Az Isztambuli Egyezményt, hivatalos nevén Az Európa Tanács Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról 2014. Március 14-én írta alá Magyarország, de soha nem ratifikálta, azaz tette a magyar jogrend részévé. Pedig tele van a nők elleni erőszak hatékony megelőzésére és az elkövetők valódi felelősségre vonására alkalmas gyakorlati irányelvekkel, amelyeket a ratifikációval a hazai bíróságok, hatóságok és jelzőrendszeri szakemberek is végre alkalmazni kényszerülnének, ami nők és gyerekek életét mentené meg, illetve garantálná a biztonságukat a bántalmazójuk elől.
A FIDESZ-KDNP kifejezetten elutasította a ratifikációt, mondván: az egyezmény a genderlobbi eszköze. Ez a típusú szándékos félreértelmezése az egyezményben foglaltaknak számos európai jobboldali kormány eszköztárában szerepel, többek között Törökország esetében is - pedig egy török nő tragikus esete katalizálta magát az Isztambulban aláírt dokumentumot és a török állam elsőként ratifikálta azt.
Erről az esetről, az Isztambuli Egyezmény konkrét tartalmáról és a nők elleni erőszakkal szembeni hatékony jógyakorlatokról készítettük ezt az összefoglalót. Meglátjuk, a TISZA kormány mit lép az ügyben.
Míg az emberek többsége otthon, szerettei között szeretne meghalni, a nehéz igazság az, hogy ma legtöbben kórházakban, steril körülmények között, idegenek társaságában távoznak el. Mivel nehezen beszélünk a halál témájáról, sokszor elszigetelődnek a haldoklók és a gyászolók is. Ezért mindannyiunk érdeke a halálhoz kötődő tabuk megtörése. Az adásban erre a fontos életszakaszra fókuszálunk, életünk végére, és arról beszélgetünk Dr. Hegedűs Katalinnal, mit lehetne tenni azért, hogy a halál és a haldoklás egy méltóbb helyre kerüljön a társadalomban. És persze, emlékezünk szeretteinkre is, akik már nincsenek velünk, köztük Polcz Alaine-re, a hazai hospice mozgalom megteremtőjére.
ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ 2026.11.02. 9.30-
Napirendi javaslat:
1. A Független Közmédia Testület ellenzéki képviselőcsoportok által javasolt tagjainak meghallgatása és jelölése (A bizottság eljárása a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 85. § (6) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (5) bekezdése alapján)
Orbán Viktor egy választási vereségre is bebiztosíthatta magát a Matolcsy Györgynél létrehozott „külön kasszával”? Bod Péter Ákos a Juditokban a jegybanki milliárdok mögötti politikai érdekeket elemzi, és elmondja, miért nevezi már ő is maffiának az Orbán-rendszert.
Várhatóan kedden dönt a parlament az államfő második legfőbbügyész-jelöltjéről. Fejes Péterről anélkül szavaz az Országgyűlés, hogy egyetlen bizottság is meghallgatná. A Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban az ügyészség morális válságáról és arról beszél, hogy a megfelelő vizsgálatok után az összes olyan aktát leporolnák, amelyeknél rendelkezésre állnak a bizonyítékok, az eljárás folytatása vádemeléshez is vezethet, de ez eddig valamilyen okból elmaradt. A személyéről döntő országgyűlési képviselők felelőssége óriási, mivel jelenleg is hiányzik a legfőbb ügyész és a büntetőjogi helyettese, december ötödikén pedig nyugállományba vonul a másik helyettes is. Ha az új jelöltet is leszavazzák, előfordulhat, hogy a vádhatóság vezető nélkül marad...
NEWSCAST / HVG PODCAST Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA 2026.11.02.
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést, közölték, hogy hogyan fognak emelkedni a nyugdíjak. Szerdán választ az Egyesült Államok. Kubatov harcolna az összeférhetetlenségi törvény ellen. Mészárosék ismét Dubajban jártak. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpocastja.
TELEX / VEZETŐ PODCAST Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS 2026.10.28.
Szavazatvásárlásra, buszoztatásra és szavazók megfelémlítésére utaló jeleket is tapasztaltak a szerb előrehozott választás napján a DE! Akcióközösség tagjai. A civil szervezet önkéntesei nemzetközi megfigyelőként a terepen követték végig Alexandar Vucic rendszerének bukását, és a nyertes Egyetemista Listával is kapcsolatban álltak. Téma című műsorunkban Tímár Áron alapítót kérdezzük a visszaélésgyanús esetekről, és arról is, egy illiberális rezsimben hogyan tud győzni egy alulról szerveződő demokratikus erő.
Mi gátolta meg Lengyelországban a korrupció elburjánzását, amikor az ottani „illiberálisok” voltak hatalmon? Hogyan törtek ki a félperifériás létből, és miért maradt a társadalmuk mégis végletesen polarizált? Hogyan vezethető mindez vissza az ő 1989-es rendszerváltásukra, és miként tanulhatnánk nem csupán a sikereikből, de a hibáikból is?
