Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
2026. július 30., csütörtök
ROGÁNÉK ALJAS TRÜKKJE A FIDESZ ELLEN FORDULT – MOST A TISZA PROFITÁL A RENDSZERBŐL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
BOD PÉTER ÁKOS: HA VALAKI MOST DUTYIBA MEGY, AZ NEM POLITIKAI BOSSZÚ, HANEM A PAPÍRFORMA
TELEX / SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA, BÁNÁTI ANNA
2026.07.30.
Kíváncsi, hogy mit fog tudni kezdeni a Tisza-kormány a költségvetéssel, az ősz izgalmas időszak lehet – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Krúg Emília műsorában, a Szinten túlban.
Arra a kérdésre, miszerint Orbán Balázs, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója nemrég arról írt, hogy “gazdasági szupervihar” jön, azt mondta, a legjobb az lenne, ha “az Orbánok nem nagyon beszélnének arról, hogy mit hagytak hátra”. Bod Péter Ákos szerint a gazdasággal foglalkozó emberek mind tudják, hogy a magyar államháztartással évtizedek óta baj van, az elmúlt 5–6 évben különösen. A volt jegybankelnök szerint a kimenő kormány “szuperválságot” hagyott maga mögött a költségvetésben, ő korábban nem látott ennyire felelőtlen és jogszerűtlen pénzköltést. “Ha valaki most dutyiba megy, akkor előre mondom, hogy az nem politikai bosszú, hanem a papírforma, mert annyi pénzt költöttek el felhatalmazás nélkül.”
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a magyar társadalom összességében válságálló, az emberek a túlélés érdekében válságok idején óvatosabbak, mint a régiónkon kívüli országokban. A közgazdász azt mondta, ilyen optimista várakozásokat, mint amiket mostanában mért a GKI Gazdaságkutató, még nem látott, csak olyat, amikor a választások előtt felment a bizalmi index, és “másnap, amikor leszedik a plakátokat, visszaesik”. Most azonban a választások után nőtt meg a lakosság optimizmusa.
A költségvetés kérdése viszont már más ügy. Szerinte ha a Fidesz újra nyert volna, “összedőlt volna a költségvetés, mint ahogy össze is dőlt az első negyedévben”. Az új kormány átvette a költségvetést, és ahogy nyitogatják ki a fiókokat, úgy buknak ki az újabb ügyek, derülnek ki az eldugott tételek, a nemzeti bank tőkevesztésével együtt ezek ezermilliárdos tételt adhatnak ki, ráadásul az év első felében elértük a költségvetési deficit 80 százalékát. Pozitív fejlemény viszont, hogy a kétharmados felhatalmazás miatt lecsökkent a politikai kockázat, lehet hitelezni az országot, a hitelminősítők ezt már “fejben leírták”, nem várják el, hogy 2026-ban legyen korrekció. “De nagyon nézik, és én is nézem, hogy a költségvetéssel mit tud kezdeni a Tisza-kormány.”
Az euró bevezetése szerinte azért lényeges, mert hozzátartozik egy kiszámítható költségvetési pálya: legalább arra az időtávra, amíg be nem lépünk az eurózónába, kell egy középtávú terv, ami már ősszel elkezdhet körvonalazódni, az őszi időszak ilyen szempontból izgalmas lehet. Az Orbán-kormány sokszor a külföldre fogta a költségvetéssel kapcsolatos döntéseit, pedig az államháztartás 2006 óta "krízisről krízisre bukdácsol". "De nem az Unió miatt fontos nekem a költségvetés, hanem mint apa, leendő nagyapa, tanár, adófizető. Rakják már egyszer végre rendbe az államháztartást!" – mondta a műsorban.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA, BÁNÁTI ANNA
2026.07.30.
Kíváncsi, hogy mit fog tudni kezdeni a Tisza-kormány a költségvetéssel, az ősz izgalmas időszak lehet – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Krúg Emília műsorában, a Szinten túlban.
Arra a kérdésre, miszerint Orbán Balázs, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója nemrég arról írt, hogy “gazdasági szupervihar” jön, azt mondta, a legjobb az lenne, ha “az Orbánok nem nagyon beszélnének arról, hogy mit hagytak hátra”. Bod Péter Ákos szerint a gazdasággal foglalkozó emberek mind tudják, hogy a magyar államháztartással évtizedek óta baj van, az elmúlt 5–6 évben különösen. A volt jegybankelnök szerint a kimenő kormány “szuperválságot” hagyott maga mögött a költségvetésben, ő korábban nem látott ennyire felelőtlen és jogszerűtlen pénzköltést. “Ha valaki most dutyiba megy, akkor előre mondom, hogy az nem politikai bosszú, hanem a papírforma, mert annyi pénzt költöttek el felhatalmazás nélkül.”
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a magyar társadalom összességében válságálló, az emberek a túlélés érdekében válságok idején óvatosabbak, mint a régiónkon kívüli országokban. A közgazdász azt mondta, ilyen optimista várakozásokat, mint amiket mostanában mért a GKI Gazdaságkutató, még nem látott, csak olyat, amikor a választások előtt felment a bizalmi index, és “másnap, amikor leszedik a plakátokat, visszaesik”. Most azonban a választások után nőtt meg a lakosság optimizmusa.
A költségvetés kérdése viszont már más ügy. Szerinte ha a Fidesz újra nyert volna, “összedőlt volna a költségvetés, mint ahogy össze is dőlt az első negyedévben”. Az új kormány átvette a költségvetést, és ahogy nyitogatják ki a fiókokat, úgy buknak ki az újabb ügyek, derülnek ki az eldugott tételek, a nemzeti bank tőkevesztésével együtt ezek ezermilliárdos tételt adhatnak ki, ráadásul az év első felében elértük a költségvetési deficit 80 százalékát. Pozitív fejlemény viszont, hogy a kétharmados felhatalmazás miatt lecsökkent a politikai kockázat, lehet hitelezni az országot, a hitelminősítők ezt már “fejben leírták”, nem várják el, hogy 2026-ban legyen korrekció. “De nagyon nézik, és én is nézem, hogy a költségvetéssel mit tud kezdeni a Tisza-kormány.”
Az euró bevezetése szerinte azért lényeges, mert hozzátartozik egy kiszámítható költségvetési pálya: legalább arra az időtávra, amíg be nem lépünk az eurózónába, kell egy középtávú terv, ami már ősszel elkezdhet körvonalazódni, az őszi időszak ilyen szempontból izgalmas lehet. Az Orbán-kormány sokszor a külföldre fogta a költségvetéssel kapcsolatos döntéseit, pedig az államháztartás 2006 óta "krízisről krízisre bukdácsol". "De nem az Unió miatt fontos nekem a költségvetés, hanem mint apa, leendő nagyapa, tanár, adófizető. Rakják már egyszer végre rendbe az államháztartást!" – mondta a műsorban.
SZIKLAI PÉTER: „ÉN IS TÚLÉLTEM, TE IS TÚLÉLED MAJD” – A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: SZIKLAI PÉTER
2026.07.30.
Épp most döntött a kormány a Klebelsberg Központ szerepének átalakításáról, a Válasz Online-on pedig folyik tovább a vita a közoktatás megújításának legfontosabb teendőiről. Sziklai Péter szerint amíg a szülők nem várják el, követelik meg az iskolarendszertől, hogy gyereküknek a maximumot nyújtsa adóforintjaikért cserébe, addig nincs, ami ezt kikényszerítse. Az egyetemi professzor öt, az elitiskolákat övező közhiedelmet is igyekszik cáfolni. Vélemény.
Lannert Judit fontos mondatai óta élénk vita van kibontakozóban a hazai közoktatásról. Ennek egyik izgalmas vonulata a gimnáziumokról, elitiskolákról szól. Mindenképp örvendetes, ha közérdeklődés tárgyává válik az oktatás. Ezen írás szerzője a bajok egyik okának tartja, hogy (legalábbis eddig) nem szerepelt a mindennapi élet legfontosabb témái között, pedig egy ország sorsának alakulásában meghatározó jelentőségű ügyről van szó. Üdvözlendő az a kormányzati szándék és látható eltökéltség, hogy javítsunk a közoktatáson, és öröm, ha a változtatásokat szakmai vitában kívánják kiérlelni.
Az világos, hogy a vita résztvevői mind nemes szándékúak, és hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok többsége elkötelezett, a gyerekekért nagy erőfeszítéseket tevő, jó szakember. Ez az írás nem a vitapartnerek ellen, és különösen nem a pedagógusszakma ellen szól. Sőt. Azt gondolom, hogy egy jól működő iskolarendszer mindannyiunk közös érdeke. Szeretnék néhány olyan kérdést tárgyalni és kicsit szétszálazni, melyek a vita során összemosódtak vagy homályban maradtak: közoktatásról, elitgimnáziumokról.
Azt gondolom, hogy a tudás örömforrás, az egyén és az ország előre jutásának záloga. Számomra az az elitiskola, ahol örömteli folyamat a tudás átadása, befogadása. Számomra az a közoktatás fő feladata, hogy minden gyerek és család motivált legyen a tudás befogadására. Az alábbiakban kifejtett gondolatokat ez a szál köti össze.
(Az általam használt adatok a korábbi vitában elhangzottak, ezért nem jelzem a forrásukat.)...
Szerző: SZIKLAI PÉTER
2026.07.30.
Lannert Judit fontos mondatai óta élénk vita van kibontakozóban a hazai közoktatásról. Ennek egyik izgalmas vonulata a gimnáziumokról, elitiskolákról szól. Mindenképp örvendetes, ha közérdeklődés tárgyává válik az oktatás. Ezen írás szerzője a bajok egyik okának tartja, hogy (legalábbis eddig) nem szerepelt a mindennapi élet legfontosabb témái között, pedig egy ország sorsának alakulásában meghatározó jelentőségű ügyről van szó. Üdvözlendő az a kormányzati szándék és látható eltökéltség, hogy javítsunk a közoktatáson, és öröm, ha a változtatásokat szakmai vitában kívánják kiérlelni.
Az világos, hogy a vita résztvevői mind nemes szándékúak, és hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok többsége elkötelezett, a gyerekekért nagy erőfeszítéseket tevő, jó szakember. Ez az írás nem a vitapartnerek ellen, és különösen nem a pedagógusszakma ellen szól. Sőt. Azt gondolom, hogy egy jól működő iskolarendszer mindannyiunk közös érdeke. Szeretnék néhány olyan kérdést tárgyalni és kicsit szétszálazni, melyek a vita során összemosódtak vagy homályban maradtak: közoktatásról, elitgimnáziumokról.
Azt gondolom, hogy a tudás örömforrás, az egyén és az ország előre jutásának záloga. Számomra az az elitiskola, ahol örömteli folyamat a tudás átadása, befogadása. Számomra az a közoktatás fő feladata, hogy minden gyerek és család motivált legyen a tudás befogadására. Az alábbiakban kifejtett gondolatokat ez a szál köti össze.
(Az általam használt adatok a korábbi vitában elhangzottak, ezért nem jelzem a forrásukat.)...
PAKS TELJESEN LEÁLLHAT – MAGYAR PÉTER RENDKÍVÜLI BEJELENTÉST TETT
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli tájékoztatást adott a hőhullám miatt kialakult energetikai helyzetről.
Közlése szerint a Duna rekordalacsony vízállása és az extrém meleg miatt fokozatosan lekapcsolják a Paksi Atomerőmű blokkjait. A miniszterelnök szerint akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat az erőmű.
