2026. május 31., vasárnap

KOVÁCH IMRE: NEM SIKERÜLT SZEMBEÁLLÍTANI A FŐVÁROST A VIDÉKKEL – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.05.29.



Nem lepett meg a választás eredménye, az történt, amit vártunk. A Tisza győzelmének mértéke lepett meg – mondta Kompország című műsorunkban Kovách Imre szociológus. A vendégünk arra emlékeztetett, hogy nem állta meg a helyét az a feltételezés, hogy a vidék tartja hatalomban a Fideszt, a 25 ezer fő alatti településeken ugyanis a Tisza több szavazatot kapott, mint a nagyvárosokban. Kovách Imre szerint ma már az embereknek nem elég az, ha megkapják a mindennapi kenyerüket, a Fidesz azonban ennél többet nem tudott kínálni a kormányzása utolsó éveiben.

A műsorban szó esett arról is, hogy 
– Mi hozta el a Tisza sikerét? 
– Miért volt hamis az a feltételezés, hogy a vidékiek tartják hatalomban a Fideszt. 
– Miért nyitnak a városiak a vidék felé? 
– Milyen következményei lehetnek annak, ha csökken a polgármesterek fizetése? 
– Milyen társadalmi változások előzték meg a Fidesz-kormány bukását? 
– Milyen hibákat követtek el a Fidesz kampányszakemberei?

VÁDBESZÉD A PARLAMENTBEN: MAGYAR PÉTER NEKIMENT A FIDESZ KÉPVISELŐINEK ELSŐ EXPOZÉJÁBAN

JELEN HETILAP / JELENLEG PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.05.31.



Megtartotta első miniszterelnöki expozéját Magyar Péter, ami a várt kormányzati vízió helyett sokkal inkább egy kíméletlen vádbeszédre sikeredett a Fidesz képviselői ellen. Tóth Ákos és Vető Balázs a Jelenleg legújabb adásában azt elemzik, vajon elegendő-e a NER lebontásához az elmúlt 16 év legismertebb fideszes bűneinek felolvasása.

Meddig tartható fenn a kampányból hozott heves, konfliktuskereső stílus, és mikor veszi kezdetét a kormányzás szürke hétköznapjainak időszaka? Szóba kerülnek a szimbolikus – és helyenként vitatható – első intézkedések, mint a miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő korlátozása , a politikai fizetések csökkentése , valamint az a kritikus kérdés, hogy a Tisza Párt hogyan képes felépíteni a saját hatalmát korlátozó intézményrendszert.

Témáinkból: 
- Miniszterelnöki expozé vagy sokadik vádbeszéd?
- Kormányzati csapdák: miért nem halogatható az adó- és nyugdíjrendszer reformja?
- Elszámoltatás vs. politikai bosszú a jogállamban.
- A Fidesz áldozati narratívája és a propaganda összeomlása.

EGY ORSZÁG SIKERÉT NEM AZ MUTATJA MEG, HOGY ÉVENTE EGYSZER HÁNY VILÁGSZTÁR FOCIZIK BENNE, HANEM AZ, HOGY A SAJÁT POLGÁRAI HOGYAN ÉLNEK BENNE A HÉTKÖZNAPOKON

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.05.31.


Nyílt levél Orbán Viktor volt miniszterelnöknek

Tisztelt Orbán Viktor!

Mindenekelőtt engedje meg, hogy boldog születésnapot kívánjak Önnek!

Úgy gondoltam, ezen a jeles napon nem virágot, nem tortát és nem is egy újabb stadiont küldök, hanem néhány őszinte gondolatot.

Az elmúlt napokban ugyanis azt olvasom a volt kormánypárt megmaradt propagandistáitól, hogy a magyar embereknek most hálásnak kellene lenniük Önnek.

Mert Budapesten rendezték meg a Bajnokok Ligája döntőjét.

Mert megtelt a Puskás Aréna.

Mert Európa ránk figyelt.

Mert milyen fantasztikus dolog ez Magyarországnak.

Nos, kezdjük azzal, hogy ebben van igazság.

Valóban jó dolog.

Jó dolog, hogy Budapest ilyen rangos eseménynek adott otthont. Jó dolog, hogy a világ egyik legnézettebb sporteseményét nálunk rendezték meg. Jó dolog, hogy a főváros megtelt szurkolókkal, turistákkal és pezsgéssel.

Erre lehet büszkének lenni.

Csak tudja, volt miniszterelnök úr…

Önök tizenhat évig azt tanították az országnak, hogy mindennek ára van.

Most akkor beszéljünk az árról is.

A Puskás Aréna közel 190 milliárd forintba került.
Százkilencven milliárd.

Ezt a pénzt nem Ön fizette ki.

Nem Mészáros Lőrinc.

Nem a Fidesz.

Nem a propagandisták.

Hanem a magyar adófizetők.

Azok az emberek, akiktől most azt várják, hogy meghatódva köszönjék meg Önnek a BL-döntőt.

Tudja, mi a baj ezzel?

Hogy ugyanebben az országban emberek milliói járnak olyan kórházakba, amelyek felújításra várnak.

Ugyanebben az országban emberek milliói utaznak olyan vasútvonalakon, ahol a késés már nem hír, hanem menetrendi elem.

Ugyanebben az országban családok milliói kerülgetik naponta a kátyúkat.

Ugyanebben az országban iskolák várnak korszerűsítésre.

És ugyanebben az országban éveken keresztül azt hallgattuk, hogy mennyi mindenre nincs pénz.

Kivéve stadionra.
Arra mindig volt.

Érdekes módon stadionra soha nem volt megszorítás.

Stadionra soha nem kellett várni.

Stadionra soha nem mondták, hogy „most nincs rá forrás”.

A stadion valahogy mindig elsőbbséget élvezett.

Mert a futball az Ön szenvedélye volt.

Csakhogy az ország nem csak futballszurkolókból áll.

A magyar emberek többsége nem BL-döntőre jár.

Hanem rendelőbe.
Iskolába.
Dolgozni.
Vonattal.
Busszal.
Autóval.

Ők nem évente egyszer használják az országot.
Hanem minden egyes nap.

És tudja, mi a legérdekesebb?

Most ugyanazok az emberek követelik a hálálkodást, akik éveken át azt magyarázták, hogy az uniós pénzek hiánya nem probléma.

Hogy a korrupció csak politikai támadás.

Hogy minden rendben van.

Aztán jött egy kormányváltás, és néhány hét alatt kiderült, hogy az uniós milliárdok mégis hazahozhatók.

Nem migrációért.
Nem háborúért.
Nem ideológiai engedményekért.

Hanem azért, mert végre valaki hajlandó lesz megszüntetni azt a rendszert, amely miatt a pénzek befagytak.

Ezért furcsa most azt hallgatni, hogy Önnek kellene hálát mondani.

Mert ha a BL-döntő az Ön érdeme, akkor az elmulasztott lehetőségek is az Ön örökségéhez tartoznak.

A befagyasztott uniós pénzek.
A lerobbant közszolgáltatások.
A rekordmagas korrupció.
Az elvesztegetett évek.

És az a szemlélet is, amely szerint egy stadion mindig fontosabb volt, mint egy kórházi osztály vagy egy vasútvonal.

Bözsi néni szerint a születésnap jó alkalom az önvizsgálatra.

Ön most 63 éves lett.

Talán itt az ideje egyszer végiggondolni, hogy az ország valóban attól lett-e sikeresebb, hogy lett egy gyönyörű stadionja, vagy attól lett volna sikeresebb, ha ugyanekkora elszántsággal épülnek kórházak, iskolák, vasutak és utak is.

A BL-döntőhöz gratulálunk.

Budapestre büszkék vagyunk.

Magyarországra büszkék vagyunk.

Önnek pedig őszintén kívánunk nagyon boldog születésnapot.

A számlát viszont továbbra sem felejtettük el.

Tisztelettel:
Bözsi néni

aki szerint egy ország sikerét nem az mutatja meg, hogy évente egyszer hány világsztár focizik benne, hanem az, hogy a saját polgárai hogyan élnek benne a hétköznapokon.