Lakner Zoltán vendége Zgut-Przybylska Edit, Lengyelországban élő politológus.
FRIDERIKUSZ PODCAST / PROMO Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR 2026.10.30.
(A teljes műsor hétfőn 20 órakor lesz látható)
Magyarország több mint három évtizede megszabadult a szovjet katonai megszállástól, de vajon megszabadult-e Moszkva politikai és titkosszolgálati befolyásától is? Kik azok a magyar politikusok, üzletemberek és titkosszolgálati szereplők, akik az elmúlt évtizedekben segíthették az orosz érdekek érvényesülését, és milyen titkok, üzletek vagy személyes függőségek húzódhatnak meg a háttérben?
Egy nagyszabású oknyomozás olyan történeteket és összefüggéseket tár az olvasó elé, amelyek alapjaiban kérdőjelezhetik meg mindazt, amit Magyarország függetlenségéről és az ország vezetőinek valódi mozgásteréről gondolunk.
Ebben a mostani podcastban vendégünk Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, akinek új könyve: Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon címmel ezekben a napokban jelenik meg.
A BESZÉLGETÉS FŐBB TÉMÁI:
◼ Hogyan dolgozik az oknyomozó újságíró?
◼ A rendszerváltáskor megsemmisített iratok
◼ A magyar ügynökakták Moszkvába kerültek?
◼ Zsarolható-e Orbán Viktor?
◼ Orosz érdekeket szolgáló magyar politikusok, üzletemberek
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.10.30.
Stefano Bottoni történész a Klikk TV-ben Orbán Viktor lehetséges felelősségre vonásáról, a Matolcsy-ügyről és a NER elszámoltatásáról beszél. Hankó Balázs, Seszták Miklós és Nagy Márton neve is előkerül. Eljuthatnak-e a vizsgálatok a volt miniszterelnökig? Mit jelenthet a milliárdnyi készpénz, és milyen szerepe lehet a rendszer belső embereinek? Bottoni szerint az igazságszolgáltatásnak bizonyítható ügyekre kell összpontosítania, különben Orbán mártírszerepbe kerülhet. Az interjúban az 1956-os forradalom emlékezete, a 2026-os politikai fordulat és az új demokrácia esélyei is szóba kerülnek.
POGI PODCAST Szerzők: BÜTTL FERENC, POGÁTSA ZOLTÁN 2026.10.30.
A friss euró csatlakozási stratégiában nincs benne, hogyan akar a kormány megfelelő mennyiségű energiát, jól működő vasutat, közutakat, oktatást, öntözést, egészségügyet, kutatás-fejlesztést csinálni. Ezek nélkül a tervbe írt növekedési számok csak kívánságok maradnak. Az euró bevezetése nem helyettesíti a gazdaságpolitikát, a társadalompolitikát. Ha leszakadunk, eurónk sem lesz és jön vissza Orbán Viktor. Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok elemzik a kormány friss négy éves stratégiáját.
BELVÁROSI SZABADEGYETEM Moderátor: KARDOS PÉTER 2026.10.27.
Nagy érdeklődés, telt ház előtt tartotta meg a Belvárosi Szabadegyetem a második őszi összejövetelét október 27-én. Ez alkalommal Surányi György egyetemi magántanár, korábbi jegybankelnök adott áttekintést az ország gazdasági helyzetéről, a kormány gazdaságpolitikájának jellemzőiről és várható gazdasági hatásairól.
Az előadássorozatot a Belvárosi Szabadegyetem Egyesület és az Egymásért Egyesület közös szervezésében valósul meg.
DELLA / 24.HU Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2026.10.28.
Ráég a Matolcsy-botrány a Magyar Nemzeti Bankra? Megúszhatjuk az újabb recessziót? Úrrá tud lenni a politika a megélhetés miatt kibontakozó elégedetlenségen Európa-szerte? Miért kérik ki maguknak a vagyonosok a vagyonadót a jelenlegi formájában? A Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a Della vendége.
Orbán Ráhelhez köthető alapítvány, 3,5 milliárd forintos támogatás és politikai kifizetőhellyé vált állami vállalat? Pősze Lajos, a Szerencsejáték Zrt. korábbi vezérigazgatója a Klikk TV műsorában beszél arról, hogyan működhettek a politikai célú szponzorációk, és kik részesülhettek a milliárdos támogatásokból. Hogyan jutnak el a politikai igények az állami cégek vezetőihez? Szóba kerül a választások előtti négy egyidejű főnyeremény rejtélye is. Véletlen egybeesés vagy manipuláció? Pősze számításokkal magyarázza, miért nem tartja bizonyítottnak a csalás gyanúját.
ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD Műsorvezető: RÓNAI EGON 2026.10.28.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke szerint Matolcsy György tevékenységének következményei messze túlmutatnak a jegybanki alapítványok körüli botrányon. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a volt jegybankelnök gazdaságpolitikája, felelőtlen nyilatkozatai és az MNB vagyonának kezelése hosszú távú károkat okozott az országnak.
