2026. október 23., péntek

ÉLŐ: ÜNNEPLÉS ÉS ELEMZÉS A FORRADALOM 70. ÉVFORDULÓJÁN

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.23.



Egész napos élő műsorunkban együtt emlékezünk többek között Romsics Ignáccal, Ungváry Krisztiánnal és Katona Csabával. Közvetítjük a nap eseményeit a zászlófelvonástól, az ellenzéki megemlékezéseken keresztül Magyar Péter miniszterelnök Korruth téri beszédéig. Elemezzük a történéseket meghívott szakértőinkkel, Kéri Lászlóval, Schultz Nórával és Zárug Péter Farkassal. A napot pedig egy különleges élő Szabadsajtó Klubbal zárjuk!

Tartsatok velünk OKTÓBER 23-án is!


ÜNNEPÉLYES ZÁSZLÓFELVONÁS A KOSSUTH TÉREN! NEMZETI ÜNNEP! 1956🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

ÁRAD A TISZA KÖZÖSSÉG
Forrás: Magyarország Kormány YouTube csatornája
2026.10.23.



A közvetítés forrása Magyarország Kormánya YouTube csatorna.

MEGEMLEKEZÉS A 301-ES PARCELLÁBAN A FORRADALOM HŐSEIRE

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.23.



Megemlekezés a 301-es parcellában a forradalom hőseire.

FORRADALOM NAPRÓL NAPRA - 1956.10.23. - 11.04.

NEMZETI FILMINTÉZET (NFI)
Szerző: NFI.HU
2026.10.23.



Legendás magyar filmekkel, exkluzív videósorozattal és különleges interaktív térképpel készül az 1956-os forradalom 70. évfordulójára a Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma.


Több mint 100 mozivetítés lesz országszerte az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó magyar játékfilmekből, és a vetítések száma folyamatosan bővül. Az évfordulóhoz kapcsolódó állami programsorozat keretében a magyarországi és határon túli mozikban, filmszínházakban és közösségi vetítőhelyeken láthatók az alkotások.

A filmvetítések budapesti és vidéki filmszínházakban, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – Ügyvezető Elnökségével való együttműködés keretében több, mint húsz erdélyi városban egyaránt megrendezésre kerülnek a megemlékezéssorozat időszakában. A külföldi vetítések a Liszt Intézetek, Magyarország Nagykövetségei és a külföldi mozik, kulturális központok és Cinématheque-ek segítségével valósulnak meg, Ljubljanában, Berlinben, Helsinkiben, Moszkvában, Tel-Avivban, Vilniusban, Lisszabonban, Islamabadban és Hong Kongban.

A kezdeményezés célja, hogy az 1956-os forradalom eseményeit feldolgozó magyar filmalkotások minél szélesebb közönséghez juthassanak el mozivásznon is, valamint, hogy az évforduló alkalmából a mozik saját közönségük számára különleges vetítéseket, tematikus filmklubokat vagy akár teljes programsorozatokat szervezhessenek.

A Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma emellett saját gyártású dokumentumfilm-sorozattal, és hamarosan bemutatásra kerülő, különleges interaktív térképes projekttel készül az 1956-os forradalom 70. évfordulójának megünneplésére.

2026. október 22., csütörtök

TANANYAG LETT A VÁLASZ ONLINE – RIPORTUNKBÓL LETT 1956-OS SEGÉDANYAG A FELSŐ TAGOZATBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2026.10.22.



A napokban tanulók sokasága ismerkedhetett meg Markovics Antal történetével, aki kisfiúként 37 embert segített át a zöldhatáron az édesapjával Jugoszlávia felé 1956-ban. Markovics történetét lapunk mutatta be tavaly, most pedig része lett a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készített felső tagozatos foglalkozástervnek. Középfokú oktatásban pedig a Láthatatlanok című, online verzióban szintén lapunkban debütált dokumentumfilmet ajánlja a minisztériumi anyag.


Az 1956-os forradalom évfordulójára időzítve a tantestületek új foglalkozásterveket kaptak. Nem is akármilyeneket. „A program középpontjában a Láthatatlanok című dokumentumfilm áll. A film három egykori mecseki szabadságharcos – Lux Antal, Tésenyi Ferenc és Farkas József – visszaemlékezésein keresztül közelít az 1956. novemberi pécsi-mecseki fegyveres ellenálláshoz. A foglalkozás célja nem pusztán a történet megismerése, hanem annak a gyakorlása, hogyan használható egy évtizedekkel később rögzített szóbeli visszaemlékezés történeti forrásként” – szól középfokú tanári kézikönyv bevezetője.

Cs. Nagy Sándor filmjének szerkesztője korábbi kollégánk, Sashegyi Zsófia volt, a mű elkészültét végigdokumentáltuk a viszontagságokkal együtt, majd mi biztosítottunk platformot az online premiernek. A Láthatatlanokat a napokban sok iskolában nézték meg, majd a diákok beszélgettek róla, kérdésekre válaszoltak a film nyomán.

ITT KEZDŐDÖTT A FORRADALOM - AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC HETVENEDIK ÉVFORDULÓJA

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.22.



Itt kezdődött a forradalom - az 1956-os szabadságharc hetvenedik évfordulója.

MATOLCSY A LEGTÖBBET KAPHATJA, AMI GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYÉRT KISZABHATÓ

VÁLASZ ONLINE PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.10.22.



A legkönnyebben lenyomozható cselekményelem miatt gyanúsították meg most Matolcsy Györgyéket, Bódis András szerint az lesz az igazán fajsúlyos kérdés, hogy hány darab másik ügyet tesznek még mellé. A volt jegybankelnök hálózatának tevékenységét évek óta feltáró kollégánk az október 21-i őrizetbe vételek apropóján részletesen és érthetően elmagyarázza, hogyan jutottunk idáig, milyen vagyonvesztés történhetett és mi várhat most Matolcsy Györgyékre. A műsorban elhangzottak teljes háttere elolvasható tényfeltáró kiadványunkban, a NER-aktákban.

KRASZNAHORKAI: „ITT ÉRTENEK EGYEDÜL IGAZÁN” – ÁTADTÁK AZ ÜNNEPI KITÜNTETÉSEKET

KONTROL ÉS GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: KONTROLL ÉS GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.10.22.



Jeszenszky Géza kimondta, amit ritkán hallani: „sem a szocialista kormányok, sem az Orbán-kormányok” nem tartották elismerésre méltónak a munkáját. Most mégis megkapta az egyik legmagasabb állami kitüntetést – miközben Kéri László arról beszélt, hogy 16 éven át folyamatosan elemezte a Fidesz korszakát. Krasznahorkai László pedig a Nobel-díj után most egy magyar állami kitüntetésről mondta el, miért jelent számára egészen mást. Mi hangzott el az ünnepi kitüntetési ünnepségen?

LAKNER ZOLTÁN: EZ A KÖLTSÉGVETÉS PONT OLYAN, MINT MAGA A TISZA PÁRT

NÉPSZABADSÁG
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.10.22.