KISKIRÁLYSÁGOK, NAGY HATALMAK: HELYI AKTIVITÁS ÉS IDŐKÖZI VÁLASZTÁS LEHET A MEGOLDÁS A FÖLÉNYESKEDŐ FIDESZES ÖNKORMÁNYZATOK ELLEN

NÉPSZAVA
Szerző: KRÁLIK EMESE
2026.05.31.


A helyhatóságok polgármesterei és önkormányzati képviselői legitim választásokon kaptak felhatalmazást 2029-ig, érdemesek tehát a mandátumuk kitöltésére – vélekednek sokan, jobbára a megválasztottak és a jelölőszervezeteik. Sokan úgy gondolják azonban, hogy az önkormányzati hatalomban sokkal nagyobb súllyal szerepel a Fidesz a mai támogatottságánál, mivel egy olyan helyzetben választották meg őket, amikor a Tisza még alig létezett, a NER viszont nagyon is. Ma nyilván teljesen más képet mutatna az ország egy választás után. Van rá esély? És a választás kiírása korrekt volna? Véleményeket kértünk.


Előre hozott önkormányzati választások pártján lenni vagy nem lenni – az itt a kérdés. A Tisza elsöprő támogatottságával szemben ott maradt sok száz, 2029-ig bebetonozott fideszes politikus, polgármester, megyei elnök, városatya, és ez a hatalmi közeg akár szándékos kerékkötője is lehet a rendszerváltozásnak. Veszélyes lehet ez az ország jövőjére nézve? Kordában lehet tartani a helyi kiskirályok hatalmát országos törvénykezéssel, költségvetési szabályozókkal, vagy nem lehet kicsavarni a kezükből a helyi pénzosztás és nyilvánosság legendásan részrehajló eszközeit? Hiszen a fideszes önkormányzatok a NER bástyáiként működtek sok esetben már 2006 óta, és ezen a 2024-es választás sem változtatott átütően.

Április 12. óta – nem büntetésből, hanem elégedettségből – több százszor leírtuk, és még legalább ugyanennyiszer fogunk ugyanígy cselekedni: a Tisza Párt elsöprő erejű győzelmet aratott az országgyűlési választáson.

A kétharmadot a Medián pontosan jelezte előre, mi csak reménykedni mertünk benne, de a lényeg, hogy másfél évtized után mintha a pincéből jöttünk volna fel a friss levegőre.

Ám az eufória enyhülésével rá kell ébredni, hogy a legszebb történetek sorai közt is mindig lapul egy „de”. A szócska ezúttal azt a kételyt takarja, miszerint hiába a meggyőző eredmény, hiába a hangsúlyos választói akarat, ha a közelmúlt horgonya a haladás akadálya lehet. Ez a horgony pedig nem más, mint a 2024-es önkormányzati választás öröksége...

KI FIZETI MEG A POLITIKAI KERESZTÉNYSÉG ÁRÁT?

TELEX
Szerző: LABORCZI DÓRA
2026.05.31.


A Fidesz 2026-os választási veresége után az egyházi közegben egyszerre jelent meg a pánik, az új politikai viszonyokhoz történő gyors alkalmazkodás és a hallgatás. Ez utóbbit a katolikus, a református és az evangélikus püspökök közös „zárónyilatkozata” törte meg május 19-én. Ebben egy általános és felemelő teológiai bevezető után zárásként ezt írják: „Kívánjuk, hogy a magyar társadalomban a szeretet, valamint a jog és a másképp gondolkodók tiszteletben tartása uralkodjon. Készek vagyunk együttműködni mindazokkal, akik a békességet, a közjót, a családok megerősítését, a fiatal nemzedékek hitben való nevelését és a rászorulók segítését munkálják.”

A konkrét üzenettel általánosságban mélyen egyet lehet érteni, ám az egyházvezetők mintha elmulasztották volna dekódolni az időt és a helyzetet, amelyben nyilatkozatukat kiadták. Mert hány iránymutatást fogalmaztak a nyilvánvaló visszaélések, a gyűlöletkeltés, a kirekesztés, a szenvedő gyerekek vagy társadalmunk mentális állapota miatt? Hogyan és milyen módon segédkeztek a másképp gondolkodók megbélyegzéséhez, kirekesztéséhez saját egyházaikon belül és kívül? Hol vannak a belső megújulásra, a bűnvallásra, vagy legalább az önreflexióra utaló gesztusok?

Hogyan tovább, magyar kereszténység?

A Telex és a Szemlélek együttműködésében új sorozat indul a Telexen. A kormányváltás fényében elemezzük, hogyan alakult ki a Fidesz–KDNP alatt a hazai egyházak politikai függősége, mi vezetett oda, hogy politikusok mellett álltak ki, politikai eseményeken bukkantak fel egyházi méltóságok. Mi várható az új kormány alatt, és hogyan újulhat meg az egyház? Az első részben Gégény István írt arról, hogy ideje az egyháznak kipróbálnia, milyen politikai nyomás nélkül létezni. A második részben Hortobágyi T. Cirill írt az egyház jövőjéről és a hitelesség kérdéséről. Korábbi közös cikkeinket a Szemlélekkel itt olvashatja.

Ha nem érzékelik ennek fájó hiányát és fontosságát, maradnak abban az elrugaszkodott valóságban, miközben saját lelkészeik és papjaik is ugyanattól szenvednek, mint a társadalom egésze: lelki és mentális sebkötözésre és meghallgatásra várva.

A nyilatkozat egyben lenyomata is az eddigi rendszernek, amelyben az állam mondta meg, ki lehet egyház és ki nem; amelyben a politikai lojalitást bőkezűen jutalmazták; az egyházak függőségét erősítették, és fokozatosan aláásták autonómiájukat. Egy új egyházpolitika ezért csak akkor lehet hiteles, ha a vallásszabadság, a finanszírozás és az állami semlegesség kérdéseit is újragondolja. A következőkben egy ilyen modell lehetséges lépéseit veszem sorra...

ÁGOSTON LÁSZLÓ: TUDOD, A 6000 MILLIÁRDOT HAZAHOZNI EGY DOLOG VOLT - NEM ELLOPNI LESZ A MÁSIK

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.05.30.


Tudod, a 6000 milliárdot hazahozni egy dolog volt - nem ellopni lesz a másik. Mert az egységsugarú magyar állampolgár ahhoz van szokva, hogy a támogatásnak csak töredéke jut el végül hozzá.

Nem az iskola épül, hanem Hont András cége. Nem világít a lámpa, amit Tiborczék felszereltek. Lesz belőle egylépcsős kilátó meg lombkoronasétány.

Szóval eddig 1000 uniós forintból megérkezett Marika néni életébe mondjuk 200 - és azért is Mészáros Lőrincnek kellett gazsulálnia.

Most, hogy Mága Zoltán fotósát már nem kell százmilliókkal kifizetni, megérkezhet akár 70-80-90 százalék is.

Lesz lopás, mert a legjobb rendszerben is van - de nem a lopás lesz a rendszer.
Tehát a beérkező

6 000 000 000 000 azaz hatmillió-millió forint úgy fog érzőni, mint eddig ennek a sokszorosa.
Jó, nem Apáti Bencének, ez tény. De mondjuk a községi iskolának helyette.

Most fogják sokan megérteni, hogy mekkora volt a lehetőség, amit Magyarország kihagyott. 
Hogy ha nem lett volna a tolvajlás a norma (vö: "miért Gyurcsány nem lopott?" és "más országokban szerinted nem lopnak?"), akkor hol is tarthatna most az ország.

Orbán kérdezte, hogy mi volt ennek az ára? Hát mi lett volna? Hogy ne köpjük le azt, aki adja.

Elképzelem, mit szólt volna 2004-ben, az EU-csatlakozás évében az átlag Fidesz-szavazó, ha elmondjuk neki előre, hogy húsz évvel később Orbán plakátokon kampányol majd az EU ellen.

