Szerző: POLESZ ÁBEL
2025.01.12.
Kapcsold be a feliratokat az idegennyelvű részek megértéséhez!
2026. május 2., szombat
POLESZ ÁBEL: FEDEZD FEL DUBAI TITKOS HELYEIT!
POLESZ ÁBEL VIDEÓ
Szerző: POLESZ ÁBEL
2025.01.12.
Kapcsold be a feliratokat az idegennyelvű részek megértéséhez!
Szerző: POLESZ ÁBEL
2025.01.12.
Kapcsold be a feliratokat az idegennyelvű részek megértéséhez!
HERCZEG MILÁN: DUBAJ – LUXUS ÉS NYOMOR
A HASZNOS IDIÓTÁK LESZNEK MEGHURCOLVA VAGY AZ ELKÖVETŐK? – MNB-ÜGY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2026.05.02.
A kecskeméti egyetemi alapítvány új kuratóriumi elnöke, Boross Ildikó szerint nem a korábbi egyetemi kuratórium a hibás, amiért két éve nem tudják visszakapni a 127 milliárdjukat az Optimától. Őket ugyanis átverte a Matolcsy Ádám-baráti kör által vezetett vagyonkezelő, meg a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank is.
Szerző: TELEX
2026.05.02.
A kecskeméti egyetemi alapítvány új kuratóriumi elnöke, Boross Ildikó szerint nem a korábbi egyetemi kuratórium a hibás, amiért két éve nem tudják visszakapni a 127 milliárdjukat az Optimától. Őket ugyanis átverte a Matolcsy Ádám-baráti kör által vezetett vagyonkezelő, meg a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank is.
MAGYARORSZÁG VISSZAFOGADÁSRA KÉSZÜL AZ UNIÓBAN? A TISZA EZT TESZI LEHETŐVÉ
TISZA EP-HÍRADÓ
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE / HAJDU MÁRTON
2026.05.01.
A TISZA EP-Híradó új részében arról van szó, hogyan érkezhetnek meg a leghamarabb Magyarországra az eddig befagyasztott uniós források, és mit tenne ezért egy TISZA-kormány.
Gerzsenyi Gabriella, Dávid Dóra és Kollár Kinga TISZA EP-képviselők Hajdu Mártonnal, a delegáció kabinetfőnökével beszélgetnek arról, miért fontos Magyarországnak az Európai Unióhoz tartozni, mire számíthatnak a magyarok az EU következő hétéves költségvetéséből, és hogyan lehetne végre valódi eredményeket elérni a magyar emberek javára.
A műsorban szóba kerül az is, milyen európai parlamenti tervek vannak a nők elleni erőszak és az online zaklatások visszaszorítására.
A fő kérdés egyszerű: hogyan lehet az EU-tagság előnyeit végre valóban a magyar emberek javára fordítani?
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE / HAJDU MÁRTON
2026.05.01.
A TISZA EP-Híradó új részében arról van szó, hogyan érkezhetnek meg a leghamarabb Magyarországra az eddig befagyasztott uniós források, és mit tenne ezért egy TISZA-kormány.
Gerzsenyi Gabriella, Dávid Dóra és Kollár Kinga TISZA EP-képviselők Hajdu Mártonnal, a delegáció kabinetfőnökével beszélgetnek arról, miért fontos Magyarországnak az Európai Unióhoz tartozni, mire számíthatnak a magyarok az EU következő hétéves költségvetéséből, és hogyan lehetne végre valódi eredményeket elérni a magyar emberek javára.
A műsorban szóba kerül az is, milyen európai parlamenti tervek vannak a nők elleni erőszak és az online zaklatások visszaszorítására.
A fő kérdés egyszerű: hogyan lehet az EU-tagság előnyeit végre valóban a magyar emberek javára fordítani?
„ÁTVERTEK MINKET” – BAÁN LÁSZLÓ AZ NKA-BOTRÁNYRÓL ÉS LEMONDÁSÁNAK OKAIRÓL
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.05.02.
Hogyan kerülhetett tízmilliárdos összeg a nemzeti kultúrbüdzséből fideszes celebekhez a kampányban úgy, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) felügyelő bizottság, köztük Baán László is állítja, nem tudott ezekről a döntésekről? Hogy került az aláírása a dokumentumokra? Odahamisították talán? A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a hét közepén mondott le az NKA-s bizottsági tagságáról, exkluzív interjúban válaszol és magyarázza el a helyzetet.
– Ön által is felügyelt nemzeti kultúrbüdzséből fideszeseknek titokban kiszórt milliárdok a kampányban… Nagyon nem néz ki jól.
– Nemhogy nem néz ki jól. Ez nem jó.
– A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) friss botránya miatt az alelnök Bús Balázs mondott le először. Aztán ön a bizottsági tagságáról. Elismeri tehát, hogy bűnös?
– Ne dobálózzunk mázsás kövekkel. Lemondani számos okból lehet. Én azért tettem meg, mert olyan, a Bizottság elől addig elhallgatott tények derültek ki, amelyek kapcsán a lemondásommal azok vállalhatatlanságát kívántam jelezni.
– Azért ahhoz, hogy a botrányban érintett Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) létrejöjjön, aztán nagy pénzt kapjon, kellett az ön aláírása is. Ott van még az éves beszámolón is. Valaki odahamisította tán?
– Hogy létrejöjjön egy olyan ideiglenes kollégium, amely egy erre elkülönített összegből értékes és kiemelkedő, komplex kulturális programokat támogat, az régóta létező gyakorlat az NKA életében, szóval a kollégium létrehozása önmagában semmiféle rendkívüli dolgot nem jelentett. Annál inkább az összetétele és döntései: ezekről az NKA Bizottsága azonban csak most április 23-án kapott egy tökéletesen megtévesztő jelentést, amit ugyan elfogadtunk, de miután kiderült, hogy ennek édeskevés köze volt a valósághoz, ezért kezdeményezésemre a Bizottság azt azonnali hatállyal visszavonta.
– Szóval átverték?
– Igen, az egész Bizottságot.
– Hogy nem vette észre?
– Fontos tudni, hogy a konkrét támogatási döntéseket nem a Bizottság, hanem az úgynevezett szakmai kollégiumok hozzák az NKA-ban. Míg az állandó kollégiumok tagjainak kétharmada delegáltakból tevődik össze, addig az ideiglenes kollégiumokat teljes egészében a miniszter állíthatja össze. Az állandó kollégiumok mellett máskor is alakultak már ideiglenes kollégiumok kiemelt események finanszírozására – ebben önmagában tehát nem láttunk semmi rendkívülit...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.05.02.
– Ön által is felügyelt nemzeti kultúrbüdzséből fideszeseknek titokban kiszórt milliárdok a kampányban… Nagyon nem néz ki jól.
– Nemhogy nem néz ki jól. Ez nem jó.
– A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) friss botránya miatt az alelnök Bús Balázs mondott le először. Aztán ön a bizottsági tagságáról. Elismeri tehát, hogy bűnös?
– Ne dobálózzunk mázsás kövekkel. Lemondani számos okból lehet. Én azért tettem meg, mert olyan, a Bizottság elől addig elhallgatott tények derültek ki, amelyek kapcsán a lemondásommal azok vállalhatatlanságát kívántam jelezni.
– Azért ahhoz, hogy a botrányban érintett Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) létrejöjjön, aztán nagy pénzt kapjon, kellett az ön aláírása is. Ott van még az éves beszámolón is. Valaki odahamisította tán?
– Hogy létrejöjjön egy olyan ideiglenes kollégium, amely egy erre elkülönített összegből értékes és kiemelkedő, komplex kulturális programokat támogat, az régóta létező gyakorlat az NKA életében, szóval a kollégium létrehozása önmagában semmiféle rendkívüli dolgot nem jelentett. Annál inkább az összetétele és döntései: ezekről az NKA Bizottsága azonban csak most április 23-án kapott egy tökéletesen megtévesztő jelentést, amit ugyan elfogadtunk, de miután kiderült, hogy ennek édeskevés köze volt a valósághoz, ezért kezdeményezésemre a Bizottság azt azonnali hatállyal visszavonta.
– Szóval átverték?
– Igen, az egész Bizottságot.
– Hogy nem vette észre?
– Fontos tudni, hogy a konkrét támogatási döntéseket nem a Bizottság, hanem az úgynevezett szakmai kollégiumok hozzák az NKA-ban. Míg az állandó kollégiumok tagjainak kétharmada delegáltakból tevődik össze, addig az ideiglenes kollégiumokat teljes egészében a miniszter állíthatja össze. Az állandó kollégiumok mellett máskor is alakultak már ideiglenes kollégiumok kiemelt események finanszírozására – ebben önmagában tehát nem láttunk semmi rendkívülit...
KENESEI ISTVÁN: FORR A VILÁG… AZ AKADÉMIAI VÁLTOZÁSOKRA
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISVÁN
2026.04.30.
...Egyetemek
Az állami felsőoktatás szinte eltűnt a hazai színtérről: 2018 óta (amikor egyébként a CEU-t is elüldözték) előbb lassabb, majd egyre gyorsabb tempóban foglalták el a Fideszhez kötődő személyekből összeállított kuratóriumok, továbbá felügyelőbizottságok (FB) és vagyonkezelők, először a kisebb, majd a nagyobb egyetemeket is, kivéve kettőt: az ELTE-t és a BME-t, továbbá két művészeti egyetemet az ötből: a Képzőművészetit és a Zeneakadémiát. A Közszolgálati Egyetemet (NKE) eleve állami kezelésben kívánták tartani, ott csak a rektorokat választották az engedelmes szolgák közül (mint a hírhedett „bírságbajnokot”, a ma már alkotmánybíróként bólogató Patyi Andrást, aki hajdan saját különleges rektori egyenruhát is szabatott magának).
A Tisza programjában kiemelt helyen áll, hogy megszüntetik a kekva-modellt, és visszaállítják az egyetemi autonómiát. A gyakorlati megvalósítás azonban nem megy egyik napról a másikra. Először is a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagyis a kekva fogalmát bevezető törvény mellett annyi külön (szintén 2/3-os) kekva-törvény van, ahány egyetem, és bennük felsorolják mindazokat az ingatlanokat és vagyontárgyakat, amelyeket átadtak a tulajdonukba (sőt azóta is bőven ellátta őket a kormány továbbiakkal). De ez a kisebbik gond.
A nagyobbik az, hogy gazdálkodásuk, napi rutinjuk teljesen átalakult: az Államháztartási tv. (Áht.) alól kikerülve már nem vonatkoznak rájuk azok a pénzügyi megszorítások, amelyek állami egyetemekként megkötötték a kezüket. Ha tehát az Áht.-t és a mozgásukat korlátozó többi törvényt, mindenekelőtt a (hamisan nemzetivé átminősített) Felsőoktatási törvényt érintetlenül hagyják, éppen a szabadságukat fogják korlátozni. Úgy vélem, más úton kellene elindulni, akármelyik cél álljon is az út végén: az állami vagy az alapítványi egyetem.
A legsürgetőbb lépés a kuratóriumoktól, pontosabban a Fidesz által kijelölt tagságuktól való megszabadulás (beleértve az FB-t és a vagyonkezelőt) – már csak azért is, mert máris megkezdődött a Fidesz-káderek menekülése egyetemi adminisztratív vagy oktatói állásokba. Az államnak mindenekelőtt vissza kell vennie az alapítói jogait, és első lépésként saját magának kell kijelölnie az érintett egyetemek átmeneti kuratóriumait, FB-it stb. – amíg az autonóm döntésekre meg nem érik az intézményi közösség. Ha a továbbiakban maradunk az alapítványi modellnél, akkor a kuratóriumoknak az európai mintát kell követniük, amiről korábban elég sokszor írtam itt.6 Vagyis a képzésben, kutatásban érdekelteknek, idegen szóval a stakeholdereknek kell képviselethez jutniuk: a finanszírozó államnak, a kutatáshoz értő MTA-nak, a helyi önkormányzatnak, az ipari-kereskedelmi kamarának, az oktatói és diákszervezetnek stb. – határozott időre megbízva és nem havi milliós juttatásokért. Már ez az első lépés vissza fogja adni az egyetemek jogosultságát a Horizon és Erasmus programokra.
A jelenlegi szenátusokat, kari stb. tanácsokat, amelyek tagságát a kekvásítás után számos intézményben az új szabályzatok (SZMSZ) alapján és felső nyomásra az adott vezetők igényei szerint és nemegyszer a hivatalban lévők közül „választották meg”, újra kell választani, miután az SZMSZ érintett részeit jóváhagyta az ideiglenes kuratórium. A választás alulról fölfelé több fordulóban (jelölés, választás a legnépszerűbb jelöltek közül) zajlik le, mind a dékán-, mind a rektorválasztás esetében is. Remélhetőleg a választók nem azokat fogják a bizalmukra érdemesíteni, akik a NER engedelmes kiszolgálói voltak. A leköszönő vezetők pedig térjenek vissza szakmai pályafutásukhoz, és arassanak ott sikereket. Ezt az átalakulást mind az alapítványi, mind az állami opció esetében jó lenne véghez vinni. Ugyanakkor meglehetősen pesszimista vagyok, hogy azokban az egyetemi közösségekben, melyekben még a leginkább érinthetetlen professzorok sem merték felemelni a hangjukat az elmúlt másfél évtizedben, van-e igény erre a megújulásra.
