibázott, hanem az, hogy ki képes bocsánatot kérni és ezt a bocsántkérést el lehet-e fogadni.

A Pikó Andrással és Bodacz Balázzsal kapcsolatos hírek kapcsán beszélek ma arról, hogy milyen sebeket hagyott maga után a propaganda, és miért nem lehet egyszerűen úgy tenni, mintha mindez nem történt volna meg.

A kérdés nem csak egy emberről szól. Hanem mindenkiről, aki valamilyen módon része volt a NER gépezetének: újságíróként, politikusként, kiszolgálóként vagy haszonélvezőként. Ki tartozik bocsánatkéréssel? Kinek lehet megbocsátani? És hogyan lehet egy mérgezett közélet után újra normális országot építeni?

A videóban szóba kerül a hírhedt Célpont című műsor, a Hallgatói Hálózat, a Fidesz propagandája, a NER lelki hatásairól, a Válasz Online önreflexiója, Rényi Pál Dániel írása, az óellenzék szerepe és az is, hogy miért fontos, hogy a rendszerváltás után ne csak jogi, hanem erkölcsi értelemben is szembenézzünk a múlttal.
----------- 
00:00 – Borongós bevezető: mi indította el ezt a gondolatmenetet? 
00:40 – Bodacz Balázs és a régi lejárató kampányok 
02:15 – A Hallgatói Hálózat, a „Bajnai Gárda” bélyeg és a propaganda kezdetei 
03:02 – Bodacz bocsánatkérése 
04:08 – Rényi Dániel cikke és a NER okozta lelki nyomás 
06:15 – A gyűlöletkampányok mindennapi hatása 
07:41 – Lehet-e jóvátenni a propagandában vállalt szerepet? 
09:10 – Válasz Online, Soros-listázás és önreflexió 
10:50 – Ki milyen felelősséggel tartozik a NER működéséért? 
11:52 – Miért fontos a nyilvános bocsánatkérés? 
14:05 – Nemzeti egység a megosztás után 
16:40 – Óellenzék, Tisza és a régi küzdelmek elismerése 
18:38 – Köszönet azoknak, akik kitartottak a rendszerrel szemben 
20:05 – Személyes felelősség, megbocsátás és lezárás

AMÍG ŐK ÍRTÁK ÁT ÚJRA ÉS ÚJRA, ADDIG AZT HÍVTÁK NEMZETÉPÍTÉSNEK. MOST, HOGY MÁS NYÚL HOZZÁ, HIRTELEN A DEMOKRÁCIA VÉGÉT LÁTJÁK BENNE

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.07.05.


Na, gyerekek… Magyar Péter elég csípős választ küldött Gulyás Gergelynek.

Miután Gulyás azt írta, hogy az Alaptörvény 17. módosítása „az alkotmányos demokrácia végét és az önkényuralom kezdetét” jelenti, a miniszterelnök nem hosszú jogi fejtegetésbe kezdett.

Inkább feltett néhány kellemetlen kérdést.

Pontosan mi okozza az alkotmányos válságot, Gulyás Gergely szerint?

Az, hogy az Alkotmánybíróság visszakapná azokat a jogköreit, amelyeket éppen a Fidesz vett el tőle?

Az, hogy megerősítik a bírói önigazgatást, és a bíráknak végre nagyobb beleszólásuk lesz saját vezetőik kiválasztásába?

Az, hogy 70 éves korhatár mellett ismét valóban függetlenebb Alkotmánybíróság működhetne?

Vagy inkább az, hogy létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amelynek egyik feladata éppen az lesz, hogy utánanézzen, hová lett az elmúlt évek közvagyona?

Esetleg az zavarja őket, hogy Sulyok Tamás távozik, akit a Tisza-kormány szerint nem a nemzet egységének megtestesítőjeként, hanem az Orbán-rendszer egyik utolsó közjogi bástyájaként hagytak hátra?

Magyar ezután még oda is szúrt Gulyásnak.

Azt írta, különösen vicces alkotmányosságról szónokolni annak a Fidesznek, amely Szájer Józseffel összetákolt egy Alaptörvényt, majd azt tizenhatszor módosította, mindig akkor és úgy, amikor a politikai érdeke ezt kívánta. Ráadásul úgy, hogy erről a magyar embereket egyszer sem kérdezték meg.