A kisvasútja végállomásánál, a stadionja mellett épített házából gyűlölködve.

Minden magyar kapott 600 ezer forintot attól a mocskos Brüsszeltől. Micsoda borzalom! Kész nemzethalál.

El sem tudom képzelni, hogy miféle háborúpárti őrültek azok, akik ennek örülnek!

🚨 MAGYAR PÉTER SZÉP GESZTUST TETT! 🚨/ DIPLOMATA ÚTLEVÉL BOTRÁNY!😱/ SULYOK VERGŐDIK!😂

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Műsorvezető: Norbi
2026.05.31.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
00:52 A PÉNZ ÁRA! 
02:31 AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG! 
03:32 A NAGY DIPLOMATA ÚTLEVÉL BOTRÁNY! 
09:22 ORBÁN FEKETE RUHÁSAI 
10:56 SULYOK TOVÁBB VERGŐDIK! 
12:32 SZÉP GESZTUS MAGYAR PÉTERTŐL! 
13:45 HADHÁZY ÁKOS MEGSZÓLALT! 
16:59 KÖSZÖNET,OUTRO!

BRUCK ANDRÁS: IZRAEL: TÖRTÉNELEM ONLINE

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2026.05.30.


Az ősi Izrael adta az egyistenhitet, megteremtve annak a kultúrának az alapjait, amit ma nyugati civilizációnak nevezünk. Kereszténység sem lenne judaizmus, Ószövetség nélkül. Keserű irónia, hogy cserébe Jézus Krisztusért a zsidókra ráragadt az istengyilkosság hamis vádja, s vele a halálos ítéletet. Márpedig az antiszemitizmus bármely biológiai vírusnál alkalmazkodóképesebb. A zsidókkal szembeni előítéletek évszázadonként aszerint frissültek, hogy aktuálisan mivel voltak éppen bűnbakká tehetők valamiért. Bármiért. Vaskos kötetbe volna szedhető a vádak listája. Az európai lelemény e téren kifogyhatatlan volt, és ez ma, kétezer év múltán sincs másképp. Bigottizmus, gyűlölet és a zsidóság elpusztításának kiölhetetlen vágya. Íme, a földi civilizáció csúcsteljesítményei.

Az 1948-ban újjászületett Izrael egy természeti erőforrások nélküli, kopár, mocsarakkal teli, malária fertőzte ország volt, ráadásul zsebkendőnyi területének több mint a felén sivataggal. Most pedig egy innovációs oázis, amelynek kiapadhatatlan forrásaiból – a pendrive-tól, a mobiltelefonon át a lenyelhető, miniatűr kapszulakameráig és az első GPS-navigációs szoftverig – nagy bőségben részesül a világ A Föld népességének csupán 0,2%-át kitevő zsidók pedig mostanáig az irodalomtól a fizikán át az orvostudományig a Nobel-díjak 22 százalékát érdemelte ki.

Ezt a népet kéne elpusztítani ahhoz, hogy a végtelen kiterjedésű arab világ még néhány négyzetkilométernyi területtel gyarapodjon és a létező 22 arab állam mellé egy 23. is létrejöjjön: az egyetlen zsidó állam helyén a palesztin. Csakhogy a zsidóknak nincs hova menniük, jóakaróik hiába küldik őket, menjenek, ahova akarnak, felőlük akár vissza a gázba is, nekik nincs anyaországuk, mint a gyarmattartóknak volt, ezért nem is lehetnek kolonialisták, merthogy ezzel is vádolják őket palesztin aktivisták, történészek, arab értelmiségiek. Baloldali elmeháborodottak.

Ha az embertelen és rögeszmés antiszemita minden izraeli találmány használatáról lemondana, a morális barbár fizikai valójában is azzá válna. A színházrendező, akinek kevesebb a nézője, mint az antiszemita lájkolója, az író-költő, akinek hatalmas szívében mindenki elfér, kivéve a zsidó, a volt kulturális miniszter, aki mindenben az arab narratívával azonosul, azokat lájkolja. A fejemben közismert, nem ritkán tisztelt nevek tucatja, akiknek soha nincs mentségük Izrael számára, nincs érvük mellette. És persze a névtelen csőcselék az Izraelt bármilyen formában érintő kommentekben. Magyarország sötét titka, hogy nem zsidó lakosságának nagyobb része sem jutott túl 1944-en. És ez nem lelkiismeret-furdalás, nem bűntudat. Nem vallják be, nem ismerhetik be, de valami hasonló kataklizma ma sem volna ellenükre.

Izrael teljes elszigeteltségben létezik, ezerkilométerekre az európai demokráciáktól egy vele szemben vadul ellenséges környezetben. Az idők során ugyan megváltozott a nemzetállamok kialakulásának jogi és morális feltételrendszere, de hiába, ha egyszer a zsidók a varsói gettóból, a magyar munkatáborokból, a német halálgyárakból csak nagy késéssel vagy egyáltalán nem érkezhettek meg a Szentföldre. Ezért, amit most látunk, az „történelem online”. Míg az európai államok többsége véres háborúk után már rég túljutott területe legalizálásán, Izrael kénytelen a jelenben megszilárdítani állandó támadás alatt álló nemzetállama fizikai és jogi határait. Az izraeli- palesztin konfliktus, benne Gázával, a világ első olyan geopolitikai krízise, amely szinte élőben követhető az interneten, a publikum pedig a radikális iszlám mellé állt.

Az izraeliek azonban nem szándékoznak lemondani végtelen sok munkával és tehetséggel felépített és tovább, rohamosan fejlődő hazájukról. Úgyhogy harcolnak a „folyótól a tengerig”. Az izraeli nép beérné annyival, hogy Irán, a Hamász, a Hezbollah és a palesztin területen élők ne tekintsék őket többé megsemmisítendő ellenségnek, de Izrael ettől ugyanolyan messze van, mint az állam kikiáltásakor, 1948-ban volt. Hitler a „sátáni gonosz” elleni küzdelemként hirdette meg a zsidók és a judaizmus elleni hadjáratát, az iszlamista ideológusok pedig, tanulva tőle, ugyanezt a gyilkos utat követték: az utolsó sejtjükig agymosott palesztinok a zsidók „sátáni Istene” ellen vívják szent háborújukat. Izrael-barát palesztin ezért ritkább a fehér hollónál, izraelit gyilkolniuk pedig nemzeti dicsőség, kötelesség, egyben biztos megélhetés. Az EU, az ENSZ fizeti.

Kétállami megoldás? Hiába zsarolják Izraelt az európai elnöki palotákból ezzel a nyilvánvaló fantazmagóriával, amivel az elnök urak is tisztában vannak, hiába uszítanak a facebook zsidógyűlölő humanistái, az utcák és egyetemek megtébolyult szabadságharcosai, hiába hazudoznak a hős gázai tengerészek, köztük egy magyar és a vele interjút készített antiszemita Mérce, és ami a legmegvetendőbb, a palesztin ügyet felkaroló hazai zsidók: az iszlám fundamentalizmus az első perctől egész Izraelt akarta. Ezért nem írtak alá soha, egyetlen békeszerződést sem. „A Korán a törvényünk. A dzsihád az utunk. A halál Allah szolgálatában a legfőbb vágyunk.” Pont egy évszázada fogalmazódott meg ez a politikai manifesztum, és sem a szelleme, sem a betűi nem változtak azóta. Ezt látjuk most is: terror, halál-és mártírkultusz, a zsidók kiirtásának eltökélt szándéka. Maga a zsidóirtó gyűlölet a gondolkodásuk esszenciája. Ez igazán mélyen emberi!

Van egy kényes kérdés: eldönthető-e, hogy a palesztin-ügy melletti kiállás politikai, humanitárius, emberi jogi állásfoglalás vagy antiszemitizmus, zsidógyűlölet? Hol a határvonal a két csoport között? Van-e ilyen? Van. A nemzetközileg is elfogadott 3D szabály megmutatja, mikortól minősül antiszemitizmusnak az Izrael-kritika: onnan, ha átlépi e három határvonal legalább egyikét.