"Több mint négy éve tart az orosz–ukrán háború, és miközben a frontvonalakon továbbra is zajlanak a harcok, egyre fontosabb kérdés, mi történik közben magában Oroszországban. Milyen állapotban van az ország politikailag, gazdaságilag és társadalmilag? Meddig tartható fenn a háborús működés? Mennyire stabil a putyini rendszer, és milyen folyamatok zajlanak a felszín alatt?
A Totem Show 58. adásának vendége Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató, akivel Oroszország jelenét és múltját egyszerre próbáljuk megérteni.
Mit akar Moszkva Ukrajnában, és hogyan változtak az orosz célok a háború kezdete óta? Hogyan látja Oroszország saját helyét Európában és a világban? Milyen szerepet játszik ebben a birodalmi múlt, és mennyire élnek tovább a mai orosz politikában azok a reflexek, amelyek a Szovjetunió, illetve a korábbi orosz birodalom működését is meghatározták?
Hetven évvel az 1956-os forradalom után különösen fontos kérdés, hogyan illeszkedik ebbe a történetbe Magyarország.
Hogyan látta a szovjet vezetés 1956 őszén Magyarországot és a magyar forradalmat? Mi vezetett ahhoz a döntéshez, hogy Moszkva katonai erővel fojtsa el a szabadságharcot? Milyen stratégiai és birodalmi szempontok álltak a beavatkozás mögött, és mit árulnak el ezek a Szovjetunió működéséről?
És mit kezd 1956-tal a mai Oroszország? Hogyan jelenik meg a magyar forradalom az orosz történelmi emlékezetben és politikai gondolkodásban?
1956 és Ukrajna összevetése ugyanakkor könnyen leegyszerűsítő történelmi párhuzamokhoz vezethet. Ezért azt is megvizsgáljuk, miben hasonlítható össze a két történelmi helyzet, és hol válnak el egymástól alapvetően. Mi az, ami valóban az orosz birodalmi gondolkodás folytonosságáról árulkodik, és mi az, amit csak a saját történelmi összefüggéseiben lehet megérteni?
Sz. Bíró Zoltánnal Oroszország háborújáról, a putyini rendszer természetéről, birodalmi reflexekről, 1956-ról és Ukrajnáról beszélgetünk.
Dr. Darázs Lénárd, jogász, ügyvéd, az ELTE rektora a magyar felsőoktatás helyzetéről, az egyetemek finanszírozásáról és az Orbán-kormány oktatáspolitikájának következményeiről beszél a Klubrádióban. Miért próbálták ellehetetleníteni az ELTE-t, és hogyan lehetne a világ legjobb egyetemei közé emelni? Szóba kerül Hankó Balázs telefonhívása, a HUN-REN kutatóintézeteinek sorsa, a külföldre távozó magyar fiatalok helyzete és Magyar Péter ELTE-n tett látogatása is. Az interjúban Darázs Lénárd a NER alatt felhalmozott vagyonok visszaszerzésének jogi akadályairól, az ügyvédek felelősségéről és az egyetemi függetlenség fontosságáról is kifejti véleményét.
00:00 – 10:00 Visszaszerezhető a NER alatt eltűnt vagyon?
10:00 – 12:27 Az ügyvédi munka és a mesterséges intelligencia kihívásai
12:27 – 19:47 Hankó Balázs telefonhívása és az ELTE ellehetetlenítése
19:47 – 24:50 Miért mennek külföldre a magyar egyetemisták?
24:50 – 28:43 Magyar Péter látogatása és az ELTE függetlensége
28:43 – 39:39 Hogyan próbálták ellehetetleníteni az ELTE-t és a kutatóintézeteket?
39:39 – 43:41 Krausz Ferenc és a kutatásra szánt 200 milliárd
A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint a kormányváltás vesztesei lehetnek a tőzsdén azok a cégek, amelyek korábban politikai hátszéllel működtek. Úgy látja, a befektetőknek ezeknél a részvényeknél eddig is számolniuk kellett az árfolyamkockázattal, a jövőben pedig egyre inkább a piaci teljesítmény határozhatja meg az árfolyamokat. „A politikailag bekötött cégek papírjai megszenvedik ezt az időszakot” – fogalmazott.
Oszkó Péter a Kontrollnak azt mondta: a Matolcsy-ügy nem lesz hatással sem a Magyar Nemzeti Bank megítélésére, sem a pénzpiacokra, mert egy konkrét személyi körhöz köthető történetről van szó. A Mészáros Lőrinc érdekeltségeinél esetlegesen bekövetkező tulajdonosváltás pedig önmagában még nem indokol árfolyamesést, ha az a vagyon visszaszerzéséhez kapcsolódik.
Szerinte a Budapesti Értéktőzsdén lenne lehetőség a likviditás növelésére: a magyar háztartások megtakarításai meghaladják a 100 ezer milliárd forintot, ennek azonban mindössze 3–4 százaléka van tőzsdei értékpapírokban, főként részvényekben.
