Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.12.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése...
2026. október 12., hétfő
2026. OKTÓBER 12. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.12.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése...
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.12.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése...
DARÁZS LÉNÁRD, AZ ELTE REKTORA: NEM LEHET MINDIG BECSICSKULNI
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.10.07.
Nem engedheti meg a kormány, hogy nem fizeti meg a top értelmiséget – mondja Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Szinten túl Krug Emíliával podcastban, melyben beszél arról, hogy a NER hogyan próbálta ellehetetleníteni az egyetemet, milyen méltatlan körülmények között, és alacsony bérért kell dolgozniuk a Kekvák által fenntartott felsőoktatási intézményekhez képest. Név szerint említi azokat a kormányzati szereplőket, akik próbáltak nyomást gyakorolni rájuk, egyebek mellett azért, mert mindenfajta modellváltásnak ellenálltak és az oktatóik rendszerkritikus megszólalásokat tettek. Szerinte az ELTE tüske volt a kormány szemében, de ő most is úgy fogalmaz: „nem lehet mindig becsicskulni”. Kitér arra is, ő mit tekintene igazi rendszerváltásnak, miért puskaporos a hangulat még mindig az ELTE-n, és mit várnak, mint a hazai felsőoktatás legnagyobb szereplője, a Tisza kormánytól. Elmondja azt is, hogy a Nobel-díjas Krausz Ferenc-féle modellt – a külföldön dolgozó egyetemi oktatók Magyarországra hívását - miért tartja parasztvakításnak.
Szinten túl Krug Emíliával hetente a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon. Iratkozzon fel a hírlevélre: https://szintentul.hu/hirlevel
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.10.07.
Nem engedheti meg a kormány, hogy nem fizeti meg a top értelmiséget – mondja Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Szinten túl Krug Emíliával podcastban, melyben beszél arról, hogy a NER hogyan próbálta ellehetetleníteni az egyetemet, milyen méltatlan körülmények között, és alacsony bérért kell dolgozniuk a Kekvák által fenntartott felsőoktatási intézményekhez képest. Név szerint említi azokat a kormányzati szereplőket, akik próbáltak nyomást gyakorolni rájuk, egyebek mellett azért, mert mindenfajta modellváltásnak ellenálltak és az oktatóik rendszerkritikus megszólalásokat tettek. Szerinte az ELTE tüske volt a kormány szemében, de ő most is úgy fogalmaz: „nem lehet mindig becsicskulni”. Kitér arra is, ő mit tekintene igazi rendszerváltásnak, miért puskaporos a hangulat még mindig az ELTE-n, és mit várnak, mint a hazai felsőoktatás legnagyobb szereplője, a Tisza kormánytól. Elmondja azt is, hogy a Nobel-díjas Krausz Ferenc-féle modellt – a külföldön dolgozó egyetemi oktatók Magyarországra hívását - miért tartja parasztvakításnak.
Szinten túl Krug Emíliával hetente a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon. Iratkozzon fel a hírlevélre: https://szintentul.hu/hirlevel
00:00 Intro
03:33 A felsőoktatás, mint NER-termék
06:08 Kinek érte meg a kekvásítás?
07:49 Ellehetetlenítés
08:35 Csák János megmondta
12:13 Kekvák kontra állami egyetemek
13:43 Felhívott a Hankó
16:13 Kormányellenesnek titulált tanulmányok
22:15 Miért nem darálták be az egyetemet?
30:05 Ez a korrupció, ez a NER!
32:50 Különbségek egyetemek között
39:33 A Krausz-modell parasztvakítás
41:55 A kutatóintézeti hálózat problémája
47:40 Türelmetlen az ELTE?
49:26 Mi az igazi rendszerváltás?
54:39 Magyar Péter kontra szakszervezet
55:43 A minisztérium mással van elfoglalva
58:48 Mit vár el az ELTE a kormánytól?
1:00:24 Puskaporos hangulat
1:04:08 Több pénz kellene
1:07:27 Van-e szakmai szolidaritás?
GYŐRFI TAMÁS: ELSZÁMOLTATÁS - A JOGÁLLAM DISZKURZÍV EREJE ÉS A ZEBRÁK TITKOS ÉLETE
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GYŐRFI TAMÁS
2026.10.09.
A NER talán elsősorban a minden képzeletet felülmúló korrupció miatt bukott meg. A korrupció nemcsak töméntelen pénzt vitt el, amit kórházakra, iskolákra vagy éppenséggel a klímaváltozás elleni védekezésre lehetett volna fordítani, hanem mélyen sértette az emberek elemi igazságérzetét is. A teljesítmény nélküli meggazdagodás és a mesés vagyonokkal kérkedő életmód indokolt erkölcsi felháborodást váltott ki a választókból. Ez a megsérült igazságérzet értelmezhető a jogállamiság nyelvén is. A jogállamiság egyik alapvető eleme ugyanis a törvény előtti egyenlőség. A NER elitjének törvények felett álló státusa ezt az elvet sértette meg eklatáns módon. A rendszer biztosította a politikai elit büntethetetlenségét. Éppen ezért a lakosság nagy többségének az elszámoltatás iránti igénye jogos és érthető.
Az elszámoltatásnak három világosan beazonosítható célja van. Az első a múlt felé tekintő jogállami és erkölcsi cél: érvényesíteni a jogszabályokat azokkal szemben, akik megsértették ezeket, és ezzel reparálni a társadalom megsértett igazságérzetét. A második egy jövőorientált politikai cél: az elszámoltatás azt üzeni a jövő politikusainak, hogy bármennyire sebezhetetlennek érzik is magukat az adott pillanatban, nem lehetnek biztosak abban, hogy ez a sebezhetetlenség örökké tart. A harmadik pedig egy pragmatikus gazdasági cél: az elszámoltatás szorosan kapcsolódik az állampolgárok közösségét megillető vagyon visszaszerzéséhez. Cikkem fő állítása az, hogy az elszámoltatás fontos egy további, negyedik szempontból is. Az eljárás eredményétől függetlenül fontos, hogy a NER elitje olyan diszkurzív pozícióba kerüljön, amely teljességgel idegen volt eddig számukra. Amellett fogok érvelni, hogy egy jogállamban a jogi eljárásoknak van egy sajátos diszkurzív ereje, és a számonkérés aktusa ebben a diszkurzív keretben önmagában is erkölcsi jelentőséggel bír. Ahhoz, hogy megindokoljam állításomat, jelentős kitérőt kell tennem, és fel kell idéznem, milyen is volt a politikai nyilvánosság szerkezete a NER-ben.
A NER-elit hatalmát nemcsak a családjaik által összeharácsolt vagyon nagysága mutatja, hanem az a diszkurzív pozíció is, amit a közéleti diskurzusban betöltöttek. Ennek a diszkurzív pozíciónak a vizsgálatát négy kérdés köré szervezem: 1) Ki diszponál a közéleti vitákhoz szükséges információk fölött? 2) Ki határozza meg azokat a szabályokat, amelyek eldöntik, hogy ki és mikor kap szót, vagy éppen köteles beszélni? 3) A politológusok unalomig ismételt kifejezését használva ki „keretezi” a politikai közbeszéd kérdéseit? 4) Milyen igazságkritériumokat alkalmaznak és bizonyítási elveket követnek a politikai diskurzus egyes szereplői? Vizsgáljuk meg röviden egyenként valamennyi kérdést...
Szerző: GYŐRFI TAMÁS
2026.10.09.
Az elszámoltatásnak három világosan beazonosítható célja van. Az első a múlt felé tekintő jogállami és erkölcsi cél: érvényesíteni a jogszabályokat azokkal szemben, akik megsértették ezeket, és ezzel reparálni a társadalom megsértett igazságérzetét. A második egy jövőorientált politikai cél: az elszámoltatás azt üzeni a jövő politikusainak, hogy bármennyire sebezhetetlennek érzik is magukat az adott pillanatban, nem lehetnek biztosak abban, hogy ez a sebezhetetlenség örökké tart. A harmadik pedig egy pragmatikus gazdasági cél: az elszámoltatás szorosan kapcsolódik az állampolgárok közösségét megillető vagyon visszaszerzéséhez. Cikkem fő állítása az, hogy az elszámoltatás fontos egy további, negyedik szempontból is. Az eljárás eredményétől függetlenül fontos, hogy a NER elitje olyan diszkurzív pozícióba kerüljön, amely teljességgel idegen volt eddig számukra. Amellett fogok érvelni, hogy egy jogállamban a jogi eljárásoknak van egy sajátos diszkurzív ereje, és a számonkérés aktusa ebben a diszkurzív keretben önmagában is erkölcsi jelentőséggel bír. Ahhoz, hogy megindokoljam állításomat, jelentős kitérőt kell tennem, és fel kell idéznem, milyen is volt a politikai nyilvánosság szerkezete a NER-ben.
A NER-elit hatalmát nemcsak a családjaik által összeharácsolt vagyon nagysága mutatja, hanem az a diszkurzív pozíció is, amit a közéleti diskurzusban betöltöttek. Ennek a diszkurzív pozíciónak a vizsgálatát négy kérdés köré szervezem: 1) Ki diszponál a közéleti vitákhoz szükséges információk fölött? 2) Ki határozza meg azokat a szabályokat, amelyek eldöntik, hogy ki és mikor kap szót, vagy éppen köteles beszélni? 3) A politológusok unalomig ismételt kifejezését használva ki „keretezi” a politikai közbeszéd kérdéseit? 4) Milyen igazságkritériumokat alkalmaznak és bizonyítási elveket követnek a politikai diskurzus egyes szereplői? Vizsgáljuk meg röviden egyenként valamennyi kérdést...
2026. OKTÓBER 12. - A MŰVELŐDÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE
ORSZÁGGYŰLÉSÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.12.
Az ülés napirendje:
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.12.
Az ülés napirendje:
TANÁCS ZOLTÁN: "ELKÉPESZTŐ PAZARLÁS FOLYT A TÁRCÁNÁL"
KONTROLL
Szerző: KONTROLL / TÓTVÁRADI ZSOLT
2026.10.12.
Már a jövő héten eldől a HUN-REN állami kutatóhálózat sorsa – mondta a Kontrollnak Tanács Zoltán. A tudományos és technológiai miniszter részletesen beszámolt a tárcájánál kezdeményezett vizsgálatokról és feljelentésekről, így szóba kerültek többek közt a Gondosóra-program, a Kréta és az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszernél tapasztalt túlárazások, és véleményt mondott a HUNOR űrkutatási programról is. Tanács Zoltán az interjú során ezek mellett beszámolt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós AI Gigafactories program részleteiről is.
Szerző: KONTROLL / TÓTVÁRADI ZSOLT
2026.10.12.
Már a jövő héten eldől a HUN-REN állami kutatóhálózat sorsa – mondta a Kontrollnak Tanács Zoltán. A tudományos és technológiai miniszter részletesen beszámolt a tárcájánál kezdeményezett vizsgálatokról és feljelentésekről, így szóba kerültek többek közt a Gondosóra-program, a Kréta és az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszernél tapasztalt túlárazások, és véleményt mondott a HUNOR űrkutatási programról is. Tanács Zoltán az interjú során ezek mellett beszámolt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós AI Gigafactories program részleteiről is.
TUDATOSAN VÁLASZTHATTA AZ IGAZGATÓ A BICSKEI GYERMEKOTTHONT, HOGY VISSZAÉLÉSEKET KÖVETHESSEN EL
444.HU
Szerző: 444.HU
2026.10.08.
A kormány vizsgálati jelentést készített a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértésekről. A vizsgálatokból kiderült, hogy az ügyben tűnhettek el iratok, valamint több embernek kellett volna a vádlottak padjára kerülnie, mint ahányan ténylegesen ott voltak. De a sebek feltépésén és a felelősök megnevezésén túl mit lehet tanulni a bicskei esetből?Hogyan alakítaná át a kormány a gyerekvédelmi rendszer működését. Erről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral.
Szerző: 444.HU
2026.10.08.
A kormány vizsgálati jelentést készített a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértésekről. A vizsgálatokból kiderült, hogy az ügyben tűnhettek el iratok, valamint több embernek kellett volna a vádlottak padjára kerülnie, mint ahányan ténylegesen ott voltak. De a sebek feltépésén és a felelősök megnevezésén túl mit lehet tanulni a bicskei esetből?Hogyan alakítaná át a kormány a gyerekvédelmi rendszer működését. Erről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral.
AZ ÚJ KATA DRÁGÁBB LESZ, DE TÖBBET IS AD. KINEK ÉRI MEG? - GAZDASÁGI BEJÁRAT 5. RÉSZ
HVG360 VIDEÓ
Szerző: HVG
2026.10.11.
Ha vasárnap akkor Gazdasági bejárat. Új adással jelentkezik a HVG gazdasági hírösszefoglaló műsora. A kormány a héten fontos adózási kérdésekben döntött, megvannak a részletek a milliárdosok vagyonadójáról, és a kata adózás kibővítéséről is. Pitner Gábor vendége Szipszer Tamás, a Taxcorp Hungary adózási szakértője, aki minden részletet ismertetett a változásokkal kapcsolatban.