1/ démonizálás: azt állítani, hogy zsidó világuralom van, a cionisták nácik (cionácik), gyerekgyilkosok, népírtók. 2/ double standard: a kettős mérce, amikor Izraellel szemben olyan morális és jogi elvárásokat támaszt a bíráló, amilyeneket egyetlen más nemzettel szemben sem. 3/delegitimizáció: tagadni Izrael kikiáltásának és létezésének jogosságát: from the river to the sea, globalizáljátok az intifádát!, vérünkkel és lelkünkkel megváltunk téged, ó, Al-Aksza, Izrael terrorista állam, vagy a klasszikus „ez csak egy rohadt zsidó” helyett, a cionizmus terrorizmus lett a trendi, holott a cionisták elsöprő többsége, úgy 30-50 millióan, Biblia-hívő keresztények, továbbá a cionizmus nem más, mint a zsidó nép nemzeti, önrendelkezési mozgalma, ami lehetővé tette annak a népnek nemzetté válását, amely a zsidó-keresztény Istent adta Európának. És amely épp emiatt el is taszította magától.

Ami meg a 3D szabályt illeti, csak ritkán találkozni olyan Izrael-bírálattal, amely a három D egyikét sem érinti, annál gyakrabban, hogy egyszerre mind a hármat. Ez a realitás. És mivel 2023. október 7-én megszűnt minden esély a békére, Izrael számára egyetlen megoldásként marad a további kegyetlen harc. Kerül, amibe kerül.

fotó: falfestmény egy teheráni utcában

TANÁCSKOZÓ TÁRSADALOM: MILYEN CSAPDÁKAT ÉRDEMES ELKERÜLNI?

444.HU / VÉLEMÉNY
Szerző: SIK DOMOKOS
2026.05.31.


Ahogy azt a Működő és Emberséges Magyarország Intézet (MEMI) megalapításának bejelentése óta tudni lehet, a Tisza kormány elkötelezett a politikai döntéshozatali folyamatok kinyitásában. Az értékrendje tekintetében heterogén társadalmi bázisra támaszkodó kormány számára a társadalmi egyeztetések minél sűrűbb szövete politikai szükségszerűség, a demokratizálódás szempontjából pedig kivételes lehetőség. Éppen ezért különösen fontos, hogy a társadalmi tanácskozások folyamatát minél körültekintőbben tervezzék meg.

Az Orbán-rendszer konzultációs és közvélemény-monitorozási kísérleteinek negatív tanulságai viszonylag könnyen beláthatók. Sem a nemzeti konzultációk, sem pedig a propaganda szolgálatába állított közvéleménykutatások nem irányultak a közakarat politikai döntéshozatalba való becsatornázására. Ehelyett céljuk a politikai lojalitás rituális kifejezése, valamint a megtévesztés és manipuláció volt. Az ezekhez hasonló rosszhiszemű áltanácskozásokat könnyű elkerülni. Azonban pusztán ettől még nem lesz könnyebb olyan tanácskozási folyamatokat tervezni, melyek a lehető legjobban képesek becsatornázni széles társadalmi rétegek álláspontját a döntéshozatal folyamatába. A továbbiakban néhány olyan csapdára szeretném felhívni a figyelmet, amit érdemes elkerülni a tanácskozó társadalom ideálját megvalósítani próbáló MEMI-nek...

MEGSZŰNHET A NYOMTATOTT NÉPSZAVA, RENDŐRSÉGI RAZZIA AZ MNB-ÜGYBEN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.05.29.


444: Razziázott az NNI és a KNyF az MNB-ügyben


Több társszervvel, így a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) is közösen szállt ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) az MNB-ügyben – válaszolt a KNyF a 444 kérdésére, miután a lap olvasói levélből arról értesült, hogy csütörtökön razzia volt a 11. kerületi Infopark egyik épületében, ahol az MNB-ügy egyik kulcsszereplőjének, a Somlai Bálint-féle Raw Development Kft.-nek az irodája is található. Pénteken bővebb tájékoztatást adtak egy háttérbeszélgetésen: eddig 92 milliárdnyi pénzt és értékpapírt foglaltak le, pénzmosás gyanújával összesen 97 magánszemélyt, 36 céget és 11 magántőkealapot vizsgálnak, de hűtlen kezelés gyanújával is folyik nyomozás.

Válasz Online: Elmarasztalta a kamara Hatvanpuszta építészét, amiért lerombolta a műemléket


Az Orbán-család házi építésze, Taraczky Dániel ellen Hadházy Ákos tett panaszt a Magyar Építész Kamaránál a hatvanpusztai uradalom műemlék istállóépületeinek elbontása miatt. A kamara etikai-fegyelmi bizottsága megállapította, hogy Taraczky valóban megsértette a jogszabályokat és az etikai kódex előírásait is, amikor földig rombolta a kiemelten védett épületeket. Ebben az eljárásban a Citadelláról nem esett szó, de az építész azt a műemléket is súlyosan megkárosította. Hadházy Ákos a lapnak azt mondta: ismét feljelentést tesz szándékos műemlékrombolás, valamint – az engedélyeket kiadó hivatalnok ellen – hivatali visszaélés bűncselekménye miatt.

Népszava: Megpróbálják kivégezni a Népszavát

Az újság jelentős tartozásokat halmozott fel a nyomda és a terjesztő cég felé. Mindkettő a Fidesz fennhatósága alá került Mediaworks tulajdona, amellyel korábban is tárgyalásban álltunk a törlesztésről. A választási eredmények ismeretében azonban a cég hangnemet váltott, és a pünkösdi hétvége előtt teljesíthetetlen ultimátumot adott. A csütörtöki napon pedig a Mediaworks, amely egyben a Magyar Nemzet kiadója, azonnali hatállyal felmondta a szerződéseinket, és jelezte: nem nyomtatja ki, és nem terjeszti tovább a Népszavát, azaz már a lap május 29-i, pénteki száma sem jelenhet meg.

Telex: A szerdai razzia után letartóztatták a csanádpalotai gyermekotthon egyik felügyelőjét

Egy hónapra elrendelte a Gyulai Járásbíróság nyomozási bírója annak a gyermekfelügyelőnek a letartóztatását, akit a rendőrség szerdán fogott el Csanádpalotán egy nagyszabású razzia keretében. Az 55 éves férfi a megalapozott gyanú szerint 2020 és 2023 között bántalmazta a rábízott gyerekeket, az ügyészség pedig úgy látta, hogyha szabadlábon maradna, megfélemlíthetné, vagy akár meg is támadhatná a tanúkat. Az ügyészség közleménye szerint a férfi nyolc kiskorú gyermeket bántalmazott, egyiküket be is zárta a lakásotthon nevelői irodájába. A férfi arról is nyíltan beszélt a rábízott gyermekeknek, hogy jogában áll bántalmazni őket, mert úgysem hisznek majd nekik azok, akiknek a bántalmazásokat ki kellene vizsgálniuk.

Magyar Hang: Azonnali vizsgálatot rendelt el a CATL telephelyéről kiszivárgó anyagok ügyében a szakminiszter

„Soron kívül, azonnali vizsgálatot rendelek el a debreceni CATL telephelyéről kiszivárgó anyagok ügyében” – jelentette be Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a Facebook-oldalán. Mint írta, Tárkányi Zsolt és Tompa Enikő tiszás egyéni képviselők kérték, hogy lépjen közbe a debreceniek védelmében. „Azonnal egyeztettem az illetékes kormányhivatallal és utasítottam őket, hogy soron kívül végezzék el a szükséges méréseket. Meg fogjuk állapítani, hogy valóban veszélyes anyagok kerültek-e a szennyvízhálózatba. Továbbá áttekintjük a korábbi vizsgálatok eredményeit is, hogy ellenőrizzük, a korábbiakban megfelelően jártak-e el az illetékes hatóságok” – jelezte a miniszter.

MOST DERÜL KI, MIRE KÉPES MAGYAR PÉTER I HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.05.30.