A Paksi Atomerőmű teljes kiesése mintegy 2000 megawattnyi villamosenergia-termelés elvesztését jelentené. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ezt a hiányt az ország jelenleg importból képes pótolni, ezért a lakosság és a vállalatok energiaellátása egyelőre biztosított.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyar Péter tájékoztatása szerint meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik egysége is. Ez további, közel 400 megawattos teljesítménykiesést okozott. A javítás folyamatban van, de a hiba elhárítása akár egy-két hetet is igénybe vehet.
A kormány a MAVIR energiairányítási központjában áttekinti:
a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét; a rotációs válságtervet; az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási intézkedéseket; az importkapacitások rendelkezésre állását; a paksi blokkok leállásának várható következményeit.
Magyar Péter közölte, hogy Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel Százhalombattára is ellátogatnak. A Dunamenti Erőmű helyreállítása mellett a MOL finomítójának működéséről is tájékozódnak.
A százhalombattai finomító Magyar Péter közlése szerint jelenleg mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes kapacitás helyreállítását pedig szeptemberre várják.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ivóvízellátás az ország 99,9 százalékán zavartalan, a lakossági villamosenergia-ellátás pedig jelenleg biztosított. Az elhangzott helyzetértékelés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az extrém időjárás egyszerre több kritikus energetikai rendszert is komoly terhelés alá helyezett.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli tájékoztatást adott a hőhullám miatt kialakult energetikai helyzetről.
Közlése szerint a Duna rekordalacsony vízállása és az extrém meleg miatt fokozatosan lekapcsolják a Paksi Atomerőmű blokkjait. A miniszterelnök szerint akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat az erőmű.
A Paksi Atomerőmű teljes kiesése mintegy 2000 megawattnyi villamosenergia-termelés elvesztését jelentené. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ezt a hiányt az ország jelenleg importból képes pótolni, ezért a lakosság és a vállalatok energiaellátása egyelőre biztosított.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyar Péter tájékoztatása szerint meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik egysége is. Ez további, közel 400 megawattos teljesítménykiesést okozott. A javítás folyamatban van, de a hiba elhárítása akár egy-két hetet is igénybe vehet.
A kormány a MAVIR energiairányítási központjában áttekinti:
a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét; a rotációs válságtervet; az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási intézkedéseket; az importkapacitások rendelkezésre állását; a paksi blokkok leállásának várható következményeit.
Magyar Péter közölte, hogy Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel Százhalombattára is ellátogatnak. A Dunamenti Erőmű helyreállítása mellett a MOL finomítójának működéséről is tájékozódnak.
A százhalombattai finomító Magyar Péter közlése szerint jelenleg mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes kapacitás helyreállítását pedig szeptemberre várják.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ivóvízellátás az ország 99,9 százalékán zavartalan, a lakossági villamosenergia-ellátás pedig jelenleg biztosított. Az elhangzott helyzetértékelés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az extrém időjárás egyszerre több kritikus energetikai rendszert is komoly terhelés alá helyezett.
MAGYAR PÉTER BEJELENTETTE: MEGSZŰNIK A KLEBELSBERG KÖZPONT JELENLEGI SZEREPE
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány döntött a magyar oktatásirányítás teljes átalakításáról.
A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik a Klebelsberg Központ jelenlegi középirányítói funkciója. A szervezet a jövőben kutatási, szakmai és oktatást támogató háttérintézményként működik tovább.
A kormány döntése értelmében valamennyi tankerületi vezetői pozícióra nyílt pályázatot írnak ki. A cél, hogy a vezetőket átlátható eljárásban, szakmai alkalmasságuk és vezetői teljesítményük alapján válasszák ki.
Magyar Péter szerint az átalakítás célja egy olyan oktatási rendszer létrehozása, amely egyszerre versenyképes és emberséges. A bejelentés az oktatásirányítás szerkezetét, a tankerületek működését és az iskolák szakmai mozgásterét is alapvetően érintheti.
A kormányzati átalakítás legfontosabb elemei:
A bejelentés után kulcskérdés lesz, hogy az átalakítás mekkora szakmai és döntési önállóságot biztosít az iskoláknak, a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány döntött a magyar oktatásirányítás teljes átalakításáról.
A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik a Klebelsberg Központ jelenlegi középirányítói funkciója. A szervezet a jövőben kutatási, szakmai és oktatást támogató háttérintézményként működik tovább.
A kormány döntése értelmében valamennyi tankerületi vezetői pozícióra nyílt pályázatot írnak ki. A cél, hogy a vezetőket átlátható eljárásban, szakmai alkalmasságuk és vezetői teljesítményük alapján válasszák ki.
Magyar Péter szerint az átalakítás célja egy olyan oktatási rendszer létrehozása, amely egyszerre versenyképes és emberséges. A bejelentés az oktatásirányítás szerkezetét, a tankerületek működését és az iskolák szakmai mozgásterét is alapvetően érintheti.
A kormányzati átalakítás legfontosabb elemei:
- megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe; a központ szakmai és kutatási háttérintézménnyé alakul;
- nyílt pályázatot írnak ki minden tankerületi vezetői posztra; nagyobb hangsúlyt kaphat a szakmai teljesítmény és az átláthatóság;
- a cél egy korszerűbb, emberközpontú oktatási rendszer.
A bejelentés után kulcskérdés lesz, hogy az átalakítás mekkora szakmai és döntési önállóságot biztosít az iskoláknak, a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.
KÉSZÍTHETIK A HIDEGÉLELMET – A FIDESZ ELSŐ SORA A VÁDLOTTAK PADJÁN?
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
A beszélgetés Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének kijelentéseit elemzi, miszerint az elmúlt 16 év visszaélései után a Fidesz felsővezetése is bíróság elé kerülhet. Szakonyi Péter és Murányi András körbejárják a vagyonvisszaszerzés jogi nehézségeit, a társadalmi igényt az igazságtételre, valamint konkrét sportberuházásokon és médiaügyeken keresztül mutatják be a rendszerszintű korrupciót.
00:12 – A vádlottak padja: „Nem maradhatnak érinthetetlenek” – Radnai Márk súlyos ígérete a politikai elit számára.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
A beszélgetés Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének kijelentéseit elemzi, miszerint az elmúlt 16 év visszaélései után a Fidesz felsővezetése is bíróság elé kerülhet. Szakonyi Péter és Murányi András körbejárják a vagyonvisszaszerzés jogi nehézségeit, a társadalmi igényt az igazságtételre, valamint konkrét sportberuházásokon és médiaügyeken keresztül mutatják be a rendszerszintű korrupciót.
00:12 – A vádlottak padja: „Nem maradhatnak érinthetetlenek” – Radnai Márk súlyos ígérete a politikai elit számára.
04:47 – A hidegélelem: Miért érdemes már most készülni a számonkérésre?
07:11 – Egy hónap türelem: Konkrét ígéret egy érkező „társadalmi egyeztetésről”.
11:15 – Az „Aranykonvoj” ügy: Hogyan érhetnek el a szálak egészen a miniszterelnökig?
13:00 – Családi biznisz állami pénzből: A 70 milliárdos akadémia és a férj-feleség kapcsolat háttere.
TRUMP KI NEM ÁLLHATJA A LÚZEREKET – FELCSUTI BALÁZS ORBÁN BUKÁSÁRÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.30.
Trump ki nem állhatja a lúzereket – Felcsuti Balázs Orbán bukásáról.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.30.
Trump ki nem állhatja a lúzereket – Felcsuti Balázs Orbán bukásáról.
ÚJRAÉLESZTENÉ A TISZA-KORMÁNY A MÉLYPONTRA JUTOTT NÉMET-MAGYAR KAPCSOLATOKAT | ATV ÉLŐ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.07.30.
Budapestre látogat Markus Söder bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, akit Magyar Péter miniszterelnök fogad. Közös sajtótájékoztatójukat az ATV YouTube élőben közvetíti.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.07.30.
Budapestre látogat Markus Söder bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, akit Magyar Péter miniszterelnök fogad. Közös sajtótájékoztatójukat az ATV YouTube élőben közvetíti.
SZIJJÁRTÓ PÉTER ÉS A KÍNAIAK: MAGYAR ÉRDEK VAGY NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT?
VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.30.
Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.
Részletek a műsorból:
Mik a tanulságai Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének?
Ablonczy Bálint: „Komikus lett volna, ha most elmondja, hogy a világ milyen irányba megy, miközben ő Magyarországon egy 19-21 százalékos pártnak az elnöke. (…) Abból, hogy teljesen visszaszorult a világpolitikai elmélkedés és az Európa jövőjével kapcsolatos bölcsködés, az volt a benyomásom, hogy hosszú időre alapvetően egy belpolitikai értékeléssorozat kezdődik; a további Tusnádokon, amennyiben lesznek, Orbán Viktor erre fog összpontosítani.”
Magyari Péter: „Megpróbálta újrakeretezni, részben -értelmezni a saját korábbi álláspontjait. Mintegy kikérte magának, hogy ő nem volt soha oroszpárti, ő mindig magyarpárti volt, és ez a 2026-os parlamenti választási kampány egyik nagy hazugsága volt, amit sikeresen átültetett túl sok ember fejébe a Tisza Párt. Ezt most elintézte azzal, hogy »nem, nem voltam az«. De mégis miért gondolhattuk azt, hogy ő mégiscsak oroszpárti? (…) A 2026-os évértékelőjén például azt mondta, hogy »akik szeretik a szabadságot, azoknak nem Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk«, Putyin kritikája pedig szerinte színvonaltalan politikai megközelítés. Ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint oroszpártiság, főleg egy olyan helyzetben, mikor az Európai Unió gyakorlatilag háborút vív Oroszországgal.”
Mit gondoljunk Szijjártó Péter új, BYD-s állásáról?
Ablonczy Bálint: „Nagyon súlyos szuverenitási kérdés. (…) Joggal merül fel, hogy egészen pontosan kinek, minek és hogyan is dolgozott Szijjártó Péter? Tehát ha annál a cégnél köt ki, ott tartanak számot az ő tudására, kapcsolatrendszerére, amely cég az egyik első számú kedvezményezettje volt az általa arca-névvel vállalt külgazdasági politikának, akkor jogosan merül fel: vajon az egyéni érdek, a BYD-érdek, a kínai ipar érdeke, az orosz érdek vezényelte-e a magyar külpolitikát, vagy a magyar érdek és a magyar szuverenitás? Nem lehet ezt fél kézzel lesöpörni.”
Lesz-e 1000 forint a benzin az iráni háború miatt?
Magyari Péter: „Emelkedésre van esély, de azt hiszem, hogy az 1000 forintot nem fogja elérni. Nagyon látszik, hogy a Trump-kormányzat – akármennyi irracionalitás és őrület érkezik felőlük, és retorikában akármennyire hajmeresztőek is a dolgok – eddig nagyon ügyesen csinálta a kötéltáncot. Mindig megoldották, hogy lefelé induljon el az olajár egy-egy meglódulás után. Talán lehet abban bízni, hogy erre vigyáznak továbbra is. Ha muszáj tippelnem, akkor azt mondom, hogy 750 fölé nem megy.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.30.
Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.
Részletek a műsorból:
Mik a tanulságai Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének?
Ablonczy Bálint: „Komikus lett volna, ha most elmondja, hogy a világ milyen irányba megy, miközben ő Magyarországon egy 19-21 százalékos pártnak az elnöke. (…) Abból, hogy teljesen visszaszorult a világpolitikai elmélkedés és az Európa jövőjével kapcsolatos bölcsködés, az volt a benyomásom, hogy hosszú időre alapvetően egy belpolitikai értékeléssorozat kezdődik; a további Tusnádokon, amennyiben lesznek, Orbán Viktor erre fog összpontosítani.”