Szerző: HVG
2026.10.11.
Ha vasárnap akkor Gazdasági bejárat. Új adással jelentkezik a HVG gazdasági hírösszefoglaló műsora. A kormány a héten fontos adózási kérdésekben döntött, megvannak a részletek a milliárdosok vagyonadójáról, és a kata adózás kibővítéséről is. Pitner Gábor vendége Szipszer Tamás, a Taxcorp Hungary adózási szakértője, aki minden részletet ismertetett a változásokkal kapcsolatban.
ORBÁN APJÁNAK ÜZLETI CSODÁJÁHOZ MÉSZÁROS LŐRINC CÉGE IS SZÁLLÍTOTTA A MILLIÁRDOS ÁLLAMI MEGBÍZÁSOKAT
DIREKT36 / TELEX
Szerzők: MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2026.10.12.
Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt. nevű építőipari cégének gazdasági vezérigazgató-helyettese 2025 májusában sürgetve jelezte a kollégáinak, hogy levelet kaptak az előző miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a bányászati cégétől. A levél egy 766,5 millió forintos számla kifizetését kérte.
„Kérlek utaljátok el. Köszi” – hagyta jóvá a vezetőség. Az összeget még aznap el is utalták.
A pénzt a Dolomit Kft. az M1-es autópálya bővítéséhez vásárolt 86 ezer tonna zúzottkő eladásáért és tárolásáért kapta.
Három hónap múlva Orbán Viktor apjának cége ismét számlákat küldött a V-Hídnak. Ezeknek a teljes összege meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A számlák – egy 36 milliós tétel kivételével – mind az autópálya bővítéséhez szállított anyag árait tartalmazták.
Ezek az iratok is részei azoknak a Direkt36 birtokába került dokumentumoknak, amelyek az Orbán-kormányok alatt számos nagyértékű állami megbízást elnyert V-Híd belső működéséről szólnak. Ezek alapján számoltunk be korábban arról, hogy a vállalat miként támogatta a Fideszt támogató Megafont és hogy milyen hatalmas összegeket költött a cég külföldi luxusutazásokra.
Arról már korábban írt a 444, hogy az M1-es autópálya bővítésére is Orbán Viktor korábbi miniszterelnök apjának bányájából vitték a teherautók a követ. Most azonban a Direkt36 által megszerzett iratokból számos új részlet kiderült ezekről a beszállítói megbízásokról. A V-Híd belső működéséről szóló dokumentumok alapján a Dolomit Kft. legalább 2,3 milliárd forint bevételre tett szert pusztán az M1 autópálya bővítésében való részvételével.
A birtokunkba került dokumentumokból azonban kiderül, hogy még sok más ilyen – köztük eddig nem ismert – V-Hídtól kapott megbízása volt Orbán apjának...
Szerzők: MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2026.10.12.
„Kérlek utaljátok el. Köszi” – hagyta jóvá a vezetőség. Az összeget még aznap el is utalták.
A pénzt a Dolomit Kft. az M1-es autópálya bővítéséhez vásárolt 86 ezer tonna zúzottkő eladásáért és tárolásáért kapta.
Három hónap múlva Orbán Viktor apjának cége ismét számlákat küldött a V-Hídnak. Ezeknek a teljes összege meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A számlák – egy 36 milliós tétel kivételével – mind az autópálya bővítéséhez szállított anyag árait tartalmazták.
Ezek az iratok is részei azoknak a Direkt36 birtokába került dokumentumoknak, amelyek az Orbán-kormányok alatt számos nagyértékű állami megbízást elnyert V-Híd belső működéséről szólnak. Ezek alapján számoltunk be korábban arról, hogy a vállalat miként támogatta a Fideszt támogató Megafont és hogy milyen hatalmas összegeket költött a cég külföldi luxusutazásokra.
Arról már korábban írt a 444, hogy az M1-es autópálya bővítésére is Orbán Viktor korábbi miniszterelnök apjának bányájából vitték a teherautók a követ. Most azonban a Direkt36 által megszerzett iratokból számos új részlet kiderült ezekről a beszállítói megbízásokról. A V-Híd belső működéséről szóló dokumentumok alapján a Dolomit Kft. legalább 2,3 milliárd forint bevételre tett szert pusztán az M1 autópálya bővítésében való részvételével.
A birtokunkba került dokumentumokból azonban kiderül, hogy még sok más ilyen – köztük eddig nem ismert – V-Hídtól kapott megbízása volt Orbán apjának...
NEM CSAK A NER-MILLIÁRDOSOK FIZETHETNEK – VERES JÁNOS A VAGYONADÓRÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.10.
Veres János volt pénzügyminiszter a Klikk TV Mélyvíz című műsorában figyelmeztetett: az új vagyonadó sokkal több embert érinthet, mint azt bárki gondolná. Szerinte nemcsak a NER milliárdosai, hanem akár középosztálybeli családok is átléphetik az egymilliárd forintos értékhatárt. Miért jelenthet problémát az ingatlanok és cégek értékelése? Milyen hibákat lát a tervezetben? A beszélgetésben szóba kerül Seszták Miklós ügye, a közpénzek felhasználása és a költségvetés nehéz helyzete is. Veres János arról is beszél, miért tartja elkerülhetetlennek a fájdalmas gazdasági döntéseket.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.10.
Veres János volt pénzügyminiszter a Klikk TV Mélyvíz című műsorában figyelmeztetett: az új vagyonadó sokkal több embert érinthet, mint azt bárki gondolná. Szerinte nemcsak a NER milliárdosai, hanem akár középosztálybeli családok is átléphetik az egymilliárd forintos értékhatárt. Miért jelenthet problémát az ingatlanok és cégek értékelése? Milyen hibákat lát a tervezetben? A beszélgetésben szóba kerül Seszták Miklós ügye, a közpénzek felhasználása és a költségvetés nehéz helyzete is. Veres János arról is beszél, miért tartja elkerülhetetlennek a fájdalmas gazdasági döntéseket.
2026. október 11., vasárnap
ORBÁN EGY IDŐSEBB NEMZEDÉKNEK JÁTSZOTT BÁBSZÍNHÁZAT | CSILLAG ISTVÁN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.08.
A Reggeli személy 2026 október 8-i adásában Szénási Sándor vendége Csillag István, közgazdász, volt gazdasági és közlekedési miniszter volt.
Mennyi idő kell ahhoz, hogy Magyarország gazdasága maga mögött hagyja az elmúlt 16 év örökségét? Szóba került az Orbán-korszak gazdaságpolitikája, az akkumulátorgyárak, a verseny hiánya, az autópálya-koncesszió és az ország hosszú távú lemaradása.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.08.
A Reggeli személy 2026 október 8-i adásában Szénási Sándor vendége Csillag István, közgazdász, volt gazdasági és közlekedési miniszter volt.
Mennyi idő kell ahhoz, hogy Magyarország gazdasága maga mögött hagyja az elmúlt 16 év örökségét? Szóba került az Orbán-korszak gazdaságpolitikája, az akkumulátorgyárak, a verseny hiánya, az autópálya-koncesszió és az ország hosszú távú lemaradása.
RUFF BÁLINT: „EZ VALÓDI RENDSZERVÁLTÁS VOLT, AMIT AZ ÚJ ALKOTMÁNY ELFOGADÁSA FOG BETELJESÍTENI”
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.08.
Politikai tanácsadóként is az Orbán-rendszer leváltása volt a célja, és a Tisza-kormány miniszterelnök-helyetteseként is azt szeretné elérni, hogy a hazája egy normális ország legyen - ezt mondta Ruff Bálint a Kontrollnak adott interjújában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nemcsak a Tisza Párt szavazói akarják tudni, hogy a NER 16 éve alatt milyen bűnöket követtek el az ország ellen, és ezért olyan nagy az elszámoltatás és a jóvátétel iránti igény.
Ruff Bálint beszélt arról is, hogy a kormányváltás után milyen meglepetések érték a Tisza Párt minisztereit a fideszes elődjeik örökségei miatt, és arról is, hogy miért fontos a teljes feltérképezése az Orbán-rendszer működésének, amiben szerinte az állam kirablása volt az első rendű cél, nem pedig az ország felvirágoztatása. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy ő nem hajlandó olyan kisebb-nagyobb kompromisszumokra, mint amikbe 1990-ben belement az akkori új politikai vezetés. Kijelentette: abból a szempontból radikálisnak tartja magát, hogy amivel a választók megbízták a Tisza-kormányt, azt végre is fogják hajtani. A beszélgetés során szóba kerül még a választási rendszer megváltoztatása, egy esetleges előrehozott önkormányzati választás lehetősége és Ruff Bálint elmondja azt is, hogy miért járja ő is az országot a helyi Tisza Szigetek meghívását elfogadva.
Szerző: KONTROLL
2026.10.08.
Politikai tanácsadóként is az Orbán-rendszer leváltása volt a célja, és a Tisza-kormány miniszterelnök-helyetteseként is azt szeretné elérni, hogy a hazája egy normális ország legyen - ezt mondta Ruff Bálint a Kontrollnak adott interjújában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nemcsak a Tisza Párt szavazói akarják tudni, hogy a NER 16 éve alatt milyen bűnöket követtek el az ország ellen, és ezért olyan nagy az elszámoltatás és a jóvátétel iránti igény.
Ruff Bálint beszélt arról is, hogy a kormányváltás után milyen meglepetések érték a Tisza Párt minisztereit a fideszes elődjeik örökségei miatt, és arról is, hogy miért fontos a teljes feltérképezése az Orbán-rendszer működésének, amiben szerinte az állam kirablása volt az első rendű cél, nem pedig az ország felvirágoztatása. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy ő nem hajlandó olyan kisebb-nagyobb kompromisszumokra, mint amikbe 1990-ben belement az akkori új politikai vezetés. Kijelentette: abból a szempontból radikálisnak tartja magát, hogy amivel a választók megbízták a Tisza-kormányt, azt végre is fogják hajtani. A beszélgetés során szóba kerül még a választási rendszer megváltoztatása, egy esetleges előrehozott önkormányzati választás lehetősége és Ruff Bálint elmondja azt is, hogy miért járja ő is az országot a helyi Tisza Szigetek meghívását elfogadva.
DIREKT36 PODCAST – MILLIÁRDOK A MEGAFONNAK ÉS LUXUSUTAKRA: KINYÍLTAK A MÉSZÁROS-AKTÁK
DIREKT36 PODCAST
Műsorvezető: GALAVITS PATRIK
2026.10.09.
Mészáros Lőrinc érdekeltségei a közbeszerzéseken elért sikereiket arra használták, hogy a Fidesz hatalomban maradását segítsék. Ez történt például akkor, amikor a volt kormánypárt üzeneteit a közösségi médiában visszhangzó Megafonnak milliárdokat utaltak.
A Direkt36-hoz eljutott, a Mészáros-birodalomhoz tartozó cégek belső dokumentumai alapján Marton Kamilla és Szopkó Zita részletesen feltárta, milyen célokra szántak a leggazdagabb magyar cégei a vagyonukból. Nem csak a Megafon járt jól: a dokumentumokból az is kiderül, milyen luxusutazásokra, magánrepülőzésre és helikopterezésekre jutott pénz Mészároséknál.
Az iratokban a híressé vált jacht, a Rose d’Or is előkerült.
Podcastunkban a Mészáros-akták cikksorozat két szerzőjével, Marton Kamillával és Szopkó Zitával beszélgettünk.
A Megafonhoz a Mészáros-érdekeltségektől érkező pénzekről és a luxusköltésekről szóló cikkek:
https://www.direkt36.hu/kiderult-honn...
Műsorvezető: GALAVITS PATRIK
2026.10.09.
Mészáros Lőrinc érdekeltségei a közbeszerzéseken elért sikereiket arra használták, hogy a Fidesz hatalomban maradását segítsék. Ez történt például akkor, amikor a volt kormánypárt üzeneteit a közösségi médiában visszhangzó Megafonnak milliárdokat utaltak.
A Direkt36-hoz eljutott, a Mészáros-birodalomhoz tartozó cégek belső dokumentumai alapján Marton Kamilla és Szopkó Zita részletesen feltárta, milyen célokra szántak a leggazdagabb magyar cégei a vagyonukból. Nem csak a Megafon járt jól: a dokumentumokból az is kiderül, milyen luxusutazásokra, magánrepülőzésre és helikopterezésekre jutott pénz Mészároséknál.
Az iratokban a híressé vált jacht, a Rose d’Or is előkerült.
Podcastunkban a Mészáros-akták cikksorozat két szerzőjével, Marton Kamillával és Szopkó Zitával beszélgettünk.
A Megafonhoz a Mészáros-érdekeltségektől érkező pénzekről és a luxusköltésekről szóló cikkek:
https://www.direkt36.hu/kiderult-honn...