Az SZFE egyébként megint megmutatta magát a változás élcsapataként – és ez már a Vidnyánszkyval kekvásított egyetem, nem az elüldözöttek és száműzöttek Free SZFE-je!7 A jelenlegi tanáraik alkalmatlanságával szintén többször foglalkoztam, beleértve azt, ahogy elengedték a Doktori Iskolájuk új tagjainak a végzett doktoranduszok és a habilitáció kötelezettségét.8 Mellesleg éppen az SZFE-t lehetne állami egyetemként tovább működtetni – viszont az állami egyetemekről el kell tüntetni a kancellárokat.
Itt kell továbbá felhívnunk a figyelmet arra a gyarló szerepre, amit az elvileg komoly jogosítványokkal bíró MAB játszott a NER uralma idején. Ebben ugyan közrejátszott, hogy egyre többet vettek vissza az autonómiájából, például egyre több tagját jelölte a miniszter, már saját elnökét sem választhatta meg, és a költségvetése is beolvadt a minisztériuméba. A koronát végül a legutóbb kinevezett elnök személye és teljesítménye tette föl a MAB dicsőséglistájára.9 Mindez azonban kevés lett volna, ha az oda delegált tagok adott esetben a sarkukra mertek volna állni. Ugyanez vonatkozik a MAB-nál szimbolikusabb (azaz kevésbé hatalmi) funkciót ellátó Magyar Rektori Konferenciára is, amelynek 60 körüli tagsága szinte a kádári időket visszaidézve vált engedelmes hajbókoló kutyusfigurává, és hallgatott a Lex CEU-ról vagy szavazta meg vezetőinek a kormányfő kedvenc rektorát, korábban pedig a díszdoktorból lett kézilabda-professzort. Amiből megint az következik, hogy ilyen rektorokkal nem képes megújulni a magyar felsőoktatás...
Szerző: KENESEI ISVÁN
2026.04.30.
Az állami felsőoktatás szinte eltűnt a hazai színtérről: 2018 óta (amikor egyébként a CEU-t is elüldözték) előbb lassabb, majd egyre gyorsabb tempóban foglalták el a Fideszhez kötődő személyekből összeállított kuratóriumok, továbbá felügyelőbizottságok (FB) és vagyonkezelők, először a kisebb, majd a nagyobb egyetemeket is, kivéve kettőt: az ELTE-t és a BME-t, továbbá két művészeti egyetemet az ötből: a Képzőművészetit és a Zeneakadémiát. A Közszolgálati Egyetemet (NKE) eleve állami kezelésben kívánták tartani, ott csak a rektorokat választották az engedelmes szolgák közül (mint a hírhedett „bírságbajnokot”, a ma már alkotmánybíróként bólogató Patyi Andrást, aki hajdan saját különleges rektori egyenruhát is szabatott magának).
A Tisza programjában kiemelt helyen áll, hogy megszüntetik a kekva-modellt, és visszaállítják az egyetemi autonómiát. A gyakorlati megvalósítás azonban nem megy egyik napról a másikra. Először is a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagyis a kekva fogalmát bevezető törvény mellett annyi külön (szintén 2/3-os) kekva-törvény van, ahány egyetem, és bennük felsorolják mindazokat az ingatlanokat és vagyontárgyakat, amelyeket átadtak a tulajdonukba (sőt azóta is bőven ellátta őket a kormány továbbiakkal). De ez a kisebbik gond.
A nagyobbik az, hogy gazdálkodásuk, napi rutinjuk teljesen átalakult: az Államháztartási tv. (Áht.) alól kikerülve már nem vonatkoznak rájuk azok a pénzügyi megszorítások, amelyek állami egyetemekként megkötötték a kezüket. Ha tehát az Áht.-t és a mozgásukat korlátozó többi törvényt, mindenekelőtt a (hamisan nemzetivé átminősített) Felsőoktatási törvényt érintetlenül hagyják, éppen a szabadságukat fogják korlátozni. Úgy vélem, más úton kellene elindulni, akármelyik cél álljon is az út végén: az állami vagy az alapítványi egyetem.
A legsürgetőbb lépés a kuratóriumoktól, pontosabban a Fidesz által kijelölt tagságuktól való megszabadulás (beleértve az FB-t és a vagyonkezelőt) – már csak azért is, mert máris megkezdődött a Fidesz-káderek menekülése egyetemi adminisztratív vagy oktatói állásokba. Az államnak mindenekelőtt vissza kell vennie az alapítói jogait, és első lépésként saját magának kell kijelölnie az érintett egyetemek átmeneti kuratóriumait, FB-it stb. – amíg az autonóm döntésekre meg nem érik az intézményi közösség. Ha a továbbiakban maradunk az alapítványi modellnél, akkor a kuratóriumoknak az európai mintát kell követniük, amiről korábban elég sokszor írtam itt.6 Vagyis a képzésben, kutatásban érdekelteknek, idegen szóval a stakeholdereknek kell képviselethez jutniuk: a finanszírozó államnak, a kutatáshoz értő MTA-nak, a helyi önkormányzatnak, az ipari-kereskedelmi kamarának, az oktatói és diákszervezetnek stb. – határozott időre megbízva és nem havi milliós juttatásokért. Már ez az első lépés vissza fogja adni az egyetemek jogosultságát a Horizon és Erasmus programokra.
A jelenlegi szenátusokat, kari stb. tanácsokat, amelyek tagságát a kekvásítás után számos intézményben az új szabályzatok (SZMSZ) alapján és felső nyomásra az adott vezetők igényei szerint és nemegyszer a hivatalban lévők közül „választották meg”, újra kell választani, miután az SZMSZ érintett részeit jóváhagyta az ideiglenes kuratórium. A választás alulról fölfelé több fordulóban (jelölés, választás a legnépszerűbb jelöltek közül) zajlik le, mind a dékán-, mind a rektorválasztás esetében is. Remélhetőleg a választók nem azokat fogják a bizalmukra érdemesíteni, akik a NER engedelmes kiszolgálói voltak. A leköszönő vezetők pedig térjenek vissza szakmai pályafutásukhoz, és arassanak ott sikereket. Ezt az átalakulást mind az alapítványi, mind az állami opció esetében jó lenne véghez vinni. Ugyanakkor meglehetősen pesszimista vagyok, hogy azokban az egyetemi közösségekben, melyekben még a leginkább érinthetetlen professzorok sem merték felemelni a hangjukat az elmúlt másfél évtizedben, van-e igény erre a megújulásra.
Az SZFE egyébként megint megmutatta magát a változás élcsapataként – és ez már a Vidnyánszkyval kekvásított egyetem, nem az elüldözöttek és száműzöttek Free SZFE-je!7 A jelenlegi tanáraik alkalmatlanságával szintén többször foglalkoztam, beleértve azt, ahogy elengedték a Doktori Iskolájuk új tagjainak a végzett doktoranduszok és a habilitáció kötelezettségét.8 Mellesleg éppen az SZFE-t lehetne állami egyetemként tovább működtetni – viszont az állami egyetemekről el kell tüntetni a kancellárokat.
Itt kell továbbá felhívnunk a figyelmet arra a gyarló szerepre, amit az elvileg komoly jogosítványokkal bíró MAB játszott a NER uralma idején. Ebben ugyan közrejátszott, hogy egyre többet vettek vissza az autonómiájából, például egyre több tagját jelölte a miniszter, már saját elnökét sem választhatta meg, és a költségvetése is beolvadt a minisztériuméba. A koronát végül a legutóbb kinevezett elnök személye és teljesítménye tette föl a MAB dicsőséglistájára.9 Mindez azonban kevés lett volna, ha az oda delegált tagok adott esetben a sarkukra mertek volna állni. Ugyanez vonatkozik a MAB-nál szimbolikusabb (azaz kevésbé hatalmi) funkciót ellátó Magyar Rektori Konferenciára is, amelynek 60 körüli tagsága szinte a kádári időket visszaidézve vált engedelmes hajbókoló kutyusfigurává, és hallgatott a Lex CEU-ról vagy szavazta meg vezetőinek a kormányfő kedvenc rektorát, korábban pedig a díszdoktorból lett kézilabda-professzort. Amiből megint az következik, hogy ilyen rektorokkal nem képes megújulni a magyar felsőoktatás...
BOD PÉTER ÁKOS AZ EURÓBEVEZETÉSRŐL: NINCSENEK KOMOLY ÉRVEK, HOGY MEGTARTSUK A FORINTOT
TELEX / TÉMA PODCAST
Műsorvezető: CSURGÓ DÉNES
2026.05.01.
Az euró bevezetéséhez a magyar költségvetést mindenképp rendbe kell tenni, és itt kezdődnek a gondok, mert a mostani pufók helyett egy sportos, karcsú állam kell. És mit fogunk érezni közvetlenül azután, ha átálltunk euróra? A Téma vendége Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.
00:00 Hogyan távolodtak el az Orbán-kormányok az euró bevezetésétől?
Műsorvezető: CSURGÓ DÉNES
2026.05.01.
Az euró bevezetéséhez a magyar költségvetést mindenképp rendbe kell tenni, és itt kezdődnek a gondok, mert a mostani pufók helyett egy sportos, karcsú állam kell. És mit fogunk érezni közvetlenül azután, ha átálltunk euróra? A Téma vendége Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.
00:00 Hogyan távolodtak el az Orbán-kormányok az euró bevezetésétől?
05:29 A nagy kérdés az, hogy egyáltalán mire jó a forint
12:30 Pénzügyi függetlenség, az euróválság tanulságai
20:33 Milyen változásokat éreznénk az euró bevezetése után?
27:04 A költségvetést rendbe kell tenni, és itt kezdődnek a gondok
31:21 Nagyon drága a magyar állam, le kell vágni a korhadt ágakat
43:27 Felkészülés a következő években
47:54 Vonzó még az euróklub?
JÖN A PÉNZ! MAGYAR PÉTER BEVÁLTJA AZ ÍGÉRETÉT?
KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.05.01.
🔥 *BRÜSSZEL, PÉNZ, HATALOM – A HÁTTÉRBEN DŐL EL MINDEN?* 🔥 Ez az interjú nem finomkodik: itt szó szerint arról van szó, hogy *milliárdok sorsa, politikai játszmák és globális erőviszonyok* találkoznak. A beszélgetés középpontjában az áll: vajon tényleg egyetlen politikai fordulat elég ahhoz, hogy az Európai Unió hirtelen „megnyissa a pénzcsapokat”? Vagy ez csak a felszín, miközben a háttérben kemény alkuk és feltételek diktálnak?
A műsorban elhangzik: a befagyasztott uniós források nem egyszerűen „járnak” – *ezekért rendszerszintű változtatásokat kell végrehajtani**. Jogállamiság, átláthatóság, független intézmények – ezek nem politikai szlogenek, hanem konkrét feltételek. A kérdés: **valódi reform jön, vagy csak gyors kozmetika a pénzért?*
A tempó sokakat sokkol: pár hét alatt megállapodás? Ez vagy történelmi lehetőség… vagy veszélyesen gyors kompromisszum. A tét óriási: több ezer milliárd forint, amely beindíthatja a gazdaságot – vagy újabb függőségeket teremthet állítja Andor László úniós biztos.
Közben a globális háttér sem nyugodt. *Háború, geopolitikai feszültség, amerikai befolyás, kínai verseny* – ebben a térben kell Magyarországnak újrapozicionálnia magát. Az EU sem egységes, a „nyugati blokk” repedezik, és egyre többen kérdezik: ki diktál valójában?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.05.01.
🔥 *BRÜSSZEL, PÉNZ, HATALOM – A HÁTTÉRBEN DŐL EL MINDEN?* 🔥 Ez az interjú nem finomkodik: itt szó szerint arról van szó, hogy *milliárdok sorsa, politikai játszmák és globális erőviszonyok* találkoznak. A beszélgetés középpontjában az áll: vajon tényleg egyetlen politikai fordulat elég ahhoz, hogy az Európai Unió hirtelen „megnyissa a pénzcsapokat”? Vagy ez csak a felszín, miközben a háttérben kemény alkuk és feltételek diktálnak?
A műsorban elhangzik: a befagyasztott uniós források nem egyszerűen „járnak” – *ezekért rendszerszintű változtatásokat kell végrehajtani**. Jogállamiság, átláthatóság, független intézmények – ezek nem politikai szlogenek, hanem konkrét feltételek. A kérdés: **valódi reform jön, vagy csak gyors kozmetika a pénzért?*
A tempó sokakat sokkol: pár hét alatt megállapodás? Ez vagy történelmi lehetőség… vagy veszélyesen gyors kompromisszum. A tét óriási: több ezer milliárd forint, amely beindíthatja a gazdaságot – vagy újabb függőségeket teremthet állítja Andor László úniós biztos.