A végére pedig jött a legcsípősebb megjegyzés.

Ha valóban akkora az „alkotmányos válság”, mint amekkorának Gulyás leírja, akkor furcsa, hogy a Fidesz csak hétfőre hívja össze a frakcióülést. Magyar még oda is szúrt, hogy majd „Pócs János, Takács Péter, Németh Balázs és a többi alkotmánytudós” biztosan alaposan megvitatja a helyzetet.

Bözsi néni szerint azért van valami egészen különös abban, amikor azok kiáltanak alkotmányos puccsot, akik 16 éven át úgy kezelték az Alaptörvényt, mint egy folyamatosan szerkeszthető Word-dokumentum.

Amíg ők írták át újra és újra, addig azt hívták nemzetépítésnek.
Most, hogy más nyúl hozzá, hirtelen a demokrácia végét látják benne.

Úgy látszik, nem maga az alkotmánymódosítás a probléma. Hanem az, hogy most először nem ők fogják eldönteni, mi kerüljön bele.

MATEKLECKE 7082. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? 22. RÉSZ: ALAPTÖRVÉNY, 17. MÓDOSÍTÁS

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GÖRGY
2026.07.05.


"Igen bazmeg, faragtatok egy dobókockát, aminek minden oldalán hatos van, de nem ez a gond, hanem az, hogy most más dobott vele."
(Kürti Tamás)

Magyar Péter tegnap benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását. Nézzük, mi van benne, aztán nézzük, min háborog a fidesz.

Megszűnik Sulyok Tamás megbízatása. Az új köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, legfeljebb öt évre, az alkotmányozási folyamat lezárultáig. A képviselői mandátum korlátozva lesz: legfeljebb három választás, legfeljebb tizenkét év. Az alkotmánybírák mandátuma tizenkettőről kilenc évre csökken, újraválasztási lehetőség nélkül. Megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga. Ez az a szervezet, amellyel egy háromtagú, delegált testület (elnökét a köztársasági elnök jelölte, tagja még az ÁSZ és az MNB elnöke) elgáncsolhatná a választott parlament költségvetését, és ezzel akár előrehozott választást kényszeríthetne ki. A vármegyékből újra megye lesz, a főispánokból kormánymegbízott. Az újkori feudalizmus nyelvi díszletét lebontják, kár, hogy az új táblák megint pénzbe kerülnek, de a régiek már nincsenek meg (ez is a NER öröksége, mint egy rossz tetoválás, az eltávolítása is fáj, de vele élni még rosszabb).

Orbán Viktor "lex Orbánnak" nevezte a nyolcéves miniszterelnöki limitet, a fidesz a jogállamot félti, Rétvári a közjogi hagyományokra hivatkozik. A felháborodásuk teljesen érthető. Tizenhat évig ők voltak a kaszinó tulajdonosai, ők írták a házszabályt, ők képezték ki az osztókat, és most valaki az ő asztaluknál, az ő szabályaikkal nyer. Az Alaptörvényt ők faragták olyanra, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag ne vizsgálhassa a módosításait. Ők mondták ki, hogy a kétharmad mindent felülír. A gránitszilárdságú alkotmányt ők maguk módosították tizenhatszor. Most pedig azt tapasztalják, hogy a fegyver, amit az utódaik ellen terveztek, az utódaik kezében is elsül. Nem a szabállyal van bajuk, azzal van bajuk, hogy már nem ők alkalmazzák.

De (és ez a sorozat visszatérő eleme) attól, hogy a fidesz képmutatóan kritizál, a kritika kérdéseit fel kell tenni. A visszamenőleges mandátumszüntetés precedens, ezt a 15. részben (Fékek és ellenSulyok) körüljártam, ismétlem: a különbség nem a módszerben van, hanem az irányban. Az egyik koncentrál, a másik korlátoz.

És itt jön az, ami tényleg más. Ez a módosítás az első, amelyik a saját alkotóit is köti. A tizenkét éves képviselői limit a Tisza képviselőire is vonatkozik, arra a frakcióra is, amelyik most megszavazza. A kilencéves alkotmánybírói mandátum az ő jelöltjeikre is áll majd. A nyolcéves miniszterelnöki plafon Magyar Péterre is vonatkozik. A ner tizenhat évében egyetlen olyan alkotmánymódosítás sem született, amely a hatalmon lévők mozgásterét szűkítette volna, mindegyik bővítette. Ez az első, amelyik szűkíti.

