Szerző: KONTROLL, MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.03.21.
- NYÚL
- CSORNA
- ZIRC
2026. március 21., szombat
CSAKNEM 250 MILLIÁRD FORINTOS VÁLASZTÁS ELŐTTI OSZTALÉKESŐ JÖN A MOLNÁL, AZ ORBÁN BALÁZS-FÉLE MCC 25 MILLIÁRDBAN REMÉNYKEDHET
NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2026.03.20.
Van, aki szerint a Barátság kőolajvezeték bizonytalanságai, a kedvezőtlen szabályozás, például a hatósági üzemanyagár visszaállítása vagy éppen a szerb NIS-felvásárlás akár szerényebb kifizetést is indokolhatott volna. Az osztalékról döntő Mol-közgyűlés időpontját váratlanul előrehozták.
Idén a tavalyinál csaknem egytizedével több, 241 milliárd forintos osztalékot fizetne tulajdonosainak a Mol – számítható ki az cégcsoport tőzsdezárás utáni csütörtöki irataiból. E szerint az igazgatóság a 15 százalékos esést mutató 262 milliárd forintos 2025-ös anyavállalati nyereség 92 százalékát kiosztaná. A döntést az eredménnyel, az erős mérleggel, a befektetési tervekkel, a környezet bizonytalanságaival és a szabályozással indokolták. Az Erste elemzőit az úgynevezett CSS EBITDA-eredmény dollárban közel 10 százalékos emelkedése tükrében az osztalék nem lepte meg.
Mások ugyanakkor úgy vélik: egyéb fontos tények – így a 2022 óta csökkenő tárgyévi eredmény, az olcsó olajbeszerzést biztosító Barátság kőolajvezeték bizonytalanságai, a kedvezőtlen szabályozás (például a hatósági üzemanyagár visszaállítása) vagy éppen a szerb NIS-felvásárlás akár szerényebb kifizetést is indokolhatott volna...
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2026.03.20.
Idén a tavalyinál csaknem egytizedével több, 241 milliárd forintos osztalékot fizetne tulajdonosainak a Mol – számítható ki az cégcsoport tőzsdezárás utáni csütörtöki irataiból. E szerint az igazgatóság a 15 százalékos esést mutató 262 milliárd forintos 2025-ös anyavállalati nyereség 92 százalékát kiosztaná. A döntést az eredménnyel, az erős mérleggel, a befektetési tervekkel, a környezet bizonytalanságaival és a szabályozással indokolták. Az Erste elemzőit az úgynevezett CSS EBITDA-eredmény dollárban közel 10 százalékos emelkedése tükrében az osztalék nem lepte meg.
Mások ugyanakkor úgy vélik: egyéb fontos tények – így a 2022 óta csökkenő tárgyévi eredmény, az olcsó olajbeszerzést biztosító Barátság kőolajvezeték bizonytalanságai, a kedvezőtlen szabályozás (például a hatósági üzemanyagár visszaállítása) vagy éppen a szerb NIS-felvásárlás akár szerényebb kifizetést is indokolhatott volna...
L. RITÓK NÓRA: AZ ISKOLA... - A NYOMOR SZÉLE BLOG / 1037.
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.03.20.
Mostanában sok nemzetközi sajtó-megkeresésünk van, erre a hétre is jutott belőle. Megmutattuk a munkánk lényegét, sok kérdésük volt, mert érteni szerették volna a társadalmi leszakadás bonyolult hazai problémáját, és sok mindent nem tudtak értelmezni egy másik világból érkezve.
Benéztünk a művészetis órákra is, egy szegregálódó telephelyünkre, ahová a művészettel nevelő foglalkozásainkra többnyire hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak.
Nehezen értették a két iskolatípus különbözőségét, mi az a tankötelezettséget teljesítő általános iskola, és mi az a tanulói jogviszony e nélkül a művészeti iskolában…Nem értették, minek kell egy állami és egy alapítványi fenntartású intézmény ugyanazokra a gyerekekre irányulva (plusz a képet tovább zavarta a tanodánk, ahol előtte még Toldon látogatást tettünk), aztán azt sem, hogy miért kell fizetni a családoknak ezért az iskoláért, míg a másik ingyen van, vagy nekünk, az alapítványnak miért kell fizetni azért, hogy a délelőtt használt termekben délután fejlesztjük ugyanazokat a gyerekeket…
Mondjuk úgy, hogy vannak olyan rendszerbeli zavarok ebben, amit nagyon nehéz megérteni a logikusan gondolkodónak. Leginkább azt, hogy minek egy szegregált, a feladatát kevésbé betölteni képes iskola mellett, amit az állam tart fenn, egy szintén az állam által fenntartott tanoda…ami pótolja az iskola hiányosságait, miért nem lehet az iskolát “megjavítani”?
Vagy, ha már a tanodánál tartunk ( és itt nem a mienkről volt szó, mi nem államilag támogatott tanodát működtetünk, és nem is ezen a településen, és nem is abban a formában, mint ami itt van), de milyen az, hogy ezen a településen van egy szegregáló egyházi iskola, és ugyanez az egyház fenntart egy államilag támogatott tanodát, de ide nem az egyházi iskola gyerekei járnak, hanem azé az állami iskoláé, akiket épp ők szegregálnak azzal, hogy nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, zömében roma gyermeket.
Azért ezeket megérteni itthon is nehéz, nemhogy egy más közegből érkezőnek…
Aztán sokat beszélgettünk az iskolai lemorzsolódásról, miközben mentünk be az épületbe találkoztunk az iskolarendőrrel is, és meséltem a hatósági eszközök túltengéséről a rendszerben, nemcsak az oktatásban, hanem a szociális szférában is. Hogy nem a fejlesztések, nem a pedagógiai eszközök, sokkal inkább a büntető szemlélet uralkodik, ami nem hoz beépülő változást. És hogy ügyeket kezel a rendszer, de az okokkal nem foglalkozik, így azok folyamatosan újratermelik az ügyeket. Mintha a rendszer saját magát akarná fenntartani azzal, hogy így működik.
A tantermekben, a művészetis órákon épp csoportcsere volt, az alsósokat kísérték vissza a kollégáim, és érkeztek a felsősök. Két teremben dolgoztak most, egy általános iskolai program miatt voltak hiányzók, de így is jó kis csoportlétszámok voltak.
A gyerekek elhelyezkedtek, ki, hova szeretett volna ülni, és az órák rendben megkezdődtek. A vendégek nézték őket, és újra visszatértek a kérdések: kötelező ide járni? Mondtam, hogy nem, de ez is tanulói jogviszony, tehát, ha szeptemberben beiratkoznak, akkor az egy tanévre szól.
És mit csinálunk, ha valaki nem jön? Hát, mondtam, erre nem igazán van eszközünk, ezért nagyon fontos, hogy olyan órákat tartsunk, ahol szívesen vesznek részt. És a mi alkotó óráink ilyen. Sikerélményt adnak, amire ezeknek a gyerekeknek nagy szüksége van.
A bevonódás támogatására persze nagy gondot kell fordítanunk. De azt hiszem, ha ezt megugorjuk, ha sikerül pozitív légkörben tartani az óráinkat, és szívesen járnak a gyerekek, az nagyon megerősítő érzés a pedagógusainknak. Ha valahol lecsökken a létszám, az nagy tükörtartás…
Ahol jó a feladat, ahol a gyerek a fontos, ott a fejlesztés sikeres. Ahol differenciált, a gyerekekhez igazodó pedagógiai munka van, ott szívesen vannak jelen, és bevonódnak. Mi így próbáljuk… zömében sikeresen. Iskolarendőr nélkül.
Ez most egy meggyőző kép volt, amit láttak, de persze azt el kell mondanunk, hogy nálunk sem mindig ilyen a helyzet. Mert a heti kétszeri találkozás, még, ha teljesen más légkörben is zajlik a munka, nem elég. Mi csak egy területen próbálunk hatni, az alkotással, elsősorban a szociális kompetenciák fejlesztésére fókuszálva, és ez nyilván nem elég, még akkor sem, ha kiterjesztjük a fejlesztéseinket más tantárgyak ismeretanyagára is.
De így is hozzáteszünk valamit ahhoz, amiben a rendszer ma nem tud elég hatékony lenni: az érzelmi intelligencia, a szociális készségek fejlesztéséhez. Olyasmihez, mint az önbizalom, énhatékonyság-érzés, önértékelés, együttműködési képesség, tolerancia, szolidaritás. Fontos készségek az életben való boldoguláshoz. Különösen fontos ez ott, ahol a családi minta mást ad, mint amit az iskola elvár.