Magyari Péter: „Megpróbálta újrakeretezni, részben -értelmezni a saját korábbi álláspontjait. Mintegy kikérte magának, hogy ő nem volt soha oroszpárti, ő mindig magyarpárti volt, és ez a 2026-os parlamenti választási kampány egyik nagy hazugsága volt, amit sikeresen átültetett túl sok ember fejébe a Tisza Párt. Ezt most elintézte azzal, hogy »nem, nem voltam az«. De mégis miért gondolhattuk azt, hogy ő mégiscsak oroszpárti? (…) A 2026-os évértékelőjén például azt mondta, hogy »akik szeretik a szabadságot, azoknak nem Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk«, Putyin kritikája pedig szerinte színvonaltalan politikai megközelítés. Ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint oroszpártiság, főleg egy olyan helyzetben, mikor az Európai Unió gyakorlatilag háborút vív Oroszországgal.”
Mit gondoljunk Szijjártó Péter új, BYD-s állásáról?
Ablonczy Bálint: „Nagyon súlyos szuverenitási kérdés. (…) Joggal merül fel, hogy egészen pontosan kinek, minek és hogyan is dolgozott Szijjártó Péter? Tehát ha annál a cégnél köt ki, ott tartanak számot az ő tudására, kapcsolatrendszerére, amely cég az egyik első számú kedvezményezettje volt az általa arca-névvel vállalt külgazdasági politikának, akkor jogosan merül fel: vajon az egyéni érdek, a BYD-érdek, a kínai ipar érdeke, az orosz érdek vezényelte-e a magyar külpolitikát, vagy a magyar érdek és a magyar szuverenitás? Nem lehet ezt fél kézzel lesöpörni.”
Lesz-e 1000 forint a benzin az iráni háború miatt?
Magyari Péter: „Emelkedésre van esély, de azt hiszem, hogy az 1000 forintot nem fogja elérni. Nagyon látszik, hogy a Trump-kormányzat – akármennyi irracionalitás és őrület érkezik felőlük, és retorikában akármennyire hajmeresztőek is a dolgok – eddig nagyon ügyesen csinálta a kötéltáncot. Mindig megoldották, hogy lefelé induljon el az olajár egy-egy meglódulás után. Talán lehet abban bízni, hogy erre vigyáznak továbbra is. Ha muszáj tippelnem, akkor azt mondom, hogy 750 fölé nem megy.”
MAGYAR GYÖRGY: A FIDESZ MOST AZT KÉRI SZÁMON, AMIT TIZENHAT ÉVEN ÁT MAGA SZÁMOLT FEL
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.29.
Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.
Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét
Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.
Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.
Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.
Visszanyalhatnak a saját szabályok
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.
Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.
Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.
A szerepek felcserélődtek a magyar politikában
A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.
"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.
Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.29.
Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.
Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét
Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.
Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.
Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.
Visszanyalhatnak a saját szabályok
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.
Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.
Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.
A szerepek felcserélődtek a magyar politikában
A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.
"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.
Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.
ROGÁN ANTAL TÉNYLEG DÉL-AMERIKÁBA MENEKÜLT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.29.
Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!
00:00 - 00:56 Beköszön
00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier
06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.29.
Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!
00:00 - 00:56 Beköszön
00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier
06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás
57:51Elköszön
ORBÁN LEGNAGYOBB HÚZÁSA, MOST A FIDESZRE ÜTHET VISSZA
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
Orbán legnagyobb húzása, most a Fideszre üthet vissza.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
Orbán legnagyobb húzása, most a Fideszre üthet vissza.
SZABÓ ANDREA: A FIDESZ SORSA ORBÁN VIKTOR SORSÁN MÚLIK
SZINTEN TÚL PODCAST
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.29.
Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.
Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.
Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.29.
Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.
Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.
Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.
00:00 Intro
02:00 A Tisza megtorpanása
08:04 Kinek sok a triggerelés?
11:39 A Tisza karakterei
13:33 Mit vár el a társadalom?
16:46 Hogy áll a keretezési verseny?
19:12 Mit van a Tisza szavazók fejében?
21:52 Őszig tart a türelem
25:57 Őszinte beszéd a társadalommal
29:00 A Tisza szavazók elkötelezettsége
32:13 Visszatérhet a Fidesz?
34:32 Nem menthető a Fidesz-brand
37:11 Orbán Viktor sorsán múlik a Fidesz sorsa
41:49 A választási korhatár leszállítása
49:48 Generációk konfliktusa
53:37 A Fidesz és a fiatalok konfliktusa
KORÁBBI LEGFŐBB ÜGYÉSZ: POLT PÉTER KÖVETKEZHET - ORBÁN SEM ÉRINTHETETLEN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.29.
Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.29.
Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.
2026. július 29., szerda
MEGPRÓBÁLT ÚGY SAKKOZNI A PÁRTJÁN BELÜL, MINT KORÁBBAN ORBÁN, AZTÁN AZ ARCÁBA ROBBANT AZ EGÉSZ
TELEX
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2026.07.29.
„Reménykedett, hogy néhány tag megváltoztatja a döntését, fel akart ajánlani befutó helyeket a választások előtt”, ezzel visszacsábítani a szakadárokat a Jog és Igazságosságba (PiS) – mondta a Telexnek Michał Kokot, a Gazeta Wyborcza újságírója Jarosław Kaczyński PiS-alapító és -elnök keddi lépéseiről. Szerdára végleg eldőlt, hogy a korábbi PiS-es kormányfő, Mateusz Morawiecki, valamint a párt közel 40 képviselője és szenátora új frakciót hoz létre.
Kokot szerint Kaczyński Morawieckire próbálja majd tolni a felelősséget a kialakult helyzet miatt. Kaczyński kedd délután 5-re hívta össze a politikai bizottságot a pártból egy ideje már kikacsintó szakadárok ügyében. A korábbi ultimátumai ellenére azonban nem akarta azonnal kizárni azonnal Morawieckit és embereit, inkább azt javasolta, hogy az érintett 44 politikus ügye a párt fegyelmi testületéhez kerüljön. Az több hét lesz, mire ők döntenek – mondta Kokot. Morawiecki azonban nem akart belemenni a játékba, ezért is jelentette be szerdán a saját frakció megalakítását.
„Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy parlamenti klubot” – reagált a parlament alsóházában, a szejmben Morawiecki. Új klubja, magyarul frakciója, a Fejlődés Plusz (Rozwój Plus) valóban szerves fejlődés eredménye:
„Az utóbbi időben nagyon furcsa, teljesen felesleges pártjátékoknak lehettünk tanúi. A jövőbe akarunk tekinteni, és a lengyelek jólétéért, egy erős hadseregért és a lengyelek erős kulturális identitásáért akarunk harcolni. Nem akarunk pártviszályokba keveredni” – mondta az Onet beszámolója szerint. „Két lépést előre, egyet hátra, majd fordítva” – jellemezte a PiS vezetésének mozgását, hozzátéve, „az igazi megosztók, ezek a cselszövők továbbra is így fognak viselkedni”.
Morawiecki is felhozta az utóbbi napokban sokat hallott „kéttüdős” hasonlatot. Eszerint a párt két tüdeje a mérsékelt és a keményvonalasabb irányzat, és utóbbi köré kellett volna szerveződnie, de ő más utat választott. Azt mondta, nem érdeklik a szakadárok ellen folyamatban lévő eljárások, ahogy az sem, hogy egyes jogászok szerint a kilépni készülők még a PiS tagjai-e, vagy sem. A volt kormányfő azt is világossá tette, hogy változatlanul támadni akarják „Donald Tusk nagyon rossz kormányát”, és felhívni a figyelmet „azokra a hibákra, szabálytalanságokra és csalásokra, amiket ez a kormány elkövet”...
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2026.07.29.
Kokot szerint Kaczyński Morawieckire próbálja majd tolni a felelősséget a kialakult helyzet miatt. Kaczyński kedd délután 5-re hívta össze a politikai bizottságot a pártból egy ideje már kikacsintó szakadárok ügyében. A korábbi ultimátumai ellenére azonban nem akarta azonnal kizárni azonnal Morawieckit és embereit, inkább azt javasolta, hogy az érintett 44 politikus ügye a párt fegyelmi testületéhez kerüljön. Az több hét lesz, mire ők döntenek – mondta Kokot. Morawiecki azonban nem akart belemenni a játékba, ezért is jelentette be szerdán a saját frakció megalakítását.
„Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy parlamenti klubot” – reagált a parlament alsóházában, a szejmben Morawiecki. Új klubja, magyarul frakciója, a Fejlődés Plusz (Rozwój Plus) valóban szerves fejlődés eredménye:
a Jog és Igazságosság túlzott szélsőjobbra tolódásától megcsömörlött Morawiecki helyzete nyárra tarthatatlanná vált.
„Az utóbbi időben nagyon furcsa, teljesen felesleges pártjátékoknak lehettünk tanúi. A jövőbe akarunk tekinteni, és a lengyelek jólétéért, egy erős hadseregért és a lengyelek erős kulturális identitásáért akarunk harcolni. Nem akarunk pártviszályokba keveredni” – mondta az Onet beszámolója szerint. „Két lépést előre, egyet hátra, majd fordítva” – jellemezte a PiS vezetésének mozgását, hozzátéve, „az igazi megosztók, ezek a cselszövők továbbra is így fognak viselkedni”.
Morawiecki is felhozta az utóbbi napokban sokat hallott „kéttüdős” hasonlatot. Eszerint a párt két tüdeje a mérsékelt és a keményvonalasabb irányzat, és utóbbi köré kellett volna szerveződnie, de ő más utat választott. Azt mondta, nem érdeklik a szakadárok ellen folyamatban lévő eljárások, ahogy az sem, hogy egyes jogászok szerint a kilépni készülők még a PiS tagjai-e, vagy sem. A volt kormányfő azt is világossá tette, hogy változatlanul támadni akarják „Donald Tusk nagyon rossz kormányát”, és felhívni a figyelmet „azokra a hibákra, szabálytalanságokra és csalásokra, amiket ez a kormány elkövet”...
IGENCSAK ÉRDEKLŐDNEK A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBAN A VOLT NAV-ELNÖK ROKONAINAK ÁLLAMKINCSTÁROS BIZNISZE IRÁNT
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2026.07.29.
Hivatalos vizsgálatot indíthat a Pénzügyminisztérium az államkincstár és a korábbi NAV-elnök családi cégének összefonódása miatt.
Részletes tényfeltáró és jogi elemzés készült a Pénzügyminisztériumnak a Magyar Államkincstár (MÁK), illetve a nyugdíjfolyósító informatikai kiszolgáltatottságáról, a legfrissebb 150 millió forintos megbízásról, a verseny nélküli közbeszerzésekről, valamint a tulajdonosi-személyi összefonódásokról, amelyeket a Népszava korábban több cikkben is bemutatott. A lapunkhoz eljutott információk szerint a feltárt helyzet „kifejezett szakmai és hatósági érdeklődést váltott ki” a Kármán András vezette tárcánál.