A másik újdonság a módszer. Az Alaptörvényt 2011-ben kilenc nap alatt tolták át a parlamenten, társadalmi konzultáció nélkül. Arra a nemzeti konzultáció műfaja túl értékes volt, azt a migránsokra tartogatták. Most 36 év után először volt valódi társadalmi egyeztetés alkotmánymódosításról, több mint 23 ezer vélemény érkezett, és a mandátumlimitnél a beérkezett vélemények alapján szigorítottak az eredeti terven. Lehet ezen cinikusan mosolyogni, hogy ez is csak kommunikáció. De tizenhat évig azt láttuk, milyen, amikor még a kommunikáció sem tesz úgy, mintha kíváncsi lenne ránk.

A lényeg mégis az lesz, ami ősszel kezdődik. Ez a módosítás bevallottan átmeneti, toldozás-foltozás egy olyan épületen, amelyet előbb-utóbb újra kell tervezni. Az új alkotmány közös kidolgozása lesz az igazi vizsga, nem jogtechnikai, hanem politikai és társadalmi értelemben. Mert alkotmányt írni könnyű. Olyan alkotmányt írni, amelyet a vesztes is elfogad, mert tudja, hogy őt is védi, az a nehéz. Az 1989-es alkotmány ilyen volt, kerekasztalnál született, és húsz évig szolgált. A 2011-es Alaptörvény nem ilyen volt, egy párt írta magának, és nem élte túl a pártot.

A harmadik magyar alkotmánynak azt a mércét kell megütnie, hogy negyven év múlva is álljon, függetlenül attól, ki dob éppen.


Korábbi részek:












- Mateklecke 6899. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 10. rész: Szembenézés









HAPPY BIRTHDAY, USA! ÍGY ÜNNEPELTÜK A 25O ÉVES ORSZÁGOT! STRANDOLÁS, GRILLEZÉS A FÜGGETLENSÉG NAPJÁN

ITT VAN AMERIKA!
Szerző: GOMBOS EDNA
2026.07.05.



Különleges évfordulóhoz érkezett az Egyesült Államok: 250 éves lett. Megmutatjuk, hogy miként ünnepeltük meg. Grilleztünk, strandoltunk, s'morest készítettünk, ahogy amerikai családok milliói. Közben benéztünk az ünnepi díszbe öltözött üzletekbe, elmentünk egy világítótoronyhoz és a Blowing Rocks Preserve lenyűgöző szikláihoz. Éljétek át velünk a július 4-i ünnepi hangulatot!

Helyszínek Miami Beach Lummus Park HistoryMiami Museum Jupiter - Love Street, Lighthouse, Indian River Lagoon strand és Blowing Rock Preserve Riviera Beach - Phil Foster Park a Blue Heron Bridge alatt



Lásd még:







HIBA LENNE FORSTHOFFER ÁGNEST ÁLLAMFŐVÉ VÁLASZTANI?

JELEN HETILAP PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.07.05.



A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Vető Balázs politológus a Tisza-kormány első hónapjainak legélesebb belső és külső konfliktusait elemzi. Forsthoffer Ágnes házelnök nemes egyszerűséggel lekeverte Magyar Pétert a parlamentben, aki bár láthatóan megsértődött, utána egy mosolygós szelfivel próbálta menteni a helyzetet. De vajon megáll-e a házelnöki székben, vagy a törvény betűje szerint ideiglenes államfővé váló Forsthofferből végleges köztársasági elnök lesz? Vető Balázs szerint egy aktív tiszás párttagot az államfői székbe ültetni óriási politikai hiba lenne, ami tovább rombolná az intézmény iránti, amúgy is megtépázott társadalmi bizalmat.

Miközben a hatalom az "élménykormányzással" van elfoglalva, a valóság könyörtelenül kopogtat: 

- A javítóintézetek és a gyermekvédelem rendszere összeomlóban van, a szakmai szervezetek segélykiáltásai süket fülekre találnak.
- Az önkormányzatok helyzete tovább romlik.
- Áder János korábbi államfő hirtelen felháborodásának hátterében pedig felsejlik a Kékbolygó Alapítvány milliárdjainak elvesztése feletti aggodalom.
- És persze továbbra is kísért a múlt: vajon az aranykonvoj-ügy vagy a túlárazott lélegeztetőgépek beszerzése elvezethet-e a legfőbb ügyészségen keresztül közvetlenül Orbán Viktorig?