2026. október 10., szombat
LACZÓ ADRIENN: ORBÁNNAK BŐVEN VAN IZGULNIVALÓJA - MEDDIG ÉRHET AZ ARANYKONVOJ BOTRÁNY?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.10.
Laczó Adrienn ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában az aranykonvoj ügyéről, Orbán Viktor esetleges büntetőjogi felelősségéről és az ügyészség működéséről beszél. Miért nem hallgatták még ki gyanúsítottként a volt miniszterelnököt? Kik akadályozhatják a nyomozás előrehaladását? Az ügyvéd szerint az ügyészségi vezetők szerepét is vizsgálni kellene, és egy valóban független legfőbb ügyész kinevezése döntő jelentőségű lehet. Laczó Adrienn arra is figyelmeztet: egyre több eljárás indulhat, és a gyanúsítottaknak idővel már nem feltétlenül lesz érdekük Orbán Viktort védeni.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.10.
Laczó Adrienn ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában az aranykonvoj ügyéről, Orbán Viktor esetleges büntetőjogi felelősségéről és az ügyészség működéséről beszél. Miért nem hallgatták még ki gyanúsítottként a volt miniszterelnököt? Kik akadályozhatják a nyomozás előrehaladását? Az ügyvéd szerint az ügyészségi vezetők szerepét is vizsgálni kellene, és egy valóban független legfőbb ügyész kinevezése döntő jelentőségű lehet. Laczó Adrienn arra is figyelmeztet: egyre több eljárás indulhat, és a gyanúsítottaknak idővel már nem feltétlenül lesz érdekük Orbán Viktort védeni.
2026. október 9., péntek
L. RITÓK NÓRA: A LÁTÁS VILÁGNAPJÁN, KICSIT MÁS SZEMSZÖGBŐL
A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.09.
Október a látás hónapja, és október 8-án volt a látás világnapja. Figyelemfelhívás, ingyenes látásvizsgálatok fémjelzik a hónapot ebben az időszakban, segítséget ajánlva az embereknek.
Akik erre “rámozdulnak” azt hiszem, rájuk mondhatjuk, hogy van egészségtudatosságuk, és kihasználják a lehetőségeket, bár azt hiszem, sokan megteszik ezt akkor is, ha nincsenek ilyen akciók.
De mi a helyzet ott, ahol sem az egészségtudatosság, sem a lehetőségek, sem a források nem adottak ahhoz, hogy a látás fókuszba kerüljön az emberek életében? Ott, ahol a napi megélhetés határozza meg a dolgokat, és a túlélési stratégiák mentén hoznak döntéseket. Vagyis mi a helyzet ezzel a kérdéssel a generációs szegénységben, a szegregátumok világában?
Miért nem látni annyi szemüveges gyereket, felnőttet itt, mint máshol? Miközben a szűrővizsgálatok szerint nem kisebb itt sem az arány, mint a jobb társadalmi státuszúak között…
Szemüveget itt az hord, akinek legalább négy-öt dioptriásra van szüksége. A gyerekek között is. Sok olyan történetünk van, amikor egy-egy ilyen gyereknek szemüveget csináltatunk, és mikor felveszi, nem tud betelni vele…. áll az ablakban, és néz kifele, majd befele, nem lehet vele mit kezdeni az órán, mert alig tudja feldolgozni, hogy élesen lát.
El lehet képzelni ugye, hogy addig hogyan vehetett részt az oktatásban, mit látott a táblából, a könyvből, füzetből. Akinek „csak” egy-két dioptria kell, ők sajnos elvéreznek a csúfolódás színterében. Ők feladják, egy darabig tűrik a “vaksi”, “pápaszemes” stb. címkéket, aztán már csak a tanórán veszik fel, szünetben, amikor a csúfolódást kapják, akkor nem, később már el sem hozzák az iskolába. Látnak e nélkül is, és elengedik a témát. Aki viszont nem lát, az tűr, és egy idő után megszokja a többi is, leszállnak róla. De ezt az időt nem mindenki bírja kivárni.
Egy-egy szűrővizsgálat után, mikor mindenkinek megcsináltatjuk a szemüveget, mindig azt tapasztaljuk, hogy pár hét eltelik, és az egy-két dioptriásoké már nincs sehol. Pedig az elején mindenki lelkes volt.
Persze hiányzik más is ehhez. A szülői megerősítés. És itt jön be az egészségtudatosság a képbe. Mert ezt nagyon nehéz beépíteni ott, ahol ezt felülírja a túlélés. Itt nem tudunk egészséges táplálkozásról beszélni, a tudatos testmozgásról, gyógytornáról sem, akinek ez kellene, gyógycipőről, akinek szükséges, itt nem téma, hogy a cukor egészségtelen, bekerül a cumisüvegbe az olcsó kóla, és különleges kiváltság lesz, ha valaki a legegészségtelenebb energiaitalból fogyaszthat naponta.
Sokat küzdünk ezzel, van főzőklub, dolgozunk a kiskertprogrammal, a fenntartható konyha programmal, edukálunk, csináljuk velük, tanítjuk, kóstoltatjuk, bevonva a gyerekeket is. Haladunk, de nagyon lassú az attitűdváltás. A fogyasztói világ azt is hozta, hogy nem az az érték, ha valaki megcsinál valamit, hanem ha megveheti. Ha van rá pénze.
Sokan, akik távol vannak ettől az egésztől, mondják, hogy nem jól csináljuk. Miért nem fognak össze, és sütnek együtt egészséges péksüteményeket, kenyeret, főznek lekvárt, hiszen régen is… és milyen jó volt… és a közösség is fejlődött…meg egészségesebbek voltak az emberek. Nem igaz -mondják, írják- hogy nem látjuk, milyen egyszerű a megoldás.
De ők nem látják, hogy ez nem ilyen. A fogyasztói világ egy olyan társadalmi csoportra hat itt, akik egyébként sosem rendelkeztek a régi paraszti világ önfenntartó tudásával, és védtelenek pénzügyi tudatosság híján a reklámok, a közösségi média egymást gerjesztő üzeneteivel szemben: akkor vagy sikeres, ha birtoklod a dolgokat, ha meg tudod mutatni, hogy neked van, hogy te megengedheted magadnak. Kellenek a jólét attribútumai… ha most a táplálkozást nézzük, kell a kóla, a csoki, a csipsz, az energiaital. Nem baj, ha a legolcsóbb, csak legyen. Mutathatóan legyen.
A saját maguk által történő elkészítés, a vegyszermentesség, a saját megteremtése a dolgoknak csak azoknak jelent értéket, akik nem ezek szerint a szempontok szerint élnek, nem ezek az alapértékek, vagyis nem a pénz mindenek-felettisége jelent rangot, hanem pl. az egészséges életmód tudása, vagy az akarat a fenntartható gazdaságért, a környezet védeleméért, a túlfogyasztás csökkentéséért. Vagyis a tudatosabb élet felé haladnak, erre vannak felismeréseik, ehhez gyűjtenek tudást, építenek közösséget, és ehhez igazítják a lehetőségek függvényében az életüket.
De térjünk vissza a szemüvegre. Az egészség terén akkor lépnek a szülők, ha a gyereknek fáj. Ha nagyon fáj, és ordít. Esetleg nagyon lázas. Az, hogy nem lát jól, az nem fáj, ezért mindig hátra kerül az intézendők sorában. Mert ha nem lát jól, az nem a települési orvosi rendelőben (ha van) oldódik meg, hanem azért utazni kell. Az utazás is pénzbe kerül, no és ott a szemüveg ára. A generációs szegénységben az alapszükségletek kielégítése sem történik meg egyenletesen a hó végéig…hogy jutna több tízezer forintos szemüveg-beruházásra?
Aztán ott van a kancsalság kérdése. Amikor takarni kellene az egyik szemet…és a gyerek ezt nem szereti. Akkor jön a “sajnálom szegényt” történet, és leveszik róla. Nincs az, hogy próbálgatják, nem adják fel, nem engednek a gyerek akaratának, hanem kitartanak. És hiába az orvosi javaslat. A gyerek marad kancsal, pedig helyrehozható lett volna a dolog.
No és ne hagyjuk ki a témából a lakhatási szegénységet sem. Ahol nincs személyes tér, és minden, de minden nagyon hamar leamortizálódik a zsúfoltságban. Játék, tablet, meséskönyv… és a szemüveg is. Megcsináltatjuk, egy hét múlva hozzák, hogy eltört. Újra megjavíttatjuk, újabb hét, és megint. Hiába adunk kemény tokot, hiába mondjuk, hogy legközelebb nem csináltatjuk meg, tudjuk, hogy akkor nem lesz szemüvege a gyereknek. Nagy „húzd meg-ereszd meg” játszma ez, de nincs más megoldás. Mert a probléma nem csak annyi, hogy nincs pénz szemüvegre.
Az Igazgyöngyben külön program van erre, a kezdetektől. Szűrővizsgálatok rendszeresen (köszönet a Hajnalfény Orvoscsoportnak), használt szemüvegkeret-adományok fogadása, amibe egy helyi optikus ingyen beleteszi a kiírt lencsét, csak ezt kell megfizetnünk. Erre pedig adományokból van fedezetünk. Mint ahogy arra is, hogy segítsünk a szemészetre való bejutásban, ha ez a gond. Szóval, az elejétől a végéig végigkísérjük őket a folyamatban.
Mert tisztán, jól látni fontos. Nagyon fontos, meghatározza a tanulást, és később a munkavállalást is. A szemüveg kérdése is ezer szállal van bekötve a szegénységbe. Kibogozni és megoldást keresni pedig csak a terepen lehet. Mert ott lehet megérteni az okokat.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.09.
Akik erre “rámozdulnak” azt hiszem, rájuk mondhatjuk, hogy van egészségtudatosságuk, és kihasználják a lehetőségeket, bár azt hiszem, sokan megteszik ezt akkor is, ha nincsenek ilyen akciók.
De mi a helyzet ott, ahol sem az egészségtudatosság, sem a lehetőségek, sem a források nem adottak ahhoz, hogy a látás fókuszba kerüljön az emberek életében? Ott, ahol a napi megélhetés határozza meg a dolgokat, és a túlélési stratégiák mentén hoznak döntéseket. Vagyis mi a helyzet ezzel a kérdéssel a generációs szegénységben, a szegregátumok világában?
Miért nem látni annyi szemüveges gyereket, felnőttet itt, mint máshol? Miközben a szűrővizsgálatok szerint nem kisebb itt sem az arány, mint a jobb társadalmi státuszúak között…
Szemüveget itt az hord, akinek legalább négy-öt dioptriásra van szüksége. A gyerekek között is. Sok olyan történetünk van, amikor egy-egy ilyen gyereknek szemüveget csináltatunk, és mikor felveszi, nem tud betelni vele…. áll az ablakban, és néz kifele, majd befele, nem lehet vele mit kezdeni az órán, mert alig tudja feldolgozni, hogy élesen lát.
El lehet képzelni ugye, hogy addig hogyan vehetett részt az oktatásban, mit látott a táblából, a könyvből, füzetből. Akinek „csak” egy-két dioptria kell, ők sajnos elvéreznek a csúfolódás színterében. Ők feladják, egy darabig tűrik a “vaksi”, “pápaszemes” stb. címkéket, aztán már csak a tanórán veszik fel, szünetben, amikor a csúfolódást kapják, akkor nem, később már el sem hozzák az iskolába. Látnak e nélkül is, és elengedik a témát. Aki viszont nem lát, az tűr, és egy idő után megszokja a többi is, leszállnak róla. De ezt az időt nem mindenki bírja kivárni.
Egy-egy szűrővizsgálat után, mikor mindenkinek megcsináltatjuk a szemüveget, mindig azt tapasztaljuk, hogy pár hét eltelik, és az egy-két dioptriásoké már nincs sehol. Pedig az elején mindenki lelkes volt.
Persze hiányzik más is ehhez. A szülői megerősítés. És itt jön be az egészségtudatosság a képbe. Mert ezt nagyon nehéz beépíteni ott, ahol ezt felülírja a túlélés. Itt nem tudunk egészséges táplálkozásról beszélni, a tudatos testmozgásról, gyógytornáról sem, akinek ez kellene, gyógycipőről, akinek szükséges, itt nem téma, hogy a cukor egészségtelen, bekerül a cumisüvegbe az olcsó kóla, és különleges kiváltság lesz, ha valaki a legegészségtelenebb energiaitalból fogyaszthat naponta.
Sokat küzdünk ezzel, van főzőklub, dolgozunk a kiskertprogrammal, a fenntartható konyha programmal, edukálunk, csináljuk velük, tanítjuk, kóstoltatjuk, bevonva a gyerekeket is. Haladunk, de nagyon lassú az attitűdváltás. A fogyasztói világ azt is hozta, hogy nem az az érték, ha valaki megcsinál valamit, hanem ha megveheti. Ha van rá pénze.