Közben a globális háttér sem nyugodt. *Háború, geopolitikai feszültség, amerikai befolyás, kínai verseny* – ebben a térben kell Magyarországnak újrapozicionálnia magát. Az EU sem egységes, a „nyugati blokk” repedezik, és egyre többen kérdezik: ki diktál valójában?
És ott a kényelmetlen kérdés: *miért nem jöttek eddig ezek a pénzek?* Tényleg csak politikai makacsság miatt? Vagy valaki tudatosan vállalta a konfliktust – akár gazdasági áron is?
Ez a beszélgetés nem ad megnyugtató válaszokat. Inkább rávilágít:
Ez a beszélgetés nem ad megnyugtató válaszokat. Inkább rávilágít:
👉 a döntések nem a kamerák előtt születnek
👉 a pénz nem ajándék, hanem eszköz
👉 és a valódi játszma most kezdődik
💥 Ha azt hitted, ez csak „EU-s pénz” kérdése, gondold újra. Ez hatalomról, befolyásról és jövőről szól.
VISSZASZEREZHETŐEK AZ EZERMILLIÁRDOK AZ ÁLLAMILAG FELPUMPÁLT MAGÁNTŐKEALAPOKTÓL, SZIGORÚ VIZSGÁLATOK JÖNNEK
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.05.02.
A NER-es magántőkealap rosszul csengő szitokszó lett Magyarországon, természetesen nem alaptalanul. Bár az unió legtöbb országában vannak állami tőkebefektetési programok és ez a viszonylag pontosan szabályozott kollektív befektetési forma nagyjából problémamentesen működik, nálunk az Orbán-kormányok alatt féktelen kreativitással eltérítették ezt a struktúrát: a rendszer kedvezményezettjei egyrészt arra használták, hogy bizonyos folyamatokat elrejtsen a közvélemény elől, másrészt arra is, hogy az állami befektetések és a magángazdagodás keveredjen.
Miután a Tisza Párt nagyon megnyerte a választást, a gazdaságban sok minden kártyavárként kezdett összeomlani, és az egyes ágazatokról, így a tőkealapokról is ömleni kezdtek a kritikus információk az újságírók irányába. A magántőkealapok gyors átalakításának hívei szerint fontos változtatások jönnek, vizsgálatok várhatók és sokkal nagyobb transzparencia lesz a hazai magántőkealapok körül...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.05.02.
Miután a Tisza Párt nagyon megnyerte a választást, a gazdaságban sok minden kártyavárként kezdett összeomlani, és az egyes ágazatokról, így a tőkealapokról is ömleni kezdtek a kritikus információk az újságírók irányába. A magántőkealapok gyors átalakításának hívei szerint fontos változtatások jönnek, vizsgálatok várhatók és sokkal nagyobb transzparencia lesz a hazai magántőkealapok körül...
ORBÁN FELKÉRDEZÉSE A PATRIÓTÁN: A NEMZET SZÉGYENE, A FIDESZ ELSORVADÁSA, A PRIMITÍV AGYMOSÁS CSŐDJE
PUZSÉR RÓBERT
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2026.05.02.
00:00 - Orbán Viktor interjú a Patriótán
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2026.05.02.
00:00 - Orbán Viktor interjú a Patriótán
01:18 - A látnok, aki az első eredmények után már látta, hogy gond van
04:22 - Orbán a "nemzeti oldal" roncsába kapaszkodik
08:14 - Ő a felelős, de a felelősséget nem vállalja
10:50 - A Fidesz elsorvadása
15:13 - Még mindig veri magát arra a hazugságra, amibe belebukott
20:55 - Eltűntek az ukrán ügynökök
22:12 - Orbán az áldozat: elveszett az erő, oda az igazság
28:19 - A bukás oka: a primitív rogáni propaganda
Elhangzott a Szélsőközép Youtube csatornán, az Önkényes Mérvadó című műsorban | 2026.04.17.
Elhangzott a Szélsőközép Youtube csatornán, az Önkényes Mérvadó című műsorban | 2026.04.17.
MELYIK FIDESZES KERÜL MAJD ELSŐKÉNT BÖRTÖNBE? // SZABADSAJTÓ KLUB
KONTROLL ÉS GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
- Visszaüthet-e majd a jövőben, hogy Magyar Péter a sógorát jelölte igazságügyi miniszternek?
/ SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.05.01.
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.05.01.
- Visszaüthet-e majd a jövőben, hogy Magyar Péter a sógorát jelölte igazságügyi miniszternek?
- Jó döntés volt, hogy a Tisza-kormányban egy civil vezeti majd a rendőrséget is irányító Belügyminisztériumot?
- Orbán Viktor nélkül vége lenne a Fidesznek és akar-e még pártelnök lenni Lázár János?
- Miért szégyellik vidéken a helyi fideszesek, hogy kik kerültek be az új Fidesz-frakcióba?
- Belebukhat-e Sára Botond főispán megvesztegetési ügyébe Orbán Viktor testvére is?
- Törvénytelen volt, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége 1,8 milliárd forinttal támogatta a Digitális Polgári Körök rendezvényeit?
- Ki fog börtönbe kerülni azért, mert a Nemzeti Kulturális Alapból titokban szétosztottak 17 milliárd forintot a fideszes művészeknek és csókosoknak?
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, ak HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, ak HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
FLASZTER 404. – SÁRA BOTOND ÜGYE ORBÁNRA MUTAT
FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.04.30.
Megtörtént a lehetetlen: Bács-Kiskunban is tartolt a Tisza. Szemérmetlen pénzosztogatás Fidesz-módra. Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítják a főispánt. Megnyerheti a Tisza a határon túli magyarokat. Fidesz-celeb szlogen: a múltat végképp eltörölni! Ezek az április 30-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Falusi Norberttel (KecsUP) és Kósa Andrással (Magyar Hang) beszélgetett.
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.04.30.
Megtörtént a lehetetlen: Bács-Kiskunban is tartolt a Tisza. Szemérmetlen pénzosztogatás Fidesz-módra. Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítják a főispánt. Megnyerheti a Tisza a határon túli magyarokat. Fidesz-celeb szlogen: a múltat végképp eltörölni! Ezek az április 30-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Falusi Norberttel (KecsUP) és Kósa Andrással (Magyar Hang) beszélgetett.
KÉT KÉZZEL SZÓRTÁK A PÉNZT A FIDESZES CELEBEKRE, A HANKÓ-KÖZELI KOLLÉGIUM SIMÁN ÁTVERTE A NKA DÖNTÉSHOZÓIT IS
NÉPSZAVA
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2026.05.01.
A kollégium összesen mintegy 17 milliárd forintot osztott ki Hankó Balázs távozó kulturális és innovációs miniszter közvetlen munkatársaival a tagjai között. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Tarr Zoltán átvilágítást ígér.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottsága az alap legfőbb döntéshozó szerve: dönt az NKA éves kereteinek megállapításáról és a pénzügyi beszámolók elfogadásáról, felügyeli az állandó és az ideiglenes szakmai kollégiumok munkáját, amelyek a konkrét pályázati döntéseket hozzák. E bizottság tagja atöbbi között Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László április végén lemondott bizottsági tagságáról.
Molnár Áron influenszer még április 23-án tette közzé, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) mintegy 17 milliárd forint támogatás szétosztásáról döntött 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között, esetenként több száz millió forinttal támogatva Fidesz-közeli személyiségeket. Az NKA honlapján az erről szóló döntések csak április 24-én váltak nyilvánossá – miután a hír óriási felháborodást váltott ki a kulturális életben –, holott ezeket legkésőbb a döntést követő 20. napig nyilvánosságra kell hozni.
A KKPIK-nak mindössze két pályázata volt meghirdetve: a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millió forintról számolt be írásban az NKA Bizottságának az április 23-i ülésen. (Utóbbi pályázatot a Petőfi Kulturális Ügynökség nyerte meg.) Az ideiglenes kollégium elnöke Ughy Attila, a Lechner Kft. tanácsadója, egykori fideszes polgármester, valamint tagjai, Zámbó Nóra jogász, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetője, titkárságvezetője, továbbá Burom Gábor, a KIM miniszteri kabinetfőnök-helyettese nem jelentek meg a bizottsági ülésen. Az ideiglenes kollégium tagjai tehát Hankó Balázs miniszter közvetlen munkatársai, aki az NKA elnöki tisztét is betölti,
maga a tárcavezető pedig az NKA miniszteri keretéből hasonló szellemiségben osztott szét ötmilliárd forintot...
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2026.05.01.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottsága az alap legfőbb döntéshozó szerve: dönt az NKA éves kereteinek megállapításáról és a pénzügyi beszámolók elfogadásáról, felügyeli az állandó és az ideiglenes szakmai kollégiumok munkáját, amelyek a konkrét pályázati döntéseket hozzák. E bizottság tagja atöbbi között Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László április végén lemondott bizottsági tagságáról.
Molnár Áron influenszer még április 23-án tette közzé, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) mintegy 17 milliárd forint támogatás szétosztásáról döntött 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között, esetenként több száz millió forinttal támogatva Fidesz-közeli személyiségeket. Az NKA honlapján az erről szóló döntések csak április 24-én váltak nyilvánossá – miután a hír óriási felháborodást váltott ki a kulturális életben –, holott ezeket legkésőbb a döntést követő 20. napig nyilvánosságra kell hozni.
A KKPIK-nak mindössze két pályázata volt meghirdetve: a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millió forintról számolt be írásban az NKA Bizottságának az április 23-i ülésen. (Utóbbi pályázatot a Petőfi Kulturális Ügynökség nyerte meg.) Az ideiglenes kollégium elnöke Ughy Attila, a Lechner Kft. tanácsadója, egykori fideszes polgármester, valamint tagjai, Zámbó Nóra jogász, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetője, titkárságvezetője, továbbá Burom Gábor, a KIM miniszteri kabinetfőnök-helyettese nem jelentek meg a bizottsági ülésen. Az ideiglenes kollégium tagjai tehát Hankó Balázs miniszter közvetlen munkatársai, aki az NKA elnöki tisztét is betölti,
maga a tárcavezető pedig az NKA miniszteri keretéből hasonló szellemiségben osztott szét ötmilliárd forintot...
BALÁSY GYULA MENEKÜL | FARHÁT ÁDÁM SEMJÉNEZ | A KORRUPCIÓBA BUKTAK BELE 🫣 7SÉGEIM #74
7SÉGEIM
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.05.01.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Szerinted te támogatod az adódból a Fidesz kampányát? Nem, Mészáros Lőrinc. 1,8 milliárddal. Tehát te. Azt te sem gondoltad volna, hogy a Nemzeti Kulturális Alap a kultúrát támogatja... Hát nem is, ők is a Fidesz-propagandát.
Te tudod, mi az a vagyonvisszaszerzés? Bencsik András nem tudja. Szerinte a... Tudod mi a legnevetségesebb a választás napjának pacsirtája szerint? A kegyelmi ügy. Sejtetted volna, hogy a Fidesz abból fog sportot csinálni, hogy azokat rakja be a parlamentbe, akiket mindenki elutasít? Pócs Jánost nemcsak a választók szavazták le, még a helyi fideszes is elsírja magát, hogy bekerült a parlamentbe.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.05.01.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Szerinted te támogatod az adódból a Fidesz kampányát? Nem, Mészáros Lőrinc. 1,8 milliárddal. Tehát te. Azt te sem gondoltad volna, hogy a Nemzeti Kulturális Alap a kultúrát támogatja... Hát nem is, ők is a Fidesz-propagandát.
Te tudod, mi az a vagyonvisszaszerzés? Bencsik András nem tudja. Szerinte a... Tudod mi a legnevetségesebb a választás napjának pacsirtája szerint? A kegyelmi ügy. Sejtetted volna, hogy a Fidesz abból fog sportot csinálni, hogy azokat rakja be a parlamentbe, akiket mindenki elutasít? Pócs Jánost nemcsak a választók szavazták le, még a helyi fideszes is elsírja magát, hogy bekerült a parlamentbe.
-----------
00:00:00 A tartalomból
00:01:51 Lezárult a Zsolt bácsi gyűjtés
00:04:38 Kire gondol Farhát Ádám?
00:06:27 Lili Tuzsonról
00:07:51 A szabadság menete
00:11:42 Lölő fizette a propagandistákat
00:13:12 Balásy Gyula menekül
00:15:27 2645 milliárd forint közpénz
00:17:23 Eltitkolt NKA pályázatok
00:20:07 Németh Szilárd a bíróságon
00:21:21 Vagyonvisszaszerzés
00:22:57 A Medián szerint a korrupcióba buktak bele
00:24:45 Sára Botond borai
00:25:47 Elsírta magát Pócs miatt
00:27:25 TikTok Szandi elnököl
00:28:09 Németh Balázs visszajelzést kapott
BÜNTETÉS A FIDESZES POLITIKUSOKNAK • MENTIK A VAGYONT • KI ZSOLT BÁCSI? – NÉZŐPONT 2026.05.01.
