Szerző: PIRKADAT
2026.07.31.
Bokros Lajos a jelenlegi gazdásági helyzetünkről és a kilátásainkról.
2026. július 31., péntek
PIRKADAT: BOKROS LAJOS - GAZDASÁGPOLITIKA
PIRKADAT
Szerző: PIRKADAT
2026.07.31.
Bokros Lajos a jelenlegi gazdásági helyzetünkről és a kilátásainkról.
Szerző: PIRKADAT
2026.07.31.
Bokros Lajos a jelenlegi gazdásági helyzetünkről és a kilátásainkról.
ZÁVECZ TIBOR: A FIDESZ SZÉTESETT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.31.
Németh Péter beszélgetése Závecz Tiborral.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.31.
Németh Péter beszélgetése Závecz Tiborral.
RENDKÍVÜLI HELYZET PAKSON - ORBÁNÉK EZT IS SZÉTLOPTÁK?
KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2026.07.31.
Magyar Péter bejelentette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt, előfordulhat, hogy le kell állítani a Paksi Atomerőművet. Idézzük fel, mit mondott korában Orbán Viktor...
Szerző: KLIKKTV
2026.07.31.
Magyar Péter bejelentette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt, előfordulhat, hogy le kell állítani a Paksi Atomerőművet. Idézzük fel, mit mondott korában Orbán Viktor...
LESZ ELSZÁMOLTATÁS A HŐHULLÁM UTÁN?
INNEN ÉS TÚL
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.07.31.
Létrejön a Magyar Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, Magyar Péter egyik leghangoztatottabb ígérete. Vajon ezúttal tényleg látunk elszámoltatást? Ezt a kérdést bontjuk ki a mai adásban, de természetesen beszélünk az energiaválságról és a Duna helyzetéről, az áfacsökkentésekről, valamint az idei Tusványosról is.
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.07.31.
Létrejön a Magyar Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, Magyar Péter egyik leghangoztatottabb ígérete. Vajon ezúttal tényleg látunk elszámoltatást? Ezt a kérdést bontjuk ki a mai adásban, de természetesen beszélünk az energiaválságról és a Duna helyzetéről, az áfacsökkentésekről, valamint az idei Tusványosról is.
ORBÁNT IS KIHALLGATJÁK? JÖHET AZ ORBÁN-VAGYON VISSZASZERZÉSE
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.31.
A beszélgetés középpontjában az újonnan létrehozott vagyon-visszaszerzési hivatal áll, amely Horn Gábor és Lattmann Tamás szerint végre véget vethet a következmények nélküli ország korszakának, és gátat szabhat a rendszerszintű korrupciónak.
Az elemzők rámutatnak, hogy az intézményi garanciák és a bírói kontroll révén nem csupán politikai leszámolásról van szó, hanem egy olyan társadalmi igény kielégítéséről, amelyet még a kormánypárti szavazók jelentős része is támogat.
Mini hook időbélyegek:
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.31.
A beszélgetés középpontjában az újonnan létrehozott vagyon-visszaszerzési hivatal áll, amely Horn Gábor és Lattmann Tamás szerint végre véget vethet a következmények nélküli ország korszakának, és gátat szabhat a rendszerszintű korrupciónak.
Az elemzők rámutatnak, hogy az intézményi garanciák és a bírói kontroll révén nem csupán politikai leszámolásról van szó, hanem egy olyan társadalmi igény kielégítéséről, amelyet még a kormánypárti szavazók jelentős része is támogat.
Mini hook időbélyegek:
01:03 – Garancia a korrupció ellen vagy csak újabb díszlet?
02:45 – Fordított maffiaállam: Amikor a politika telepszik rá a gazdaságra.
07:12 – Bűnszervezetben elkövetett választási csalás? A Fidesz-szerverek titkai.
12:05 – 70 milliárdos családi vagyon: Hogyan lehet utolérni a láthatatlan milliárdokat?
16:35 – Eljöhet a pillanat, amikor Orbán Viktort is kihallgatják?
MOST MÁR BIZTOS, HOGY TAKÁCS PÉTER NEM MONDOTT IGAZAT
TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2026.07.31.
„A mentésirányítás triázsol, és a P1-es riasztás, ahol életveszély van, ott kell 15 percen belül kiérni, és [ez] nagyon-nagyon magas arányban valósul meg. Biztos, hogy 95 százalék fölött, a pontos számra most nem emlékszem, meg tudom neked nézni legközelebbre, de Magyarországon ez 95 százalékban az ország bármelyik pontján megvalósul.”
Ezt Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár mondta egy 2025. augusztus 27-i interjúban. Már akkor sejteni lehetett, hogy valami nem stimmel ezzel, de miután az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új vezetése a napokban öt évre visszamenőleg kiadta a mentők kiérkezési adatait, már egészen biztosan kijelenthető, hogy amit Takács mondott, az már akkor sem volt igaz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy félreértett-e valamit, esetleg rosszul emlékezett, vagy tudatosan állított valótlanságot, ezért megkérdeztük tőle, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Mi szeptemberben találkoztunk ezzel a nyilatkozatával, amely két okból is érdekes volt. Egyrészt az OMSZ egy lapunknak küldött korábbi válaszában még azt is valótlanságnak nevezte, hogy egyáltalán létezik olyan szabály, hogy a legsürgősebb esetekhez 15 percen belül ki kell érni, ehhez képest Takács simán közölte még azt is, hogy ez milyen arányban teljesül. Másrészt megnéztük, hogy az államtitkár által bemondott számok hogyan viszonyulnak az egyéb ismert adatokhoz, és arra jutottunk, hogy a kettő között maximum köszönőviszony áll fenn. A probléma akkor még az volt, hogy csak becsléssel tudtuk elvégezni az összehasonlítást, mert az ehhez szükséges konkrét adatokat az OMSZ akkor még nem adta ki. Most viszont igen, így már világosan látszik nemcsak az, hogy a becslés pontos volt, hanem az is, ami ebből következik: Takács Péter számai nem tükrözték a valóságot.
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2026.07.31.