Sokan, akik távol vannak ettől az egésztől, mondják, hogy nem jól csináljuk. Miért nem fognak össze, és sütnek együtt egészséges péksüteményeket, kenyeret, főznek lekvárt, hiszen régen is… és milyen jó volt… és a közösség is fejlődött…meg egészségesebbek voltak az emberek. Nem igaz -mondják, írják- hogy nem látjuk, milyen egyszerű a megoldás.
De ők nem látják, hogy ez nem ilyen. A fogyasztói világ egy olyan társadalmi csoportra hat itt, akik egyébként sosem rendelkeztek a régi paraszti világ önfenntartó tudásával, és védtelenek pénzügyi tudatosság híján a reklámok, a közösségi média egymást gerjesztő üzeneteivel szemben: akkor vagy sikeres, ha birtoklod a dolgokat, ha meg tudod mutatni, hogy neked van, hogy te megengedheted magadnak. Kellenek a jólét attribútumai… ha most a táplálkozást nézzük, kell a kóla, a csoki, a csipsz, az energiaital. Nem baj, ha a legolcsóbb, csak legyen. Mutathatóan legyen.
A saját maguk által történő elkészítés, a vegyszermentesség, a saját megteremtése a dolgoknak csak azoknak jelent értéket, akik nem ezek szerint a szempontok szerint élnek, nem ezek az alapértékek, vagyis nem a pénz mindenek-felettisége jelent rangot, hanem pl. az egészséges életmód tudása, vagy az akarat a fenntartható gazdaságért, a környezet védeleméért, a túlfogyasztás csökkentéséért. Vagyis a tudatosabb élet felé haladnak, erre vannak felismeréseik, ehhez gyűjtenek tudást, építenek közösséget, és ehhez igazítják a lehetőségek függvényében az életüket.
De térjünk vissza a szemüvegre. Az egészség terén akkor lépnek a szülők, ha a gyereknek fáj. Ha nagyon fáj, és ordít. Esetleg nagyon lázas. Az, hogy nem lát jól, az nem fáj, ezért mindig hátra kerül az intézendők sorában. Mert ha nem lát jól, az nem a települési orvosi rendelőben (ha van) oldódik meg, hanem azért utazni kell. Az utazás is pénzbe kerül, no és ott a szemüveg ára. A generációs szegénységben az alapszükségletek kielégítése sem történik meg egyenletesen a hó végéig…hogy jutna több tízezer forintos szemüveg-beruházásra?
Aztán ott van a kancsalság kérdése. Amikor takarni kellene az egyik szemet…és a gyerek ezt nem szereti. Akkor jön a “sajnálom szegényt” történet, és leveszik róla. Nincs az, hogy próbálgatják, nem adják fel, nem engednek a gyerek akaratának, hanem kitartanak. És hiába az orvosi javaslat. A gyerek marad kancsal, pedig helyrehozható lett volna a dolog.
No és ne hagyjuk ki a témából a lakhatási szegénységet sem. Ahol nincs személyes tér, és minden, de minden nagyon hamar leamortizálódik a zsúfoltságban. Játék, tablet, meséskönyv… és a szemüveg is. Megcsináltatjuk, egy hét múlva hozzák, hogy eltört. Újra megjavíttatjuk, újabb hét, és megint. Hiába adunk kemény tokot, hiába mondjuk, hogy legközelebb nem csináltatjuk meg, tudjuk, hogy akkor nem lesz szemüvege a gyereknek. Nagy „húzd meg-ereszd meg” játszma ez, de nincs más megoldás. Mert a probléma nem csak annyi, hogy nincs pénz szemüvegre.
Az Igazgyöngyben külön program van erre, a kezdetektől. Szűrővizsgálatok rendszeresen (köszönet a Hajnalfény Orvoscsoportnak), használt szemüvegkeret-adományok fogadása, amibe egy helyi optikus ingyen beleteszi a kiírt lencsét, csak ezt kell megfizetnünk. Erre pedig adományokból van fedezetünk. Mint ahogy arra is, hogy segítsünk a szemészetre való bejutásban, ha ez a gond. Szóval, az elejétől a végéig végigkísérjük őket a folyamatban.
Mert tisztán, jól látni fontos. Nagyon fontos, meghatározza a tanulást, és később a munkavállalást is. A szemüveg kérdése is ezer szállal van bekötve a szegénységbe. Kibogozni és megoldást keresni pedig csak a terepen lehet. Mert ott lehet megérteni az okokat.
2026. október 8., csütörtök
KRASZNAHORKAI LÁSZLÓVAL GINTLI TIBOR BESZÉLGET
ELTE
Szerző: ELTE / GINTLI TIBOR
2026.10.07.
Kétnapos Krasznahorkai-ünnepet tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Krasznahorkai-év keretében. Szeptember 17-én a a délután egyik legjobban várt eseménye az íróval folytatott beszélgetés volt a Gólyavár Mária Terézia termében. Gintli Tibor irodalomtörténész, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója beszélgetett Krasznahorkai Lászlóval. A beszélgetésben előkerültek az egyetemi évek személyes történetei és az író meghatározó ELTE-s tanárai, a Nobel-díj átadás pillanatai, a nagy elődök, valamint az író életművének néhány fontosabb állomása is. A telt ház előtt zajló, kiváló hangulatú programot az érdekes történetek és találkozások, személyes emlékek és váratlan fordulatok felidézése tette igazán emlékezetessé.
Bővebben: elte.hu/krasznahorkai-unnepet-tartott-az-elte
Szerző: ELTE / GINTLI TIBOR
2026.10.07.
Kétnapos Krasznahorkai-ünnepet tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Krasznahorkai-év keretében. Szeptember 17-én a a délután egyik legjobban várt eseménye az íróval folytatott beszélgetés volt a Gólyavár Mária Terézia termében. Gintli Tibor irodalomtörténész, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója beszélgetett Krasznahorkai Lászlóval. A beszélgetésben előkerültek az egyetemi évek személyes történetei és az író meghatározó ELTE-s tanárai, a Nobel-díj átadás pillanatai, a nagy elődök, valamint az író életművének néhány fontosabb állomása is. A telt ház előtt zajló, kiváló hangulatú programot az érdekes történetek és találkozások, személyes emlékek és váratlan fordulatok felidézése tette igazán emlékezetessé.
Bővebben: elte.hu/krasznahorkai-unnepet-tartott-az-elte
2026. október 6., kedd
OSZTIE ATYA EVANGÉLIUMA; RÁKAY HITVALLÁSA; KARÁCSONY ÖNFELÁLDOZÁSA; HANKÓ VÉRTANÚSÁGA
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.10.06.
Osztie atya evangéliuma; Rákay hitvallása; Karácsony önfeláldozása; Hankó vértanúsága...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.10.06.
Osztie atya evangéliuma; Rákay hitvallása; Karácsony önfeláldozása; Hankó vértanúsága...
TOVÁBBRA SINCS VÁLASZ AZ OKTATÁSI RENDSZER LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁIRA, A PSZ KONFERENCIÁJÁRA LŐRINCZ VIKTÓRIA NEM FOGADTA EL A MEGHÍVÁST
NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2026.10.06.
Az oktatási rendszer legégetőbb problémáira továbbra sincs válasz, az önkormányzatok sem tudják, milyen szerepet szán nekik a jövőben a kormányzat az iskolák fenntartásában – derült ki a Pedagógusok Szakszervezetének konferenciáján.
Kié lehet/legyen az iskola? címmel tartott konferenciát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyre meghívták Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert illetve a minisztérium képviselőit, de ezt senki nem fogadta el az oktatási kormányzat részéről. „Mint ördög a tömjéntől, úgy félnek ettől a kérdéstől” – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke, aki elkeserítőnek nevezte, hogy nem ismerik a kormányzat terveit. Szerinte önmagában az, hogy leváltják a tankerületek vezetőit, nem oldja meg az alapvető problémákat.
A szakszervezeti vezető szerint az oktatás legnagyobb problémája a demográfiai mutatók alakulása: a tanulói átaglétszám évfolyamonként folyamatosan csökken, ami az egy évvel korábbi 72 ezerhez képest idén már éppen csak 68 ezer fölött van, miközben a magyar oktatási rendszer 110 ezer főre van tervezve. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik férőhely felesleges. „Ez a rendszer ebben a formában fenntarthatatlan és működésképtelen lesz a következő időszakban” – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás. A gyerekszám-csökkenés leginkább a legfejlettebb Dunántúli régiókat érinti, de Budapest belső kerületeiben is nagy problémák lesznek. Totyik emlékeztetett rá, hogy a XII. kerületben Kovács Gergely polgármester és csapata megpróbálta felmérni a helyzetet, hogy óvodákat vonjanak össze, de a terv megbukott a szülők ellenállásán. A PSZ elnök azt mondta, ha a kormány helyében lenne, azt mondaná az önkormányzatoknak, hogy zárják be azokat az intézményeket, amikre már nincs szükség...
Szerző: F. SZABÓ KATA
2026.10.06.
Kié lehet/legyen az iskola? címmel tartott konferenciát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyre meghívták Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert illetve a minisztérium képviselőit, de ezt senki nem fogadta el az oktatási kormányzat részéről. „Mint ördög a tömjéntől, úgy félnek ettől a kérdéstől” – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke, aki elkeserítőnek nevezte, hogy nem ismerik a kormányzat terveit. Szerinte önmagában az, hogy leváltják a tankerületek vezetőit, nem oldja meg az alapvető problémákat.
A szakszervezeti vezető szerint az oktatás legnagyobb problémája a demográfiai mutatók alakulása: a tanulói átaglétszám évfolyamonként folyamatosan csökken, ami az egy évvel korábbi 72 ezerhez képest idén már éppen csak 68 ezer fölött van, miközben a magyar oktatási rendszer 110 ezer főre van tervezve. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik férőhely felesleges. „Ez a rendszer ebben a formában fenntarthatatlan és működésképtelen lesz a következő időszakban” – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás. A gyerekszám-csökkenés leginkább a legfejlettebb Dunántúli régiókat érinti, de Budapest belső kerületeiben is nagy problémák lesznek. Totyik emlékeztetett rá, hogy a XII. kerületben Kovács Gergely polgármester és csapata megpróbálta felmérni a helyzetet, hogy óvodákat vonjanak össze, de a terv megbukott a szülők ellenállásán. A PSZ elnök azt mondta, ha a kormány helyében lenne, azt mondaná az önkormányzatoknak, hogy zárják be azokat az intézményeket, amikre már nincs szükség...
HANKÓ-IMA, OSZTIE-BESZÉD ÉS MÁS TÚLKAPÁSOK – A POLITIKAI KERESZTÉNYSÉG TÁRSADALMI ÉS SPIRITUÁLIS VÁLSÁGA
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: HORVÁTH TIBOR
2026.10.06.
A Hankó Balázs melletti templomi demonstráció a szakrális tér nyers, manipulatív kisajátítása, mely nemcsak a hívő embert téveszti meg, de durván kihasználja a kereszténység legszentebb szimbólumait egy aktuálpolitikai érdek védelmében – fogalmaz a Válasz Online-nak küldött vendégcikkében Horváth Tibor római katolikus teológus, tanár. A hittudós az Osztie Zoltán-jelenségről általánosságban azt írja, „a politizáló szószék működése a klasszikus farizeizmus modern mintapéldája”. Az írást a NER-korszak utáni katolikus egyházról szóló cikkünkre érkezett reflexióként közüljük...
Szerző: HORVÁTH TIBOR
2026.10.06.
HANKÓ IGAZI BŰNE - ORBÁN ELSZÓLTA MAGÁT
KLIKKTV / TROLLKIRÁLYOK
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.06.
A Troll Királyok adásában Kukorelly Endre, Lánczi Richárd és Heszler Ákos vitatták meg a Hankó Balázs letartóztatása körüli fejleményeket és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját. A beszélgetés során külön kitértek Orbán Viktor miniszterelnök ügyre adott magyarázatára és az általa felvázolt kultúrpolitikai megosztottságra, valamint Magyar Péter ezzel kapcsolatos reakciójára is.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.06.
A Troll Királyok adásában Kukorelly Endre, Lánczi Richárd és Heszler Ákos vitatták meg a Hankó Balázs letartóztatása körüli fejleményeket és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját. A beszélgetés során külön kitértek Orbán Viktor miniszterelnök ügyre adott magyarázatára és az általa felvázolt kultúrpolitikai megosztottságra, valamint Magyar Péter ezzel kapcsolatos reakciójára is.
AZ ARADI VÉRTANÚKRA ÉS BATTHYÁNY LAJOS MINISZTERELNÖKRE EMLÉKEZÜNK
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.06.
Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezünk.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.06.
Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezünk.
ORBÁN MEGVÉDI HANKÓT! MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA #46
MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.10.06.
Informatív hahota Lengyel Tamással, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.10.06.
Informatív hahota Lengyel Tamással, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.
A BALETTPOLIP VISSZAVÁG: ETIKAI VIZSGÁLATOT KÉRNEK ÓKOVÁCS SZILVESZTER ELLEN
TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026,10.06.
„A »nemzeti balett« kategória nem azt jelenti, hogy »bicebócák, de a mieink«.”