A mai iskolarendszer pedig (tisztelet a kivételnek) nagyon nem érti az otthonról hozott “csomagok” tartalmát. Az íróasztalnál, a döntéshozók sok esetben a saját személyes gyerekkori emlékükből táplálkozva szabályozzák az oktatást, és ők úgy vélik, az, ahogy őket tanították, ma is jó lehet. Mert ők lám, micsoda remek emberek lettek a tekintélyelvű viszonyok között szocializálódva, idősebbeknél még összevont osztályokban is tanulva, és na ugye. Ebadta kölyke, amelyik ezt nem akarja… És ebadta pedagógus az, aki ez ellen lázad. Lesz itt rend! Aki nem ért a szép szóból, majd ért a büntetésből.
Elszakadtak a valóságtól, és egy múltba révedő ideát építenek. Az, hogy közben a világ másról szól, nem érdekes. Mint ahogy az sem, hogy az oktatásnak nem lenne szabad növelni a társadalmi szakadékot.
Nem tudom, lesz-e valaha korszerű, mindenkinek egy formán esélyt adó oktatási rendszerünk… Ráadásul olyan, ami érti a családi szocializálót, és rendszerszinten, az ágazatokkal összekapaszkodva próbál életstratégia-váltást támogatni, hogy végre valódi esély legyen ma minden gyerek előtt. Nagy szakadékba kerültünk…
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.03.20.
Benéztünk a művészetis órákra is, egy szegregálódó telephelyünkre, ahová a művészettel nevelő foglalkozásainkra többnyire hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak.
Nehezen értették a két iskolatípus különbözőségét, mi az a tankötelezettséget teljesítő általános iskola, és mi az a tanulói jogviszony e nélkül a művészeti iskolában…Nem értették, minek kell egy állami és egy alapítványi fenntartású intézmény ugyanazokra a gyerekekre irányulva (plusz a képet tovább zavarta a tanodánk, ahol előtte még Toldon látogatást tettünk), aztán azt sem, hogy miért kell fizetni a családoknak ezért az iskoláért, míg a másik ingyen van, vagy nekünk, az alapítványnak miért kell fizetni azért, hogy a délelőtt használt termekben délután fejlesztjük ugyanazokat a gyerekeket…
Mondjuk úgy, hogy vannak olyan rendszerbeli zavarok ebben, amit nagyon nehéz megérteni a logikusan gondolkodónak. Leginkább azt, hogy minek egy szegregált, a feladatát kevésbé betölteni képes iskola mellett, amit az állam tart fenn, egy szintén az állam által fenntartott tanoda…ami pótolja az iskola hiányosságait, miért nem lehet az iskolát “megjavítani”?
Vagy, ha már a tanodánál tartunk ( és itt nem a mienkről volt szó, mi nem államilag támogatott tanodát működtetünk, és nem is ezen a településen, és nem is abban a formában, mint ami itt van), de milyen az, hogy ezen a településen van egy szegregáló egyházi iskola, és ugyanez az egyház fenntart egy államilag támogatott tanodát, de ide nem az egyházi iskola gyerekei járnak, hanem azé az állami iskoláé, akiket épp ők szegregálnak azzal, hogy nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, zömében roma gyermeket.
Azért ezeket megérteni itthon is nehéz, nemhogy egy más közegből érkezőnek…
Aztán sokat beszélgettünk az iskolai lemorzsolódásról, miközben mentünk be az épületbe találkoztunk az iskolarendőrrel is, és meséltem a hatósági eszközök túltengéséről a rendszerben, nemcsak az oktatásban, hanem a szociális szférában is. Hogy nem a fejlesztések, nem a pedagógiai eszközök, sokkal inkább a büntető szemlélet uralkodik, ami nem hoz beépülő változást. És hogy ügyeket kezel a rendszer, de az okokkal nem foglalkozik, így azok folyamatosan újratermelik az ügyeket. Mintha a rendszer saját magát akarná fenntartani azzal, hogy így működik.
A tantermekben, a művészetis órákon épp csoportcsere volt, az alsósokat kísérték vissza a kollégáim, és érkeztek a felsősök. Két teremben dolgoztak most, egy általános iskolai program miatt voltak hiányzók, de így is jó kis csoportlétszámok voltak.
A gyerekek elhelyezkedtek, ki, hova szeretett volna ülni, és az órák rendben megkezdődtek. A vendégek nézték őket, és újra visszatértek a kérdések: kötelező ide járni? Mondtam, hogy nem, de ez is tanulói jogviszony, tehát, ha szeptemberben beiratkoznak, akkor az egy tanévre szól.
És mit csinálunk, ha valaki nem jön? Hát, mondtam, erre nem igazán van eszközünk, ezért nagyon fontos, hogy olyan órákat tartsunk, ahol szívesen vesznek részt. És a mi alkotó óráink ilyen. Sikerélményt adnak, amire ezeknek a gyerekeknek nagy szüksége van.
A bevonódás támogatására persze nagy gondot kell fordítanunk. De azt hiszem, ha ezt megugorjuk, ha sikerül pozitív légkörben tartani az óráinkat, és szívesen járnak a gyerekek, az nagyon megerősítő érzés a pedagógusainknak. Ha valahol lecsökken a létszám, az nagy tükörtartás…
Ahol jó a feladat, ahol a gyerek a fontos, ott a fejlesztés sikeres. Ahol differenciált, a gyerekekhez igazodó pedagógiai munka van, ott szívesen vannak jelen, és bevonódnak. Mi így próbáljuk… zömében sikeresen. Iskolarendőr nélkül.
Ez most egy meggyőző kép volt, amit láttak, de persze azt el kell mondanunk, hogy nálunk sem mindig ilyen a helyzet. Mert a heti kétszeri találkozás, még, ha teljesen más légkörben is zajlik a munka, nem elég. Mi csak egy területen próbálunk hatni, az alkotással, elsősorban a szociális kompetenciák fejlesztésére fókuszálva, és ez nyilván nem elég, még akkor sem, ha kiterjesztjük a fejlesztéseinket más tantárgyak ismeretanyagára is.
De így is hozzáteszünk valamit ahhoz, amiben a rendszer ma nem tud elég hatékony lenni: az érzelmi intelligencia, a szociális készségek fejlesztéséhez. Olyasmihez, mint az önbizalom, énhatékonyság-érzés, önértékelés, együttműködési képesség, tolerancia, szolidaritás. Fontos készségek az életben való boldoguláshoz. Különösen fontos ez ott, ahol a családi minta mást ad, mint amit az iskola elvár.
A mai iskolarendszer pedig (tisztelet a kivételnek) nagyon nem érti az otthonról hozott “csomagok” tartalmát. Az íróasztalnál, a döntéshozók sok esetben a saját személyes gyerekkori emlékükből táplálkozva szabályozzák az oktatást, és ők úgy vélik, az, ahogy őket tanították, ma is jó lehet. Mert ők lám, micsoda remek emberek lettek a tekintélyelvű viszonyok között szocializálódva, idősebbeknél még összevont osztályokban is tanulva, és na ugye. Ebadta kölyke, amelyik ezt nem akarja… És ebadta pedagógus az, aki ez ellen lázad. Lesz itt rend! Aki nem ért a szép szóból, majd ért a büntetésből.
Elszakadtak a valóságtól, és egy múltba révedő ideát építenek. Az, hogy közben a világ másról szól, nem érdekes. Mint ahogy az sem, hogy az oktatásnak nem lenne szabad növelni a társadalmi szakadékot.
Nem tudom, lesz-e valaha korszerű, mindenkinek egy formán esélyt adó oktatási rendszerünk… Ráadásul olyan, ami érti a családi szocializálót, és rendszerszinten, az ágazatokkal összekapaszkodva próbál életstratégia-váltást támogatni, hogy végre valódi esély legyen ma minden gyerek előtt. Nagy szakadékba kerültünk…
„EGYSZERRE VAN ROHADTUL ELEGÜNK, ÉS EGYSZERRE FÉLÜNK, HOGY MI LESZ VELÜNK” – HOGYAN VÁRJÁK A VÁLASZTÁST A FIDESZ HÁTORSZÁGÁBAN?
TELEX
Szerzők: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN, KOVÁCS PÁL
2026.03.21.
Ágnes tíz éve dolgozik egy olyan közszolgáltatás irányításában, amely egyre inkább kiszorul a kormányzat fókuszából. Az egyre kevésbé versenyképes fizetések miatt sok munkatársa távozott az elmúlt években, aki pedig maradt – és nem keres kimagaslóan a párja vagy nincs örökölt vagyona –, pluszmunkákat vállal.
„Mostanra szinte mindenkinek lett második állása, akár olyan távoli területeken, mint a szépségipar vagy az utazásszervezés. Az érkezésemkor ez jóval kevésbé volt így” – mondta.