Ezt Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár mondta egy 2025. augusztus 27-i interjúban. Már akkor sejteni lehetett, hogy valami nem stimmel ezzel, de miután az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új vezetése a napokban öt évre visszamenőleg kiadta a mentők kiérkezési adatait, már egészen biztosan kijelenthető, hogy amit Takács mondott, az már akkor sem volt igaz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy félreértett-e valamit, esetleg rosszul emlékezett, vagy tudatosan állított valótlanságot, ezért megkérdeztük tőle, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Mi szeptemberben találkoztunk ezzel a nyilatkozatával, amely két okból is érdekes volt. Egyrészt az OMSZ egy lapunknak küldött korábbi válaszában még azt is valótlanságnak nevezte, hogy egyáltalán létezik olyan szabály, hogy a legsürgősebb esetekhez 15 percen belül ki kell érni, ehhez képest Takács simán közölte még azt is, hogy ez milyen arányban teljesül. Másrészt megnéztük, hogy az államtitkár által bemondott számok hogyan viszonyulnak az egyéb ismert adatokhoz, és arra jutottunk, hogy a kettő között maximum köszönőviszony áll fenn. A probléma akkor még az volt, hogy csak becsléssel tudtuk elvégezni az összehasonlítást, mert az ehhez szükséges konkrét adatokat az OMSZ akkor még nem adta ki. Most viszont igen, így már világosan látszik nemcsak az, hogy a becslés pontos volt, hanem az is, ami ebből következik: Takács Péter számai nem tükrözték a valóságot.
Az OMSZ próbálta árnyalni, de ők se mondtak igazat
Tavaly még azért kényszerültünk arra, hogy egy becsléssel vessük össze az akkori államtitkár nyilatkozatát, mert nem volt jobb lehetőségünk. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő ugyanis másfél éve közérdekűadat-igényléssel fordult a mentőszolgálathoz, majd tavaly februárban közzé is tette annak eredményét, de akkor nem minden kért adatot kapott meg. Öt évre visszamenőleg kérte ki az adatokat mind Budapestre, mind országosan, és megkapta a kiérkezési idők átlagát és mediánját. Az egyik fontos kikért mutatót azonban nem adták ki neki: az úgynevezett 90. percentilist...
Tavaly még azért kényszerültünk arra, hogy egy becsléssel vessük össze az akkori államtitkár nyilatkozatát, mert nem volt jobb lehetőségünk. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő ugyanis másfél éve közérdekűadat-igényléssel fordult a mentőszolgálathoz, majd tavaly februárban közzé is tette annak eredményét, de akkor nem minden kért adatot kapott meg. Öt évre visszamenőleg kérte ki az adatokat mind Budapestre, mind országosan, és megkapta a kiérkezési idők átlagát és mediánját. Az egyik fontos kikért mutatót azonban nem adták ki neki: az úgynevezett 90. percentilist...
HULLANAK A FIDESZESEK! / SZIJJÁRTÓ LEBUKOTT! / BEDE HERGEL!
KÖTÖTTFOGÁS 407. – ERRE JÁTSZIK ORBÁN VIKTOR
KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2026.07.30.
Hatmilliós szállodai szoba a volt külügyminiszternek? – friss hír Szijjártó Péterről, a műsort ezért ezzel kezdtük. De maradva a pénzköltésnél, azt is kibeszélték vendégeink, hogy milliárdokat szórt el kommunikációra a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Folytatásban a Fidesz: elmaradt a szembenézés, szolgáltatóközpontként megy tovább a párt. Ezt is kibeszélték a műsorban, ahogy a hetek óta folyamatosan napirenden lévő témát: köztársasági elnök kerestetik – ideiglenesen.
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2026.07.30.
Hatmilliós szállodai szoba a volt külügyminiszternek? – friss hír Szijjártó Péterről, a műsort ezért ezzel kezdtük. De maradva a pénzköltésnél, azt is kibeszélték vendégeink, hogy milliárdokat szórt el kommunikációra a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Folytatásban a Fidesz: elmaradt a szembenézés, szolgáltatóközpontként megy tovább a párt. Ezt is kibeszélték a műsorban, ahogy a hetek óta folyamatosan napirenden lévő témát: köztársasági elnök kerestetik – ideiglenesen.
Akik pedig mindezeket végigvették Pörzse Sándor műsorvezetése mellett: Csintalan Sándor, Dévényi István, Reichert János és Szalma Botond.
György Zsombor szocioregénye, a Társbérlet, már megvásárolható: 👉 https://hang.hu/tarsberlet
Megjelent a Vidéki Prókátor könyve👉 https://bit.ly/4vy2lo5
KARÁCSONY: KETYEGŐ BOMBÁN ÜLÜNK, OKTÓBERRE CSŐDHELYZETBE KERÜL BUDAPEST, HA NEM LESZ MEGEGYEZÉS
KLUBRÁDIÓ/ REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.07.30.
A Reggeli személy 2026 július 30-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere volt.
Mint mondta, a Tisza képviselői a Fővárosi Közgyűlésben is jelen vannak, de olyan javaslatot nem tettek, amelyből kiderült volna, miből kellene a fővárosnak kifizetnie a hiányzó összegeket. Karácsony szerint ennek az az oka, hogy ez „gyakorlatilag fizikai képtelenség”. Karácsony Gergely beszélt arról is, hogy véleménye szerint Magyarországon egy sajátos, „demokratikus egypártrendszer” alakult ki, ami nem fenntartható hosszú távon. Saját jövőjével kapcsolatban pedig azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy 2029 után is maradna polgármester, de akkor már egy lokálpatrióta szervezetben indulna.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.07.30.
A Reggeli személy 2026 július 30-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere volt.
Mint mondta, a Tisza képviselői a Fővárosi Közgyűlésben is jelen vannak, de olyan javaslatot nem tettek, amelyből kiderült volna, miből kellene a fővárosnak kifizetnie a hiányzó összegeket. Karácsony szerint ennek az az oka, hogy ez „gyakorlatilag fizikai képtelenség”. Karácsony Gergely beszélt arról is, hogy véleménye szerint Magyarországon egy sajátos, „demokratikus egypártrendszer” alakult ki, ami nem fenntartható hosszú távon. Saját jövőjével kapcsolatban pedig azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy 2029 után is maradna polgármester, de akkor már egy lokálpatrióta szervezetben indulna.
SZABÓ TÍMEA: EGY-MÁSFÉL ÉV KELL AHHOZ, HOGY KIDERÜLJÖN, VALÓBAN RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNT-E
NÉPSZAVA / TÖRÉSVONAL
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.07.30.