„Amikor Keveházi Gábor aktívan táncolt, még Kádár Jánosnak hívták a pártfőtitkárt. Nem ma volt, de azóta is tolja magát a zárt ajtók és levelek, zárt borítékok világában.”
„Balettpolip” (utalás több mint száz balettművészre, akik aláírtak egy felhívást)
Ez a néhány, Ókovács Szilvesztertől származó megnyilvánulás is olvasható abban az összefoglalóban, amit a kulturális minisztérium tanácsadó és javaslattevő szerve, a Táncművészeti Bizottság múlt héten küldött el a minisztériumnak. A kísérő levélben azt írták, hogy az elmúlt hónapok petíciói és a hozzájuk beérkezett anyagok és kérelmek miatt azt javasolják Tarr Zoltán miniszternek, hogy indítson etikai vizsgálatot a tárcánál az Operaház balettegyüttesének működése kapcsán.
A Táncművészeti Bizottság levelét és annak mellékleteit a Telex is megszerezte. A levél szerint a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter több alkalommal fogalmazott meg minősítést nyilvános felületeken magyar balettművészekkel szemben, ezek pedig egzisztenciálisan is fenyegetők voltak az érintettek számára a vezető hatalma, valamint saját múltbeli tapasztalataik és az intézmény monopolhelyzete miatt.
Ezzel együtt úgy látják, a főigazgató viselkedése szembemegy az Operaház jelenlegi Etikai kódexével, amely azt írja elő, hogy a vezető megvédi a munkatársait minden olyan jogtalan vagy etikátlan támadástól, amely a munkájuk miatt éri őket, és tartózkodik attól, hogy visszaéljen a hatalmi helyzetével.
Az Etikai kódex különböző pontjai idézve azt írták: az 5. pont például előírja a személyiségi jogok, a jó hírnév és az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint a megfelelő hangnem megválasztását; a 7. pont megköveteli az előítélet-mentességet; a 12. pont a vezetői példamutatást; míg a 10. pont a nyilatkozatok belátható következményeiért viselt felelősséget rögzíti. És kitértek az etikátlan vagyonfelhasználás pontjára is, amely megköveteli a felelős és takarékos gazdálkodást az intézmény vagyonával és erőforrásaival.
A Táncművészeti Bizottság tagjai ezért azt javasolták a miniszternek, hogy független szakértők bevonásával rendeljen el szakmai-etikai és munkakörnyezeti vizsgálatot arra, hogy az intézményi etika hogyan érvényesül a főigazgató nyilvános megnyilvánulásaiban, és vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Balettintézet kiskorúakat érintő képzési gyakorlatát és a vonatkozó gyermekvédelmi protokollok tartalmát is...
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026,10.06.
„Amikor Keveházi Gábor aktívan táncolt, még Kádár Jánosnak hívták a pártfőtitkárt. Nem ma volt, de azóta is tolja magát a zárt ajtók és levelek, zárt borítékok világában.”
„Balettpolip” (utalás több mint száz balettművészre, akik aláírtak egy felhívást)
Ez a néhány, Ókovács Szilvesztertől származó megnyilvánulás is olvasható abban az összefoglalóban, amit a kulturális minisztérium tanácsadó és javaslattevő szerve, a Táncművészeti Bizottság múlt héten küldött el a minisztériumnak. A kísérő levélben azt írták, hogy az elmúlt hónapok petíciói és a hozzájuk beérkezett anyagok és kérelmek miatt azt javasolják Tarr Zoltán miniszternek, hogy indítson etikai vizsgálatot a tárcánál az Operaház balettegyüttesének működése kapcsán.
A Táncművészeti Bizottság levelét és annak mellékleteit a Telex is megszerezte. A levél szerint a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter több alkalommal fogalmazott meg minősítést nyilvános felületeken magyar balettművészekkel szemben, ezek pedig egzisztenciálisan is fenyegetők voltak az érintettek számára a vezető hatalma, valamint saját múltbeli tapasztalataik és az intézmény monopolhelyzete miatt.
Ezzel együtt úgy látják, a főigazgató viselkedése szembemegy az Operaház jelenlegi Etikai kódexével, amely azt írja elő, hogy a vezető megvédi a munkatársait minden olyan jogtalan vagy etikátlan támadástól, amely a munkájuk miatt éri őket, és tartózkodik attól, hogy visszaéljen a hatalmi helyzetével.
Az Etikai kódex különböző pontjai idézve azt írták: az 5. pont például előírja a személyiségi jogok, a jó hírnév és az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint a megfelelő hangnem megválasztását; a 7. pont megköveteli az előítélet-mentességet; a 12. pont a vezetői példamutatást; míg a 10. pont a nyilatkozatok belátható következményeiért viselt felelősséget rögzíti. És kitértek az etikátlan vagyonfelhasználás pontjára is, amely megköveteli a felelős és takarékos gazdálkodást az intézmény vagyonával és erőforrásaival.
A Táncművészeti Bizottság tagjai ezért azt javasolták a miniszternek, hogy független szakértők bevonásával rendeljen el szakmai-etikai és munkakörnyezeti vizsgálatot arra, hogy az intézményi etika hogyan érvényesül a főigazgató nyilvános megnyilvánulásaiban, és vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Balettintézet kiskorúakat érintő képzési gyakorlatát és a vonatkozó gyermekvédelmi protokollok tartalmát is...
BÉNA KACSA TRUMP, MILLIÓKBÓL UTAZÓ SULYOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU /
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2026.10.06.
Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a hétfői nap legfontosabb híreivel, cikkeivel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2026.10.06.
Belföld
Az Orbán-rendszer legfáradhatatlanabb külföldi kritikusa áprilisban még óvatos volt, most viszont már optimista. Kim Lane Scheppele arról beszélt a 444-nek, hogy Magyarországnak nagy szüksége lenne egy bonyolultabb politikai rendszerre. Szerinte a Tisza szét fog szakadni, de nagyon fontos, hogy ez csak egy új alkotmány és az új választási törvény elfogadása után történjen meg.
387 millió forintból utazott Sulyok Tamás az elmúlt két évben, többször vitt magával államtitkárokat is. A Külügyminisztérium adatai szerint 2024. márciusi hivatalba lépésétől 2025 végéig 33 alkalommal utaztatták külföldre az idén nyáron a hivatalától megfosztott volt köztársasági elnököt.
„Egészen magas szintről voltak elvárások” az uniós pályázatokkal kapcsolatban – hangzott el a korrupciós óriásper tárgyalásán, amiről ismét kivezettették a fővádlottat. Az egyik vádlott arról beszélt, volt, hogy hibát kellett keresni, de volt, amikor a szabálytalan pályázatokat is el kellett fogadni, „amikor el kellett számolni az EU felé”.
A norvég köztévé megírta nekünk a saját verzióját az elmaradt Magyar Péter-interjúról: valójában nem volt fix leülős interjú megbeszélve, de nem is kapták meg az ilyenkor elvárható lehetőséget.Nem engedték be a Partizánt a Parlamentbe.
Zofia Paszkiewicz, az NRK tudósítója kérdezi Magyar Pétert 2024-ben.Elkésve perelt az ÁSZ, ezért megszüntették a Biró Ferenc eltávolításáért indított pert, Az ÁSZ-elnö Windisch László a köztársasági elnökhöz fordult, mert szerinte Magyar Péter nem tartja tiszteletben a Számvevőszék függetlenségét.
Láczi Tamás szerint a világ legtermészetesebb dolga, hogy milliárdokért hirdetett a Szuverenitásvédelmi Hivatal, erre kapták a pénzt. Balásy Gyula eladta a NER-es megrendelésekből nagyra nőtt médiaügynökségét.
Miután a magyar-ukránon verekedő focista és a KDNP-s politikus is felkerül az ukrán szélsőjobboldali weblap halállistájára, Orbán Anita mélyen elítélte a magyar állampolgárok megbélyegzését.
Hír volt még:
Az Orbán-rendszer legfáradhatatlanabb külföldi kritikusa áprilisban még óvatos volt, most viszont már optimista. Kim Lane Scheppele arról beszélt a 444-nek, hogy Magyarországnak nagy szüksége lenne egy bonyolultabb politikai rendszerre. Szerinte a Tisza szét fog szakadni, de nagyon fontos, hogy ez csak egy új alkotmány és az új választási törvény elfogadása után történjen meg.
387 millió forintból utazott Sulyok Tamás az elmúlt két évben, többször vitt magával államtitkárokat is. A Külügyminisztérium adatai szerint 2024. márciusi hivatalba lépésétől 2025 végéig 33 alkalommal utaztatták külföldre az idén nyáron a hivatalától megfosztott volt köztársasági elnököt.
„Egészen magas szintről voltak elvárások” az uniós pályázatokkal kapcsolatban – hangzott el a korrupciós óriásper tárgyalásán, amiről ismét kivezettették a fővádlottat. Az egyik vádlott arról beszélt, volt, hogy hibát kellett keresni, de volt, amikor a szabálytalan pályázatokat is el kellett fogadni, „amikor el kellett számolni az EU felé”.
A norvég köztévé megírta nekünk a saját verzióját az elmaradt Magyar Péter-interjúról: valójában nem volt fix leülős interjú megbeszélve, de nem is kapták meg az ilyenkor elvárható lehetőséget.Nem engedték be a Partizánt a Parlamentbe.
Zofia Paszkiewicz, az NRK tudósítója kérdezi Magyar Pétert 2024-ben.Elkésve perelt az ÁSZ, ezért megszüntették a Biró Ferenc eltávolításáért indított pert, Az ÁSZ-elnö Windisch László a köztársasági elnökhöz fordult, mert szerinte Magyar Péter nem tartja tiszteletben a Számvevőszék függetlenségét.
Láczi Tamás szerint a világ legtermészetesebb dolga, hogy milliárdokért hirdetett a Szuverenitásvédelmi Hivatal, erre kapták a pénzt. Balásy Gyula eladta a NER-es megrendelésekből nagyra nőtt médiaügynökségét.
Miután a magyar-ukránon verekedő focista és a KDNP-s politikus is felkerül az ukrán szélsőjobboldali weblap halállistájára, Orbán Anita mélyen elítélte a magyar állampolgárok megbélyegzését.
Hír volt még:
- A Direkt36 szerint Mészáros Lőrinc cégei milliárdokkal támogatták a Megafont.
- Szijjártó mindenre azt mondta a nemzetbiztonsági meghallgatásán, hogy a lelkiismerete tiszta.
- Molnár Áron: 32 milliós „búcsúpénzt” kapott Bús Balázs, az NKA letartóztatott alelnöke.
- Otthon szenvedett balesetet, kórházba került Karácsony Gergely.
2026. október 5., hétfő
A BORÍTÉK ELTŰNT, A HÁLAPÉNZ MARADT – ÍGY ÉL AZ INFORMÁLIS KORRUPCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
VÁLASZ ONLINE / VÁLASZ EXTRA
Szerzők: VÁLASZ ONLINE + K-MONITOR + MAGYAR ORVOSI KAMARA
2026.10.05.
A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közös kutatása szerint a hálapénz klasszikus, borítékos formája ugyan visszaszorult, ám a rendszerben továbbra is jelen vannak a különféle informális korrupciós formák és a kapcsolati tőkével való visszaélés, illetve az ellátás magánegészségügybe való terelése is súlyos kockázatot hordoz. A Válasz Extra vendége Léderer Sándor, a K-Monitor társalapító ügyvezetője és Szécsényi Nagy Balázs, a Magyar Orvosi Kamara ellenőrző bizottságának elnöke. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Szerzők: VÁLASZ ONLINE + K-MONITOR + MAGYAR ORVOSI KAMARA
2026.10.05.
A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közös kutatása szerint a hálapénz klasszikus, borítékos formája ugyan visszaszorult, ám a rendszerben továbbra is jelen vannak a különféle informális korrupciós formák és a kapcsolati tőkével való visszaélés, illetve az ellátás magánegészségügybe való terelése is súlyos kockázatot hordoz. A Válasz Extra vendége Léderer Sándor, a K-Monitor társalapító ügyvezetője és Szécsényi Nagy Balázs, a Magyar Orvosi Kamara ellenőrző bizottságának elnöke. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
MÉSZÁROS LŐRINC PÉNZELTE A MEGAFONT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.05.
Csökkenő pályán a Tisza támogatottsága? Megmenekült a teljes összeomlástól a Fidesz? Magyar Péter legnagyobb kihívója a saját személyisége? Orbán újra talált egy ellenséget? Már a Tiszának is vannak saját közvélemény-kutatói? Kim Lane Scheppele egy interjúban arról beszélt, hogy a Tisza szét fog szakadni, a kérdés csak az, hogy mikor? Mészáros Lőrinc pénzelte a Megafont? Miért titkolja az Országgyűlés Hivatala, hogyan pontozták a bizottsági tagok az NVVH vezetőjelöltjeit? Mártírokat csinálna a Fidesz a korrupt politikusaiból? Merre haladnak a dolgok az országban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.05.
