Forrás: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.23.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
2026. augusztus 23., vasárnap
HELYSZÍNI TÁJÉKOZTATÁS A PAKSI ÉPÍTKEZÉS ELŐREHALADÁSÁRÓL
ÁRAD A TISZA - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
Forrás: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.23.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
Forrás: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.23.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
A NER LUXUSA, A MI PÉNZÜNK
NÉPSZAVA
Szerző: SIFTER JÓZSEF
2026.08.22.
Az április 12-i országgyűlési választásig azt hittem, hogy már minden lényeges információval rendelkezem az Orbán-kormányok és a Fidesz–KDNP működéséről. Az elmúlt hetek azonban arról győztek meg, hogy tévedtem.
Bár az történt, ami kormányváltáskor történni szokott, illetve amikor Orbán elbukja a választást, mert az új kabinet felállását követő második héten elkezdtek a csontvázak kipotyogni a szekrényből. Arra azonban nem gondoltam, hogy az idő előrehaladtával majd nagymértékben növekszik ezek mennyisége.
Mára kiderült, hogy a bukott Orbán-kormány talán annál is több csontvázat hagyott hátra a 16 év alatt meghozott döntéseivel, mint amennyit az egri vár kazamatái rejtenek. A csontvázak jelentős része bizonyítja, hogy milyen gátlástalan módon nyúltak a közpénzekhez és a köz vagyonához – egyrészt a saját és családtagjaik vagyonának a gyarapítása, másrészt a hatalomban maradásuk érdekében.
Megdöbbenve olvasom és hallgatom a napi híreket, amelyek arról szólnak, hogy milyen mértékben gazdagította a bukott kormányfő a saját családját, különösképpen a szüleit – akiknek az üzleti ügyeivel nem foglalkozik –; a legidősebb lányát, illetve annak a száz leggazdagabb magyar közé néhány év alatt bekerülő férjét; meg az ugyancsak a százas klubban előkelő helyet elfoglaló gyerekkori barátját – sokak szerint strómanját –, az egykori gázszerelőt; valamint az őt feltétel nélkül támogató úgynevezett NER-lovagokat, továbbá ezek, illetve egyes miniszterek luxizó feleségeit.
Megdöbbenve olvasom és hallgatom azokat a híreket és eseményeket, amelyek arról szólnak, hogy az Orbán-kormány milyen felelőtlenül gazdálkodott/garázdálkodott a magyar adófizetők pénzével. Úgy szórta szét határon belül és túl a magyarok által megtermelt, milliárdokban kifejezhető adóforintokat a számára kedves embereknek és szervezeteknek, mint ahogy a falusi lakodalmakban a menyecsketáncnál dobálják az örömanya kötényébe a gazdag meghívottak a húszezreseket. Cserébe csak egy X-et vártak mindenkitől a szavazólapra. Földi halandó számára nehezen felfogható az a százmilliárdokban kifejezhető összeg, ami az Orbán-kormányok 16 éve alatt a szavazatok maximalizálása érdekében eltűnt a választópolgárok szeme elől.
Már önmagában az az összeg is kiveri a biztosítékot, amely ahhoz a személyhez – illetve az általa képviselt cégekhez/szervezetekhez – jutott a propagandaminiszter irányításával a 16 év alatt, aki vállalta a népbutító, megtévesztő, félrevezető nemzeti konzultációk, petíciók, plakátok, videók legyártását. Elírás történt, gondoltam, amikor arról olvastam, hogy csak a legutóbbi nemzeti konzultáció – ami „Nemzeti Petíció” név alatt futott a 2026 évi választási kampányban – 22,2 milliárd forintjába került a magyar államnak. Ekkora összeget fordítottak a: „Brüsszelnek háborús tervei vannak” hazugságáradatra. Akkora összeg ez, amelyből beépíthető lett volna az a szivattyúrendszer, aminek hiányában le kellett állítani több turbinát is a paksi atomerőműben a soha nem tapasztalt rendkívüli hőségben és a nagyon alacsony dunai vízállás következtében...
Szerző: SIFTER JÓZSEF
2026.08.22.
Bár az történt, ami kormányváltáskor történni szokott, illetve amikor Orbán elbukja a választást, mert az új kabinet felállását követő második héten elkezdtek a csontvázak kipotyogni a szekrényből. Arra azonban nem gondoltam, hogy az idő előrehaladtával majd nagymértékben növekszik ezek mennyisége.
Mára kiderült, hogy a bukott Orbán-kormány talán annál is több csontvázat hagyott hátra a 16 év alatt meghozott döntéseivel, mint amennyit az egri vár kazamatái rejtenek. A csontvázak jelentős része bizonyítja, hogy milyen gátlástalan módon nyúltak a közpénzekhez és a köz vagyonához – egyrészt a saját és családtagjaik vagyonának a gyarapítása, másrészt a hatalomban maradásuk érdekében.
Megdöbbenve olvasom és hallgatom a napi híreket, amelyek arról szólnak, hogy milyen mértékben gazdagította a bukott kormányfő a saját családját, különösképpen a szüleit – akiknek az üzleti ügyeivel nem foglalkozik –; a legidősebb lányát, illetve annak a száz leggazdagabb magyar közé néhány év alatt bekerülő férjét; meg az ugyancsak a százas klubban előkelő helyet elfoglaló gyerekkori barátját – sokak szerint strómanját –, az egykori gázszerelőt; valamint az őt feltétel nélkül támogató úgynevezett NER-lovagokat, továbbá ezek, illetve egyes miniszterek luxizó feleségeit.
Megdöbbenve olvasom és hallgatom azokat a híreket és eseményeket, amelyek arról szólnak, hogy az Orbán-kormány milyen felelőtlenül gazdálkodott/garázdálkodott a magyar adófizetők pénzével. Úgy szórta szét határon belül és túl a magyarok által megtermelt, milliárdokban kifejezhető adóforintokat a számára kedves embereknek és szervezeteknek, mint ahogy a falusi lakodalmakban a menyecsketáncnál dobálják az örömanya kötényébe a gazdag meghívottak a húszezreseket. Cserébe csak egy X-et vártak mindenkitől a szavazólapra. Földi halandó számára nehezen felfogható az a százmilliárdokban kifejezhető összeg, ami az Orbán-kormányok 16 éve alatt a szavazatok maximalizálása érdekében eltűnt a választópolgárok szeme elől.
Már önmagában az az összeg is kiveri a biztosítékot, amely ahhoz a személyhez – illetve az általa képviselt cégekhez/szervezetekhez – jutott a propagandaminiszter irányításával a 16 év alatt, aki vállalta a népbutító, megtévesztő, félrevezető nemzeti konzultációk, petíciók, plakátok, videók legyártását. Elírás történt, gondoltam, amikor arról olvastam, hogy csak a legutóbbi nemzeti konzultáció – ami „Nemzeti Petíció” név alatt futott a 2026 évi választási kampányban – 22,2 milliárd forintjába került a magyar államnak. Ekkora összeget fordítottak a: „Brüsszelnek háborús tervei vannak” hazugságáradatra. Akkora összeg ez, amelyből beépíthető lett volna az a szivattyúrendszer, aminek hiányában le kellett állítani több turbinát is a paksi atomerőműben a soha nem tapasztalt rendkívüli hőségben és a nagyon alacsony dunai vízállás következtében...
BOD PÉTER ÁKOS: A POLITIKAI VÁLTÁS SEGÍTETT A MAGYAR GAZDASÁGON. HOGYAN TOVÁBB?
G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2026.08.23.
Politikai fordulatok ritkán idéznek elő gyors váltást a gazdaság teljesítményében, makropénzügyi viszonyaiban, pláne pozitív fejleményeket. A szerkezeti kötöttségek, a felgyűlt adósságállományok, kialakult üzleti kapcsolatok miatt a reálfolyamatok csak lassan képesek módosulni. A gazdasági szereplők várakozásai és viselkedési jellemzői sem követik azonnal a hatalmi fejleményeket. Ha a fordulat választásokhoz kötődik – és ez a mi esetünk – az új adminisztráció felállásának időigénye miatt nem várhatók el hirtelen trendváltások; ez indokolja az új kormánynak kijáró „száz nap türelmi idő” íratlan szokását.
Ez a szokás – mint a kiforrott demokráciák sok más viselkedési normája – sosem érvényesült nálunk, kezdve a rendszerváltó Antall-kormány esetével. Jelenleg is elemzések, értékelések sora jelenik meg a Magyar-kormány első háromhavi működéséről. Most viszont tényleg elmondható, hogy rövid időn belül érdemi gazdasági változások álltak be. Fontos mutatószámok ma másként alakulnak, mint akár csak hetekkel az áprilisi választás előtt.
Két – egymással összefüggő – szakterületet érdemes kiemelni: a monetáris viszonyokat és a költségvetési folyamatokat, a reálgazdaság szerkezeti ügyeit; a foglalkoztatási és jövedelmi vonatkozást illetően homályosabbak a kontúrok...
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2026.08.23.
Ez a szokás – mint a kiforrott demokráciák sok más viselkedési normája – sosem érvényesült nálunk, kezdve a rendszerváltó Antall-kormány esetével. Jelenleg is elemzések, értékelések sora jelenik meg a Magyar-kormány első háromhavi működéséről. Most viszont tényleg elmondható, hogy rövid időn belül érdemi gazdasági változások álltak be. Fontos mutatószámok ma másként alakulnak, mint akár csak hetekkel az áprilisi választás előtt.
Két – egymással összefüggő – szakterületet érdemes kiemelni: a monetáris viszonyokat és a költségvetési folyamatokat, a reálgazdaság szerkezeti ügyeit; a foglalkoztatási és jövedelmi vonatkozást illetően homályosabbak a kontúrok...
ELSŐ 100 NAP: MI VÁLTOZOTT VALÓJÁBAN ORBÁN VIKTOR UTÁN? I 1. RÉSZ
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.08.22.
Milyen osztályzatot adjunk az első 100 nap alapján a kormánynak?
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.08.22.
Milyen osztályzatot adjunk az első 100 nap alapján a kormánynak?
Hazánk destruktív erő volt a világpolitikában. Most normalizálódnak külkapcsolataink?
Miért nem jött össze a Magyar–Zelenszkij-találkozó?
Általában ingyenes intézkedések jellemzik a reformokat, legfőképp az oktatásban – első látásra!
A bizalom és a remény továbbra is óriási a választók részéről, de mi van emögött?
Békés forradalmi ugyan a hangulat, de meg is bicsaklik!?
Miért nem sikerült tisztább alkotmányos lépéseket megtenni?
Jó egy meseíró államtitkárnak?
Káderprobléma szinte minden területen látszik!
Vajon azért, mert nem voltak olyan háttérintézetek, ahonnan be lehetett volna vonni a szakembereket?
Ki milyennek látja Baka Andrást?
Miért nem érvényes a NER alaptörvénye?
Legitimációs válságban van a csúcsvezetés?
Mi az a Baka-case, amit külföldön a szakmabeliek jobban ismernek, mint nálunk?
Autonóm személyisége vitathatatlan?
Milyen lesz a viszonyunk Oroszországgal?
És Putyinnal?
„Pragmatikusan” eltávolodunk Kínától is?
Fidesz: az utolsó rendszerváltó párt végjátékának szemtanúi vagyunk?
Az Orbán-kinevezettekkel lehet egyáltalán legitim az Alkotmánybíróság?
Szó van itt a demokratikus és nem demokratikus tagok közötti feszültségről?
00:00 – A Tisza-kormány első 100 napja: mi változott?
00:00 – A Tisza-kormány első 100 napja: mi változott?
07:27 – Magyarország visszatér Európába – de mi lesz Ukrajnával?
14:18 – Sulyok után Baka: hogyan épül át az állam?
24:06 – Baka András és az új köztársaság kérdése
30:26 – Oroszország, Paks II és a Fidesz „végjátéka”
39:05 – Brüsszel mérlege és a következő nagy feladatok
ELSŐ 100 NAP: ELKEZDŐDÖTT A NER GAZDASÁGI RENDSZERÉNEK LEBONTÁSA? I 2. RÉSZ
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.08.23.
Három hónap alatt fél Bokros-csomagnyi pénzt takarított meg az uj kormány, de hogyan lehet felszámolni NER-es üzleti, az egész országot lefedő hálózatot?
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.08.23.
Három hónap alatt fél Bokros-csomagnyi pénzt takarított meg az uj kormány, de hogyan lehet felszámolni NER-es üzleti, az egész országot lefedő hálózatot?
Jól bánik a pénzünkkel a pénzügyminiszter?
Havi 5 millió után miért nem fizetnek tisztességes adót a futballisták Orbánnal az élen?
Rezsicsokkentes és a jóságos kormány viszonya felejtős, s közben az emberek megtalálták a gáz- és a villanyórát! Mindenki odafigyel ezentúl az energiapocsékolásra?
Mire elég az 500 milliárd plusz az egészségügyben?
Segíti-e a forint erősödése a jóllétünket?
Radikális-e a 3 éves fogyókúra?
Értve ezt az élet csaknem minden területére?
Csak akkor követeljük az egészségügyi szolgáltatást, ha le gyalogoltunk napi 5 km-t?
Megépül-e Paks II.?
Arra az energiára szükség van, az nem kérdés! Az oroszok megfelelnek a nemzetközi standardnak?
Melyek a sürgető kérdések és azonnali munkák?
Tényleg a “fenékküszöb emelése”?
00:00 – Az első 100 nap mérlege
00:00 – Az első 100 nap mérlege
05:09 – Hiány és euró
09:47 – Merre tart az energetika?
23:47 – Mi lesz Paks II.-vel?
29:02 – Egészségügy és NER
36:09 – Mi lesz a rezsicsökkentéssel?
L. RITÓK NÓRA: ÉLNI A LEHETŐSÉGEKKEL
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.21.
„Bármi lehetsz…minden rajtad múlik”-mondják sokan ma a fiataloknak, jelezve, hogy a világ kitárult, a lehetőségek száma végtelen, tele vannak a hírek csodás karriertörténetekkel, és igazán csak azon múlik minden, hogy valaki akar-e élni ezekkel, vagy sem.
És ha így nézzük, tényleg. Még egy szegregált iskolában is, ha egy gyerek kitűnik a tehetségével, motiváltságával, biztosan akadna pedagógus, aki segíti, és menedzseli a továbbtanulás felé. De mégis ritka, hogy egy generációs szegény családból, egy leszakadó térségből, egy szegreált iskolából valaki csodás karriert fusson be. Előfordul, de ritka. Semmiképp sem nevezhető tömegesnek.
Amikor az ember pedagógusként valami felcsillanó tehetségcsírát talál, az nagyon motiváló. Olyasmi érzés ez, mint egy kincs megtalálása, az ember rögtön nagyon elkötelezett lesz, hogy támogassa a gyereket, aki külön figyelmet kap tőle, mert valahogy a hivatástudat is felerősödik: “na, ezt nem hagyom, ha már megtaláltam, akkor megmutatom, mit tudok kihozni belőle”.