VTV SZEGED / NÉZŐPONT
Műsorvezető: RÁCZ CSABA
2026.05.01.
- Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László sem ül be a parlamentbe. A bejutók sorrendje jelentősen átalakult, így Gulyás Gergely, Vitályos Eszter, Szijjártó Péter és Lázár János is fel kellett, hogy vegye mandátumát. Vajon ez a büntetés?
Műsorvezető: RÁCZ CSABA
2026.05.01.
- Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László sem ül be a parlamentbe. A bejutók sorrendje jelentősen átalakult, így Gulyás Gergely, Vitályos Eszter, Szijjártó Péter és Lázár János is fel kellett, hogy vegye mandátumát. Vajon ez a büntetés?
- Úgy látszik, gőzerővel zajlik a NER-es vagyonok kimentése, illetve átmentése. Egyre több hír lát napvilágot magánrepülőkön szállított pénzekről és a NAV által letiltott nagy összegű gyanús átutalásokról.
- Újra a közbeszéd fontos témája lett, hogy ki lehet az a Zsolt bácsi, aki fiatalkorúakat bántalmazott szexuálisan. Annyit elárult az egyik áldozat, hogy egy politikusról van szó.
Erről beszélgetett Rácz Csaba szerkesztő-műsorvezető vendégeivel: Farkas Judittal, a Szeged.hu szerkesztőjével, Mácsai Soma politológussal és Bod Péterrel, a Szeged.hu újságírójával a Nézőpont jubileumi adásában.
Köszönjük, hogy velünk tartottak az elmúlt 100 alkalommal, tegyék ezt a továbbiakban is! Nézőpont minden pénteken este fél 8-kor!
JÁMBOR ANDRÁS: SZEMBE KELL NÉZNÜNK A RENDSZER BŰNEIVEL – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.05.01.
Nem sok mindenre emlékszem a választás éjszakájáról, nem azért, mert annyira berúgtam, hanem mert nem tudtam befogadni ezt az elképesztő, felemelő eredményt, a Fidesz kétharmados vereségét. Négy éve mandátumot nyertem, most pedig hazát – mondta műsorunkban Jámbor András leköszönő független képviselő, aki az ellenzékiek közül elsőként jelentette be, hogy az Orbán-kormány leváltása érdekében nem indul el körzetében az áprilisi választáson, ezzel is segítve a Tisza Párt sikerét. A politikus azt is kijelentette, természetesen nem bánta meg a lépését, és azt gondolja, megérte így cselekedni. – Már azért is elcseréltem volna a mandátumomat, hogy Rogán Antal és Kövér László ne legyen többet országgyűlési képviselő, ez teljesült, sőt ennél több is – tette hozzá.
Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.05.01.
Nem sok mindenre emlékszem a választás éjszakájáról, nem azért, mert annyira berúgtam, hanem mert nem tudtam befogadni ezt az elképesztő, felemelő eredményt, a Fidesz kétharmados vereségét. Négy éve mandátumot nyertem, most pedig hazát – mondta műsorunkban Jámbor András leköszönő független képviselő, aki az ellenzékiek közül elsőként jelentette be, hogy az Orbán-kormány leváltása érdekében nem indul el körzetében az áprilisi választáson, ezzel is segítve a Tisza Párt sikerét. A politikus azt is kijelentette, természetesen nem bánta meg a lépését, és azt gondolja, megérte így cselekedni. – Már azért is elcseréltem volna a mandátumomat, hogy Rogán Antal és Kövér László ne legyen többet országgyűlési képviselő, ez teljesült, sőt ennél több is – tette hozzá.
Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda
DIENES JÁNOS: A KIEMELT BERUHÁZÁSOK KORSZAKÁNAK LEGYEN VÉGE!
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: DIENES JÁNOS
2026.05.01.
Talán egyetlen más fővárosi kerület sem szenvedett annyit a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított nagyberuházásoktól, mint Zugló. A Bosnyák téri új kormányzati negyed vagy az Ajtósi Dürer soron felhúzott óriástömbök csak a legkirívóbb példák. Dienes János korábbi főépítész, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója szerint itt az alkalom, hogy ennek a gyakorlatnak az új kormány örökre véget vessen, és visszaadja az építési szabályalkotás jogát az önkormányzatoknak – Rákosrendező esetén is. Ez az ígéret szerepel ugyanis a Tisza Párt választási programjában.
A zuglói képviselőtestület április 30-án a polgármester előterjesztése alapján határozatot hozott, amelyben az önkormányzati autonómia visszaáállítására kéri az új kormányt. Az ebben megfogalmazott kérések közül talán a legfontosabb az, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó döntések visszavonását, és a jövőbeni alkalmazásuk tilalmát tartalmazza, amennyiben a kiemelő határozat célja lakáscélú ingatlanberuházás. Az önkormányzati autonómia helyreállítása ezen túl az építésügyi és környezetvédelmi hatáskörök helyi önkormányzatokhoz telepítését is jelenti.
Zugló tehát azt kéri: ne legyen a területén több kiemelt projekt, és kapja vissza az önkormányzat az építési szabályalkotás jogát.
Aligha van olyan fővárosi kerület, amely Zuglónál többet szenvedett volna a NER önkényes városfejlesztési gyakorlatától. Noha ez a probléma sok más önkormányzatot is érintett, a XIV. kerület valóban a saját kárán tapasztalta meg, hogy a hatáskörök elvonása rendkívül súlyos problémákat, városszerkezeti torzulásokat okoz, és ezért joggal várhat el a most hivatalba lépő kormánytól ezen a téren is gyökeres változást, valódi partneri szemléletet.
Hogy jutottunk a jelenlegi helyzet kialakulásáig?
Zugló közigazgatási területén ma 52 telekingatlan érintett kiemelő kormányrendelettel. Az első kiemelő rendelet még 2007-ben születetett az M4-es metró építéséhez kapcsolódva. Ez még teljesen szakmai és közérdeket képviselő fejlesztés lett volna, de sajnos épp a zuglói szakasz építése maradt el végül. (A képviselő-testület egy másik friss határozatában azt javasolja a kormánynak, hogy történjen meg a metróvonal meghosszabbítása a Bosnyák térig.)...
Szerző: DIENES JÁNOS
2026.05.01.
A zuglói képviselőtestület április 30-án a polgármester előterjesztése alapján határozatot hozott, amelyben az önkormányzati autonómia visszaáállítására kéri az új kormányt. Az ebben megfogalmazott kérések közül talán a legfontosabb az, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó döntések visszavonását, és a jövőbeni alkalmazásuk tilalmát tartalmazza, amennyiben a kiemelő határozat célja lakáscélú ingatlanberuházás. Az önkormányzati autonómia helyreállítása ezen túl az építésügyi és környezetvédelmi hatáskörök helyi önkormányzatokhoz telepítését is jelenti.
Zugló tehát azt kéri: ne legyen a területén több kiemelt projekt, és kapja vissza az önkormányzat az építési szabályalkotás jogát.
Aligha van olyan fővárosi kerület, amely Zuglónál többet szenvedett volna a NER önkényes városfejlesztési gyakorlatától. Noha ez a probléma sok más önkormányzatot is érintett, a XIV. kerület valóban a saját kárán tapasztalta meg, hogy a hatáskörök elvonása rendkívül súlyos problémákat, városszerkezeti torzulásokat okoz, és ezért joggal várhat el a most hivatalba lépő kormánytól ezen a téren is gyökeres változást, valódi partneri szemléletet.
Hogy jutottunk a jelenlegi helyzet kialakulásáig?
Zugló közigazgatási területén ma 52 telekingatlan érintett kiemelő kormányrendelettel. Az első kiemelő rendelet még 2007-ben születetett az M4-es metró építéséhez kapcsolódva. Ez még teljesen szakmai és közérdeket képviselő fejlesztés lett volna, de sajnos épp a zuglói szakasz építése maradt el végül. (A képviselő-testület egy másik friss határozatában azt javasolja a kormánynak, hogy történjen meg a metróvonal meghosszabbítása a Bosnyák térig.)...
VISSZA LEHET SZEREZNI JOGSZERŰEN A NER-ES VAGYONOKAT – FÜLKE
FÜLKE / A HVG KÖZÉLETI MŰSORA
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.04.30.
Ha közös országot akarunk, ahhoz közös alap kell. Egy új alkotmány. Az világos, hogy le kell csupaszítani, „NER-teleníteni” kell a jelenlegit. De mit építsünk a helyére és főleg hogyan? Közben foglalkoznunk kell a NER-oligarchiánál lévő ezermilliárdos vagyonnal. Valahogy vissza kellene szerezni. De mit lehet kezdeni azzal, hogy a NER úgy szabta magára a jogrendszert, hogy szinte minden törvényesen történt? Stánicz Péter alkotmányjogásszal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Az Orbán Krisztiánnal készült Partizán-interjút itt tudod megnézni: https://www.youtube.com/live/mR9smhUt... Tóth Gábor Attila és Lendvai András tanulmányát a politikai tulajdonról itt tudod elolvasni: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4578207
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.04.30.
Ha közös országot akarunk, ahhoz közös alap kell. Egy új alkotmány. Az világos, hogy le kell csupaszítani, „NER-teleníteni” kell a jelenlegit. De mit építsünk a helyére és főleg hogyan? Közben foglalkoznunk kell a NER-oligarchiánál lévő ezermilliárdos vagyonnal. Valahogy vissza kellene szerezni. De mit lehet kezdeni azzal, hogy a NER úgy szabta magára a jogrendszert, hogy szinte minden törvényesen történt? Stánicz Péter alkotmányjogásszal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Az Orbán Krisztiánnal készült Partizán-interjút itt tudod megnézni: https://www.youtube.com/live/mR9smhUt... Tóth Gábor Attila és Lendvai András tanulmányát a politikai tulajdonról itt tudod elolvasni: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4578207
TEMETIK AZ ÁRKOKAT: ASZÁLY KÖZEPÉN IS SIKERÜLT LASSÍTANI EGY EGÉSZ TÉRSÉG KISZÁRADÁSÁT
VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.04.30.
A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz. Ami itt történik, példa lehet máshol is: több száz, esetleg több ezer szakszerű kisvízi „küszöböléssel” és élőhely-rekonstrukcióval már táji léptéknél tartana az ország hidratálása.
„Milyen patakmeder?! Lopóárok ez, nem patakmeder!”
Cegléd város nyugati szélén, a Gerje-patak hídjánál halljuk a fanyar beszólást. Jártunk már néhány vizes riporton, de a lopóárok kifejezés új. Se nem irodalmi, se nem szakirodalmi. A ritka homokháti argó jelentése: szögegyenesre húzott, sokszorosan kikotort csatorna, amely ahelyett, hogy a táji működésnek megfelelően vezetné és használná a vizet, szó szerint kilopja a talajból is. Hiszen minél mélyebbre vágódik, annál jobban gyorsítja a lefolyást és apasztja a felszínközeli vizeket.
A Gerje mai állapotának kétségtelenül annyi köze van egy valódi patakhoz, mint egy úszómedencének a Velencei-tóhoz. Leszámítva, hogy az úszómedencében víz is van. Az Albertirsát, Ceglédet, Törtelt érintő 50 km hosszúságú ér egyike a rommá szabályozott magyarországi kisvízfolyásoknak. Árokszerű, a tájat egyenesen keresztülszelő trapézmeder, mely az utóbbi években leginkább akkor került a helyi lapok címoldalára, amikor nyáron kiszáradt...
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.04.30.
„Milyen patakmeder?! Lopóárok ez, nem patakmeder!”
Cegléd város nyugati szélén, a Gerje-patak hídjánál halljuk a fanyar beszólást. Jártunk már néhány vizes riporton, de a lopóárok kifejezés új. Se nem irodalmi, se nem szakirodalmi. A ritka homokháti argó jelentése: szögegyenesre húzott, sokszorosan kikotort csatorna, amely ahelyett, hogy a táji működésnek megfelelően vezetné és használná a vizet, szó szerint kilopja a talajból is. Hiszen minél mélyebbre vágódik, annál jobban gyorsítja a lefolyást és apasztja a felszínközeli vizeket.
A Gerje mai állapotának kétségtelenül annyi köze van egy valódi patakhoz, mint egy úszómedencének a Velencei-tóhoz. Leszámítva, hogy az úszómedencében víz is van. Az Albertirsát, Ceglédet, Törtelt érintő 50 km hosszúságú ér egyike a rommá szabályozott magyarországi kisvízfolyásoknak. Árokszerű, a tájat egyenesen keresztülszelő trapézmeder, mely az utóbbi években leginkább akkor került a helyi lapok címoldalára, amikor nyáron kiszáradt...
KI MA ITT A POLGÁR? KÖZBESZÉLGETÉS KOVÁCH IMRE SZOCIOLÓGUSSAL
ÚJ EGYENLŐSÉG
Műsorvezető: HARANGOZÓ GÁBOR
2026.04.28.