Az elemzés rendszerszintű veszélyhelyzetként írja le a kincstári informatikai rendszer részeként működő GovSys iratkezelő rendszert. A fejlesztés és az üzemeltetés eszerint súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat mutat, amelyek kimeríti a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúját, ráadásul olyan mértékű informatikai kiszolgáltatottságot idéznek elő, amely nemzetbiztonsági kockázatként is értelmezhetőek. Korábbi jelentéseiben egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet arra, hogy
A jelentés írói szerint a New Age Software (NAS) Kft. és a hozzá szorosan kapcsolódó Professzionál Informatikai Zrt. évtizedes beágyazottsággal, közbeszerzési eljárások szisztematikus megkerülésével tart fenn kizárólagos pozíciót a nyugdíj-ügyviteli és iratkezelési piacon. Ahogy arról lapunk elsőként számolt be, a MÁK idén júliusban újabb 150 millió forintos szolgáltatási keretszerződést kötött a NAS Kft.-vel a GovSys rendszer üzemeltetésére, miután az előző ugyanerre kötött 348 millió forintos kontraktus januárban lejárt. A cégnek ezenfelül van egy másik jelenleg is hatályos határozatlan időre szóló vállalkozási keretszerződése is jogszabálykövetésre 529,4 millió forint értékben. A lapunkhoz eljutott elemzés szerint a teljesítési igazolásokban és elszámolásokban szereplő munkaórák túlzóak. A cég számos MÁK-nál nyilvántartott korábbi szerződése között akad 1,3 milliárdról szóló is „informatikai karbantartás támogatására, személyzet biztosítására”...
Szerző: SZALAI ANNA
2026.07.29.
Részletes tényfeltáró és jogi elemzés készült a Pénzügyminisztériumnak a Magyar Államkincstár (MÁK), illetve a nyugdíjfolyósító informatikai kiszolgáltatottságáról, a legfrissebb 150 millió forintos megbízásról, a verseny nélküli közbeszerzésekről, valamint a tulajdonosi-személyi összefonódásokról, amelyeket a Népszava korábban több cikkben is bemutatott. A lapunkhoz eljutott információk szerint a feltárt helyzet „kifejezett szakmai és hatósági érdeklődést váltott ki” a Kármán András vezette tárcánál.
Az elemzés rendszerszintű veszélyhelyzetként írja le a kincstári informatikai rendszer részeként működő GovSys iratkezelő rendszert. A fejlesztés és az üzemeltetés eszerint súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat mutat, amelyek kimeríti a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúját, ráadásul olyan mértékű informatikai kiszolgáltatottságot idéznek elő, amely nemzetbiztonsági kockázatként is értelmezhetőek. Korábbi jelentéseiben egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet arra, hogy
a kincstári informatikai rendszerek „több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek”, ami sérülékennyé és korrupciógyanússá teszi az állam legkritikusabb adataihoz kapcsolódó szoftverek felügyeletét.
A jelentés írói szerint a New Age Software (NAS) Kft. és a hozzá szorosan kapcsolódó Professzionál Informatikai Zrt. évtizedes beágyazottsággal, közbeszerzési eljárások szisztematikus megkerülésével tart fenn kizárólagos pozíciót a nyugdíj-ügyviteli és iratkezelési piacon. Ahogy arról lapunk elsőként számolt be, a MÁK idén júliusban újabb 150 millió forintos szolgáltatási keretszerződést kötött a NAS Kft.-vel a GovSys rendszer üzemeltetésére, miután az előző ugyanerre kötött 348 millió forintos kontraktus januárban lejárt. A cégnek ezenfelül van egy másik jelenleg is hatályos határozatlan időre szóló vállalkozási keretszerződése is jogszabálykövetésre 529,4 millió forint értékben. A lapunkhoz eljutott elemzés szerint a teljesítési igazolásokban és elszámolásokban szereplő munkaórák túlzóak. A cég számos MÁK-nál nyilvántartott korábbi szerződése között akad 1,3 milliárdról szóló is „informatikai karbantartás támogatására, személyzet biztosítására”...
A REMÉNY KÉZBESÍTŐI – ÉLETVESZÉLYBEN DOLGOZNAK AZ UKRÁN FRONTPOSTÁSOK
VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.29.
Hiába tart több mint 1600 napja a nagyléptékű háború Ukrajnában, a normalitás jelei a front közelében is megvannak még. Működik például a posta. A Válasz Online riportere az oroszok által megszállt Kinburn-félszigettel szembeni partszakasz falvaiba kísérte el az ukrán állami posta két dolgozóját Mikolajiv megyében. Riport állhatatosságról, szorgalomról – meg némi reményvesztettségről.
3653 hrivnya 41 kopijka. 25 737 forint. Cikkünk írásakor legalábbis. Tavaly ilyenkor 29 700 volt. 2022. február 24-én meg 39 200. Mindegy, mennyit ér, a néni a falu közepén várja a kézbesítőt. Aki huszonharmadik éve ugyanaz. Jelenség. Ráadásul még hajlandó idejönni. Kis pletykálás a padon, aztán végre megérkezik. Előveszi a bezacskózott bankjegyeket, majd gondosan leszámolja a summát. Egyhavi nyugdíjat. „Raz, dva, tri, csotiri. Raz, dva, tri, csotiri” – a bankjegyek diszkréten gyűlnek az asztalon. Hrihorij Szkovoroda, Leszja Ukrajinka, Tarasz Sevcsenko: az ukrán irodalom nagyjai most az 500-as, 200-as és 100-as papírpénzre nyomtatva okoznak katarzist. Más öröm nemigen van...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.29.
3653 hrivnya 41 kopijka. 25 737 forint. Cikkünk írásakor legalábbis. Tavaly ilyenkor 29 700 volt. 2022. február 24-én meg 39 200. Mindegy, mennyit ér, a néni a falu közepén várja a kézbesítőt. Aki huszonharmadik éve ugyanaz. Jelenség. Ráadásul még hajlandó idejönni. Kis pletykálás a padon, aztán végre megérkezik. Előveszi a bezacskózott bankjegyeket, majd gondosan leszámolja a summát. Egyhavi nyugdíjat. „Raz, dva, tri, csotiri. Raz, dva, tri, csotiri” – a bankjegyek diszkréten gyűlnek az asztalon. Hrihorij Szkovoroda, Leszja Ukrajinka, Tarasz Sevcsenko: az ukrán irodalom nagyjai most az 500-as, 200-as és 100-as papírpénzre nyomtatva okoznak katarzist. Más öröm nemigen van...
A KULTÚRAROMBOLÁS ÉS A KORRUPCIÓ TALÁLKOZÁSA ORBÁN VIKTOR BONCASZTALÁN
PUZSÉR RÓBERT VIDEÓ
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2026.07.29.
A kultúrarombolás és a korrupció találkozása Orbán Viktor boncasztalán.
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2026.07.29.
A kultúrarombolás és a korrupció találkozása Orbán Viktor boncasztalán.
LACZÓ ADRIENN: ORBÁNT ÜGYVÉDKÉNT NEM VÉDENÉM
KLUBRÁDIÓ / VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.29.
A Vágjunk a Közepébe! új adásának vendége Laczó Adrienn ügyvéd, korábban - 24 éven át - bíró, akit nemrégiben még köztársasági elnöknek is javasoltak. Mint mondja, az az igazságszolgáltatás, amelyben ő sokáig dolgozott, már nem létezik, ugyanakkor nemcsak sok tisztességes bíró, hanem számos olyan, kiváló ügyész is dolgozik még a rendszerben, aki politikailag nem érintett az elmúlt 16 év eseményeiben. Ezért képesnek tartja az egész szervezetet arra, hogy a várható elszámoltatások súlyos feladataival megbirkózzon. Arra viszont nemet mondana ügyvédként, ha a volt miniszterelnök őt kérné fel a védelmére. Az ukrán pénzszállítók képviseletét némi töprengés után vállalták el az ügyvédi irodában, mert biztosak voltak abban, hogy az akció szálai a legmagasabb szintekig vezetnek, de éppen ez lehet az a banánhéj, amelyen a legfőbb döntéshozók elcsúsznak.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.29.
A Vágjunk a Közepébe! új adásának vendége Laczó Adrienn ügyvéd, korábban - 24 éven át - bíró, akit nemrégiben még köztársasági elnöknek is javasoltak. Mint mondja, az az igazságszolgáltatás, amelyben ő sokáig dolgozott, már nem létezik, ugyanakkor nemcsak sok tisztességes bíró, hanem számos olyan, kiváló ügyész is dolgozik még a rendszerben, aki politikailag nem érintett az elmúlt 16 év eseményeiben. Ezért képesnek tartja az egész szervezetet arra, hogy a várható elszámoltatások súlyos feladataival megbirkózzon. Arra viszont nemet mondana ügyvédként, ha a volt miniszterelnök őt kérné fel a védelmére. Az ukrán pénzszállítók képviseletét némi töprengés után vállalták el az ügyvédi irodában, mert biztosak voltak abban, hogy az akció szálai a legmagasabb szintekig vezetnek, de éppen ez lehet az a banánhéj, amelyen a legfőbb döntéshozók elcsúsznak.
KI LESZ A KÖVETKEZŐ? - A MAGYAROK NAGY RÉSZE NEM TUDJA, KI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
KLIKKTV
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.07.29.
Valóban hibázott Magyar Péter a köztársasági elnök jelölésének kezelésével? Mi vezetett Polgár Judit visszalépéséhez, és milyen politikai következményei lehetnek az elmúlt napok eseményeinek? A Vanília Puccs vendégei, Bedő Dávid, Horn Gábor és Juhász Bence részletesen elemzik, hogyan alakult a TISZA elnökjelölési folyamata, miért váltott ki ekkora társadalmi vitát a jelölés, és helyes döntés volt-e a nyilvános társadalmi egyeztetés kezdeményezése. Szó esik arról is, hogy mennyire fontos a köztársasági elnök személye a magyar politikai rendszerben, valóban szükség van-e jogász államfőre, valamint arról, hogyan hat a folyamatos politikai címkézés a közéletre. A beszélgetésben felmerül Magyar Péter bocsánatkérése, a TISZA stratégiája, a társadalmi megosztottság, valamint az is, milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie egy olyan köztársasági elnöknek, aki képes lehet hidat építeni a politikai táborok között.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.07.29.
Valóban hibázott Magyar Péter a köztársasági elnök jelölésének kezelésével? Mi vezetett Polgár Judit visszalépéséhez, és milyen politikai következményei lehetnek az elmúlt napok eseményeinek? A Vanília Puccs vendégei, Bedő Dávid, Horn Gábor és Juhász Bence részletesen elemzik, hogyan alakult a TISZA elnökjelölési folyamata, miért váltott ki ekkora társadalmi vitát a jelölés, és helyes döntés volt-e a nyilvános társadalmi egyeztetés kezdeményezése. Szó esik arról is, hogy mennyire fontos a köztársasági elnök személye a magyar politikai rendszerben, valóban szükség van-e jogász államfőre, valamint arról, hogyan hat a folyamatos politikai címkézés a közéletre. A beszélgetésben felmerül Magyar Péter bocsánatkérése, a TISZA stratégiája, a társadalmi megosztottság, valamint az is, milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie egy olyan köztársasági elnöknek, aki képes lehet hidat építeni a politikai táborok között.
NEM MONDOK LE! - WINDISCH LÁSZLÓ A DELLÁBAN | 24.HU
DELLA / 24.HU PODCAST
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.07.29.
A Fidesz kampányköltései ellenőrzésének része lesz az NKA-botrány - derül ki az Állami Számvevőszék elnökével készült interjúnkból.
00:00:00 Adáskezdés
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.07.29.
A Fidesz kampányköltései ellenőrzésének része lesz az NKA-botrány - derül ki az Állami Számvevőszék elnökével készült interjúnkból.
00:00:00 Adáskezdés
00:01:27 Le lehet mondatni az ÁSZ elnökét?
00:07:04 Meg tudják puccsolni a kormányt az állami hivatalnokok?
00:13:07 Hogy loptak, és mit nem láttak a számvevők?