VÁGJUNK A KÖZEPÉBE! PODCAST Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2026.10.28.
Magyar Bálint szociológus, egykori képviselő és miniszter, aki a maffiaállam fogalmát bevezette az Orbán-rendszer leírására, nem érez elégtételt, amiért Magyar Péter is gyakran használja ezt a kifejezést, de szakmailag, szociológusként jól esik neki. Mint mondja, a miniszterelnök volt az első az ellenzéki politikusok között, aki megértette, hogy rendszerváltásra van szükség. Ne legyünk türelmetlenek a jogállam helyreállítása és az elszámoltatások ügyében, mert ez nem megy az egyik pillanatról a másikra, viszont azt szeretné, ha az új kormány egyértelműen támogatná Ukrajnát, mert ha Ukrajna elesik, azzal a mi szuverenitásunknak is vége.
KLIKKTV / NAPI POL Műsorvezető. NÉMETH PÉTER, BATKA ZOLTÁN 2026.10.27.
Matolcsy György, Orbán Viktor és Varga Mihály felelőssége is szóba kerül a Klikk TV Napipol című műsorában. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója az MNB-alapítványok milliárdjairól és a Matolcsy-ügy nyomozásáról beszél. Tudhatott-e Orbán a pénzek sorsáról? Miért merül fel Varga Mihály politikai felelőssége? Eljuthat-e az elszámoltatás a NER legfelsőbb köreiig? A beszélgetésben Mészáros Lőrinc vagyona, az autópálya-koncessziók és az állami vagyon visszaszerzésének nehézségei is terítékre kerülnek. Mi lesz a NER hatalmas céghálóival?
Nagy Márton luxusutazásai miatt feljelentést tettek – vajon Matolcsy György után ő lehet a következő, akit elvisznek? A KlikkTV beszélgetésében a feljelentés hátterét és a volt miniszter ügyének lehetséges következményeit járjuk körül.
INFORÁDIÓ, ARÉNA Műsorvezető: KOCSONYA ZOLTÁN 2026.10.27.
Megvannak a jövő évi költségvetés számai és ennek tükrében a nyugdíjakkal kapcsolatos változások is.
Mit jelent a nyugdíjminimum emelése 120 ezer forintra és az alacsonyabb nyugdíjak sávos emelése?
A pénzügyminiszter elmondása szerint a nyugdíjminimum korrekciója és a sávos nyugdíjemelés szervesen illeszkedik majd a nyugdíjrendszerbe, pontosabban a nyugdíjemelések rendszerébe?
Követve évről évre a nyugdíjkorrekció mértékét?
További felzárkóztatás jön a nyugdíjak esetében 2027-tól a nyugdíjas SZÉP kártya révén.
Mivel számolhatnak a havi 500 ezer forint alatti nyugellátásban részesülők? 13. és 14. havi nyugdíj - kifizeti jövőre a kormány a 13. havi nyugdíj teljes összegét és a 14. havi nyugdíj első heti összegét, nem lesz tehát második heti összeg.
Szervesen kapcsolódik mindez a nyugdíjrendszerhez és a nyugdíjemelés rendszeréhez?
Alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők - mondhatni, hogy most ők vannak fókuszban, főként rájuk irányul a kormány figyelme? Vagyis a nyugdíjrendszerben a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a szolidaritás elve?
Ha azt mondjuk, hogy kisnyugdíjak felzárkóztatása és a legnehezebb körülmények között élők segítése - akkor itt még nagyon sok teendő lenne?
Magyarországon a GDP 6 százaléka jut nyugellátásokra, az uniós átlag 9 százalék felett van.
A 27 uniós tagállamban Magyarország a 25. helyen áll nyugdíjak tekintetében. Vagyis jóval kevesebbet költünk nyugdíjasokra mint az uniós átlag?
Nyugdíjak emelése - az év elejei nyugdíjemelés rendre az infláció mértékéhez igazodik. Ez az előrejelzések szerint 3 százalék lesz jövőre. Tehát 3 százalékos lehet a jövő évi nyugdíjemelés?
Elegendő ez a nyugdíjak úgymond karbantartásához?
Óhatatlanul a nyugdíjak értékvesztését, leértékelődését hozza, ha a nyugellátások - hol lassan, hol gyorsabban - de elszakadnak a reálbérektől?
Másutt, más országok (közép-kelet-európai országok) nyugdíjrendszereiben ez hogy van? Jellemzően milyen típusú nyugdíjrendszerek vannak Európában?
Nyugdíjak megállapításánál alapvető a valorizációs szorzó. Ez értékkövetési szorzóként meghatározza a következő évben nyugdíjba vonulók juttatását.
Lehet már tudni a jövő évre vonatkozó szorzót?
Vannak vagy lehetnek évek, amikor a nyugdíjba menők történetesen rosszabbul járnak ezzel a szorzóval, mint a más években nyugdíjba menők - függetlenül a maguk szolgálati idejétől és befizetett járulékaiktól?