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Új Egyenlőség magazin 2026. évi, A magyar gazdasági modell újragondolása a választások utáni időszakra című közbeszélgetés-sorozatának második részében Kovách Imre szociológus és Pogátsa Zoltán közgazdász azt járják körül, hogy kik tekinthetők ma „polgárnak” Magyarországon, és miért kulcsfontosságú ez a kérdés a demokratikus intézmények működése szempontjából.
A beszélgetés egyik központi állítása, hogy a demokrácia nem pusztán intézményeken múlik: szükség van egy autonóm, gazdaságilag stabil, tudással rendelkező és a közéletben aktív társadalmi rétegre, amely képes kontrollálni a hatalmat. Ha ez a polgárság gyenge vagy hiányzik, a demokratikus rendszer könnyen
sérülékennyé válik.
Szó esik arról is, hogy Magyarországon miért szűk ez a réteg, milyen szerepe van ebben az oktatásnak, a gazdasági viszonyoknak és az életminőségnek, valamint hogy az elmúlt évek politikai folyamatai hogyan hatottak a polgárosodásra.
A beszélgetés végén az is felmerül: vajon nyílik-e új lehetőség a polgárosodás megerősítésére, és ezzel együtt a demokratikus intézmények újjáépítésére?
Műsorvezető: HARANGOZÓ GÁBOR
2026.04.28.
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Új Egyenlőség magazin 2026. évi, A magyar gazdasági modell újragondolása a választások utáni időszakra című közbeszélgetés-sorozatának második részében Kovách Imre szociológus és Pogátsa Zoltán közgazdász azt járják körül, hogy kik tekinthetők ma „polgárnak” Magyarországon, és miért kulcsfontosságú ez a kérdés a demokratikus intézmények működése szempontjából.
A beszélgetés egyik központi állítása, hogy a demokrácia nem pusztán intézményeken múlik: szükség van egy autonóm, gazdaságilag stabil, tudással rendelkező és a közéletben aktív társadalmi rétegre, amely képes kontrollálni a hatalmat. Ha ez a polgárság gyenge vagy hiányzik, a demokratikus rendszer könnyen
sérülékennyé válik.
Szó esik arról is, hogy Magyarországon miért szűk ez a réteg, milyen szerepe van ebben az oktatásnak, a gazdasági viszonyoknak és az életminőségnek, valamint hogy az elmúlt évek politikai folyamatai hogyan hatottak a polgárosodásra.
A beszélgetés végén az is felmerül: vajon nyílik-e új lehetőség a polgárosodás megerősítésére, és ezzel együtt a demokratikus intézmények újjáépítésére?
ELSZÁMOLTATÁS; ORBÁN HÁZON KÍVÜL; MAGYAR PÉTER BRÜSSZELBEN | KONFRONTZÓNA
SZÉLSŐKÖZÉP / KONFRONTZÓNA
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.04.30.
A kultúra rajtunk múlik – és rajtad is! Ha fontos számodra az Inga és a Szélsőközép kulturális műhelyek működése, kérünk, idén a Tudatos Választókért Alapítványnak ajánld fel adód 1%-át! Minden felajánlás segít abban, hogy továbbra is független, értékteremtő műhelyek maradhassunk, és teret biztosíthassunk hiánypótló, kritikai hangvételű eseményeknek, illetve diskurzusoknak.
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.04.30.
A kultúra rajtunk múlik – és rajtad is! Ha fontos számodra az Inga és a Szélsőközép kulturális műhelyek működése, kérünk, idén a Tudatos Választókért Alapítványnak ajánld fel adód 1%-át! Minden felajánlás segít abban, hogy továbbra is független, értékteremtő műhelyek maradhassunk, és teret biztosíthassunk hiánypótló, kritikai hangvételű eseményeknek, illetve diskurzusoknak.
BENCSIK BUBU ANYÁZIK, LEÉPÍTIK A MEGAFONT, ELŐKERÜLT LÁNCZI TAMÁS
DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2026.05.01.
Bencsik András Bubu nekiállt anyázni Magyar Pétert a nemzeti vagyon visszaszerzése miatt, Leépítik a Megafont, mert nincs rá pénz, Lánczi Tamás pedig valahogy előkerült.
Szerző: DAVE
2026.05.01.
Bencsik András Bubu nekiállt anyázni Magyar Pétert a nemzeti vagyon visszaszerzése miatt, Leépítik a Megafont, mert nincs rá pénz, Lánczi Tamás pedig valahogy előkerült.
DUBAJBA MENEKÍTIK A LOPOTT SZAJRÉT: MEGÉPÜL-E A TOLVAJLÁS HÁZA AZ ANDRÁSSY ÚT 60. SZOMSZÉDSÁGÁBAN?
PUZSÉR RÓBERT
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2026.04.30.
Elhangzott a Szélsőközép Youtube csatornán, az Önkényes Mérvadó című műsorban | 2026.03.27.
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2026.04.30.
Elhangzott a Szélsőközép Youtube csatornán, az Önkényes Mérvadó című műsorban | 2026.03.27.
Puzsér Róbert, Horváth Oszkár, Csunderlik Péter
ÉBREDNEK A FIDESZESEK!😱/ ORBÁN TOVÁBBRA IS USZÍT!😡
MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSÁG?
2026.04.30.
00:00 A MAI ADÁSBAN, INTRO
Szerző: MI EZ AZ ORSÁG?
2026.04.30.
00:00 A MAI ADÁSBAN, INTRO
00:48 ELŐSZÓ
01:14 ÉBREDNEK A FIDESZESEK!
04:18 ORBÁN TOVÁBBRA IS USZÍT!
07:36 NYÍLNAK AZ AKTÁK!
08:45 KORRUPCIÓ MINDENHOL!
09:56 ROMULUSZ VS BÁRDOSI!
11:59 VÉGE LESZ AZ ÚJ ÁVH-NAK!
13:31 ÚJABB DOKUMENTUMFILM!
14:56 KÖSZÖNET,OUTRO!
ORBÁN A LÚZEREKET TOLJA BE A FRAKCIÓBA? | 24.HU
HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JZSEF
2026.04.30.
Elengedte a Fidesz azt a generációt, amely a párt eddigi politikáját meghatározta, és olyanokat tolt előtérbe, akik közelebb vannak a tiszások generációjához. Orbán Viktor nélkül jelenleg lehetetlen egyben tartani a Fideszt, de nagy eséllyel nem az ő dolga lesz a Fidesz tartalmi megújítása – hangzott el a Háromharmadban, amelyben a Fidesz új frakciója és a párt megújulása mellett többi között Sára Botond két üveg boráról, a NER elszámoltatásáról és a formálódó „szakértői” Tisza-kormányról is beszélgetett Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Nagy József.
00:00:00 Adáskezdés
Műsorvezető: NAGY JZSEF
2026.04.30.
Elengedte a Fidesz azt a generációt, amely a párt eddigi politikáját meghatározta, és olyanokat tolt előtérbe, akik közelebb vannak a tiszások generációjához. Orbán Viktor nélkül jelenleg lehetetlen egyben tartani a Fideszt, de nagy eséllyel nem az ő dolga lesz a Fidesz tartalmi megújítása – hangzott el a Háromharmadban, amelyben a Fidesz új frakciója és a párt megújulása mellett többi között Sára Botond két üveg boráról, a NER elszámoltatásáról és a formálódó „szakértői” Tisza-kormányról is beszélgetett Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Nagy József.
00:00:00 Adáskezdés
00:04:53 Sára bora és Orbán Áron
00:11:13 Hol áll meg az elszámoltatás?
00:20:35 „Szeretetkampány” és „nemzeti oldal”
00:31:04 Milyen Fidesz-frakció?
00:41:55 Fidesz-elit-dilemmák
00:51:45 Majdnem kész kormány
01:04:24 Rózsaszín farok
GÁBOR GYÖRGY: NYILVÁNOS MEGJEGYZÉSEK TARR ZOLTÁN EGY BIBLIAI UTALÁSÁHOZ
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.01.
Tisztelt Tarr Zoltán!
Azért választom e megszólalás nyilvános formáját, mert az a mondat, amelyhez néhány megjegyzést szeretnék fűzni, szintén a nyilvános térben hangzott el: egy interjúban, amelyben Ön egy, meggyőződésem szerint, a zsidó, a keresztény és a közös zsidó–keresztény hagyomány szempontjából egyaránt kivételesen fontos bibliai történetre, az exodusra utalt. Az exodus története azonban nem csupán a zsidó és a keresztény vallási hagyomány egyik alapszövege, hanem a nyugati világ közös erkölcsi, politikai és szellemi emlékezetének is meghatározó története: a szabadságról, a szolgaságról, az emlékezetről és a történeti felelősségről való gondolkodás egyik alapmintája. Ezért különösen időszerű ma is, amikor e fogalmak közéleti használata nem egyszer pontatlanná, sőt zavarossá válik.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.01.
Azért választom e megszólalás nyilvános formáját, mert az a mondat, amelyhez néhány megjegyzést szeretnék fűzni, szintén a nyilvános térben hangzott el: egy interjúban, amelyben Ön egy, meggyőződésem szerint, a zsidó, a keresztény és a közös zsidó–keresztény hagyomány szempontjából egyaránt kivételesen fontos bibliai történetre, az exodusra utalt. Az exodus története azonban nem csupán a zsidó és a keresztény vallási hagyomány egyik alapszövege, hanem a nyugati világ közös erkölcsi, politikai és szellemi emlékezetének is meghatározó története: a szabadságról, a szolgaságról, az emlékezetről és a történeti felelősségről való gondolkodás egyik alapmintája. Ezért különösen időszerű ma is, amikor e fogalmak közéleti használata nem egyszer pontatlanná, sőt zavarossá válik.
Tegnap este egy hölgytől kaptam üzenetet. Az sms így kezdődött: „Kedves Gábor György, nem ismerjük egymást, de úgy gondoltam, Önnel kell megosztanom az érzéseimet.” Az üzenet írója megadta nevét és foglalkozását is; saját hivatásában kiválóan teljesítő, érzékeny és művelt emberről van szó. A továbbiakban ezt írta:
„A következő sorokat olvastam a HVG Tarr Zoltánnal készült portréjában: »Nem volt az életem része a politika. Biztos az MDF-re (szavaztam 1990-ben), a Fidesz túl liberális volt akkor nekem, de aztán az MDF-től is eltávolodtam, nem tetszett, hogy idős urak cserkésznadrágot húznak, és ott akarják folytatni, ahol 40 éve abbahagyták. A zsidók pusztában vándorlása azért tartott egy generációnyit, hogy megtisztuljanak azoktól a bűnöktől, amiket Egyiptomban elkövettek. Nálunk ez a megtisztulás nem történt meg. Akik most az országot és az egyházat vezetik, mind a szocializmusban nőttek fel, megőrizve az akkor tanult reflexeket.« Azt szeretném tudni – folytatta a hölgy – milyen bűnöket követtek el a zsidók Egyiptomban? A lelkészek ezt tanulják és tanítják? Én úgy tudtam, hogy azért tartott 40 évig a vándorlás, hogy egy olyan nemzedék lépjen az Ígéret Földjére, akik már nem szolgaságban, hanem szabadnak születtek. Nem jól tudom?”
Megkerestem az említett interjút az interneten, s meg is találtam. Nem egészen két évvel ezelőtt készült, tartalmas és figyelemre méltó beszélgetés. Örömmel olvastam benne például, hogy – mint mondta – 2015-ig a református egyház aktív tagja volt, s azon dolgozott, hogy az egyház minél függetlenebb legyen az államtól. Ugyancsak rokonszenvesnek találtam azt a mondatát, amelyet egy Magyar Péterre vonatkozó kérdésre válaszolva így kezdett: „Mindenkit lehet kritikával illetni, őt is, engem is.”
E mondat szellemében engedje meg, hogy a HVG-interjúban szereplő, fent idézett bibliai utalásához néhány megjegyzést fűzzek. Nem személyes éllel, még kevésbé vitakedvből, hanem a szöveg iránti tiszteletből: az exodusra való hivatkozás ugyanis, kivált közéleti analógiaként, olyan pontosságot igényel, amelyet maga a történet súlya tesz indokolttá.
Az a mondata, amely szerint „a zsidók pusztában vándorlása azért tartott egy generációnyit, hogy megtisztuljanak azoktól a bűnöktől, amiket Egyiptomban elkövettek”, megítélésem szerint nem oda helyezi az exodus-elbeszélés hangsúlyát, ahová azt maga a bibliai szöveg, valamint a zsidó és keresztény értelmezési hagyomány helyezi. A történet középpontjában ugyanis nem az Egyiptomban elkövetett bűnök megtisztítása, hanem a szolgaságból való megszabadítás, majd a szabadságra való nevelődés áll.