Magyar Péter azzal tudott kétharmados győzelmet aratni, hogy ideológiai lecövekelés helyett különböző eszmék, irányzatok egybeolvasztására, vagy legalábbis összemixelésére vállalkozott. Az általa ismertetett költségvetés ugyanebben a szellemben készült: vegyíti a baloldali társadalompolitikai elemeket a gazdasági versenyt segítő intézkedésekkel, miközben az előző rendszer maradványait is cipeli tovább.


Zavarban van, aki a politikai irányzatok nyelvén próbálja leírni a Tisza-kormány első saját költségvetését, ami a 2027-es évre szól. Vita lehet persze már arról is, van-e értelme baloldalról vagy jobboldalról, azaz hagyományos ideológiákról értekezni a 2020-as évek politikájában. Másfelől azonban valaminek az alapján mégiscsak döntenie kell egy kormánynak arról, hogy erre vagy arra haladjon egy adott útelágazásnál. Azt, ami alapján végül döntést hoz, legalábbis részben akkor is értékválasztások döntik el, ha ez nem tudatosul, vagy nem mondják ki, vagy ha nem az értékekről szólnak a nyilvános politikai narratívák, amelyek – jelen esetben – a költségvetés kidolgozását körülveszik.

Azt, hogy mennyire fontos dokumentum közeledik a láthatáron, mi sem illusztrálja jobban, hogy az amúgy sem kevésbeszédű miniszterelnök minden korábbi rekordot megdöntő, két óránál hosszabb napirend előtti felszólalást tartott a Házban a még csak be sem nyújtott büdzséről, majd újabb negyven percben válaszolt a vita végén, amit másnap egy kétórás sajtótájékoztató követett a pénzügyminiszter társaságában, majd a Telexnek adott másfél órás interjú, valamint egy Kossuth rádiós megszólalás, ahol azonban a hagyományos műsoridőbeosztás fél órás határt szabott a kormányfői jelenlétnek.

Az üzenet világos: a rendszerváltással megbízott, a társadalommal az ennek megvalósítására szerződő kormány nem kizárólag elszámoltatásban és alkotmányos romeltakarításban gondolkodik, hanem a társadalmi működés új alapjait is lerakni igyekszik.

Ami az irányokat illeti, néhány dolgot tulajdonképpen egy évvel ezelőtt is lehetett tudni arról, miben gondolkodik a Tisza Párt, arról meg pláne lehetett tudni, mit hagy majd maga után a tizenhat éves Orbán-korszak.

Ennek alapján arra lehetett számítani, hogy meglehetősen sokáig, talán egy egész kormányzati ciklus időtartamában egyszerre kell és lehet orvosolni a társadalmi igazságtalanságokat és törekedni a piaci viszonyok helyreállítására; működtetni, csak éppen nagyon máshogy az elosztási politikákat; életet lehelni a közszolgáltatásokba és visszaállítani a fiskális fegyelmet. Egy baloldali elosztási és liberális versenypárti megközelítés párhuzamosan futhat, egyszerűen azért, mert az orbáni másfél évtized olyan károkat okozott minden téren, hogy az analóg helyreállítás nemhogy lehetséges, de elkerülhetetlen.

Már ez is arra utal, hogy a 2027-es költségvetés nem is lehet más, csakis a különböző megközelítések keveréke, amelyek esetében nem is annyira a gondolatok eredete a kérdés, hanem az eredőjük, vagyis az, milyen együttesen kifejtett hatást idéznek elő, s mennyire lesz koherens az összkép...

MATOLCSY ŐRIZETBEN; FOGOLYKIVÁLTÓ IMA; PÁRIZS LÁNGOKBAN; ORBÁN HAZUDOZIK TOVÁBB; TRUMP PEDIG TRUMP

POTTYONDY EDINA
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.10.22.



Matolcsy őrizetben; Fogolykiváltó ima; Párizs lángokban; Orbán hazudozik tovább; Trump pedig Trump...

NEM LEHET RÁSZABADÍTANI A LAKOSSÁGRA A REZSICSÖKKENTÉS ELTÖRLÉSÉT - MAGYAR PÉTER A KÖLTSÉGVETÉSRŐL

TELEX / 2X26 PODCAST
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.10.21.



Maratoni hosszúságú beszédben mutatta be Magyar Péter az első tiszás költségvetést hétfőn a parlamentben. Bár a konkrét javaslat még nem ismert, már a fél ország a főbb számokat elemzi. A miniszterelnök élő interjúban válaszolt a legfontosabb kérdésekre.

00:00 Visszaszámláló 
00:50 Kezdés 
01:57 A fideszes örökség 
08:15 Voltak nézeteltérések a kormányban? 
13:40 Teljes és nem teljes vállalások 
18:34 Gránitszilárdságú költségvetés 
20:47 A filozófia 
26:36 Szja 
32:32 40 év feletti kétgyerekes anyák 
39:11 Családi pótlék 
39:49 Nyugdíjak és SZÉP-kártya 
44:21 Vagyonadó 
51:13 Rezsicsökkentés 
54:05 Nagyobb hozzájárulás 
1:01:50 Reklámadó 
1:08:08 Közmédia költségvetése 
1:09:06 A számokat még nem látjuk 
1:11:25 Index és Orbán Anita 
1:14:13 Minisztériumok felállítása 
1:19:37 Orbán Viktor Lakiteleken 
1:23:50 Alkotmányozás és választási törvény

KÉPZELJÜK EL...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.21.


91,8 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le, illetve zároltak a Matolcsy-ügyben. Készpénzt is találtak, állítólag olyan helyeken, ahol még a nyomozók sem számítottak rá.

Képzeljük el a magyar monetáris politika legmagasabb szintű megvalósulását: a pénz egy része a párnacihában, másik része a dunyha alatt, a többi a befőttesüvegben.

A befőttesüveg természetesen jegybanki alapítvány. A párnaciha vagyonkezelő társaság. A dunyha stratégiai jelentőségű nemzeti pénzügyi intézmény, amelynek működését a közérdek védelmében harminc évre titkosították. Az ágyneműtartóban pedig a monetáris tanács ülésezik.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának újabb, eddig méltatlanul elhanyagolt dimenziója tárul fel előttünk. A kamatfolyosó mellett megjelent az ágyneműtartó, a kötelező tartalékráta mellett a dunyha töltöttségi mutatója, a nyíltpiaci műveletek mellett pedig a zárt szekrényben végzett műveletek rendszere.

A szakembereknek természetesen olyan súlyos kérdésekkel kell szembenézniük, mint hogy mekkora egy háromajtós ruhásszekrény optimális készpénzbefogadó képessége, milyen jegybanki alapkamat mellett lehet biztonságosan kinyitni egy degeszre tömött párnacihát, és milyen monetáris intézkedésekkel előzhető meg, hogy a befőttesüveg teteje rászoruljon.

Most már csak az a kérdés, hogy a következő jegybankelnök kinevezésénél közgazdasági végzettséget követelnek-e meg, vagy elegendő lesz egy nagyobb méretű ágyneműtartó és némi gyakorlat a befőzésben.

MATOLCSY GYÖRGY ŐRIZETBEN, ORBÁN VIKTOR AGGÓDHAT?