00:16:35 Biró Ferenc elmozdításáról: szerencsétlen jogi helyzet
00:23:54 Méltánytalan volt Sulyok Tamás elmozdítása?
00:31:25 Jogszabályok módosításával kényszerítik távozásra Windisch Lászlót?
00:38:53 NKA-botrány: kampányfinanszírozás volt?
00:48:26 Hol tart a jegybankbotrány felgöngyölítése?
ÉLŐ: INDULHAT A FIDESZ-ÉRA GYERMEKVÉDELMI BOTRÁNYAINAK FELTÁRÁSA
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.07.29.
Elkezdi munkáját a parlament Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottsága. Az Országgyűlés azért hozta létre a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságot, hogy feltárja a kegyelmi botrány felelőseit, kivizsgálja a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű válságát, és átfogó javaslatokat dolgozzon ki a gyermekek biztonságának megerősítésére.
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: KONTROLL
2026.07.29.
Elkezdi munkáját a parlament Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottsága. Az Országgyűlés azért hozta létre a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságot, hogy feltárja a kegyelmi botrány felelőseit, kivizsgálja a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű válságát, és átfogó javaslatokat dolgozzon ki a gyermekek biztonságának megerősítésére.
ITT NÉZHETŐ MEG
ÜLÉSEZIK A VÉGREHAJTÁSI VISSZAÉLÉSEKET FELTÁRÓ VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG
YOUTUBE / ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
Szerző: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.07.29.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
Szerző: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.07.29.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
VAN BEUTALÓ, MÉG SINCS IDŐPONT – ÍGY MŰKÖDIK A LÁTHATATLAN VÁRÓLISTA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN - AKI ÜGYES ÉS KITARTÓ, BEJUT – AKI NEM, AZ LEMORZSOLÓDIK
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.07.29.
Hiába van érvényes beutaló, az online rendszerben leginkább nincs időpont, aki pedig telefonon is próbálkozik gyakran azt a választ kapja: „próbálja holnap”. A Medical Online újságírója, Tarcza Orsolya több kórház, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium válaszai alapján mutatja be, mi áll az úgynevezett „láthatatlan várólisták” hátterében.
Az írás szerint az EgészségAblakban sok esetben azért nem láthatók időpontok, mert a rendelők csak korlátozott számú új előjegyzést nyitnak meg naponta, amelyek percek alatt betelnek. A digitális infrastruktúra létezik, a beteg útja azonban nem a digitális rendszeren át vezet. Az EgészségAblak és a JIR működik, kötelező feltölteni az időpontokat – mégis a betegek telefonálnak, e-maileznek, és „holnap” ígérettel verik át őket. Vagyis a modernizáció formailag megvalósult,
Ez az a szakadék, amelyet a cikk „fantomvárólistáknak” nevez – látható a tünete, láthatatlan az adatbázisban.
A tanulsága a gyakorlatnak a kapacitás és az ellátási felelősség egymásnak feszítése. A cikkből kiderül az is, hogy a kórházak nem önkényesen zárnak el időpontokat – Kistarcsán például ugyanazok az orvosok látják a fekvőbetegosztályt, adják az ügyeletet és biztosítják a 24 órás endoszkópos készenlétet. A kapacitás 70–80 százalékát kontrollra visszarendelt betegek foglalják el, a publikus időpontok másfél óra alatt elfogynak. Azaz az időpontfoglalás csapdája, hogy
Így aki ügyes és kitartó, bejut – aki nem, az lemorzsolódik...
Szerző: DANÓ ANNA
2026.07.29.
Az írás szerint az EgészségAblakban sok esetben azért nem láthatók időpontok, mert a rendelők csak korlátozott számú új előjegyzést nyitnak meg naponta, amelyek percek alatt betelnek. A digitális infrastruktúra létezik, a beteg útja azonban nem a digitális rendszeren át vezet. Az EgészségAblak és a JIR működik, kötelező feltölteni az időpontokat – mégis a betegek telefonálnak, e-maileznek, és „holnap” ígérettel verik át őket. Vagyis a modernizáció formailag megvalósult,
a beteg gyakorlata azonban változatlan: az időpontot nem a rendszer adja, hanem a beteg szerzi meg napi próbálkozásokkal.
Ez az a szakadék, amelyet a cikk „fantomvárólistáknak” nevez – látható a tünete, láthatatlan az adatbázisban.
A tanulsága a gyakorlatnak a kapacitás és az ellátási felelősség egymásnak feszítése. A cikkből kiderül az is, hogy a kórházak nem önkényesen zárnak el időpontokat – Kistarcsán például ugyanazok az orvosok látják a fekvőbetegosztályt, adják az ügyeletet és biztosítják a 24 órás endoszkópos készenlétet. A kapacitás 70–80 százalékát kontrollra visszarendelt betegek foglalják el, a publikus időpontok másfél óra alatt elfogynak. Azaz az időpontfoglalás csapdája, hogy
a szakorvosi ellátást keresők száma folyamatosan meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, és ezt a feszültséget a rendszer nem a várólista átlátható kezelésével oldja fel, hanem a betegek egyéni kreativitására hárítja.
Így aki ügyes és kitartó, bejut – aki nem, az lemorzsolódik...
„A FELVÉTELI A LEGJOBB SZÁNDÉK MELLETT IS TÖKÉLETLEN ESZKÖZ” – FOLYTATÓDIK AZ OKTATÁSI VITA
VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: KELENHEGYI ANDOR
2026.07.29.
Hogyan segítjük elő, hogy a kiválasztott tehetség a lehető legjobban kiaknázza a rendelkezésére álló lehetőségeket? Kelenhegyi Andor szerint erre a kérdésre kellene inkább válaszolni ahelyett, hogy a felvételikről vitatkozunk. „A tehetséggondozás legfontosabb kérdése ugyanis nem az, hogy kiket választunk ki tizenkét évesen, hanem az, hogy kik maradnak kíváncsiak húsz évvel később is.” A Milestone Intézet oktatási igazgatója a Válasz Online-on futó vitához szól hozzá.
Az elmúlt hetek érdekes, színvonalas vitával ajándékozták meg a magyar társadalmat. A Válasz Online hasábjain egy hármas interjúban Kende Ágnes oktatásszociológus, valamint Kampós András és Horváth Bálint gimnáziumigazgatók vitatkoztak a korai szelekció és az elitgimnáziumok szerepéről. Erre válaszul egy vitacikkben Halácsy Péter fogalmazta meg a magyar középiskolai rendszer egyik nagy problémáját: hogy az eredendően helyi igények kielégítésére létrehozott középiskolai felvételi az elmúlt évtizedekben nemcsak az elit reprodukciójának eszközévé, de egyúttal a társadalom egészét formáló erővé vált.
A Milestone Intézetben az elmúlt tizenöt évben több mint kétezer, közel kétszáz magyarországi iskolából érkező középiskolással dolgoztunk együtt. Így nemcsak a felvételi időszakban látjuk őket, hanem későbbi, egyetemi és szakmai pályájuk kezdetén is.
A Válasz Online-vita résztvevői – nézetkülönbségeik ellenére – ugyanabból a feltételezésből indultak ki. Valamennyien a kiválasztás pillanatát illetve eljárását tekintették a legfontosabbnak. Arról gondolkodtak, hogyan és milyen életkorban kerülnek be egy elitintézménybe a diákok. Miközben a vita szinte teljes egészében a belépés feltételeiről szólt, jóval kevesebb szó esett arról, ami ezután következik.
Egy felvételi – a legjobb szándék mellett is – tökéletlen eszköz a potenciál felmérésére.
Ez a probléma a középiskolákat éppúgy sújtja, ahogy az egyetemeket, sőt, minket a Milestone-ban is. Egyrészt a dinamikusan változó képességeket egyetlen időpillanatra redukálja: azt vizsgálja, hogy február 5-én vagy éppen 6-án milyen teljesítményt nyújt egy jelentkező. Másrészt a méltányosság jegyében előre tájékoztatja a résztvevőket az értékelés paramétereiről, tehát a felvételi feladatairól. Ezzel akaratlanul is helyzetbe hozza azokat, akiknek több anyagi, időbeli erőforrásuk van, hogy az előre meghatározott feladattípusokban gyakorlatot szerezzenek. Harmadrészt: szinte semmilyen információt nem gyűjt a résztvevők hosszú távú motivációiról (azon túl, hogy a felvételi vizsgán minél jobb eredményt szeretnének elérni). Egyetlen felvételi sem tudja megmondani, hogy egy-egy jelentkezőt mi fog húsz vagy harminc évesen tanulásra, alkotásra, a közt (is) szolgáló teljesítményre ösztönözni.
A kiválasztás azonban csak a történet kezdete. Egy felvételi vizsga arról dönt, hogy kiknek biztosítunk több figyelmet, több lehetőséget, több inspirációt és nagyobb szabadságot. Éppen ezért minden szelekció mögött ott húzódik egy másik, fontosabb kérdés is:
Azt hiszem, sokkal inkább erről kellene beszélgetni...
Szerző: KELENHEGYI ANDOR
2026.07.29.
Az elmúlt hetek érdekes, színvonalas vitával ajándékozták meg a magyar társadalmat. A Válasz Online hasábjain egy hármas interjúban Kende Ágnes oktatásszociológus, valamint Kampós András és Horváth Bálint gimnáziumigazgatók vitatkoztak a korai szelekció és az elitgimnáziumok szerepéről. Erre válaszul egy vitacikkben Halácsy Péter fogalmazta meg a magyar középiskolai rendszer egyik nagy problémáját: hogy az eredendően helyi igények kielégítésére létrehozott középiskolai felvételi az elmúlt évtizedekben nemcsak az elit reprodukciójának eszközévé, de egyúttal a társadalom egészét formáló erővé vált.
A Milestone Intézetben az elmúlt tizenöt évben több mint kétezer, közel kétszáz magyarországi iskolából érkező középiskolással dolgoztunk együtt. Így nemcsak a felvételi időszakban látjuk őket, hanem későbbi, egyetemi és szakmai pályájuk kezdetén is.
A Válasz Online-vita résztvevői – nézetkülönbségeik ellenére – ugyanabból a feltételezésből indultak ki. Valamennyien a kiválasztás pillanatát illetve eljárását tekintették a legfontosabbnak. Arról gondolkodtak, hogyan és milyen életkorban kerülnek be egy elitintézménybe a diákok. Miközben a vita szinte teljes egészében a belépés feltételeiről szólt, jóval kevesebb szó esett arról, ami ezután következik.
Egy felvételi – a legjobb szándék mellett is – tökéletlen eszköz a potenciál felmérésére.
Ez a probléma a középiskolákat éppúgy sújtja, ahogy az egyetemeket, sőt, minket a Milestone-ban is. Egyrészt a dinamikusan változó képességeket egyetlen időpillanatra redukálja: azt vizsgálja, hogy február 5-én vagy éppen 6-án milyen teljesítményt nyújt egy jelentkező. Másrészt a méltányosság jegyében előre tájékoztatja a résztvevőket az értékelés paramétereiről, tehát a felvételi feladatairól. Ezzel akaratlanul is helyzetbe hozza azokat, akiknek több anyagi, időbeli erőforrásuk van, hogy az előre meghatározott feladattípusokban gyakorlatot szerezzenek. Harmadrészt: szinte semmilyen információt nem gyűjt a résztvevők hosszú távú motivációiról (azon túl, hogy a felvételi vizsgán minél jobb eredményt szeretnének elérni). Egyetlen felvételi sem tudja megmondani, hogy egy-egy jelentkezőt mi fog húsz vagy harminc évesen tanulásra, alkotásra, a közt (is) szolgáló teljesítményre ösztönözni.