Csökkenő pályán a Tisza támogatottsága? Megmenekült a teljes összeomlástól a Fidesz? Magyar Péter legnagyobb kihívója a saját személyisége? Orbán újra talált egy ellenséget? Már a Tiszának is vannak saját közvélemény-kutatói? Kim Lane Scheppele egy interjúban arról beszélt, hogy a Tisza szét fog szakadni, a kérdés csak az, hogy mikor? Mészáros Lőrinc pénzelte a Megafont? Miért titkolja az Országgyűlés Hivatala, hogyan pontozták a bizottsági tagok az NVVH vezetőjelöltjeit? Mártírokat csinálna a Fidesz a korrupt politikusaiból? Merre haladnak a dolgok az országban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
KIFULLADT AZ ORBÁN-FÉLE GAZDASÁGI MODELL, NEHÉZ ÖRÖKSÉG MARADT | DÁVID FERENC
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.05.
Kifulladt az Orbán-féle gazdasági modell, és az új kormány komoly gazdasági örökséggel szembesül. De pontosan mi romlott el, miből áll ez az örökség, és milyen irányba kellene továbbindulnia a magyar gazdaságnak?
David Ferenc közgazdásszal, a VOSZ korábbi főtitkárával, egykori országgyűlési képviselővel beszélgettünk arról, hogyan működött az elmúlt 16 év gazdasági modellje, kik voltak annak kedvezményezettjei, és miért vált egyre nehezebbé a korábbi növekedési pálya fenntartása.
Szóba kerül a külföldi beruházásokra és az alacsonyabb hozzáadott értékű iparra épülő gazdaság, a munkaerőhiány, a demográfiai problémák, az uniós források szerepe, az infláció, a bérek és nyugdíjak helyzete, valamint az is, miért lenne szükség a gazdaság „extenzívből intenzív” növekedési pályára állítására.
David Ferenc szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e magasabb hozzáadott értékű, tudás- és innovációalapú gazdaságot építeni. Ehhez azonban nemcsak gazdaságpolitikai fordulatra, hanem oktatási, egészségügyi, közlekedési és szociális változásokra is szükség lehet.
A beszélgetésben arról is szó esik, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mit örökölt az új kormány, és milyen lehetőségek maradtak egy valódi gazdasági fordulatra.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.05.
Kifulladt az Orbán-féle gazdasági modell, és az új kormány komoly gazdasági örökséggel szembesül. De pontosan mi romlott el, miből áll ez az örökség, és milyen irányba kellene továbbindulnia a magyar gazdaságnak?
David Ferenc közgazdásszal, a VOSZ korábbi főtitkárával, egykori országgyűlési képviselővel beszélgettünk arról, hogyan működött az elmúlt 16 év gazdasági modellje, kik voltak annak kedvezményezettjei, és miért vált egyre nehezebbé a korábbi növekedési pálya fenntartása.
Szóba kerül a külföldi beruházásokra és az alacsonyabb hozzáadott értékű iparra épülő gazdaság, a munkaerőhiány, a demográfiai problémák, az uniós források szerepe, az infláció, a bérek és nyugdíjak helyzete, valamint az is, miért lenne szükség a gazdaság „extenzívből intenzív” növekedési pályára állítására.
David Ferenc szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e magasabb hozzáadott értékű, tudás- és innovációalapú gazdaságot építeni. Ehhez azonban nemcsak gazdaságpolitikai fordulatra, hanem oktatási, egészségügyi, közlekedési és szociális változásokra is szükség lehet.
A beszélgetésben arról is szó esik, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mit örökölt az új kormány, és milyen lehetőségek maradtak egy valódi gazdasági fordulatra.
BEIDÉZTÉK SZIJJÁRTÓT A NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG ZÁRT ÜLÉSÉRE
KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.10.05.
Fideszes országgyűlési képviselők gyűrűjében érkezett hétfőn kora délelőtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésére Szijjártó Péter volt külgazdasági- és külügyminiszter. A bizottság tagjai arról az anomáliáról kívánják kérdezni a Fidesz korábbi erős emberét, hogy a választások után annál a kínai óriásvállalatnál, a BYD-nál lett felsővezető, mely korábban éppen általa kijárt sokmiliárdos állami támogatásban részesült. Szijjártó a bizottsági ülés kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország javára vált a BYD szegedi beruházása és a kínai gyár állami támogatása nem kiugró. Az újságírók kérdéseire nem válaszolt a volt miniszter.
A videóban látható részlet forrása: MTVA Youtube - 2023.12.22.
Szerző: KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.10.05.
Fideszes országgyűlési képviselők gyűrűjében érkezett hétfőn kora délelőtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésére Szijjártó Péter volt külgazdasági- és külügyminiszter. A bizottság tagjai arról az anomáliáról kívánják kérdezni a Fidesz korábbi erős emberét, hogy a választások után annál a kínai óriásvállalatnál, a BYD-nál lett felsővezető, mely korábban éppen általa kijárt sokmiliárdos állami támogatásban részesült. Szijjártó a bizottsági ülés kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország javára vált a BYD szegedi beruházása és a kínai gyár állami támogatása nem kiugró. Az újságírók kérdéseire nem válaszolt a volt miniszter.
A videóban látható részlet forrása: MTVA Youtube - 2023.12.22.
HATVANPUSZTÁRÓL MESÉLT AZ ÉPÍTÉSZE, DE VALAMI NEM STIMMEL AZ ÉVSZÁMOKKAL
TELEX
Szerző: VORÁK ANITA
2026.10.05.
„Elpukkant egy újabb lufi” – ezzel ajánlotta Orbán Viktor a követőinek vasárnap azt az interjút, amit a Demokrata készített Taraczky Dániellel, Hatvanpuszta építészével. Orbán szerint azoknak kell elolvasniuk az interjút, akik „tudni akarják a valóságot” az apja nevén lévő birtokról.
Az interjúból azonban kevés konkrétum derül ki a birtokról, és amit elmond Taraczky, az részben ellentmond az eddig ismert történetnek. Az építész elmesélte, hogy onnan ismeri Orbán Viktort, hogy a gyerekeik egy óvodába és egy iskolába jártak. Ő már akkor is ismert szakember volt, Orbán Győző pedig pont építészt keresett. Azt mondta, mindez 2009-ben történt. „Az még békeidő volt, az akkori kormányváltás előtt jártunk” – mondta.
Ezt az évszámot később többször is megismétli az interjúban. Úgy emlékszik, hogy az építkezést már a kezdetektől „felhajtás” övezte Orbán Győző miatt, majd „már a Fidesz első újraválasztása, a 2014-es választások előtt megjelentek cikkek az építkezésről”, aztán „a 2018-as választások előtt már jelentősebb téma volt, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig óriási publicitást kapott, amikor Hadházy képviselő úr átvette a sztorit”.
Ezek az évszámok nemcsak azért furcsák, mert a Fidesz első újraválasztása nem 2014-ben, hanem 2010-ben volt, hanem azért is, mert 2009-ben, amikor Taraczkyt állítása szerint megbízták a tervezéssel, a tulajdoni lap szerint még nem Orbán Győző volt a birtok tulajdonosa. A birtok 2006 és 2011 között a CIB Ingatlanlízing Zrt. tulajdona volt, csak 2011 nyarán vette meg tőlük az Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.
Abban az időben még csak Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró figyelmét keltette fel a birtok. Ő írta meg a Narancsbőr című könyvében, hogy miután Orbán Győző megvette a 13 hektáros majorságot, Mészáros Lőrinc cége vette tőle bérbe, amely tíz évre előre kifizette az összesen 155 millió forintos bérleti díjat. Mészáros Lőrinc akkoriban azt mondta, hogy a környező földek műveléséhez szükséges gépeket tartja a majorságban.
A szélesebb nyilvánosság csak 2016-ban szerzett tudomást Hatvanpusztáról, amire, akaratlanul, Orbán Viktor maga hívta fel a figyelmet. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól.
A nagyszabású építkezés aztán kezdődött csak el, hogy Orbán Győző 2019-ben a saját nevére vette a birtokot. Akkortól készített légifelvételeket az építkezésről Hadházy Ákos is. A HVG később megszerezte az építkezés terveit, amik közül a legkorábbiak 2019-ben készültek.
Taraczky az évszámokon kívül kevés konkrétumot tartalmazó interjúban azt mondta, arra kapott megbízást, hogy építsen fel egy olyan gazdaságot, ami száz embernek biztosít zöldséget és gyümölcsöt, „a szűkebb családnak lakást és a nagyobb családi összejöveteleknek elég helyet”. Ennek megfelelően az egyik épületben feldolgozóüzemet alakítottak ki hűtőkamrával, a másik épületben pedig vendégházat.
Taraczkyt a hatvanpusztai építkezés miatt a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi bizottsága elmarasztalta és egy évre eltiltotta. A kamaránál Hadházy Ákos tett panaszt, mivel a légifotók és az építkezésről kikerült képek alapján egyértelműnek látta, hogy teljesen elbontották a József nádor által épített, műemléki védettségű egykori majorsági épületeket. Taraczky az interjúban úgy beszél, mintha a felújítás során az épületeket eredeti állapotban állították volna helyre. „Az érdeklődés fókuszában lévő épületek is, mint a juhakol, amelyért most a kamara is eljárást folytat ellenem, egy centivel nem lettek nagyobbak vagy másmilyenek, mint amit valamikor Pollack lefektetett” – mondta.
Hogy pontosan mi épült, és hogyan változott a terület az évek alatt, ebben a cikkünkben megnézheti.
Szerző: VORÁK ANITA
2026.10.05.
Az interjúból azonban kevés konkrétum derül ki a birtokról, és amit elmond Taraczky, az részben ellentmond az eddig ismert történetnek. Az építész elmesélte, hogy onnan ismeri Orbán Viktort, hogy a gyerekeik egy óvodába és egy iskolába jártak. Ő már akkor is ismert szakember volt, Orbán Győző pedig pont építészt keresett. Azt mondta, mindez 2009-ben történt. „Az még békeidő volt, az akkori kormányváltás előtt jártunk” – mondta.
Ezt az évszámot később többször is megismétli az interjúban. Úgy emlékszik, hogy az építkezést már a kezdetektől „felhajtás” övezte Orbán Győző miatt, majd „már a Fidesz első újraválasztása, a 2014-es választások előtt megjelentek cikkek az építkezésről”, aztán „a 2018-as választások előtt már jelentősebb téma volt, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig óriási publicitást kapott, amikor Hadházy képviselő úr átvette a sztorit”.
Ezek az évszámok nemcsak azért furcsák, mert a Fidesz első újraválasztása nem 2014-ben, hanem 2010-ben volt, hanem azért is, mert 2009-ben, amikor Taraczkyt állítása szerint megbízták a tervezéssel, a tulajdoni lap szerint még nem Orbán Győző volt a birtok tulajdonosa. A birtok 2006 és 2011 között a CIB Ingatlanlízing Zrt. tulajdona volt, csak 2011 nyarán vette meg tőlük az Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.
Abban az időben még csak Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró figyelmét keltette fel a birtok. Ő írta meg a Narancsbőr című könyvében, hogy miután Orbán Győző megvette a 13 hektáros majorságot, Mészáros Lőrinc cége vette tőle bérbe, amely tíz évre előre kifizette az összesen 155 millió forintos bérleti díjat. Mészáros Lőrinc akkoriban azt mondta, hogy a környező földek műveléséhez szükséges gépeket tartja a majorságban.
A szélesebb nyilvánosság csak 2016-ban szerzett tudomást Hatvanpusztáról, amire, akaratlanul, Orbán Viktor maga hívta fel a figyelmet. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól.
A nagyszabású építkezés aztán kezdődött csak el, hogy Orbán Győző 2019-ben a saját nevére vette a birtokot. Akkortól készített légifelvételeket az építkezésről Hadházy Ákos is. A HVG később megszerezte az építkezés terveit, amik közül a legkorábbiak 2019-ben készültek.
Taraczky az évszámokon kívül kevés konkrétumot tartalmazó interjúban azt mondta, arra kapott megbízást, hogy építsen fel egy olyan gazdaságot, ami száz embernek biztosít zöldséget és gyümölcsöt, „a szűkebb családnak lakást és a nagyobb családi összejöveteleknek elég helyet”. Ennek megfelelően az egyik épületben feldolgozóüzemet alakítottak ki hűtőkamrával, a másik épületben pedig vendégházat.
Taraczkyt a hatvanpusztai építkezés miatt a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi bizottsága elmarasztalta és egy évre eltiltotta. A kamaránál Hadházy Ákos tett panaszt, mivel a légifotók és az építkezésről kikerült képek alapján egyértelműnek látta, hogy teljesen elbontották a József nádor által épített, műemléki védettségű egykori majorsági épületeket. Taraczky az interjúban úgy beszél, mintha a felújítás során az épületeket eredeti állapotban állították volna helyre. „Az érdeklődés fókuszában lévő épületek is, mint a juhakol, amelyért most a kamara is eljárást folytat ellenem, egy centivel nem lettek nagyobbak vagy másmilyenek, mint amit valamikor Pollack lefektetett” – mondta.