Bár a jó közösség és elhivatottsága miatt Ágnes kitart a munkája mellett, az előző, 2022-es parlamenti választás előtt elkezdett kiépíteni egy menekülő útvonalat. „Másodállásban rendezvényszervezéssel kezdtem el foglalkozni. Azért csinálom, hogy legyen B opcióm. Nálunk mindenkinek van B terve” – mondta.
Közeli munkatársaival mindnyájan abban reménykednek, hogy kormányváltás lesz. „Sok a folyosói tanácskozás, és minden reggelinél átbeszéljük az aktuális híreket. Mindennap számoljuk vissza a napokat a választásig. Nyolc éve nem volt ennyire fókuszban a szavazás, de mintha bekerültél volna egy lasszóba, ami egyre inkább behúzna. Ez a feszültség nem volt jelen ennyire, évről évre pakolódik” – festette le, hogy hogyan éli meg a mindennapokat a több száz fős intézményben.
Az elmúlt hetekben nyolc olyan emberrel beszélgettünk, akik Ágneshez hasonlóan a kormányzat hátországában dolgoznak: minisztériumokban, háttérintézményekben vagy állami cégeknél. Többen közülük – akárcsak Ágnes – kormányváltásban reménykednek, mások Fidesz-győzelemben, az viszont összeköti őket, hogy alapvetően meghatározza életüket és munkájukat a közelgő választás...
Szerzők: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN, KOVÁCS PÁL
2026.03.21.
„Mostanra szinte mindenkinek lett második állása, akár olyan távoli területeken, mint a szépségipar vagy az utazásszervezés. Az érkezésemkor ez jóval kevésbé volt így” – mondta.
Bár a jó közösség és elhivatottsága miatt Ágnes kitart a munkája mellett, az előző, 2022-es parlamenti választás előtt elkezdett kiépíteni egy menekülő útvonalat. „Másodállásban rendezvényszervezéssel kezdtem el foglalkozni. Azért csinálom, hogy legyen B opcióm. Nálunk mindenkinek van B terve” – mondta.
Közeli munkatársaival mindnyájan abban reménykednek, hogy kormányváltás lesz. „Sok a folyosói tanácskozás, és minden reggelinél átbeszéljük az aktuális híreket. Mindennap számoljuk vissza a napokat a választásig. Nyolc éve nem volt ennyire fókuszban a szavazás, de mintha bekerültél volna egy lasszóba, ami egyre inkább behúzna. Ez a feszültség nem volt jelen ennyire, évről évre pakolódik” – festette le, hogy hogyan éli meg a mindennapokat a több száz fős intézményben.
Az elmúlt hetekben nyolc olyan emberrel beszélgettünk, akik Ágneshez hasonlóan a kormányzat hátországában dolgoznak: minisztériumokban, háttérintézményekben vagy állami cégeknél. Többen közülük – akárcsak Ágnes – kormányváltásban reménykednek, mások Fidesz-győzelemben, az viszont összeköti őket, hogy alapvetően meghatározza életüket és munkájukat a közelgő választás...
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 01. OEVK: ROST ANDREA, A TISZA KÉPVISELŐJELÖLTJE
TISZA HIVATALOS
Szerző: TISZA HIVATALOS
2026.03.21.
Rost Andrea vagyok, operaénekesnő, két gyermek édesanyja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végeztem, pályám során a világ vezető operaszínpadain léptem fel.
Hiszek abban, hogy a kultúra a közösség egyik alapja, és felelősségünk van a jövő alakításában. Szolnokhoz erős személyes kötődés fűz, ezért szeretnék aktívan tenni a térségért.
Képviselőjelöltként a környezetvédelemre, a tiszta ivóvíz biztosítására, az infrastruktúra fejlesztésére és a város fejlődésére helyezem a hangsúlyt. Célom, hogy Szolnok élhetőbb, fejlődő közösséggé váljon.
Szerző: TISZA HIVATALOS
2026.03.21.
Rost Andrea vagyok, operaénekesnő, két gyermek édesanyja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végeztem, pályám során a világ vezető operaszínpadain léptem fel.
Hiszek abban, hogy a kultúra a közösség egyik alapja, és felelősségünk van a jövő alakításában. Szolnokhoz erős személyes kötődés fűz, ezért szeretnék aktívan tenni a térségért.
Képviselőjelöltként a környezetvédelemre, a tiszta ivóvíz biztosítására, az infrastruktúra fejlesztésére és a város fejlődésére helyezem a hangsúlyt. Célom, hogy Szolnok élhetőbb, fejlődő közösséggé váljon.
MI TÖRTÉNT SZÍJJÁRTÓVAL BRÜSSZELBEN? A „FENYEGETÉS” MÖGÖTTI VALÓSÁG
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.21.
Szíjjártó Péter szerint megfenyegették Magyarországot Brüsszelben – de vajon valóban erről van szó? A KlikkTV elemző műsorában Csillag István és Horváth Gábor segít értelmezni a külügyminiszter kijelentéseit, és azt, hogy mi történik valójában a háttérben.
A beszélgetés középpontjában az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozása áll, ahol Szíjjártó Péter állítása szerint a német külügyminiszter fenyegető hangnemben lépett fel vele szemben Ukrajna ügyében. A műsor vendégei azonban rámutatnak: a diplomáciában az ilyen jellegű kritikák és figyelmeztetések nem egyenlőek valódi fenyegetéssel.
A műsor kitér a magyar külpolitika ellentmondásaira, az orosz kapcsolatok kérdésére, valamint arra is, hogyan jelennek meg ezek a témák a hazai politikai kommunikációban. Felmerül az a kérdés is, hogy a „fenyegetés” narratívája mennyiben szolgál belpolitikai célokat, különösen egy kiélezett kampányidőszakban.
Szó esik az ukrajnai háborúról, az EU támogatási politikájáról, valamint arról, hogy Magyarország pozíciója miként illeszkedik a nemzetközi térbe. A beszélgetés egy tágabb képet ad arról is, hogyan alakul a politikai kommunikáció, és milyen szerepe van a feszültségkeltő narratíváknak a közéletben.
👉 Valódi fenyegetés vagy politikai eszköz? Nézd meg az elemzést, és döntsd el te!
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.21.
Szíjjártó Péter szerint megfenyegették Magyarországot Brüsszelben – de vajon valóban erről van szó? A KlikkTV elemző műsorában Csillag István és Horváth Gábor segít értelmezni a külügyminiszter kijelentéseit, és azt, hogy mi történik valójában a háttérben.
A beszélgetés középpontjában az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozása áll, ahol Szíjjártó Péter állítása szerint a német külügyminiszter fenyegető hangnemben lépett fel vele szemben Ukrajna ügyében. A műsor vendégei azonban rámutatnak: a diplomáciában az ilyen jellegű kritikák és figyelmeztetések nem egyenlőek valódi fenyegetéssel.
A műsor kitér a magyar külpolitika ellentmondásaira, az orosz kapcsolatok kérdésére, valamint arra is, hogyan jelennek meg ezek a témák a hazai politikai kommunikációban. Felmerül az a kérdés is, hogy a „fenyegetés” narratívája mennyiben szolgál belpolitikai célokat, különösen egy kiélezett kampányidőszakban.
Szó esik az ukrajnai háborúról, az EU támogatási politikájáról, valamint arról, hogy Magyarország pozíciója miként illeszkedik a nemzetközi térbe. A beszélgetés egy tágabb képet ad arról is, hogyan alakul a politikai kommunikáció, és milyen szerepe van a feszültségkeltő narratíváknak a közéletben.
👉 Valódi fenyegetés vagy politikai eszköz? Nézd meg az elemzést, és döntsd el te!
A FIDESZ SAJÁT CSAPDÁIBA LÉP I HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.03.21.
"Az anyagiak mindig fontosabbak voltak a politikusoknak." Visszalépett a kecskeméti DK jelölt a TISZA javára. Új korosztályt mozgat meg az ellenzék: A fiatalok legnagyobb része a Tiszára szavaz. Ezért Orbán kénytelen kinyitni zárt közegét és minél több szavazóréteget megszólítani. EBESZ ellenőrzés a választásokban? Az ukrán pénzszállító ügyének teljes abszurditásáról, az önazonossági rasszista törvényről és arról beszélgettünk, hogy lehullanak-e a Fidesz bástyák a választások után. Meghívott vendégeink: Laczó Adrienn a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának lemondott elnöke és Pálinkás József az MTA volt elnöke, valamint Bolgár György. A műsorvezető: Rózsa Péter.
00:00-00:31 Köszöntés
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.03.21.