INNEN ÉS TÚL
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.10.22.



Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt az MNB-alapítványok ügyében. Mi derülhet ki a jegybanki vagyon sorsáról, és eljuthat-e az elszámoltatás a felelősségi lánc végéig? Közben Fürcht Pál vallomása az ügyészség működéséről is új kérdéseket vet fel.

MATOLCSY UTÁN KÖVETKEZIK TIBORCZ ÉS MÉSZÁROS - KAPITÁNY ISTVÁN FELJELENTÉST TETT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.21.



A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a NER közpénzosztásáról és az elszámoltatás esélyeiről beszél. A Kisfaludy-programban 475 milliárd forint sorsát és csaknem 23 ezer szerződést vizsgáltak át, a kormány pedig súlyos visszaélések gyanúja miatt feljelentést tett. Hogyan jutottak milliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeihez? Miért maradtak korábban következmények nélkül a korrupciógyanús ügyek? És valóban visszaszerezhető az eltűnt közvagyon? Martin József Péter szerint a nyomozás csak az első lépés.

HA NINCS KORMÁNYVÁLTÁS, MAGYARORSZÁG IMF-LÉLEGEZTETŐN LENNE – MADÁR ISTVÁN A KÖLTSÉGVETÉSRŐL

VÁLASZ ONLINE PODCAST
Műsorvezető: BORBÁS BARNA, LAKY ZOLTÁN
2026.10.22.



Az előző költségvetés helyzete, a fogyatkozó nemzetközi bizalom, az egekben levő hozamok, vagyis az állam egyre drágább finanszírozása mind arra utaltak, hogy ha nincs kormányváltás, feltehetően nem lehetett volna biztosítani az ország fizetőképességét, és ma IMF-lélegeztetőn lennénk – mondja podcastunkban Madár István. A makroközgazdasági szakértő, a Portfolio vezető elemzője szerint a Tisza-kormányba vetett bizalom miatt az állam likvid pénzügyi tartalékai történelmi csúcson vannak, az ország finanszírozhatósága óriásit javult. A szakember szerint ugyanakkor az új költségvetés nagyobb része csak átrendezés, és rengeteg tartalék lehet a túlárazott közbeszerzések levágásában, illetve a régiós szinten nagyon magas államadósságszint csökkentésében. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

Nincs semmi meglepetés abban, hogy elindultak nagy nehezen a fogaskerekek, a sajtóban bemutatott részletek alapján „fekete-afrikai szintű korrupciónak tűnik”, ami az MNB-nél történt – kommentálja Matolcsy György volt jegybankelnök őrizetbe vételét Madár István. Az adásunk felvétele idején zajló kihallgatás és általában a korrupcióellenes küzdelem ugyanakkor csak nagyon közvetett hatással van a piacokra.

MAGYARÉK NAGYOT MARKOLNAK, DE NEM ELÉG BÁTRAK

ÖTPONTBAN
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.10.22.



A költségvetéssel nagyot akar markolni a kormány, de nem elég bátor: például az anyák szja-kedvezmények és a rezsicsökkentés megszüntetése bátor lépés lett volna - vallja Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója. A jövő évi költségvetést elemeztük a beszélgetésben.

00:00 Erről szól az epizód 
02:45 Első benyomások a jövő évi költségvetésről 
08:21 Kis állam vagy nagy állam? Fejlődés és igazságosság 
16:15 Mit ér az ideológiai címkézés? 
17:48 Hiányzó bátorság: szja-mentesség és az adórendszer 
24:51 A szent tehenek: rezsicsökkentés és árrésstop 
37:12 Vagyonadó: kit érint, és mekkora kárt okozhat? 
52:50 4,9%-os hiánycél: mikor jöhet a magyar euró? 
01:00:26 Hol csúszhat el a hiány? Spórolás az állam működésén 
01:05:01 Elindul-e a rendszerszintű változás?

MATOLCSY GYÖRGY MELLETT FRISS CIKKÜNK KÉT KULCSSZEREPLŐJÉT, VALKÓ MIHÁLYT ÉS SÁNDOR TAMÁST IS ŐRIZETBE VETTÉK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.10.21.


Nemcsak a volt jegybankelnököt vették ma gyanúsítottként őrizetbe, és adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a fia, Ádám ellen, hanem két másik személyt is elfogott a Központi Nyomozó Főügyészség. Meg is nevezzük őket: Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, illetve Matolcsyék állandó jogi képviselője, Sándor Tamás.


A Központi Nyomozó Főügyészség délutáni közleménye szerint a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, két további személyt – Matolcsy Ádám és Stofa György ellen pedig nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozták.

Az ügyészségi közleményben tehát van két meg nem nevezett személy. A Válasz Online információi szerint egyikük Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a másik pedig Matolcsyék állandó jogi képviselője, Sándor Tamás.

Éppen ez a két gyanúsított a főszereplője reggeli cikkünknek, amelyben igazoltuk: a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés 2025 nyarán majdnem kicsavart 200 milliárd forintnyi vagyonelemet a Matolcsy-kör kezéből. Ezzel az általuk elúsztatott (ellopott?) pénzek tetemes része vissza is került volna a közkasszába. A szupertitkos akcióban partnernek bizonyult a korábban Matolcsy-strómanként elkönyvelt Száraz István, de hiába. A szerződést Valkó Mihály érvénytelenítette – miután a Matolcsy Ádámot képviselő Sándor Tamás erre „utasította” az utolsó utáni pillanatban.

A mai ügyészségi akció persze nem erről a frissen publikált történetről szólt, hanem egy másik skandalumról. Arról, hogy a jegybank alapítványi befektetési cége, a Stofa György által vezetett Optima Befektetési Zrt. és a Valkó Mihály-féle Quartz Alapkezelő egyik magántőkealapja 2025. február 28. napján, Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötött, amelynek valós célja az volt, hogy a nemzeti bank alapítványi vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György – jegybankelnöki mandátumának lejárta után is – befolyással bír. Erről a később meghiúsított ügyletről mi is írtunk az emlékezetes „Kovács Petra”-cikkben.

Tavaly nyáron és a NER-akták című offline kiadványunkban a Matolcsy-hálózat tizenkét alapemberét neveztük néven. A fent említett öt szereplő természetesen szerepelt listánkban.

2026. október 21., szerda

ELVESZTETTE SZABADLÁBON JELLEGÉT

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.10.21.



Elvesztette szabadlábon jellegét...

ORBÁNNAK IS VÁLASZOLNIA KELL – BOD PÉTER ÁKOS

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.21.



Bod Péter Ákos szerint az MNB vagyonának ügyében nem lehet megállni Matolcsy Györgynél: Varga Mihálynak és Orbán Viktornak is válaszolnia kell a vitatott költésekkel kapcsolatos kérdésekre. A volt jegybankelnök arról is beszél, szerinte miért számított Orbán arra, hogy Magyar Péterék belebuknak az örökölt gazdasági helyzetbe, és hogyan sikerült elhárítani a pénzügyi válság veszélyét.