Legalább egy-másfél évre van szükség annak eldöntéséhez, hogy az áprilisi kormányváltás valódi rendszerváltást és a jogállamiság helyreállítását hozta-e – mondta Szabó Tímea a Népszava Törésvonal című műsorában. A volt országgyűlési képviselő szerint ezt a megújult ügyészség és Alkotmánybíróság működése, a döntések átláthatósága, valamint a közpénzek felhasználása mutatja majd meg.
Az Országgyűlésben már érzékel változást, mert a kisebbségben lévő képviselők több lehetőséget kaptak, Forsthoffer Ágnes pedig Magyar Pétert is rendreutasítja. A parlamentarizmus újjáéledését azonban az jelezné, ha az ellenzéki javaslatok is bekerülnének a jogalkotásba, a bizottsági munkába pedig ismét érdemben bevonnák a civil szervezeteket, a szakszervezeteket és a szakértőket. Magyar Péter gyakori felszólalásait érthetőnek, a személyeskedést viszont feleslegesnek tartja.
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.07.30.
Legalább egy-másfél évre van szükség annak eldöntéséhez, hogy az áprilisi kormányváltás valódi rendszerváltást és a jogállamiság helyreállítását hozta-e – mondta Szabó Tímea a Népszava Törésvonal című műsorában. A volt országgyűlési képviselő szerint ezt a megújult ügyészség és Alkotmánybíróság működése, a döntések átláthatósága, valamint a közpénzek felhasználása mutatja majd meg.
Az Országgyűlésben már érzékel változást, mert a kisebbségben lévő képviselők több lehetőséget kaptak, Forsthoffer Ágnes pedig Magyar Pétert is rendreutasítja. A parlamentarizmus újjáéledését azonban az jelezné, ha az ellenzéki javaslatok is bekerülnének a jogalkotásba, a bizottsági munkába pedig ismét érdemben bevonnák a civil szervezeteket, a szakszervezeteket és a szakértőket. Magyar Péter gyakori felszólalásait érthetőnek, a személyeskedést viszont feleslegesnek tartja.
MAGYAR PÉTER RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓJA PAKSRÓL – MI TÖRTÉNIK AZ ATOMERŐMŰBEN? / ÉLŐ
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.31.
Magyar Péter miniszterelnök Paksra látogat, hogy személyesen tájékozódjon a Paksi Atomerőmű helyzetéről, majd részletes tájékoztatást adjon a sajtónak és a magyar nyilvánosságnak.
A látogatás előzménye az extrém hőhullám és az ország energiaellátását érintő rendkívüli helyzet. Magyar Péter korábbi tájékoztatása szerint az energiaellátás jelenleg biztosított, ugyanakkor a kormány külön műveleti egységet hozott létre az esetleges krízishelyzetek kezelésére és a szükséges intézkedések előkészítésére.
A paksi helyszíni tájékoztatón várhatóan szóba kerül:
milyen állapotban vannak az atomerőmű blokkjai; szükségessé válhat-e további blokkok leállítása; mekkora termelési kapacitás áll jelenleg rendelkezésre; hogyan pótolható az esetlegesen kieső villamos energia; biztosított-e a lakosság és a vállalatok áramellátása; milyen válságtervekkel készült a kormány és a MAVIR; szükség lehet-e ipari fogyasztáskorlátozásra; milyen időjárási és vízügyi feltételek mellett indulhat újra a teljes termelés.
A Magyar News Online élő közvetítésében követjük Magyar Péter helyszíni bejelentéseit, a Paksi Atomerőművel kapcsolatos legfontosabb adatokat és a sajtó kérdéseire adott válaszokat. Az esemény pontos kezdési időpontját a hivatalos bejelentés után frissítjük.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.31.
Magyar Péter miniszterelnök Paksra látogat, hogy személyesen tájékozódjon a Paksi Atomerőmű helyzetéről, majd részletes tájékoztatást adjon a sajtónak és a magyar nyilvánosságnak.
A látogatás előzménye az extrém hőhullám és az ország energiaellátását érintő rendkívüli helyzet. Magyar Péter korábbi tájékoztatása szerint az energiaellátás jelenleg biztosított, ugyanakkor a kormány külön műveleti egységet hozott létre az esetleges krízishelyzetek kezelésére és a szükséges intézkedések előkészítésére.
A paksi helyszíni tájékoztatón várhatóan szóba kerül:
milyen állapotban vannak az atomerőmű blokkjai; szükségessé válhat-e további blokkok leállítása; mekkora termelési kapacitás áll jelenleg rendelkezésre; hogyan pótolható az esetlegesen kieső villamos energia; biztosított-e a lakosság és a vállalatok áramellátása; milyen válságtervekkel készült a kormány és a MAVIR; szükség lehet-e ipari fogyasztáskorlátozásra; milyen időjárási és vízügyi feltételek mellett indulhat újra a teljes termelés.
A Magyar News Online élő közvetítésében követjük Magyar Péter helyszíni bejelentéseit, a Paksi Atomerőművel kapcsolatos legfontosabb adatokat és a sajtó kérdéseire adott válaszokat. Az esemény pontos kezdési időpontját a hivatalos bejelentés után frissítjük.
A FELMELEGEDÉS PRÓBÁRA TESZI A MAGYAR ÁRAMELLÁTÁST ⎮🎙POGI PODCAST SZABÓ M. ISTVÁNNAL
POGI PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.07.30.
A hőkupolák idején Paksot vissza kell fogni. Ugyanakkor a differenciálatlan lakossági áramár miatt keresleti hullámok alakulnak ki. A demagóg rezsicsökkentés helyett szigetelésre kellett volna költeni, okosmérőkre és hálózatfejlesztésre. Mennyiben megoldás a szél? Hogyan tároljuk az áramot? Elbírja-e a Duna Paks II-t? Ilyen és hasonló kérdeseket beszél át Pogi Szabó M. István energiaügyi szakújságíróval.
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.07.30.
A hőkupolák idején Paksot vissza kell fogni. Ugyanakkor a differenciálatlan lakossági áramár miatt keresleti hullámok alakulnak ki. A demagóg rezsicsökkentés helyett szigetelésre kellett volna költeni, okosmérőkre és hálózatfejlesztésre. Mennyiben megoldás a szél? Hogyan tároljuk az áramot? Elbírja-e a Duna Paks II-t? Ilyen és hasonló kérdeseket beszél át Pogi Szabó M. István energiaügyi szakújságíróval.