"Az anyagiak mindig fontosabbak voltak a politikusoknak." Visszalépett a kecskeméti DK jelölt a TISZA javára. Új korosztályt mozgat meg az ellenzék: A fiatalok legnagyobb része a Tiszára szavaz. Ezért Orbán kénytelen kinyitni zárt közegét és minél több szavazóréteget megszólítani. EBESZ ellenőrzés a választásokban? Az ukrán pénzszállító ügyének teljes abszurditásáról, az önazonossági rasszista törvényről és arról beszélgettünk, hogy lehullanak-e a Fidesz bástyák a választások után. Meghívott vendégeink: Laczó Adrienn a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának lemondott elnöke és Pálinkás József az MTA volt elnöke, valamint Bolgár György. A műsorvezető: Rózsa Péter.
00:00-00:31 Köszöntés
mélységesen fél Trumptól
47:27- Lehullanak-e a Fidesz bástyákkal a kormányváltás után?
Kérjük, támogassa a Klubrádió működését, hogy Magyarország szabad hangja ne tűnjön el! Köszönjük!
💳 Számlaszám (Szabad Sávért Alapítvány): 10918001-00000068-67980006
🔗 Részletek és utalás itt: https://www.klubradio.hu/hirek/elindu...
💳 Számlaszám (Szabad Sávért Alapítvány): 10918001-00000068-67980006
🔗 Részletek és utalás itt: https://www.klubradio.hu/hirek/elindu...
2026. március 20., péntek
MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSÁNAK ÚJABB ÁLLOMÁSAI
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.02.19-20.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.02.19-20.
HETI GAZDASÁG KÁRMÁN ANDRÁSSAL 8. RÉSZ: MILYEN AJÁNLATA VAN A TISZA-NAK A MAGYAR GAZDATÁRSADALOMNAK?
TISZA HIVATALOS
Szerző: KÁRMÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Magyarország közismerten kedvező természeti adottságokkal rendelkezik az agrártermeléshez. Emellett a mezőgazdaság elvileg az Európai Uniós csatlakozás egyik főnyertese. Mégis azt látjuk, hogy az agrárgazdaság termelése elmarad a lehetőségektől, a termelékenység továbbra is alacsony, gyakran korszerűtlen és környezetileg hosszú távon fenntarthatatlan gazdálkodás folyik a szektorban. Miért alakult ez így az elmúlt évtizedekben, mire van szükség, hogy mindez megváltozzon és milyen ajánlata van a TISZA-nak a magyar gazdatársadalom részére?
Ezeket a kérdéseket járom körbe a heti gazdasági sorozatom legújabb részében, amiben Bóna Szabolcs, a TISZA agrárszakértője van segítségemre.
Előző részek:
Szerző: KÁRMÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Magyarország közismerten kedvező természeti adottságokkal rendelkezik az agrártermeléshez. Emellett a mezőgazdaság elvileg az Európai Uniós csatlakozás egyik főnyertese. Mégis azt látjuk, hogy az agrárgazdaság termelése elmarad a lehetőségektől, a termelékenység továbbra is alacsony, gyakran korszerűtlen és környezetileg hosszú távon fenntarthatatlan gazdálkodás folyik a szektorban. Miért alakult ez így az elmúlt évtizedekben, mire van szükség, hogy mindez megváltozzon és milyen ajánlata van a TISZA-nak a magyar gazdatársadalom részére?
Ezeket a kérdéseket járom körbe a heti gazdasági sorozatom legújabb részében, amiben Bóna Szabolcs, a TISZA agrárszakértője van segítségemre.
Előző részek:
- 1. rész: Repülőrajt helyett növekedési csapda
- 2. rész: A felelőtlen költségvetési politika ára
- 3. rész: Most meglepetésvendéggel!
- 4. rész: Mi történt a nyugdíjakkal az elmúlt 16 évben?
- 5. rész: A magyar személyi jövedelemadó-rendszer és a TISZA terve
- 2. rész: A felelőtlen költségvetési politika ára
- 3. rész: Most meglepetésvendéggel!
- 4. rész: Mi történt a nyugdíjakkal az elmúlt 16 évben?
- 5. rész: A magyar személyi jövedelemadó-rendszer és a TISZA terve
EBBEN AZ ORSZÁGBAN A TUDATHASÍTÁS A LEGÉSZSZERŰBB DÖNTÉS
KARAKTER
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2026.03.20.
Pintér Béla Kabuki című darabját tavaly novemberben mutatták be, a kormány megmondóemberei pedig azonnal kaptak az alkalmon, hogy újabb minibotrány keretében tematizálják, mennyire elvetemült „a másik oldal”. A színdarabot természetesen nem megnéző, de a műértelmezéshez enélkül is magas szinten értő kritikusok szerint ugyanis az előadás egy pontján egész egyszerűen agyonverik Schmidt Máriát. Ami – természetesen – felháborító. Csakhogy erről szó sincs, illetve pont csak annyira van szó róla, mint amennyire azt az a Pintér Béla sejtetni akarja, akit a Fidesz kultúrpolitikájának 16 éve alatt mindenhonnan kiszorítottak, kisemmiztek, lenéztek, és akinek a működését évek óta kitartóan próbálják ellehetetleníteni – hiába. Az, hogy Pintér Béla erre válaszul még mindig csak sejtetni akar, azzal mindenki jól jár.
A kormánypárti műfelháborodásra válaszul aztán az egész színházi szakmának, és a botrányba akarata és érintettségének hiánya ellenére belerángatott Nagy Ervinnek is egy emberként kellett magyaráznia, mi a különbség fikció és valóság között, mi történik tulajdonképpen a Kabukiban, és mi nem, mi az, hogy lázálom és egyáltalán: hogyan működik az a furcsa dolog, amit művészi önkifejezésnek hívunk.
Ha Pintér talán nem is sejthette előre, hogy az előadása ekkora port fog kavarni, jobban nem is jöhetett volna ki belőle. Az a nevetségesen abszurd helyzet alakult ugyanis ki, hogy a Kabuki fikciója tulajdonképpen azonnal megismételte magát a valóságban. Nem, nem az erőszak. Csak a totális, valóságtorzító elmebaj. Ezzel pedig egy dolog nyert csak bizonyosságot: Pintér Bélánál még mindig kevesebben látják élesebben, mi és miért történik ebben az országban. Hab a tortán, hogy a kormányoldal által generált ingyenreklám talán azok figyelmét is ráirányította a könyörtelen, ellenállást nem tűrő rendszerbe erkölcsileg, fizikailag és mentálisan is beleroppanó polgárokról szóló előadásra, akik talán elsiklottak volna felette. Kár, hogy már megint azok nem nézték meg, akiknek nem ártott volna, de még nem késő!
A tudathasadás nemzeti alap
A Kabukiban semmi sem az, aminek látszik. A thai múzeum valójában tájmúzeum. A thaiföldi maszk valójában japán. Hatvanpuszta Hetvenmező, a zebrák csíkos lovak, a középső tartomány ura a sógun. Petőfi Sándor valójában Szabadszálláson született, és József Attila volt a mestere. Vagy fordítva. Csányi Miklós tájmúzeum-igazgató valójában Csúnya Miska, a csendőrök által agyonvert 19. századi betyár. Vagy fordítva. Vagy sehogy se. A szőke, napszemüveges, gigantikus gyöngysort viselő professzorasszony nem Mária, hanem Veronika...
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2026.03.20.
A kormánypárti műfelháborodásra válaszul aztán az egész színházi szakmának, és a botrányba akarata és érintettségének hiánya ellenére belerángatott Nagy Ervinnek is egy emberként kellett magyaráznia, mi a különbség fikció és valóság között, mi történik tulajdonképpen a Kabukiban, és mi nem, mi az, hogy lázálom és egyáltalán: hogyan működik az a furcsa dolog, amit művészi önkifejezésnek hívunk.
Ha Pintér talán nem is sejthette előre, hogy az előadása ekkora port fog kavarni, jobban nem is jöhetett volna ki belőle. Az a nevetségesen abszurd helyzet alakult ugyanis ki, hogy a Kabuki fikciója tulajdonképpen azonnal megismételte magát a valóságban. Nem, nem az erőszak. Csak a totális, valóságtorzító elmebaj. Ezzel pedig egy dolog nyert csak bizonyosságot: Pintér Bélánál még mindig kevesebben látják élesebben, mi és miért történik ebben az országban. Hab a tortán, hogy a kormányoldal által generált ingyenreklám talán azok figyelmét is ráirányította a könyörtelen, ellenállást nem tűrő rendszerbe erkölcsileg, fizikailag és mentálisan is beleroppanó polgárokról szóló előadásra, akik talán elsiklottak volna felette. Kár, hogy már megint azok nem nézték meg, akiknek nem ártott volna, de még nem késő!