Felvetődhet-e a nyugdíjkorhatár emelése Magyarországon?
Van egy erős demográfiai nyomás, nő a várható élettartam - mindez feszegeti, feszegetheti a nyugdíjkorhatárt - az esetleges emelés irányába?
Nyugdíjreform és fenntarthatóság - számos anyag készült az elmúlt években egy lehetséges magyarországi nyugdíjreformhoz kapcsolódóan.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: DÉSI JÁNOS 2026.10.27.
Szél Bernadett szerint a kormányváltás még csak a kezdet: a demokrácia helyreállítása, az elszámoltatás és az Orbán-rendszer örökségének felszámolása hosszú és összetett folyamat lesz. De vajon kiknek kell felelősséget vállalniuk az elmúlt évek döntéseiért, és miért nem lehet mindent egyik napról a másikra rendbe tenni?
Szél Bernadett az interjúban az elszámoltatás nehézségeiről, az intézményrendszer átalakításáról, a korábbi ellenzék felelősségéről és a társadalom önvizsgálatának szükségességéről is beszélt. Kiemelt téma volt a gyermekvédelem helyzete, a szociális területen dolgozók megbecsülése, valamint a környezetvédelem és a természet megóvásának kérdése.
Szél Bernadett szerint nem elég leváltani egy rendszert: olyan demokratikus működést kell kialakítani, amely megakadályozza a korábbi hibák és visszaélések megismétlődését.
A kérdés tehát nemcsak az, mi következik az Orbán-rendszer után, hanem az is, hogyan lehet valódi változást elérni Magyarországon.
KLIKKTV / FORRÓ VONAL Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.10.26.
Kéri László politológus a Klikk TV műsorában kemény kritikát fogalmaz meg Orbán Viktorról és a Fidesz jövőjéről. Szerinte a párt képtelen feldolgozni választási vereségét, miközben a Digitális Polgári Körök csak az erő látszatát próbálják fenntartani. Orbán már a saját politikai közösségét sem veszi komolyan? Miért tűntek el a milliárdos támogatók, és miért nem képes megújulni a Fidesz? Kéri az elszámoltatásról, Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyéről, valamint a média felelősségéről is beszél. Szerinte a Fidesz még mindig úgy viselkedik, mintha hatalmon lenne.
KLUBDÉLELŐTT / KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: KUN ZSUZSA 2026.10.27.
Hogyan működött a korrupció az Orbán-rendszerben, és valóban eljöhet a felelősségre vonás ideje? Ligeti Miklós alkotmánybíró, a Transparency International Magyarország korábbi jogi igazgatója a NER bukásának okairól, a közpénzek eltűnéséről és az elszámoltatás lehetőségeiről beszél. Szóba kerülnek az MNB-botrány, a letelepedési kötvények, a lélegeztetőgép-beszerzések és az Uzsoki utcai kórház ügye is. Miért maradhattak éveken át következmények nélkül a visszaélések? Mikor kerülhetnek sorra a korrupciós ügyek nagy szereplői? És hogyan lehet megakadályozni, hogy a NER helyén egy újabb korrupt rendszer épüljön ki?
00:00 - 06:18 Ligeti Miklós új szerepe és a legfőbb ügyész feladata
A kampányban átfogó lakhatási programot ígért a Tisza Párt, az elmúlt hetek bejelentéseiből pedig fokozatosan kirajzolódott, milyen eszközökkel váltanák ezt valóra. Kedden Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bemutatta a részleteket: a Wekerle-program több pilléren álló rendszerében a lakásvásárlás mellett az önerő összegyűjtése, az új otthonok építése és a meglévők korszerűsítése is támogatást kap.
Az egyik legfontosabb újítás, hogy a vásárlási hitel egyes feltételei szigorodnak az Otthon Starthoz képest: korhatárt és ötéves bentlakási kötelezettséget vezetnek be, a használt lakásokra pedig 3 helyett 5 százalékos kamatot kell fizetni. Más pontokon viszont engedékenyebb lesz a rendszer, nem várnak el többéves tb-jogviszonyt, és magasabb értékű meglévő lakástulajdon mellett is elérhető maradhat a kedvezményes kölcsön. A kormány alapvetően az új lakások kínálatának bővítésére és a rossz energetikai állapotú ingatlanok felújítására helyezi a hangsúlyt, miközben a lakástakarékkal a későbbi vásárláshoz szükséges önerő előteremtését is segítené.
A program elemei több lépcsőben indulnak:
- 2026. október 28-án az Otthon Startot felváltó vásárlási és építési hitel,
- 2027 januárjában az államilag támogatott lakástakarék,
- 2027 februárjában a Családi Ház Program,
- 2027 márciusában a Társasházi és Panel Program.
A vásárlási hitelről szóló kormányrendelet Kármán szerint kedden jelenik meg, a bankoknak azonban néhány nap felkészülésre szükségük lehet, ezért a kölcsön nem feltétlenül lesz minden pénzintézetnél már szerdán igényelhető...