Izrael Egyiptomban nem mint bűnelkövető nép jelenik meg, hanem mint sanyargatott, elnyomott, szolgaságban tartott nép. Az isteni megszólalás Mózeshez így kezdődik: „Láttam népem nyomorúságát Egyiptomban, hallottam kiáltását sanyargatói miatt, ismerem fájdalmát” – 2Móz 3,7. A folytatás is egyértelmű: „Leszálltam, hogy kiszabadítsam őket az egyiptomiak kezéből” – 2Móz 3,8. Nem az hangzik el, hogy Isten Izrael egyiptomi bűneire tekintett, hanem az, hogy látta Izrael szenvedését. Az exodus elsődleges tárgya tehát a szabadítás.
A negyvenéves pusztai vándorlás közvetlen bibliai indoka sem az Egyiptomban elkövetett bűnök megtisztítása. Mózes negyedik könyve (Bámidbár) a negyven évet a kémek történetéhez kapcsolja: ahhoz, hogy a nép Kánaán határán megretten, visszariad, nem mer belépni az Ígéret Földjére, és a szabadság kockázata helyett visszavágyik a szolgaság ismert világába. „Negyven napig kémleltétek ki az országot; egy-egy napért egy-egy esztendőt számítva negyven esztendeig hordozzátok bűneitek terhét” – 4Móz 14,34. A hangsúly itt nem az Egyiptomban elkövetett vétkeken van, hanem azon, hogy a pusztai nemzedék még nem tudott a szabadság felelősségével élni.
Éppen ezért lényeges a különbségtétel. Más dolog azt mondani, hogy a pusztai nemzedék a pusztában vétkezett – zúgolódott, félt, bálványt készített, visszavágyott az egyiptomi húsos fazekak mellé –, és más dolog azt állítani, hogy a pusztai vándorlás az Egyiptomban elkövetett bűnök megtisztításának időszaka volt. Az előbbi bibliai állítás, az utóbbi azonban, megítélésem szerint, nem következik a szövegből.
A Tízparancsolat bevezetése is ugyanezt a szerkezetet mutatja. Nem azzal kezdődik: „Én vagyok az Örökkévaló, aki megtisztítalak benneteket Egyiptom bűneitől”, hanem ezzel: „Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából” – 2Móz 20,2. A törvényadás előfeltétele tehát a szabadítás. A törvény nem rabszolgáknak adott fegyelmi rendelkezés, hanem szabad emberekhez intézett szövetségi beszéd.
A rabbinikus hagyomány ezt különös finomsággal fogalmazza meg, egy nevezetes szójátékkal illusztrálva. A Misna, Ávot 6,2 a kőtáblákra vésett írásról szóló bibliai mondatot – „hárut al ha-luhot”, „bevésve a táblákra” – így értelmezi: „Ne úgy olvasd: »vésve« (hárut), hanem így: »szabadon« (hérut), mert csak az szabad, aki a Tórával foglalkozik.” Azaz a törvény nem a szabadság ellentéte, hanem annak belső rendje: az a szövetségi és erkölcsi keret, amelyben a szolgaságból való kiszabadulás felelős szabadsággá, a menekülés pedig közösségi életté válik.
Ugyanezt mondja ki a pészahi hagyomány is. A Haggáda – a Misna, Peszachim 10,5 és a Babilóniai Talmud, Peszachim 116b alapján – minden nemzedéket arra kötelez, hogy úgy tekintsen magára, mintha ő maga jött volna ki Egyiptomból: „Minden nemzedékben köteles az ember úgy tekinteni önmagára, mintha ő maga vonult volna ki Egyiptomból.” Ez pedig nem bűnemlékezet, hanem szabadságtudat. A pészahi elbeszélés alapszerkezete nem az, hogy „bűnösök voltunk Egyiptomban”, hanem az: „szolgák voltunk a fáraónál Egyiptomban, és az Örökkévaló kihozott bennünket onnan.”
A Mekhilta de-Rabbi Jismáél, Baḥodes szakasza a Tízparancsolat bevezetését ugyancsak úgy értelmezi, hogy a parancsok előtt Isten előbb jót tesz Izraellel: kivezeti, megmenti, táplálja, oltalmazza, és csak ezután ad törvényt. A midrás példázata szerint a király nem azzal kezdi, hogy rendeleteket ró alattvalóira: előbb megszabadítja őket, gondoskodik róluk, oltalmába veszi őket, s csak a megmentés tapasztalata után állíthatja eléjük törvényeit. A parancs így nem a kényszer első szava, hanem a szabadítás után kimondott szövetségi rend. Ez a midrási gondolat is abba az irányba mutat, hogy a parancs nem a bűn megtorlásaként érkezik, hanem a szabadítás után, a szabad ember felelősségeként. – Mekhilta de-Rabbi Jismáél, Baḥodes, 5, 2Móz 20,2-höz.
A Deuteronomium szintén ebbe az irányba vezet. „Emlékezzél meg az egész útról, amelyen vezetett téged az Örökkévaló, a te Istened e negyven esztendőn át a pusztában, hogy megalázzon és próbára tegyen, hogy megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait vagy sem” – 5Móz 8,2. A szöveg nem azt mondja: „hogy megtisztítson egyiptomi bűneidtől”, hanem azt: „hogy próbára tegyen”. A puszta tehát a próbatétel, a nevelés, a szív vizsgálata, végső soron a szabadság pedagógiája.
A keresztény hagyományban is ugyanez a hangsúly érzékelhető. Pál apostol, amikor a pusztai nemzedékről beszél, valóban intő példát lát benne, de nem azért, mert Izrael Egyiptomban bűnöket követett volna el. Az 1Kor 10,1–13-ban a pusztai nemzedék vétkei a megszabadítás utáni elbukások: a bálványimádás, a zúgolódás, a kísértés, a hitetlenség. A Galatáknak írt levél kiemelkedően fontos mondata pedig különösen világos: „A szabadságra szabadított meg minket Krisztus; álljatok meg tehát, és ne engedjétek magatokat ismét a szolgaság igájába fogni” – Gal 5,1. Ez a keresztény exodus-értelmezés is a szabadság és a szolgaság ellentétére épül.
Úgy vélem, itt nem pusztán egy exegetikai részletkérdésről van szó. Az Ön mondata akaratlanul is eltolhatja a hangsúlyt az elnyomásról az elnyomott feltételezett vétkeire. Márpedig Egyiptom a bibliai elbeszélésben nem Izrael bűneinek helye, hanem a „szolgaság háza”. A kivonulás nem valamiféle kollektív erkölcsi megtisztulási program, hanem Isten szabadító cselekvése.
Természetesen lehet – szerintem kell is – érvényes politikai analógiát alkotni a pusztai vándorlásból. Lehet – és kell – azt mondani, hogy egy diktatúra után a társadalom nem válik azonnal szabaddá; hogy a szolgaság reflexei tovább élhetnek; hogy egy népnek időre, intézményekre, emlékezetre, fegyelemre és új nemzedékre van szüksége ahhoz, hogy ne csak jogilag, hanem belül is szabaddá váljék. Ez védhető, biblikusan is termékeny gondolat lenne.
Éppen ezért talán szerencsésebb volna úgy fogalmazni: a pusztai vándorlás arra figyelmeztet, hogy a szolgaságból megszabadított népnek még meg kell tanulnia a szabadságot. A rabszolgaságból való kilépés történeti esemény; a szabadság belső elsajátítása azonban hosszabb folyamat. A puszta ennek a folyamatnak a tere.
A puszta tehát nem büntetőtelep, hanem iskola. Nem Izrael egyiptomi bűneinek laboratóriuma, hanem a szabadság megtanulásának helye. Egyiptomból ki lehet jönni egyetlen éjszaka alatt; de Egyiptomnak, vagyis a szolgaság belső világának, olykor egy nemzedék alatt kell kijönnie az emberből.
Ez az exodus történetének egyik legmélyebb felismerése. Nem a bűnre, hanem a szabadságra helyezi a hangsúlyt. És éppen ezért volna fontos, különösen annak a hagyománynak a képviselőjeként, amely oly nagy súlyt helyez a Szentírás szövegére, hogy ezt a különbséget világosan lássuk. A sola scriptura nem csupán a reformátori hagyomány egyik alapelve, hanem olyan értelmezési fegyelem, amely mindenekelőtt a szöveg iránti türelmes és pontos figyelmet kívánja meg.
Elkövetkező munkájához azt kívánom, hogy a kultúra szolgálatában mindig legyen módja és ereje a hagyomány iránti hűséget a szabadság iránti érzékenységgel összekapcsolni.
Tisztelettel és jókívánsággal:
Gábor György
2026. május 1., péntek
A KÖVETKEZŐ TIZENHAT ÉV – A PREZI TÁRSALAPÍTÓJA SZERINT VÉGRE A VALÓSÁGBAN ÉLHETÜNK
VÁLASZ ONLINE / ESSZÉ
Szerző: SOMLAI-FISCHER ÁDÁM
2026.04.30.
Most nyílik egy ritka történelmi ablak. Kapcsoljunk át alkotó üzemmódba! – mondja Somlai-Fischer Ádám Prezi-társalapító, médiaművész. Noha arra mi itt, a Válasz Online-nál továbbra jogot formálunk, hogy megfogalmazzuk, mit várunk az új kormánytól, vendégszerzőnk optimizmustól sugárzó, kreativitásra sarkalló sorait örömmel közöljük.
Hiteles, felkészült emberek kerülnek most kormányra Magyarországon. Vitézy Dávidot személyesen is ismerem és nagyon tisztelem – hatalmas öröm ebben a szerepben látni. Lannert Judit a magyar közoktatás egyik legelismertebb kutatója, és amit tőle a kreatív tanulásról és az esélyegyenlőségről olvastam, az a szívemből szólt. Kármán András a pénzügyhöz, évtizedes jegybanki és EBRD-tapasztalattal. Orbán Anita a külügyhöz. Sorolhatnám.
Most a bizalom ideje jött el. Szerintem a legtöbb, amit tehetünk, hogy bizalmat adunk nekik. Hadd kezdjenek el dolgozni. Ahelyett, hogy mindenki megmondaná, mi a legfontosabb dolga az új oktatási miniszternek, bízzunk Lannert Juditban. Így tudunk neki a legtöbbet segíteni. Mindannyiuknak.
Cégalapítóként ezt a saját bőrömön is megtanultam. Ha sikerült kiváló embereket felvennünk, a legfontosabb nem az volt, hogy irányítsuk őket, hanem hogy teret és bizalmat adjunk nekik. Akkor tudtak igazán jól dolgozni. Valahogy így érdemes most is gondolkodnunk. A kormány tagjai végre nem fölöttünk állnak, hanem nekünk dolgoznak. Adjunk nekik bizalmat és mozgásteret.
De ez nem minden. Sokszor látom magunkat olyan kultúrának, amely az államtól várja a megoldást, vagy a Nyugattól. A tapasztalatom mást mond. Mindenhol, ahol jártam és dolgoztam, azt láttam, hogy kis, aktív közösségek indították el a dolgokat.
Mit kezdjünk akkor a sok energiánkkal, a sok tenni akarásunkkal? Szeretnék röviden mesélni valamiről, amit már többször átéltem. Az állam mellett, az államon túl is van dolgunk. Civil társadalomként, emberként vagy akár cégként. És ez, a tapasztalatom szerint, nagyon izgalmas és boldog időszakot jelenthet: dolgozni valamiért, ami nekünk is fontos, és amivel értéket adunk másoknak is. A közösségünknek, az uniónknak, a világnak...
Szerző: SOMLAI-FISCHER ÁDÁM
2026.04.30.
Hiteles, felkészült emberek kerülnek most kormányra Magyarországon. Vitézy Dávidot személyesen is ismerem és nagyon tisztelem – hatalmas öröm ebben a szerepben látni. Lannert Judit a magyar közoktatás egyik legelismertebb kutatója, és amit tőle a kreatív tanulásról és az esélyegyenlőségről olvastam, az a szívemből szólt. Kármán András a pénzügyhöz, évtizedes jegybanki és EBRD-tapasztalattal. Orbán Anita a külügyhöz. Sorolhatnám.
Most a bizalom ideje jött el. Szerintem a legtöbb, amit tehetünk, hogy bizalmat adunk nekik. Hadd kezdjenek el dolgozni. Ahelyett, hogy mindenki megmondaná, mi a legfontosabb dolga az új oktatási miniszternek, bízzunk Lannert Juditban. Így tudunk neki a legtöbbet segíteni. Mindannyiuknak.
Cégalapítóként ezt a saját bőrömön is megtanultam. Ha sikerült kiváló embereket felvennünk, a legfontosabb nem az volt, hogy irányítsuk őket, hanem hogy teret és bizalmat adjunk nekik. Akkor tudtak igazán jól dolgozni. Valahogy így érdemes most is gondolkodnunk. A kormány tagjai végre nem fölöttünk állnak, hanem nekünk dolgoznak. Adjunk nekik bizalmat és mozgásteret.
De ez nem minden. Sokszor látom magunkat olyan kultúrának, amely az államtól várja a megoldást, vagy a Nyugattól. A tapasztalatom mást mond. Mindenhol, ahol jártam és dolgoztam, azt láttam, hogy kis, aktív közösségek indították el a dolgokat.