HETI ABSZURD: TÉVÉMICIMACI ÉS AZ ÖRKÉNYURALOM

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2026.07.05.


A Fidesz mindent meg fog tenni azért, hogy a kormány ne korlátozhassa a politikai véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon. Végre kimondatott. Végre megtört a turáni átok is talán.


Végre hátradőlhetünk, a magyar demokrácia kint van a vízből a következő ezer évre (a globális klímatagadó patrióta szárazságpolitika eredménye nagyon is garantált). Ízlelgessük, öblögessük, gargarizáljuk a mondatot, akár egy Tévémicimaci Balázs: a Fidesz mindent meg fog tenni azért, hogy a kormány ne korlátozhassa a politikai véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon. Hát, mit is mondhatnánk.

Tényleg meg vagyunk mentve, de könyörtelenül. Ha akarnánk se tudnánk ezek után választási autokráciába süllyedni, mert a Fidesz résen van, áll a vártán, akár egy felcsúti cövek.

Szűköl minden emberijog-sértés miatt (bár az jogsértést erősen súlyozza, Sulyokozza.)

Azt ugyan nem teljesen értjük, hogy ha a Fidesz most mindent képes megtenni a politikai véleménynyilvánítás szabadságáért, akkor kormányon miért csinálta az ellenkezőjét. Ha ugyan a semmit sem csinálás a mindent csinálás ellentéte. Miután azonban a Fidesz minden erejével, minden idegszálával, minden energiájával, minden törvényével, minden lopásával, minden propagandisztikus megszólalásával gyilkolta a politikai véleménynyilvánítás szabadságát, mégis inkább a legyilkolás lehet az ellentéte a minden-csinálásnak.

Nem igazán világos az sem, hogy a ciklusokon átívelő színtiszta fideszes Médiatanács mitől lett volna kiállás a politikai véleménynyilvánítás szabadsága mellett. Ahogy az sem tűnik annak, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét nem voltak képesek két éven keresztül behívni a köztévébe. Ezért viszont valóban képesek voltak mindent megtenni. Minden álló nap nem hívták, kitartóan és rendületlenül. És amikor éppen nem hívták az ellenzék aktuális vezetőjét, azzal a lendülettel neki is ugrottak a nem hívott politikus torkának (Császár Attila oknyomozását egyszer még tanítani fogják mint kerülendő attitűdöt), mert veszélyt jelentett a Fidesz hatalmára. A Fidesz jó, tehát az Ellenzék csak rossz lehet, gondolta Micitévémaci. Emlékezzünk egyperces döbbent csenddel a Karácsony Gergelyt texasi láncfűrészesként kettékérdező műsorvezetőnőre, Mészáros Katára, aki hajszálpontosan annyira volt kiegyensúlyozott, mint a Magyar Péterrel interjúzó bájos korrektség, Csete Beáta, vagy aki ugyancsak Magyart a Kossuth rádióban faggatta röviddel előtte, Kakuk L. Tamás. Ezekből a jóemberekből valósággal sütött az óriási kognitív disszonancia (11,23 Gajdics): ha ennyire nyilvánvalóan és gyalázatosan kormánypártiak voltak, akkor Magyar Péter nyilvánvalóan lótetű/poloska lehetett csak, de főleg feleségverő, magyarok-pénzét-ukránoknak-adó, az unokákat-egyesével-frontra-küldő, és hát szabadidejében óvodás­átműtő kisiparos.

Mindezen azonban már túl vagyunk. A közmédiában az egypártpolitikától határozottan távolabb lépő, és a Fidesz egyszínű és leuralt pályájához képest mindenképpen kiegyensúlyozottabb közmédia-irányítás jön létre. De a Fidesz nem pihen, és főleg nem alszik...

GÁBOR GYÖRGY: EMLÉKEZZ!

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.07.04.