Az óellenzék elutasítása, civilek beemelése a politikába, intenzív terepmunka és egy-két üzenet középpontba állítása: a vasárnap Aleksandar Vučićot legyőző szerb ellenzék stratégiája sok ponton emlékeztetett a Tisza áprilisi győzelmére. Az egyetemista listát bázisdemokrata módszerekkel állították össze, alighanem övék a világ legképzettebb politikusi garnitúrája: a 250 jelöltből 160-nak van doktori fokozata. Kérdés ugyanakkor, hogy miként valósítja meg a politikában zöldfülű csapat a kedves közhelyeket tartalmazó programot, miközben párt és állam határai Szerbiában még a Magyarországinál is jobban elmosódtak. Hogy mást ne mondjunk: Aleksandar Vučić pártjának papíron 700 ezer tagja van. Egy valószínűtlen választási győzelem anatómiája...
KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ Műsorvezető: BENYÓ RITA 2026.10.23.
Hetven éve tört ki az 1956-os forradalom. De vajon közelebb kerültünk-e ahhoz, hogy a közös múltunkról egymással is tudjunk beszélni? Novemberben újabb állambiztonsági adatok válnak nyilvánossá: családokban, baráti közösségekben derülhet fény évtizedek óta őrzött titkokra. Mitől lesz a leleplezésből megértés, a múlt feltárásából feldolgozás? Hogyan emlékezhetünk együtt, ha ugyanaz a korszak az egyik családnak biztonságot, a másiknak üldöztetést jelentett? Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus a vendégünk.
Megdőlt Aleksandar Vučić rendszere. Győzött a nép: élén az alulról szerveződő diákmozgalommal. Eredeti demokratikus kísérlet zajlik Magyarország szomszédjában: a szerbek szabadulni akarnak a vezérektől. A Partizán a kampány utolsó napjaiban a helyszínen forgatott, hogy belülről mutassa meg a szerbiai rendszerváltást.
REGGELI SZEMÉLY / KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2026.10.26.
Orbán Viktor áprilisi választási veresége után Szerbiában is megrendült a hatalom: Aleksandar Vučić politikai rendszerének kihívói kerültek előtérbe. Mi vezetett idáig, és mit árul el a szerbiai fordulat a régió politikai viszonyairól?
Bukovics Martin újságíróval annak járunk utána, hogyan fordult a társadalom egy része Vučić ellen, milyen szerepe volt ebben a korrupciónak, a gazdasági problémáknak, az elégedetlenségnek és a hatalomgyakorlás módszereinek. Szó esik a diákmozgalomról is: hogyan váltak a tiltakozó egyetemisták a politikai változás meghatározó szereplőivé, és milyen jövő várhat Szerbiára?
A beszélgetés kitér Orbán Viktor és Vučić politikai modelljének hasonlóságaira, a szerbiai média helyzetére, valamint arra is, milyen következményekkel járhat a változás a magyar–szerb kapcsolatokra és a vajdasági magyar közösségre.
Mi történik, amikor a gazdasági ígéretek, a korrupció és a társadalmi elégedetlenség együtt kezdi ki a hosszú ideje stabilnak hitt hatalmat?
És vajon milyen tanulságokat hordoz a szerbiai fordulat Magyarország számára?
Matolcsy György, Tiborcz István és a több száz milliárd forintos jegybanki vagyon ügye – mit tudhatott minderről Orbán Viktor?
A Megbeszéljük a Hetes Stúdióban vendégei az MNB-alapítványok körüli botrányról, a 266 milliárd forintos alapítói vagyon sorsáról és a politikai felelősség kérdéséről beszélgetnek. Meddig érhetett a Matolcsy György körüli kapcsolatrendszer, milyen összefüggések merülnek fel Tiborcz István neve kapcsán, és mennyit tudhatott a történtekről a miniszterelnök?
Szó esik Orbán Viktor gazdaságpolitikájáról, a forint gyengüléséről, valamint arról is, hogyan fonódik össze a nemzeti szuverenitás politikai jelszava az orosz kapcsolatokkal és az Európai Unióhoz fűződő viszonnyal.
A beszélgetésben az 1956-os forradalom emlékezete és a történelmi múlt politikai felhasználása is előkerül.
A kérdés továbbra is nyitott: ki vállalja a felelősséget, és mi derülhet még ki a milliárdok útjáról?
INFORÁDIÓ, ARÉNA Műsorvezető: EXTERDE TIBOR 2026.10.22.
Hogyan él a forradalom emléke 70 év után az emberekben? Hogyan lehet elbeszélni az utókornak egy olyan eseménysort, ami tele van káosszal, és véletlenekkel? Hogyan lehet tananyaggá sűríteni a velünk élő történelmet? Ugyanarról szólt akkor a ruszkik haza!, mint ma? Olyan lesz 1956 emlékezete, mint a 48-as forradalomé? Hibáztathatunk bárkit, amiért nem segített? A nemzetközi helyzet adott alapot a reményre?