A tudathasadás nemzeti alap
A Kabukiban semmi sem az, aminek látszik. A thai múzeum valójában tájmúzeum. A thaiföldi maszk valójában japán. Hatvanpuszta Hetvenmező, a zebrák csíkos lovak, a középső tartomány ura a sógun. Petőfi Sándor valójában Szabadszálláson született, és József Attila volt a mestere. Vagy fordítva. Csányi Miklós tájmúzeum-igazgató valójában Csúnya Miska, a csendőrök által agyonvert 19. századi betyár. Vagy fordítva. Vagy sehogy se. A szőke, napszemüveges, gigantikus gyöngysort viselő professzorasszony nem Mária, hanem Veronika...
A FIDESZ FICÓVAL VAN, A TISZA A SZLOVÁKIAI MAGYAROKKAL// TISZA EP-HÍRADÓ 3#8
TISZA EP-HÍRADÓ
Szerző: TISZA / DÁVID DÓRA, HAJDU MÁRTON
2026.03.20.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) szerdai ülésén napirendre került a Beneš-dekrétumok alapján Szlovákiában jelenleg is zajló földelkobzások ügye.
A meghallgatásra a TISZA javaslatára a parlament meghívta Fiala-Butora János ügyvédet, a téma nemzetközileg elismert szakértőjét. A bizottsági üléshez kapcsolódva a TISZA szakértőket, elemzőket, jogászokat és civil aktivistákat is meghívott Brüsszelbe, akik egy sajtótájékoztató és háttérbeszélgetés keretében osztották meg a nyilvánossággal az ügy különböző aspektusait.
A mai adásban Fiala-Butora János mellett Kollai István történész és Tóth Barnabás Felicián politológus segítségével mutatjuk be a kérdés történelmi, jogi és politikai hátterét.
A beszélgetésben részt vesz: Dávid Dóra, a TISZA EP-képviselője Hajdu Márton, a delegáció kabinetfőnöke
A műsorban szó esik:
Szerző: TISZA / DÁVID DÓRA, HAJDU MÁRTON
2026.03.20.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) szerdai ülésén napirendre került a Beneš-dekrétumok alapján Szlovákiában jelenleg is zajló földelkobzások ügye.
A meghallgatásra a TISZA javaslatára a parlament meghívta Fiala-Butora János ügyvédet, a téma nemzetközileg elismert szakértőjét. A bizottsági üléshez kapcsolódva a TISZA szakértőket, elemzőket, jogászokat és civil aktivistákat is meghívott Brüsszelbe, akik egy sajtótájékoztató és háttérbeszélgetés keretében osztották meg a nyilvánossággal az ügy különböző aspektusait.
A mai adásban Fiala-Butora János mellett Kollai István történész és Tóth Barnabás Felicián politológus segítségével mutatjuk be a kérdés történelmi, jogi és politikai hátterét.
A beszélgetésben részt vesz: Dávid Dóra, a TISZA EP-képviselője Hajdu Márton, a delegáció kabinetfőnöke
A műsorban szó esik:
- a felvidéki magyarokat érintő kollektív bűnösség elvének jelenlegi alkalmazásáról
- a FIDESZes érdekellentétről
- valamint arról, milyen támogatást nyújthat a TISZA a határon túli magyar közösségeknek kormányra kerülése után
IGEN, MÁR FÉL LÁBON IS KIBÍRJUK
FACEBOOK
Szerző: KOLOZSVÁRI SZALONNA ÉS HÍR-TELEN BESZÓLUNK
2026.03.20.
Orbán Viktor a brüsszeli Magyarország Házban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „dögönyözések", „szurkálások" és „trancsírozási kísérletek" ellenére kitartott amellett az álláspontja mellett, „hogyha nincs olaj, nincs pénz", azaz Magyarország megtagadja azt a formális döntést, amellyel hozzájárulna az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-s hitelhez, amíg tart a Magyarország elleni olajblokád Ukrajna részéről.
Úgy értékelt: azért nem „tekerték szőnyegbe" és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy „ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják", abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek. (via MTI)
1. Orbán Viktor semmilyen sajtótájékoztatót nem tartott Brüsszelben. A szájába belelógó mikrofonokhoz - M1, Mandiner, TV2, HírTV, Patrióta - tartozó szakmunkások, illetve a mikrofon nélkül érkezett szakmunkások nem képezik a sajtó részét, ezért tájékoztatni sem lehet őket.
2. Hagyjuk ezt a lábszagú katonai szakszótárt, ezt a megszállott, militáns propagandát, belefáradtunk. Aki 16 év alatt addig harcolt és verekedett Brüsszelben, hogy egy rakás uniós forrástól elvágta Magyarországot, akinek az Európai Unióról, Magyarország természetes szövetségeseiről a dögönyözés, szurkálás, trancsírozás és szőnyegbe tekerés jut eszébe, annak talán ideje belátni, hogy ez nem megy. Lehet, hogy kicsit késő, de a küzdősportok területén esetleg lehetne próbálkozni.
3. Reméljük, hogy Brüsszelben jól gondolják. Kibírjuk valahogy. Egyszersmind reméljük, hogy végre lehet egy olyan kormánya Magyarországnak, amelyik szimplán csak magyarbarát, azaz végrehajtja azt, és azt hajtja végre, amit a magyarok kérnek. Bőven beérjük ennyivel.
Szerző: KOLOZSVÁRI SZALONNA ÉS HÍR-TELEN BESZÓLUNK
2026.03.20.
Úgy értékelt: azért nem „tekerték szőnyegbe" és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy „ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják", abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek. (via MTI)
1. Orbán Viktor semmilyen sajtótájékoztatót nem tartott Brüsszelben. A szájába belelógó mikrofonokhoz - M1, Mandiner, TV2, HírTV, Patrióta - tartozó szakmunkások, illetve a mikrofon nélkül érkezett szakmunkások nem képezik a sajtó részét, ezért tájékoztatni sem lehet őket.
2. Hagyjuk ezt a lábszagú katonai szakszótárt, ezt a megszállott, militáns propagandát, belefáradtunk. Aki 16 év alatt addig harcolt és verekedett Brüsszelben, hogy egy rakás uniós forrástól elvágta Magyarországot, akinek az Európai Unióról, Magyarország természetes szövetségeseiről a dögönyözés, szurkálás, trancsírozás és szőnyegbe tekerés jut eszébe, annak talán ideje belátni, hogy ez nem megy. Lehet, hogy kicsit késő, de a küzdősportok területén esetleg lehetne próbálkozni.
3. Reméljük, hogy Brüsszelben jól gondolják. Kibírjuk valahogy. Egyszersmind reméljük, hogy végre lehet egy olyan kormánya Magyarországnak, amelyik szimplán csak magyarbarát, azaz végrehajtja azt, és azt hajtja végre, amit a magyarok kérnek. Bőven beérjük ennyivel.
LESZ-E FIDESZES BUSZOZTATÁS IRÁNBA IS? // SZABADSAJTÓ KLUB
SZABADSAJTÓ KLUB
Szerző: KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.03.20.
Ismét lesz SZABADSAJTÓ KLUB EXTRA! Március 24-én Budapesten a Vörös Neon Bárban 18 órától közönség előtt vesszük fel a műsort, amit csak az előfizetéses csatornatagjaink láthatnak élőben a YouTube-on, valamint azok a nézőink, akik a helyszínre belépőt váltanak. Jegyvásárlás: https://cooltix.hu/event/69b3ef016ede...
Ezen a héten műsorunk témái:
Szerző: KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.03.20.
Ismét lesz SZABADSAJTÓ KLUB EXTRA! Március 24-én Budapesten a Vörös Neon Bárban 18 órától közönség előtt vesszük fel a műsort, amit csak az előfizetéses csatornatagjaink láthatnak élőben a YouTube-on, valamint azok a nézőink, akik a helyszínre belépőt váltanak. Jegyvásárlás: https://cooltix.hu/event/69b3ef016ede...
Ezen a héten műsorunk témái:
- Meneszti-e Orbán Viktor Gulyás Gergelyt, amiért a miniszter "háborúpárti" kijelentést tett a Kormányinfón?
- Érdemes-e Magyar Péternek kampánytémává tenni Gulyás Gergely elszólását a magyar katonák Iránba küldéséről?
- Komolyan rettegnek a Békemenet szervezői attól, hogy Magyarország ukrán gyarmat lehet?
- Hogyan buktatták le magukat a Tisza Párt Nemzeti Menetén ukrán zászlóval megjelenő fideszesek?
- Milyen haszna lehet a Fidesznek abból, hogy a kampány végén Orbán Viktor is országjárásra indult?
- Tényleg vannak a kormánypártoknak olyan rejtőzködő szavazói, akiket a közvélemény-kutatók nem érnek el?
- Hogyan ér össze a Matolcsy-klán a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köreivel?
ALPÁR GYÖRGY: NEM FOG TAROLNI A KISTELEPÜLÉSEKEN A FIDESZ – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.03.20.