A nagy ügyek is apró lépésekből születtek. Néhány emberrel.
Mit kezdjünk akkor a sok energiánkkal, a sok tenni akarásunkkal? Szeretnék röviden mesélni valamiről, amit már többször átéltem. Az állam mellett, az államon túl is van dolgunk. Civil társadalomként, emberként vagy akár cégként. És ez, a tapasztalatom szerint, nagyon izgalmas és boldog időszakot jelenthet: dolgozni valamiért, ami nekünk is fontos, és amivel értéket adunk másoknak is. A közösségünknek, az uniónknak, a világnak...
ÚJABB 700 MILLIÓ ORBÁN RÁHEL LIEBLINGJÉNEK, MILLIÁRDOK A CSÓKOSOKNAK | KÖZPÉNZSZIVATTYÚ AZ NKA-NÁL
PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2026.05.01.
Tovább dagad a botrány az NKA-nál átláthatatlan módon kiosztott közpénzmilliárdokkal kapcsolatban. 17,5 milliárd forintot szórtak szét 2025. szeptembere és 2026. márciusa között. Az Orbán Ráhel által istápolt Recirquel társulat a korábbi 2,5 milliárd forintos támogatása mellett újabb 600 milliót kapott csak innen, míg a Szerencsejáték Zrt.-től még további 100 milliót. De a lengyel ex-külügyminiszternek otthont adó Fidesz frakció alkalmazott rejtélyes cégének is lecsorgott 450 millió forint. További botrányos tételek és érdekes összefüggések a videóban!
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2026.05.01.
Tovább dagad a botrány az NKA-nál átláthatatlan módon kiosztott közpénzmilliárdokkal kapcsolatban. 17,5 milliárd forintot szórtak szét 2025. szeptembere és 2026. márciusa között. Az Orbán Ráhel által istápolt Recirquel társulat a korábbi 2,5 milliárd forintos támogatása mellett újabb 600 milliót kapott csak innen, míg a Szerencsejáték Zrt.-től még további 100 milliót. De a lengyel ex-külügyminiszternek otthont adó Fidesz frakció alkalmazott rejtélyes cégének is lecsorgott 450 millió forint. További botrányos tételek és érdekes összefüggések a videóban!
ÜZENET A MAGYAR NEMZETHEZ 22 ÉVVEL AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS UTÁN A TISZA-KORMÁNY MŰKÖDÉSI ELVEIRŐL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.05.01.
Üzenet a magyar nemzethez 22 évvel az uniós csatlakozás után a TISZA-kormány működési elveiről.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.05.01.
Üzenet a magyar nemzethez 22 évvel az uniós csatlakozás után a TISZA-kormány működési elveiről.
HVG360 LAPSZEMLE: ORBÁN NEM VÉDI MEG TÖBBÉ A VOLT KGB-S KIRILL PÁTRIÁRKÁT
HVG360
Szerző: HVG360
2026.05.01.
Ficót meg kell akadályozni, hogy Orbán útjára lépjen - többek között erről is olvashat nemzetközi lapszemlénkben.
Standard: A Tisza vezérében bízni lehet
A korrupció elleni küzdelembe egy irányba húz Magyar Péter és az EU – fejti ki a leendő magyar kormányfő brüsszeli vendégjárása után a Standard elemzője, Gerald Schubert. Felhívja a figyelmet, hogy a Bizottságnak szemmel kell tartania az új vezetést, akárcsak minden más tagot, és így is fog tenni. Ám a Tisza vezérében bízni lehet, mármint hogy teljesíteni fogja ígéreteit.
Neki nincs vesztegetni való ideje. Hogy máris felkereste von der Leyent, arra épp ezért jó oka volt: meg akarja szerezni a visszatartott milliárdokat. Jók rá az esélyei, mert egyrészt amit a korrupció ellen tervez, az nagyrészt egybeesik azzal, amit a szervezet követel. Érdeke, hogy a nyugati adófizetők pénze ne enyveskezű oligarchák zsebében kössön ki.
Másrészt a kétharmad birtokában gyorsan véghez tudja vinni a szükséges intézkedéseket, az EU-nak efelé kell terelnie. De Lengyelországgal ellentétben, ahol Tusk a minősített többség hiányában küszködik a reformokkal, Magyar bármit megtehet. Ennek is megvannak a kockázatai, de nem tartozik ezek közé, hogy hatalmas mozgástere.
Neue Zürcher Zeitung: Most kéne Európa befolyását növelni
Orbán Viktornak és Donald Trumpnak hála feljövőben van az EU, emiatt most már nincs helye a kifogásnak, az unió növelhetné a befolyását, a tagállamokból mégis hiányzik a szükséges akarat – konstatálja a svájci lap európai ügyekkel foglalkozó szerkesztője, Niklaus Nuspliger. Pedig az Európai Unió másról sem beszél, mint arról, hogy nagyobb szerepet kell betöltenie a világban.
Most itt volna rá a lehetőség, legalábbis egy ideig, miután jól áll a nacionalizmussal szembeni harcban, ehhez a döntő lökést a magyar lakosság adta meg, amely 16 év után elűzte Orbán Viktort.
Orbán leváltása vereség Donald Trump és JD Vance számára. És miközben mélyebbre süllyed az amerikai elnök népszerűsége az iráni háború miatt, annál kritikusabb hangokat engednek vele szemben európai politikusok, még Giorgia Meloni és Marine Le Pen is elhatárolódik tőle – mert érzékelik a közhangulatot.
Ugyan a szlovákoknál és a cseheknél olyanok vannak hatalmon, akik rokonszenveznek Moszkvával és részben osztják Orbán EU-szkepszisét, de nekik csekély a politikai súlyuk és nincs akkora ideológiai küldetéstudatuk, mint Orbánnak, ezért azután nem alkalmasak következetesen blokkolni az európai terveket. Az persze más, ha jövőre a lengyel PiS, illetve a francia Nemzeti Front nyer odahaza.
Pont ezért addig van idő az európai reformokra, vagyis hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatalra. De a magyar miniszterelnökön kívül is akad elég vezető, aki nem pártolja Ukrajna uniós csatlakozását. Annál inkább bizonyítania kellene az Uniónak, hogy a hatalmi politika és az autokraták korában is fenn tud maradni egy képződmény, amely a jogon és a demokratikus államok együttműködésén alapul.
EUobserver: Orbán után Fico következhet
EP-képviselők azt követelik, hogy az Európai Bizottság Szlovákia esetében is fagyasszon be támogatásokat, nehogy Robert Fico tovább haladjon Orbán Viktor útján, sürgetik, hogy Pozsony esetében is induljon be a feltételességi eljárás, amely 4 éve Magyarország ellen kezdődött és azt eredményezte, hogy a Fidesz-kormány nem kapott meg jó 20 milliárd eurót - írja az EUobserver.
Egy névtelenséget kérő strasbourgi törvényhozó úgy érzékeltette a helyzetet, hogy részükről egyszerűen elfogyott a türelem. Mindenképpen meg akarják védeni a közösségi pénzeket, miután a szlovák vezetés gyengíti az igazságszolgáltatást, így nem biztos, hogy az hatékonyan fel tud lépni a korrupció ellen.
A német zöldek nevében Daniel Freund kijelentette, hogy nem szeretnék, ha a magyar forgatókönyv valósulna meg, miután az EU csak jó 10 év után avatkozott be. Ezért Szlovákiának már korán jelzést küldenek, hogy ne rombolja le a jogállamot, mert az események túl gyorsan követik egymást.
A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság tagjaként megjegyezte, hogy vannak párhuzamok Fico, Orbán és Kaczynski között, ezért Pozsonynak kétszer is meg kellene gondolnia, át akarja-e venni a magyar gyakorlatot. Fel kellene mérnie, hogy a folyamatos összeütközés kifizetődött-e a Fidesz számára...
Szerző: HVG360
2026.05.01.
Standard: A Tisza vezérében bízni lehet
A korrupció elleni küzdelembe egy irányba húz Magyar Péter és az EU – fejti ki a leendő magyar kormányfő brüsszeli vendégjárása után a Standard elemzője, Gerald Schubert. Felhívja a figyelmet, hogy a Bizottságnak szemmel kell tartania az új vezetést, akárcsak minden más tagot, és így is fog tenni. Ám a Tisza vezérében bízni lehet, mármint hogy teljesíteni fogja ígéreteit.
Neki nincs vesztegetni való ideje. Hogy máris felkereste von der Leyent, arra épp ezért jó oka volt: meg akarja szerezni a visszatartott milliárdokat. Jók rá az esélyei, mert egyrészt amit a korrupció ellen tervez, az nagyrészt egybeesik azzal, amit a szervezet követel. Érdeke, hogy a nyugati adófizetők pénze ne enyveskezű oligarchák zsebében kössön ki.
Másrészt a kétharmad birtokában gyorsan véghez tudja vinni a szükséges intézkedéseket, az EU-nak efelé kell terelnie. De Lengyelországgal ellentétben, ahol Tusk a minősített többség hiányában küszködik a reformokkal, Magyar bármit megtehet. Ennek is megvannak a kockázatai, de nem tartozik ezek közé, hogy hatalmas mozgástere.
Neue Zürcher Zeitung: Most kéne Európa befolyását növelni
Orbán Viktornak és Donald Trumpnak hála feljövőben van az EU, emiatt most már nincs helye a kifogásnak, az unió növelhetné a befolyását, a tagállamokból mégis hiányzik a szükséges akarat – konstatálja a svájci lap európai ügyekkel foglalkozó szerkesztője, Niklaus Nuspliger. Pedig az Európai Unió másról sem beszél, mint arról, hogy nagyobb szerepet kell betöltenie a világban.
Most itt volna rá a lehetőség, legalábbis egy ideig, miután jól áll a nacionalizmussal szembeni harcban, ehhez a döntő lökést a magyar lakosság adta meg, amely 16 év után elűzte Orbán Viktort.
Orbán leváltása vereség Donald Trump és JD Vance számára. És miközben mélyebbre süllyed az amerikai elnök népszerűsége az iráni háború miatt, annál kritikusabb hangokat engednek vele szemben európai politikusok, még Giorgia Meloni és Marine Le Pen is elhatárolódik tőle – mert érzékelik a közhangulatot.
Ugyan a szlovákoknál és a cseheknél olyanok vannak hatalmon, akik rokonszenveznek Moszkvával és részben osztják Orbán EU-szkepszisét, de nekik csekély a politikai súlyuk és nincs akkora ideológiai küldetéstudatuk, mint Orbánnak, ezért azután nem alkalmasak következetesen blokkolni az európai terveket. Az persze más, ha jövőre a lengyel PiS, illetve a francia Nemzeti Front nyer odahaza.
Pont ezért addig van idő az európai reformokra, vagyis hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatalra. De a magyar miniszterelnökön kívül is akad elég vezető, aki nem pártolja Ukrajna uniós csatlakozását. Annál inkább bizonyítania kellene az Uniónak, hogy a hatalmi politika és az autokraták korában is fenn tud maradni egy képződmény, amely a jogon és a demokratikus államok együttműködésén alapul.
EUobserver: Orbán után Fico következhet
EP-képviselők azt követelik, hogy az Európai Bizottság Szlovákia esetében is fagyasszon be támogatásokat, nehogy Robert Fico tovább haladjon Orbán Viktor útján, sürgetik, hogy Pozsony esetében is induljon be a feltételességi eljárás, amely 4 éve Magyarország ellen kezdődött és azt eredményezte, hogy a Fidesz-kormány nem kapott meg jó 20 milliárd eurót - írja az EUobserver.
Egy névtelenséget kérő strasbourgi törvényhozó úgy érzékeltette a helyzetet, hogy részükről egyszerűen elfogyott a türelem. Mindenképpen meg akarják védeni a közösségi pénzeket, miután a szlovák vezetés gyengíti az igazságszolgáltatást, így nem biztos, hogy az hatékonyan fel tud lépni a korrupció ellen.
A német zöldek nevében Daniel Freund kijelentette, hogy nem szeretnék, ha a magyar forgatókönyv valósulna meg, miután az EU csak jó 10 év után avatkozott be. Ezért Szlovákiának már korán jelzést küldenek, hogy ne rombolja le a jogállamot, mert az események túl gyorsan követik egymást.
A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság tagjaként megjegyezte, hogy vannak párhuzamok Fico, Orbán és Kaczynski között, ezért Pozsonynak kétszer is meg kellene gondolnia, át akarja-e venni a magyar gyakorlatot. Fel kellene mérnie, hogy a folyamatos összeütközés kifizetődött-e a Fidesz számára...
ELÁRULTA A SZAKÉRTŐ: ÍGY ÉS EKKOR TÉRHET VISSZA ORBÁN VIKTOR A HATALOMBA | TÜKÖR 2026.04.30.
TÜKÖR PODCAST
Műsorvezető: BODACZ BALÁZS
2026.04.30.