A minap írtam egy posztot a filozófus-ügyről: arról a különös, bár Magyarországon immár aligha meglepő jelenségről, hogy a csoportos, országos és intézményesült amnézia miként teszi lehetővé a legsúlyosabb erkölcsi szerepcseréket. Arról, hogy ma azok jelentkeznek be az MTA nagy megtisztítóiként, akik annak idején az Akadémia történetének egyik legsúlyosabb intézményesült aljasságában vállaltak szerepet akadémikus társaik, kollégáik, akadémiai intézetek és egy egész szakma ellenében.

A társadalmak nem egyik napról a másikra veszítik el az emlékezetüket. Előbb csak kényelmetlenné válik a múlt. Aztán elmaradnak a kérdések. Később eltűnnek a felelősök. Végül megérkeznek ugyanazok az emberek, immár a megújulás apostolaiként.

A filozófus-ügy története pontosan erről szól. Arról a szervezett politikai és intézményi támadásról, amely akadémiai kutatókat, intézeteket és egy egész tudományterületet vett célba. Egzisztenciák omlottak össze, kutatói pályák törtek derékba, intézmények veszítettek hitelükből, szakmai közösségek mérgeződtek meg hosszú évekre. A politikai propaganda teljes fegyverzete mozgásba lendült, és a megrendelésre dolgozó bértollnokok karaktergyilkosságok sorát hajtották végre. A rágalom intézményesült, a lejáratás közfeladattá vált, a szakmai szolidaritás helyére pedig sok esetben a hallgatás, a számítás vagy a félelem költözött.

Mindez az Akadémia történetének egyik legsúlyosabb erkölcsi kudarca.

A Héber Biblia újra és újra visszatérő parancsa: emlékezz! Az emlékezés nem nosztalgia, nem is sérelmi politika, hanem a törvény részeként civilizációs kötelesség. Az egyén erkölcsi tartása és a közösség egészsége azon is múlik, hogy képes-e megőrizni saját történetének tanulságait. A felejtés ugyanis ritkán ártatlan folyamat; többnyire előkészíti ugyanannak a történetnek az újrajátszását.

Ezért volna fontos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyszer végre szembenézzen a filozófus-üggyel. Ez elemi erkölcsi kötelessége volna azokkal szemben, akiket meghurcoltak, de ugyanilyen fontos volna a magyar tudomány egészének jövője szempontjából is. Az emlékezet intézményes fenntartása az egyetlen biztosíték arra, hogy ugyanazok a mechanizmusok, ugyanazok a reflexek és ugyanazok a szereplők ne térhessenek vissza új szereposztásban.

Mert a kollektív amnézia sajátos tehetséggel ruházza fel a közéletet, s annak némely szereplőjét: tegnap üldözők voltak, ma reformerek; tegnap romboltak, ma építkezésről 
beszélnek; tegnap a politikai leszámolás eszközeit működtették, ma az erkölcsi megtisztulás nyelvét használják.

És az emlékezet hiánya máris termi gyümölcseit. A meggyalázott, tönkretett, politikai szolgálólánnyá silányított közmédiához most éppen Bodacz Balázs készül megtisztítónak: az az ember, aki a filozófusok elleni, a politika legeslegfelsőbb köreiből iniciált aljas támadásban tevékeny szerepet vállalt. A HírTV politikai bérszolgálatának éveiben aktív része volt annak a gépezetnek, amely a filozófusok meghurcolását, megbélyegzését és morális kivégzését végezte el a nyilvánosság előtt, s melyben maga is aljas szerepet vállalt egyes kollégák rágalmazásában.

Ezért a személyi kérdés önmagán messze túlmutat. Bodacz Balázs neve ebben az összefüggésben tünet. Annak tünete, hogy az ország semmit sem tanult abból, hogyan válik a sajtó politikai fegyverré, miként lesz újságírásból megrendelésre végzett lejáratás, és milyen sebeket hagy maga után az intézményes karaktergyilkosság.

Az emlékezet hiánya mindig a felelősöknek kedvez, az emlékezés az áldozatokat védi. Ezért az emlékezés nem múltidézés. Közéleti önvédelem.