Meggyőződésem, hogy most már nem fogja letarolni a kistelepüléseket a Fidesz – mondta Kompország című műsorunkban Alpár György vlogger, influenszer, az ormánsági Drávaszerdahely korábbi polgármestere. Beszélt arról is, hogy szerinte a falvak végleg elsorvadnak, nincs közösség, nincs munka, nincsenek programok, az Orbán-kormány ugyanis kivéreztette őket.
A műsorban szóba került az is, hogy:
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.03.20.
Meggyőződésem, hogy most már nem fogja letarolni a kistelepüléseket a Fidesz – mondta Kompország című műsorunkban Alpár György vlogger, influenszer, az ormánsági Drávaszerdahely korábbi polgármestere. Beszélt arról is, hogy szerinte a falvak végleg elsorvadnak, nincs közösség, nincs munka, nincsenek programok, az Orbán-kormány ugyanis kivéreztette őket.
A műsorban szóba került az is, hogy:
- Szerinte ki nyeri a választásokat?
- Lenne-e még polgármester?
- Miben tudna segíteni egy Tisza-kormánynak?
- Hogyan vette meg a Fidesz a falusi polgármestereket?
ÚGY LECSÚSZOTT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN, HOGY AZ ELTE KUTATÓI NEM HITTEK A SZEMÜKNEK
TELEX
Szerzők: KIRÁLY ANDRÁS, NYILAS GERGELY
2026.03.20.
Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021–2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.
Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […], drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”, és képes arra, hogy „a visszaépülő civil társadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.
Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert
az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.
Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket...
Szerzők: KIRÁLY ANDRÁS, NYILAS GERGELY
2026.03.20.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.
Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […], drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”, és képes arra, hogy „a visszaépülő civil társadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.
Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert
az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.
Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket...
MEGBUKOTT LÁZÁR JÁNOS KASTÉLYPRIVATIZÁCIÓJA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt. A két legkomolyabb jelölt, a Mol és a Richter visszalépett a kastélyüzemeltetéstől, mások még tárgyalnak, de a választások előtt mindkét oldalról elég nagy bátorság kellene egy ilyen vagyonátruházás végrehajtásához.
A Lázár-féle koncepcióban az egykori állami vállalatok helyére a NER-cégek léptek volna, de a program nem látszik sikeresnek. Mint az ÉKM közölte, összesen 21 kérelem érkezett be, a szerződések azonban az említett két kivétellel nem születtek még meg. „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak” – ismerte el a minisztérium.
Sokatmondó, hogy visszalépett az a két cég is, ami – legalábbis financiális szempontból – valóban képes lett volna kastélyt üzemeltetni: a Mol és a Richter. Az előbbi a bajnai, az utóbbi a nádasdladányi kastélyra adott be pályázatot, de mostanra mindkettő elállt a szándékától...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ismerte el a HVG kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt, a majki kamalduli remeteséget ugyanis a közeli Oroszlány városa vette át. A másik ingatlan a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, amit a PBE Építő Kft. kapott meg; ennek a cégnek Paár Attila építőipari milliárdos, Tiborcz István egykori üzlettársa a tulajdonosa.
Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.
Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy
Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.
Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy
a legtöbb nagyvállalatnak semmi szüksége nincs kastélyra, és az idegenforgalmi célú működtetéshez sincs meg náluk a megfelelő szakmai tudás és a személyi állomány.
A Lázár-féle koncepcióban az egykori állami vállalatok helyére a NER-cégek léptek volna, de a program nem látszik sikeresnek. Mint az ÉKM közölte, összesen 21 kérelem érkezett be, a szerződések azonban az említett két kivétellel nem születtek még meg. „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak” – ismerte el a minisztérium.
Sokatmondó, hogy visszalépett az a két cég is, ami – legalábbis financiális szempontból – valóban képes lett volna kastélyt üzemeltetni: a Mol és a Richter. Az előbbi a bajnai, az utóbbi a nádasdladányi kastélyra adott be pályázatot, de mostanra mindkettő elállt a szándékától...
OROSZBARÁTTÁ TETT ÉS UKRAJNÁTÓL RETTEGŐ MAGYAROK: ÍGY FORMÁLTA AZ ORSZÁGOT ORBÁN PRIMITÍV FÉLELEMPOLITIKÁJA
HVG360
Szerző: RIBA ISTVÁN
2026.03.20.
A Fidesz-módszer legfontosabb eleme olyan érzelmi hatás keltése, amely nyomán az emberek a biztonságot nyújtó hatalom szárnyai alá menekülnek. Kérdés, hányszor válik be az orbáni propaganda jól kidolgozott sémája.
Szegény Soros György már a kanyarban sincs. A négy és nyolc évvel ezelőtti parlamenti választások előtt már az óvodások is a Soros-rém képével ébredtek, annyira teletömte a Fidesz még a YouTube-ot is az amerikai milliárdos elleni vádakkal. Nyolc éve Orbán Viktor egyenesen azzal kampányolt: „Soros György nyílt támadást intézett Magyarország ellen. Kiépített ügynökszervezet-hálózat és szinte korlátlan anyagi erőforrás áll a rendelkezésére.”
Hogy, hogy nem, a kormánypropaganda nyomán úgy tűnik, mintha Soros azóta eladta volna ügynökszervezetét – nyilván jó pénzért – Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Legalábbis ez köszön vissza a plakátokról s az orbáni propagandaszervek, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményeiből. Ezek szerint az egykori Soros-ügynökök ma már ukránbérencek lennének. A Békemenet szervezői pedig azzal kampányolnak, hogy „Nem leszünk ukrán gyarmat!”.
Úgy látszik, nemcsak Soros, de Brüsszel is vesztett mára mozgósító erejéből, hiszen évtizede azzal kampányol Orbán: nem engedi, hogy Brüsszel gyarmata legyünk. Más kérdés, hogy
Hogy miért fogadókész a magyar választópolgárok jó része efféle bornírtságokra, arra nyilván egy szociálpszichológus tudna jó választ adni. Ám Orbán Viktor miniszterelnök azt pontosan fel tudja mérni, hogy ezt a fajta propagandát érdemes bevetnie, hiszen ezzel tud szavazókat magához csábítani vagy megtartani. A kulcskérdés ugyanis a biztonságérzet.
Amennyiben Orbán úgy véli, hogy a feszültség növelésével, akár háborús pszichózis kialakításával szavazókra tud szert tenni, akkor nem fogja vissza magát. S természetesen azt kommunikálja, hogy a biztonságot az általa vezetett kormány képes csak garantálni.Ezek a primitív üzenetek – az előző választásokból okulva – láthatóan eredményesen használhatóak a politika szférájában.
A legfontosabb olyan érzelmi hatás keltése, a félelem légkörének kialakítása, amely nyomán az emberek a biztonságot nyújtó hatalom szárnyai alá menekülnek...
Szerző: RIBA ISTVÁN
2026.03.20.
Szegény Soros György már a kanyarban sincs. A négy és nyolc évvel ezelőtti parlamenti választások előtt már az óvodások is a Soros-rém képével ébredtek, annyira teletömte a Fidesz még a YouTube-ot is az amerikai milliárdos elleni vádakkal. Nyolc éve Orbán Viktor egyenesen azzal kampányolt: „Soros György nyílt támadást intézett Magyarország ellen. Kiépített ügynökszervezet-hálózat és szinte korlátlan anyagi erőforrás áll a rendelkezésére.”
Hogy, hogy nem, a kormánypropaganda nyomán úgy tűnik, mintha Soros azóta eladta volna ügynökszervezetét – nyilván jó pénzért – Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Legalábbis ez köszön vissza a plakátokról s az orbáni propagandaszervek, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményeiből. Ezek szerint az egykori Soros-ügynökök ma már ukránbérencek lennének. A Békemenet szervezői pedig azzal kampányolnak, hogy „Nem leszünk ukrán gyarmat!”.
Úgy látszik, nemcsak Soros, de Brüsszel is vesztett mára mozgósító erejéből, hiszen évtizede azzal kampányol Orbán: nem engedi, hogy Brüsszel gyarmata legyünk. Más kérdés, hogy
nem érdemes logikát keresni a propagandában, hiszen Ukrajna Orbán szerint nem is egy független állam, nem világos tehát, hogyan lenne képes mégis gyarmatosítani Magyarországot.
Hogy miért fogadókész a magyar választópolgárok jó része efféle bornírtságokra, arra nyilván egy szociálpszichológus tudna jó választ adni. Ám Orbán Viktor miniszterelnök azt pontosan fel tudja mérni, hogy ezt a fajta propagandát érdemes bevetnie, hiszen ezzel tud szavazókat magához csábítani vagy megtartani. A kulcskérdés ugyanis a biztonságérzet.