És elkövet mindent… külön foglalkozik vele, olyan feladatokat ad neki, amivel jobban haladhat, visszacsatol, motivál, versenyre készít fel, ha szerencsés, és olyan az iskolája, ezzel még a többi kolléga elismerését is kivívja. Lám, csak van értelme dolgozni itt is…
Aztán, egyszer valami kezd elhalkulni. Nem tehetség, hanem a motiváció. A gyerek kezd kimaradozni a plusz órákról, már hiába biztatja, dicséri a tanára, hiába mutat neki utat, karrierlehetőséget, kezd hanyatlani a szépen elindult folyamat. A pedagógus kudarcot él át, fölöslegesen fektetett be időt és energiát valamibe, amiben hitt, valakibe, akit felkarolt. A kollégái sajnálják, és megerősítik a sztereotíp mondatot: “kár volt….nagyon beleélted magad, pedig tudhatnád, hogy „ezekkel” semmit sem lehet.”
Hány ilyen helyzetet éltem meg én magam is a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett pedagógia munkámban! Hányszor vigasztaltam kollégát, aki hasonlóan járt!
Aztán az iskolán kívüli, terepi munka sok mindent megértetett velem. Leginkább, hogy a gyerekeket az iskolában nem tudom elszakítani attól a közegtől, amihez kötődik. Mert ezer szállal kötődik a családhoz, és ezek sokkal meghatározóbbak, mint amit én, vagy általában az iskola nyújtani képes.
Megértettem, hogy ha hatni akarok a gyerekre, muszáj hatni a szülőkre is, a szűkebb-tágabb környezetre, az őt körülvevő közösségre, hogy együtt tudjuk támogatni. Hogy ne ellenem dolgozzanak, hanem együtt tegyünk meg mindent, a gyerekért.
De ehhez meg kell ismernem a gyerek hátterét. Nem úgy, hogy behívatom a szülőt elbeszélgetésre az iskolába, hanem úgy, hogy felkeresem őket otthon. És nem hatósági szerepben jelenek meg, hanem bizalmat építve. És próbálom megérteni a gyerekre irányuló hatásokat. Nem egyszer megyek, hanem többször. Néha bejelentkezve, máskor “véletlen” bekukkantva, hogy épp arra jártam…. Hogy érezzék: tényleg érdekel a gyerek sorsa. És a véletlen látogatások mindig mások, mint a bejelentettek.
Sosem ítélkezve, nem fenyegőzve jelenek meg. Csak szemlélődve, érdeklődve, próbálva megérteni, mi az, amiben a gyerek otthon él. Mi hat rá? Miért olyanok a reakciói amilyenek? Mire van hatásom és mire nincs? (Ez nagyon fontos kérdés.)
A pontos kép ismerete megmutatja a beavatkozási pontokat is.
Hogy ez sok idő? Igen… de enélkül nem lesz partner a szülő sem, a gyereket pedig elveszítjük.
És még így is, minden akaratunk ellenére előfordul, hogy pedagógusként kudarcot vallunk. Mert nem tudunk a család értékrendjén, attitűdjén változtatni. A szülőt győzködhetjük, de nem tudunk legális munkát adni az apának, hogy a napi megélhetés stabilabb legyen. Nem tudunk segíteni a lakhatási szegénységen… a kriminalizáció kockázatát sem tudjuk csökkenteni pedagógusként. Igazából a sejtéseinket sem tudjuk igazolni, a családon belüli erőszakról, vagy az abúzusról.
Egy-egy ilyen kép feltárása sokkolhatja a szakembert. Mert tehetetlenséget és dühöt érez. És feladja. Keres mást, ahol van “fogadókészség”.
Az a réteg, pedig, ahol nincs meg ez, egyre duzzad. Mert senki sem akar plusz energiát beletenni. Tehetségek vesznek el, értékes életutak lehetősége. De könnyebb azt mondani, hogy a szülő a hibás. Akinek tényleg nincsenek megfelelő kompetenciái ahhoz, hogy más életstratégihoz segítse a gyerekét. Nem tud neki adni semmit, csak a példát, ahogy ő él.
Ahogy ő viszonyul az élethez. Amit ő is a szüleitől látott. Azt, hogy nem kell tanulni… nem az a lényeges. Nem kell legális munkahely, csak pénzszerzési lehetőség. A fontos, hogy pénz legyen, és megvehesse, amire vágyik. És megmutathassa, neki is van. Ő is ér annyit, mint más.
Az üzenet az is, hogy nem kell értenie a világot, nem kell olvasni, tájékozódni. Az életéhez ezek nem tartoznak hozzá. Megtanulja, hogy aki hangosabb, durvább, az kerül ki győztesen a konfliktusokból. Átveszi a családban nemétől függően a női és a férfi szerepeket is. Átveszi és majd átörökíti. Éppúgy, mint a szülei.
Így nem lesz változás. Csak, ha megváltoztatjuk ezt az egészet. Ha az ágazatok együttműködése a családok szintjén jelenik meg. Ha nem az ügyeket kezelik az intézmények, hanem az ügyeket mindig újratermelő okokat. Ha egy irányba simítjuk a hatásokat, és együtt megkeressük a hatósági és pedagógiai eszközök családokra kialakított egyedi rendszerét.
De ehhez sorba kell vennünk az eszközöket. Ismerni egymásét is. Ki, hol, mivel tud hatni? Időben összehangolni. Következetesen tartani a közösen megrajzolt utat. Bevonni őket, képességeik szerint. Hatni, hatni, hatni. Ismételni, amíg be nem épül. Olyan, mint egy puzzle. Hatásdarabok, melyeket hézagmentesen kell illesztgetnünk, lépésről lépésre.
Nem lenne bonyolult. Csak másféle munkakultúrát igényelne, mint amiben eddig éltünk. Meg kellene tanulni az összefogás kultúráját, amiben fókuszban a “nem fogadókész” családok vannak…és nem az intézmények. Nem a határok tartása, hanem a közös hatásrendszer működtetése.
Biztos vagyok abban, hogy hamar látszanának az eredmények. Minden területen.
Eljön-e ez valaha? Nem tudom…csak remélem, hogy egyszer igen.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.21.
És ha így nézzük, tényleg. Még egy szegregált iskolában is, ha egy gyerek kitűnik a tehetségével, motiváltságával, biztosan akadna pedagógus, aki segíti, és menedzseli a továbbtanulás felé. De mégis ritka, hogy egy generációs szegény családból, egy leszakadó térségből, egy szegreált iskolából valaki csodás karriert fusson be. Előfordul, de ritka. Semmiképp sem nevezhető tömegesnek.
Amikor az ember pedagógusként valami felcsillanó tehetségcsírát talál, az nagyon motiváló. Olyasmi érzés ez, mint egy kincs megtalálása, az ember rögtön nagyon elkötelezett lesz, hogy támogassa a gyereket, aki külön figyelmet kap tőle, mert valahogy a hivatástudat is felerősödik: “na, ezt nem hagyom, ha már megtaláltam, akkor megmutatom, mit tudok kihozni belőle”.
És elkövet mindent… külön foglalkozik vele, olyan feladatokat ad neki, amivel jobban haladhat, visszacsatol, motivál, versenyre készít fel, ha szerencsés, és olyan az iskolája, ezzel még a többi kolléga elismerését is kivívja. Lám, csak van értelme dolgozni itt is…
Aztán, egyszer valami kezd elhalkulni. Nem tehetség, hanem a motiváció. A gyerek kezd kimaradozni a plusz órákról, már hiába biztatja, dicséri a tanára, hiába mutat neki utat, karrierlehetőséget, kezd hanyatlani a szépen elindult folyamat. A pedagógus kudarcot él át, fölöslegesen fektetett be időt és energiát valamibe, amiben hitt, valakibe, akit felkarolt. A kollégái sajnálják, és megerősítik a sztereotíp mondatot: “kár volt….nagyon beleélted magad, pedig tudhatnád, hogy „ezekkel” semmit sem lehet.”
Hány ilyen helyzetet éltem meg én magam is a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett pedagógia munkámban! Hányszor vigasztaltam kollégát, aki hasonlóan járt!
Aztán az iskolán kívüli, terepi munka sok mindent megértetett velem. Leginkább, hogy a gyerekeket az iskolában nem tudom elszakítani attól a közegtől, amihez kötődik. Mert ezer szállal kötődik a családhoz, és ezek sokkal meghatározóbbak, mint amit én, vagy általában az iskola nyújtani képes.
Megértettem, hogy ha hatni akarok a gyerekre, muszáj hatni a szülőkre is, a szűkebb-tágabb környezetre, az őt körülvevő közösségre, hogy együtt tudjuk támogatni. Hogy ne ellenem dolgozzanak, hanem együtt tegyünk meg mindent, a gyerekért.
De ehhez meg kell ismernem a gyerek hátterét. Nem úgy, hogy behívatom a szülőt elbeszélgetésre az iskolába, hanem úgy, hogy felkeresem őket otthon. És nem hatósági szerepben jelenek meg, hanem bizalmat építve. És próbálom megérteni a gyerekre irányuló hatásokat. Nem egyszer megyek, hanem többször. Néha bejelentkezve, máskor “véletlen” bekukkantva, hogy épp arra jártam…. Hogy érezzék: tényleg érdekel a gyerek sorsa. És a véletlen látogatások mindig mások, mint a bejelentettek.
Sosem ítélkezve, nem fenyegőzve jelenek meg. Csak szemlélődve, érdeklődve, próbálva megérteni, mi az, amiben a gyerek otthon él. Mi hat rá? Miért olyanok a reakciói amilyenek? Mire van hatásom és mire nincs? (Ez nagyon fontos kérdés.)
A pontos kép ismerete megmutatja a beavatkozási pontokat is.
Hogy ez sok idő? Igen… de enélkül nem lesz partner a szülő sem, a gyereket pedig elveszítjük.
És még így is, minden akaratunk ellenére előfordul, hogy pedagógusként kudarcot vallunk. Mert nem tudunk a család értékrendjén, attitűdjén változtatni. A szülőt győzködhetjük, de nem tudunk legális munkát adni az apának, hogy a napi megélhetés stabilabb legyen. Nem tudunk segíteni a lakhatási szegénységen… a kriminalizáció kockázatát sem tudjuk csökkenteni pedagógusként. Igazából a sejtéseinket sem tudjuk igazolni, a családon belüli erőszakról, vagy az abúzusról.
Egy-egy ilyen kép feltárása sokkolhatja a szakembert. Mert tehetetlenséget és dühöt érez. És feladja. Keres mást, ahol van “fogadókészség”.
Az a réteg, pedig, ahol nincs meg ez, egyre duzzad. Mert senki sem akar plusz energiát beletenni. Tehetségek vesznek el, értékes életutak lehetősége. De könnyebb azt mondani, hogy a szülő a hibás. Akinek tényleg nincsenek megfelelő kompetenciái ahhoz, hogy más életstratégihoz segítse a gyerekét. Nem tud neki adni semmit, csak a példát, ahogy ő él.
Ahogy ő viszonyul az élethez. Amit ő is a szüleitől látott. Azt, hogy nem kell tanulni… nem az a lényeges. Nem kell legális munkahely, csak pénzszerzési lehetőség. A fontos, hogy pénz legyen, és megvehesse, amire vágyik. És megmutathassa, neki is van. Ő is ér annyit, mint más.
Az üzenet az is, hogy nem kell értenie a világot, nem kell olvasni, tájékozódni. Az életéhez ezek nem tartoznak hozzá. Megtanulja, hogy aki hangosabb, durvább, az kerül ki győztesen a konfliktusokból. Átveszi a családban nemétől függően a női és a férfi szerepeket is. Átveszi és majd átörökíti. Éppúgy, mint a szülei.
Így nem lesz változás. Csak, ha megváltoztatjuk ezt az egészet. Ha az ágazatok együttműködése a családok szintjén jelenik meg. Ha nem az ügyeket kezelik az intézmények, hanem az ügyeket mindig újratermelő okokat. Ha egy irányba simítjuk a hatásokat, és együtt megkeressük a hatósági és pedagógiai eszközök családokra kialakított egyedi rendszerét.
De ehhez sorba kell vennünk az eszközöket. Ismerni egymásét is. Ki, hol, mivel tud hatni? Időben összehangolni. Következetesen tartani a közösen megrajzolt utat. Bevonni őket, képességeik szerint. Hatni, hatni, hatni. Ismételni, amíg be nem épül. Olyan, mint egy puzzle. Hatásdarabok, melyeket hézagmentesen kell illesztgetnünk, lépésről lépésre.
Nem lenne bonyolult. Csak másféle munkakultúrát igényelne, mint amiben eddig éltünk. Meg kellene tanulni az összefogás kultúráját, amiben fókuszban a “nem fogadókész” családok vannak…és nem az intézmények. Nem a határok tartása, hanem a közös hatásrendszer működtetése.
Biztos vagyok abban, hogy hamar látszanának az eredmények. Minden területen.
Eljön-e ez valaha? Nem tudom…csak remélem, hogy egyszer igen.
A BALATON NEM TUD ELTŰNNI
TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2026.08.23.
A Balaton élvezetéhez hozzátartozik a megszokott vízállás. Amikor csökken a vízszint, sokan félteni kezdik a tavat, de leginkább saját igényeiket a tóval kapcsolatban. Honti Márk, a HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója és kutatótársai az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programjának keretében vizsgálják a tó vízháztartását és a vízszintszabályozás fenntartható módjait. A Balaton vízpótlása: Tenni, de mikor és mit? című tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a különböző éghajlati forgatókönyveket is figyelembe véve, milyen vízszintváltozások várhatók a következő évtizedekben. Megállapításaik szerint a Balaton még sokáig megőrizheti a mai kiterjedését és karakterét, de a vízszint az éghajlatváltozás miatt ingadozni fog. Emiatt elkerülhetetlen, hogy legyenek olyan tervek, amelyekkel szükség esetén megteremthető a külső vízpótlás. Interjúnkban arról is beszélgettünk Honti Márkkal, hogy a különböző vízállások milyen vízminőségi problémákat jelenthetnek, mekkora szerepe lehet a társadalmi elvárásoknak a vízszintek értékelésében, és hogy tulajdonképpen hogyan és hová is tűnik el a víz a Balatonból.
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2026.08.23.
A Velencei-tónál a vízállás negatív rekordokat dönt, és a Balatonnál is egyre sekélyebb vízbe gyalogolnak be a fürdőzők, szárazra kerülnek területek a mederből. Mi történne a Balatonnal, ha csak úgy magára hagynák?
Az adatok azt mutatják, hogy 10-15-20 évig nem történne más, mint amit jelenleg tapasztalunk, a tó nem száradna ki. Néha magasabb, néha alacsonyabb vízszintekkel, de megmaradna a most ismert formájában. Azok a szárazra kerülések, amiket most tapasztalunk, a tó felületéhez képest nagyon kicsik. Lehet, hogy a fürdést befolyásolják, de a tó alakjára nincsenek hatással, nem tudják a kiterjedését jelentősen csökkenteni. A jövőben a klimatikus ingadozásoktól függően néha annyi víz lenne benne, amennyire szabályozni szeretnénk, néha meg lecsökkenne a vízszint annyira, mint most, vagy esetleg még jobban. De arra még nem számítunk, hogy, mondjuk, öt éven át mindig alacsony lesz a vízállás.