Váratlanul sok uniós pénzt tud hazahozni a miniszterelnök. Hogyan érte ezt el mindössze három héttel a beiktatása után? Amit Orbán három éven át nem tudott vagy nem akart hazahozni. Csatlakozunk az Európai ügyészséghez, amelynek eredményeként beindulhat a korrupció utáni nyomozás. Bedöntötte a monopol helyzetben levő Médiaworks az orszàg egyetlen baloldali napilapját! Mi lesz a Népszava sorsa? Lesz megmentő?

Vendégeink: Galgóczi Eszter, a Forrás Intézet kutatója, Polyák Gábor, az ELTE Média Tanszékének vezetője és Bolgár György 

00:00 Bevezető 
00:29 Megjött az EU-s pénz 
03:39 Orbán nagy hibája? 
07:41 Miért bízik Brüsszel? 
16:51 Ukrajna és az új kormány 
19:19 Magyar Péter valljon színt? 
25:05 Kampány vagy kormányzás? 
26:25 Pride és szabadságjogok 
30:39 Állandó kampányüzemmód 
36:29 Vége a Népszavának 
39:49 Új médiavilág születik? 
41:54 Ki tartja el a sajtót? 
46:28 Mi marad a Fidesz médiájából? 
50:50 Mi jön most Magyar Péternek?

2026. május 30., szombat

ELVESZIK MÉSZÁROS LŐRINC VAGYONÁT? – MIHÁLYI PÉTER VÁLASZOL

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.05.30.



00:00:22
– Az összeomlás dinamikája Bolgár György kérdésére, hogy miért tűnik úgy, mintha pillanatok alatt csuklott volna össze a rendszer, Mihályi kiemeli: a politika dinamikája képes felgyorsulni. Egy hét alatt minden megváltozhat, ha a vereség mértéke váratlanul éri a vezetést is.

00:01:44 – A választási vereség sokkja A Fidesz vezetése sem számított ekkora vereségre, ami azonnali hangulatváltozást és a nemzetközi megítélés javulását hozta magával.

00:03:02 – Az uniós milliárdok sorsa „Ha nem jön be a pénz, az nagy baj, ha bejön, az nem segít sokat.” Mihályi szerint a piacok és hitelminősítők reakciója kulcsfontosságú az új kormánynak.

00:06:01 – Három kritikus terület: Egészségügy, oktatás, elszámoltatás Mihályi szerint ezeken a területeken a közvélemény gyors változást vár, de a mulasztások olyan mélyek, hogy bizonyos hibák már-már „jóvátehetetlenek”.

00:06:36 – Oktatás: A kettészakadt rendszer Az 1985-ös szabad iskolaválasztás bevezetése óta a rendszer újratermeli az egyenlőtlenséget. Ebből szerinte nincs könnyű visszaút, mert a „szabadságot” már nem lehet elvenni a szülőktől.

00:11:51 – Elszámoltatás: Mi lesz a NER-milliárdosokkal? A nézőket leginkább a hirtelen meggazdagodott réteg (pl. Mészáros Lőrinc) sorsa érdekli. Mihályi leszögezi: ez a gazdagodás „le van papírozva”. Nem klasszikus korrupció történt, hanem tudatos kormányzati helyzetbe hozás.

00:13:18 – Elveszik-e Mészáros Lőrinc vagyonát? Mihályi szerint kicsi az esélye a vagyon visszaszerzésének bírósági úton, mert a folyamat legálisnak tűnő papírokra épült. A „le nem papírozott” korrupciót nehéz lesz bizonyítani.

00:15:00 – Az MNB alapítványok és az eltűnt százmilliárdok Itt lát lehetőséget eljárásokra, mert még az Állami Számvevőszék is talált gyanús jeleket, de hangsúlyozza: a bírósági út kimenetele bizonytalan.

00:20:05 – Az egészségügy drámája: Nincs más út, csak a külföldi munkaerő Mihályi szerint a legnagyobb tabu, amit meg kell dönteni: vendégmunkások (nővérek, ápolók) bevonása nélkül a magyar egészségügy nem fog működni, mert a kórházak a munkaerőhiány miatt állnak le.

00:25:12 – A „Kornai-teszt”: Demokrácia vagy autokrácia? Az interjú végén a közgazdász elemzi, hogy a rendszer végül átment a „leválthatósági teszten”, hiszen Orbán Viktort másodszor is leváltotta a társadalom. Ez alapján a rendszert „illiberális demokráciának” nevezi, ahol a többség uralma korlátlan volt, de végül mégis megtörtént a hatalomátadás.

„A FASIZMUS ÚJRAFELTÁMADÁSA A DEMOKRÁCIA ÁLARCÁBAN JÁTSZÓDIK LE” - UNGVÁRY RUDOLF

KLUBRÁDIÓ / EUROZÓNA
Műsorvezető: ZENTAI PÉTER
2026.05.29.



A Klubrádió Eurozóna című műsorának vendége Ungváry Rudolf, akivel a műsorvezető, Zentai Péter, Európa politikai válságáról, a szélsőjobboldal megerősödéséről, valamint a mesterséges intelligencia és a technológiai elit hatalmáról beszélget. A műsor egyik központi témája az AfD, Donald Trump, Marine Le Pen és a modern „fasiztoid” politikai mozgalmak térnyerése. Ungváry Rudolf amellett érvel, hogy a modern szélsőjobboldal a demokrácia nyelvét használja, miközben valójában annak lebontására törekszik. Hosszabban elemzi a 2015-ös migrációs válságot, Angela Merkel döntéseit és Putyin szerepét az európai destabilizációban. A beszélgetés során többször hangsúlyozza, hogy a liberális demokráciáknak képesnek kell lenniük megvédeni önmagukat a szélsőségekkel szemben. A műsor második felében a mesterséges intelligencia és a „technofasizmus” kerül elő: szó esik Elon Muskról, a hipergazdag techelit politikai befolyásáról és az AI szabályozásának szükségességéről. Ungváry szerint a mesterséges intelligencia valódi veszélyeket hordoz, de demokratikus eszközökkel kezelhető. A beszélgetés végén szóba kerül a öregedés, a generációk kapcsolata, valamint az, hogy a történelemben minden fontos értékért meg kellett harcolni.

00:00 - 02:11 – Intro, Európa politikai állapota és a szélsőjobboldal térnyerése 
02:12 - 08:21 – Trump, JD Vance, AfD és a „fasiztoid” politikai mozgalmak fogalma 
08:22 - 14:18 – A migrációs válság, Merkel döntései és a liberális demokrácia hibái 
14:19 - 20:05 – Putyin szerepe, európai destabilizáció és az AfD népszerűsége 
20:06 - 27:58 – Le Pen, Meloni, demokrácia, szélsőjobboldal és politikai önvédelem 
27:59 - 36:57 – Technofasizmus, AI, Elon Musk és a technológiai elit hatalma 
36:58 - 44:48 – Hipervagyon, kapitalizmus, szabályozás és a liberális demokrácia jövője 
44:49 - 51:50 – Generációk, öregedés, Európa jövője és „minden fontos dologért meg kell harcolni”

MEGDÖBBENTŐ, AMIT MAGYAR PÉTER ELÉRT: KIDERÜLT AZ IGAZSÁG ORBÁN HAZUGSÁGÁRÓL

KLIKKTV / FORDULÓPONT PODCAST
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.30.



Hatalmas fordulat az uniós pénzek körül és szokatlan jelenetek a Parlamentben! A KlikkTV Fordulópont című műsorában Tóth Csaba Tibor (Mérce), Bárándy Gergely ügyvéd és Lánczi Richárd újságíró elemzik a hét legforróbb eseményeit.

Valóban politikai alku áll a 16,2 milliárd eurós uniós forrás felszabadítása mögött? Magyar Péter és Ursula von der Leyen találkozója után tényleg megnyílnak a pénzcsapok? Megszűnt a „Facebook-kormányzás” és beköszöntött a „Facebook-parlament”? Elemzésünkben górcső alá vesszük Magyar Péter unortodox parlamenti stílusát, Gulyás Gergely reakcióit és a Kövér László utáni új korszak kezdeti káoszát.