A legfontosabb olyan érzelmi hatás keltése, a félelem légkörének kialakítása, amely nyomán az emberek a biztonságot nyújtó hatalom szárnyai alá menekülnek...
NINCS AZ A KOMMENT, AMI FELÉRNE EGY KÉZFOGÁSSAL ❌ VÉTÓ RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLÁVAL #87
PARTIZÁN / VÉTÓ
Beszélgetőtársak: RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLA
2026.03.19.
Úgy tűnik, mégsem a digitális térben akarja a Fidesz megverni a Tiszát. Az hagyján, hogy a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség munkatársai nagyon is analóg akciót vezényeltek a Nemzeti Meneten, Orbán Viktor is országjárásba kezdett. A személyes találkozások fontosságáról beszélgetett Ruff Bálint és Vida Kamilla. Vigyázat, kampánytanácsadói tartalom!
0:00 Ukrán zsászló a vörösvonal-gyárban
Beszélgetőtársak: RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLA
2026.03.19.
Úgy tűnik, mégsem a digitális térben akarja a Fidesz megverni a Tiszát. Az hagyján, hogy a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség munkatársai nagyon is analóg akciót vezényeltek a Nemzeti Meneten, Orbán Viktor is országjárásba kezdett. A személyes találkozások fontosságáról beszélgetett Ruff Bálint és Vida Kamilla. Vigyázat, kampánytanácsadói tartalom!
0:00 Ukrán zsászló a vörösvonal-gyárban
21:55 Két választókerületi kutatás
30:37 Országjárás, fotócsata
47:23 Tényleg kell a kézfogás
BÁRÁNDY GERGELY KIMONDTA: ÍGY LEHET LEVÁLTANI AZ ORBÁN RENDSZERT!
KLIKKTV / ROSTRUM
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.03.20.
Új alkotmány, alkotmányozás Magyarországon, parlament szerepe, köztársasági elnök választása, ügyészség függetlensége, kétkamarás parlament, bírói önigazgatás – ezekről a kulcskérdésekről beszélget a Rostrum műsorában Bárándy Gergely. A beszélgetés feltárja, hogyan történhetne egy legitim és széles társadalmi támogatottságú alkotmányozási folyamat Magyarországon, milyen szerepe lehet a parlamentnek, a szakmai szervezeteknek és a társadalomnak az új alkotmány kialakításában.
A műsor második részének vendége ismét Bárándy Gergely, akivel az alkotmányozás kérdéséről, a magyar közjogi rendszer működéséről és az állami intézmények jövőjéről beszélgetünk.
A beszélgetés egyik központi kérdése: hogyan lehetne legitim és társadalmilag elfogadott alkotmányt létrehozni Magyarországon? A műsorban szó esik arról, hogy milyen szerepet kell játszania a parlamentnek az alkotmányozási folyamatban, és hogyan lehetne bevonni a társadalmi szervezeteket, szakmai műhelyeket és állami intézményeket.
A diskurzus érinti a köztársasági elnök választásának módját, a parlament szerkezetét, valamint azt a vitát is, hogy szükség lenne-e kétkamarás parlamentre. Felmerül az ügyészség helyzete, a legfőbb ügyész szerepe, valamint az is, hogy a büntetőpolitika érvényesítésében milyen kapcsolatnak kellene lennie a kormány és az ügyészség között.
A műsor kitér a bírói önigazgatás rendszerére, az igazságszolgáltatás intézményi működésére, valamint arra is, hogy milyen egyensúlyt kell teremteni a hatalmi ágak között egy stabil demokráciában.
Ez az adás mélyebb betekintést ad a magyar közjogi rendszer működésébe és abba a kérdésbe, hogy milyen intézményi reformokra lehet szükség a jövőben.
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.03.20.
Új alkotmány, alkotmányozás Magyarországon, parlament szerepe, köztársasági elnök választása, ügyészség függetlensége, kétkamarás parlament, bírói önigazgatás – ezekről a kulcskérdésekről beszélget a Rostrum műsorában Bárándy Gergely. A beszélgetés feltárja, hogyan történhetne egy legitim és széles társadalmi támogatottságú alkotmányozási folyamat Magyarországon, milyen szerepe lehet a parlamentnek, a szakmai szervezeteknek és a társadalomnak az új alkotmány kialakításában.
A műsor második részének vendége ismét Bárándy Gergely, akivel az alkotmányozás kérdéséről, a magyar közjogi rendszer működéséről és az állami intézmények jövőjéről beszélgetünk.
A beszélgetés egyik központi kérdése: hogyan lehetne legitim és társadalmilag elfogadott alkotmányt létrehozni Magyarországon? A műsorban szó esik arról, hogy milyen szerepet kell játszania a parlamentnek az alkotmányozási folyamatban, és hogyan lehetne bevonni a társadalmi szervezeteket, szakmai műhelyeket és állami intézményeket.
A diskurzus érinti a köztársasági elnök választásának módját, a parlament szerkezetét, valamint azt a vitát is, hogy szükség lenne-e kétkamarás parlamentre. Felmerül az ügyészség helyzete, a legfőbb ügyész szerepe, valamint az is, hogy a büntetőpolitika érvényesítésében milyen kapcsolatnak kellene lennie a kormány és az ügyészség között.
A műsor kitér a bírói önigazgatás rendszerére, az igazságszolgáltatás intézményi működésére, valamint arra is, hogy milyen egyensúlyt kell teremteni a hatalmi ágak között egy stabil demokráciában.
Ez az adás mélyebb betekintést ad a magyar közjogi rendszer működésébe és abba a kérdésbe, hogy milyen intézményi reformokra lehet szükség a jövőben.
EZ MÁR A VÉGJÁTÉK: PÁNIKBAN A HATALOM
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Lendvai Pál: Ez már a végjáték: pánikban a hatalom.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Lendvai Pál: Ez már a végjáték: pánikban a hatalom.
A KOLLEKTÍV MÍTOSZ LÁZADÁSA – AZ ILLIBERÁLIS RENDSZEREK HIÁBAVALÓSÁGÁRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ATZÉL TAMÁS
2026.03.20.
A világ jelenlegi konfliktusai mögött hajlamosak vagyunk anyagi érdekeket keresni, pedig a logikusnak tűnő magyarázatok elfedik azt, amivel sokkal ijesztőbb szembenézni: ezeknek semmiféle materiális vagy kézzelfogható oka nincs. Gyökerük az emberi pszichében keresendő – írja vendégszerzőnk. Atzél András eposzi méretű esszéjében arra tesz kísérletet, hogy vázolja: mi hajítja az illiberálisokat a társadalom hullámainak tetejére, s hogy miért hiábavaló mégis a vállalkozásuk hosszabb távon. Monstre világmagyarázat.
A fejlett államok társadalmai mindenütt szakadást mutatnak, helyenként polgárháború-közeli helyzet alakult ki. Az illiberális jövő koncepciója hibás feltételezésen alapul, ezért megvalósíthatatlan. Akik ezen dolgoznak, nem értik a társadalom – végső soron az egyéni psziché működését. Eközben mérhetetlen szenvedést okoznak, és rombolják a civilizációt.
Minden fejlett társadalomban kialakult egy mély, szinte átjárhatatlan törésvonal, amit a megfigyelők a városi és a falusi lakosság, a fiatalok és az idősek, szülők és gyerekek, a tanultak és a kevésbé képzettek, vagy politikai táborokra egyszerűsítve konzervatívok és liberálisok szembenállásaként írnak le. A szembenállás valamennyi dimenziója egyetlen, a mélyben meghúzódó törésvonal kivetülése.
A még nem individuálódott és az individuálódott tömegek egymásnak feszülését látjuk. Az előbbiek el akarják pusztítani az utóbbiakat (pozíciókból, fórumokról, nyilvánosságból kiszorítani, elhallgattatni, szerveződéseiket ellehetetleníteni), mert azt hiszik, miattuk olvad, repedezik, tűnik el a világuk. Utóbbiak meg azért akarják kiszorítani az előbbieket, mert úgy érzékelik (sajnos helyesen) hogy azok egzisztenciális fenyegetést jelentenek számukra.
Az alábbi írásban a következő állításokat igyekszem bizonyítani:
4. Az illiberális kísérlet, amit látunk, egy anomália, amit végül az emberi természet fog megszüntetni...
Szerző: ATZÉL TAMÁS
2026.03.20.
A fejlett államok társadalmai mindenütt szakadást mutatnak, helyenként polgárháború-közeli helyzet alakult ki. Az illiberális jövő koncepciója hibás feltételezésen alapul, ezért megvalósíthatatlan. Akik ezen dolgoznak, nem értik a társadalom – végső soron az egyéni psziché működését. Eközben mérhetetlen szenvedést okoznak, és rombolják a civilizációt.