MARCZINGÓS LÁSZLÓ: AZ ÜGYVÉD, AKI FELVETTE A HARCOT A BÍRÓSÁGOKKAL ÉS BANKI KARTELLEL | MAGYARKÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.30.
A Tisza-kormány megalakulása óta mi történt a devizahitelesekkel? Miért nem hajtják végre a magyar bíróságok az uniós-jogszabályokat? Hogyan gyakorol nyomást a politika és a bankok azokra, akik nyíltan bírálják a rendszert? A magyar igazságszolgáltatás szisztematikusan szembemegy az uniós fogyasztóvédelmi joggal? Hogyan áll a Veszprémi Ügyvédi Kamara Marczingós Lászlóval szemben indított fegyelmi eljárása? Mészáros Lőrinc ellen lehet pert nyerni? Hol késik az elszámoltatás? Várható-e Brüsszelből olyan kötelezettségszegési eljárás, ami ténylegesen rákényszeríti a magyar államot a jogharmonizációra? Mi az a SLAPP-törvény? Miért nem működnek a minisztériumok? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Marczingós László ügyvéd válaszolt!
00:00 - 00:53 Intro
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.30.
A Tisza-kormány megalakulása óta mi történt a devizahitelesekkel? Miért nem hajtják végre a magyar bíróságok az uniós-jogszabályokat? Hogyan gyakorol nyomást a politika és a bankok azokra, akik nyíltan bírálják a rendszert? A magyar igazságszolgáltatás szisztematikusan szembemegy az uniós fogyasztóvédelmi joggal? Hogyan áll a Veszprémi Ügyvédi Kamara Marczingós Lászlóval szemben indított fegyelmi eljárása? Mészáros Lőrinc ellen lehet pert nyerni? Hol késik az elszámoltatás? Várható-e Brüsszelből olyan kötelezettségszegési eljárás, ami ténylegesen rákényszeríti a magyar államot a jogharmonizációra? Mi az a SLAPP-törvény? Miért nem működnek a minisztériumok? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Marczingós László ügyvéd válaszolt!
00:00 - 00:53 Intro
01:00:59 Elköszön
HEGEDŰS: AZ ARANYKONVOJ-ÜGYET FELÜLRŐL IRÁNYÍTHATTÁK
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.30.
Több körülmény is arra utal, hogy az ukrán aranykonvoj-akciót felülről irányíthatták, és a rendőrséget szándékosan kihagyhatták belőle – véli Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének volt elnöke.
Orbán Viktor a szombaton, Tusnádfürdőn elmondott beszédében hősnek állította be Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját, amiért, a bukott kormányfőt idézve, „megállította, illetve levezényelte, megcsinálta azt az operatív akciót, amely a Magyarországon keresztül elviselhetetlen mértékűvé duzzadó orosz feketepé… bocsánat, ukrán feketepénzek, aranyszállítási ügyeket megállította.”
Több körülmény is arra utal, hogy az ukrán aranykonvoj-akciót felülről irányíthatták, és a rendőrséget szándékosan kihagyhatták belőle – véli Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének volt elnöke. Véleménye szerint az ügyben új fordulatot jelent Hajdú János gyanúsítotti kihallgatása, amely során Hajdú részletes vallomást tett, és azt állította, hogy utasításra, egy titkosszolgálati akció részeként járt el. A vallomás szerint Farkas Őrs volt államtitkár előzetesen egyeztette és koordinálta az akciót, noha hatásköre formálisan nem terjedt ki sem a NAV-ra, sem a TEK-re. „Kétféle értelmezése lehet. Az egyik az, hogy [Hajdu] túllépte a jogköret, én ezt kevésbé tartom megállapíthatónak. Inkább az, hogy egy felülről jövő utasítást közvetített, és koordinálta az akciót” – mondta Hegedűs.
Különösen fontosnak tartja, hogy a NAV-ot egy olyan ügyben jelölték ki, amelyben eredetileg más szerv rendelkezett volna hatáskörrel. A feljelentés és a nyomozás elindítása rendkívül gyorsan, mindössze egy nap alatt történt meg, ami szerinte további kérdéseket vet fel. Úgy látja, szükségszerű Farkas Őrs meghallgatása is.
„Június 29-a óta, amióta megtette Hajdú ezt a vallomását, miért nincs további gyanúsítotti kihallgatás?” - tette fel a kérdést.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.30.
Orbán Viktor a szombaton, Tusnádfürdőn elmondott beszédében hősnek állította be Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját, amiért, a bukott kormányfőt idézve, „megállította, illetve levezényelte, megcsinálta azt az operatív akciót, amely a Magyarországon keresztül elviselhetetlen mértékűvé duzzadó orosz feketepé… bocsánat, ukrán feketepénzek, aranyszállítási ügyeket megállította.”
Több körülmény is arra utal, hogy az ukrán aranykonvoj-akciót felülről irányíthatták, és a rendőrséget szándékosan kihagyhatták belőle – véli Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének volt elnöke. Véleménye szerint az ügyben új fordulatot jelent Hajdú János gyanúsítotti kihallgatása, amely során Hajdú részletes vallomást tett, és azt állította, hogy utasításra, egy titkosszolgálati akció részeként járt el. A vallomás szerint Farkas Őrs volt államtitkár előzetesen egyeztette és koordinálta az akciót, noha hatásköre formálisan nem terjedt ki sem a NAV-ra, sem a TEK-re. „Kétféle értelmezése lehet. Az egyik az, hogy [Hajdu] túllépte a jogköret, én ezt kevésbé tartom megállapíthatónak. Inkább az, hogy egy felülről jövő utasítást közvetített, és koordinálta az akciót” – mondta Hegedűs.
Különösen fontosnak tartja, hogy a NAV-ot egy olyan ügyben jelölték ki, amelyben eredetileg más szerv rendelkezett volna hatáskörrel. A feljelentés és a nyomozás elindítása rendkívül gyorsan, mindössze egy nap alatt történt meg, ami szerinte további kérdéseket vet fel. Úgy látja, szükségszerű Farkas Őrs meghallgatása is.
„Június 29-a óta, amióta megtette Hajdú ezt a vallomását, miért nincs további gyanúsítotti kihallgatás?” - tette fel a kérdést.