Romsics Ignác történész, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.10.23-án.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról és a Kádár-rendszer elnyomásáról beszélt Ungváry Krisztián történész a Kontroll stúdiójában. Szóba került az állambiztonsági ügynökakták nyilvánosságra hozatalának fontossága és a Terror Házában elkövetett történelemhamisítás felszámolása is.
Részlet a Kontroll október 23-i ünnepi élő műsorából.
ATV / HÚZÓS PODCAST Műsorvezető: RÓNAI EGON 2026.10.23.
A műsor vendége ezúttal Dés László előadóművész és zeneszerző volt, aki saját életéről és a Geszti Péterrel készített Petőfi-musicalről is mesélt a Húzós podcastben. Szó esett a szabadságról, amely a művészet kiindulópontja, a Pál utcai fiúk sikeréről és a Grund zenekar jótékonysági koncertjéről, valamint Fábryról, Makkról, Esterházyról, Somló Tamásról és a dzsesszmuzsikáról is.
KONTROLL / SORSOK MÖGÖTT Szerző: GERGELY ÉVA 2026.10.21.
Mitől marad szabad az ember egy olyan világban, amely folyton megpróbálja korlátok közé szorítani? Mit tanít a hatalomról, a veszteségről és az emberi természetről egy hosszú, fordulatokkal teli élet? És vajon van-e bármi, ami fontosabb a művészetnél?
A Sorsok Mögött vendége Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze.
Egy rendkívüli pálya és egy öntörvényű személyiség története bontakozik ki a beszélgetésben. Cserhalmi György mesél a gyerekkoráról, az 1956-os forradalom személyes emlékeiről, a rendszerváltás reményeiről és csalódásairól, valamint arról, mit tapasztalt meg a hatalom természetéből. Szóba kerül a művészi szabadság, az elismerésekhez való viszony, a betegség, a kiszolgáltatottság és az elmúlás is.
Mi marad az emberből a szerepek, a sikerek és a kitüntetések mögött? Hogyan lehet megőrizni a saját mércénket akkor is, amikor a környezetünk mást várna tőlünk? És mikor értjük meg igazán, hogy az élet nagyobb minden művészi teljesítménynél?
Cserhalmi György nem kész válaszokat kínál, hanem egy élet tapasztalatait, ellentmondásait és felismeréseit osztja meg. Egy beszélgetés szabadságról, tartásról, túlélésről és arról, ami végül igazán számít.
ATV MAGYARORSZÁG / MÉDIAPIAC PODCAST Műsorvezető: BOROS TAMÁS 2026.10.24.
Megrázó kijelentést tett felesége túléléséről Dömsödi Gábor, Pásztó polgármestere a Médiapiac legújabb adásában. Elmondta, hogy ha kizárólag a hivatalos állami protokollra hagyatkoztak volna, és egy orvosnő nem ad nekik még az engedélyeztetés előtt egy korábbi betegtől megmaradt gyógyszert, akkor – ahogy fogalmazott – „a feleségem most már lehet, hogy nem élne”.
Az Egyesült Államokban félidős választásokat tartanak, és az eredményt Moszkvában és Kijevben is feszülten figyelhetik. Mit nyerhet Ukrajna a demokraták győzelmével, és mennyire kötheti meg az új kongresszus Donald Trump kezét? Miért nem engedi el Washington Ukrajnát, és mennyi a stratégia, illetve a személyes indulat Trump látványos húzásai mögött? Csizmazia Gábor Amerika-kutatóval a választások tétjéről és a háború lehetséges fordulatairól beszélgettünk.
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK... Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2026.10.20.
Mi zajlik az ügyészség falai mögött, és meddig vezethetnek a politikai nyomásgyakorlás szálai? Bolgár György vendége Hegedűs András volt vezető ügyész, akivel az aranykonvoj ügy, a Völner–Schadl-ügy és az ügyészségen belüli visszaélések gyanúja kerül terítékre. Miért nem hallgatták ki Orbán Viktort, ki adhatta ki a vitatott utasításokat, és miért semmisítették meg fontos bizonyítékokat? Szó esik Fürst Pál várható parlamenti meghallgatásáról, az új legfőbb ügyész előtt álló kihívásokról és arról is, hogy a sorra előkerülő korrupciógyanús ügyekben valóban megindulhat-e az elszámoltatás. Hegedűs András saját tapasztalatain keresztül mutatja be az ügyészségen belüli nyomásgyakorlás módszereit, és arról is beszél, milyen változásokra lenne szükség az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállításához.
00:00 – 08:23 Mi zajlik az ügyészségen? Az új legfőbb ügyész dilemmái
08:23 – 12:40 Fekete autóval vitték be: Hegedűs András története
12:40 – 17:09 Völner–Schadl-ügy: hogyan tűnhettek el a korrupciós szálak?