Minden fejlett társadalomban kialakult egy mély, szinte átjárhatatlan törésvonal, amit a megfigyelők a városi és a falusi lakosság, a fiatalok és az idősek, szülők és gyerekek, a tanultak és a kevésbé képzettek, vagy politikai táborokra egyszerűsítve konzervatívok és liberálisok szembenállásaként írnak le. A szembenállás valamennyi dimenziója egyetlen, a mélyben meghúzódó törésvonal kivetülése.
A még nem individuálódott és az individuálódott tömegek egymásnak feszülését látjuk. Az előbbiek el akarják pusztítani az utóbbiakat (pozíciókból, fórumokról, nyilvánosságból kiszorítani, elhallgattatni, szerveződéseiket ellehetetleníteni), mert azt hiszik, miattuk olvad, repedezik, tűnik el a világuk. Utóbbiak meg azért akarják kiszorítani az előbbieket, mert úgy érzékelik (sajnos helyesen) hogy azok egzisztenciális fenyegetést jelentenek számukra.
Az alábbi írásban a következő állításokat igyekszem bizonyítani:
1. A liberális demokráciák felemelkedése, és a régi társadalomszerkezet lebomlása természetes folyamat része. Ez a folyamat a világon mindenhol megvalósul – különböző társadalmakban eltérő időpontokban. Ahol még nem látszanak a nyomai, az nem egy másik típusú társadalom, hanem ugyanannak az időtengelynek egy másik pontja.
2. … ennek a változásnak az alapvető természete, hogy folyamatosan gyorsul …
3. … és visszafordíthatatlan.
4. Az illiberális kísérlet, amit látunk, egy anomália, amit végül az emberi természet fog megszüntetni...
LAPONYI ZSOLT: AZ AZ ÉRZÉSEM, HOGY A RENDŐRÖK 90 SZÁZALÉKA NEM A FIDESZRE FOG SZAVAZNI
TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.03.20.
„A Rétvári-ügy kirobbanásáig a rendőrség megbecsült állománytagjaként tekintettek rám a szolgálati elöljáróim, rendőrségi karrierem felfelé ívelő volt, kihívásokkal teli és szakmailag kifejezetten izgalmas feladatokat bíztak rám. A Rétvári-ügyet követően azonban a rendőrségi pályafutásom 180 fokos fordulatot vett. Minden egyes parancs, minden egyes munkáltatói intézkedés kizárólag az ellehetetlenítésemet szolgálta […].”
Ez a néhány mondat is szerepel Laponyi Zsolt március 9-én beadott azonnali hatályú lemondásában. Laponyi Zsolt 2022-ben csatlakozott a BRFK-hoz, ahol többek között a rendőrségi kampányok egyik arca lett. 2025. április 24-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára bejegyzést tett közzé a rendőrség napján, amit egy olyan fotóval illusztrált, amin Laponyi is szerepelt, a kép alatt pedig a KDNP.hu felirat volt látható. Miután az őrmester nyilvános posztban kérte az államtitkárt, hogy ne használja politikai marketinghez a róla készült fotót, másnap értesítették, hogy felfüggesztik a nyilvános és szakmai szerepléseit, májusban fegyelmi indult ellene, majd kitették a seriffprogramból is.
Az idén március elején lemondott rendőrt arról kérdeztük, hogyan telt az elmúlt egy éve a BRFK-nál, ki adhatott ki hozzá „használati utasítást”, és mit gondol, az állomány tagjai a fegyverpénz miatt tényleg a Fideszre fogják-e húzni az ikszet. Laponyit a beszélgetésre az egyik ügyvédje, Sziklai Tamás is elkísérte...
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.03.20.
Ez a néhány mondat is szerepel Laponyi Zsolt március 9-én beadott azonnali hatályú lemondásában. Laponyi Zsolt 2022-ben csatlakozott a BRFK-hoz, ahol többek között a rendőrségi kampányok egyik arca lett. 2025. április 24-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára bejegyzést tett közzé a rendőrség napján, amit egy olyan fotóval illusztrált, amin Laponyi is szerepelt, a kép alatt pedig a KDNP.hu felirat volt látható. Miután az őrmester nyilvános posztban kérte az államtitkárt, hogy ne használja politikai marketinghez a róla készült fotót, másnap értesítették, hogy felfüggesztik a nyilvános és szakmai szerepléseit, májusban fegyelmi indult ellene, majd kitették a seriffprogramból is.
Az idén március elején lemondott rendőrt arról kérdeztük, hogyan telt az elmúlt egy éve a BRFK-nál, ki adhatott ki hozzá „használati utasítást”, és mit gondol, az állomány tagjai a fegyverpénz miatt tényleg a Fideszre fogják-e húzni az ikszet. Laponyit a beszélgetésre az egyik ügyvédje, Sziklai Tamás is elkísérte...
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6746. – HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T?
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.19.
A NotebookLM öt perc alatt készített a sorozat szövege alapján egy három perces videót, terjesszétek.
A teljes sorozat itt olvasható:
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.19.
A teljes sorozat itt olvasható:
OROSZ BEAVATKOZÁS A HIDEGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN / FELEDY BOTOND
2026.03.18.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő és Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője beszélget arról, mit tudunk az orosz beavatkozások történetéről. Vajon tényleg sorsfordító kémháború zajlik Európában? Mi spekuláció, és mi tény? És mit tehet egy hétköznapi polgár?
00:00 - Visszaszámláló
Szerző: PARTIZÁN / FELEDY BOTOND
2026.03.18.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő és Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője beszélget arról, mit tudunk az orosz beavatkozások történetéről. Vajon tényleg sorsfordító kémháború zajlik Európában? Mi spekuláció, és mi tény? És mit tehet egy hétköznapi polgár?
00:00 - Visszaszámláló
5:00 - A cári titkosszolgálattól a KGB-ig
24:15 - Putyin hibrid háborúja
37:26 - Magyarország és a fekete internacionálé
55:59 - Mit ér a dezinformáció, ha az állam maga is trollfarmot üzemeltet?
1:12:15 - Hamis zászlós műveletek
1:28:59 - Elhárítás
ORBÁN 16 ÉVE A LECSÚSZÁS TÖRTÉNETE
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Ágh Attila politológus szerint az Orbán-rendszer 16 éve nem egyszerűen politikai korszak, hanem egy olyan lecsúszástörténet, amelynek mára minden következménye egyszerre látszik. Egy készülő új kötet apropóján beszél arról, hogyan sodródott Magyarország az Európai Unió perifériájára, miként vált a korrupció a rendszer szervezőelvévé, és miért jutott el odáig a kormányzás, hogy már saját magát is rombolja.
A beszélgetésben szó esik az ország gazdasági állapotáról, az önkormányzatok kivéreztetéséről, az infrastruktúra leépüléséről, az egészségügy és az oktatás válságáról, valamint arról is, hogyan működött 16 éven át a hatalom „hazugságbirodalma”. Ágh Attila szerint a Fidesz nemcsak uralni akarta a politikát, hanem egy teljes hegemóniát épített ki, amelyben a valóságot propaganda fedte el.
A politológus arról is beszél, hogy egy esetleges kormányváltás után miért jöhet rendkívül feszült időszak, milyen szerepe lehet ebben a köztársasági elnöknek, és miért lehet szükség a választói részvétel folytatására a szavazás után is.
Ez a beszélgetés nemcsak egy könyvről szól, hanem arról is, milyen állapotban van ma Magyarország, és mi következhet az Orbán-rendszer után.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Ágh Attila politológus szerint az Orbán-rendszer 16 éve nem egyszerűen politikai korszak, hanem egy olyan lecsúszástörténet, amelynek mára minden következménye egyszerre látszik. Egy készülő új kötet apropóján beszél arról, hogyan sodródott Magyarország az Európai Unió perifériájára, miként vált a korrupció a rendszer szervezőelvévé, és miért jutott el odáig a kormányzás, hogy már saját magát is rombolja.
A beszélgetésben szó esik az ország gazdasági állapotáról, az önkormányzatok kivéreztetéséről, az infrastruktúra leépüléséről, az egészségügy és az oktatás válságáról, valamint arról is, hogyan működött 16 éven át a hatalom „hazugságbirodalma”. Ágh Attila szerint a Fidesz nemcsak uralni akarta a politikát, hanem egy teljes hegemóniát épített ki, amelyben a valóságot propaganda fedte el.
A politológus arról is beszél, hogy egy esetleges kormányváltás után miért jöhet rendkívül feszült időszak, milyen szerepe lehet ebben a köztársasági elnöknek, és miért lehet szükség a választói részvétel folytatására a szavazás után is.
Ez a beszélgetés nemcsak egy könyvről szól, hanem arról is, milyen állapotban van ma Magyarország, és mi következhet az Orbán-rendszer után.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)