Hogy pontosan mi épült, és hogyan változott a terület az évek alatt, ebben a cikkünkben megnézheti.
ORBÁN: HANKÓ ÉRDEME ÉPPEN AZ VOLT, HOGY A KORMÁNY „SZELLEMI TARTALMÁHOZ” IGAZÍTOTTA, KIT TÁMOGAT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.04.
Orbán Viktor a jelek szerint meg akarta védeni Hankó Balázst, és közben sikerült elmondania mindazt, amit Hankó a saját védekezésében tagad. Hankó szerint az NKA támogatásainak odaítélésénél „sosem volt szempont”, hogy valaki fideszes-e, a Fideszhez kötődik-e vagy sem. Orbán ellenben büszkén arról beszél, hogy korábbi kultuszminiszterei még „a békesség érdekében” adtak pénzt az „újkommunisták-liberálisoknak”, Hankó viszont végre felismerte: a kormánynak „van egy programja, van egy szellemi tartalma”, ezért azt támogatja, ami ebbe az irányba esik; ami pedig „aberráció”, „hazafiatlan”, LMBTQ vagy „mi az anyám kínja”, annak nem ad. Majd levonta a következtetést: „Ezért van Hankó a börtönben.”
Két állítás áll tehát egymással szemben. Hankó: a politikai kötődés nem volt szempont. Orbán: Hankó érdeme éppen az volt, hogy a kormány „szellemi tartalmához” igazította, kit támogat. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: ez a két történet egyszerre igen nehezen tartható. Ha Hankó mond igazat, Orbán hamisan írja le saját kormányának kultúrpolitikáját. Ha Orbán mond igazat, Hankó védekezésének egyik lényegi állítása válik hazugsággá. Ennél különösebb védőbeszédet ritkán hallani: a védő lelkesedésében maga mondja el azt, aminek a létezését a védelem cáfolni igyekszik. Hát, Hankó Balázs, védje meg magát az Orbán Viktor!
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.04.
Két állítás áll tehát egymással szemben. Hankó: a politikai kötődés nem volt szempont. Orbán: Hankó érdeme éppen az volt, hogy a kormány „szellemi tartalmához” igazította, kit támogat. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: ez a két történet egyszerre igen nehezen tartható. Ha Hankó mond igazat, Orbán hamisan írja le saját kormányának kultúrpolitikáját. Ha Orbán mond igazat, Hankó védekezésének egyik lényegi állítása válik hazugsággá. Ennél különösebb védőbeszédet ritkán hallani: a védő lelkesedésében maga mondja el azt, aminek a létezését a védelem cáfolni igyekszik. Hát, Hankó Balázs, védje meg magát az Orbán Viktor!
Ennél súlyosabb azonban az az orbáni nyelvezet, amelyen mindez megszólal: „Pesti liberális.”
Micsoda pontos földrajzi fogalom. Vajon hol húzódik a határa? A Nagykörútnál? A Hungária körútnál? Aki átköltözik Budára, veszít valamennyit a liberalizmusából? Egy szombathelyi liberális kulturálisan kevésbé gyanús? Vagy a magyarság valami különös földrajzi gradiens szerint erősödik, ahogy távolodunk Pesttől? A Cinege utcában – Orbán budai házánál – az ember talán már rendes nemzeti magyarnak számít; Felcsúton, közvetlenül a Pancho Aréna szomszédságában már ősmagyarrá nemesedik; Hatvanpuszta táján pedig elérkezünk a mélymagyarság Mariana-árkához, ahol a nemzeti karakter immár geológiai nyomás alatt képződik.
Micsoda pontos földrajzi fogalom. Vajon hol húzódik a határa? A Nagykörútnál? A Hungária körútnál? Aki átköltözik Budára, veszít valamennyit a liberalizmusából? Egy szombathelyi liberális kulturálisan kevésbé gyanús? Vagy a magyarság valami különös földrajzi gradiens szerint erősödik, ahogy távolodunk Pesttől? A Cinege utcában – Orbán budai házánál – az ember talán már rendes nemzeti magyarnak számít; Felcsúton, közvetlenül a Pancho Aréna szomszédságában már ősmagyarrá nemesedik; Hatvanpuszta táján pedig elérkezünk a mélymagyarság Mariana-árkához, ahol a nemzeti karakter immár geológiai nyomás alatt képződik.
Persze éppen ettől válik érdekes kérdéssé: ha a „pesti” egyszerűen lakóhelyet jelöl, miért kell egyáltalán a „liberális” elé? Nyilvánvalóan azért, mert itt nem térképészeti adatként működik. A „pesti liberális” kulturális figura. Városi. Urbánus. Értelmiségi. Kozmopolita. Kissé idegen. Valahogy mindig nem eléggé „közülünk való”.
A magyar politikai nyelv túlságosan jól ismeri ezt a figurát ahhoz, hogy a szókapcsolatot ártatlan helymegjelölésnek lehessen tekinteni. A „pesti”, az „urbánus”, a „kozmopolita”, a „nemzetietlen” értelmiségi alakja a 20. században sokszor olyan jelentésrétegeket hordozott, amelyeket a beszélőnek nem kellett külön kimondania. Bizonyos szavak és fordulatok nem tegnap születtek.
A politikai kód ereje éppen ebben áll. Nem mond ki mindent. Nem kell. A hallgató végzi el a maradék munkát. Elég a „pesti”, mellé a „liberális”, aztán néhány mondattal később a „hazafiatlan” és az „aberráció”, és máris létrejön egy teljes karakterológia. Az egyik oldalon ott áll az egészséges, nemzeti, keresztény, megfelelő „szellemi tartalom”; a másikon a pesti, liberális, hazafiatlan, aberrált.
És itt valóban meg kell állni.
Mert az „aberráció” nem egyszerűen sértés, de nem is esztétikai kategória. Egy könyv lehet rossz, egy előadás dilettáns, egy film unalmas, egy kép giccses. Ezekről lehet vitatkozni. Az „aberrált” azonban egészen mást mond. Rendellenest. Eltévelyedettet. Valamit, ami kiesett a normalitásból.
Amikor a politikai hatalom kulturális jelenségeket kezd „aberrációnak” nevezni, már nem ízlésről beszél. Normalitást állapít meg.
És az európai 20. század kultúrtörténete pontosan tudja, milyen veszélyes pillanat az, amikor a hatalom a neki nem tetsző művészetet már nem rossznak, hanem betegnek, romlottnak, degeneráltnak, elfajzottnak nevezi.
Entartete Kunst.
A náci kultúrpolitika az „elfajzott művészet” kategóriájával választotta el az elfogadhatónak tekintett „német” művészetet attól, amit betegesnek, erkölcstelennek, rombolónak, „kulturális bolsevizmusnak” minősített. 1937-ben Münchenben külön kiállítást rendeztek az így megbélyegzett modern művészetből; több ezer művet koboztak el, és a rendszer a modern művészetet zsidó és kommunista befolyással is összekapcsolta.
Nem, az „aberráció” nem az Entartete Kunst fordítása. És nem, a két történelmi helyzet nem azonos. Éppen ezért nem is kell azonosítani őket. Elég észrevenni a nyelvi rokonságot: a politikai hatalom kijelöli, mi az egészséges, helyes, nemzeti kultúra, és vele szemben rendellenességként nevezi meg azt, ami nem illik az általa kívánatosnak tartott világba.
Az „aberráció” ezért sokkal veszedelmesebb szó, mint első hallásra tűnik. Megszünteti a vitát. A rossz művészetről lehet vitatkozni. A „rendellenességet” már nem vitatják. Azt korrigálják, kiszorítják, izolálják, támogatását megvonják. Leradírozzák.
És Orbán el is jut a pénzig.
A kormánynak „van egy programja, van egy szellemi tartalma”, tehát azt támogatja, ami ebbe az irányba esik.
Ez első hallásra akár ártalmatlan mondatnak is tűnhet. Minden kormánynak van programja. Minden pártnak van világnézete. A Fidesznek lehet kulturális ízlése. Orbán Viktornak is lehet. Hankó Balázsnak is. Szerethetnek bizonyos írókat, utálhatnak másokat, járhatnak operettbe,
Nagy Feróra vagy stadionba.
Csakhogy a pártízlés nem államízlés.
A Fidesz esztétikai preferenciája nem válik nemzeti kulturális normává attól, hogy a Fidesz kormányoz. Orbán kulturális rokonszenvei nem lesznek szakmai kritériumok attól, hogy a költségvetés fölött politikai hatalma van. Egy miniszter ízlése pedig nem válik objektív esztétikai mércévé pusztán attól, hogy közpénzt oszt.
Az NKA Nemzeti Kulturális Alap. Nem Fidesz Kulturális Alap.
Ha pedig valóban az a mérce, hogy ami a kormány „szellemi tartalma” szerint megfelelő, az pénzt kap, ami „hazafiatlan”, „aberráció”, LMBTQ vagy egyébként politikailag nem kívánatos, az nem, akkor ezt fölösleges szépíteni. Ez pártízlés közpénzből.
Ha pedig valóban az a mérce, hogy ami a kormány „szellemi tartalma” szerint megfelelő, az pénzt kap, ami „hazafiatlan”, „aberráció”, LMBTQ vagy egyébként politikailag nem kívánatos, az nem, akkor ezt fölösleges szépíteni. Ez pártízlés közpénzből.
Különösen árulkodó ehhez Orbán mondata arról, hogy korábbi kultuszminiszterei még „a békesség érdekében” adtak pénzt az „újkommunisták-liberálisoknak”.
Micsoda kegyúri mondat.
Vagyis a liberális alkotó nem azért kaphat támogatást, mert jó a pályázata, jelentős az életműve, fontos az intézménye vagy szakmailag indokolható a támogatása. Azért kap, mert a hatalom időnként, a „békesség érdekében”, nagylelkűen neki is odavet valamit.
Mintha a pénz eleve a mieinké volna. Mintha az adófizetők egyik részének befizetése közpénz volna, a másik részének befizetése pedig valamiféle történelmi tévedés. Mintha a nemzeti kultúra tulajdonjoga négyévente átszállna a választáson győztes pártra.
Mintha a pénz eleve a mieinké volna. Mintha az adófizetők egyik részének befizetése közpénz volna, a másik részének befizetése pedig valamiféle történelmi tévedés. Mintha a nemzeti kultúra tulajdonjoga négyévente átszállna a választáson győztes pártra.
Ez az igazi kulturális hűbériség. A királyi kegyből juttatott birtok modern változata: ha a kultúrád megfelelő, kapsz. Ha nem megfelelő, örülj, ha a békesség kedvéért mégis jut valami.
Az „újkommunista-liberális” külön kis nyelvi remekmű. A kommunizmus és a liberalizmus között akad néhány történeti, filozófiai és gazdaságelméleti nézetkülönbség. De a politikai sértés logikája nem különösebben igényli a fogalmi következetességet. Kommunista, liberális, pesti, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált – csak kerüljön minden egy zsákba. A kategóriák jelentése eltűnik, az indulat marad.
Az „újkommunista-liberális” külön kis nyelvi remekmű. A kommunizmus és a liberalizmus között akad néhány történeti, filozófiai és gazdaságelméleti nézetkülönbség. De a politikai sértés logikája nem különösebben igényli a fogalmi következetességet. Kommunista, liberális, pesti, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált – csak kerüljön minden egy zsákba. A kategóriák jelentése eltűnik, az indulat marad.
A fogalomkészlet szemétledobóvá válik. És természetesen feltámad az SZDSZ is. Orbán szerint Hankó ügye „az SZDSZ kulturális bosszúja”.
Az SZDSZ 2013-ban megszűnt. Ez azonban, úgy látszik, legfeljebb adminisztratív kellemetlenség. A politikai túlvilágon kiváló egészségnek örvend: tizenhárom évvel megszűnése után bosszút áll, kultúrharcot szervez, ügyeket mozgat és keresztény minisztereket üldöz. Kevés magyar párt mondhatja el magáról, hogy ennyivel hatékonyabb lett a megszűnése után.
A trükk azonban világos. Ha a büntetőeljárásból „kulturális bosszú” lesz, akkor többé nem kell arról beszélni, pontosan mi történt a támogatásokkal, hogyan születtek a döntések, ki befolyásolta őket, milyen jogszabályok vonatkoztak rájuk, és mit lehet mindebből bizonyítani. A dokumentumok helyére bevonul a démonológia: pesti liberális, újkommunista, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált, SZDSZ. És amikor már minden ellenség a színpadon áll, az eredeti kérdés szinte illetlenségnek tűnik: mi történt a közpénzzel?