Hogy hosszú távon mi fog történni, azt nehéz előre jelezni, több okból is. Az egyik legfontosabb, hogy az emberiség különböző tevékenységei milyen irányba hajtják tovább a klímaváltozást. Vannak rosszabb és jobb forgatókönyvek. Ha az előbbiekben nagyon előremegyünk, akkor 2070 környékén már nagyon nagy változások lehetnek.
A Balaton nem tud eltűnni, de a Velencei-tó sem úgy fog eltűnni, hogy ott a meder, és nincs benne semmi. A tavak valamelyest tudnak alkalmazkodni az éghajlati változásokhoz, ha kevesebb a víz, akkor összébb húzódnak. Ekkor a párolgási veszteségük csökken, ami lassítja a fogyásukat. Az a kérdés, hogy ha például a Velencei-tó helyén több kisebb, nagyon sekély tó jönne létre, azt mi még a Velencei-tónak tekintenénk, vagy valamilyen másik tórendszernek. A Balatonnak is voltak a történelem során nagy vízszintingadozásai klimatikus okokból, vagy mert lecsapoltunk belőle a déli vasút építésekor. A Balatonnál is ez a kérdés, hogy a tó átalakulhat-e más formába, amelyben például több nádas van és kevesebb nyílt víz.
Ökológusok gyakran elmondják, hogy a természet szempontjából egyáltalán nem tragikus az alacsony vízállás, sőt kifejezetten jó, és a magasan tartott vízszint inkább az üdülőtájnak, a turisztikai funkcióknak szól.
A Balaton sokakat érdekel, a társadalmi hasznosíthatósága nagyon fontos, egy kerti tóról valószínűleg nem készítenénk interjút. Ökológiai szempontból a vízhasználatot már korlátozó alacsony vízszint sem okoz problémát, sőt az ökológusok úgy gondolják, hogy a vízszintingadozás jó a tónak, a parti élővilágnak. Ugyanakkor azt is szokták mondani, hogy ha tartósan nagyon lecsökken a vízszint, annak is lehetnek ökológiai hatásai. A Velencei-tó a part közeli 25-30 centis vízmélységnél teljesen bezöldült az algáktól. Nem az az ökológiai állapot és vízminőség állt be, amit preferálunk...
Az adatok azt mutatják, hogy 10-15-20 évig nem történne más, mint amit jelenleg tapasztalunk, a tó nem száradna ki. Néha magasabb, néha alacsonyabb vízszintekkel, de megmaradna a most ismert formájában. Azok a szárazra kerülések, amiket most tapasztalunk, a tó felületéhez képest nagyon kicsik. Lehet, hogy a fürdést befolyásolják, de a tó alakjára nincsenek hatással, nem tudják a kiterjedését jelentősen csökkenteni. A jövőben a klimatikus ingadozásoktól függően néha annyi víz lenne benne, amennyire szabályozni szeretnénk, néha meg lecsökkenne a vízszint annyira, mint most, vagy esetleg még jobban. De arra még nem számítunk, hogy, mondjuk, öt éven át mindig alacsony lesz a vízállás.
Hogy hosszú távon mi fog történni, azt nehéz előre jelezni, több okból is. Az egyik legfontosabb, hogy az emberiség különböző tevékenységei milyen irányba hajtják tovább a klímaváltozást. Vannak rosszabb és jobb forgatókönyvek. Ha az előbbiekben nagyon előremegyünk, akkor 2070 környékén már nagyon nagy változások lehetnek.
A Balaton nem tud eltűnni, de a Velencei-tó sem úgy fog eltűnni, hogy ott a meder, és nincs benne semmi. A tavak valamelyest tudnak alkalmazkodni az éghajlati változásokhoz, ha kevesebb a víz, akkor összébb húzódnak. Ekkor a párolgási veszteségük csökken, ami lassítja a fogyásukat. Az a kérdés, hogy ha például a Velencei-tó helyén több kisebb, nagyon sekély tó jönne létre, azt mi még a Velencei-tónak tekintenénk, vagy valamilyen másik tórendszernek. A Balatonnak is voltak a történelem során nagy vízszintingadozásai klimatikus okokból, vagy mert lecsapoltunk belőle a déli vasút építésekor. A Balatonnál is ez a kérdés, hogy a tó átalakulhat-e más formába, amelyben például több nádas van és kevesebb nyílt víz.
Ökológusok gyakran elmondják, hogy a természet szempontjából egyáltalán nem tragikus az alacsony vízállás, sőt kifejezetten jó, és a magasan tartott vízszint inkább az üdülőtájnak, a turisztikai funkcióknak szól.
A Balaton sokakat érdekel, a társadalmi hasznosíthatósága nagyon fontos, egy kerti tóról valószínűleg nem készítenénk interjút. Ökológiai szempontból a vízhasználatot már korlátozó alacsony vízszint sem okoz problémát, sőt az ökológusok úgy gondolják, hogy a vízszintingadozás jó a tónak, a parti élővilágnak. Ugyanakkor azt is szokták mondani, hogy ha tartósan nagyon lecsökken a vízszint, annak is lehetnek ökológiai hatásai. A Velencei-tó a part közeli 25-30 centis vízmélységnél teljesen bezöldült az algáktól. Nem az az ökológiai állapot és vízminőség állt be, amit preferálunk...
2026. augusztus 22., szombat
ORBÁN KRISZTIÁN: KÍNA ELJÖTT AZ EURÓPAI IPARÉRT, AMERIKÁNAK ELGURULT A GYÓGYSZERE
444.HU PODCAST
Szerző: 444.HU
2026.08.21.
Európa és Németország egyelőre tehetetlenül szemléli, hogy Kína teljesen kiszorítja a legfontosabb iparágakból. Már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?
00:00 - Az európai ipar föladta?
Szerző: 444.HU
2026.08.21.
Európa és Németország egyelőre tehetetlenül szemléli, hogy Kína teljesen kiszorítja a legfontosabb iparágakból. Már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?
00:00 - Az európai ipar föladta?
15:30 - Hszi Csinping stratégiaváltása
22:00 - A gazdasági ellentétek átcsaphatnak fegyveres konfliktusba?
38:00 - Német iránytévesztés
50:00 - Ukrajnában már nem tudnának háborúzni az oroszok Kína nélkül
HORVÁTH ANDRÁS: KÍNAI KALANDOK (1-10)
HORVÁTH ANDRÁS VIDEÓK
Szerző: HORVÁTH ANDRÁS
2026
Kína elképesztően fejlődik és sokat lehet tanulni tőlük. Fedezd fel velem Kínát!
Szerző: HORVÁTH ANDRÁS
2026
Kína elképesztően fejlődik és sokat lehet tanulni tőlük. Fedezd fel velem Kínát!
(Érdemes ezt is Brave böngésző segítségével nézni, ami segít kikerülni a hirdetéseket.)
"VEZETŐ POLITIKUSOKAT IS EL FOGNAK VINNI"
KLIKKTV / TROLLKIRÁLY PODCAST
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.21.
Eljön-e a pillanat, amikor vezető politikusokat visznek el, és a bársonyszéket börtöncella váltja fel? A Trollkirályok vendégei arról vitáznak, miért halad lassan az elszámoltatás, és meddig marad türelmes a közvélemény. Szóba kerülnek a leállított, túlárazott koncessziók, a sorra kihulló csontvázak és az is, mennyire érzik már a veszélyt Orbán saját emberei.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.21.
Eljön-e a pillanat, amikor vezető politikusokat visznek el, és a bársonyszéket börtöncella váltja fel? A Trollkirályok vendégei arról vitáznak, miért halad lassan az elszámoltatás, és meddig marad türelmes a közvélemény. Szóba kerülnek a leállított, túlárazott koncessziók, a sorra kihulló csontvázak és az is, mennyire érzik már a veszélyt Orbán saját emberei.
MIKÖZBEN ELFOGYNAK A VILÁG FOSSZILIS KÉSZLETEI, EURÓPA ENERGIAFÜGGŐSÉGE NEM SZŰNIK MEG, CSAK ÁTALAKUL
QUBIT
Szerző: KUGLICS SAROLTA
2026.08.20.
Az EU az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta sürgeti a kőolaj- és földgázimport csökkentését, mégis úgy tűnik, hogy a tagállamok egyelőre nem tudták megújuló energiaforrásokkal kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat.
A fosszilis energiahordozók legnagyobb globális importőrei elérték kitermelésük csúcsát, ami azt jelenti, hogy Európának sürgősen alternatív megoldásokat kell találnia saját energiaellátására. Az Európai Unió 2022-ben szembesült először energiafüggőségének súlyos következményeivel, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az EU energiaimportra vonatkozó szankciókat vezetett be az agresszorral szemben. Ugyanakkor az orosz energiáról való leválás önállósodás helyett más országoktól való függés kialakulásához vezetett. Az energiahordozók importforrásainak diverzifikálása előnyös is lehetne, ha az exportáló országok nem érnék el sorra a fosszilis energiahordozóik kitermelésének maximumát, ami után visszafordíthatatlanul fogynak a készleteik: ilyen helyzetbe került az Európába is exportáló Nigéria és Azerbajdzsán is. Eközben az EU Oroszországot célzó szigorú szankciói miatt több tagállamnak – köztük Magyarországnak is – rohamtempóban kell megoldania az onnan érkező energia pótlását.
Az unió kőolajának 97, földgázának mintegy 88 százalékát importálja, miközben ezek az energiahordozók a teljes energiafogyasztás 38 és 12 százalékát teszik ki. Bár tavaly az uniós tagállamok 435 millió tonnára csökkentették kőolajimportjukat a 2024-es több mint 471 millió tonnához képest, ez továbbra is jelentős kitettséget jelent. A huszonhetek legfontosabb kőolajimportőrei az Egyesül Államok, Kazahsztán és Norvégia, amely országok egyre nagyobb szerepet kapnak az orosz olajimport kiesésének kompenzálásában. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat egyelőre a várakozások szerint halad, ugyanis az unió tagállamai 2025-re 2 százalékra csökkentették az orosz olajimportot a 2022 eleji 27 százalékhoz képest: már csak Magyarország és Szlovákia támaszkodik az oroszországi behozatalra...
Szerző: KUGLICS SAROLTA
2026.08.20.
Az unió kőolajának 97, földgázának mintegy 88 százalékát importálja, miközben ezek az energiahordozók a teljes energiafogyasztás 38 és 12 százalékát teszik ki. Bár tavaly az uniós tagállamok 435 millió tonnára csökkentették kőolajimportjukat a 2024-es több mint 471 millió tonnához képest, ez továbbra is jelentős kitettséget jelent. A huszonhetek legfontosabb kőolajimportőrei az Egyesül Államok, Kazahsztán és Norvégia, amely országok egyre nagyobb szerepet kapnak az orosz olajimport kiesésének kompenzálásában. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat egyelőre a várakozások szerint halad, ugyanis az unió tagállamai 2025-re 2 százalékra csökkentették az orosz olajimportot a 2022 eleji 27 százalékhoz képest: már csak Magyarország és Szlovákia támaszkodik az oroszországi behozatalra...
VÁLASZTÁS ELŐTT KISZÓRT MILLIÁRDOK: MOST MINDEN ALÁÍRÁS SZÁMÍTHAT
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2026.08.22.
Miközben a Fidesz a választás előtt a biztos győzelem képét mutatta, a háttérben olyan kormányhatározatok születtek, amelyek akár arra is utalhatnak, hogy a kormányoldal a vereség lehetőségével is számolt. Csillag István és Baka F. Zoltán az Egyenlegben arról beszéltek, mi lehetett a tíz- és százmilliárdos kifizetések célja, miért nehéz ezekért személyes felelősséget megállapítani, és hogyan juthat el egy esetleges elszámoltatás a döntések valódi meghozóiig.
Ez teljes egészében a Fidesz működési módja”
Csillag István szerint önmagában nem példa nélküli, hogy egy kormány a választások közeledtével bőkezűbben bánik a költségvetési pénzekkel. Felidézte a 2000-es évek elejét, amikor miniszterként azt tapasztalta, hogy a Széchenyi Terv pályázatain elnyert összegeket a szabályok szerinti utófinanszírozás helyett már előre kifizették. Szerinte ennek politikai logikája egyértelmű volt: „ők ezt pofapénznek szánták”, vagyis olyan pénzként, amelynek célja a politikai tábor egyben tartása lehetett.
Csillag úgy látja, a mostani kifizetések sem illeszkednek egy új működési modellbe, hanem a Fidesz régi gyakorlatát mutatják. Ennek érzékeltetésére Orbán Viktor egykori mondatát is felidézte, amelyben arra a kérdésre, hogyan lehet, hogy a Fideszben nincsenek viták, azt válaszolta: „Én fizetem őket.” Csillag szerint ez a politikai rendszer lényege: ha a vezető finanszírozza a hozzá lojális szereplőket, akkor biztos lehet abban, hogy azok mellette maradnak.
Baka F. Zoltán hozzátette, hogy a választások környékén rendszeresen megnyílik a költségvetési kassza, ezért önmagában az időzítés nem rendkívüli. Most azonban politikailag azért különösen érdekes a helyzet, mert a Fidesz nyilvánosan rendkívüli magabiztosságot mutatott, miközben a háttérben tíz- és százmilliárdos nagyságrendű döntések születtek. Az NKA-ügyben például 17 milliárd forintról van szó, miközben más konstrukciók ennél is jóval nagyobb összegeket érintettek.
Kormányhatározatokkal teremthettek menekülőutat
Csillag István szerint különösen fontos kérdés, hogy miért születtek írásos kormányhatározatok olyan időszakban, amikor Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy a kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv és hangfelvétel. Szerinte az írásbeliség ebben az esetben a későbbi felelősségre vonás szempontjából is jelentős lehet, hiszen a pénzeket kifizető miniszterek hivatkozhatnak arra, hogy egy kormányhatározat alapján jártak el.
A közpénzek útját ismerve ennél többről lehet szó – állította. A kormányhatározat ugyanis nemcsak menekülési utat biztosíthatott a döntéshozóknak, hanem egy olyan utalványozási jogcímet is létrehozhatott, amelyet a Magyar Államkincstárnak már nem volt lehetősége megtagadni. Csillag szerint ezzel „kvázi jogszerűvé tették” a kifizetéseket, ám ettől még nem válik automatikusan tisztázottá, hogy a pénzek végső kedvezményezettjei miért és milyen feltételekkel kapták meg azokat.
A mohácsi Duna-híd példáját is felhozta, ahol 198 milliárd forintos előleg került kifizetésre. A műsorban elhangzottak szerint ebből később 59 milliárd forint visszautalásáról esett szó. Csillag azonban azt kérdezte, ha az összeg jogalap nélkül került kifizetésre, miért csak egy részét utalnák vissza. Szerinte az ügyekben nem elegendő a politikai felszólítás, hogy aki jogtalannak érzi a kifizetést, adja vissza a pénzt, hanem világosan meg kellene határozni a felelősséget is.