KASSA BOMBÁZÁSA: FERENC JÓZSEF EGY HÓNAPOT VÁRT, HORTHY 5 PERCET - 2. RÉSZ
VISSZA A MÚLTBA
ELŐZŐ RÉSZ:
Mi van, ha a kassai bombázás nem az ok volt, hanem csak a tökéletesen időzített alkalom? Mi van, ha Magyarország sorsa már jóval június 26. előtt eldőlt - és csak egy ürügyre várt a magyar politikai elit?
1941. június 26-án három ismeretlen gép bombázta Kassát, ami 32 ember halálát okozta - és a mai napig nincs olyan dokumentum, amely kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy a támadást a Szovjetunió hajtotta végre. Horthy Miklós perceken belül döntött a hadbalépésről. Bárdossy László viszont később azt vallotta: mire hozzá ért a hír, a Kormányzó már kiadta a katonai parancsokat - a kormány ezt csak utólag "vehette tudomásul".
Berlin pedig, a német dokumentumok szerint, nem is követelt semmilyen magyar katonai reszvételt.
A Vissza a Múltba vendége ismét Ungváry Krisztián történész, akivel percről percre végigvesszük, mi történt valójában június 26-án - a kérdés pedig, hogy volt még visszaút 1941 nyarán, vagy Magyarország már réges-régen elköteleződött egy vesztes háború mellett?
Ürügy volt Kassa - vagy csak a történelem véletlenül úgy hozta, hogy pont akkor kellett egy?
ÉS UNGVÁRY KRISZTIÁN
Szerző: VISSZA A MÚLTBA
2026.07.30.
Szerző: VISSZA A MÚLTBA
2026.07.30.
ELŐZŐ RÉSZ:
2. RÉSZ:
1941. június 26-án három ismeretlen gép bombázta Kassát, ami 32 ember halálát okozta - és a mai napig nincs olyan dokumentum, amely kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy a támadást a Szovjetunió hajtotta végre. Horthy Miklós perceken belül döntött a hadbalépésről. Bárdossy László viszont később azt vallotta: mire hozzá ért a hír, a Kormányzó már kiadta a katonai parancsokat - a kormány ezt csak utólag "vehette tudomásul".
Berlin pedig, a német dokumentumok szerint, nem is követelt semmilyen magyar katonai reszvételt.
A Vissza a Múltba vendége ismét Ungváry Krisztián történész, akivel percről percre végigvesszük, mi történt valójában június 26-án - a kérdés pedig, hogy volt még visszaút 1941 nyarán, vagy Magyarország már réges-régen elköteleződött egy vesztes háború mellett?
Ürügy volt Kassa - vagy csak a történelem véletlenül úgy hozta, hogy pont akkor kellett egy?
2026. július 30., csütörtök
ROGÁNÉK ALJAS TRÜKKJE A FIDESZ ELLEN FORDULT – MOST A TISZA PROFITÁL A RENDSZERBŐL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
BOD PÉTER ÁKOS: HA VALAKI MOST DUTYIBA MEGY, AZ NEM POLITIKAI BOSSZÚ, HANEM A PAPÍRFORMA
TELEX / SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA, BÁNÁTI ANNA
2026.07.30.
Kíváncsi, hogy mit fog tudni kezdeni a Tisza-kormány a költségvetéssel, az ősz izgalmas időszak lehet – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Krúg Emília műsorában, a Szinten túlban.
Arra a kérdésre, miszerint Orbán Balázs, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója nemrég arról írt, hogy “gazdasági szupervihar” jön, azt mondta, a legjobb az lenne, ha “az Orbánok nem nagyon beszélnének arról, hogy mit hagytak hátra”. Bod Péter Ákos szerint a gazdasággal foglalkozó emberek mind tudják, hogy a magyar államháztartással évtizedek óta baj van, az elmúlt 5–6 évben különösen. A volt jegybankelnök szerint a kimenő kormány “szuperválságot” hagyott maga mögött a költségvetésben, ő korábban nem látott ennyire felelőtlen és jogszerűtlen pénzköltést. “Ha valaki most dutyiba megy, akkor előre mondom, hogy az nem politikai bosszú, hanem a papírforma, mert annyi pénzt költöttek el felhatalmazás nélkül.”
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a magyar társadalom összességében válságálló, az emberek a túlélés érdekében válságok idején óvatosabbak, mint a régiónkon kívüli országokban. A közgazdász azt mondta, ilyen optimista várakozásokat, mint amiket mostanában mért a GKI Gazdaságkutató, még nem látott, csak olyat, amikor a választások előtt felment a bizalmi index, és “másnap, amikor leszedik a plakátokat, visszaesik”. Most azonban a választások után nőtt meg a lakosság optimizmusa.
A költségvetés kérdése viszont már más ügy. Szerinte ha a Fidesz újra nyert volna, “összedőlt volna a költségvetés, mint ahogy össze is dőlt az első negyedévben”. Az új kormány átvette a költségvetést, és ahogy nyitogatják ki a fiókokat, úgy buknak ki az újabb ügyek, derülnek ki az eldugott tételek, a nemzeti bank tőkevesztésével együtt ezek ezermilliárdos tételt adhatnak ki, ráadásul az év első felében elértük a költségvetési deficit 80 százalékát. Pozitív fejlemény viszont, hogy a kétharmados felhatalmazás miatt lecsökkent a politikai kockázat, lehet hitelezni az országot, a hitelminősítők ezt már “fejben leírták”, nem várják el, hogy 2026-ban legyen korrekció. “De nagyon nézik, és én is nézem, hogy a költségvetéssel mit tud kezdeni a Tisza-kormány.”
Az euró bevezetése szerinte azért lényeges, mert hozzátartozik egy kiszámítható költségvetési pálya: legalább arra az időtávra, amíg be nem lépünk az eurózónába, kell egy középtávú terv, ami már ősszel elkezdhet körvonalazódni, az őszi időszak ilyen szempontból izgalmas lehet. Az Orbán-kormány sokszor a külföldre fogta a költségvetéssel kapcsolatos döntéseit, pedig az államháztartás 2006 óta "krízisről krízisre bukdácsol". "De nem az Unió miatt fontos nekem a költségvetés, hanem mint apa, leendő nagyapa, tanár, adófizető. Rakják már egyszer végre rendbe az államháztartást!" – mondta a műsorban.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA, BÁNÁTI ANNA
2026.07.30.
Kíváncsi, hogy mit fog tudni kezdeni a Tisza-kormány a költségvetéssel, az ősz izgalmas időszak lehet – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Krúg Emília műsorában, a Szinten túlban.