A kiválasztás azonban csak a történet kezdete. Egy felvételi vizsga arról dönt, hogy kiknek biztosítunk több figyelmet, több lehetőséget, több inspirációt és nagyobb szabadságot. Éppen ezért minden szelekció mögött ott húzódik egy másik, fontosabb kérdés is:
hogyan segítjük elő azt, hogy a kiválasztott tehetség a lehető legjobban kiaknázza a rendelkezésére álló lehetőségeket?
Azt hiszem, sokkal inkább erről kellene beszélgetni...
ZŰRZAVAR A FIDESZBEN - ORBÁN LEVETTE MAGÁT A SAKKTÁBLÁRÓL
KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.29.
A Fidesz belső eróziója és a Tisza Párt megállíthatatlannak tűnő lendülete: új korszak küszöbén áll a magyar politika?” – Elemzőink górcső alá veszik a kormánypárti frakció motiválatlanságát, Orbán Viktor tusványosi beszédét és az ellenzéki térfél drasztikus átalakulását.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.29.
A Fidesz belső eróziója és a Tisza Párt megállíthatatlannak tűnő lendülete: új korszak küszöbén áll a magyar politika?” – Elemzőink górcső alá veszik a kormánypárti frakció motiválatlanságát, Orbán Viktor tusványosi beszédét és az ellenzéki térfél drasztikus átalakulását.
ORBÁNNAL FELMOSTÁK A PADLÓT – NEM LEHET MEGÁLLÍTANI A FIDESZ SZÉTESÉSÉT
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
„Vége a Fidesznek? Az elemzők szerint Orbán Viktor már csak egy 'fogatlan oroszlán', aki elmenekül a valódi politikai csaták elől, miközben pártja megállíthatatlanul esik szét.”
00:22 – Az „ellenállás” mint az új, de gyenge mesterterv.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
„Vége a Fidesznek? Az elemzők szerint Orbán Viktor már csak egy 'fogatlan oroszlán', aki elmenekül a valódi politikai csaták elől, miközben pártja megállíthatatlanul esik szét.”
00:22 – Az „ellenállás” mint az új, de gyenge mesterterv.
01:13 – Miért nincs idő az önkritikára a Fideszben?
03:42 – Párhuzam a 2002-es vereséggel: miért nem működik ma a régi recept?
07:06 – A három hiányzó pillér: se média, se üzleti körök, se tömeg.
09:42 – Miért kerüli Orbán a parlamentet? A „gyávaság” és a hitelesség kérdése.
15:08 – A végső következtetés: Teljes sorcsere vagy lassú megszűnés.
GÁBOR GYÖRGY: A SZÁRMAZÁS MINT VÁDIRAT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.07.27.
Egy minap megjelent cikk apropóján a Facebookon beszélgetés kezdődött, amihez valaki – fedje a nevét jóindulatú homály – az alábbiakat írta: „Never Again! A holokauszt-túlélők leszármazottai nem állhatnak a népirtók pártjára.”
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.07.27.
Kevés mondat képes ilyen szemérmetlenül az erkölcsi emelkedettség hangján megszólaltatni az antiszemitizmus egyik legrégibb követelését: a zsidó legyen más, mint a többi ember; feleljen meg egy különleges erkölcsi mércének; igazolja naponta, hogy méltó saját üldöztetésének emlékezetéhez.
A mondat első szavaiban még az egyetemes erkölcsi parancs visszhangját halljuk: Never Again! Soha többé. Csakhogy az egyetemesség egyetlen mondattal később eltűnik. A felszólítás már nem minden emberhez, minden államhoz, minden politikai közösséghez szól.
A mondat első szavaiban még az egyetemes erkölcsi parancs visszhangját halljuk: Never Again! Soha többé. Csakhogy az egyetemesség egyetlen mondattal később eltűnik. A felszólítás már nem minden emberhez, minden államhoz, minden politikai közösséghez szól.
Címzettjei kizárólag „a holokauszt-túlélők leszármazottai”. Nekik kell valamit tenniük vagy valamitől tartózkodniuk azért, mert a szüleiket, nagyszüleiket üldözték, deportálták, kifosztották vagy meggyilkolták.
Ez a mondat a származást erkölcsi kötelezettséggé alakítja.
Ez a mondat a származást erkölcsi kötelezettséggé alakítja.
A túlélők utódai eszerint nem autonóm személyek, akik történeti tényeket mérlegelnek, politikai véleményt alkotnak, tévedhetnek, vitatkozhatnak, dönthetnek. Ők egy örökölt történelmi szerep hordozói. Véleményük szabadságát a felmenőik szenvedése korlátozza. Mielőtt megszólalnának Izraelről, Gázáról, háborúról vagy terrorizmusról, be kell mutatniuk származási bizonyítványukat, majd erkölcsi vizsgát kell tenniük az áldozatok emlékéből.
Így lesz Auschwitzból politikai póráz.
A mondat különös kegyetlensége abban áll, hogy a holokauszt áldozatainak történetét saját leszármazottaik ellen fordítja. A nagyszülő meggyilkolása itt már nem az unoka fájdalma, öröksége vagy emlékezete, hanem az unoka elleni vádpont. „A te családoddal ez történt, tehát neked ezt kell gondolnod.” A halottak tekintélyét politikai engedelmesség kikényszerítésére használja fel. Íme az emlékezet zsarolássá alacsonyítása.
A mondat ráadásul kollektív bűnösséget sugall. Nem egy pontosan megnevezett döntést, katonai műveletet, politikust vagy jogsértést bírál. Egy egész, származás alapján meghatározott embercsoportot rendel a „népirtók pártjához”. A „leszármazottak” szóval megteremti a kollektív alanyt, a „népirtók pártjára” fordulattal pedig kiosztja rá a kollektív vádat. Nincs egyéni álláspont, nincs tényvita, nincs árnyalat: aki nem fogadja el a szerző politikai ítéletét, az a népirtókkal tart.
E logika szerint zsidó ember számára nincs megengedett tévedés, nincs vitatható értelmezés, nincs másként súlyozott történeti tapasztalat. Más ember legfeljebb téved. A holokauszt-túlélő leszármazottja azonban – ha nem azt mondja, amit elvárnak tőle – elárulja a halottait, megtagadja saját történelmét, és a gyilkosok oldalára áll.
Ez az erkölcsi kettős mérce klasszikus antiszemita szerkezet. A zsidótól mindig többet követel, majd a követelés teljesítését is ő maga ellenőrzi. Legyen erkölcsösebb, békésebb, önzetlenebb, önkritikusabb, egyetemesebb mindenki másnál. Legyen a világ lelkiismerete, de ne legyen saját érdeke. Legyen örök tanú, de ne legyen politikai akarata. Emlékezzen Auschwitzra, de kizárólag úgy, ahogyan azt kívülről előírják neki.
A mondat látszólag a zsidó áldozatokkal azonosul. Valójában megtagadja leszármazottaiktól ugyanazt az emberi szabadságot, amelyet mindenki más számára természetesnek tekint. A részvét nyelvét használja, miközben származási alapon fegyelmez. Az áldozatok emlékét idézi, miközben az utódokat morális gyámság alá helyezi.
A jóindulatú antiszemitizmus rendszerint így beszél. Nem gyűlöletet hirdet, hanem csalódottságot. Nem azt mondja, hogy a zsidók eleve rosszak, hanem azt, hogy „éppen nekik” kellene jobbnak lenniük. Nem megfosztja őket az erkölcstől, hanem olyan erkölcsi kötelességet tulajdonít nekik, amelyet senki másra nem ró. Végül pedig az ítélet ugyanoda érkezik: a zsidó azért elítélendő, mert zsidóként nem teljesítette a számára előírt szerepet.
A holokausztból semmiféle örökletes politikai álláspont nem következik. A túlélők gyermekei és unokái gondolhatnak bármit Izrael kormányáról, a gázai háborúról, a palesztinokról, a Hamász terrorjáról vagy a nemzetközi jogról. Véleményük lehet igaz vagy téves, erkölcsileg védhető vagy elítélendő. Érveiket tényekkel és ellenérvekkel kell megvizsgálni. Származásuk azonban sem érv, sem ellenérv, sem vádpont.
Aki Gázáról akar beszélni, beszéljen Gázáról. Ne Auschwitzból gyártson vádiratot a zsidók ellen. Ne a meggyilkolt nagyszülőket idézze meg azért, hogy engedelmességre kényszerítse az unokákat. Ne követelje a zsidóktól, hogy üldöztetésükért cserébe örök időkre az ő politikai nyelvét beszéljék.
A Never Again jelentése éppen az volna, hogy többé senkit sem származása alapján ítélünk meg. A mondat ezzel szemben azt állítja, hogy a zsidó származás különleges erkölcsi kötelezettségekkel jár, és aki ezeket a kívülről meghatározott kötelezettségeket nem teljesíti, az a népirtók oldalára kerül.
Aki Auschwitz halottait arra használja, hogy leszármazottaikat politikai engedelmességre kényszerítse, az nem őrzi az emlékezetet: meggyalázza. A hozzászóló „jeles értelmiségi” érzéketlen, süket, önelégült, tudatlan, ám erkölcsi fölényében tetszelgő mondata Auschwitz emlékezetét a zsidók politikai megfegyelmezésének eszközévé aljasítja.
A mondat különös kegyetlensége abban áll, hogy a holokauszt áldozatainak történetét saját leszármazottaik ellen fordítja. A nagyszülő meggyilkolása itt már nem az unoka fájdalma, öröksége vagy emlékezete, hanem az unoka elleni vádpont. „A te családoddal ez történt, tehát neked ezt kell gondolnod.” A halottak tekintélyét politikai engedelmesség kikényszerítésére használja fel. Íme az emlékezet zsarolássá alacsonyítása.
A mondat ráadásul kollektív bűnösséget sugall. Nem egy pontosan megnevezett döntést, katonai műveletet, politikust vagy jogsértést bírál. Egy egész, származás alapján meghatározott embercsoportot rendel a „népirtók pártjához”. A „leszármazottak” szóval megteremti a kollektív alanyt, a „népirtók pártjára” fordulattal pedig kiosztja rá a kollektív vádat. Nincs egyéni álláspont, nincs tényvita, nincs árnyalat: aki nem fogadja el a szerző politikai ítéletét, az a népirtókkal tart.
E logika szerint zsidó ember számára nincs megengedett tévedés, nincs vitatható értelmezés, nincs másként súlyozott történeti tapasztalat. Más ember legfeljebb téved. A holokauszt-túlélő leszármazottja azonban – ha nem azt mondja, amit elvárnak tőle – elárulja a halottait, megtagadja saját történelmét, és a gyilkosok oldalára áll.
Ez az erkölcsi kettős mérce klasszikus antiszemita szerkezet. A zsidótól mindig többet követel, majd a követelés teljesítését is ő maga ellenőrzi. Legyen erkölcsösebb, békésebb, önzetlenebb, önkritikusabb, egyetemesebb mindenki másnál. Legyen a világ lelkiismerete, de ne legyen saját érdeke. Legyen örök tanú, de ne legyen politikai akarata. Emlékezzen Auschwitzra, de kizárólag úgy, ahogyan azt kívülről előírják neki.
A mondat látszólag a zsidó áldozatokkal azonosul. Valójában megtagadja leszármazottaiktól ugyanazt az emberi szabadságot, amelyet mindenki más számára természetesnek tekint. A részvét nyelvét használja, miközben származási alapon fegyelmez. Az áldozatok emlékét idézi, miközben az utódokat morális gyámság alá helyezi.