Baka F. Zoltán szerint a felelősség megállapítását éppen az nehezítheti, hogy a döntések végrehajtói sokszor rendelkeznek valamilyen magasabb szintű felhatalmazással. A Fradi-város ügyét hozta példaként. A Ferencváros 25 milliárd forintot kapott egy sportkomplexum megvalósítására, a beruházás azonban elakadt, miközben jelentős összegeket már felhasználtak az előkészítésre. A fennmaradó pénz felhasználását később kormányzati döntéssel működési célra is lehetővé tették. Így egy esetleges jogi eljárásban nehéz lehet megtalálni azt az egyértelmű személyt, akiért a döntés következményei közvetlenül számon kérhetők.
„Fejtől bűzlik a hal, de a farkától kezdik el pucolni”
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy miként lehet visszaszerezni a korábbi években kifizetett közpénzeket, és elsősorban kiket lehet felelősségre vonni. Csillag István szerint az NKA 17 milliárdos ügye is jól mutatja a problémát. A döntések végrehajtói arra hivatkozhatnak, hogy kormányhatározat vagy miniszteri felhatalmazás alapján jártak el, miközben a valódi politikai döntéshozók felelősségének bizonyítása sokkal nehezebb lehet.
Csillag szerint ugyanakkor nemcsak a miniszterek, hanem azoknak a minisztériumi vezetőknek és ügyintézőknek a szerepét is vizsgálni kellene, akik tudhatták, mire készítik elő az adott döntéseket. Ha valaki tisztában volt azzal, hogy egy támogatás valójában nem szolgálhatja a megjelölt célt, mégis előkészítette a kifizetést, annak jogi felelőssége is felmerülhet. „Fejtől bűzlik a hal, de a farkától kezdik el pucolni” – fogalmazott, arra utalva, hogy a felelősségre vonás könnyen az alsóbb szinteken kezdődhet, miközben a döntések valódi meghozói felül maradnak.
Baka F. Zoltán szerint ugyanez a probléma a jegybankbotrányban is megjelent: azok írták alá a dokumentumokat, akiknek jogilag felelősségük lehetett, miközben feltételezhető, hogy a tényleges döntéseket nem feltétlenül ők hozták. Ezért egy jövőbeni vagyon-visszaszerzési hivatal vezetőjének különösen körültekintően kell eljárnia, ha valódi eredményeket akar elérni.
A műsorban hangsúlyozták, hogy a közvélemény gyors eredményeket várhat, az igazságszolgáltatás azonban lassabban működik. Előbb a megalapozott gyanút kell bizonyítani, majd lehetőség nyílhat olyan biztosítási intézkedésekre, amelyek megakadályozzák, hogy a vagyon eltűnjön. Baka szerint ezek kevésbé látványos lépések, de már azt szolgálhatják, hogy egy későbbi eljárás végén legyen miből visszaszerezni a közpénzt. Csillag pedig arra utalt: könnyen lehet, hogy az augusztus 20-a utáni időszakban nem a tűzijáték lesz a legérdekesebb látványosság, hanem azok az ügyek, amelyekben végre megindulhat a korábbi kifizetések és döntések valódi feltárása.
Szerző: HÍRKLIKK
2026.08.22.
Miközben a Fidesz a választás előtt a biztos győzelem képét mutatta, a háttérben olyan kormányhatározatok születtek, amelyek akár arra is utalhatnak, hogy a kormányoldal a vereség lehetőségével is számolt. Csillag István és Baka F. Zoltán az Egyenlegben arról beszéltek, mi lehetett a tíz- és százmilliárdos kifizetések célja, miért nehéz ezekért személyes felelősséget megállapítani, és hogyan juthat el egy esetleges elszámoltatás a döntések valódi meghozóiig.
Ez teljes egészében a Fidesz működési módja”
Csillag István szerint önmagában nem példa nélküli, hogy egy kormány a választások közeledtével bőkezűbben bánik a költségvetési pénzekkel. Felidézte a 2000-es évek elejét, amikor miniszterként azt tapasztalta, hogy a Széchenyi Terv pályázatain elnyert összegeket a szabályok szerinti utófinanszírozás helyett már előre kifizették. Szerinte ennek politikai logikája egyértelmű volt: „ők ezt pofapénznek szánták”, vagyis olyan pénzként, amelynek célja a politikai tábor egyben tartása lehetett.
Csillag úgy látja, a mostani kifizetések sem illeszkednek egy új működési modellbe, hanem a Fidesz régi gyakorlatát mutatják. Ennek érzékeltetésére Orbán Viktor egykori mondatát is felidézte, amelyben arra a kérdésre, hogyan lehet, hogy a Fideszben nincsenek viták, azt válaszolta: „Én fizetem őket.” Csillag szerint ez a politikai rendszer lényege: ha a vezető finanszírozza a hozzá lojális szereplőket, akkor biztos lehet abban, hogy azok mellette maradnak.
Baka F. Zoltán hozzátette, hogy a választások környékén rendszeresen megnyílik a költségvetési kassza, ezért önmagában az időzítés nem rendkívüli. Most azonban politikailag azért különösen érdekes a helyzet, mert a Fidesz nyilvánosan rendkívüli magabiztosságot mutatott, miközben a háttérben tíz- és százmilliárdos nagyságrendű döntések születtek. Az NKA-ügyben például 17 milliárd forintról van szó, miközben más konstrukciók ennél is jóval nagyobb összegeket érintettek.
Kormányhatározatokkal teremthettek menekülőutat
Csillag István szerint különösen fontos kérdés, hogy miért születtek írásos kormányhatározatok olyan időszakban, amikor Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy a kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv és hangfelvétel. Szerinte az írásbeliség ebben az esetben a későbbi felelősségre vonás szempontjából is jelentős lehet, hiszen a pénzeket kifizető miniszterek hivatkozhatnak arra, hogy egy kormányhatározat alapján jártak el.
A közpénzek útját ismerve ennél többről lehet szó – állította. A kormányhatározat ugyanis nemcsak menekülési utat biztosíthatott a döntéshozóknak, hanem egy olyan utalványozási jogcímet is létrehozhatott, amelyet a Magyar Államkincstárnak már nem volt lehetősége megtagadni. Csillag szerint ezzel „kvázi jogszerűvé tették” a kifizetéseket, ám ettől még nem válik automatikusan tisztázottá, hogy a pénzek végső kedvezményezettjei miért és milyen feltételekkel kapták meg azokat.
A mohácsi Duna-híd példáját is felhozta, ahol 198 milliárd forintos előleg került kifizetésre. A műsorban elhangzottak szerint ebből később 59 milliárd forint visszautalásáról esett szó. Csillag azonban azt kérdezte, ha az összeg jogalap nélkül került kifizetésre, miért csak egy részét utalnák vissza. Szerinte az ügyekben nem elegendő a politikai felszólítás, hogy aki jogtalannak érzi a kifizetést, adja vissza a pénzt, hanem világosan meg kellene határozni a felelősséget is.
Baka F. Zoltán szerint a felelősség megállapítását éppen az nehezítheti, hogy a döntések végrehajtói sokszor rendelkeznek valamilyen magasabb szintű felhatalmazással. A Fradi-város ügyét hozta példaként. A Ferencváros 25 milliárd forintot kapott egy sportkomplexum megvalósítására, a beruházás azonban elakadt, miközben jelentős összegeket már felhasználtak az előkészítésre. A fennmaradó pénz felhasználását később kormányzati döntéssel működési célra is lehetővé tették. Így egy esetleges jogi eljárásban nehéz lehet megtalálni azt az egyértelmű személyt, akiért a döntés következményei közvetlenül számon kérhetők.
„Fejtől bűzlik a hal, de a farkától kezdik el pucolni”
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy miként lehet visszaszerezni a korábbi években kifizetett közpénzeket, és elsősorban kiket lehet felelősségre vonni. Csillag István szerint az NKA 17 milliárdos ügye is jól mutatja a problémát. A döntések végrehajtói arra hivatkozhatnak, hogy kormányhatározat vagy miniszteri felhatalmazás alapján jártak el, miközben a valódi politikai döntéshozók felelősségének bizonyítása sokkal nehezebb lehet.
Csillag szerint ugyanakkor nemcsak a miniszterek, hanem azoknak a minisztériumi vezetőknek és ügyintézőknek a szerepét is vizsgálni kellene, akik tudhatták, mire készítik elő az adott döntéseket. Ha valaki tisztában volt azzal, hogy egy támogatás valójában nem szolgálhatja a megjelölt célt, mégis előkészítette a kifizetést, annak jogi felelőssége is felmerülhet. „Fejtől bűzlik a hal, de a farkától kezdik el pucolni” – fogalmazott, arra utalva, hogy a felelősségre vonás könnyen az alsóbb szinteken kezdődhet, miközben a döntések valódi meghozói felül maradnak.
Baka F. Zoltán szerint ugyanez a probléma a jegybankbotrányban is megjelent: azok írták alá a dokumentumokat, akiknek jogilag felelősségük lehetett, miközben feltételezhető, hogy a tényleges döntéseket nem feltétlenül ők hozták. Ezért egy jövőbeni vagyon-visszaszerzési hivatal vezetőjének különösen körültekintően kell eljárnia, ha valódi eredményeket akar elérni.
A műsorban hangsúlyozták, hogy a közvélemény gyors eredményeket várhat, az igazságszolgáltatás azonban lassabban működik. Előbb a megalapozott gyanút kell bizonyítani, majd lehetőség nyílhat olyan biztosítási intézkedésekre, amelyek megakadályozzák, hogy a vagyon eltűnjön. Baka szerint ezek kevésbé látványos lépések, de már azt szolgálhatják, hogy egy későbbi eljárás végén legyen miből visszaszerezni a közpénzt. Csillag pedig arra utalt: könnyen lehet, hogy az augusztus 20-a utáni időszakban nem a tűzijáték lesz a legérdekesebb látványosság, hanem azok az ügyek, amelyekben végre megindulhat a korábbi kifizetések és döntések valódi feltárása.
TÜRELEM ÉS IRÓNIA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2026.08.19.
...Egyikünk zsebéből a másikunk zsebébe
Az okos „Tisza-közelieknek” bizony nem egyszer, de akár százszor is el kell magyarázni, hogy a „jó dolgok” együtt is, de egyenként is vállalhatatlanok, mert amit Orbán egyikünk zsebébe dugott, azt a másikunk zsebéből húzta ki, ha máshogy nem, akkor az elszabaduló áremelkedés formájában. Még az okos „Tisza-közeliek” se számolnak azzal, hogy az anyák által egész életükben be nem fizetett személyi jövedelemadóból származó pénz (egyik zseb) miatt nő az operációk várólistáján állók várakozási idejének a hossza, lesz gyalázatos az egészségügyi ellátás felszereltsége (másik zseb). Még az okos „Tisza-közeliek” se számolnak azzal, hogy egy évben csak 12 hónap van, ezért a havibérből csak tizenkét alkalommal vonják le a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges nyugdíjjárulékot, ezért ha mégis kifizetik a 13. meg a 14. havi nyugdíjat (egyik zseb), ez csak úgy lehetséges, ha kevesebbet keresnek a tanárok, ha nem kapnak rendes bért a nővérek (másik zseb). Ha a 25 év alattiak nem adóznak (egyik zseb), ennek az az ára, hogy az adómentesítettek meg a 13. és 14. havi nyugdíjukat számolgatók „hálálkodó” imájából vesznek a szociális gondozók zsömlét meg párizsit a gondozottjaiknak (másik zseb). A mégannyira okos „Tisza-közeliek” se tudják, hogy Magyarországon az európai átlag duplájánál tart a közigazgatásra meg a vállalatok gazdasági támogatására költött pénz nagysága (egyik zseb), és ezek meg a már említett adóbefizetés-elmaradások és a befizetéssel alá nem támasztott kifizetések miatt leküzdhetetlenül magas a deficit, emiatt pedig mindig beindul a nehezen megfékezhető áremelkedés (másik zseb). Ahogyan azt Liska Tibor, a 80-as évek zseniális kutatója mondta: „Ahhoz, hogy osztogassanak, fosztogatni is kell!”
A mégoly okos „Tisza-közeliek” nem születtek pénzügy- vagy gazdasági miniszternek, ráadásul nem a makroökonómia-órát tartva, a katedrán magyarázva élték le életük nagy részét, éppen ezért még a legegyszerűbb összefüggéseket is újra meg újra el kell magyarázni. Ezek között azt is, hogy a mintegy 850 ezer mikro- és kisvállalkozás (0 alkalmazott, egyetlen alkalmazott és 2 alkalmazott együtt) esetében, amelyek együttesen megközelítőleg 1,2 millió főt foglalkoztatnak, gyakori, hogy férj és feleség egyaránt jövedelmet szerez a családi vállalkozásból. Ezekben a vállalkozásokban – ha valóban elég okosak – mindig a gyermekeket szült feleség „keres többet”, mutat ki magasabb adóalapot, mert ezzel az anyák örök életre szóló személyijövedelemadó-mentessége miatt az egész vállalkozás adómentes lehet. Ennek okán nemcsak a hölgyek nyugdíjának, egészségügyi ellátásának, az általuk használt utak karbantartásának a fedezete tűnik el, hanem akár az ilyen kisvállalkozásból élő személy nyugdíjának, egészségügyi ellátásának sem lesz fedezete.
Ha a „Tisza-közeliek” pénzügyminiszternek születtek volna, akkor minden teketória, hosszadalmas magyarázat nélkül eltörölnék az Orbánék által eddig a nép közé hintett, ám a gazdaság stabilitását, a nép erkölcsi ítéletét megrontó üveggyöngyök további kiszórását, így 1) a több gyermeket szült anyák örökös adómentességét, 2) a 13. és 14. havi nyugdíjat, 3) az egyenlőtlenséget orbitális mértékűre növelő egykulcsos adórendszert a gyerekkedvezménnyel együtt, 4) a multikra és a nagyvállalatokra is kiterjesztett, a nemzetközi egyezményekben megállapított minimumadót is messze alulmúló, eredetileg a kisvállalatokra szabott alacsony kulcsú társasági adót, 5) az átláthatatlanul tagolt, bonyolult és drága közigazgatást, 6) a versenytől megóvott vállalatok számára az adófizetők pénzéből folyósított, a nemzetközi összehasonlításban nem ismert gazdasági támogatásokat.
Orbán „taposóaknái”
A „Tisza-közeliek” pontosan tudták, hogy Orbánék az ország valamennyi lakójának életét, jövőjét élik fel, ezért ezt az igazságot a költőt utánozva („egész népemet fogom tani-tani”) nekik nem kellett hirdetni, azt azonban sokszor, türelmesen, újra meg újra, hogy Orbánék nem csupán saját gazdagodásukkal, a „lopással” élik fel az ország jövőjét, hanem a „cukorkába mártott” jó dolgokkal, Orbán „taposóaknáival” is. A nép csak a saját erejéből – és nem a tanítók határozott döntései révén – tud megszabadulni az orbánizmus igájától, és csak a saját erejéből tud felszabadulni a demagóg hazugságok béklyója alól. Sokan puszta populizmusnak tartják Magyar Péter mindennapos igehirdetését, miközben ennek a célja az, hogy a nép maga is ráébredjen arra, hogy Orbán „taposóaknák” tucatjait helyezte el, amit eddig csak néhány „tojásfejű” magyarázott, többnyire egymásnak.