Arra a kérdésre, miszerint Orbán Balázs, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója nemrég arról írt, hogy “gazdasági szupervihar” jön, azt mondta, a legjobb az lenne, ha “az Orbánok nem nagyon beszélnének arról, hogy mit hagytak hátra”. Bod Péter Ákos szerint a gazdasággal foglalkozó emberek mind tudják, hogy a magyar államháztartással évtizedek óta baj van, az elmúlt 5–6 évben különösen. A volt jegybankelnök szerint a kimenő kormány “szuperválságot” hagyott maga mögött a költségvetésben, ő korábban nem látott ennyire felelőtlen és jogszerűtlen pénzköltést. “Ha valaki most dutyiba megy, akkor előre mondom, hogy az nem politikai bosszú, hanem a papírforma, mert annyi pénzt költöttek el felhatalmazás nélkül.”
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a magyar társadalom összességében válságálló, az emberek a túlélés érdekében válságok idején óvatosabbak, mint a régiónkon kívüli országokban. A közgazdász azt mondta, ilyen optimista várakozásokat, mint amiket mostanában mért a GKI Gazdaságkutató, még nem látott, csak olyat, amikor a választások előtt felment a bizalmi index, és “másnap, amikor leszedik a plakátokat, visszaesik”. Most azonban a választások után nőtt meg a lakosság optimizmusa.
A költségvetés kérdése viszont már más ügy. Szerinte ha a Fidesz újra nyert volna, “összedőlt volna a költségvetés, mint ahogy össze is dőlt az első negyedévben”. Az új kormány átvette a költségvetést, és ahogy nyitogatják ki a fiókokat, úgy buknak ki az újabb ügyek, derülnek ki az eldugott tételek, a nemzeti bank tőkevesztésével együtt ezek ezermilliárdos tételt adhatnak ki, ráadásul az év első felében elértük a költségvetési deficit 80 százalékát. Pozitív fejlemény viszont, hogy a kétharmados felhatalmazás miatt lecsökkent a politikai kockázat, lehet hitelezni az országot, a hitelminősítők ezt már “fejben leírták”, nem várják el, hogy 2026-ban legyen korrekció. “De nagyon nézik, és én is nézem, hogy a költségvetéssel mit tud kezdeni a Tisza-kormány.”
Az euró bevezetése szerinte azért lényeges, mert hozzátartozik egy kiszámítható költségvetési pálya: legalább arra az időtávra, amíg be nem lépünk az eurózónába, kell egy középtávú terv, ami már ősszel elkezdhet körvonalazódni, az őszi időszak ilyen szempontból izgalmas lehet. Az Orbán-kormány sokszor a külföldre fogta a költségvetéssel kapcsolatos döntéseit, pedig az államháztartás 2006 óta "krízisről krízisre bukdácsol". "De nem az Unió miatt fontos nekem a költségvetés, hanem mint apa, leendő nagyapa, tanár, adófizető. Rakják már egyszer végre rendbe az államháztartást!" – mondta a műsorban.
SZIKLAI PÉTER: „ÉN IS TÚLÉLTEM, TE IS TÚLÉLED MAJD” – A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: SZIKLAI PÉTER
2026.07.30.
Épp most döntött a kormány a Klebelsberg Központ szerepének átalakításáról, a Válasz Online-on pedig folyik tovább a vita a közoktatás megújításának legfontosabb teendőiről. Sziklai Péter szerint amíg a szülők nem várják el, követelik meg az iskolarendszertől, hogy gyereküknek a maximumot nyújtsa adóforintjaikért cserébe, addig nincs, ami ezt kikényszerítse. Az egyetemi professzor öt, az elitiskolákat övező közhiedelmet is igyekszik cáfolni. Vélemény.
Lannert Judit fontos mondatai óta élénk vita van kibontakozóban a hazai közoktatásról. Ennek egyik izgalmas vonulata a gimnáziumokról, elitiskolákról szól. Mindenképp örvendetes, ha közérdeklődés tárgyává válik az oktatás. Ezen írás szerzője a bajok egyik okának tartja, hogy (legalábbis eddig) nem szerepelt a mindennapi élet legfontosabb témái között, pedig egy ország sorsának alakulásában meghatározó jelentőségű ügyről van szó. Üdvözlendő az a kormányzati szándék és látható eltökéltség, hogy javítsunk a közoktatáson, és öröm, ha a változtatásokat szakmai vitában kívánják kiérlelni.
Az világos, hogy a vita résztvevői mind nemes szándékúak, és hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok többsége elkötelezett, a gyerekekért nagy erőfeszítéseket tevő, jó szakember. Ez az írás nem a vitapartnerek ellen, és különösen nem a pedagógusszakma ellen szól. Sőt. Azt gondolom, hogy egy jól működő iskolarendszer mindannyiunk közös érdeke. Szeretnék néhány olyan kérdést tárgyalni és kicsit szétszálazni, melyek a vita során összemosódtak vagy homályban maradtak: közoktatásról, elitgimnáziumokról.
Azt gondolom, hogy a tudás örömforrás, az egyén és az ország előre jutásának záloga. Számomra az az elitiskola, ahol örömteli folyamat a tudás átadása, befogadása. Számomra az a közoktatás fő feladata, hogy minden gyerek és család motivált legyen a tudás befogadására. Az alábbiakban kifejtett gondolatokat ez a szál köti össze.
(Az általam használt adatok a korábbi vitában elhangzottak, ezért nem jelzem a forrásukat.)...
Szerző: SZIKLAI PÉTER
2026.07.30.
Lannert Judit fontos mondatai óta élénk vita van kibontakozóban a hazai közoktatásról. Ennek egyik izgalmas vonulata a gimnáziumokról, elitiskolákról szól. Mindenképp örvendetes, ha közérdeklődés tárgyává válik az oktatás. Ezen írás szerzője a bajok egyik okának tartja, hogy (legalábbis eddig) nem szerepelt a mindennapi élet legfontosabb témái között, pedig egy ország sorsának alakulásában meghatározó jelentőségű ügyről van szó. Üdvözlendő az a kormányzati szándék és látható eltökéltség, hogy javítsunk a közoktatáson, és öröm, ha a változtatásokat szakmai vitában kívánják kiérlelni.