TIBORCZ BAJBAN VAN! / BOB HERCEG LUXIZOTT! / TOVÁBB TISZTOGAT A TISZA!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Műsorvezető: NORBI
2026.07.05.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
00:51 VÉGE A KÁNIKULÁNAK? 
02:05 VÉGE A PROMENAD24-NEK! 
04:40 BOB HERCEG LUXIZOTT! 
06:25 NYÍLNAK AZ AKTÁK! 
07:50 TIBORCZ BAJBAN VAN! 
10:00 FOLYTATÓDIK A TISZTOGATÁS! 
14:05 A 17. ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS! 
23:06 KÖSZÖNET,OUTRO!

MAGYAR GYÖRGY: VÉGE LEHET A 167 MILLIÁRDOS PROPAGANDAGYÁRNAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.05.



00:00
– Közszolgálat vagy pártmédia? 
01:06 – A „Királyi TV” öröksége 
02:04 – Elszámoltatható a propagandagyár? 
03:23 – Így működött a központi agymosás 
04:16 – 160 milliárd forint egyetlen célra 
05:16 – Hirtelen fordulat: Magyar Péter a hírekben 
05:59 – Új médiatanács és BBC-elvek 
07:17 – Beismerő vallomás a mikrofon mögött? 
08:40 – Jogtiprás vs. erkölcsi ítélet 
09:16 – Elévülnek-e a médiabűnök? 
10:10 – Amikor a társadalom igazságot oszt 
11:49 – A félelem falainak ledöntése 
12:33 – A távirányító, mint fegyver 
14:11 – A negyedik hatalmi ág sorsa 
15:20 – Erősebb a média, mint a törvény?

ELSZÁMOLTATÁS VAGY SZÍNJÁTÉK? – MEDDIG JUT EL A TISZA-KORMÁNY? I HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.07.04.



Miért ennyire optimista ma a magyar társadalom, miközben az ország számos területén továbbra is komoly problémák vannak. Szó esik arról, hogy meddig tarthat a Tisza-kormány iránti bizalom, és milyen gyorsan lehet valódi változásokat végrehajtani. A beszélgetés központi témája az úgynevezett aranykonvoj-ügy és az elszámoltatás lehetősége, illetve korlátai. A résztvevők arról is vitáznak, mennyire lehet felelősségre vonni a korábbi rendszer vezetőit, és milyen szerepe lehet ebben az ügyészségnek vagy egy új vagyonvisszaszerzési hivatalnak. Éles vélemények, személyes tapasztalatok és komoly politikai viták egy közel egyórás beszélgetésben.

Vendégek: Tétényi Éva, Batka Zoltán és Bolgár György Műsorvezető: Rózsa Péter

00:00 Miért ennyire optimisták most a magyarok? 
06:50 Meddig tarthat a Tisza iránti lelkesedés? 
10:45 Az aranykonvoj-ügy: ki adhatta a parancsot? 
22:00 Elszámoltatás vagy politikai gumicsont? 
28:40 Vagyonvisszaszerzési hivatal – jogállam vagy szükséges eszköz? 
39:30 Visszaszerezhető-e az ellopott közvagyon?

EZ A KORMÁNY MAGYAR PÉTER HARD, ÉS ÉLVEZI

ÖTPONTBAN PODCAST
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.07.05.



Magyar Péter birtokba vette Orbán Viktor abszolút köztársaságát - állítja Zárug Péter Farkas. A politológussal Magyar Péter első intézkedéseiről, a rendszerváltozásról, Orbán Viktor esélyeiről és az elmúlt 16 évről beszélgetett Dull Szabolcs.

0:00 Erről lesz szó 
2:36 Rendszerváltozás zajlik most? 
5:20 Orbán kora még tart 
9:46 Sulyok eltávolításáról 
23:34 Lex Orbán vagy korszakváltás? 
32:47 Magyar harc vagy Fidesz light? 
42:06 Milyen kockázatai vannak a Magyar harcnak? 
47:07 Orbán Viktor visszatérhet még? 
53:17 Lesz ellenzék? 
1:01:48 Mi lesz 1 év múlva?

EZZEL VÉGZI KI A FIDESZT MAGYAR PÉTER!

INNEN ÉS TÚL
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.07.03.



Orbán Viktortól Lázár Jánoson és Szijjártó Péteren át a régi ellenzékig: egyetlen alkotmánymódosítás alapjaiban írhatja át a magyar politika személyi viszonyait. Az "Elemzői szemmel" videósorozat második epizódjában azt vizsgáljuk meg, miért lehet ez Magyar Péter egyik legfontosabb politikai húzása, és milyen következményei lehetnek hosszú távon.