Orbán taposóaknáit jelentik a pusztán szavazatvásárlásra használt adókedvezmények, -mentességek (gyermekek utáni kedvezmény, 25 év alattiak szja-mentessége, a legalább két-három-négy gyermeket szült anyák egész életre szóló szja-mentessége, hiszen ettől több gyermek nem született, csak a gazdag szülők és a szegényebb szülők közötti egyenlőtlenség és a költségvetés éves hiánya nőtt meg). Orbán taposóaknája volt a tucatszám, túlárazva megépített futballstadion, amelyek éves fenntartási költsége olyannyira megterheli a „megajándékozott” város költségvetését, hogy szociális gondozásra, útkarbantartásra már csak elvétve marad pénz. Orbán taposóaknája az energiaszegény, importra szoruló országban minden háztartásra nézve egyöntetűen bevezetett rezsicsökkentés, aminek nem a takarékoskodás, hanem a pazarlás, nem a hálózatok karbantartása, hanem az infrastruktúra bűnös elhanyagolása a következménye. Orbán taposóaknája, hogy a víztározók, a Duna vízlépcsőinek megépítése helyett egy újabb nagy álomra, a PAKS II.-re vett fel hitelt, ami már elfogyott, és sem a Dunán történő nemzetközi hajózás, sem a megfelelő vízhozam, sem a Duna menti területek kiszáradásának megelőzése nem haladt előre egy tapodtat sem. Orbán taposóaknája az egyoldalú iparszerkezet erőltetése az elektromos autózás túlhajszolásával, ami miatt az ország ivóvízbázisai, energiaellátása és a környezet egyaránt és egyszerre veszélybe került, és az idetelepült távol-keleti, kínai gyártók támogatására felhasznált pénzből az ország versenyképessége jottányit se javult.
A taposóaknák közös tulajdonsága, hogy akkor robbannak, amikor elkezdik felszedni őket, mert ráadásul az „istenadta” nép még ragaszkodik is hozzájuk. Éppen ezért Magyar Péternek a legnagyobb óvatossággal, türelemmel kell eljárnia, és a nap minden percében rámutatnia, hogy Orbánék hova helyeztek el tucatjával taposóaknákat, amiket csak közösen tudunk felszedni, és az aknákra elköltött pénz éppúgy „odavan”, mint a Rákosi „vas- és acélmonstrumaira” elpazarolt milliárdok. Semmi pátosz, inkább maró gúny, de a legjobb esetben is irónia. És legfőképpen türelmes magyarázat, újra és újra, ha kell, ezerszer is.
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2026.08.19.
Az okos „Tisza-közelieknek” bizony nem egyszer, de akár százszor is el kell magyarázni, hogy a „jó dolgok” együtt is, de egyenként is vállalhatatlanok, mert amit Orbán egyikünk zsebébe dugott, azt a másikunk zsebéből húzta ki, ha máshogy nem, akkor az elszabaduló áremelkedés formájában. Még az okos „Tisza-közeliek” se számolnak azzal, hogy az anyák által egész életükben be nem fizetett személyi jövedelemadóból származó pénz (egyik zseb) miatt nő az operációk várólistáján állók várakozási idejének a hossza, lesz gyalázatos az egészségügyi ellátás felszereltsége (másik zseb). Még az okos „Tisza-közeliek” se számolnak azzal, hogy egy évben csak 12 hónap van, ezért a havibérből csak tizenkét alkalommal vonják le a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges nyugdíjjárulékot, ezért ha mégis kifizetik a 13. meg a 14. havi nyugdíjat (egyik zseb), ez csak úgy lehetséges, ha kevesebbet keresnek a tanárok, ha nem kapnak rendes bért a nővérek (másik zseb). Ha a 25 év alattiak nem adóznak (egyik zseb), ennek az az ára, hogy az adómentesítettek meg a 13. és 14. havi nyugdíjukat számolgatók „hálálkodó” imájából vesznek a szociális gondozók zsömlét meg párizsit a gondozottjaiknak (másik zseb). A mégannyira okos „Tisza-közeliek” se tudják, hogy Magyarországon az európai átlag duplájánál tart a közigazgatásra meg a vállalatok gazdasági támogatására költött pénz nagysága (egyik zseb), és ezek meg a már említett adóbefizetés-elmaradások és a befizetéssel alá nem támasztott kifizetések miatt leküzdhetetlenül magas a deficit, emiatt pedig mindig beindul a nehezen megfékezhető áremelkedés (másik zseb). Ahogyan azt Liska Tibor, a 80-as évek zseniális kutatója mondta: „Ahhoz, hogy osztogassanak, fosztogatni is kell!”
A mégoly okos „Tisza-közeliek” nem születtek pénzügy- vagy gazdasági miniszternek, ráadásul nem a makroökonómia-órát tartva, a katedrán magyarázva élték le életük nagy részét, éppen ezért még a legegyszerűbb összefüggéseket is újra meg újra el kell magyarázni. Ezek között azt is, hogy a mintegy 850 ezer mikro- és kisvállalkozás (0 alkalmazott, egyetlen alkalmazott és 2 alkalmazott együtt) esetében, amelyek együttesen megközelítőleg 1,2 millió főt foglalkoztatnak, gyakori, hogy férj és feleség egyaránt jövedelmet szerez a családi vállalkozásból. Ezekben a vállalkozásokban – ha valóban elég okosak – mindig a gyermekeket szült feleség „keres többet”, mutat ki magasabb adóalapot, mert ezzel az anyák örök életre szóló személyijövedelemadó-mentessége miatt az egész vállalkozás adómentes lehet. Ennek okán nemcsak a hölgyek nyugdíjának, egészségügyi ellátásának, az általuk használt utak karbantartásának a fedezete tűnik el, hanem akár az ilyen kisvállalkozásból élő személy nyugdíjának, egészségügyi ellátásának sem lesz fedezete.
Ha a „Tisza-közeliek” pénzügyminiszternek születtek volna, akkor minden teketória, hosszadalmas magyarázat nélkül eltörölnék az Orbánék által eddig a nép közé hintett, ám a gazdaság stabilitását, a nép erkölcsi ítéletét megrontó üveggyöngyök további kiszórását, így 1) a több gyermeket szült anyák örökös adómentességét, 2) a 13. és 14. havi nyugdíjat, 3) az egyenlőtlenséget orbitális mértékűre növelő egykulcsos adórendszert a gyerekkedvezménnyel együtt, 4) a multikra és a nagyvállalatokra is kiterjesztett, a nemzetközi egyezményekben megállapított minimumadót is messze alulmúló, eredetileg a kisvállalatokra szabott alacsony kulcsú társasági adót, 5) az átláthatatlanul tagolt, bonyolult és drága közigazgatást, 6) a versenytől megóvott vállalatok számára az adófizetők pénzéből folyósított, a nemzetközi összehasonlításban nem ismert gazdasági támogatásokat.
Orbán „taposóaknái”
A „Tisza-közeliek” pontosan tudták, hogy Orbánék az ország valamennyi lakójának életét, jövőjét élik fel, ezért ezt az igazságot a költőt utánozva („egész népemet fogom tani-tani”) nekik nem kellett hirdetni, azt azonban sokszor, türelmesen, újra meg újra, hogy Orbánék nem csupán saját gazdagodásukkal, a „lopással” élik fel az ország jövőjét, hanem a „cukorkába mártott” jó dolgokkal, Orbán „taposóaknáival” is. A nép csak a saját erejéből – és nem a tanítók határozott döntései révén – tud megszabadulni az orbánizmus igájától, és csak a saját erejéből tud felszabadulni a demagóg hazugságok béklyója alól. Sokan puszta populizmusnak tartják Magyar Péter mindennapos igehirdetését, miközben ennek a célja az, hogy a nép maga is ráébredjen arra, hogy Orbán „taposóaknák” tucatjait helyezte el, amit eddig csak néhány „tojásfejű” magyarázott, többnyire egymásnak.
Orbán taposóaknáit jelentik a pusztán szavazatvásárlásra használt adókedvezmények, -mentességek (gyermekek utáni kedvezmény, 25 év alattiak szja-mentessége, a legalább két-három-négy gyermeket szült anyák egész életre szóló szja-mentessége, hiszen ettől több gyermek nem született, csak a gazdag szülők és a szegényebb szülők közötti egyenlőtlenség és a költségvetés éves hiánya nőtt meg). Orbán taposóaknája volt a tucatszám, túlárazva megépített futballstadion, amelyek éves fenntartási költsége olyannyira megterheli a „megajándékozott” város költségvetését, hogy szociális gondozásra, útkarbantartásra már csak elvétve marad pénz. Orbán taposóaknája az energiaszegény, importra szoruló országban minden háztartásra nézve egyöntetűen bevezetett rezsicsökkentés, aminek nem a takarékoskodás, hanem a pazarlás, nem a hálózatok karbantartása, hanem az infrastruktúra bűnös elhanyagolása a következménye. Orbán taposóaknája, hogy a víztározók, a Duna vízlépcsőinek megépítése helyett egy újabb nagy álomra, a PAKS II.-re vett fel hitelt, ami már elfogyott, és sem a Dunán történő nemzetközi hajózás, sem a megfelelő vízhozam, sem a Duna menti területek kiszáradásának megelőzése nem haladt előre egy tapodtat sem. Orbán taposóaknája az egyoldalú iparszerkezet erőltetése az elektromos autózás túlhajszolásával, ami miatt az ország ivóvízbázisai, energiaellátása és a környezet egyaránt és egyszerre veszélybe került, és az idetelepült távol-keleti, kínai gyártók támogatására felhasznált pénzből az ország versenyképessége jottányit se javult.
A taposóaknák közös tulajdonsága, hogy akkor robbannak, amikor elkezdik felszedni őket, mert ráadásul az „istenadta” nép még ragaszkodik is hozzájuk. Éppen ezért Magyar Péternek a legnagyobb óvatossággal, türelemmel kell eljárnia, és a nap minden percében rámutatnia, hogy Orbánék hova helyeztek el tucatjával taposóaknákat, amiket csak közösen tudunk felszedni, és az aknákra elköltött pénz éppúgy „odavan”, mint a Rákosi „vas- és acélmonstrumaira” elpazarolt milliárdok. Semmi pátosz, inkább maró gúny, de a legjobb esetben is irónia. És legfőképpen türelmes magyarázat, újra és újra, ha kell, ezerszer is.
A TÁROZÓ, AMELY MINDIG HOLNAP ÉPÜL MEG, ÉS MILLIÁRDOKAT SPÓROLNA MAGYARORSZÁGNAK
G7.HU
Szerző: WAGNER ERNŐ
2026.08.22.
A kormány több tájékoztatójában elhangzott, hogy uniós források felhasználásával hozzá kell látni az energiatároló kapacitások kialakításához. A magyar mérnökök már közel fél évszázada részletes terveket készítettek ennek a rendszerszintű problémának a kezelésére. Így jutottunk el Prédikálószéktől a paksi kényszerhelyzetig – az energiatárolás hiánya ma már nem elméleti vita, hanem ellátásbiztonsági és versenyképességi kérdés...
...Prédikálószék: több terv, nem egyetlen szám
A Prédikálószékre tervezett létesítmény gondolata már az 1970-es években, a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer és a paksi atomerőművi fejlesztések időszakában komolyan felmerült. Szeredi István 1988-ban a Vízügyi Közleményekben önálló tanulmányban mutatta be a prédikálószéki energiatározó rendszerben betöltendő szerepét.
A tervvel kapcsolatban azért találhatók eltérő teljesítményadatok, mert több műszaki változat készült. A korai, a szélesebb nyilvánosság számára is bemutatott koncepció két, egyenként hozzávetőleg 1,4 millió köbméteres felső tározóval, vagyis összesen körülbelül 2,8 millió köbméter mozgatott vízzel és 600 megawatt erőművi teljesítménnyel számolt. A Duna és a felső tározók közötti hasznos szintkülönbség nagyságrendileg 500 méter lett volna.
Ezekből az adatokból a tárolt elméleti helyzeti energia egyszerűen becsülhető: a 2,8 millió köbméter víz és a hozzávetőleg 500 méteres szintkülönbség mintegy 3,8 gigawattóra elméleti helyzeti energiát jelent. A vízvezetési, turbina-, generátor- és egyéb veszteségek figyelembevételével a hálózatba ténylegesen visszaadható energia nagyságrendileg körülbelül 3–3,4 gigawattóra lehetett volna. 600 megawatt maximális teljesítmény mellett ez megközelítőleg 5-5,5 órás teljes terhelésű üzemnek felel meg.
A korai prédikálószéki változatot ezért műszakilag így érdemes értelmezni: 600 megawatt kiadható teljesítmény, hozzávetőleg 3–3,4 gigawattóra kiadható energiamennyiség, mintegy ötórás teljes teljesítményű üzem.
A későbbi, 1988-ban részletesen ismertetett változat ennél lényegesen nagyobb gépteljesítménnyel számolt: négy reverzibilis gépegység szerepelt benne, egyenként mintegy 320 megawatt névleges turbinateljesítménnyel. Ez körülbelül 1280 megawatt összteljesítményt jelentett; korabeli összefoglalókban gyakran kerekítve 4×300 megawattos, azaz 1200 megawattos tervként jelenik meg.
Ezt a nagyobb teljesítményű tervet azonban nem szabad automatikusan összekapcsolni a korábbi 2,8 millió köbméteres tározótérfogattal. A nagyobb megawattérték ugyanis önmagában nem jelenti azt, hogy több energiát tároltak volna. Lehetséges, hogy ugyanazt vagy hasonló vízmennyiséget egyszerűen gyorsabban engedték volna le. Az energiakapacitást a víztérfogat és a szintkülönbség határozza meg; a beépített gépteljesítmény elsősorban azt, hogy milyen gyorsan lehet ezt az energiát kiadni.
Ezért az 1200–1280 megawattos változat pontos gigawattóra-kapacitását csak az ahhoz tartozó teljes tervdokumentáció alapján lehetne hitelesen megadni. A korábbi 2,8 millió köbméteres adatból számított 3–3,4 gigawattórát nem szabad bizonyítás nélkül rávetíteni a későbbi tervre...
Szerző: WAGNER ERNŐ
2026.08.22.
...Prédikálószék: több terv, nem egyetlen szám
A Prédikálószékre tervezett létesítmény gondolata már az 1970-es években, a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer és a paksi atomerőművi fejlesztések időszakában komolyan felmerült. Szeredi István 1988-ban a Vízügyi Közleményekben önálló tanulmányban mutatta be a prédikálószéki energiatározó rendszerben betöltendő szerepét.
A tervvel kapcsolatban azért találhatók eltérő teljesítményadatok, mert több műszaki változat készült. A korai, a szélesebb nyilvánosság számára is bemutatott koncepció két, egyenként hozzávetőleg 1,4 millió köbméteres felső tározóval, vagyis összesen körülbelül 2,8 millió köbméter mozgatott vízzel és 600 megawatt erőművi teljesítménnyel számolt. A Duna és a felső tározók közötti hasznos szintkülönbség nagyságrendileg 500 méter lett volna.
Ezekből az adatokból a tárolt elméleti helyzeti energia egyszerűen becsülhető: a 2,8 millió köbméter víz és a hozzávetőleg 500 méteres szintkülönbség mintegy 3,8 gigawattóra elméleti helyzeti energiát jelent. A vízvezetési, turbina-, generátor- és egyéb veszteségek figyelembevételével a hálózatba ténylegesen visszaadható energia nagyságrendileg körülbelül 3–3,4 gigawattóra lehetett volna. 600 megawatt maximális teljesítmény mellett ez megközelítőleg 5-5,5 órás teljes terhelésű üzemnek felel meg.
A korai prédikálószéki változatot ezért műszakilag így érdemes értelmezni: 600 megawatt kiadható teljesítmény, hozzávetőleg 3–3,4 gigawattóra kiadható energiamennyiség, mintegy ötórás teljes teljesítményű üzem.
A későbbi, 1988-ban részletesen ismertetett változat ennél lényegesen nagyobb gépteljesítménnyel számolt: négy reverzibilis gépegység szerepelt benne, egyenként mintegy 320 megawatt névleges turbinateljesítménnyel. Ez körülbelül 1280 megawatt összteljesítményt jelentett; korabeli összefoglalókban gyakran kerekítve 4×300 megawattos, azaz 1200 megawattos tervként jelenik meg.
Ezt a nagyobb teljesítményű tervet azonban nem szabad automatikusan összekapcsolni a korábbi 2,8 millió köbméteres tározótérfogattal. A nagyobb megawattérték ugyanis önmagában nem jelenti azt, hogy több energiát tároltak volna. Lehetséges, hogy ugyanazt vagy hasonló vízmennyiséget egyszerűen gyorsabban engedték volna le. Az energiakapacitást a víztérfogat és a szintkülönbség határozza meg; a beépített gépteljesítmény elsősorban azt, hogy milyen gyorsan lehet ezt az energiát kiadni.
Ezért az 1200–1280 megawattos változat pontos gigawattóra-kapacitását csak az ahhoz tartozó teljes tervdokumentáció alapján lehetne hitelesen megadni. A korábbi 2,8 millió köbméteres adatból számított 3–3,4 gigawattórát nem szabad bizonyítás nélkül rávetíteni a későbbi tervre...
CSERHALMI GYÖRGY - AKI EL TUDNÁ MESÉLNI. EMBERSÉGRŐL, SZÍNÉSZETRŐL, BESZÉLGETÉS PETŐCZ ANDRÁSNÁL
YOUTUBE
Szerző: IMOLA JUDIT
2025.08.22.
Aki el tudná mesélni: Cserhalmi Györggyel Petőcz András író beszélget.
Szerző: IMOLA JUDIT
2025.08.22.
Aki el tudná mesélni: Cserhalmi Györggyel Petőcz András író beszélget.
A videofelvétel Balatonszepezen készült, Petőcz András Íróakadémiájának nyári táborában. Az írótábor címe: a felesleges ember. József Attila híres sorai után:
“Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.”
Cserhalmi György mesél emberségről, színészetről.
A legendás filmszínész elhozta hozzánk történeteit a rendszerváltozás előtti világról, a hatvanas évek hangulatairól, vallott a feleslegesség hangulatáról, hallottunk kulisszatitkairól, mesélt a pályatársairól és érzéseiről.
A filmfelvétel 2025. augusztus 22-én készült.
Video: Imolai Judit író, újságíró.
A TISZA NEKIVESELKEDIK ANNAK, AMI MÉG SENKINEK SEM SIKERÜLT IGAZÁN
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? PODCAST
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.22.
Miközben az első NER-mentes augusztus 20-án odafent dübörgött az ég, idelent meg az állami techno, a díszletek mögött egy csöndes forradalom zajlik: a Tisza megpróbálja átvinni a Tisza-kétharmadot hozó civil mozgalom, a Tisza Szigetek kreativitását és energiáját a politikai döntéshozatalba. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy – Kovács Zoltánt idézve szabadon – sikerülhet-e?
Ez ugyanis az igazi turáni átok: majd minden kormányerő megkísérelte valahogy az állam részéve tenni a civil mozgalmakat, ám Magyarországon minden ilyen kísérlet dugába dőlt. Most Magyar Péteréken a sor, hogy a Tisza Szigetek civiljeinek bevonásával az államot közüggyé tegyék, hogy az ne egy elszigetelt politikai-technokrata elit magánjátszótere maradjon.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.22.
Miközben az első NER-mentes augusztus 20-án odafent dübörgött az ég, idelent meg az állami techno, a díszletek mögött egy csöndes forradalom zajlik: a Tisza megpróbálja átvinni a Tisza-kétharmadot hozó civil mozgalom, a Tisza Szigetek kreativitását és energiáját a politikai döntéshozatalba. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy – Kovács Zoltánt idézve szabadon – sikerülhet-e?
Ez ugyanis az igazi turáni átok: majd minden kormányerő megkísérelte valahogy az állam részéve tenni a civil mozgalmakat, ám Magyarországon minden ilyen kísérlet dugába dőlt. Most Magyar Péteréken a sor, hogy a Tisza Szigetek civiljeinek bevonásával az államot közüggyé tegyék, hogy az ne egy elszigetelt politikai-technokrata elit magánjátszótere maradjon.
DIREKT36 PODCAST – MEGSZEREZTÜK AZ ELTITKOLT GYERMEKVÉDELMI JELENTÉST
DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2026.08.21.
Augusztus 19-én jelent meg Janecskó Kata cikke, amely az előző kormány utasítására készített, de eltitkolt gyermekotthonokról készült jelentésről szól. Ezt a jelentést a Direkt36 a TASZ és Hüttl Tivadar ügyvéd segítségével perelte ki az államtól, és nagyon súlyos hiányosságok derülnek ki belőle.
A cikket megtaláljátok a Direkt36.hu-n, Éhezés vezetett szexuális bántalmazáshoz egy gyerekotthonban – itt vannak az Orbán-kormány eltitkolt gyermekvédelmi jelentései címmel. A cikk szerzőjével erről a jelentésről, a feltárt súlyos problémákról és arról beszélgettünk, hogyan reagált a volt és a jelenlegi kormány a megkereséseire.
Janecskó Kata cikke: https://www.direkt36.hu/ehezes-vezete...
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: DIREKT36
2026.08.21.
Augusztus 19-én jelent meg Janecskó Kata cikke, amely az előző kormány utasítására készített, de eltitkolt gyermekotthonokról készült jelentésről szól. Ezt a jelentést a Direkt36 a TASZ és Hüttl Tivadar ügyvéd segítségével perelte ki az államtól, és nagyon súlyos hiányosságok derülnek ki belőle.
A cikket megtaláljátok a Direkt36.hu-n, Éhezés vezetett szexuális bántalmazáshoz egy gyerekotthonban – itt vannak az Orbán-kormány eltitkolt gyermekvédelmi jelentései címmel. A cikk szerzőjével erről a jelentésről, a feltárt súlyos problémákról és arról beszélgettünk, hogyan reagált a volt és a jelenlegi kormány a megkereséseire.
Janecskó Kata cikke: https://www.direkt36.hu/ehezes-vezete...
ITT NÉZHETŐ MEG
BULDOGOT KERESNEK A FIDESZ RABLÁSAINAK FELTÁRÁSÁRA
KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.22.
Majdnem százan jelentkeztek az új vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői posztjára, és további hetvenen az elnökhelyettesire. A kérdés, hogy milyen ember kell egy ilyen hivatal élére – és hogy egyáltalán akad-e ma Magyarországon elég szakértő, aki tizenhat éven át távol maradt a fideszes köröktől, de a szakmájában megmaradt.
Csillag István és Baka F. Zoltán arról beszélgetnek, miért jó hír önmagában az érdeklődés, mi lesz azzal a több tucat pályázóval, aki végül nem nyer, és miért nem nyugdíjas állás ez. Szó esik arról is, hogy a hivatal nem csak a múltat vizsgálja majd: ha a mostani kormányzás alatt történik visszaélés a közpénzekkel, ugyanúgy el kell járnia.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.22.
Majdnem százan jelentkeztek az új vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői posztjára, és további hetvenen az elnökhelyettesire. A kérdés, hogy milyen ember kell egy ilyen hivatal élére – és hogy egyáltalán akad-e ma Magyarországon elég szakértő, aki tizenhat éven át távol maradt a fideszes köröktől, de a szakmájában megmaradt.
Csillag István és Baka F. Zoltán arról beszélgetnek, miért jó hír önmagában az érdeklődés, mi lesz azzal a több tucat pályázóval, aki végül nem nyer, és miért nem nyugdíjas állás ez. Szó esik arról is, hogy a hivatal nem csak a múltat vizsgálja majd: ha a mostani kormányzás alatt történik visszaélés a közpénzekkel, ugyanúgy el kell járnia.
ORBÁNÉK HORVÁTORSZÁGBAN OSZTJÁK FEL A ZSÁKMÁNYT?
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.20.
Miért akarja hirtelen megszondázni a tagságát a Fidesz? Tényleg érdekel valakit a párton belül Orbán Viktor megítélése, vagy csak a feszültséget próbálják levezetni? Csillag István és Baka F. Zoltán a KlikkTV stúdiójában rávilágítanak: a párt Simicska Lajos kiválásával valójában megszűnt létezni, és ami maradt, az csupán egy központosított monarchia, ahol már a zsákmány felosztása a tét.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.20.
Miért akarja hirtelen megszondázni a tagságát a Fidesz? Tényleg érdekel valakit a párton belül Orbán Viktor megítélése, vagy csak a feszültséget próbálják levezetni? Csillag István és Baka F. Zoltán a KlikkTV stúdiójában rávilágítanak: a párt Simicska Lajos kiválásával valójában megszűnt létezni, és ami maradt, az csupán egy központosított monarchia, ahol már a zsákmány felosztása a tét.
HA BECSUKJÁK A NER EMBEREIT, MEGÁLL AZ ORSZÁG
KLIKKTV / FORDULÓPONT
Szerző: BALOGH JUDIT
2026.08.22.
Idén az augusztus 20-i ünnepség már nem államalapítást hirdetett, hanem Magyarország születésnapját. Véletlen szóhasználat, vagy tudatos korszakhatár-jelölés? Vendégeink erről vitatkoznak: egyikük szerint ez az első valódi nemzetegyesítő ünnep, amelyben senki nem lett kirekesztve — másikuk szerint az egész nap a Tisza mitológiaépítéséről szólt, a kitüntetettektől a Karmelitából tűzijátékot néző gyerekekig.
Szó esik a tűzijáték körüli közbeszerzésről is: öt hét, meghívásos pályázat, három meghívott cégből kettő be sem adott ajánlatot. Vajon előre le volt vajazva, vagy egyszerűen nem lehet 16 év alatt bebetonozott cégeket egyik hétről a másikra kiváltani?
És ott van a legkényelmetlenebb kérdés: sokan azt várnák, hogy a NER emberei már börtönben üljenek. Csakhogy náluk van minden tudás és kapacitás — augusztus 20-át sem lehetett nélkülük megszervezni. Meddig maradnak megkerülhetetlenek?
Közben Orbán Viktor egy hónapja szinte néma. Mit jelent ez a Fidesz jövőjére nézve?
Szerző: BALOGH JUDIT
2026.08.22.
Idén az augusztus 20-i ünnepség már nem államalapítást hirdetett, hanem Magyarország születésnapját. Véletlen szóhasználat, vagy tudatos korszakhatár-jelölés? Vendégeink erről vitatkoznak: egyikük szerint ez az első valódi nemzetegyesítő ünnep, amelyben senki nem lett kirekesztve — másikuk szerint az egész nap a Tisza mitológiaépítéséről szólt, a kitüntetettektől a Karmelitából tűzijátékot néző gyerekekig.
Szó esik a tűzijáték körüli közbeszerzésről is: öt hét, meghívásos pályázat, három meghívott cégből kettő be sem adott ajánlatot. Vajon előre le volt vajazva, vagy egyszerűen nem lehet 16 év alatt bebetonozott cégeket egyik hétről a másikra kiváltani?
És ott van a legkényelmetlenebb kérdés: sokan azt várnák, hogy a NER emberei már börtönben üljenek. Csakhogy náluk van minden tudás és kapacitás — augusztus 20-át sem lehetett nélkülük megszervezni. Meddig maradnak megkerülhetetlenek?
Közben Orbán Viktor egy hónapja szinte néma. Mit jelent ez a Fidesz jövőjére nézve?
KOLLAI ISTVÁN: AZ ERDÉLYI POLITIKAI ELITNEK IS EL KELL MONDANIA, MIÉRT OMLOTT ÖSSZE AZ ORBÁN-RENDSZER
TELEX / TRANSTELEX
Szerző: VÍG EMESE
2026.08.22.
Sokéves fideszes főszereplés után, Budapest képviseletében a Kolozsvári Magyar Napokon most a Tisza-kormány helyettes államtitkára, Kollai István mondott beszédet, aki saját rövid üdvözlete után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter levelét olvasta fel. A tavaszi magyarországi kormányváltás óta szinte érezhető volt némi távolságtartás a Tisza-kormány és a határon túli közösségek, illetve az erdélyi politikai elit között. Bár Tarr Zoltán miniszter korábban már kilátogatott a fehéregyházi Petőfi-emlékhely átadására, a helyzet nem volt feszültségmentes: éppen akkor derült ki, hogy az RMDSZ felvásárolná az Erdélyi Médiatér Egyesület korábbi rádióhálózatát, amit a Tisza kimondottan barátságtalan lépésként értékelt.
A Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláját éppen ezért mindenki érdeklődéssel várta, ez volt az az alkalom, ahol tulajdonképpen a Tisza-kormány magyarságpolitikája debütált a Kollai István által felolvasott üzenettel. A fesztivál következő napjaiban a határon túli magyarságért felelős helyettes államtitkár kimaxolta a helyi láthatóságot Kolozsváron. A nyitógálát követő napon Grezsa Csaba főkonzullal a konzulátus által szervezett pódiumbeszélgetésen vett részt, majd volt telt házas közönségtalálkozója a Planetárium közösségi térben, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem panelbeszélgetései egyikén is látható volt, augusztus 20-át pedig Gyergyószentmiklóson, a helyi lovas ünnepen töltötte.
A sűrű programok között ültünk le a helyettes államtitkárral, akinek szakmai és politikai hátterét kinevezésekor már részletesen bemutattuk, ezúttal pedig a forrásátvilágítások valós tétjéről, az online térben dúló kommentháborúkról, az RMDSZ-hez fűződő viszonyról és a Tisza-kormány formálódó nemzetpolitikai stratégiájáról kérdeztük.
A Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján a színpadról szinte minden felszólaló a „tárt kapuk” szlogenjét hangsúlyozta, de a valóságban rég nem látott távolság és feszültség érezhető az anyaországi és az erdélyi magyarok között. A tavaszi választások után a közösségi médiában elszabadultak az indulatok, a magyarországi kommentelők jelentős része homogén fideszes szavazógépként könyveli el a határon túliakat, míg az erdélyi magyarok közül sokan árulókként bélyegzik meg a kormányváltókat. Történészként és társadalomkutatóként hogyan látja ezeknek a mélyülő árkoknak a betemetését? Megvalósítható a közeledés?
Szerző: VÍG EMESE
2026.08.22.
A Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláját éppen ezért mindenki érdeklődéssel várta, ez volt az az alkalom, ahol tulajdonképpen a Tisza-kormány magyarságpolitikája debütált a Kollai István által felolvasott üzenettel. A fesztivál következő napjaiban a határon túli magyarságért felelős helyettes államtitkár kimaxolta a helyi láthatóságot Kolozsváron. A nyitógálát követő napon Grezsa Csaba főkonzullal a konzulátus által szervezett pódiumbeszélgetésen vett részt, majd volt telt házas közönségtalálkozója a Planetárium közösségi térben, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem panelbeszélgetései egyikén is látható volt, augusztus 20-át pedig Gyergyószentmiklóson, a helyi lovas ünnepen töltötte.
A sűrű programok között ültünk le a helyettes államtitkárral, akinek szakmai és politikai hátterét kinevezésekor már részletesen bemutattuk, ezúttal pedig a forrásátvilágítások valós tétjéről, az online térben dúló kommentháborúkról, az RMDSZ-hez fűződő viszonyról és a Tisza-kormány formálódó nemzetpolitikai stratégiájáról kérdeztük.
A Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján a színpadról szinte minden felszólaló a „tárt kapuk” szlogenjét hangsúlyozta, de a valóságban rég nem látott távolság és feszültség érezhető az anyaországi és az erdélyi magyarok között. A tavaszi választások után a közösségi médiában elszabadultak az indulatok, a magyarországi kommentelők jelentős része homogén fideszes szavazógépként könyveli el a határon túliakat, míg az erdélyi magyarok közül sokan árulókként bélyegzik meg a kormányváltókat. Történészként és társadalomkutatóként hogyan látja ezeknek a mélyülő árkoknak a betemetését? Megvalósítható a közeledés?
MAGYAR PÉTER KORMÁNYÁNAK ELSŐ 100 NAPJA - ELEMZÉS KÉRI LÁSZLÓVAL ÉS BOD PÉTER ÁKOSSAL
KONTROLL
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.08.20.
Lejárt a szokásos száznapos türelmi idő, ezért Kéri László politológus és Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a Kontroll stúdiójában összefoglalja, hogy szerintük milyen eredményeket mutatott fel és miben hibázott eddig a Tisza-kormány. Szóba kerül a minisztériumok és az államapparátus felállítása, a legfontosabb pozíciókban lezajlott személycserék, valamint az uniós pénzek hazahozatalához szükséges jogállami feltételek teljesítése. Beszélnek a gazdaság helyzetéről, így arról is, hogy mennyiben javíthatják az állami költségvetés állapotát a fideszes oligarcháktól visszaszerzett vagyonok, és hogy miért nem került még börtönbe az Orbán-kormány egyetlen tagja sem.
Részletesen elemzik, hogyan változtatta meg Magyar Péter a kormányzati kommunikációt, és elmondják véleményüket arról is, hogy ebben melyik miniszter nőhet majd fel a jövőben a kormányfő mellé. Kitérnek a fideszes propagandagyár felszámolására és az új közmédia felépítésére is. Ezek mellett Kéri László és Bod Péter Ákos elmondja véleményét a Tisza Párt által meghirdetett társadalmi egyeztetés szükségességéről és a Tisza Szigetek jövőjéről is.
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.08.20.
Lejárt a szokásos száznapos türelmi idő, ezért Kéri László politológus és Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a Kontroll stúdiójában összefoglalja, hogy szerintük milyen eredményeket mutatott fel és miben hibázott eddig a Tisza-kormány. Szóba kerül a minisztériumok és az államapparátus felállítása, a legfontosabb pozíciókban lezajlott személycserék, valamint az uniós pénzek hazahozatalához szükséges jogállami feltételek teljesítése. Beszélnek a gazdaság helyzetéről, így arról is, hogy mennyiben javíthatják az állami költségvetés állapotát a fideszes oligarcháktól visszaszerzett vagyonok, és hogy miért nem került még börtönbe az Orbán-kormány egyetlen tagja sem.
Részletesen elemzik, hogyan változtatta meg Magyar Péter a kormányzati kommunikációt, és elmondják véleményüket arról is, hogy ebben melyik miniszter nőhet majd fel a jövőben a kormányfő mellé. Kitérnek a fideszes propagandagyár felszámolására és az új közmédia felépítésére is. Ezek mellett Kéri László és Bod Péter Ákos elmondja véleményét a Tisza Párt által meghirdetett társadalmi egyeztetés szükségességéről és a Tisza Szigetek jövőjéről is.
RÓNA: LEVÁLTANÁM VARGA MIHÁLYT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.21.
Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzeti Bank súlyos tőkehiányáról és a forintot fenyegető spekulatív támadások veszélyeiről beszél a KlikkTV műsorában. Az elemzés kitér a Matolcsy-féle unortodox monetáris politika következményeire, valamint Varga Mihály nemzetközi tőkepiaci megítélésére is. A professzor emellett élesen kritizálja a hazai ellenzék jelenlegi állapotát és a releváns politikai mondanivaló hiányát.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.21.
Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzeti Bank súlyos tőkehiányáról és a forintot fenyegető spekulatív támadások veszélyeiről beszél a KlikkTV műsorában. Az elemzés kitér a Matolcsy-féle unortodox monetáris politika következményeire, valamint Varga Mihály nemzetközi tőkepiaci megítélésére is. A professzor emellett élesen kritizálja a hazai ellenzék jelenlegi állapotát és a releváns politikai mondanivaló hiányát.
2026. augusztus 21., péntek
A FIDESZ MÁR ELÉRTE A JÉGHEGYET – MOST KEZDŐDIK A SÜLLYEDÉS? | SZABÓ ANDREA
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.08.20.
A Reggeli személy 2026 augusztus 20-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szabó Andrea politológus, szociológus volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.08.20.
A Reggeli személy 2026 augusztus 20-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szabó Andrea politológus, szociológus volt.
2026. augusztus 20., csütörtök
„ÚGY TŰNIK, TÚLÉL ENGEM NÉHÁNY DAL” | TÍZEZREK A SZIGET BRÓDY-NAPJÁN
KONTROLL KLUB ÉS KONTROLL
Szerző: KONTROLL KLUB ÉS KONTROLL
2026.08.19.
„Bródy egy zseni” – ebben egyetértettek a Sziget -1. napjának fellépői. Az idén 80 éves zeneszerző és dalszövegíró egy egész napot kapott a fesztiválon, ahol magyar előadók tucatjai énekelték a dalait.
A Szigeten tucatnyi fellépőt kérdeztünk arról, mit jelent számukra Bródy János életműve. Lovasi András, Beton.Hofi és más előadók mellett Bródy János is mesélt arról, mit jelentenek ma a dalai, és hogyan hatottak a magyar könnyűzenére.
Szerző: KONTROLL KLUB ÉS KONTROLL
2026.08.19.
„Bródy egy zseni” – ebben egyetértettek a Sziget -1. napjának fellépői. Az idén 80 éves zeneszerző és dalszövegíró egy egész napot kapott a fesztiválon, ahol magyar előadók tucatjai énekelték a dalait.
A Szigeten tucatnyi fellépőt kérdeztünk arról, mit jelent számukra Bródy János életműve. Lovasi András, Beton.Hofi és más előadók mellett Bródy János is mesélt arról, mit jelentenek ma a dalai, és hogyan hatottak a magyar könnyűzenére.
„KEVESEBB VIGYÁZZÁLLÁS ÉS BALSORS KELLENE AZ ÜNNEPBEN”
KONTROLL
Szerző: Kontroll
2026.08.20.
Baka András köztársasági elnök átadta az államalapítás ünnepe alkalmából adományozott állami kitüntetéseket. Az átadott elismerések közül a legmagasabbat, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze vehette át. A kitüntetettek között volt Fülöp Botond ügyvéd, akit Vidéki prókátorként ismert meg az ország, valamint Rainer M. János történész és Zsurzs Kati színművész is, akik mind nyilatkoztak a Kontrollnak.
Szerző: Kontroll
2026.08.20.
Baka András köztársasági elnök átadta az államalapítás ünnepe alkalmából adományozott állami kitüntetéseket. Az átadott elismerések közül a legmagasabbat, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze vehette át. A kitüntetettek között volt Fülöp Botond ügyvéd, akit Vidéki prókátorként ismert meg az ország, valamint Rainer M. János történész és Zsurzs Kati színművész is, akik mind nyilatkoztak a Kontrollnak.
ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK AUGUSZTUS 20-ÁN – CSERHALMI GYÖRGY IS ELISMERÉST KAPOTT
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.20.
Állami kitüntetéseket és elismeréseket adtak át augusztus 20-án, Magyarország nemzeti ünnepén az Országház kupolacsarnokában.
Az elismeréseket Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke adta át.
Az ünnepség egyik kiemelt kitüntetettje Cserhalmi György, a nemzet színésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész volt, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Baka András köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: ez az alkalom nem a politikáról szól. Az elismerések szerinte nem politikai oldal, világnézet vagy meggyőződés alapján járnak, hanem annak alapján, hogy valaki mit alkotott, mit fedezett fel, mit tanított, mit gyógyított meg, milyen közösséget épített vagy milyen tudást adott tovább.
Az államfő úgy fogalmazott: Magyarország több mint ezer éve nemzedékek közös műve, de minden nemzedékben vannak olyan emberek, akik teljesítményükkel többet tesznek hozzá ehhez a közös műhöz, mint amit bárki elvárhatna tőlük.
Szerinted mely magyar művészek, tudósok vagy közéleti szereplők érdemelnének még hasonló állami elismerést?
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.20.
Állami kitüntetéseket és elismeréseket adtak át augusztus 20-án, Magyarország nemzeti ünnepén az Országház kupolacsarnokában.
Az elismeréseket Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke adta át.
Az ünnepség egyik kiemelt kitüntetettje Cserhalmi György, a nemzet színésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész volt, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Baka András köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: ez az alkalom nem a politikáról szól. Az elismerések szerinte nem politikai oldal, világnézet vagy meggyőződés alapján járnak, hanem annak alapján, hogy valaki mit alkotott, mit fedezett fel, mit tanított, mit gyógyított meg, milyen közösséget épített vagy milyen tudást adott tovább.
Az államfő úgy fogalmazott: Magyarország több mint ezer éve nemzedékek közös műve, de minden nemzedékben vannak olyan emberek, akik teljesítményükkel többet tesznek hozzá ehhez a közös műhöz, mint amit bárki elvárhatna tőlük.
Szerinted mely magyar művészek, tudósok vagy közéleti szereplők érdemelnének még hasonló állami elismerést?
ORSZÁGOS TISZA SZIGET TALÁLKOZÓ
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.20.
Országos TISZA Sziget Találkozó.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.20.
Országos TISZA Sziget Találkozó.
VÖRÖS IMRE: SOSEM VOLT ALKOTMÁNYA MAGYARORSZÁGNAK
KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.20.
A nagy alkotmány-átverés: Amit 14 évig elhallgattak. Tudta, hogy a 2011-es alaptörvény megalkotásakor egyszerűen elfelejtették hatályon kívül helyezni a régi alkotmányt? Vörös Imre és vendégeink leleplezik az Orbán-rendszer jogi alapjainak visszásságait, és vázolják, hogyan nézne ki egy olyan új alkotmány, amelyet végre a nép is a magáénak érezhet.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.20.
A nagy alkotmány-átverés: Amit 14 évig elhallgattak. Tudta, hogy a 2011-es alaptörvény megalkotásakor egyszerűen elfelejtették hatályon kívül helyezni a régi alkotmányt? Vörös Imre és vendégeink leleplezik az Orbán-rendszer jogi alapjainak visszásságait, és vázolják, hogyan nézne ki egy olyan új alkotmány, amelyet végre a nép is a magáénak érezhet.
MILYEN VOLT AZ ELSŐ SZÁZ NAP? – MAGYAR PÉTER BESZÉDE ÉS ÉLŐ ELEMZÉS
TELEX / 2X26 PODCAST
Szerző: TELEX
2026.08.20.
Milyen volt a Tisza-kormány első fejezete? Mik a különbségek és a hasonlóságok az Orbán-rendszer első száz napjához képest? Élőben közvetítjük Magyar Péter margitszigeti beszédét, majd a stúdióban elemzünk Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével.
Szerző: TELEX
2026.08.20.
Milyen volt a Tisza-kormány első fejezete? Mik a különbségek és a hasonlóságok az Orbán-rendszer első száz napjához képest? Élőben közvetítjük Magyar Péter margitszigeti beszédét, majd a stúdióban elemzünk Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével.
KARÁCSONY GEGELY: BOLDOG ÚJJÁSZÜLETÉSNAPOT, MAGYARORSZÁG!
YOUTUBE VIDEÓ
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.08.20.
Ahonnan az augusztus 20-ai üzenetemet küldöm, ott a Duna vízének kellene lennie, nem nekem. De idén Magyarország születésnapján az ország és Budapest újjászületésének esélyéről és kényszeréről kell beszélnünk.
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.08.20.
Ahonnan az augusztus 20-ai üzenetemet küldöm, ott a Duna vízének kellene lennie, nem nekem. De idén Magyarország születésnapján az ország és Budapest újjászületésének esélyéről és kényszeréről kell beszélnünk.
AUGUSZTUS 20. – A NEMZET ÜNNEPE | ÁLLAMI ELISMERÉSEK ÉS KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA | ATV ÉLŐ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.08.20.
Állami elismerések és kitüntetések átadása.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.08.20.
Állami elismerések és kitüntetések átadása.
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7232. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? 30. RÉSZ: ÁLLAM ÉS EGYHÁZ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.20.
A felvilágosodás egyik legfontosabb felismerése nem az volt, hogy Isten nincs. Hanem az, hogy az állam és az egyház szétválasztása mindkettőnek jót tesz. Locke, Jefferson, Madison nem egyházellenes emberek voltak. Locke teológiai érvvel indokolta a vallásszabadságot: a hit természete szerint önkéntes, kényszerrel nem lehet hinni, tehát az állam, amely kényszerít, definíció szerint alkalmatlan a hit ügyeinek intézésére. Jefferson híres "elválasztó fala" egy baptista gyülekezetnek írt levélben szerepel, akik akkor kisebbség voltak, és akiket a hivatalos egyház nyomott el.
Gyakran elfelejtik, hogy az elválasztás elsősorban az egyházat védi. Az államot legfeljebb a babonától védi meg, az egyházat viszont attól, hogy a mindenkori hatalom eszközévé váljon, és attól, hogy a hatalom bukásakor vele bukjon. Aki nem hiszi, nézze meg, mi történt az elmúlt tizenhat évben.
A ner nem az egyházakat támogatta. Egy szövetséget épített, amelyben pénz cserélt gazdát világnézeti fedezetért. Az állami iskolák szisztematikus kivéreztetése párhuzamosan zajlott az egyházi fenntartású intézmények felduzzasztásával (1. rész). Ez nem pedagógiai döntés volt, hanem politikai. Egy hűséges intézményhálózat kiépítése, amely függ a költségvetéstől, és ezért nem beszél. Cserébe az egyházak megkapták a kereszténység védelmezője narratíva főszerepét, amelyben a kereszténység nem hit, hanem identitáspolitikai jelvény, olyasmi, amit nem gyakorolni kell, hanem felmutatni a migránsokkal szemben.
A közgazdászok mind tudják, ingyenebéd nincs. A számla most megjött. A választási kampányban több pap nyíltan kiállt a volt kormánypárt mellett, püspökök jártak DPK rendezvényekre, miközben a püspöki konferencia elnöke maga kérte, hogy ne politizáljanak a szószékről. Az eredmény: a reformátusoknál belső források szerint komolyan sérült a református brand (ez az ő kifejezésük). Egy egyház, amely évszázadokon át túlélt Habsburgot, Rákosit és Kádárt, tizenhat év alatt saját magát tette gyanússá azzal, hogy egy politikai szereplőhöz kötötte magát.
És most jön az a rész, ami a sorozatba tartozik: mi legyen ezután?
A válasz nem lehet a bosszú. El lehetne venni az egyházi iskolákat, meg lehetne szüntetni a hittanoktatást, el lehetne venni a kistelepülési lelkészek javadalmát. De ez is politikai kérdésként kezelné az egyházakat. Igaz, hogy az egyházak politikailag rossz döntést hoztak, de annak a következményét a saját közösségeikben kell viselniük.
Tarr Zoltán (maga is református lelkész) nagyjából jól foglalta össze a püspökökkel tartott találkozó után: lesz hittanoktatás, lesz javadalomkiegészítés a kistelepülési egyházi személyeknek, és lesz egyenlő, átlátható finanszírozás a közfeladat-ellátásban. Ez a három szó a lényeg: egyenlő, átlátható, közfeladat. Ugyanannyi állami pénz jusson ugyanannyi diákra, függetlenül attól, ki tartja fenn az iskolát. Aki közfeladatot lát el, azért kapjon pénzt, és arról számoljon el. Aki hitéletet folytat, azt az állam ne finanszírozza, de ne is akadályozza.
Erdő Péter mondta az új kabinettel való találkozó után: amit adnak, azt a szolgálatunk megbecsüléséért adják, és nem azért, mert várnak valamit. Ez a mondat pontosan megfogalmazza, mi volt a baj az előző tizenhat évvel, és hogy a bíboros érzékelhető megkönnyebbüléssel mondta, az önmagában elárul valamit arról, mennyire volt kényelmes a korábbi helyzet azoknak, akik benne éltek.
De nem minden egyház volt a ner haszonélvezője. Sok helyen ők tartják fenn az egyetlen idősotthont, az egyetlen hajléktalanszállót, az egyetlen működő iskolát a faluban. Iványi Gábor egyháza pontosan azért lett a rendszer célpontja, mert ezt a munkát a hatalomtól függetlenül végezte, és tizenhat éven át tartotta magát, miközben ráküldték a NAV-ot. Ez a különbség nem felekezeti kérdés, hanem szerkezeti. Az egyház akkor tölti be a funkcióját, amikor a hatalommal szemben is képes megszólalni. Ha csak a hatalommal együtt tud, akkor már nem egyház, hanem politikai szervezet.
A kár nem anyagi, hanem hogy hívők kénytelenek szégyellni a hitüket, nem hívők pedig megtanulták, hogy a kereszténység egyenlő a hatalommal. A világnézeti semlegesség nem azt jelenti, hogy az állam vallásellenes. Azt jelenti, hogy nem oszt szerepeket világnézet alapján. Nem nevez ki senkit azért, mert templomba jár, és nem is rúg ki senkit azért. Nem tesz különbséget az iskolák között aszerint, hogy a fenntartó mit hisz Istenről. És nem várja el senkitől, hogy a hitéért politikai hűséggel fizessen.
Lásd még:
- Laky Zoltán: Megosztottság, hiszterizált légkör, kiútkeresés – egyelőre lassan ébredezik a katolikus egyház a NER-korszak után
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.20.
Gyakran elfelejtik, hogy az elválasztás elsősorban az egyházat védi. Az államot legfeljebb a babonától védi meg, az egyházat viszont attól, hogy a mindenkori hatalom eszközévé váljon, és attól, hogy a hatalom bukásakor vele bukjon. Aki nem hiszi, nézze meg, mi történt az elmúlt tizenhat évben.
A ner nem az egyházakat támogatta. Egy szövetséget épített, amelyben pénz cserélt gazdát világnézeti fedezetért. Az állami iskolák szisztematikus kivéreztetése párhuzamosan zajlott az egyházi fenntartású intézmények felduzzasztásával (1. rész). Ez nem pedagógiai döntés volt, hanem politikai. Egy hűséges intézményhálózat kiépítése, amely függ a költségvetéstől, és ezért nem beszél. Cserébe az egyházak megkapták a kereszténység védelmezője narratíva főszerepét, amelyben a kereszténység nem hit, hanem identitáspolitikai jelvény, olyasmi, amit nem gyakorolni kell, hanem felmutatni a migránsokkal szemben.
A közgazdászok mind tudják, ingyenebéd nincs. A számla most megjött. A választási kampányban több pap nyíltan kiállt a volt kormánypárt mellett, püspökök jártak DPK rendezvényekre, miközben a püspöki konferencia elnöke maga kérte, hogy ne politizáljanak a szószékről. Az eredmény: a reformátusoknál belső források szerint komolyan sérült a református brand (ez az ő kifejezésük). Egy egyház, amely évszázadokon át túlélt Habsburgot, Rákosit és Kádárt, tizenhat év alatt saját magát tette gyanússá azzal, hogy egy politikai szereplőhöz kötötte magát.
És most jön az a rész, ami a sorozatba tartozik: mi legyen ezután?
A válasz nem lehet a bosszú. El lehetne venni az egyházi iskolákat, meg lehetne szüntetni a hittanoktatást, el lehetne venni a kistelepülési lelkészek javadalmát. De ez is politikai kérdésként kezelné az egyházakat. Igaz, hogy az egyházak politikailag rossz döntést hoztak, de annak a következményét a saját közösségeikben kell viselniük.
Tarr Zoltán (maga is református lelkész) nagyjából jól foglalta össze a püspökökkel tartott találkozó után: lesz hittanoktatás, lesz javadalomkiegészítés a kistelepülési egyházi személyeknek, és lesz egyenlő, átlátható finanszírozás a közfeladat-ellátásban. Ez a három szó a lényeg: egyenlő, átlátható, közfeladat. Ugyanannyi állami pénz jusson ugyanannyi diákra, függetlenül attól, ki tartja fenn az iskolát. Aki közfeladatot lát el, azért kapjon pénzt, és arról számoljon el. Aki hitéletet folytat, azt az állam ne finanszírozza, de ne is akadályozza.
Erdő Péter mondta az új kabinettel való találkozó után: amit adnak, azt a szolgálatunk megbecsüléséért adják, és nem azért, mert várnak valamit. Ez a mondat pontosan megfogalmazza, mi volt a baj az előző tizenhat évvel, és hogy a bíboros érzékelhető megkönnyebbüléssel mondta, az önmagában elárul valamit arról, mennyire volt kényelmes a korábbi helyzet azoknak, akik benne éltek.
De nem minden egyház volt a ner haszonélvezője. Sok helyen ők tartják fenn az egyetlen idősotthont, az egyetlen hajléktalanszállót, az egyetlen működő iskolát a faluban. Iványi Gábor egyháza pontosan azért lett a rendszer célpontja, mert ezt a munkát a hatalomtól függetlenül végezte, és tizenhat éven át tartotta magát, miközben ráküldték a NAV-ot. Ez a különbség nem felekezeti kérdés, hanem szerkezeti. Az egyház akkor tölti be a funkcióját, amikor a hatalommal szemben is képes megszólalni. Ha csak a hatalommal együtt tud, akkor már nem egyház, hanem politikai szervezet.
A kár nem anyagi, hanem hogy hívők kénytelenek szégyellni a hitüket, nem hívők pedig megtanulták, hogy a kereszténység egyenlő a hatalommal. A világnézeti semlegesség nem azt jelenti, hogy az állam vallásellenes. Azt jelenti, hogy nem oszt szerepeket világnézet alapján. Nem nevez ki senkit azért, mert templomba jár, és nem is rúg ki senkit azért. Nem tesz különbséget az iskolák között aszerint, hogy a fenntartó mit hisz Istenről. És nem várja el senkitől, hogy a hitéért politikai hűséggel fizessen.
Lásd még:
- Laky Zoltán: Megosztottság, hiszterizált légkör, kiútkeresés – egyelőre lassan ébredezik a katolikus egyház a NER-korszak után
LANNERT JUDIT: SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG
FACEBOOK
Szerző: LANNERT JUDIT
2026.08.19.
Száz napja vagyok oktatásért és gyermekügyért felelős miniszter. Már az első naptól világossá tettem: alapvető szemléletváltásra van szükség az oktatásban. Egy tizenhat év alatt felépült, rosszul működő rendszert nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, de az irányt világosan ki lehet jelölni, és lépésről lépésre végig lehet vinni a szükséges változásokat. Éppen ezért a minisztériumot nyitott műhelyként működtetjük, folyamatos párbeszédben a civilekkel, szakmai szervezetekkel, pedagógusokkal, érdekképviseletekkel, fiatalokkal.
Szerző: LANNERT JUDIT
2026.08.19.
Az első 60 napban megtettük az első fontos lépéseket. Önálló képviseletet kapott a kormányban a bölcsődei és óvodai terület, 400 ezer gyermeknek biztosítunk 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, visszaadtuk az egyetemi hallgatóknak az európai mobilitási és kutatási lehetőségeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokon keresztül, felfüggesztettük a pedagógusok TÉR-rendszerét, és megkezdtük a szabad tankönyvválasztás helyreállítását. Ezekkel a döntésekkel kijelöltük az irányt.
Azóta újabb döntéseket hoztunk a túlzott központosítás és a bürokrácia lebontásáról, az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságának megerősítéséről, valamint arról, hogy az oktatás működésében ismét a gyermekek érdeke legyen az első.
Visszaadtuk az iskolák autonómiáját. Az Országgyűlés mindössze egyetlen ellenszavazattal fogadta el a köznevelési törvények módosítását. Bővítettük az iskolaigazgatók jogköreit, helyreállítottuk a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait, megerősítettük a munkavállalói érdekképviseletet, és rendeztük a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit. Aki felelősséget visel egy iskoláért, annak valódi döntési lehetőséget is kell kapnia.
Döntöttünk a túlzott központosítás felszámolásáról. Átvilágítottuk a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat feltárta, hogy az elmúlt években ismét felépült egy olyan központosított rendszer, amely növelte a bürokráciát és szűkítette az iskolák mozgásterét. A Kormány döntött a rendszer átalakításáról: megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe, és kutató-fejlesztő, szakmai háttérintézményként működik tovább. A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatjuk meg, hogy az irányításuk megfelelő szakértelemmel és vezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek kezébe kerüljön. A Központ élére Sinka Edit oktatáskutatót neveztem ki. Az új működés alapja a szakmaiság, az adatokra épülő döntéshozatal, a bizalom és az iskolákkal való együttműködés.
A felsőoktatásban nyílt pályázatot hirdettünk az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. Az egyéves átmeneti időszak célja, hogy a fenntartási rendszer átalakítása mellett az egyetemek működése stabil és kiszámítható maradjon.
Egyszerűbbé tesszük a szakképzés irányítását is. Megszüntetjük a szakképzési centrumok kettős vezetését és a kancellári rendszert, hogy egy kevésbé hierarchikus, gyorsabb döntéshozatalt és közvetlenebb együttműködést lehetővé tevő rendszer jöjjön létre. A centrumok vezetőit pályázat útján választjuk ki, hogy a feladatra legalkalmasabb szakemberek kerüljenek a vezetői pozíciókba.
Döntöttünk a gyermekközpontúbb iskolai mindennapokról. A 2026/2027-es tanév rendje idén előszőr összehangoltan és egy rendszeren belül jelent meg a szakképzésre és a közoktatásra vonatkozóan és először kapott helyet a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap. Továbbá egyszerűsítettük a kompetenciamérések rendszerét, és nagyobb szabadságot adtunk az intézményeknek a témanapok és témahetek megszervezésében. Emellett 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldtünk az általános iskoláknak, amely a gyermekek felesleges terhelésének csökkentését, valamint a mozgás, a játék, az alkotás, a tapasztalati tanulás és a közös élmények nagyobb szerepét segíti az alsó tagozaton.
A gyermekek érdekeit már az iskolába lépésnél is jobban érvényesíteni szeretnénk. A 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá tesszük az óvoda és az iskola közötti átmenetet: ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett, megkezdheti az iskolát, ha pedig nincs közöttük egyetértés, vagy mindketten indokoltnak tartják az óvodában maradást, szakértői vizsgálat segíti a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
Megkezdtük a magyarérettségi megújítását. Teljesen megújítottuk az érettségi tétel-előkészítő bizottságot, amely elkészíti az új szabályozásra vonatkozó szakmai javaslatot. A cél egy átláthatóbb, igazságosabb és egyértelműbb követelményrendszer, valamint a magyartanárok szakmai szabadságának növelése. A változtatásokat széles körű szakmai egyeztetésre építjük, mert az érettségi jövőjéről nem politikai bizalmi embereknek, hanem a szakmával együtt kell dönteni.
Folyamatosan bővítjük a tananyagkínálatot. A korábban meghirdetett nyilvános felhívás nyomán már 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, amelyek közül 145 esetében az eljárás sikeresen lezárult. A tankönyvjegyzék folyamatosan bővül, az iskolák pedig augusztus 24. és szeptember 15. között pótrendelésben egészíthetik ki korábbi rendeléseiket az újonnan elérhetővé váló kiadványokkal. Ez még csak az első lépés egy szélesebb és sokszínűbb tankönyvkínálat felé.
Az első száz napban világosan kijelöltük az irányokat: lebontjuk a túlzott központosítást, visszaadjuk az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságát, csökkentjük a felesleges bürokráciát, és a bizalomra építjük az oktatás működését. A változásokat nem az érintettek feje fölött, hanem velük együtt visszük végig.
Kevesebb központosítás. Több szakmai szabadság. Kevesebb bürokrácia. Több bizalom. És mindenekelőtt: a gyermekek és a pedagógusok érdeke.
Ezen az úton haladunk tovább.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)