A jóindulatú antiszemitizmus rendszerint így beszél. Nem gyűlöletet hirdet, hanem csalódottságot. Nem azt mondja, hogy a zsidók eleve rosszak, hanem azt, hogy „éppen nekik” kellene jobbnak lenniük. Nem megfosztja őket az erkölcstől, hanem olyan erkölcsi kötelességet tulajdonít nekik, amelyet senki másra nem ró. Végül pedig az ítélet ugyanoda érkezik: a zsidó azért elítélendő, mert zsidóként nem teljesítette a számára előírt szerepet.
A holokausztból semmiféle örökletes politikai álláspont nem következik. A túlélők gyermekei és unokái gondolhatnak bármit Izrael kormányáról, a gázai háborúról, a palesztinokról, a Hamász terrorjáról vagy a nemzetközi jogról. Véleményük lehet igaz vagy téves, erkölcsileg védhető vagy elítélendő. Érveiket tényekkel és ellenérvekkel kell megvizsgálni. Származásuk azonban sem érv, sem ellenérv, sem vádpont.
Aki Gázáról akar beszélni, beszéljen Gázáról. Ne Auschwitzból gyártson vádiratot a zsidók ellen. Ne a meggyilkolt nagyszülőket idézze meg azért, hogy engedelmességre kényszerítse az unokákat. Ne követelje a zsidóktól, hogy üldöztetésükért cserébe örök időkre az ő politikai nyelvét beszéljék.
A Never Again jelentése éppen az volna, hogy többé senkit sem származása alapján ítélünk meg. A mondat ezzel szemben azt állítja, hogy a zsidó származás különleges erkölcsi kötelezettségekkel jár, és aki ezeket a kívülről meghatározott kötelezettségeket nem teljesíti, az a népirtók oldalára kerül.
Aki Auschwitz halottait arra használja, hogy leszármazottaikat politikai engedelmességre kényszerítse, az nem őrzi az emlékezetet: meggyalázza. A hozzászóló „jeles értelmiségi” érzéketlen, süket, önelégült, tudatlan, ám erkölcsi fölényében tetszelgő mondata Auschwitz emlékezetét a zsidók politikai megfegyelmezésének eszközévé aljasítja.
A TISZÁNAK AZT KELL BIZONYÍTANIA, HOGY TUD FÜGGETLEN KÖZTÁRSASÁGIELNÖK-JELÖLTET ÁLLÍTANI
TELEX / 2X26 PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.07.27.
Nehéz helyzetbe kormányozta magát a Tisza Párt a köztársaságielnök-castingban, a Medián szerint ez is hozzájárulhatott enyhe népszerűség-csökkenésükhöz. Tusnádfürdőn közben Orbán Viktor ellenzéki politika helyett ellenállást hirdetett meg. Cseke Balázzsal és Simor Dániellel beszélgettünk.
00:00 Kezdés
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.07.27.
Nehéz helyzetbe kormányozta magát a Tisza Párt a köztársaságielnök-castingban, a Medián szerint ez is hozzájárulhatott enyhe népszerűség-csökkenésükhöz. Tusnádfürdőn közben Orbán Viktor ellenzéki politika helyett ellenállást hirdetett meg. Cseke Balázzsal és Simor Dániellel beszélgettünk.
00:00 Kezdés
00:29 Medián-felmérés - Vége a mézesheteknek?
04:14 Államfő-casting
20:47 Dr. Sonnevend Pál, az új alkotmánybíró
29:20 Gulyás Gergely helyére Bóka János
37:17 Tusványos - ellenzékből
47:23 Csontvázak a szekrényben
55:39 A Fidesz, mint faiskola
BOD PÉTER ÁKOS: ÁPRILISBAN DÖNTÖTTÜNK: VISSZA EURÓPÁBA. DE HOGYAN LESZÜNK SIKERESEK?
KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2026.07.25.
Beszélgetés a Közgazdasági Társaság rendezésében a "Rendszerek jönnek. Elmúlnak?" című könyvem kapcsán.
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2026.07.25.
Beszélgetés a Közgazdasági Társaság rendezésében a "Rendszerek jönnek. Elmúlnak?" című könyvem kapcsán.
LÁSZLÓ CSABA: ORBÁN RENDSZERÉNEK ELSŐ JELEI MÁR 98'-BAN LÁTSZOTTAK I BUSINESS KLUB
KLUBRÁDIÓ / BUSINESS KLUB
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.07.28.
László Csaba volt pénzügyminiszter őszintén beszél pályafutásáról, a Medgyessy-kormány kulisszatitkairól és arról, miért vállalta el a pénzügyminiszteri posztot. Felidézi az első Orbán-kormány időszakát, Simicska Lajos szerepét, valamint azt, hogy szerinte mikor kezdtek megjelenni a mai politikai rendszer előjelei. Részletesen elemzi Magyarország gazdasági helyzetét, az euró bevezetésének esélyeit és az OECD reformjavaslatait. Szó esik a populizmus veszélyeiről, a költségvetési fegyelemről és a nyugdíjrendszer jövőjéről is. Egy személyes hangvételű portréinterjú, amely egyszerre történelmi visszatekintés és aktuális gazdaságpolitikai elemzés.
00:00 – Bemutatkozás
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.07.28.
László Csaba volt pénzügyminiszter őszintén beszél pályafutásáról, a Medgyessy-kormány kulisszatitkairól és arról, miért vállalta el a pénzügyminiszteri posztot. Felidézi az első Orbán-kormány időszakát, Simicska Lajos szerepét, valamint azt, hogy szerinte mikor kezdtek megjelenni a mai politikai rendszer előjelei. Részletesen elemzi Magyarország gazdasági helyzetét, az euró bevezetésének esélyeit és az OECD reformjavaslatait. Szó esik a populizmus veszélyeiről, a költségvetési fegyelemről és a nyugdíjrendszer jövőjéről is. Egy személyes hangvételű portréinterjú, amely egyszerre történelmi visszatekintés és aktuális gazdaságpolitikai elemzés.
00:00 – Bemutatkozás
09:30 – Pénzügyminiszter lettem
18:20 – Az első Orbán-kormány
30:00 – Miért távoztam?
38:50 – Mi vár a gazdaságra?
46:00 – Euró, nyugdíj és reformok
ELŐKERÜLTEK A REJTETT FELJEGYZÉSEK: ÍGY DÖNTÖTTEK MILLIÁRDOKRÓL? – VITÉZY DÁVID
VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.07.28.
Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi Duna-hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.
Arról, milyen mozgástere volt a Fidesz-kormány államtitkáraként
Amikor közlekedési államtitkár lettem, gyakorlatilag minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak a területtől, éppen azért, mert nem voltam a bizalmi körnek a része. Az én feladatom a MÁV menetrendjére és az országos közlekedésszervezésre szorítkozott.
Arról, hogyan kerülte el a Balásy-féle megbízásokat
A Közlekedési Múzeum az én időmben soha nem adott megbízást Balásy Gyulának. Inkább saját fotóst, videóst és grafikust tartottunk, mert ez volt az egyetlen jogszerű módja annak, hogy megkerüljük a vámost. Azok mellett az árak mellett, amelyekért ezek a cégek dolgoztak, még ez is olcsóbb volt.
A megmaradt belső jegyzetekről
Olyan belső jegyzetekről van szó, amelyekről szerintem már az is azt gondolta, hogy megsemmisültek, aki írta őket. De lehet, hogy azok a kollégák, akikben nagyon bíztak, eltettek maguknak egy-egy példányt.
A mohácsi hídra kifizetett előlegről
Legyen világos: Lázár Jánosék a választás előtti utolsó munkanapon 98 százalékos előleget fizettek ki. Ha ezt nem kapjuk vissza, és nem tudunk megállapodni arról, hogy büntetés nélkül kiszállnak a kétszer kétsávos folytatásból – amelyet teljesen feleslegesen, csak a műszaki tartalom felhizlalására rendeltek el a választás előtt –, akkor nincs miről beszélni.
A Lázárinfók hátteréről
Az Építési és Közlekedési Minisztériumban több mint 150 millió forint értékben szereztek be többkamerás, élő tévéközvetítésre alkalmas technikai felszerelést, amely éppen akkor érkezett, amikor a Lázárinfók elindultak. Állami gépkocsikat használtak közvetítőkocsiként, az állami rendszerek háttértáraiban megtaláltuk a Lázárinfók anyagait, és minisztériumi munkatársak közpénzből vettek részt a rendezvények szervezésében – annak ellenére, hogy az volt az állítás: Lázár János saját zsebből fizeti ezeket.
Az autópálya-koncesszióról
Az a koncesszió, amelynél, ha egy kicsit rosszul mennek a dolgok, az állam rögtön mentőövet dob, minden, csak nem koncesszió. Az autópálya-koncesszor 1024 milliárd forint állami pénzt kapott úgy, hogy eddig egyetlen forint hitelt sem vett fel. Az állam pénzén építkezik és újít fel, miközben a létrejött műszaki tartalom nem éri el ezt az összeget, és máris veszik ki a profitot. Milyen koncesszió az, ahol még azelőtt vesznek ki profitot, hogy megépítették volna, amire vállalkoztak?
Az M6-os szakasz háromszoros áráról
Nehezen találom meg a közérdeket abban, hogy pontosan ugyanazt a feladatot háromszor annyiért adják oda verseny nélkül Mészáros Lőrincnek. Ezek olyan pontok, ahol célzott vizsgálatok zajlanak, és el tudom képzelni, hogy lesznek büntetőeljárások is.
Az M6-os visszavételéről
Az M6-osnál egyelőre annak a jogi vizsgálatát végezzük, hogy ezt visszavegyük tőlük. Innen is tájékoztatom erről az MKIF-et: ezen dolgozunk, mert teljesen elfogadhatatlannak és pofátlannak tartom, hogy ezt megpróbálták megcsinálni.
A Lázár-korszak örökségéről
Nálam kevésbé senki sem szeretne Lázár Jánossal foglalkozni. Annak örülnék, ha a magyar közlekedés- és építéspolitika nagyon szomorú, sötét korszakát, amelyet az elmúlt négy év jelentett, le tudnánk zárni és el tudnánk felejteni. Erre sajnos nincs lehetőség: tele vagyunk száz- és ezermilliárdos történetekkel, évekre előre árnyékot vető rossz döntésekkel.
A „hazaárulásról”
Soha nem alkalmazom a hazaárulás szót, mert a politikában túlhasználtnak tartom, de most már nem jut más eszembe. […] Évekig hagyták elbukni az uniós pénzeket. Amikor pedig mi vállaljuk az antikorrupciós jogszabályokat és hazahozzuk a pénzt, nekik fontosabb a saját vagyonnyilatkozatuk körüli titkolózás és az, hogy az Integritás Hatóságnak ne legyenek jogkörei, mint hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez. Erre már nehéz más szót találnom.
A NER-cégek esélyeiről
Nem lehet kizárni, hogy Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László cége nyerjen egy közbeszerzésen. Más kérdés, hogy jelenleg nem ez látszik. […] Az eddig domináns szereplők nem olcsóbbak a versenytársaiknál. Ezeket a cégeket nem éles versenyhelyzetre építették fel: a NER az építőiparát nem arra trenírozta, hogy éles versenyben helytálljon, és mindenki másnál olcsóbb legyen.
A vasútfejlesztési program valódi léptékéről
Az Ausztriától való lemaradásunk harmadát tudjuk behozni a vasúton. Szerintem ez fair vállalás Magyarország mai állapotában. […] Tavaly húszmilliárd forint ment vasútfejlesztésre. Amikor mi 3550 milliárdról beszélünk, azt mondjuk: felvesszük azt a tempót, amellyel a csehek, a lengyelek vagy az osztrákok fejlesztik a vasútjukat.