Az világos, hogy a vita résztvevői mind nemes szándékúak, és hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok többsége elkötelezett, a gyerekekért nagy erőfeszítéseket tevő, jó szakember. Ez az írás nem a vitapartnerek ellen, és különösen nem a pedagógusszakma ellen szól. Sőt. Azt gondolom, hogy egy jól működő iskolarendszer mindannyiunk közös érdeke. Szeretnék néhány olyan kérdést tárgyalni és kicsit szétszálazni, melyek a vita során összemosódtak vagy homályban maradtak: közoktatásról, elitgimnáziumokról.
Azt gondolom, hogy a tudás örömforrás, az egyén és az ország előre jutásának záloga. Számomra az az elitiskola, ahol örömteli folyamat a tudás átadása, befogadása. Számomra az a közoktatás fő feladata, hogy minden gyerek és család motivált legyen a tudás befogadására. Az alábbiakban kifejtett gondolatokat ez a szál köti össze.
(Az általam használt adatok a korábbi vitában elhangzottak, ezért nem jelzem a forrásukat.)...
PAKS TELJESEN LEÁLLHAT – MAGYAR PÉTER RENDKÍVÜLI BEJELENTÉST TETT
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli tájékoztatást adott a hőhullám miatt kialakult energetikai helyzetről.
Közlése szerint a Duna rekordalacsony vízállása és az extrém meleg miatt fokozatosan lekapcsolják a Paksi Atomerőmű blokkjait. A miniszterelnök szerint akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat az erőmű.
A Paksi Atomerőmű teljes kiesése mintegy 2000 megawattnyi villamosenergia-termelés elvesztését jelentené. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ezt a hiányt az ország jelenleg importból képes pótolni, ezért a lakosság és a vállalatok energiaellátása egyelőre biztosított.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyar Péter tájékoztatása szerint meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik egysége is. Ez további, közel 400 megawattos teljesítménykiesést okozott. A javítás folyamatban van, de a hiba elhárítása akár egy-két hetet is igénybe vehet.
A kormány a MAVIR energiairányítási központjában áttekinti:
a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét; a rotációs válságtervet; az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási intézkedéseket; az importkapacitások rendelkezésre állását; a paksi blokkok leállásának várható következményeit.
Magyar Péter közölte, hogy Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel Százhalombattára is ellátogatnak. A Dunamenti Erőmű helyreállítása mellett a MOL finomítójának működéséről is tájékozódnak.
A százhalombattai finomító Magyar Péter közlése szerint jelenleg mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes kapacitás helyreállítását pedig szeptemberre várják.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ivóvízellátás az ország 99,9 százalékán zavartalan, a lakossági villamosenergia-ellátás pedig jelenleg biztosított. Az elhangzott helyzetértékelés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az extrém időjárás egyszerre több kritikus energetikai rendszert is komoly terhelés alá helyezett.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli tájékoztatást adott a hőhullám miatt kialakult energetikai helyzetről.
Közlése szerint a Duna rekordalacsony vízállása és az extrém meleg miatt fokozatosan lekapcsolják a Paksi Atomerőmű blokkjait. A miniszterelnök szerint akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat az erőmű.
A Paksi Atomerőmű teljes kiesése mintegy 2000 megawattnyi villamosenergia-termelés elvesztését jelentené. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ezt a hiányt az ország jelenleg importból képes pótolni, ezért a lakosság és a vállalatok energiaellátása egyelőre biztosított.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyar Péter tájékoztatása szerint meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik egysége is. Ez további, közel 400 megawattos teljesítménykiesést okozott. A javítás folyamatban van, de a hiba elhárítása akár egy-két hetet is igénybe vehet.
A kormány a MAVIR energiairányítási központjában áttekinti:
a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét; a rotációs válságtervet; az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási intézkedéseket; az importkapacitások rendelkezésre állását; a paksi blokkok leállásának várható következményeit.
Magyar Péter közölte, hogy Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel Százhalombattára is ellátogatnak. A Dunamenti Erőmű helyreállítása mellett a MOL finomítójának működéséről is tájékozódnak.
A százhalombattai finomító Magyar Péter közlése szerint jelenleg mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes kapacitás helyreállítását pedig szeptemberre várják.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ivóvízellátás az ország 99,9 százalékán zavartalan, a lakossági villamosenergia-ellátás pedig jelenleg biztosított. Az elhangzott helyzetértékelés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az extrém időjárás egyszerre több kritikus energetikai rendszert is komoly terhelés alá helyezett.
MAGYAR PÉTER BEJELENTETTE: MEGSZŰNIK A KLEBELSBERG KÖZPONT JELENLEGI SZEREPE
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány döntött a magyar oktatásirányítás teljes átalakításáról.
A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik a Klebelsberg Központ jelenlegi középirányítói funkciója. A szervezet a jövőben kutatási, szakmai és oktatást támogató háttérintézményként működik tovább.
A kormány döntése értelmében valamennyi tankerületi vezetői pozícióra nyílt pályázatot írnak ki. A cél, hogy a vezetőket átlátható eljárásban, szakmai alkalmasságuk és vezetői teljesítményük alapján válasszák ki.
Magyar Péter szerint az átalakítás célja egy olyan oktatási rendszer létrehozása, amely egyszerre versenyképes és emberséges. A bejelentés az oktatásirányítás szerkezetét, a tankerületek működését és az iskolák szakmai mozgásterét is alapvetően érintheti.
A kormányzati átalakítás legfontosabb elemei:
A bejelentés után kulcskérdés lesz, hogy az átalakítás mekkora szakmai és döntési önállóságot biztosít az iskoláknak, a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány döntött a magyar oktatásirányítás teljes átalakításáról.
A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik a Klebelsberg Központ jelenlegi középirányítói funkciója. A szervezet a jövőben kutatási, szakmai és oktatást támogató háttérintézményként működik tovább.
A kormány döntése értelmében valamennyi tankerületi vezetői pozícióra nyílt pályázatot írnak ki. A cél, hogy a vezetőket átlátható eljárásban, szakmai alkalmasságuk és vezetői teljesítményük alapján válasszák ki.
Magyar Péter szerint az átalakítás célja egy olyan oktatási rendszer létrehozása, amely egyszerre versenyképes és emberséges. A bejelentés az oktatásirányítás szerkezetét, a tankerületek működését és az iskolák szakmai mozgásterét is alapvetően érintheti.