A videó végén pedig egy kis „grátisz”: mi várható Orbán Viktor és Magyar Péter újabb találkozóján a BL-döntő VIP páholyában?

Időbélyegek a beszélgetéshez:

00:00 – Vendégek köszöntése és a hét fő témái 
00:45 – 16,2 milliárd euró: Megállapodott Magyar Péter az Unióval? 
02:45 – Miért bízik Brüsszel az új miniszterelnökben? 
04:15 – „Brüsszel bábja” vagy nemzeti szuverenitás? – Éles vita a szerepekről 
06:55 – Káosz a Parlamentben: Milyen az első „normális” munkahét? 
08:05 – Kövér László öröksége: 3 milliós büntetések helyett szabadság? 
09:40 – Bárándy Gergely: „Sose lássam többet Kövér Lászlót a Házban!” 
10:45 – Magyar Péter unortodox stílusa: Beülhet a miniszterelnök mellé? 
12:50 – Facebook-parlament: Élő közvetítés a képviselői padsorokból 
15:10 – Be- és kikiabálások: Visszatér a valódi vita a Parlamentbe? 
18:35 – Orbán vs. Magyar Péter a BL-döntőn: Készfogás vagy elkerülés? 
21:50 – A „szotyis túró rudi” mint a kormányváltás szimbóluma? 
23:30 – Sportfogadás politikai szemmel: Ki nyeri a döntőt? 
25:30 – Mi várható a következő részben? (Gyermekvédelem és elszámoltatás)

A NER ELMÚLIK, A NÉPSZAVA MEGMARAD

HOL ÉLÜNK? 
 - A NÉPSZAVA KÖZÉLETI PODCASTJA
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.05.30.



A mindenhová befurakodott állampárt most végvonaglásában magával rántaná 153 éves lapunkat. A Hol élünk? innen is üzeni: a baloldali gondolat elpusztíthatatlan, mindent túlél, a NER-t is. A Hol Élünk e heti adásában Bittner Dániel, Batka Zoltán újságírók, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek a hét aktualitásai között arról beszélgettek, hogy Magyar Péter egy teljesen új politikai kultúrát hozhat Magyarországra, visszatérhet a kilencvenes évek kedélyesebb, emberközelibb politikai légköre a Parlementbe.

LEHETNEK CSODÁK, DE BENNE VAN, HOGY A FIDESZ ÉS ORBÁN SOHA NEM ÁLL EBBŐL FEL – FÜLKE

FÜLKE / HVG PODCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.05.29.



Meddig lehet fokozni a parlamenti durvulást? Hogy lesz Magyar Péter még a fideszeseknek is miniszterelnöke, ha nem veszi őket észre a fideszes politikusok mögött? Van-e felelőssége a sajtónak a társadalmi béke megteremtésében? Kövesdi Veronikával és Polyák Gáborral Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.


MÁCSAI PÁL: ,,OLYAT IS LÁTTAM, HOGY VALAKI EGY ÉLETRE TÖNKREMENT EGY JÓ KRITIKÁTÓL" | KRITIKUS ÉN

INGA KULTÚRKÁVÉZÓ / KRITIKUS ÉN PODCAST
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP / SOMOS ZOLTÁN
2026.05.29.



🎙️ Kulturális, közéleti, szórakoztató és tudományos tartalmak a Szélsőközép Podcast csatornán! Mostantól itt éred el a következő népszerű műsorainkat: Magyar Önismeret, A Tiltott Rengeteg, Minden Listája, Pi Slam klub, Arany-köpés, Keleti & Nagy FilozófiAI, Nyitás előtt. Ha nem szeretnél lemaradni kedvenc műsorod legújabb adásáról, és szívesen követnél további hasonló tartalmakat a jövőben, iratkozz fel a csatornára és oszd meg minél több emberrel!

Eddig is a kultúra fontos szereplőivel beszélgettünk a Kritikus énben, most pedig egyenesen a Halhatatlanok közül hívtunk vendéget májusra. Mácsai Pál 13 éve tagja a Halhatatlanok társulatának, amelyben a közönség által nagyra tartott előadóművészek sorakoznak.

A legbecsesebb kritika tehát már kijutott neki, persze Kossuth-, Jászai-díj és Érdemes Művész elismerés mellett. Talán mégsem tévedés azt gondolni, hogy a kritika árnyékosabb oldalát is ismeri, és ki ismerné nála jobban? Mert – és ez igazán különlegessé teszi pályafutását – Mácsai Pál nemcsak színészként, hanem rendezőként és színházigazgatóként is évtizedek óta reflektorfényben alkot(ott).

Nem kérdés, mindhárom minőségben ki volt, van és lesz téve kritikának. Hogy melyik szerepben a legkönnyebb feldolgozni, a kritikát és melyik a legkegyetlenebb - ez csak az egyik kérdés, amiről beszélgetni fogunk vele.


A FIDESZ NYÍRTA KI A NÉPSZAVÁT

KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.30.



00:00
– Bevezetés: A műsorvezető köszönti a nézőket a "Mélyvízben", és bejelenti a szomorú hírt: 153 év után ez az első nap, amikor nem jelent meg nyomtatott Népszava. Vendég: Németh Péter főszerkesztő. 

00:53 – A NER és a Népszava: Németh Péter idézi saját reggeli mondatát: „A Népszava minden vihart túlélt, a NER-t nem élte túl.” Kifejti, hogy bár volt adósságuk, a MediaWorks (Fidesz-közeli cég) nem adott türelmi időt, és visszautasította a törlesztési ajánlatot is. 

03:40 – A MediaWorks szerepe: Beszélgetés arról, hogy a MediaWorks monopolhelyzetbe került a nyomdák és a terjesztés terén, így gyakorlatilag ellehetetlenítették a lapot a választások után. 

06:20 – Kollaboráció vádja és hirdetések: Válasz a kritikákra (pl. 444), miszerint a Népszava kollaborált volna. Németh Péter elmondja, hogy fogadtak el állami hirdetéseket, de a tartalomba sosem engedtek beleszólást, és sok kormánynak kellemetlen ügyet ők tártak fel először. 

10:36 – A sajtó állapota: Visszatekintés a Népszabadság beszántására és a Népszava baloldali, de mértéktartó karakterére. 

11:30 – Felelősség és a Tiszakormány: Vita arról, hogy az új kormányzatnak (Tiszakormány/Magyar Péter) van-e felelőssége egy ilyen történelmi kulturális érték megmentésében. Németh szerint a monopolhelyzetben lévő nyomda és terjesztés kérdését nem hagyhatják annyiban. 

17:50 – A médiavisszaesés: Az Origo és a Magyar Nemzet olvasottságának bezuhanása és a politikai irányítottság következményei. 

20:00 – Digitális jövő: A Népszava online felületen és applikáción ("Mobil Népszava") él tovább, de a nyomtatott lap hiánya óriási űrt hagy maga után az olvasókban. 

27:15 – A szerkesztőség sorsa: Közel 100 ember munkája vált bizonytalanná. Németh Péter elmondja, hogy júniusra még megvannak a fizetések, de a jövő kérdéses. 

29:05 – Személyes érzések: A főszerkesztő vallomása a folyamatos tenni akarásról és a felelősség súlyáról. 

30:40 – Hogyan lehet segíteni? Támogatás, online előfizetés és adományozás lehetőségei a Népszava életben tartásáért. 

32:00 – Zárás: A műsorvezető arra kéri a nézőket, hogy kommentben osszák meg emlékeiket a Népszavával kapcsolatban. 

Ez a beszélgetés hűen tükrözi a magyar média jelenlegi nehéz helyzetét és a patinás lap küzdelmét a fennmaradásért.

2026. május 29., péntek

ORBÁN VIKTOR TÖRÖK BARÁTJA, AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT VEZETŐJE, RÚZSA MAGDI ÉS RÁKAY PHILIP IS KAPOTT DIPLOMATA-ÚTLEVELET

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2026.05.29.