Még különösebb, hogy Orbán mindehhez hozzáteszi a „keresztény kormány keresztény kultuszminiszterének” képét. De mit bizonyít egy gazdasági büntetőeljárásban, hogy valaki keresztény? A keresztség nem számla. A hitvallás nem könyvvizsgálói jelentés. A credo nem mentesít a büntető törvénykönyv hatálya alól, ahogyan a vallástalanság sem tesz senkit bűnössé. A „keresztény” szó itt nem bizonyíték, hanem glória. Arra szolgál, hogy még a tények vizsgálata előtt kiossza a morális szerepeket: itt áll a keresztény miniszter, amott a liberális bosszúállók.
A végén marad a legegyszerűbb képlet: a kormány megmondja, mi a normális kultúra, és ugyanő osztja hozzá a pénzt. Ami tetszik neki: nemzeti. Ami nem: aberrált.
Orbán mindezt Hankó védelmében mondta el.
Orbán mindezt Hankó védelmében mondta el.
E ponton Hankónak valóban már csak egyetlen védekezési lehetősége maradt: megkérni Orbán Viktort, hogy hallgasson.
NYUGDÍJAS EGYETEM: ELŐADÁS A CSONTRITKULÁSRÓL ÉS AZ IDŐSKORI TÖRÉSEKRŐL
NYUGDÍJAS EGYETEM / SZÉCHENYI EGYETEM
Előadó: DR. SCHENDL ROLAND
2026.10.05.
Dr. Schendl Roland ortopéd-balesetsebésznek, gyermektraumatológusnak előadása.
Előadó: DR. SCHENDL ROLAND
2026.10.05.
Dr. Schendl Roland ortopéd-balesetsebésznek, gyermektraumatológusnak előadása.
ORBÁN ÉS ROGÁN MÉG A FIDESZ VEZETŐINEK IS HAZUDTAK
KLIKKTV / JUDITOK
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.04.
A JuditOK legújabb adásában Marjai Judit és vendége, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója veszik górcső alá a legfrissebb politikai eseményeket és a közvélemény-kutatások hátterét. A beszélgetés során szó esik a kormánypárti politikusok felelősségéről, a manipulált adatokról és a közélet legújabb fordulatairól.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.04.
A JuditOK legújabb adásában Marjai Judit és vendége, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója veszik górcső alá a legfrissebb politikai eseményeket és a közvélemény-kutatások hátterét. A beszélgetés során szó esik a kormánypárti politikusok felelősségéről, a manipulált adatokról és a közélet legújabb fordulatairól.
MINTHA A FIDESZ NEM REALIZÁLTA VOLNA, HOGY ELVESZTETTÉK A HANGEREJÜK NAGY RÉSZÉT – VEZETŐ ÉLŐBEN
TELEX / VEZETŐ ÉLŐBEN PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.10.05.
Hogyan lett a dollárbaloldalazó Deutsch Tamásból idegenvezető? Milyen a munkamániás Orbán új munkaállomása? Milyen életjeleket mutat a Fidesz a Facebookon? A Fidesz kilátásairól beszélgetünk.
ITT NÉZHETŐ MEG
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.10.05.
Hogyan lett a dollárbaloldalazó Deutsch Tamásból idegenvezető? Milyen a munkamániás Orbán új munkaállomása? Milyen életjeleket mutat a Fidesz a Facebookon? A Fidesz kilátásairól beszélgetünk.
„AZ ELNÖK TÉNYLEG AZ ORBÁNI VÉDVONAL UTOLSÓ BÁSTYÁJÁNAK GONDOLJA MAGÁT”
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.10.05.
Az országgyűlési választásokat követő napokban a Gazdasági Versenyhivatal vezetői minden jel szerint komolyan fontolgatták lemondásukat, vagy legalábbis készültek arra, hogy heteken belül távozniuk kell posztjukról. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, már április végén elég egyértelmű volt, hogy foggal-körömmel ragaszkodni fognak pozíciójukhoz.
Rigó Csaba elnöknek és két helyettesének a maradása a G7 információi szerint az elmúlt hónapokban komoly gátja volt a szervezet hatékony működésének, mivel erős bizonytalanságot okozott az alkalmazottak körében. A korábbi cikkeinkben már bemutatott problémák mellett ez vezetett végül ahhoz, hogy múlt hét végén a GVH középvezetői nyíltan felléptek az elnökkel és helyetteseivel szemben. A versenyhivatalnál a legtöbben azt nehezményezik: a vezetés nincs tekintettel arra, hogy az általuk fenntartott bizonytalanság szétzilálja a szervezetet.
A kormányzatnak állítólag vannak elképzelései arról, hogy mit kellene kezdeni a GVH-val, történtek is lépések, de a folyamat eddig elég lassan haladt, és a végső kimenetel sem volt teljesen kiforrott. Az elmúlt napok fejleményei felgyorsíthatják az eseményeket, de a hivatalnál így is attól félnek, hogy a vezetőknek és a velük konfliktust vállaló szervezetnek még hónapokig összezárva kell működnie. A kedden bejelentett, a vezetés által elrendelt „független szervezeti átvilágításban” sem bízik mindenki: tartanak tőle, hogy a vezetők felelőségének firtatása helyett az alkalmazottak kerülnek célkeresztbe...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.10.05.
Rigó Csaba elnöknek és két helyettesének a maradása a G7 információi szerint az elmúlt hónapokban komoly gátja volt a szervezet hatékony működésének, mivel erős bizonytalanságot okozott az alkalmazottak körében. A korábbi cikkeinkben már bemutatott problémák mellett ez vezetett végül ahhoz, hogy múlt hét végén a GVH középvezetői nyíltan felléptek az elnökkel és helyetteseivel szemben. A versenyhivatalnál a legtöbben azt nehezményezik: a vezetés nincs tekintettel arra, hogy az általuk fenntartott bizonytalanság szétzilálja a szervezetet.
A kormányzatnak állítólag vannak elképzelései arról, hogy mit kellene kezdeni a GVH-val, történtek is lépések, de a folyamat eddig elég lassan haladt, és a végső kimenetel sem volt teljesen kiforrott. Az elmúlt napok fejleményei felgyorsíthatják az eseményeket, de a hivatalnál így is attól félnek, hogy a vezetőknek és a velük konfliktust vállaló szervezetnek még hónapokig összezárva kell működnie. A kedden bejelentett, a vezetés által elrendelt „független szervezeti átvilágításban” sem bízik mindenki: tartanak tőle, hogy a vezetők felelőségének firtatása helyett az alkalmazottak kerülnek célkeresztbe...
OKOS, NEM BEFOLYÁSOLHATÓ, TEHÁT VESZÉLYES LEHET...
FACEBOOK / EURÓPA EXPRESSZ
Szerző: KOCSIS ÉVA
2026.10.04.
Ligeti Miklós neve lassan feledésbe merül. Fél év múlva azon gondolkodunk majd, Jóska vagy Pista a keresztneve, aztán teljesen elfelejtjük. A többi alkotmánybíró nevét sem tudjuk, Rogán első feleségének rokona kivételével.
Ligeti óriásira nőtt. A Transparency jogi igazgatójaként végzett munkája az elszámoltatás reményévé és szimbólumává tette. Saját jogon lett valaki. Neve a keresőben a legnagyobb keresésű kulcsszavak egyikévé vált. A Facebook - ha benne volt a szövegben Ligeti neve - iszonyatosan pörgette a posztot.
Szerző: KOCSIS ÉVA
2026.10.04.
Ligeti Miklós neve lassan feledésbe merül. Fél év múlva azon gondolkodunk majd, Jóska vagy Pista a keresztneve, aztán teljesen elfelejtjük. A többi alkotmánybíró nevét sem tudjuk, Rogán első feleségének rokona kivételével.
Ligeti óriásira nőtt. A Transparency jogi igazgatójaként végzett munkája az elszámoltatás reményévé és szimbólumává tette. Saját jogon lett valaki. Neve a keresőben a legnagyobb keresésű kulcsszavak egyikévé vált. A Facebook - ha benne volt a szövegben Ligeti neve - iszonyatosan pörgette a posztot.
Ennek azzal nagyjából vége is lett, hogy Ligetit alkotmánybíróvá választották. Ezt maga mondja el a Klubrádióban: "Van-e valami szabály arra, hogy mikor nyilatkozhat egy alkotmánybíró?" – kérdezte tőle a Klubrádió műsorvezetője. „Ezen én magam is gondolkodom. Igazából egy ideje elhárítom a sajtó amúgy radikálisan csökkenő számú megkereséseit.” - válaszol Ligeti Miklós.
Legyünk őszinték: Senki sem fogja kibogarászni, Ligeti milyen elmés kommentárokat fűzött az AB-nek vizsgálatra megküldött törvényekhez. A sajtó már most elvesztette az érdeklődését Ligeti Miklós iránt. Saját jogon pedig nem tájékoztathat tovább a tevékenységéről. A korrupcióellenes harcának vége. Sajnos, teszem hozzá.
Pont ez volt a célja Magyarnak. Elhallgattatni, parkolópályára tenni, beszorítani Ligetit. Mert ez történt: Ha Ligeti valaki akart maradni, el kellett fogadnia a jelölést egy olyan pozícióra, amivel a némaság fogadalma is együtt jár.
Pont ez volt a célja Magyarnak. Elhallgattatni, parkolópályára tenni, beszorítani Ligetit. Mert ez történt: Ha Ligeti valaki akart maradni, el kellett fogadnia a jelölést egy olyan pozícióra, amivel a némaság fogadalma is együtt jár.
Tehetséges szörnyeteg ez a Magyar. Hasonlít arra az Orbán nevűre.
AZBESZTET IS TALÁLTAK A WASHINGTONI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG ÉPÜLETÉBEN, SZIJJÁRTÓÉK VÉGÜL 10 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTTEK A FELÚJÍTÁSÁRA
HVG360
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.10.05.
Óriási összeget fordított az előző kormány az amerikai nagykövetség kialakítására – értesült a HVG. Információink szerint a műemlék épület vételára és felújítása összesen 15 milliárd forintba került. Az egyik szinten egy lakást is kialakítottak.
Kétszer annyit költöttek a washingtoni nagykövetség épületének felújítására, mint magára az ingatlan megvásárlására – tudta meg a HVG.
A Külügyminisztérium a HVG kérdésére közölte, hogy a teljes felújításra 10,3 milliárd forintot fordítottak, miközben – a Washington Business Journal cikke alapján – 16,5 millió dollárt, tehát nagyjából 5 milliárd forintot költöttek az 1800 négyzetméteres épület tulajdonjogának megszerzésére.
A Külügyminisztérium korábban – amikor még Szijjártó Péter vezette a tárcát – arról írt, hogy a követség épülete igazi városi palota: 1879-ben, viktoriánus stílusban épült, később neoklasszicista elemekkel bővítették. Valaha a telefon feltalálója, Graham Bell apósáé volt, de volt New York állam egykori kormányzójáé, Levi P. Mortoné is, aki 1889 és 1893 között az Egyesült Államok alelnöke is volt.
A felújítással kapcsolatos kiadásokat jelentősen növelte, hogy a műemlékként nyilvántartott épületben a vásárlás után azbesztet találtak, amelynek az eltávolítása 562,1 millió forintba került. A teljes rekonstrukció csaknem négy évig tartott 2018 és 2022 között, de Szijjártó Péter már 2017-ben átadta az épületet.
A magyar nagykövetség új épületét a felavatás előtt megáldotta egy katolikus pap, egy református tiszteletes és egy rabbi, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy Magyarország közös sikertörténetet akar felépíteni az Egyesült Államokkal. „Tegyük ismét naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat” – mondta...
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.10.05.
Kétszer annyit költöttek a washingtoni nagykövetség épületének felújítására, mint magára az ingatlan megvásárlására – tudta meg a HVG.
A Külügyminisztérium a HVG kérdésére közölte, hogy a teljes felújításra 10,3 milliárd forintot fordítottak, miközben – a Washington Business Journal cikke alapján – 16,5 millió dollárt, tehát nagyjából 5 milliárd forintot költöttek az 1800 négyzetméteres épület tulajdonjogának megszerzésére.
A Külügyminisztérium korábban – amikor még Szijjártó Péter vezette a tárcát – arról írt, hogy a követség épülete igazi városi palota: 1879-ben, viktoriánus stílusban épült, később neoklasszicista elemekkel bővítették. Valaha a telefon feltalálója, Graham Bell apósáé volt, de volt New York állam egykori kormányzójáé, Levi P. Mortoné is, aki 1889 és 1893 között az Egyesült Államok alelnöke is volt.
A felújítással kapcsolatos kiadásokat jelentősen növelte, hogy a műemlékként nyilvántartott épületben a vásárlás után azbesztet találtak, amelynek az eltávolítása 562,1 millió forintba került. A teljes rekonstrukció csaknem négy évig tartott 2018 és 2022 között, de Szijjártó Péter már 2017-ben átadta az épületet.
A magyar nagykövetség új épületét a felavatás előtt megáldotta egy katolikus pap, egy református tiszteletes és egy rabbi, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy Magyarország közös sikertörténetet akar felépíteni az Egyesült Államokkal. „Tegyük ismét naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat” – mondta...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)