Az új HÉV-ekről
2030 nyara körül jöhetnek meg az első új HÉV-ek. Ha a tendert kiírták volna az elmúlt években, ha Lázár Jánosék nem ülnek a fenekükön, és nem állítják le szándékosan az összes vasúti beruházást, ez korábban megtörténhetett volna.
Budapestről és a főpolgármesteri ambícióról
Az, hogy a jövőben kizárom-e, hogy még többet foglalkozzam Budapesttel és induljak még a főpolgármesterségért: ilyet nyilván nem mondhatok, és nem is mondanék. Most úgy érzem, Budapestért is azzal tudok a legtöbbet tenni, ha miniszterként jól dolgozom.
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.07.28.
Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi Duna-hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.
Arról, milyen mozgástere volt a Fidesz-kormány államtitkáraként
Amikor közlekedési államtitkár lettem, gyakorlatilag minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak a területtől, éppen azért, mert nem voltam a bizalmi körnek a része. Az én feladatom a MÁV menetrendjére és az országos közlekedésszervezésre szorítkozott.
Arról, hogyan kerülte el a Balásy-féle megbízásokat
A Közlekedési Múzeum az én időmben soha nem adott megbízást Balásy Gyulának. Inkább saját fotóst, videóst és grafikust tartottunk, mert ez volt az egyetlen jogszerű módja annak, hogy megkerüljük a vámost. Azok mellett az árak mellett, amelyekért ezek a cégek dolgoztak, még ez is olcsóbb volt.
A megmaradt belső jegyzetekről
Olyan belső jegyzetekről van szó, amelyekről szerintem már az is azt gondolta, hogy megsemmisültek, aki írta őket. De lehet, hogy azok a kollégák, akikben nagyon bíztak, eltettek maguknak egy-egy példányt.
A mohácsi hídra kifizetett előlegről
Legyen világos: Lázár Jánosék a választás előtti utolsó munkanapon 98 százalékos előleget fizettek ki. Ha ezt nem kapjuk vissza, és nem tudunk megállapodni arról, hogy büntetés nélkül kiszállnak a kétszer kétsávos folytatásból – amelyet teljesen feleslegesen, csak a műszaki tartalom felhizlalására rendeltek el a választás előtt –, akkor nincs miről beszélni.
A Lázárinfók hátteréről
Az Építési és Közlekedési Minisztériumban több mint 150 millió forint értékben szereztek be többkamerás, élő tévéközvetítésre alkalmas technikai felszerelést, amely éppen akkor érkezett, amikor a Lázárinfók elindultak. Állami gépkocsikat használtak közvetítőkocsiként, az állami rendszerek háttértáraiban megtaláltuk a Lázárinfók anyagait, és minisztériumi munkatársak közpénzből vettek részt a rendezvények szervezésében – annak ellenére, hogy az volt az állítás: Lázár János saját zsebből fizeti ezeket.
Az autópálya-koncesszióról
Az a koncesszió, amelynél, ha egy kicsit rosszul mennek a dolgok, az állam rögtön mentőövet dob, minden, csak nem koncesszió. Az autópálya-koncesszor 1024 milliárd forint állami pénzt kapott úgy, hogy eddig egyetlen forint hitelt sem vett fel. Az állam pénzén építkezik és újít fel, miközben a létrejött műszaki tartalom nem éri el ezt az összeget, és máris veszik ki a profitot. Milyen koncesszió az, ahol még azelőtt vesznek ki profitot, hogy megépítették volna, amire vállalkoztak?
Az M6-os szakasz háromszoros áráról
Nehezen találom meg a közérdeket abban, hogy pontosan ugyanazt a feladatot háromszor annyiért adják oda verseny nélkül Mészáros Lőrincnek. Ezek olyan pontok, ahol célzott vizsgálatok zajlanak, és el tudom képzelni, hogy lesznek büntetőeljárások is.
Az M6-os visszavételéről
Az M6-osnál egyelőre annak a jogi vizsgálatát végezzük, hogy ezt visszavegyük tőlük. Innen is tájékoztatom erről az MKIF-et: ezen dolgozunk, mert teljesen elfogadhatatlannak és pofátlannak tartom, hogy ezt megpróbálták megcsinálni.
A Lázár-korszak örökségéről
Nálam kevésbé senki sem szeretne Lázár Jánossal foglalkozni. Annak örülnék, ha a magyar közlekedés- és építéspolitika nagyon szomorú, sötét korszakát, amelyet az elmúlt négy év jelentett, le tudnánk zárni és el tudnánk felejteni. Erre sajnos nincs lehetőség: tele vagyunk száz- és ezermilliárdos történetekkel, évekre előre árnyékot vető rossz döntésekkel.
A „hazaárulásról”
Soha nem alkalmazom a hazaárulás szót, mert a politikában túlhasználtnak tartom, de most már nem jut más eszembe. […] Évekig hagyták elbukni az uniós pénzeket. Amikor pedig mi vállaljuk az antikorrupciós jogszabályokat és hazahozzuk a pénzt, nekik fontosabb a saját vagyonnyilatkozatuk körüli titkolózás és az, hogy az Integritás Hatóságnak ne legyenek jogkörei, mint hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez. Erre már nehéz más szót találnom.
A NER-cégek esélyeiről
Nem lehet kizárni, hogy Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László cége nyerjen egy közbeszerzésen. Más kérdés, hogy jelenleg nem ez látszik. […] Az eddig domináns szereplők nem olcsóbbak a versenytársaiknál. Ezeket a cégeket nem éles versenyhelyzetre építették fel: a NER az építőiparát nem arra trenírozta, hogy éles versenyben helytálljon, és mindenki másnál olcsóbb legyen.
A vasútfejlesztési program valódi léptékéről
Az Ausztriától való lemaradásunk harmadát tudjuk behozni a vasúton. Szerintem ez fair vállalás Magyarország mai állapotában. […] Tavaly húszmilliárd forint ment vasútfejlesztésre. Amikor mi 3550 milliárdról beszélünk, azt mondjuk: felvesszük azt a tempót, amellyel a csehek, a lengyelek vagy az osztrákok fejlesztik a vasútjukat.
Az új HÉV-ekről
2030 nyara körül jöhetnek meg az első új HÉV-ek. Ha a tendert kiírták volna az elmúlt években, ha Lázár Jánosék nem ülnek a fenekükön, és nem állítják le szándékosan az összes vasúti beruházást, ez korábban megtörténhetett volna.
Budapestről és a főpolgármesteri ambícióról
Az, hogy a jövőben kizárom-e, hogy még többet foglalkozzam Budapesttel és induljak még a főpolgármesterségért: ilyet nyilván nem mondhatok, és nem is mondanék. Most úgy érzem, Budapestért is azzal tudok a legtöbbet tenni, ha miniszterként jól dolgozom.
LÁNGBA BORÍTHATJÁK AZ UKRÁN DRÓNOK OROSZORSZÁGOT? KLASSZIS PODCAST TÁLAS PÉTERREL
GEOPOL BESZÉLGETÉSEK
Szerző: KLASSZIS PODCAST
2026.07.28.
Mit érhetnek el a fokozódó ukrán dróntámadások Oroszország ellen? Van-e esély tűzszünetre és mik lehetnek a feltételei? Fajulhat-e háborúvá az Oroszország-NATO szembenállás? És hoz-e valódi korszakváltást a Magyar-kormány Ukrajna politikája? Többek között erről is beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport vezetője a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.
00:00 Intro, beköszönés.
Szerző: KLASSZIS PODCAST
2026.07.28.
Mit érhetnek el a fokozódó ukrán dróntámadások Oroszország ellen? Van-e esély tűzszünetre és mik lehetnek a feltételei? Fajulhat-e háborúvá az Oroszország-NATO szembenállás? És hoz-e valódi korszakváltást a Magyar-kormány Ukrajna politikája? Többek között erről is beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport vezetője a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.
00:00 Intro, beköszönés.
02:35 Miért cserélt vezért Zelenszkij a hadseregnél?
08:16 Mozog-e Zelenszkij széke?
11:38 Hol tart most a háború?
15:13 Drónháború: Ukrajna visszavág. Mélységi csapások. Civil célpontok?
25:10 Az ukrán drónok és a nyugati technika.
30:50 Eldönthetik-e a drónok a háborút?
36:53 Trump sem engedte el Ukrajna kezét.
41:07 Lesz-e idén tűzszünet?
47:03 Hogyan lesz vége a háborúnak?
52:26 Lesz-e Oroszország-NATO háború? Orosz célok. A NATO jövője és Európa.
01:00:12 A Tisza Ukrajna-politikája. Tényleg itt a korszakváltás?
01:08:09 Orosz energia, ukrajnai fegyverszállítások, hadiipari biznisz.
01:10:33 Hol tart az iráni háború?
01:15:39 Elköszönés.
JÖN A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL ÉS AZ ORSZÁGOS BKK IS – NEWSCAST
NEWSCAST / HVG PODCAST
Szerző: HVG
2026.07.29.
Komoly földrengés volt Japánban, Trump úgy beszél az iráni háború lezárásáról, hogy az irániak szerint éppen nem is tárgyalnak, Bús Balázst újabb ügyben vették elő a hatóságok, tombol az aszály, de Magyarországon még mindig jobb a helyzet, mint Francia-, vagy Spanyolországban, Zidane átveszi a francia válogatottat. Ez a Newscast, a HVG hétköznapokon jelentkező hírpodcastja.
Szerző: HVG
2026.07.29.
Komoly földrengés volt Japánban, Trump úgy beszél az iráni háború lezárásáról, hogy az irániak szerint éppen nem is tárgyalnak, Bús Balázst újabb ügyben vették elő a hatóságok, tombol az aszály, de Magyarországon még mindig jobb a helyzet, mint Francia-, vagy Spanyolországban, Zidane átveszi a francia válogatottat. Ez a Newscast, a HVG hétköznapokon jelentkező hírpodcastja.
NÉMET LÁSZLÓ BÍBOROS: ELVÁRÁSOK VOLTAK AZ EGYHÁZ FELÉ, A FŐPAPOK TÖBBSÉGE PEDIG HALLGATOTT A GYŰLÖLKÖDÉSKOR – NE MONDJÁK TÖBBÉ A KRITIKUSOKNAK, HOGY KUSS!
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.07.28.
Ára volt, ha a magyarországi egyházban valaki nem felelt meg a kormányzati elvárásoknak, a vallási vezetők többsége pedig hallgatott a félelemkeltés, az ellenségképzés és a hatalom gyűlöletbeszédei közepette – erről is beszélt Német László bíboros, belgrádi érsek a Klubrádiónak adott interjúban. A rezidenciáján folytatott beszélgetésben bírálta az Orbán-kormány politikai kommunikációját, és XIV. Leó pápa szavait idézve azt mondta, a jövőben ”le kell fegyverezni a nyelvünket és a beszédünket”. A magyar származású szerbiai egyházi vezető szerint az, ami Magyarországon történt, a keresztény értékekkel összeegyeztethetetlen irányba vitte a közéletet. Példaként említette a legutóbbi választási kampány hangvételét vagy a 2015-ös menekültválság idejét is, amikor a kormánynak sikerült migrációs pánikot keltenie. A pápaválasztó metropolita úgy vélte, a katolikus egyház részéről ebben az esetben is hiányzott az a határozott megszólalás, amely kiállt volna a menekültek emberi méltósága mellett...
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.07.28.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)