A VOLT FŐÜGYÉSZ POLITIKAI NYOMÁSRÓL BESZÉLT A VÉGREHAJTÁSI MAFFIÁVAL KAPCSOLATOS MEGHALLGATÁSON

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.20.



Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét hallgatta meg az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága. A testület a Schadl–Völner-ügyhöz és a bírósági végrehajtói rendszer visszásságaihoz kapcsolódó politikai és hivatalos felelősséget vizsgálja.

ÉLŐBEN A 2027-ES BÜDZSÉRŐL: OSZKÓ PÉTER ÉS BOD PÉTER ÁKOS | KONFRONTZÓNA

SZÉLSŐKÖZÉP / KONFRONTZÓNA
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.10.20.



"Mire lesz pénz 2027-ben – és ki fizeti a számlát? Mit árulnak el a bejelentett sarokszámok, és mi hiányzik még ahhoz, hogy megítélhessük a költségvetést?

Magyar Péter alig egy napja, eddigi egyik legfontosabb parlamenti felszólalásában ismertette a 2027-es költségvetés sarokszámait. A Konfrontzónában Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke élőben válaszol Egri Viktor kérdéseire.

Mennyire reálisak a vállalások? Összeegyeztethető-e a költségvetési fegyelem a gazdaság élénkítésével? Kik lehetnek a nyertesek és a vesztesek, és milyen részleteket kell még megismernünk a teljes képhez?

Két meghatározó közgazdász, eltérő gazdaságpolitikai nézőpontok és egy mindannyiunk pénztárcáját érintő vita.

KÖLTSÉGVETÉS 2027: BÁTORTALAN IRÁNYTALANSÁG⎮🎙POGI PODCAST

POGI PODCAST
Beszélgetőtárs: BÜTTL FERENC
2026.10.20.



Rengeteg apró átrendezés, de semmi egyértelmű gazdaságpolitika irány. Se megszorítás, se fejlesztőállam, se jóléti állam. Nincs gazdaságpolitikai centruma a kormánynak. A 2027-es költségvetés tervezetét beszélik át Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok.

BOD PÉTER ÁKOS: MEGKÖNNYEBBÜLTEM, AMIKOR MEGLÁTTAM A 2027-ES ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNYT

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, JÓZSA MÁRTA
2026.10.20.



Óvatosan optimista a 2027-es költségvetéssel kapcsolatban Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök szerint a költségvetési terv több szempontból jelentős változást jelez, de a tényleges eredményeket majd a részletes, mintegy háromszáz oldalas dokumentum és a megvalósítás mutatja meg. Bod szerint a korábbi évekhez képest kedvező fejlemény, hogy a tervezett deficit 4,9 százalékra csökken.

MENNYIRE BALOLDALI A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉS? – FOLYAMATOS JELEN #2

NÉPSZABADSÁG / FOLYAMATOS JELEN
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.10.20.



Dupla családi pótlék, progresszívebb SZJA, 5% alatti hiánycél: mennyire baloldali a 2027-es költségvetés?

Magyar Péter október 19-én a válaszokkal együtt közel három órán át beszélt róla a parlamentben, pedig a törvényjavaslatot még be sem nyújtották. Ónody-Molnár Dóra szerint a tervben vannak baloldali elemek. Lakner Zoltán egyetért, de hozzáteszi: a lépéseket „olyan cölöpök között hozták meg, amelyeket már a kampányban levertek”.

A Folyamatos Jelen második adásában arról is szó van, miért épül úgy a költségvetés, hogy sok legyen a nyertes és kevés a vesztes.

A Folyamatos Jelen a megújult Népszabadság heti politikai elemző műsora. Minden kedden 18.00-tól a Népszabadság YouTube-csatornáján.

Az adás további témái: 
- A hiánycél négyessel kezdődik, a forint egyelőre stabil. A kormány tervei szerint 2030-ra 2,8 százalékra csökkenne a hiány. Lakner Zoltán szerint talán ez a legfontosabb üzenet: a kormány tartja az euró felé vezető pályát.
- A terv gyenge pontja a közszféra béremelése lehet. A szociális dolgozóknak 25 százalékot ígértek, a kormány most 17,8 százalékról beszél.
- Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök lakiteleki rendezvényén a Tiszát múló jelenségnek nevezte. Lakner Zoltán szerint Orbán ma egy huszonegynéhány százalékos párt vezetője, és a beszédei a tábora egyben tartását szolgálják.
- A múlt heti uniós csúcson Magyar Péter is vétót helyezett kilátásba a hétéves uniós költségvetés vitájában, de nem úgy, mint Orbán: konkrét ügyben, más tagállamokkal együtt.
- Ónody-Molnár Dóra szerint Magyar Péter a csúcs után feltűnően hűvösen nyilatkozott Ukrajnáról. Lakner Zoltán szerint Ukrajnával kapcsolatban fordítva ülünk a lovon: az ország biztonsági, haditechnikai és gazdasági szempontból is sokat adhat Európának.

Fejezetek 

01:04 Dupla családi pótlék, 5 százalék alatti hiány
02:46 Miért a miniszterelnök beszélt a költségvetésről?
07:29 Mennyire baloldali a költségvetés? 
17:15 Az anyák adómentessége és a rezsitámogatás 
21:52 Négyessel kezdődő hiánycél és a piacok 
27:21 Sok nyertes, kevés vesztes 
30:58 Gyenge pont: a közszféra béremelése 
34:14 Orbán Viktor DPK-beszéde: kinek szól? 
48:05 Uniós csúcs: vétó, de nem Orbán-módra 
55:08 Magyar Péter, Ukrajna és a migráció 
1:03:28 Zárás

ORBÁNIG VEZETNEK A SZÁLAK | HEGEDŰS ANDRÁS

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.10.20.



Mi zajlik az ügyészség falai mögött, és meddig vezethetnek a politikai nyomásgyakorlás szálai? Bolgár György vendége Hegedűs András volt vezető ügyész, akivel az aranykonvoj ügy, a Völner–Schadl-ügy és az ügyészségen belüli visszaélések gyanúja kerül terítékre. Miért nem hallgatták ki Orbán Viktort, ki adhatta ki a vitatott utasításokat, és miért semmisítették meg fontos bizonyítékokat? Szó esik Fürst Pál várható parlamenti meghallgatásáról, az új legfőbb ügyész előtt álló kihívásokról és arról is, hogy a sorra előkerülő korrupciógyanús ügyekben valóban megindulhat-e az elszámoltatás. Hegedűs András saját tapasztalatain keresztül mutatja be az ügyészségen belüli nyomásgyakorlás módszereit, és arról is beszél, milyen változásokra lenne szükség az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállításához.

00:00 – 08:23 Mi zajlik az ügyészségen? Az új legfőbb ügyész dilemmái 
08:23 – 12:40 Fekete autóval vitték be: Hegedűs András története 
12:40 – 17:09 Völner–Schadl-ügy: hogyan tűnhettek el a korrupciós szálak? 
17:09 – 24:06 Fürst Pál meghallgatása és a megsemmisített bizonyítékok 
24:06 – 30:38 Jöhet az ügyészség megtisztítása és az elszámoltatás? 
30:38 – 34:55 Politikusok letartóztatása és a vádalku veszélyei
34:55 – 39:22 Aranykonvoj-ügy: miért nem hallgatták ki Orbán Viktort?
39:22 – Korrupciós ügyek tömege: bírják majd a bíróságok?