A külügyminisztérium a napokban jelentette be, hogy 776 diplomata- és 167 szolgálati útlevél visszavonását javasolja, mert „politikusi haverok, sportegyesületek, NER-es üzleti körök, külföldi kötődésű személyek egész sora kapott minden indok nélkül diplomata útlevelet az államtól. És évekig használhatták az útleveleket minden magyarázat nélkül”.

A minisztérium szerint rengeteg diplomata-útlevelet adtak ki az Orbán-érában: míg a korábbi ciklusokban jellemzően száz-kétszázat adtak ki, az utóbbi időszakban már majdnem ezerötszázat állítottak ki egyedi kérés alapján miniszteri döntésre. Neveket nem közöltek.

A Telexhez viszont most eljutott néhány név, akik információink szerint rendelkeznek diplomata-útlevéllel.

Ilyen például a friss Kossuth-díjas Rúzsa Magdolna énekes. Megkeresésünkre azt írta, 2024 januárjában igényelt diplomata-útlevelet, ezt pedig a határátkelés megkönnyítésével indokolta: „Kérésünk indoka, hogy a gyerekek születése után a Vajdaságba történő utazás alkalmával a határon a hosszú várakozást lerövidítené a koncertek és médiában történő kulturális megjelenések alkalmával, így az otthonról történő elindulás és a hazaérkezés nem venne igénybe 6-8 óra pluszt. A nyári időszakban akár 8-12 órás torlódások is vannak a szerb-magyar határon.” Rúzsa szerint a diplomata útlevelét csak akkor használta, amikor Szerbiába ment.

Az Elk*rtuk producere is kapott diplomata-útlevelet az előző ciklusban. A filmezéstől frissen visszavonuló Kálomista Gábor a Telexnek azt írta, azt nem ő igényelte, hanem mint a Magyar Sí Szövetség elnöke és mint MOB-tag kapta. És azt állítása szerint egyszer sem használta.

L. Simon László
magának és a feleségének is igényelt diplomata-útlevelet az előző ciklusban. A Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója a megkeresésünkre ezt azzal magyarázta, ez általános gyakorlat állami kulturális intézmények vezetői körében, és „minthogy úgy terveztük, hogy néhány útra a feleségem is elkísér, a jogszabályoknak megfelelően neki is igényeltünk diplomata útlevelet”. Azt írta, miután kirúgták a Nemzeti Múzeum éléről, a Mezőgazdasági Múzeum költöztetésével foglalkozó miniszteri biztos lett, így maradt nála a diplomata-útlevele. Azt nem tudja, hányszor használta utazásokhoz, mivel „pontos statisztikát nem vezettem az útlevél használatáról, nincs is ilyen kötelezettségem. De van turista útlevelem is, szükség esetén azzal utaztam”.

Hozzá hasonlóan a mostanában vele kommentcsatákat vívó Demeter Szilárd is rendelkezik diplomata-útlevéllel. A Petőfi Irodalmi Múzeum egykori főigazgatója információink szerint 2024-ben kapta meg az utazásokat megkönnyítő dokumentumot. Erről a Telexnek azt írta, még a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnökeként, „a feltételezett külföldi utak akadálymentesítése végett igényelte” a diplomata-útlevelet, de azt végül sosem használta...

TÖRTÉNELMI MEGÁLLAPODÁS A SOK EZER MILLIÁRD FORINTOS EURÓPAI FORRÁSOKRÓL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.05.29.



Történelmi megállapodás a sok ezer milliárd forintos európai forrásokról.

BUKÁS HADMŰVELET – A BRIT KATONA-PSZICHOLÓGUS, AKI ELŐRE MEGÍRTA AZ ORBÁNI VERESÉG RECEPTJÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.05.29.


A kritika büntetése és a lojalitás túljutalmazása, az alsóbb szintekről érkező figyelmeztetések elnyomása, a vezetők elszigetelődése, korrekció nélkül hagyott rossz döntések, bűnbakképzés, irreális optimizmus, az ellenfél lebecsülése közben a saját képességek túlértékelése – főként ezek a tényezők vezettek nagy vereséghez Norman Dixon pszichológus szerint. Úgy hangzik, mint a Fidesz 2026-os bukásának elemzése? Pedig nem az: a brit teoretikus 1976-ban vetette papírra mindezt, nem is politikai, hanem katonai összefüggésben, és még csak alkalma sem lehet reflektálni a válságba jutott orbánizmusra, hiszen 2013-ban elhunyt. Mégis, az idehaza szinte ismeretlen A katonai alkalmatlanság pszichológiájáról című könyve kísértetiesen passzol a magyar helyzetre. Nemcsak a közelmúltat segít megértetni, de figyelmeztetés a jelen és a jövő erős vezetőinek is.

Az első világháború híres csatáját, a gallipoli ütközetet a szakirodalom gyakran értékeli világtörténelmi jelentőségűnek. Az 1915–1916-os hadjáratban a támadó britek és franciák terve az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros megszerzése és Konstantinápoly elfoglalása volt, végeredményben pedig az Oszmán Birodalom kiütése a háborúból. Végül egyik sem sikerült. Az offenzívát megállították a tengerszoros aknái, a part menti török tüzérség, valamint a Gallipoli-félsziget meredek, sziklás és a nyugatiak által amúgy is rosszul feltérképezett terepe. A több mint nyolc hónapig tartó hadjárat katasztrofális, több százezres véres veszteséget okozott az evakuációra kényszerült briteknek. Gallipoli következményei messze túlmutattak magán az ütközeten: meghosszabbították az első világháborút, és több értelmezés szerint hozzájárultak Európa későbbi destabilizációjához. Az, hogy a Dardanellák zárva maradtak, növelte a cári rendszer összeomlásának esélyét, mivel Oroszország nehezebben jutott fegyverhez és utánpótláshoz.

De miért buktak ekkorát az évszázados tengeri hadi tapasztalattal büszkélkedő britek? (Főleg ők vettek részt a hadműveletben, a franciák inkább gyarmati csapatokat küldtek. A stratégiai kezdeményezés és az irányítás is brit volt.) A kérdésre az elmúlt bő évszázadban rengeteg harcászati, haditechnikai válasz született a tudományban és a népszerűsítő irodalomban is. Egy katonából lett pszichológiaprofesszor, bizonyos

Norman F. Dixon volt az első, aki merőben új megközelítéssel, a viselkedéstudomány felől nézett rá a katasztrófára.

Dixon szerint Gallipoli nemcsak taktikai kudarc volt, hanem egyenesen a katonai inkompetencia klasszikus példája. Annak demonstrációja, hogyan vezet a túlzott elbizakodottság és a valóság figyelmen kívül hagyása tömegek pusztulásához. A csata elégtelen előkészítése a politikai és katonai vezetés irreális optimizmusából fakadt: a britek lenézték az oszmánokat, és akkor is ragaszkodtak rossz terveikhez, amikor már nyilvánvaló volt, hogy komoly bajok vannak a harctéren.

A Dardanellák ostroma csak egy esemény a sok közül, amellyel Norman Dixon foglalkozik. Az On the Psychology of Military Incompetence (A katonai alkalmatlanság pszichológiájáról) című 1976-os munkája magyarul nem jelent meg, a honi sajtóban még sosem tárgyalták, elvétve akad egy-két folyóiratos említés róla. Pedig a maga idejében Dixon a tudományos megfejtések gyakran idézett figurája volt az angolszász világban, aminek oka, hogy elég gyorsan kiderült: katonai pszichológiai fejtegetései a civil igazgatás és a politika világában is megdöbbentően érvényesek. Rájött erre mások mellett Niall Ferguson történész is, aki egy egész fejezetet szentel a Dixonból kiinduló gondolatainak a Végzet – A katasztrófa politikája című könyvében. (Mi ott olvastunk róla, teljesen véletlenül épp az április 12-i választás után.)...