Bodacz Balázs műsorvezető, és a műsor állandó vendégei: Papp Réka Kinga, Galgóczi Eszter és Gergely Zsófia ezúttal Lakatos Júliával, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatójával beszélték át az elmúlt hetek legfontosabb politikai eseményeit, többek között azt is, hogy Orbán Viktor nem veszi fel a mandátumát, nem ül be a parlamentbe a leköszönő miniszterelnök.
Műsorvezető: BODACZ BALÁZS
2026.04.30.
Bodacz Balázs műsorvezető, és a műsor állandó vendégei: Papp Réka Kinga, Galgóczi Eszter és Gergely Zsófia ezúttal Lakatos Júliával, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatójával beszélték át az elmúlt hetek legfontosabb politikai eseményeit, többek között azt is, hogy Orbán Viktor nem veszi fel a mandátumát, nem ül be a parlamentbe a leköszönő miniszterelnök.
"A CITADELLA KICSIBEN OLYAN, MINT A NER NAGYBAN" | BÁTONYI PÉTER
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.05.01.
A Reggeli személy 2026 május 1-i adásában Pálinkás Szűts Róbert vendége Bátonyi Péter művészettörténész volt.
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.05.01.
A Reggeli személy 2026 május 1-i adásában Pálinkás Szűts Róbert vendége Bátonyi Péter művészettörténész volt.
PÁRT VAGY NÉPMOZGALOM?A TISZA-PARADOXON ÉS A HATALMI PIRAMIS LEBONTÁSA
JELEN PODCAST
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.04.30.
A Tisza Párt felemelkedése az elmúlt évtizedek egyik legkülönösebb politikai jelensége Magyarországon. Ebben a videóban túlmutatunk a napi híreken, és a mélyebb összefüggéseket keressük: hogyan fér meg egymás mellett a tömegmozgalmi jelleg és a szigorúan hierarchikus irányítás?
Amiről szó lesz:
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.04.30.
A Tisza Párt felemelkedése az elmúlt évtizedek egyik legkülönösebb politikai jelensége Magyarországon. Ebben a videóban túlmutatunk a napi híreken, és a mélyebb összefüggéseket keressük: hogyan fér meg egymás mellett a tömegmozgalmi jelleg és a szigorúan hierarchikus irányítás?
Amiről szó lesz:
- A Tisza-paradoxon: Miért nehéz meghatározni a formáció pontos politikai identitását?
- Hatalmi struktúrák: Hogyan viszonyul a mozgalom a jelenlegi kormányzati rendszerhez, és hol feszül a szakadék a retorika és a realitás között?
Lakner Zoltán ezúttal is a tőle megszokott kritikus perspektívával, tényalapú megközelítéssel járja körül a témát. Nem elégszik meg az egyszerű válaszokkal – a komplexitás az, ami segít megérteni a jövőnket.
- Hatalmi struktúrák: Hogyan viszonyul a mozgalom a jelenlegi kormányzati rendszerhez, és hol feszül a szakadék a retorika és a realitás között?
Lakner Zoltán ezúttal is a tőle megszokott kritikus perspektívával, tényalapú megközelítéssel járja körül a témát. Nem elégszik meg az egyszerű válaszokkal – a komplexitás az, ami segít megérteni a jövőnket.
POLITIKUSOK MEHETNEK BÖRTÖNBE: EZT JELENTHETI A VAGYONVISSZASZERZÉS / FORBES MONEY #12
FORBES MONEY PODCAST
Szerző: FORBES MONEY
2026.04.30.
Ezt itt a Forbes Money podcast. A legérdekesebb és a legfontosabb dolgok arról, hogyan kezeld a pénzed – nemcsak profi befektetőknek.
Magyar Péter és a Tisza-párt egyik legfontosabb kampányígérete volt a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása és az állami vagyon visszaszerzése. A leendő miniszterelnök látszólag a kétharmados választási győzelem után sem feledkezett meg ezekről az ígéretekről. Vissza lehet egyáltalán szerezni azt a vagyont, ami „elvesztette közpénzjellegét”? Lehetőséget ad erre a magyar jogrendszer? Elkezdődhetnek a felelősségre vonások? Ezeket a kérdéseket tettük fel dr. Horváth Lóránt vezető ügyvédnek, az Ügyvédkör elnökének."
Szerző: FORBES MONEY
2026.04.30.
Ezt itt a Forbes Money podcast. A legérdekesebb és a legfontosabb dolgok arról, hogyan kezeld a pénzed – nemcsak profi befektetőknek.
Magyar Péter és a Tisza-párt egyik legfontosabb kampányígérete volt a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása és az állami vagyon visszaszerzése. A leendő miniszterelnök látszólag a kétharmados választási győzelem után sem feledkezett meg ezekről az ígéretekről. Vissza lehet egyáltalán szerezni azt a vagyont, ami „elvesztette közpénzjellegét”? Lehetőséget ad erre a magyar jogrendszer? Elkezdődhetnek a felelősségre vonások? Ezeket a kérdéseket tettük fel dr. Horváth Lóránt vezető ügyvédnek, az Ügyvédkör elnökének."
MAGÁNTŐKEALAPOKBA MENTETT VAGYONOK ÉS KORRUPCIÓVAL GYANÚSÍTOTT FŐISPÁN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE
ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.04.30.
444: Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsították meg Sára Botond főispánt
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekménnyel gyanúsította meg Sára Botond budapesti főispánt. Az ügyészség azt írta a lapnak, hogy több helyszínen végeztek kutatásokat és lefoglalást, tanúkat hallgattak ki, és közölték a megalapozott gyanút Sára Botonddal. A főispánt abban a nepáli munkaerő-kölcsönzéses ügyben gyanúsították meg, aminek főszereplői üzleti kapcsolatban álltak Orbán Áronnal. Az ügyben múlt héten közölt gyanúsítások szerint egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cég ügyvezetője minősített foglalkoztatói státuszt akart szerezni, hogy a munkavállalási célú tartózkodási engedélyeket egyszerűsített eljárásban intézhessék.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.04.30.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekménnyel gyanúsította meg Sára Botond budapesti főispánt. Az ügyészség azt írta a lapnak, hogy több helyszínen végeztek kutatásokat és lefoglalást, tanúkat hallgattak ki, és közölték a megalapozott gyanút Sára Botonddal. A főispánt abban a nepáli munkaerő-kölcsönzéses ügyben gyanúsították meg, aminek főszereplői üzleti kapcsolatban álltak Orbán Áronnal. Az ügyben múlt héten közölt gyanúsítások szerint egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cég ügyvezetője minősített foglalkoztatói státuszt akart szerezni, hogy a munkavállalási célú tartózkodási engedélyeket egyszerűsített eljárásban intézhessék.
Telex: Két és fél hét után adott magáról életjelet először a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ahol milliárdokat fizetnek kommunikációra
Igencsak nagy bajban lehet a választások óta Magyarország szuverenitása. Felkent védelmezőjének, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak két és fél hétig se híre, se hamva nem volt. A Lánczi Tamás vezette hivatal legutoljára a választások előtt egy nappal, április 11-én posztolt utoljára a közösségi oldalán, majd 18 nappal később vezetőjük, Lánczi Tamás egy Telexen megjelent cikkből kivett idézet hamis értelmezésével próbálta bizonygatni azt az állítását, miszerint külföldi titkosszolgálati beavatkozás miatt bukta el a Fidesz a választást, a szuverenitás védelme és a Hivatal pedig szerinte kezdettől fogva „támadás alatt áll”.
Igencsak nagy bajban lehet a választások óta Magyarország szuverenitása. Felkent védelmezőjének, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak két és fél hétig se híre, se hamva nem volt. A Lánczi Tamás vezette hivatal legutoljára a választások előtt egy nappal, április 11-én posztolt utoljára a közösségi oldalán, majd 18 nappal később vezetőjük, Lánczi Tamás egy Telexen megjelent cikkből kivett idézet hamis értelmezésével próbálta bizonygatni azt az állítását, miszerint külföldi titkosszolgálati beavatkozás miatt bukta el a Fidesz a választást, a szuverenitás védelme és a Hivatal pedig szerinte kezdettől fogva „támadás alatt áll”.
Transparency International Magyarország: 2645 milliárd forintnyi állami befektetés folyt tőkealapokba
A szervezet tudomására jutott információk szerint minden eddigi becslésnél több, összesen 2645 milliárd forintnyi közpénz talált gazdára magántőkealapokon és egyéb típusú tőkealapokon keresztül 2026. március végéig. Legnagyobb részben a hamarosan leköszönő miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába tartozó vállalkozás, a Gránit Alapkezelő részesedett az állami forrásokból: az általa menedzselt alapok felé ugyanis mintegy 308 milliárd forint értékben vállalt kötelezettséget az MFB-csoport. A legtöbb pénzt a Covid-járvány alatt, 2021-ben és a választást megelőző 2025-ös évben tolták ki a társtulajdonosok kilétét
A szervezet tudomására jutott információk szerint minden eddigi becslésnél több, összesen 2645 milliárd forintnyi közpénz talált gazdára magántőkealapokon és egyéb típusú tőkealapokon keresztül 2026. március végéig. Legnagyobb részben a hamarosan leköszönő miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába tartozó vállalkozás, a Gránit Alapkezelő részesedett az állami forrásokból: az általa menedzselt alapok felé ugyanis mintegy 308 milliárd forint értékben vállalt kötelezettséget az MFB-csoport. A legtöbb pénzt a Covid-járvány alatt, 2021-ben és a választást megelőző 2025-ös évben tolták ki a társtulajdonosok kilétét
elrejtő struktúrákba.
G7: Egyetlen nap alatt 51 bankszámláját szüntette meg az MNB-botrány emblematikus cége
Április 24-én több mint ötven bankszámláját szüntette meg a Matolcsy-érában a jegybanki megbízásokon milliárdokat kereső Raw Development Kft. Bár ez volt a legnagyobb bankszámlazárási hullám a cégnél, ám közel sem az első a közelmúltban. Már márciusban felszámolták 27 számlájukat, a választások utáni napokban pedig további hat is ugyanerre a sorsra jutott. Az első körben megszüntetett számlák többsége OTP-s volt, de akadt köztük néhány Gránit bankos is. Az utolsó körben felszámolt bankszámlákat azonban szinte kivétel nélkül a MBH-nál vezették. Más kérdés, hogy a vállalatnak még így is közel két tucat bankszámlája maradt. Ezek nagy többsége is az MBH-nál van, de megtartottak két számlát a Tiborcz-féle Gránit Banknál is.
Április 24-én több mint ötven bankszámláját szüntette meg a Matolcsy-érában a jegybanki megbízásokon milliárdokat kereső Raw Development Kft. Bár ez volt a legnagyobb bankszámlazárási hullám a cégnél, ám közel sem az első a közelmúltban. Már márciusban felszámolták 27 számlájukat, a választások utáni napokban pedig további hat is ugyanerre a sorsra jutott. Az első körben megszüntetett számlák többsége OTP-s volt, de akadt köztük néhány Gránit bankos is. Az utolsó körben felszámolt bankszámlákat azonban szinte kivétel nélkül a MBH-nál vezették. Más kérdés, hogy a vállalatnak még így is közel két tucat bankszámlája maradt. Ezek nagy többsége is az MBH-nál van, de megtartottak két számlát a Tiborcz-féle Gránit Banknál is.
Hvg: Nem épül kínai elektrolitgyár Szolnokon, a polgármester szerint a cég nem tájékoztatta őket a kockázatokról
„Sikerült! Együtt megcsináltuk! Nem támogatja az elektrolitgyár megépítését a közgyűlés” – jelentette be közösségi oldalán Györfi Mihály szolnoki polgármester. A posztban arról is írt, hogy a szerdai ülésen a kezdeményezésére a testület visszavonta azt a fideszes többség által 2024-ben hozott döntést, amellyel elvi támogatást nyújtottak az akkumulátoripari beruházásokhoz. Az ügyben tavaly márciusban Szijjártó Péter konkrét bejelentést is tett. Most már a Fidesz is elismeri, amit én végig hangoztattam: a kínai cég nem adott tájékoztatást a lehetséges kockázatokról – tette hozzá a polgármester, aki most már bátran ki meri jelenteni, hogy nem lesz kínai elektrolitgyár Szolnokon.
„Sikerült! Együtt megcsináltuk! Nem támogatja az elektrolitgyár megépítését a közgyűlés” – jelentette be közösségi oldalán Györfi Mihály szolnoki polgármester. A posztban arról is írt, hogy a szerdai ülésen a kezdeményezésére a testület visszavonta azt a fideszes többség által 2024-ben hozott döntést, amellyel elvi támogatást nyújtottak az akkumulátoripari beruházásokhoz. Az ügyben tavaly márciusban Szijjártó Péter konkrét bejelentést is tett. Most már a Fidesz is elismeri, amit én végig hangoztattam: a kínai cég nem adott tájékoztatást a lehetséges kockázatokról – tette hozzá a polgármester, aki most már bátran ki meri jelenteni, hogy nem lesz kínai elektrolitgyár Szolnokon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)