KÁRMÁN ANDRÁS ELÁRULTA, MI LEHET A LEGNAGYOBB KOCKÁZAT

NÉPSZABADSÁG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: PAPP ZSOLT
2026.10.20.


A kormány a 2027-es költségvetést 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte meg. Erre és részben a költségvetésre az energiaárak emelkedése jelent kockázatot. Emiatt növelik a rezsikiadásokat.


A jövő évi költségvetésre a legnagyobb kockázatot az energiaárak emelkedése jelentheti – mondta Kármán András pénzügyminiszter a költségvetésről tartott keddi sajtóbeszélgetésen a Pénzügyminisztériumban. A kormány eleve azzal számol, hogy az idei kiadásokhoz képest a rezsitámogatások 232 milliárd forinttal emelkednek a magasabb világpiaci energiaárak miatt, de ehhez a szinthez képest is kockázatot jelent főleg hormuzi-válság okozta sokk.

A piac jelenleg azzal számol, hogy a kőolaj- és földgázárak a jövőben csökkennek, ám ennek időpontja folyamatosan kitolódik a távolabbi jövőbe. A tartósan magas energiaárak fékezhetik a gazdasági növekedést, növelhetik az inflációt és a rezsitámogatásokon keresztül a költségvetési kiadásokat, így a hiányt is – mondta Kármán András...

VARGA MIHÁLY MAJDNEM VISSZASZERZETT MATOLCSYÉKTÓL 200 MILLIÁRDOT – DE HIRTELEN MEGJELENT ÁDÁM ÜGYVÉDJE

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.10.21.


Egészen elképesztő történetet rejt az MNB-s alapítványi visszaélésekről szóló nyomozati akta. A Válasz Online ügyészségi forrásai dokumentumokkal igazolták, hogy a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés 2025 nyarán majdnem kicsavart 200 milliárd forintnyi vagyonelemet a Matolcsy-kör kezéből. Ezzel az elúsztatott (ellopott?) alapítványi pénz tetemes része vissza is került volna a közkasszába. A szupertitkos akcióban partnernek bizonyult a korábban Matolcsy-strómanként elkönyvelt Száraz István – de hiába. A szerződést egy másik kulcsszereplő az utolsó utáni pillanatban érvénytelenítette. Matolcsy Ádám a Varga által felkínált kiút helyett Mészáros Lőrincet választotta – az ő csapatával bizniszelt tovább a túlélés reményében. Tavaly még az tűnt a biztonságosabb megoldásnak...

„KIVÉTELEK MIATT NEM KELL AZ ÜGYVÉDSÉGET GYÁMSÁG ALÁ HELYEZNI” – ÚJABB VÁLASZ MELLÉTHEI-BARNA MÁRTONNAK

VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: HIDASI GÁBOR
2026.10.20.


„Nem szelektálhatunk titok és titok között aszerint, hogy ki az ügyfél vagy az ellenfél. Az ügyvéd nem tájékoztathatja a nyilvánosságot arról, ki az ügyfele. Az állami és önkormányzati szerv azonban köteles arra, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot ügyvédi megbízásairól” – írja a Válasz Online-nak küldött vitacikkében Hidasi Gábor ügyvéd. Az írás a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke, Melléthei-Barna Márton lapunkban megjelent felvetéséhez fűz kommentárt. Hidasi azonosul Melléthei-Barnával abban, hogy „nyilvánosan meg kell nevezni azokat a jogászokat és tanácsadókat, akik tudatosan nyújtottak segítséget bűnök elkövetéséhez”, de szerinte semmiképpen sem szabad azt a látszatot kelteni, hogy „minden ügyvéd, aki NER-közeli ügyfeleknek dolgozott vagy dolgozik, megvetést érdemlő kollaboráns”...

AZ UNIÓS PÉNZ UGROTT, MÁR BŐ 100 MILLIÁRDOS HAZAI FORRÁST NYELT EL A GYANÚS ÁLLAMI PROGRAM

G7.HU
Szerző: SZABÓ MILÁN
2026.10.21.


A Gondosóra program a kormányváltást követően a NER visszaéléseit szimbolizáló egyik kiemelt ügyként jelent meg a közbeszédben. A program átvizsgálása már korábban megkezdődött, ám érdemi lépések nem történtek. Júniusban az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc az egyik legfontosabb visszaélésgyanús ügyként emlegette a programot, Magyar Péter miniszterelnök pedig később egyenesen „full lopás[nak]” nevezte.


Közben feljelentést tett az ügyben az Integritás Hatóság, majd a Tanács Zoltán által vezetett Tudományos és Technológiai Minisztérium is költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt. Emellett bejelentést is tett a miniszter a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mivel szerinte a Fidesz hozzáférhetett a program felhasználóinak személyes adataihoz. Tanács szerint a projekt erősen túlárazott, fél- vagy akár negyedáron is meg lehetett volna csinálni.

A program 2022-ben indult az uniós Helyreállítási Alap részeként, 108,7 milliárd forintos keretösszeggel 2025 végéig. A cél az volt, hogy másfél millió 65 év feletti embernek biztosítson segélyhívó eszközt, amelyhez 24 órás diszpécserszolgáltatás jár.

Ebben a cikkben a program fenntartójától, a Kormányzati Szolgáltató Központ Kft.-től (KSZK) kikért közérdekű adatok és egy névtelenséget kérő, a program működésére rálátó forrás alapján mutatjuk be, hogy hogyan alakult a végleges adófizetői számla, mennyi jutott a programból az egyik legnagyobb NER-es vállalatcsoportnak, a 4iG-nek, hogy jutott az utolsó pillanatban Balásy Gyuláéknak milliárdos közbeszerzés, és miként kapcsolódtak be a Fidesz aktivistái az adatkezelésbe...

2026. október 20., kedd

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PÉNZÜGYMINISZTER ÚRRAL A KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETEIRŐL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.20.



Sajtótájékoztató a pénzügyminiszter úrral a költségvetés részleteiről.

MAGYAR PÉTER MA REGGEL A KOSSUTH RÁDIÓBAN FOLYTATTA A HÉTFŐN MEGKEZDETT KÖLTSÉGVETÉSI ISMERTETŐ

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.10.20.


Na, gyermekeim, Magyar Péter ma reggel a Kossuth Rádióban folytatta a hétfőn megkezdett költségvetési ismertetőt. A 2027-es büdzsét az „igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezte. Adócsökkentést, béremeléseket, magasabb családi pótlékot, nyugdíjemelést és olcsóbb állami működést ígért. De beszélt a hiányról, az uniós pénzekről, az euróról és arról is, miért nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni az előző évek elmaradásait.

KIK JÁRHATNAK JÓL A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉSSEL?
Magyar Péter szerint elsősorban a családok, a munkából élők és a nyugdíjasok. Kiemelte az egészségügyet és a szociális szférát is, amelyek szerinte különösen nagy figyelmet kapnak majd.
A tervek között szerepel, hogy mintegy 2,5 millió munkavállaló kevesebb személyi 
jövedelemadót fizessen. A minimálbér adókulcsa 9 százalékra csökkenhet, ami az érintetteknél havi 20 ezer forinttal növelheti a nettó jövedelmet.
A családi pótlékot 2027-től egy lépésben megdupláznák, a minimálnyugdíjat pedig 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék. A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat, és kifizetné a 14. havi juttatás első részletét is.
A közszférában több mint 600 ezer dolgozó béremelésére terveznek forrást. Az egészségügyi szakdolgozók 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók 17,8, a rendvédelmi alkalmazottak pedig 15 százalékos emelést kaphatnak. Az állami egészségügy további 510 milliárd forintot kaphat.
Magyar Péter ugyanakkor elismerte: sokan nagyobb emelést szeretnének, és érthető, ha a mostani ajánlat nem mindenkinek elég. Szerinte azonban a költségvetésnek a lehetőségekhez kell igazodnia. Ahogy fogalmazott, nem lehet tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér.

A HIÁNYT IS CSÖKKENTENÉK, NEM CSAK KÖLTENÉNEK
A miniszterelnök elmondása szerint a kormány 8,3 százalékos költségvetési hiánnyal vette át az országot. Ezt 2027-ben 4,9 százalékra, 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig 2,8 százalékra szorítanák le.
A gazdasági növekedés az idei 1,7–1,8 százalék után jövőre 2,4 százalék lehet, a kormány pedig 3 százalék körüli inflációval számol. A cél az, hogy 2030-ra már 3 százalék feletti növekedést érjen el az ország.
Az államadósság jelenleg 77,5 százalék körül van, ezt 2027-re 77,2 százalékra mérsékelnék, majd fokozatosan tovább csökkentenék. Magyar Péter arról is beszélt, hogy Magyarország korábban rendkívül magas kamatokkal finanszírozta az államadósságát. A kötvényhozamok a kormányváltás után mérséklődtek, de szerinte még mindig van hová javulni.

HONNAN LESZ PÉNZ A VÁLLALÁSOKRA?
A kormányfő szerint a fedezet egyik legfontosabb forrása az állami pazarlás visszaszorítása. Állítása szerint már 700 milliárd forintnyi felesleges vagy túlárazott kiadást sikerült megfogniuk, és a Pénzügyminisztérium további megtakarítási lehetőségeket keres.
Magyar Péter szerint a korábbi rendszerben rengeteg pénz ment el olyan kiadásokra, amelyek nem szolgálták megfelelően az ország érdekeit. Azt is hangsúlyozta, hogy nem lehet korlátlanul faragni a költségekből: meg kell őrizni az állami szolgáltatások megfelelő színvonalát, és a digitalizációval kell hatékonyabbá tenni a működést.
A közmédiát sem hagyta ki a felsorolásból: szerinte a takarékosságból mindenkinek ki kell vennie a részét, a Kossuth Rádiónak is.

EURÓ, UNIÓS PÉNZEK ÉS NAGYBERUHÁZÁSOK
Az euró bevezetéséről konkrét céldátumot nem mondott. Úgy fogalmazott, előbb stabil gazdasági pályára kell állítani az országot, betartani a költségvetési vállalásokat, és ha ennek eredményeként eljutnak az ERM II árfolyam-mechanizmusba, az már további előrelépést jelenthet.
Az uniós források hazahozatalát kulcsfontosságúnak nevezte. Lengyelország példáját hozta fel, amely szerinte az európai pénzek felhasználásával jelentős fejlődésen ment keresztül. Magyar Péter úgy látja, hogy a következő 6–7 évben Magyarország is látványosan átalakulhat.
A növekedést többek között vízmegtartási beruházásokkal, vasútfejlesztéssel és lakásépítési programmal ösztönöznék. Szóba került a 300 milliárd forintos Baross Gábor vasútfejlesztési terv, valamint a Wekerle+ program is.
Utóbbi a kormányfő szerint a korábbi Otthon Startnál célzottabban segítené a lakhatást. A tervek szerint a 18–41 évesek új lakásra fix 3 százalékos, használt ingatlanra fix 5 százalékos kamatozású hitelt kaphatnának. Emellett energiahatékonysági felújításokat is támogatnának kedvezményes, fix 3 százalékos konstrukcióval.

NEM MINDEN ÍGÉRET VALÓSUL MEG EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a béremelések mértékéről nehéz dönteni, mert egyszerre kell figyelembe venni az emberek jogos elvárásait és az ország pénzügyi lehetőségeit. Szerinte az előző években felhalmozódott elmaradásokat nem lehet egyetlen költségvetéssel teljesen ledolgozni, de el kell indulni a felzárkózás felé.
Az interjú végén a lengyel külügyminiszter azon állításáról is kérdezték, hogy bizonyítékaik vannak az orosz beavatkozásra és Orbán Viktor korábbi kormányának támogatására. Magyar Péter azt mondta, erről nincs további információja, és ha Lengyelországnak vannak bizonyítékai, azokat átadhatják.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójáról szólva pedig azt hangsúlyozta, hogy szabad, demokratikus és valóban szuverén Magyarországon szeretnének ünnepelni, éppen azokért az értékekért, amelyekért 1956-ban az emberek küzdöttek.
Bözsi néni szerint most már nem a szép szavakból lesz hiány. A nagy kérdés az, hogy a költségvetési tervezet számai, a megígért béremelések és támogatások a mindennapokban is érezhető változást hoznak-e. Mert a családoknak nem százalékokkal kell befűteniük a lakást, a nyugdíjasoknak nem ígéretekkel kell kifizetniük a gyógyszert, a dolgozóknak pedig nem sajtótájékoztatóval kell megtölteniük a hűtőt. A következő években a számoknak kell majd bizonyítaniuk, hogy a bejelentésekből valóban lesz valami.

ÉLŐ: MAGYAR PÉTER ÉS KÁRMÁN ANDRÁS A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉSRŐL

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.20.



Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter sajtótájékoztatója.

(Kezdés 10 órakor)

SZERVEZETT CSALÁS VAGY RÁGALOM MIT TALÁLT AZ OLAF TIBORCZ ISTVÁN VOLT CÉGÉNÉL

ARANY ÉS BOTRÁNY
Szerző: ARANY ÉS BOTRÁNY
2026.10.18.



Szervezett csalás vagy RÁGALOM Mit talált az OLAF Tiborcz István volt cégénél...

„ELMONDOM AZ IGAZSÁGOT!” – MATOLCSY GYÖRGY VÉGRE ELÁRULTA, HOL VAN A PÉNZ // AKTUÁL 2026.10.16.

ATV MAGYARORSZÁG / AKTUÁL
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.10.19.



A TÉMÁK: 
00:00 Intro | Beköszönés 
02:19 Magyar Péter szerint Zelenszkij nem fog eljönni október 23-án Budapestre 
09:28 Szerdán hallgatják meg Fürcht Pált 
26:22 Matolcsy György: Hamis mese, hogy eltűnt az MNB-s vagyon, megvan a pénz 
35:16 Imádságot tartottak Hankó Balázsért, Bús Balázsért, Varga-Bajusz Veronikáért és Seszták Miklósért 
39:22 Schummer Orsolya: A cinkosok közül még mindig van, aki a gyermekvédelemben dolgozik 

A műsor vendégei: 
• Laczó Adrienn ügyvéd 
• Ónody-Molnár Dóra, a Népszabadság újságírója 
• Ilyés Márton közgazdász

HÁROM KÖZRENDŐR

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2026.10.16.


Mint ismeretes, a Központi Nyomozó Főügyészség pillanatnyilag öt embert gyanúsít az ukrán pénzszállítók elleni akcióval, az úgynevezett aranykonvojüggyel összefüggésben. Júniusban Hajdu János egykori terrorelhárító főigazgatót gyanúsították meg. Hajdu nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. Az ügyben érintett az a Szathmáry István is, akinek a testvérét Baka András köztársasági elnök jelölte legfőbb ügyésznek, de aztán a parlament nem választotta meg.

Hanem most három közrendőr is képbe került.


A Telex cikke szerint a Terrorelhárító épületében fogva tartott hét ukrán állampolgárt idegenrendészeti őrizetbe vették, és még aznap éjjel három kőbányai kerületi rendőrt kiküldtek, gondolom, hogy jegyzőkönyvet vegyenek föl. A három rendőr meg is érkezett, el is kezdte volna az intézkedést, csakhogy ekkor az ukránok már aludtak. Nem ébresztették fel őket: valószínűsíthető, hogy aznap ez volt velük kapcsolatban az egyetlen emberséges intézkedés. Csakhogy a gyanú szerint a rendőrök valótlan tartalmú rendőri jelentést írtak, ezért közokirat-hamisítással gyanúsítják őket. Kár, hogy ennek a tartalmát a köznép nem ismerheti meg. Vajon mit írhattak a jelentésbe? Hogy túlságosan mélyen aludtak? De bármit írtak is, pillanatnyilag öt gyanúsított van: Hajdu és Szathmáry, akik részt vettek az intézkedésben, és három közrendőr, akik nem, most azonban egybezárta őket a történelem: gyanúsított Hajdu is, a közrendőr is. Az arányosság szempontjából olyan a terrorelhárító főnök meg az ügybeni közrendőrök viszonya, mint Seszták Miklós 11 milliárdos korrupciós gyanúsítása meg Magyar Péter telefonügye között: tény, hogy ennek is, annak is fölfüggesztették a mentelmi jogát. Ami pedig a fő kérdést illeti, nevezetesen, hogy ki rendelte el a pénzszállítókkal szembeni fegyveres akciót, azt nem tudni, a vizsgálat jóformán a kérdésfelvetésig sem jutott el. Orbán volt miniszterelnök az egyetlen, számára védelmet és menekülést jelentő magyarázata szerint a hatóságok közvetlen kormányzati utasítás nélkül hajtották végre, a háttérben folyó egyeztetések és politikai nyilatkozatok alapján azonban a döntéshozatali felelősség bonyolultabb képet mutat. Nehéz más okot találni arra, miként lehetséges, hogy őt magát, aki nélkül az országban két tányér sem csörrenhetett össze, a hatóság még nem hallgatta meg az ügyben. Tízből nyolcszor egyes szám első személyben beszél. „Azért küzdök, hogy a csak négy év alatt odaadni tervezett teljes 13. havi nyugdíjat már 2022-ben, azaz felgyorsítva odaadjuk az érintetteknek” (2021). Küzd, ha nyugdíjról van szó. Elrendel, ha még több homokzsák kell. Utasít, elrendel, figyelmeztet. Csak az ukránok elleni fegyveres akcióban nem aktív, talán csak később tudta meg, mi történt az alacskai parkolóban...

ITT VANNAK A KÖLTSÉGVETÉS FŐSZÁMAI!

KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ
Szerző: KOSSUTH RÁDIÓ
2026.10.20.



Újabb részleteket árult el Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetésről és a következő esztendők terveiről. A 2027-es tervezet 1,7 százalékos GDP növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. Folyamatos hiánycsökkentéssel jövőre 3,4 százalék, majd 2,8 százalék alá szorítanák a költségvetés túlköltekezését. Hogyan folytatódnak a béremelések, milyen gazdasági tervek vannak a kormány asztalán, min és hogyan spórol az állam, hogy jelentősen, 1500 milliárd forinttal csökkentse saját magára fordított kiadásait.

SZÁZEZER EMBER KÉNYTELEN TÚLTERHELT, ROSSZ ÁLLAPOTÚ, EMBERHEZ MÉLTATLAN INTÉZMÉNYBEN ÉLNI

TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.10.20.


17,8 százalékkal emelik a szociális dolgozók bérét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol a 2027-es költségvetést ismertette. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ez elég-e, de az biztos, hogy a kormány egyértelmű gesztust tett azok felé, akik az elmúlt évtizedekben a legkevesebb megbecsülést kapták.

A szociális ellátórendszer recseg-ropog, folyamatos pénz- és szakemberhiánnyal küzd. A szociális ellátórendszerhez tartoznak az állami idősotthonok, a pszichiátriai betegek bentlakásos intézményei, a szenvedélybetegek otthonai, a fogyatékosotthonok és a hajléktalanok bentlakásos otthonai. A szociális ellátás szorosan kapcsolódik az egészségügyi ellátáshoz, de a páciensek az előbbibe már akkor kerülnek, ha aktív kezelésre nincs szükségük, viszont az állapotuk nem teszi lehetővé, hogy gondoskodjanak magukról.

Egy társadalom állapotát nagyban meghatározza, hogy bánik a legelesettebbjeivel. A hazai szociális ellátás feltérképezése után az látszik:

a segítségre szorulók nehéz helyzetben vannak, és az állam nem tudja levenni a terhet a családokról.

Ezt mi sem mutatja meg jobban, minthogy felvételi zárlatot rendeltek el több szociális intézményben, mert nincs elég munkavállaló. Tíz megyében, 26 állami bentlakásos telephelyen nem lehet felvenni újabb jelentkezőket, miközben folyamatosan nő a rászorulók száma. Nem ritka, hogy az idősek évekig várnak, hogy bejussanak egy állami idősotthonba.

A fizetésemelés mellett szükség van a férőhelyek bővítésére is

Az állami idős- és fogyatékosellátás jórészt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozik, 900 telephelyet és 81 intézményt működtetnek. Az SZGYF-től kapott adatok alapján október elején az engedélyezett álláshelyek száma összesen 13251 volt, a betöltött álláshelyek száma 11660. Ez azt jelenti, hogy 1591 álláshely betöltetlen.

Megyénként nagyon eltérő, hol mekkora a munkaerőhiány. Például Fejér megyében az engedélyezett 607 álláshelyből 473 pozíciót töltöttek be, Győr-Moson-Sopron megyében a 730-ból 522-t. De nem jobb a helyzet a fővárosban sem: Pest megyében 1411-ből 1182 a betöltött álláshelyek száma...

S.O.S BALATONPART - CIVILEK, KÖRNYEZETVÉDŐK A BALATONÉRT

SOSBALATON
Szerzők: CIVILEK
2026.10.


Mentsétek meg a partjainkat!

A természetes partokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek állami tulajdonba vételét, és Balaton-védelmi alap létrehozását kérjük a kormánytól!

NOVEMBERBEN INDULHAT A VÁRÓLISTA-CSÖKKENTÉS, A KÓRHÁZAK KERESHETIK MEG A BETEGEKET

NÉPSZABADSÁG
Szerző: DANÓ ANNA
2026.10.20.


Az idő sürget: a NEAK adatai szerint augusztusban átlagosan 295 napot vártak térdprotézis-műtétre.


A Tisza-kormány eredetileg október elejére, majd október közepére ígérte a csípő- és térdprotézis-műtétek felgyorsítását célzó program indulását. Azonban az indításhoz szükséges, a részleteket pontosító jogszabályok még nem készültek el, ezért a többletműtétek ténylegesen novemberben kezdődhetnek meg.

A program lényege, hogy a feladatot vállalók többletfinanszírozás fejében az átlagos napi műtétek mellett több beteget operáljanak, a műtétekben részt vevő egészségügyi dolgozók pedig plusz pénzt kapnának. A kapacitásokat a műtők jobb kihasználásával, szükség esetén délutáni vagy hétvégi beavatkozásokkal növelhetnék.

Információink szerint a várólistán szereplő betegeknek nem kell külön jelentkezniük. A többletműtéteket vállaló kórházak keresnék meg az érintetteket, hogy egyeztessenek velük a beavatkozás lehetőségéről és időpontjáról. Egyelőre azonban nem ismert, pontosan mely intézmények kapcsolódnak be a programba, és mikor kezdhetik meg a betegek behívását.

A program pénzügyi keretéről a kormányzati megszólalásokban tízmilliárdos és a több tízmilliárdos nagyságrend is elhangzott. Lapunk úgy tudja: a legutóbbi tervezett összegként 20 milliárd forinttal számolnak a döntéshozók. Az egészségügyi kormányzat célja, hogy 2027 végére érdemben rövidüljenek a várakozási idők.

Korábbi vállalásuk szerint a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapot, a járóbeteg-ellátásban legfeljebb két hónapot kellene várni. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter később úgy fogalmazott, hogy a betegek legalább 90 százalékának 180 napon belül kellene ellátáshoz jutnia. A két vállalás között van különbség: az utóbbi a betegek egy részénél továbbra is megengedne fél évnél hosszabb várakozást.

Hét év alatt több mint kétszeresére nőtt a várakozás

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2019-ben országosan átlagosan 126 napot vártak azok a betegek, akiken térdprotézis-műtétet végeztek. 2026 augusztusára ez az idő 295 napra emelkedett. A csípőprotézis-beültetéseknél ugyanezen időszak alatt 88 napról mintegy 145 napra nőtt a tényleges átlagos várakozási idő. Ezek az adatok a már elvégzett műtétek előtti várakozást mutatják, nem azt, hogy egy ma várólistára kerülő beteg pontosan mikor jut operációhoz...

SZEMEK A LÁNCBAN – MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON A NER KORRUPCIÓJÁBAN SEGÉDKEZŐ JOGÁSZOK ÉS TANÁCSADÓK FELELŐSSÉGÉRŐL

VÁLASZ ONLINE / VITA
SZERZŐ: MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON
2026.10.13.


Hat hónappal ezelőtt nyerte meg a választást a Tisza, egyik legfontosabb ígérete az elszámoltatás volt. Fél évvel később már zajlanak az eljárások, két országgyűlési képviselő, egykori miniszter is előzetes letartóztatásba került, de még csak most kezd feltárulni teljes valóságában a NER korrupciós hálózata. Melléthei-Barna Márton ügyvéd, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, valamint a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke lapunknak küldött írásában a közpénzek kicsatornázásának egyik eddig keveset emlegetett szeletét: az államot megkárosító szerződésekben szerepet vállaló ügyvédek, jogászok, tanácsadók felelősségét vizsgálja. „Az ügyvéd nem egyszerű »jogi szolgáltató«, akinek az a dolga, hogy az ügyfél által kigondolt célhoz minden körülmények között megtalálja a formailag működő konstrukciót” – állítja a jogász-politikus, aki szerint a kétes ügyletekben lévő kollégái pontosan tudták, mit tesznek. A felelősségre vonás mellett javasolja a nyilvánosság kiszélesítését: a közpénzből megbízást kapó ügyvédeknek számolniuk kelljen azzal, hogy a szerződés ténye, tárgya és díjazása közérdekű adat. Lapunk főszabály szerint nem közöl politikusi véleményeket, de a Válasz Online által alapításunk óta kiemelt figyelemmel kísért korrupciós ügyek miatt most kivételt teszünk. Vitaindító
...

ÍGY HÜLYÜL EL A VILÁG

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.19.


Volt idő, amikor sok Sartre-ot olvastam. Egyes írásai közel álltak hozzám, másoktól aligha érezhettem volna magam távolabb. Most azonban ennek csekély a jelentősége.

Az 1968-as diáklázadáshoz kapcsolt híres történet szerint, amikor Sartre letartóztatását javasolták neki, de Gaulle így felelt: „On n’arrête pas Voltaire.” – „Voltaire-t nem tartóztatjuk le.” A mondatnak több történeti változata él, de az értelme világos: a köztársasági elnök az egyik legádázabb politikai ellenfelében is felismerte a francia szellem emberét. Ehhez kellett némi fogalom a tudás rangjáról és a szólásszabadság szentségéről. És kellett hozzá annyi politikai nagyvonalúság, hogy az elnök legádázabb ellenfelének tudását is tisztelje, szabadságát is védelmezze.

Akármit gondoljunk 1968-ról vagy a mostani franciaországi eseményekről: hol van ma az a Sartre, akiben a köztársasági elnök felismerhetné Voltaire-t? És hol az az elnök, akinek saját ellenfeléről egyáltalán Voltaire jutna eszébe?

Sartre politikai tévedéseiről, az erőszakot igazoló szövegeiről bőven volna mit mondani. Az életműve ettől még életmű. Ma Mélenchon van, meg Bally Bagayoko, Saint-Denis LFI-s polgármestere, aki nyilatkozatai mellett személyes utcai jelenlétével is a Párizst szétverők élére állt. Ott van a tiltakozók között, a blokádoknál, a rendőrökkel szemben. És hozzá a mondat: „La violence, à un moment donné, peut être légitime.” – „Az erőszak egy adott pillanatban legitim lehet.”

Utóbb az erőszak elutasításáról is beszélt, de kijelentését fenntartotta. Aki kirakatot tör, autót gyújt fel, kilós köveket hajigál, alighanem pontosan tudja, a polgármester melyik mondatát érdemes megjegyeznie.

Így hülyül el a világ. A Voltaire név még megvan. Csak lassan már kizárólag a szétvert könyvesbolt polcán.