MAGYAR PÉTER MEGÉRKEZETT URSULA VON DER LEYENHEZ, HOGY MEGEGYEZZENEK AZ UNIÓS PÉNZEKRŐL

TELEX
Szerző: SZÁNTÓ-NAGY BÁLINT, MÁRTON BALÁZS
2026.05.29.



Magyar Péter péntek kora délután megérkezett az Európai Bizottság brüsszeli központjába, hogy a testület elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyaljon a befagyasztott uniós forrásokról szóló politikai egyezségről.

„Elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására. 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A tárgyalás elején

átadom az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez”

– posztolta a miniszterelnök közvetlenül az indulása előtt Facebookra.

Miről tárgyalnak és miért?

Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.

Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget. Az Európai Bizottság szerint már ez a pénz is nagyjából a magyar bruttó nemzeti össztermék öt százaléka. Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt így a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna, és megoldódna az „Erasmus-ügy” (ráadásul a jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek).

Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta...

„AKÁR GYALOG ELŐBB BEÉRNI PESTRE” – SE SZEMÉLYVONAT, SE HATÁRIDŐ A BUDAPEST-BELGRÁD VASÚTVONALON

24.HU VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2026.05.29.



Elbukta a legutóbbi, márciusi határidőt is az ország legdrágább vasúti beruházása, és továbbra sem tudja senki, mikor indulhat el a személyforgalom. A Budapest-Belgrád vasútvonal legalább 850 milliárd forintba kerülő magyarországi szakaszán ma már 160 km/h-s sebességgel kellene közlekedniük a személyvonatoknak. De ehelyett csak jóval lassabb tehervonatok járnak, a fővárosba ingázók pedig, ahogy négy év óta mindig, buszokkal araszolnak a reggeli dugóban. A nagyrészt kínai hitelből és kínai kivitelezésben megvalósult projekt késlekedéséért főként a vasútbiztonságért felelős európai vonatbefolyásoló rendszer (angolul European Train Control System, ETCS) üzembe helyezésének kudarca okolható. Dunavarsányban jártunk, ahol helyi lakosok, egy önkormányzati képviselő, valamint Becsky András közlekedésmérnök-youtuber beszéltek arról, hogy a tervezéssel-kivitelezéssel más területeken is komoly problémák vannak.

LATTMANN: A FIDESZ MIATT NEM TÁVOZIK SULYOK TAMÁS

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.29.



Mi történik akkor, ha egy köztársasági elnök nem hajlandó lemondani egy történelmi választási vereség után? Van-e jogi lehetőség a megfosztására? És milyen következményekkel járhat mindez a magyar alkotmányosságra nézve? A Mélyvíz vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akivel Balogh Judit részletesen végigvette a Sulyok Tamás körül kialakult politikai és jogi helyzetet. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy a Tisza-kormány milyen alkotmányos lehetőségekkel élhet akkor, ha a köztársasági elnök nem mond le önként.

Lattmann szerint minden jel arra utal, hogy korábban létezhetett egy politikai megállapodás Sulyok Tamás távozásáról, azonban a Fidesz később aktiválta magát, és gyakorlatilag „megüzente”, hogy maradnia kell. A jogász kemény kritikát fogalmaz meg az államfővel szemben, és azt állítja: Sulyok Tamás soha nem volt valóban független sem alkotmánybíróként, sem köztársasági elnökként.

A műsor egyik legizgalmasabb része, amikor részletesen szóba kerül a megfosztási eljárás jogi menete. Hogyan indulhat el? Mi az Alkotmánybíróság szerepe? Mit jelenthet a „szándékos törvénysértés”? És hogyan befolyásolhatja az egész folyamatot az a tény, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi összetétele még a korábbi rendszerhez kötődik?


AZ ORSZÁGOS ROMA ÖNKORMÁNYZAT ÚJ ELNÖKE SZAKÍT A MÚLTTAL. LEHETŐSÉGET KÉR A BIZONYÍTÁSRA

NYÍLT LEVELEK PODCAST
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.05.29.



A mai adásunkban exkluzív interjút láthattok az Országos Roma Önkormányzat új elnökével, Dancs Mihállyal, aki egy új szemléletű, átlátható és valódi munkát végző önkormányzatot ígér. Az új elnök őszintén beszél a a múlt terheiről és a jövő terveiről.

A NER OLIGARCHÁI EGYMÁSNAK ESTEK - ÖSSZEOMLIK A RENDSZER

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.29.



Miért nem érkeztek meg Magyarországra az uniós források? Valóban csak politikai vita állt a háttérben, vagy ennél jóval egyszerűbb és súlyosabb a válasz? A Fordulópont legújabb adásában Ónody-Molnár Dórával, Ranschburg Zoltánnal és Juhász Ferenccel annak járunk utána, hogyan jutottunk odáig, hogy Magyarország több ezer milliárd forintnyi európai uniós támogatástól esett el.

A beszélgetés egyik központi témája az a kijelentés, amely szerint az uniós pénzek azért maradtak Brüsszelben, mert a rendszeres korrupció és az átláthatatlanság miatt az Európai Unió elveszítette a bizalmát a magyar kormány iránt. A vendégek részletesen elemzik azokat a mérföldköveket és jogállamisági feltételeket, amelyek teljesítése nélkül Magyarország nem juthat hozzá a források jelentős részéhez.

Szó esik az egyetemi alapítványokba kiszervezett állami vagyonról, az akadémiai szabadság kérdéséről, valamint arról is, hogy milyen jogi és politikai lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy az ország újra hozzáférjen a fejlesztési pénzekhez. A vendégek szerint nem csupán pénz veszett el az elmúlt években, hanem a jövő lehetőségeinek egy része is.

A műsor második felében a választások előtti utolsó hetek gigantikus szerződései kerülnek terítékre. Az 1300 milliárdos 4iG-szerződés, Balásy Gyula cégeinek megrendelései, valamint a különböző alapítványoknak és vállalkozásoknak juttatott százmilliárdok kapcsán a résztvevők azt vizsgálják, vajon tudatos vagyonmentés zajlott-e a kormányváltás előtt.

Felmerül az is, hogy a NER gazdasági hátországa mennyire életképes állami támogatás nélkül, és vajon elindulhat-e egy olyan folyamat, amelyben a korábbi szövetségesek egymás ellen fordulnak. A beszélgetés végén pedig az elszámoltatás, a vagyonvisszaszerzés és az esetleges büntetőjogi következmények lehetősége kerül a középpontba.

MEGPRÓBÁLJÁK KIVÉGEZNI A NÉPSZAVÁT?

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.05.29.



A Fidesz holdudvarához sorolt Mediaworks felmondta a Népszava nyomdai és terjesztési szerződését, ugyanis az újság jelentős tartozásokat halmozott fel a Mediaworks felé.

Az ATV Start vendége Németh Péter, a Népszava főszerkesztője.

KEPES ANDRÁS: MOSOLYGÓS MAGYARORSZÁGOT SZERETNÉK

SZINTEN TÚL PODCAST
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.05.29.



A Szinten túl Krug Emíliával című műsorban kiderül, Kepes András nemrég megkapta a Kovalik Márta díjat, a Jó emberek díját. Az író szerint az egyik legnagyobb baj az, hogy nem ugyanazt értjük bizonyos szavakon. Ha még egy dohánybolt is lehet nemzeti, én miért ne lehetnék az? – kérdezi. Jose Ortega y Gasset spanyol írót, filozófust idézve azt mondta, a civilizáció együttműködést jelent. Szerinte aki nem tud együttműködni, az barbár. Az előző kormány is szóba került, szerinte az nem a szakértelemről tanúskodott, hiszen – mint fogalmazott – egy rossz ízlésű gyógyszerész felelt a kultúráért, egy rendőr az egészségügyért és az oktatásért, valamint üzletemberek a honvédelemért és a közlekedésért. És akkor az emberi minőségről még nem is beszéltem – tette hozzá.

Kepes András szerint a választás napján, az örömünnepen mosolyogtak az emberek. És azóta is mintha többet mosolyognának. Elmondása szerint ő egy ilyen, mosolygós Magyarországot szeretne.

Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.