0:00 Tisztítótűz és az elszámoltatás 
3:37 Mandátumkorlát és a Lex Fidesz 
6:15 Politikai elitváltás

MEGÁLLÍTHATATLAN LAVINA: DARABOKRA HULLIK A FIDESZ

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.04.



00:00
– Áder János „rendkívüli” aggodalma A volt köztársasági elnök hirtelen félti a demokráciát. Vajon miért most szólalt meg Áder?

01:00 – A „nemzet egysége” vagy pártkatonaság? Elemzés Áder múltjáról: frakcióvezetőből az államfői székbe. Mennyire volt hiteles a függetlensége?

01:45 – A Soros-kártya és a Velencei Bizottság Amikor a Fidesznek kényelmes, hirtelen fontos lesz a nemzetközi kontroll. Kettős mérce akcióban.

03:00 – Parancsba adták a védelmet? Sulyok Tamás renoméjának mentése. Miért kell Ádernak „visszalőnie” Magyar Péternek?

04:20 – Csinovnyik a várban: Sulyok Tamás szerepe A végrehajtó karakter, aki a látszatra sem ad. Így üresítették ki az államfői funkciót.

05:30 – Közvetlen elnökválasztás: Itt a megoldás? Van-e visszaút a Parlament falai közül? A nép döntése hozhatna valódi megújulást.

07:00 – 1300 milliárd gyűlöletre, de a „mocskos Fidesz” fáj? A közbeszéd állapota és a propaganda brutális költségei. Miért aggódik a hatalom a fiatalok hangjától?

08:50 – A „súlytalan Sulyok” és a valódi nagy falatok Ki a fontosabb: a köztársasági elnök vagy a legfőbb ügyész? A közjogi csaták valódi tétje.

09:45 – Pikáns helyzet: Aláírni a saját eltávolítását? Hogyan végződhet Sulyok Tamás dístelen végjátéka az Alaptörvény módosítása után?

12:00 – Ultimátum az óvodában: Áder kontra Magyar Péter 6 milliós fizetés, horgászat és a Kék Bolygó Alapítvány. Mi áll a rágalmazási vita hátterében?

14:30 – A társadalom 60%-a döntene: Miért félnek a választástól? Felmérések bizonyítják: az emberek közvetlenül választanának elnököt. Miért nem meri ezt meglépni a politika?

17:00 – Csöbörből vödörbe? A jogalkotás csapdái Lehet-e „hip-hop” alkotmányozni? A szakmaiság és a sietség veszélyes elegye.

19:30 – „Ne csináljátok!” – Amikor a pártok leállították a civileket Egy döbbenetes telefonhívás története 2022-ből. Miért zavarta a pártokat az alternatív elnökjelölés?

22:00 – 1200 ígéret és a szimbólumok ereje Magyar Péter és a Tisza Párt stratégiája. Miért nem maradhat Sulyok Tamás a helyén?

24:40 – Mi lesz decemberben? A lavina elindul Gyorsan elül a vihar, vagy új korszak kezdődik? Mérlegkészítés a NER bukása előtt.

SULYOK ÉS POLT AZONNAL TÁVOZNA, 12 ÉVES IDŐKORLÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKNEK – MAGYAR PÉTER BENYÚJTOTTA AZ ALAPTÖRVÉNY 17. MÓDOSÍTÁSÁT

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, IGNÁCZ PÉTER
2026.06.04.


A társadalmi egyeztetés után szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte, hogy „36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.”

„Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” – mondta a kormányfő. Magyar Péter közölte, hogy az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé nem ejthesse senki foglyul.

Több ponton is átírnák az Alaptörvényt:

- megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.

- 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön
  Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják
  meg maguk közül.

- A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal
  elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és
  visszahívásában.

- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési
   képviselőknek.

- Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának
   alkotmányos alapját;

- csökkentenék a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét;

- megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza    az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét; valamint

- a vármegyéket visszaneveznék megyékre.

- Szerepel még a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,

- a közpénz védelmének erősítése,

- az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése,

- egységes rendészeti igazgatás,

- és az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.

Magyar Péter a múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez öt napig lehetett észrevételeket küldeni. A kormány közlése szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették...