2026. május 8., péntek

BANGÓ SÁNDOR ELMONDTA, KI AZ A ZSOLTI BÁCSI

KLUBRÁDIÓ / A LÉNYEG
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.05.08.


A férfi a TikTokon azt írta, „Az ügyészség azt mondta, hogy egyelőre ne hozzam nyilvánosságra a nevét és további részleteket, mert ezzel veszélyeztethetném a folyamatban lévő nyomozást”.

Bangó Sándor, a Szőlő utcai Javítóintézetben történt bűncselekmény-sorozat koronatanúja, aki a volt igazgató, az azóta letartóztatott Juhász Péter Pál által elkövetett szexuális kényszerítés és erőszak mellett a Kontrollnak adott interjújában a hírhedt „Zsolt bácsiról” is beszélt.

Bangó Sándor elmondása szerint 14–15 éves korában került a Szőlő utcai javítóintézetbe, ahol megismerkedett Juhász Péter Pállal. Állítása szerint a volt igazgató ekkor kezdte bántalmazni, majd a történtek később rendszeressé váltak. A fiatal férfi arról is beszélt, hogy korábbi szabadulást ígértek neki, és a bántalmazásokról szerinte többen is tudtak az intézetben.

A koronatanú szerint sokáig azért nem mert beszélni a történtekről, mert félt attól, hogy nem lesz következménye az ügynek. Az interjúban ezt mondta: „Ezt eddig azért nem mertem elmondani, mert a Fidesz volt kormányon”

Ügyvédje, Litresits András szerint Bangó Sándor 2025 novemberében kétszer is bement az ügyészségre, hogy vallomást tegyen. A fiatal férfi arról is beszélt, hogy a történtek súlyos lelki nyomot hagytak benne, és traumái miatt gyógyszereket kellett szednie.


Lásd még: 

HORVÁTH LÓRÁNT: ÚGY ESIK SZÉT A NER, MINT EGY BŰNSZERVEZET

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.05.07.



Bolgár György vendége a KlikkTV Miért című műsorában Horváth Lóránt ügyvéd, aki szerint a volt hatalmi rendszer most úgy viselkedik, mint egy bűnszervezet, amelyen rajtaütöttek. Miért kezdett el ilyen gyorsan szétesni a Fideszhez kötődő gazdasági és médiavilág? Mit jelenthet Balásy Gyula váratlan felajánlása? Elég-e, ha valami „le van papírozva”, vagy a hatóságok a valós gazdasági folyamatokat is vizsgálhatják?

Szóba kerül a TV2 és a propagandamédia jövője, az NKA körüli 17 milliárdos botrány, valamint az ukrán pénzszállítók 27 milliárd forintos ügyének kulisszatitka is. Horváth Lóránt arról beszél, hogyan lehetne tematikusan feltárni a korrupciós ügyeket, és miért lehet kulcsszerepük azoknak, akik belülről kezdenek beszélni.

A FIDESZ VEZETÉSÉNEK BÍRÓSÁG ELŐTT A HELYE - ORBÁN A KÖVETKEZŐ 100 ÉVBEN NEM TUD VISSZATÉRNI

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.05.08.



Bruck Gábor pszichológussal arról beszélgetünk, mit jelentett lelkileg április 12-e, és miért érezhette sok fiatal úgy, hogy végre megszabadulhat egy nyomasztó rendszertől. Szó esik a választás utáni eufóriáról, az első szavazók szerepéről, Magyar Péter lendületéről, Orbán Viktor politikai örökségéről és arról is, visszatérhet-e még a Fidesz.

Bruck szerint a kétharmados győzelem nemcsak politikai, hanem pszichológiai felszabadulás is volt. De vajon kitart-e ez az energia? Lesz-e valódi elszámoltatás? És képes lesz-e az új hatalom önkorrekcióra?

A SZEGEDI EGYETEM JOGI KARÁNAK DÉKÁNJA, GÖRÖG MÁRTA LESZ AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTER MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON HELYETT

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR PÉTER
2026.05.08.


A magyar jogász szakma koronázatlan királynőjét, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Dr. Görög Mártát kértem fel igazságügyi miniszternek.

Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz.

Dr. Görög Márta hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszora, a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja.

Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.

Miniszterként kiemelt feladata lesz a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg.

A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek.

A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát.

Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata.

Örülök, hogy a TISZA-kormányban hazánk egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.

ITT OLVASHATÓ

ÁLLAMTITKÁRI POSZTOT KAP GYURKÓ SZILVIA A TISZA-KORMÁNYBAN - KÜLÖN ÁLLAMTITKÁRA LESZ A GYERMEKJOGI ÉS GYERMEKVÉDELMI ÜGYEKNEK A SZOCIÁLIS- ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUMBAN.

HVG
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2026.05.08.


Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kéri fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – értesült a HVG több forrásból. A szakember a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban állhat majd munkába. Gyurkót telefonon értük el és bár az információt nem erősítette meg, többszöri kérdésünkre se cáfolta azt.

Az előző ciklusban a gyermekvédelmi kérdésekkel a Belügyminisztérium, azon belül is a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, Fülöp Attila foglalkozott. Az ő nevéhez kötődik többek között az: 2024 őszén megüzente Magyar Péternek, hogy a gyermekvédelmi intézményekben „további »képviselői látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget”. Ő volt az is, aki megtiltotta, hogy célba érjenek a Tisza Párt állami nevelésben élő gyerekeknek szánt adományai, illetve Magyar Péter és Menczer Tamás emlékezetes találkozásánál is jelen volt a pécsi gyermekotthonnál. Fülöp egyik utolsó, nagyobb port kavart szerepléseként kivonult a parlament Népjóléti Bizottságának üléséről, ahol az ellenzéki képviselők és az újságírók a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban vártak volna tőle válaszokat.

Gyurkó Szilvia az ELTE-n szerezte jogi diplomáját, majd gyermekjogi és gyermekvédelmi tanulmányokat folytatott a New York-i Columbia Egyetemen, de végzett kurzusokat a Genfi Egyetem és a Harvard szervezésében is. 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója volt, 2016-ban pedig megalapította a Hintalovon alapítványt, ahol ma már tanácsadóként dolgozik és bár konkrét ügyekben nem vállal szerepet, továbbra is tart előadásokat, tréningeket és képzéseket.

„Nagyon komoly bajban van a gyermekvédelmi szakellátás. De ha teljesen őszinték akarunk lenni, az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése óta sosem volt olyan «aranykor», amikor az előírások mindenütt teljesültek volna az országban. Ma viszont azért sem tudnak sok gyerek esetében a jogszabályi előírások érvényesülni, mert nincs elég nevelőszülő, nincs elég jól képzett szakember, nincs elég férőhely, nem biztosítottak a kiegészítő, támogató szolgáltatások, illetve nincs meg a különböző szektorok közötti együttműködés. A családok átmeneti otthonaiban eleve nagyon szűkös a kapacitás, és azt látjuk, hogy jellemzően nem átmeneti, hanem tartós problémákkal küzdő családok kerülnek oda, akiknek szinte kizárt, hogy megnyugtatóan, a hosszú távú rendezés esélyével javuljon a helyzetük, amíg ott vannak. Azt is látjuk, hogy borzasztóan korlátozott az egyéb segítségnyújtási lehetőségek száma, így aztán

hiába írja elő a jogszabály, hogy gyereket pusztán anyagi okok miatt nem lehet kiemelni a családjából, mégis minden harmadik gyerek valamilyen anyagi problémával összefüggő ok miatt kerül az állami gondoskodás rendszerébe.

– említett néhányat a gyermekvédelmet érintő legsúlyosabb problémákból Gyurkó Szilvia, amikor 2024-ben interjút adott a HVG-nek...


Lásd még:

- Hintalovon Alapítvány honlapja

AMIKOR A TÖRTÉNELMI TUDATLANSÁG TALÁLKOZIK A POLITIKAI POFÁTLANSÁGGAL, A KULTURÁLIS FELKÉSZÜLETLENSÉGGEL ÉS AZZAL A MAKACS, ÖNELÉGÜLT OSTOBASÁGGAL, AMELY MINDEN HIÁNYOSSÁGÁT NEMZETI ERÉNYKÉNT PRÓBÁLJA ELADNI

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.07.


Ábrahám Barnabás, a Mi Hazánk képviselője azt üzente a Mazsihisznek: „Lehet költözködni Izraelbe.”

Köszönjük, ezúttal sem volt szükség hosszas hermeneutikai munkára: a Mi Hazánk képviselője egyetlen mondatban mellékelte a Wass Albert-érettségihez a tanári segédanyagot.

A Mazsihisz mindössze annyit mondott, hogy a magyar érettségin talán nem volna szerencsés antiszemita örökségeket kritika nélkül irodalmi babérkoszorúba csomagolni. Erre jött a válasz: a zsidók hallgassanak, a cigány himnusz hallgasson, a történelem hallgasson, a kultúra hallgasson – és mindezt természetesen a nemzeti műveltség nevében, amelyet ők nagyjából úgy kezelnek, mint bakancsos turisták a frissen restaurált mozaikpadlót.

Külön szép, amikor azok oktatják ki a magyar zsidó közösséget arról, mihez van köze Magyarországon, akik a magyar nyelven csizmában járnak át, a magyar történelembe bakancsnyomot taposnak, a magyar kultúrát díszmagyarba öltöztetett kocsmai indulatnak nézik, a magyar művelődéstörténetet pedig afféle pártrendezvénynek, ahol csak az szólalhat meg, aki elég hangosan tudja összetéveszteni a történelmet a sérelemiparral, a műveltséget a hangerővel, a történelmi önismeretet pedig a nemzeti böfögéssel. Ábrahám nem érvelt, nem cáfolt, hanem felállt, és bizonyítékká vált. Megmutatta, mi történik, amikor a történelmi tudatlanság találkozik a politikai pofátlansággal, a kulturális felkészületlenséggel és azzal a makacs, önelégült ostobasággal, amely minden hiányosságát nemzeti erényként próbálja eladni.

A magyar zsidóknak természetesen van közük a magyar érettségihez. Nem ideiglenes tartózkodási engedéllyel vannak jelen a magyar történelemben, hanem állampolgári jogon: tudományos és kulturális teljesítményük, szenvedéstörténetük és közösségi emlékezetük teljes súlyával, s mindazoknak a névtelen, mindennapi életeknek a jogán is, amelyek munkával, nyelvvel, iskolával, családdal, gyásszal és hűséggel építették és lakták ezt az országot.

Ábrahám Barnabásnak viszont e megszólalás alapján a magyar kultúrához körülbelül annyi köze van, mint csizmatalpnak a kéziratkritikához.

És ez még nem is baj. A baj az, hogy kimondottan büszke rá.

BÁRÁNDY GERGELY: IVÁNYI GÁBOR PERÉNÉL AZ ÜGYÉSZSÉG EREJE ELFOGYOTT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.08.




AZ INTERJÚT MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON LEMONDÁSA ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!

Folytatódott Iványi Gábor és vádlott-társainak pere, amelyben Bárándy Gergely ügyvéd szerint egyértelműen politikai indíttatású eljárásról van szó. A beszélgetésben szó esik a NAV jogszerűtlennek tartott fellépéséről, Donáth Anna mentelmi ügyéről, az ügyészség szerepéről és arról is, miért merülhet fel akár az eljárási kegyelem lehetősége.

Bárándy Gergely szerint az elszámoltatásnak nemcsak a korrupciós ügyek feltárásáról kell szólnia, hanem arról is, kik voltak azok az ügyészségi, rendőrségi vagy NAV-os vezetők, akik politikai utasításra akadályozhattak vagy indíthattak el eljárásokat. Szóba kerül a végrehajtói rendszer botránya, az új igazságügyi miniszter személye, valamint az is, miért kellene végleg búcsút mondani a vármegyéknek és főispánoknak.

TISZTA LAPPAL – MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON A VISSZALÉPÉSÉRŐL ÉS A NEPOTIZMUS VÁDJÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.05.08.


„Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek, hanem mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke” – mondja a Válasz Online-nak Melléthei-Barna Márton, miután tegnap este visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől. Magyar Pétert 1999-ben, a Pázmány jogi karának gólyatáborába tartó vonaton ismerte meg. Barátságuk a vasúti kupéban vívott első ulticsata óta tart, az Országgyűlés által holnap megválasztandó miniszterelnököt zászlóbontása óta támogatja. Magyar Péter húgával azonban csak 2024 őszén alakult ki kapcsolatuk – nem a sógorság miatt került tehát a politikába. Exkluzív villáminterjú.


Tudható volt, hogy jelölése vihart kavar majd. Magyar Péter miért döntött úgy, hogy a sógorát kéri fel igazságügy-miniszternek és ön miért fogadta el a felkérést?

– Nem a rokoni kapcsolat miatt kerültem a Tisza Párthoz. Magyar Péter színrelépése óta részese vagyok a mozgalomnak, ha megnézik, az első stockfotókon is szerepelek – igaz, elég homályosan. Az első pillanattól kezdve segítem önkéntesként, majd ügyvédként a Tiszát. 2024 óta voltam a párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, de közösségünket képviseltem számtalan perben is. Intéztem továbbá a Tisza Párt napi jogi ügyeit, és koordináltam jogi programjának írását is. Magyar Péter nem a rokonság vagy a régi barátság, hanem az elmúlt két évben kifejtett munkám és az ebben az időszakban megélt megbízhatóság miatt gondol engem alkalmasnak az igazságügyi miniszteri feladatra és ezért kért fel. Én pedig azért vállaltam el, mert meggyőződésem, hogy a szakmai pályafutásom, a személyes integritásom és az elmúlt két évben végzett munka alapján alkalmas vagyok ennek a szolgálatnak a betöltésére. Úgy érzem, hogy ebben a Tisza vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominens képviselői egyetértettek.

Visszalépésében szerepet játszott, hogy még Tisza-szavazók között is sokan tartottak attól: a vejek világa után a sógorok világa jön?

– Be kell, hogy valljam, a „vejek után a sógorok világa jön” felvetést nem értem. A mi esetünkben korántsem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart a sógorának, sőt. Meggyőződésem:

ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni. Ez nem kegy, nem „ingyenpénz”, hanem kőkemény szolgálat. Szóval az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.

De hogy ne kerüljem meg a választ: természetesen érzékeltem a kérdésében említett és a közvéleményben valóban megjelent, ámde teljesen hamis percepciót. Azért, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, s a nepotizmusnak még a látszata se vetülhessen rá, illetve, mert nekem a hazám sokkal fontosabb bármilyen pozíciónál, a visszalépés mellett döntöttem.

A közvéleményben sok verzió kering az ügyben, tegyünk hát rendet: felesége révén került Magyar Péter közelébe, vagy korábbi az ismeretség?

– Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg. Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik… Péter húgával az egyetemi éveim alatt, jellemzően Péter házibulijain sokszor találkoztunk, de aztán útjaink sokáig nem keresztezték egymást. Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze. Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz...

SAJÓ ANDRÁS: A CSALÁRD TÖRVÉNYEK SEMMISSÉGÉNEK GONDOLATA KORÁNTSEM JOGDOGMATIKAI KÉPTELENSÉG

VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: SAJÓ ANDRÁS
2026.05.07.


Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.


A jogállam helyreállítása mindenekelőtt társadalmi erő és akarat kérdése, de komoly jogtechnikai kihívás is. Hogy a dolgok jogszerűen másképp is lehetnének, azt be kell bizonyítani. Nemcsak politikailag, hanem szakmailag is elfogadhatóan.

A megbékélésnek álcázott semmittevés apostolai (különösen, amíg nem dőlt el a választás kimenetele) egy állítólagos tudományos objektivitás és semlegesség magas piedesztáljáról prédikálták, hogy minden törvényt érvényesként kell követni, ha megfelelő eljárásban hozták meg azokat, és azok következményein nem lehet változtatni. Ezt követeli a szent jogbiztonság, melyről azt híresztelték, hogy az a jogállam legfontosabb eleme.

Akarva, akaratlan, ezek a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik.

Ez a „törvény az törvény”-, „parancs az parancs”-felfogás nem tévesztendő össze a jogfilozófiában ma uralkodó jogpozitivizmussal, amelynek modern felfogása már nem szűkíti le a jog fogalmát a megfelelően megalkotott szabályok összességére. A jogpozitivizmus nem ad megfelelő választ arra, hogy milyen kötelező ereje van egy önkényes jogrendnek. A jogfilozófus az általában vett jog meghatározásának, leírásának elvont kérdéseivel foglalkozik és nem azzal a gyakorlati problémával, hogy mi a teendő konkrét jogszabályokkal és életviszonyokkal egy alapvető társadalmi-jogi változás esetén.

A törvényi pozitivizmus kifejezés eredetileg azoknak a német jogászoknak a mentalitását írta le, akik kötelességüknek érezték a náci jogrendszer szolgálatát. Önkényuralmi rendszerben a jogászok (többsége) mindent elfogad azon az alapon, hogy a törvény – tartalmától függetlenül – betartandó. A jogi szakma pozitivizmusa, jogszabályhűsége elfogadhatóan működik „normális” körülmények között.

A jogállamiság egyébként dicséretes fegyelmező ereje azonban itt és most, egy hamis jogrendből kikecmeregve, bénító keretté válhat. A formaságokhoz való ragaszkodás a megbabonázott jogi elme merevségével párosulva a jogállamiság lényegét, vagyis az önkény megakadályozását, legalábbis az önkény mérséklését kockáztatja. A mostani helyzetben a meglevő formaságokhoz ragaszkodás a törvényesített önkény következményeinek a megtartását, sőt védelmét jelenti. A törvényi pozitivizmus szűklátókörű törvényesség-felfogásában a jog formái és formalitásai éppen annak az önkénynek az eszközeivé válnak, amelyet a jogállamiság hivatott megakadályozni.

A jogállamiság szűk értelmezéséhez való szigorú ragaszkodás egy igazságtalan és despotikus jogrendszer örökségét konzerválja, elmélyíti és állandósítja az igazságtalanságot.

A törvényességre és jogbiztonságra egyszerűsített jogállamiság és joguralom lefegyverez, elfojtja azt a képességünket, amely alternatívák elképzelését teszi lehetővé. Még azokat a lehetőségeket is elfelejteti, amelyek már léteznek a meglévő jogelvek keretein belül. Ki kell tépnünk magunkat ebből a legitimitás-kábulatból. A jogállamiság reflektívebb értelmezésére van szükség ahhoz, hogy megkérdőjelezhessük az önkényes és despotikus államhatalmat, amely egy olyan törvényesség álcája mögé bújt, amelynek célja a visszaélések igazolása.

A törvényi pozitivisták a jogállamiságot kényszerzubbonynak láttatják. A „minden jogos, amit törvényesítettek” formalizmusa akadályozhatja a jogalkotókat és az igazságszolgáltatást a törvényesített, „lepapírozott” önkény felszámolásában. A formalista – és, valljuk meg, szakmailag kissé tájékozatlan – pozitivista közép-európai jogfelfogás könnyen és rendszeresen bedől a kellően iktatott csalásnak, annál is inkább, mert sokszor a szakma is részese és haszonélvezője volt a „lepapírozásnak”...

FELJELENTÉST TETT AZ ÁSZ, MIUTÁN KIDERÍTETTE, HOGY A METU-BÓL IS A MATOLCSY-KÖR LAPÁTOLTA KI A PÉNZT

TELEX
Szerző: BAKRÓ-NAGY FERENC
2026.05.07.


Lezárult a Budapesti Metropolitan Egyetem gazdálkodásának ellenőrzése, az Állami Számvevőszék többek között azt ellenőrizte, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem részére (METU) a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott támogatások felhasználása szabályszerűen történt-e. További célja volt az ellenőrzésnek, hogy értékelje a METU gazdálkodását.

Az ellenőrzés azonosította, hogy a közpénzek felhasználásának valódi kockázata nem az egyetem operatív gazdálkodási szintjén, hanem a tulajdonosi struktúrában jelentkezett. A feltárt személyi összefonódások, a bonyolult cégstruktúra szükségessé tették a támogatások szabályszerűségi vizsgálatán felül a gazdálkodás és a tulajdonosi háttér részletes ellenőrzését is.

Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért a nyomozó hatóságnál feljelentést tesz.

A jegybank előző vezetése idején a METU-nál egy közérdekkel nehezen magyarázható struktúrát alakított ki a Matolcsy-kör, ebben a rendszerben történtek meg az ÁSZ által most feltárt visszásságok.

A vizsgálat megállapította, hogy a METU kiadásainak szerkezete 2021. és 2024. évek között jelentősen átalakult, az összes ráfordítás növekedési ütemét meghaladóan nőttek mind az anyagjellegű, mind a személyi jellegű kifizetései. Az anyagjellegű ráfordítások legjelentősebb tételei az ingatlanbérleti díjak, a legszámottevőbb növekedést pedig az üzemeltetési költség címen könyvelt tételek mutatták. A jelentésben bemutatott belföldi iroda és parkoló bérleti díj költségek összegének 2021 és 2024 közötti több mint kétszeres, 406-ról 895 millió forintra történt növekedésében döntő szerepet játszottak a 2022-ben a SkyGreen Buildings Kft.-vel az Infoparkban található területekre kötött új bérleti szerződésekben alkalmazott háromszoros egységárak.

A METU a 2022-2024 között a megkötött szerződések miatt 2,14 milliárdot fizetett ki a SkyGreen Buildings Kft.-nek az Infoparkban található bérleti díjakra, üzemeltetésére és belső átalakítására. A SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosai a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. kezelésében álló SKY I. és SKY II. Magántőkealapok voltak, ezen alapok befektetési jegyeit a vizsgált időszakban mindvégig a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta, amelynek – a Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül – Matolcsy Ádám a 100 százalékos tulajdonosa. Erről a tényről a Telexen számoltunk be tavaly kiszivárgott belsős dokumentumok alapján, most fordul elő először, hogy egy állami szerv is leírja...


Lásd még: 

- Az ÁSZ teljes jelentése itt olvasható.

A VÁLASZTÁS ELŐTTI NAPOKBAN MÉG 1,3 MILLIÁRD FOLYT KI A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. PÉNZCSAPJÁN, ÖRÜLHETTEK A MANGALICATENYÉSZTŐK IS

HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
2027.05.08.


Márciusban is bőven jutott támogatásra a szerencsejáték-bevételekből: örülhetett a volt ATV-vezér, a KDNP-vel összenőtt cég, de jutott pénz cigányzenére, ökölvívókra és mangalicatenyésztőknek, borkultúrára és még egészségügyi fejlesztésre is. Meg a Rogán-szomszédként elhíresült Csetényi Csaba újra nyerő szériás vállalkozásának is.

Miután tavaly decemberben és idén januárban is rekordnak számító, a korábbi havi átlag 30-40-szeresét elérő összeget, összesen 11 milliárd forintot szórt ki javarészt a határon túlra a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánycége, a visszafogott február (45 millió Ft) után márciusban, közvetlenül a választások előtt ismét megnyitották a pénzcsapot. Ekkor 14 kedvezményezettnek összesen nettó 1,3 milliárd forintnyi szponzorpénzt illetve támogatást fizettek ki – derült ki a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. által a HVG közérdekű adatigénylésére küldött – és közben közzé is tett – statisztikából.

Márciusban a teljes, 1312 milliós keret 40 százaléka, nettó 530 millió a Semmelweis Egyetem Alapítványnak ment. Ez nem az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány, hanem a közvetlenül az intézmény oktatási, kutatási és gyógyítási tevékenységét például eszközbeszerzésekkel támogató szervezet. Az összeg jelentős, de innen még soha nem jutott támogatás az alapítványnak – igaz egyszer, 2019-ben az egyetem 250. születésnapjára 100 milliós adományt kaptak közvetlenül a Szerencsejáték Zrt.-től.

A második legnagyobb összeg, 235 millió forintnyi szponzorpénz már egy régi ismerőshöz, a Network 360 Reklámügynökség Kft.-hez került. A Rogán Antal szomszédjaként ismertté vált Csetényi Csaba cége tavaly nyáron is kapott 30 milliót, 2024 végén pedig 15 milliót a Szerencsejáték-cégtől. A Network 360 sokáig a kormány kedvenc médiaügynöke volt – 2014-2017 között összesen 23,7 milliárdnyi állami megbízáshoz jutott –, de

idővel a NER-ben Csetényi kegyvesztté vált, cége pedig veszteséges lett. Egészen 2024-ig, ugyanis abban az évben a Network 360 már újra profitot termelt, méghozzá 282 milliósat.

A dobogó harmadik fokán, egyaránt 80-80 millióval három kedvezményezett végzett: a tavaly 100 éves fennállását ünneplő Magyar Ökölvívók Szövetsége, a cigányzene népszerűsítésén munkálkodó Nemzetközi cigány- és Világzenei Hálózat Egyesület, valamint a Rózsa Records Kft. Utóbbi alig 3 hónapja, tavaly decemberben kapott 100 milliót, előzőleg, még szintén tavaly, áprilisban pedig 110 milliót. A koncertszervező vállalkozást a Szerencsejáték-cég évek óta úgy támogatja, mintha kötelező lenne.

A Rózsa Records már 2024-ben is kapott 110 milliót. A cég tulajdonosa Rózsa István, az ATV volt elnöke, akinek több más vállalkozása szintén rendszeresen felbukkan a Szerencsejáték-cég szponzorlistáin. A másik hozzá köthető cég, a Kő-Vár Park Kft. tavaly 50 milliót, 2024-ben pedig 60 milliót kapott. De Rózsa Istváné az Aréna Média Kft. is, amely 2024-ben 30 milliót kapott ugyaninnen. A rendezvényszervező Rózsa Records-ot amúgy az MVM Energia is szponzorálta:..

JUHÁSZ PÉTER: ZSOLT BÁCSI AZT HITTE, BÁRMIT MEGTEHET

NÉPSZAVA / TÖRÉSVONAL PODCAST
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.05.07.



Valaki írt, hogy belső információval rendelkezik, a hatóságoknál van videófelvétel Zsolt bácsi kapcsán egy pendrive-on Juhász Péter Pál széfjéből. Elhiszem neki, hogy (van) ilyen, nem tudom bizonyítani – jelentette ki a Népszava Törésvonal című műsorában Juhász Péter.

A youtuber erről részleteket pedig nem közölt, de úgy véli, a hatóságok akkor járnak el helyesen, ha előbb bizonyítékokat gyűjtenek, és csak megalapozott gyanú esetén kommunikálnak. Azt mondta, több forrás ugyanarra a személyre utal Zsolt bácsiként, ezért az ügy tisztázása a sértettek és a társadalom érdeke, az elkövető azt hitte, mindentől védett és bármit megtehet, mert semminek sem lesz következménye.


HAMAROSAN KIDERÜL, HOGYAN JÁTSZOTT ÖSSZE A MAGYAR ÉS AZ OROSZ KORMÁNY | BUDA PÉTER

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.05.07.



A Reggeli személy 2026 május 7-i adásában Szénási Sándor vendége Buda Péter, nemzetbiztonsági, külpolitikai -és vallástudományi szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt volt.

ÍGY SZEDTÉK MEG MAGUKAT ROGÁN ANTAL KÖREI AZ ÁLLAM EGYIK LEGNAGYOBB ÜZLETÉBŐL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.05.08.


Az elmúlt években sok változás volt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-nél, de miközben a háttérben bizonyos politikai érdekcsoportok (Pintér Sándor, Rogán Antal, Lázár János vagy éppen Tiborcz István bizalmasai, üzleti körei) öldöklő csatákat vívtak, a közvélemény ezekről többnyire nem értesült. A Fidesznek ugyanis nem volt érdeke a nyilvánosság előtt teríteni a pártot negatív színben feltüntető zavaros ügyeket.

Aztán a 2026. április 12-i választás után – részben a Telex ez irányú felhívása nyomán – egyre több anyagot kaptunk a NER visszaéléseiről, ezen belül a NÚSZ-ról is jött új információ. Előbb csak egy dosszié, aztán, ahogy sorra kerestük az érintetteket, egyre több részletre bukkantunk. A teljes történetből (aminek ebben a cikkben még csak egy részét dolgoztuk fel) az rajzolódik ki, hogy az útdíjnál, ennél a rendkívül fontos költségvetési bevételi lábnál is egyéni érdekek érvényesülése, túlárazott szerződések megkötése, és a közérdek eltérítésével magánzsebek kitömése volt jellemző az évek folyamán ahelyett, hogy racionális fejlesztés ment volna végbe.

A csontvázak tömeges kiborulása a szekrényből valójában már akkor elkezdődött, amikor a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) lett a NÚSZ új gazdája, és az építési minisztérium ezután teljes körű informatikai auditot rendelt el. Ennek nyomán eleinte nem tudták eldönteni, hogy az egykori szállító, a korábban Pintér Sándor belügyminiszter által is támogatott i-Cell Mobilsoft megoldásai, vagy az újabb, ekkor már a Rogán-érához kötődő Asura-cégcsoport lenne a jobb informatikai szállító. Forrásaink szerint Lázár végül úgy gondolta, évi 800 milliárd forintnál is nagyobb útdíjbevétel annyira fontos állami forrás, hogy az államnak képesnek kell lennie ezt saját magának beszednie, és meghozta a döntést a rendszer állami kézbe vételéről.

Mivel eleve úgy tűnt, hogy a miniszter azért kapott új feladatot, mert az éppen amerikai szankciós listára került Rogán Antalhoz köthető ügyekben (útdíj, Digitális Kormányzati Ügynökség) kényszerű változás kellett (előbbit Lázár, utóbbit Lantos Csaba energiaügyi miniszter örökölte), az is biztos volt, hogy az Asura semmiképpen sem maradhat.

Ezt végül úgy oldották meg, hogy az újabb szállítóval (vagyis az Asura-csoporttal) felbontották a hosszú távú állami szerződést – mesélte egy belső forrásunk –, a korábbi szállítót, az i-Cell Mobilsoftot pedig megvette a NÚSZ. Ez a deal egyébként egy külön történetet is megérne, mert végül olyan cégért is jelentős pénzt fizetett az állam, amelyet szintén Rogán Antal üzleti köréhez soroltak. De elsőként nézzük jelenlegi cikkünk fő témáját, az Asura-ügyet!

MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON: BEJELENTÉS - LEMONDOK A MINISZTERI JELÖLTSÉGRŐL

FACEBOOK
Szerző: MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON
2026.05.07.


Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellett. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.

Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.

Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.

Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.
Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.

Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.

Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.

De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.

Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.

A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!

2026. május 7., csütörtök

EZÉRT KERÜLHET ORBÁN BÖRTÖNBE

JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.05.07.



Orbán Viktor politikai felelőssége és lehetséges jogi elszámoltatása egyre erősebb társadalmi igényként jelenik meg. A legfrissebb Medián-felmérés szerint a magyar lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy olyan súlyos törvénytelenségeket követett el, amelyek miatt bíróság elé kell állnia.

A következő időszakban nemcsak az anyagi elszámoltatás lesz kulcskérdés, hanem az olyan ügyek feltárása is, mint a választási manipuláció, az állami szervek politikai célú felhasználása és az oroszok segítségével zajló dezinformációs műveletek. A mai videóban végigvesszük a legsúlyosabb ügyeket, amelyeknek önmagukban is büntetőjogi következményei lehetnek.

Panyi Szabolcs bejegyzése: / pfbid0ksuziwhtwgrja1pecknf8ozzytiyuyjmqet4... 

Buda Péter posztja a Substacken: https://peterbuda.substack.com/p/haza... 

Kósa András bejegyzése: https://hang.hu/belfold/zart-korben-o... 


AMERIKAI NÉPSZAVA: HA ORBÁN ELSÉTÁLHAT, MINDENKIT ÁTVERTEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2026.04.25.


Azon sokan meglepődtek, hogy Orbán Viktor milyen simán veszített és milyen könnyen átadta a hatalmat Magyar Péternek, aki egyelőre látványosan nem fenyegeti sem Orbánt, sem családtagjait elszámoltatással és felelősségre vonással. Annak ellenére, hogy az államellenes- és köztörvényes bűncselekmények irányítója, valamint családján keresztül és strómanjai révén a legnagyobb haszonélvezője Orbán volt. Ha Orbánt nem vonják felelősségre, s az elmúlt 16 év miatt nem kerül börtönbe, Magyar nehezen mossa le magáról a gyanút, hogy megegyeztek Orbánnal, aki a felkínált egérutat választotta, hogy megússza a börtönt, s a lopott vagyont is megtarthassa.

Ha az alkotmányos rend megdöntése, a legitim Alkotmány megsemmisítése, az ország kiárusítása és kirablása, orosz gyarmattá tétele, Magyarország lejáratása, az Európai Unió és Magyarország elleni kémkedés, az ország javainak ellopása, legszebb ingatlanjainak közpénzen való tulajdonba vétele után Orbán szabadon elsétálhat, mintha mi sem történt volna, akkor a világ legnagyobb átverésének vagyunk tanúi. Alig van a Büntetőtörvénykönyvnek olyan paragrafusa, amelyet Orbán ne sértett volna, a családja, az oligarchái és a strómanjai bűnrészességével. Ha mindenért felelősségre vonnák, több élet sem lenne elég, hogy azt valaha leülje.

Ehhez képest Amerikába készül egész nyáron, a fal szöveg szerint a futball vb-re, s vélhetően oda menekíti ki a lopott vagyonát. A lányát és vejét már maga előtt elküldte, előkészíteni a terepet. Ezek súlyos köztörvényes bűnözők, akiket ki sem szabadna engedni az országból. Az elszámoltatás hiánya nem mellékes kérdés, hanem politikai döntés, és ha Orbán megússza, az az egész rendszerváltás tényét és szándékát kérdőjelezi meg. Nem Orbán bukásának a módja a kérdés, hanem az, hogy bukott-e egyáltalán, vagy csupán egy színjáték zajlik? Ha nincs felelősségre vonás, akkor csak ez lehet a magyarázat. Megegyeztek egymás között, átjátszották a hatalmat, és becsaptak mindenkit.

Egyelőre minden jel arra utal, hogy Magyar célkeresztjében a második és harmadik vonalba tartozó fideszes oligarchák és „beszállítók” vannak. Nincs olyan hosszú lista a világon, amely elég lenne annak a pusztításnak a leírására, amit Orbán és bandája elkövetett Magyarországgal szemben. Megdöntötte az alkotmányos rendet, az illiberális Orbán-rendszer leplezett diktatúraként és önkényuralmi rendszerként működött, melyben Orbán hatalmának semmiféle tényleges, intézményes korlátja nem volt. A hibridnek nevezett rezsimben megtartott demokratikus intézmények csupán díszletek voltak, valójában ezek is Orbán kontrollja alatt álltak, semmiféle valódi önállósággal és függetlenséggel nem rendelkeztek.

Azért nem volt totális a diktatúra, mert Orbán nem akarta. Ez a rendszer nem hibrid volt, hanem a hibrid látszatát mutatta. Ami megmaradt, s nem tartozott közvetlen kontrollja alá, azt ő engedte meg. Bármikor felszámolhatta, megszüntethette volna, ahogy azt meg is tette sok mindennel. Lépésről lépésre foglalta el, tégláról téglára bontotta le a tudás, a morál, a szabadság bástyáit. Túszul ejtette Magyarország nevében az Európai Uniót, veszélyeztette Magyarország uniós és NATO-tagságát, elárulta szövetségeseit és a hazáját az ellenségnek. Ismeretlen mértékben eladósította az országot, miközben dúsgazdaggá tette a kiszolgálóit, akik irritálóan luxus életet éltek közpénzből a törvények felett...

SOKKHATÁS A FIDESZBEN: ORBÁNÉK NYUGDÍJBA MENNEK?

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.07.



Új parlament, új politikai elit, valódi rendszerváltás? A Mélyvíz vendége Pulai András, a Publicus Intézet vezetője, akivel arról beszélgetünk, mit jelent, hogy 1990 óta először nem ül be Orbán Viktor és Kövér László a parlamentbe, miközben a képviselők többsége teljesen új szereplőként érkezik.

Szó lesz a Fidesz sokkjáról, a parlamenti demokrácia 16 éves leépítéséről, a Tisza kétharmados felhatalmazásáról, az intézményrendszer felszabadulásáról, az elszámoltatás társadalmi igényéről és arról is, hogy Magyar Péter politikája miben hozhat valódi fordulatot — és miben jelenthet folytonosságot.

NA… MOST KEZD IGAZÁN ÉRDEKES LENNI A BALÁSY-SZTORI

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.05.07.


Na… most kezd igazán érdekes lenni a Balásy-sztori.

Mert eddig mindig azt hallgattuk, hogy minden rendben volt, minden szabályos volt, minden piaci alapon működött. Aki meg kérdezett, az biztos csak rosszindulatú.

Most meg mi történik?

Egy volt államtitkár konkrétan kimondja:
a rendszer rossz volt, nem volt verseny, és gyakorlatilag bármit csinált a Lounge, újra meg újra vele kellett szerződni.

Na, ezt ízlelgessük.

„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”

Ez nem ellenzéki mondat.
Nem újságíró mondta.
Nem egy tüntető skandálta.
Hanem egy volt fideszes államtitkár.

És innentől kezdve már nem nagyon lehet úgy tenni, mintha minden csak „politikai támadás” lett volna.

Mert most már a saját embereik beszélnek arról, hogy a rendszer nem működött normálisan.
Révész Máriusz gyakorlatilag elmondta, hogy hiába látták a túlárazásokat, hiába vittek konkrét számokat, konkrét példákat, nem tudtak mit csinálni.

Elmentek Lenkei Mirtillhez.
Elmentek Gulyás Gergelyhez.
Később Navracsicshoz is.

És mi lett az eredmény?
Semmi.

Mert - és itt jön a lényeg - a rendszer úgy volt felépítve, hogy gyakorlatilag egyetlen szereplő maradt a piacon.

Na, ezt hívják úgy, hogy nincs verseny.

És amikor nincs verseny,
akkor nem az nyer, aki jobb.
Hanem aki közelebb van.

Bözsi néni ezen már nem is csodálkozik.
Mert évekig pontosan ezt látta mindenki.
Mindig ugyanazok a cégek.
Mindig ugyanazok az emberek.
Mindig ugyanazok a milliárdok.

És közben ment a szöveg a „nemzeti oldalról”, meg a „piaci versenyről”.
Na, persze.

A legszebb rész mégis az, amikor Révész gyakorlatilag kimondja, hogy mindenki tudta, kihez tartozik ez a terület, csak nem mondja ki a nevet.

„Meg kell nézni, ki írta ki a közbeszerzéseket és ki bírálta el.”

Hát igen.
Nem kell nagy nyomozónak lenni hozzá.

És közben meg évekig mindenki hallgatott, mert „furcsán veszi ki magát”, ha egy államtitkár nekimegy egy másik miniszternek a saját oldalon belül.

Na, itt van az egész rendszer lényege egy mondatban.
Mindenki látta.
Sokan tudták.
De senki nem akart beleállni.

Mert fontosabb volt a rendszer békéje,
mint az, hogy normálisan működjön az ország.

És most, hogy vége lett,
hirtelen elkezd mindenki őszinte lenni.

Bözsi néni ezt így fordítja le:
amíg dőlt a pénz,
nagy volt a csend.
most meg hirtelen mindenki emlékszik,
hogy „hát igen… voltak problémák”.

És a végén ott ül Balásy Gyula a Kontrollban könnyes szemmel, mintha ő is csak elszenvedője lett volna az egésznek.

Na, ez az igazán cinikus része.

Mert ő nem kívülről nézte ezt a rendszert.
Hanem az egyik legnagyobb nyertese volt.

Bözsi néni meg a végén csak ennyit mond:

érdekes módon mindig akkor kezdődik a nagy igazmondás,
amikor már nincs mit védeni.

ÍGY MOZGATOTT MEG AZ ORBÁN-KORMÁNY 1666 MILLIÁRD FORINTOT AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉSBEN, MIELŐTT ÁTADJA A HATALMAT MAGYAR PÉTERNEK

HVG360
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2026.05.07.


Szinte felismerhetetlenné vált az idei költségvetés is, annyiszor írták át, például már tavaly nyáron is, aztán februártól a választásig minden csütörtökön. 2021 és 2026 között átlagosan 6 naponta jött egy újabb költségvetés-módosítás. Átnéztük, az idei büdzsében hogyan pakolgatta a milliárdokat a távozó kormány.

Néhány naponta írta át a kormány a költségvetéseket az elmúlt években, nem volt ez másképp a 2026-ossal sem. Az idei büdzsét 2025. június 17-én fogadták el, hogy aztán 2025. július 7-én már módosítsák is, 178 nappal az előtt, hogy az év egyáltalán elkezdődött volna. Utána pedig újra és újra és újra átírták, összesen 24 alkalommal, a legutoljára április 9-én, a parlamenti választás előtti csütörtökön. Ráadásul a 24 átírásból 8 még 2025-ben történt meg, az előtt, hogy az idei költségvetés egyáltalán hatályba léphetett volna.

A 178 nap egyébként rekord, eddig ugyanis az tartotta a csúcsot, amikor a 2024-es költségvetést 2023. augusztus 14-én írták át először. Tavaly igazán decemberben pörögtek fel a döntéshozók, amikor 4-szer változtatták meg a büdzsét. Majd januárban még négyszer, februárban és márciusban ötször, áprilisban kétszer. Kiszúrható egy szép ütemes ismétlődés is:

február elejétől a választásig mind a tíz hét csütörtökén átírták a költségvetést. De persze közben néha más napokon is.

Évről évre bemutatjuk az utolsó fillérig a pénzek sorsát, most azért teszünk egy év közbeni kitekintést, mert napokon belül munkába áll Magyar Péter kormánya. Nem okaozna meglepetést, ha a 2026-os költségvetést alapjaiban írnák át, utána viszont már nagyon fontos volna, hogy az új kormány ne heti rendszerességgel változtassa meg az ország egyik legfontosabb törvényét.

Egyelőre viszont nézzük, hova jutottunk el az Orbán-kormányok munkájának végéig.

Évről évre így haladtunk eddig:2021-ben 85-ször módosították a költségvetést, azaz átlagosan 4 nap 7 óránként,
a 2022-es büdzsét 61-szer írták át (átlagosan 5 nap 23 óránként),
a 2023-ast 55-ször, vagyis 6 nap 15 óránként,
a 2024-est már csak 37-szer, tehát 9 nap 21 óránként (a szökőnapot is beleszámítva),
a 2025-öst pedig 46-szor, vagyis átlagban 7 nap 22 óránként.

Összesítve: 2021. január 1-je és az idei választás között 1928 nap telt el, ez idő alatt 308-szor írták át menet közben a hat költségvetést, átlagosan 6 nap 6 óra 14 percenként.

A legsűrűbb időszak ezekben az években 2021. december 20-a és 24-e között volt, amikor egy teljes munkahét mind az öt napján átírták a költségvetést egyszer. A leghosszabb idő módosítás nélkül 2022-ben jött el, amikor április 5-én, a választás után két nappal még átírták a büdzsét, utána viszont legközelebb csak május 25-én, amikor megalakult az új kormány.

Két olyan alkalom volt, amikor az átírást mégis bevitték a parlament elé. Az első ilyenre még 2021-ben került sor, amikor még új volt a folyamatos átvariálások rendszere, a következőre pedig 2023-ban. Ez utóbbi eset volt az, amikor hiába szólt 2022 nyarán szakértők tömege, hogy a nemrég kitört háború és az energiaválság miatt nem az év közepén kellene megszavazni a következő büdzsét, csak megírták azt, majd december 29-én kidobták az egészet és újraírták – ezt az átírt verziót később, amikor már tartott az év, csak odavitték, hogy szentesítsék a képviselők is...

A NEGYEDIK KÖZTÁRSASÁG KÜSZÖBÉN? - FLECK ZOLTÁNNAL BÁN-FORGÁCS NÓRA BESZÉLGET

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: BÁN-FORGÁCS NÓRA
2026.04.30.


A Tisza Párt 2026. áprilisi győzelme sok szempontból korszakhatár. Beszélhetünk-e rendszerváltásról, vagy csak kormányváltás történt?

– Több mint kormányváltás. A Tisza Párt programja rendszerváltó program. Az utolsó időszakban ehhez hatékony felhatalmazást kért és kapott a miniszterelnök-jelölt a választóktól.

Mondhatjuk-e tehát, hogy alkot­má­nyo­zó pillanat van Magyarországon? Ahogy Halmai Gábor utalt rá előző he­ti ÉS-cikkében (Alkotmányossági di­lem­mák, 2026/17.), a kifejezést Bruce Ackermantól kölcsönözve, a rendszerváltások és új közjogi korszakok határán a nemzet, a politikai közösség egésze megállapodhat egy új közjogi rendszer kiépítésében. Ezt látjuk most Magyarországon?

– Igen. Nyugodtan fogalmazhatunk radikálisan. A mostani rendszerváltás annyiban forradalmi, hogy azokat az ígéreteket is bepótolhatja, amelyeket 1989 elmulasztott. Például az alkotmány stabilitásával kapcsolatos igényeket. Ilyen értelemben ez nem „csak” alkotmányozó pillanat, hanem kegyelmi pillanat is.

A negyedik köztársaság kezdetén állunk?

– A „lesz még köztársaság” ígérete, amit tizenhat éven át többek között mi ketten is hangsúlyoztunk itt az ÉS hasábjain is, kétségtelenül közjogi értelemben új alkotmányozást tesz szükségessé. Eljárásában pedig egy másfajta társadalompolitikai szemléletet. Másfajta gondolkodásra van szükség. Ezek az igények forradalmi jellegűek, de az alkotmányozás magában nem old meg mindent. Fontosabbak szerintem a társadalompolitikai változások, például a politikai részvétel megjelenése és megjelenítése a döntéshozatalban, a demokratikus participáció, az alulról jövő kezdeményezések becsatornázása, egy újfajta szerződés társadalom és állam között.

Milyen a negyedik köztársaság általad vizionált új alkotmánya?

– Szűkszavú, szakmai, ideológiamentes, alapjogi garanciákkal tűzdelt...

„MOST MÁR LEHET BESZÉLNI” – A STADIONOKON KÍVÜL IS BEVETETTE A FIDESZ A FRADI ÁRNYÉKHADSEREGÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SOLTI HANNA
2026.05.07.


„Teljesen feketén ment minden” – mondja a Fradi egykori biztonsági embere, aki szerint a klub meccsein dolgozó szekusok nemcsak a stadionban, hanem célzottan a Fidesz rendezvényein is feltűntek. Kubatovék házi őrző-védői a stadionokban és azokon kívül is informális szabályok alapján dönthették el, kivel szemben és mikor alkalmaznak erőszakot. A Ferencváros árnyékhadseregéből kerülhettek ki az Orbán Viktor országjárásán feltűnt feketeruhások is.


A kormányváltással hirtelen új megvilágításba kerülnek azok az ügyek, amikről évekig legfeljebb félhangosan és informálisan terjedtek hírek. Ilyen a Ferencváros és a klubot 2011 óta vezető Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és pártigazgató kapcsolata is: az elmúlt másfél évtizedben ugyanis a Fradi nemcsak a sportsikerek, hanem jelentős közpénzek becsatornázása és a kormánypárt-közeli feladatokat is ellátó szekusok, avagy a kopaszok mentén volt témája a közbeszédnek.

Bár a Fradi tíz éve még nem szerette volna, hogy belekeverjék őket a politikába, Kubatov és Kocsis Máté személyében nemcsak a klubvezetés lett nyíltan fideszes: biztonsági embereiket is rendszeresen kapcsolatba hozták fideszes politikusokkal és milliárdos közbeszerzésekkel.

A klub bevételei 2011 és 2025 között évi négyszázmillió forintról több mint húszmilliárdra nőttek, nem számítva a stadionépítést (Groupama) és az egyéb államilag finanszírozott infrastruktúra-fejlesztéseket. A Fradi működését az Orbán-kormány olykor több milliárd forintos minisztériumi pénzekkel is segítette, de a külön projektekre – például a soha meg nem épült Fradivárosra – további, akár huszonötmilliárd forintos kereteket is elkülönítettek.

Ebben a közegben működött az a hírhedt, „Kubatov katonáinak” is csúfolt biztonsági infrastruktúra, amiről forrásunk, X. most részletesen beszélt az Átlátszónak: viselt ügyeik a kopasz-ügytől a Fradi-meccsek biztosításán át egészen az Orbán országjárásán akciózó feketeruhásokig terjednek...

MIT ADOTT AZ EU A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYNEK? KULJA ANDRÁS KEMÉNYEN VÁLASZOLT

MAGYAR NEWS ONLINE
Műsorvezető: HAJDU MÁRTON
2026.05.05.



Kulja András, a TISZA Párt EP-képviselője és orvosként is tapasztalt közéleti szereplő Hajdu Mártonnal beszélget arról, mit adott az Európai Unió a magyar egészségügynek, és mi az, amit Magyarország nem használt ki.

A beszélgetés egyik legerősebb üzenete: az EU adott volna lehetőséget, de a magyar betegekhez nem jutott el minden, ami eljuthatott volna.

Mit nyertünk az EU-val az egészségügyben? És mit kellene végre itthon rendbe tenni?

„AZ EGYETEMI REKTOROK TÖBBSÉGE HŰ A NER-HEZ, AZ ORBÁN-KORMÁNYT SZOLGÁLTA AZ INTÉZMÉNYE HELYETT”

NÉPSZAVA
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2026.05.07.


Az, hogy az állam átadja az egyetemeket alapítványoknak, nem ördögtől való ötlet, véli a pécsi egyetem rektora, ám az a módszer, ahogy ezt megtette az Orbán-kormány, elfogadhatatlan.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanárai és hallgatói jól fogadták a hírt, hogy a 2022-ben alapítványi hátterűvé átalakított 21 felsőoktatási intézményt a Tisza-kormány visszaadja majd az államnak - ezt mondta megkeresésünkre Miseta Attila, a PTE rektora. A 25 ezer hallgatót oktató pécsi egyetemet Miseta Attila 2018 óta irányítja: a 66 esztendős orvos-biokémikust arra kértük, foglalja össze az alapítványi működés tapasztalatait.

A júliusban leköszönő rektor azzal kezdte, hogy az egyetemek alapítványivá szervezése önmagában nem lett volna ördögtől való ötlet, a felsőoktatásra sokat fordító államok többségében jól működnek az ilyen intézmények. Nálunk azonban úgy tűnt, a kormány nem azért alakítja át az állami tulajdonú egyetemeket alapítványivá, hogy azok jobban működjenek, hanem azért, hogy a Fidesz egy kétharmadosnál nem súlyosabb választási vereség esetén is a kezében tarthassa ezeket az intézményeket, illetve azért, hogy a gazdálkodásuk a társadalom számára ellenőrizhetetlen legyen.

A fenti gyanú főképp arra épült, hogy az egyetemek mögött álló alapítványok vezető testületét feltöltötték a Fideszhez kötődő kurátorokkal, akik halálukig tartó megbízást kaptak a posztjukra.

A PTE vezetői és oktatói tartottak attól, hogy az egyetem a modellváltással Fidesz-vezéreltté válik, a szenátus mégis megszavazta az átalakulást.

A döntést Miseta Attila ekképp indokolta: - A kormány azt ígérte, hogy ha megszavazzuk az átalakulást, duplájára emelik a nekünk nyújtott állami támogatást, és mivel az egyetemi bérek méltatlanul alacsonyak voltak, a mézesmadzag hatott. Megígérték, hogy vagyonhoz juttatnak minket, s mindez erősíti gazdasági önállóságunkat. Ráadásul úgy tudtuk, hogy az átalakulás után gyorsabb lesz majd nálunk az ügyintézés, mivel nem lesz szükség közbeszerzésre, ami elnyújtja és megdrágítja a fejlesztéseket és a beszerzéseket.

Az ígéretek részben teljesültek is. A bérek jelentős mértékű emelésére valóban kapott az egyetem állami fedezetet, ám Miseta Attila szerint a kormány megtehette volna ezt modellváltás nélkül is.

Az alapítványivá vált az egyetem megkapta az általa használt épületek tulajdonjogát, szabadon gazdálkodhatott velük. Voltak egyetemek, amelyek kaptak az államtól részvényeket is, hogy azok osztalékából kiegészítsék forrásaikat - a PTE ilyen juttatásból nem részesült. Az ügyintézés viszont a modellváltással nem lett gyorsabb, a beruházásokhoz és a nagyobb vásárlásokhoz továbbra is közbeszerzés kellett.

A legnagyobb gond azonban – mint arról többször írtunk – az volt, hogy a kuratóriumokba ejtőernyőztetett Fidesz-politikusok miatt az Európai Unió úgy látta: modellváltó egyetemeink elvesztették autonómiájukat. Az unió szerint ezeknek az intézményeknek a gazdálkodása átláthatatlanná vált, ezért, ha uniós pénz kapnak, akkor annak sorsa követhetetlen lesz majd. Emiatt a modellváltó intézmények nem pályázhattak uniós támogatásokra, és nem vehetettek részt a közösség által finanszírozott nemzetközi oktatási és kutatási programokban, az Erasmusban és a Horizonban. A rektor ezt súlyos veszteségként élte meg...


Lásd még:

Polónyi István „Az elmúlt 16 év eléggé tönkretette a felsőoktatást, de ennél nagyobb baj, hogy tönkretette a fiatalságot”



ORBÁN VIKTOR BUKÁSA AZ EU GYŐZELME IS – ŐSZRE ITT LEHET 4 MILLIÁRD EURÓ

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.05.07.



Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet” Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.


Részletek a műsorból:

Lehet-e látványos és gyors áttörés az EU-val?

Magyari Péter: „Az Európai Unió lassan mozgó intézményrendszer; nem rugalmas, későn reagál, magyarügyben viszont egyelőre rácáfol önmagára: elképesztő energiák mozdulnak meg azért, hogy a Magyarország előtt eddig befagyasztott pénzeknek legalább egy része – lehetőség szerint minél jelentősebb része – befusson még idén. Elemi érdeke az európai intézményeknek és kormányoknak, hogy a magyar kormány jól kezdje ezt az időszakot, márpedig a gazdasági kihívásokat más nem tudja érdemben enyhíteni, mint a beragadt EU-pénzek érkezése. Másrészt az Európai Unió intézményei számára ez szintén győzelem: 2022 végén kivetették az első komoly pénzügyi szankciókat Magyarországra az EU történetében, és nem is kellett négy év, úgymond elérték a változást. Ezt a sztorit akkor már végig is kell csinálni. (…) Óriási munka indul meg, és ha minden jól megy, akkor őszre itt lesz 4 milliárd euró – ha minden nagyon-nagyon jól megy, akkor 6 és fél milliárd.”

Hol lehet az arany középút a – Fidesz által is támadható – „Brüsszelnek való megfelelés” és az ellenszegülés között?

Ablonczy Bálint: „Valamilyen módon fel kell szabadítani a nyelvünket. Ki kell mondani, hogy azok a szavak, amiket használtak, elképesztő mennyiségű közpénzzel megtámogatva, óriásplakátokkal – olyan százmilliárdos óriásplakátjaival, aki akkor még nem zokogott, amikor föl kellett tenni ezeket az elképesztő szövegeket –, mind léteztek, de a mögötte lévő valóság más volt. Nagyon nehéz feladat lesz egyszerre tüzet oltani, pénzt hazahozni, kapcsolatokat normalizálni, és elmondani egy csomó esetben a magyar választóknak is, hogy »az a valóság, amit nektek ezekkel a szavakkal eladtak az elmúlt 12-16 évben, az nem úgy néz ki, vagy van az éremnek egy másik oldala, vagy hogy valamilyen más módon kell erről beszélnünk«. Ez bizonyos értelemben nehezebb feladat, mint hazahozni uniós forrásokat. Nem véletlen, hogy egy Fidesz harmadik vonalából kiugrott ember tudta megcsinálni a rendszerváltást.”

Milyen hatással vannak az új uniós szankciók az orosz olajpénzekre?

Magyari Péter: „Az, hogy a szedett-vedett tankerflottájuk már be sem futhat európai kikötőkbe, nagyon komoly hatással lehet az orosz olajexportra, amely egyébként is szenvedett. Azzal, hogy közben az amerikaiak tavaly ősz végén kivetették a Lukoilra és a Rosznyeftyre a szankciót, olyan ütést vittek be, amivel januárban már így is felére esett vissza az orosz állam olajkereskedelemből származó bevétele. Esik vissza az olajtermelés is Oroszországban. Valamennyit megmentett az orosz gazdaság számára az iráni háború, de közel sem annyit, hogy akárcsak a 2025-ös bevételeik visszajöjjenek. Miközben az olaj ára az egekben van, aközben még mindig kevesebbet keresnek idén az olajjal az iráni háború óta is, mint tavaly. Részben a kikötői probléma miatt, de nagyon nagy részben azért, mert az ukránok az elmúlt hónapokban elképesztő hatékonysággal és eddig nem látott intenzitással lövik az orosz olajkereskedelem infrastruktúráját.”

Mi vezetett oda, hogy Donald Trump 5 ezer amerikai katonát von ki Németországból arra hivatkozva, hogy Merz kancellár nem segít eleget Amerikának az iráni háborúban?

Ablonczy Bálint: „Ez megmutatja, hogy abból a nagyon harsánynak, nagyon hatékonynak és nagyon egyértelműnek tűnő stratégiából, amit Trump meg a hozzá hasonló politikusok képviseltek – hogy nincsenek érdekek, nincsenek hosszú távú megállapodások, nincs olyan, hogy stabilitás, én magam eldöntöm, hogy mi a jó –, következik egy csomó dolog a többiekre nézve. (…) Bizonyos értelemben őszintének tartom Trump felháborodását, csak azt nem méri föl, hogyha úgy politizál, hogy nem szól, nem egyeztet, nincs NATO-tanácsösszehívás, és belemegy ebbe azért, mert azt gondolta, hogy a Maduro-akció milyen jól sikerült, akkor ne csodálkozzon, hogy ez a következménye. Trump viszont csodálkozik és ennek megfelelően dühös is.”