17:09 – 24:06 Fürst Pál meghallgatása és a megsemmisített bizonyítékok
24:06 – 30:38 Jöhet az ügyészség megtisztítása és az elszámoltatás?
30:38 – 34:55 Politikusok letartóztatása és a vádalku veszélyei
34:55 – 39:22 Aranykonvoj-ügy: miért nem hallgatták ki Orbán Viktort?
39:22 – Korrupciós ügyek tömege: bírják majd a bíróságok?
KLIKKTV / HÖLGYVÁLASZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.10.23.
Kálmán Olga, Marjai Judit és Perintfalvi Rita a Klikk TV Hölgyválasz című műsorában a Matolcsy-család luxuséletéről, az MNB-botrányról és az elszámoltatásról beszélgetnek. Ferrarik, külföldi villák, milliárdos vagyonok – vajon kik lehetnek még érintettek a történetben? Meddig vezethetnek a szálak, és felmerülhet-e Varga Mihály vagy az Orbán-kormány felelőssége? Perintfalvi Rita megrendítő őszinteséggel mesél az ellene indított lejárató támadásokról, a több tucat perről és arról, hogyan viselte meg mindez őt és családját. Miért döntött úgy, hogy minden ügyet végigvisz?
KOSSUTH RÁDIÓ / KULCSKÉRDÉSEK Műsorvezető: BENYÓ RITA 2026.10.23.
Az emlékezet és az emlékezés is új helyzetbe került áprilisban, már nem csak egy és egyetlen igaz története van a forradalomnak - osztotta meg reményeit Rainer M. János, aki hozzávetőleg 16 év után szerepelt újra a Kossuth Rádióban. Mint mondta, most mindenki megválaszthatja, hogy ki az ő 56-os hőse: Nagy Imre, vagy a pesti srácok, nem kell az állam részéről emlékezetpolitikai nyomással számolnia. A Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság vezetője a Terror Háza Múzeumot szimbolikus helynek, az orbáni-schmidti emlékezetpolitika ikonikus helyszínének nevezte, ami olyan, mint egy múltból ránk maradt szobor.
KULTÚRTÁJ PODCAST / MAGYAR HANG Műsorvezető: FICSOR BENEDEK 2026..10.21.
A pénz és a félelem tartotta egyben a fideszes propagandát. Pénz volt számolatlanul, és volt félelem is, ha mástól nem, attól, hogy elfogy a pénz. Mára a pénz valóban elfogyott, Orbán Viktortól pedig már nem fél senki – mondja a Kultúrtájban Szűcs Tamás történész, a közmédia korábbi felelős szerkesztője, aki kisebb megszakítással 2010 és 2023 között dolgozott az MTVA-ban. – Minden dolgozó tisztában volt vele, hogy mi zajlik ott, voltak, akik őszintén hittek a Fideszben, másoknak nem volt lehetőségük váltani – mondja Szűcs Tamás, aki szerint nyíltan ellent lehetett mondani, a vezetőség számára az volt a lényeg, ami a nézők elé került, abban pedig nem ismertek kegyelmet.
A műsorból kiderül az is, hogy:
- Hogyan lett hírhamisító az MTVA későbbi vezetője Papp Dániel, és ki rakta össze valójában az ominózus riportot?
- Milyen ember volt a közmédia rettegett csatornaigazgatója, Németh Zsolt „Pitbull”?
- Miért volt meglepő Németh Balázs Orbán Viktor iránti rajongása?
- Miért nem kellett volna elküldeni a közmédiától Gulyás Istvánt?
- Valóban létezett feketelista az MTVA-nál?
- Miért maradtak a munkatársak a közmédiánál, ha pontosan látták, mi zajlik ott?
- Mi volt a vezetőség elvárása az ukrán–orosz háború tudósításában?
- Miért állította le a közmédia a nézettségi adatok közlését?
- Milyen módszerrel rúgták ki az embereket az MTVA-tól?
- Hogyan változhatott meg a közmédia a kormányváltás óta?
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST 2026.10.23.
Mi így emlékezünk 1956-ra! A műsorban megszólal: Sándor Fegyir Ukrajna magyarországi nagykövete, Bod Péter Ákos közgazdász, Bálint Natália operaénekes, Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Szent-Iványi István külpolitikai elemző, Horgas Péter civil aktivista, Róna Péter közgazdász, Schlanger Márton kutató, Szalma Botond logisztikai-szakember, Fleck Zoltán jogtudós, Aranyosi Péter humorista, Verebes István rendező, Pajor Tamás metafizikai munkás, Gégény István teológus, Farkas Attila Márton esszéista, Puzsér Róbert publicista, Üveges Gábor politológus, Varga Norbert politológus, Kulcsár Nazim egyetemista, Czutor Zoltán zenész, Keresztény Zoltán ügyvéd, Láng Balázs újságíró, Boldogkői Zsolt kutató, Magyar Dávid tartalomkészítő, Bakács Tibor újságíró, Pék Szabolcs elemző és Herczeg Zoltán dizájner. Dicsőség 1956 hőseinek!