A kormányzati átalakítás legfontosabb elemei:
- megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe; a központ szakmai és kutatási háttérintézménnyé alakul;
- nyílt pályázatot írnak ki minden tankerületi vezetői posztra; nagyobb hangsúlyt kaphat a szakmai teljesítmény és az átláthatóság;
- a cél egy korszerűbb, emberközpontú oktatási rendszer.
A bejelentés után kulcskérdés lesz, hogy az átalakítás mekkora szakmai és döntési önállóságot biztosít az iskoláknak, a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.
KÉSZÍTHETIK A HIDEGÉLELMET – A FIDESZ ELSŐ SORA A VÁDLOTTAK PADJÁN?
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
A beszélgetés Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének kijelentéseit elemzi, miszerint az elmúlt 16 év visszaélései után a Fidesz felsővezetése is bíróság elé kerülhet. Szakonyi Péter és Murányi András körbejárják a vagyonvisszaszerzés jogi nehézségeit, a társadalmi igényt az igazságtételre, valamint konkrét sportberuházásokon és médiaügyeken keresztül mutatják be a rendszerszintű korrupciót.
00:12 – A vádlottak padja: „Nem maradhatnak érinthetetlenek” – Radnai Márk súlyos ígérete a politikai elit számára.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
A beszélgetés Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének kijelentéseit elemzi, miszerint az elmúlt 16 év visszaélései után a Fidesz felsővezetése is bíróság elé kerülhet. Szakonyi Péter és Murányi András körbejárják a vagyonvisszaszerzés jogi nehézségeit, a társadalmi igényt az igazságtételre, valamint konkrét sportberuházásokon és médiaügyeken keresztül mutatják be a rendszerszintű korrupciót.
00:12 – A vádlottak padja: „Nem maradhatnak érinthetetlenek” – Radnai Márk súlyos ígérete a politikai elit számára.
04:47 – A hidegélelem: Miért érdemes már most készülni a számonkérésre?
07:11 – Egy hónap türelem: Konkrét ígéret egy érkező „társadalmi egyeztetésről”.
11:15 – Az „Aranykonvoj” ügy: Hogyan érhetnek el a szálak egészen a miniszterelnökig?
13:00 – Családi biznisz állami pénzből: A 70 milliárdos akadémia és a férj-feleség kapcsolat háttere.
TRUMP KI NEM ÁLLHATJA A LÚZEREKET – FELCSUTI BALÁZS ORBÁN BUKÁSÁRÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.30.
Trump ki nem állhatja a lúzereket – Felcsuti Balázs Orbán bukásáról.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.30.
Trump ki nem állhatja a lúzereket – Felcsuti Balázs Orbán bukásáról.
ÚJRAÉLESZTENÉ A TISZA-KORMÁNY A MÉLYPONTRA JUTOTT NÉMET-MAGYAR KAPCSOLATOKAT | ATV ÉLŐ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.07.30.
Budapestre látogat Markus Söder bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, akit Magyar Péter miniszterelnök fogad. Közös sajtótájékoztatójukat az ATV YouTube élőben közvetíti.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.07.30.
Budapestre látogat Markus Söder bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, akit Magyar Péter miniszterelnök fogad. Közös sajtótájékoztatójukat az ATV YouTube élőben közvetíti.
SZIJJÁRTÓ PÉTER ÉS A KÍNAIAK: MAGYAR ÉRDEK VAGY NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT?
VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.30.
Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.
Részletek a műsorból:
Mik a tanulságai Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének?
Ablonczy Bálint: „Komikus lett volna, ha most elmondja, hogy a világ milyen irányba megy, miközben ő Magyarországon egy 19-21 százalékos pártnak az elnöke. (…) Abból, hogy teljesen visszaszorult a világpolitikai elmélkedés és az Európa jövőjével kapcsolatos bölcsködés, az volt a benyomásom, hogy hosszú időre alapvetően egy belpolitikai értékeléssorozat kezdődik; a további Tusnádokon, amennyiben lesznek, Orbán Viktor erre fog összpontosítani.”
Magyari Péter: „Megpróbálta újrakeretezni, részben -értelmezni a saját korábbi álláspontjait. Mintegy kikérte magának, hogy ő nem volt soha oroszpárti, ő mindig magyarpárti volt, és ez a 2026-os parlamenti választási kampány egyik nagy hazugsága volt, amit sikeresen átültetett túl sok ember fejébe a Tisza Párt. Ezt most elintézte azzal, hogy »nem, nem voltam az«. De mégis miért gondolhattuk azt, hogy ő mégiscsak oroszpárti? (…) A 2026-os évértékelőjén például azt mondta, hogy »akik szeretik a szabadságot, azoknak nem Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk«, Putyin kritikája pedig szerinte színvonaltalan politikai megközelítés. Ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint oroszpártiság, főleg egy olyan helyzetben, mikor az Európai Unió gyakorlatilag háborút vív Oroszországgal.”
Mit gondoljunk Szijjártó Péter új, BYD-s állásáról?
Ablonczy Bálint: „Nagyon súlyos szuverenitási kérdés. (…) Joggal merül fel, hogy egészen pontosan kinek, minek és hogyan is dolgozott Szijjártó Péter? Tehát ha annál a cégnél köt ki, ott tartanak számot az ő tudására, kapcsolatrendszerére, amely cég az egyik első számú kedvezményezettje volt az általa arca-névvel vállalt külgazdasági politikának, akkor jogosan merül fel: vajon az egyéni érdek, a BYD-érdek, a kínai ipar érdeke, az orosz érdek vezényelte-e a magyar külpolitikát, vagy a magyar érdek és a magyar szuverenitás? Nem lehet ezt fél kézzel lesöpörni.”
Lesz-e 1000 forint a benzin az iráni háború miatt?
Magyari Péter: „Emelkedésre van esély, de azt hiszem, hogy az 1000 forintot nem fogja elérni. Nagyon látszik, hogy a Trump-kormányzat – akármennyi irracionalitás és őrület érkezik felőlük, és retorikában akármennyire hajmeresztőek is a dolgok – eddig nagyon ügyesen csinálta a kötéltáncot. Mindig megoldották, hogy lefelé induljon el az olajár egy-egy meglódulás után. Talán lehet abban bízni, hogy erre vigyáznak továbbra is. Ha muszáj tippelnem, akkor azt mondom, hogy 750 fölé nem megy.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.30.
Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.
Részletek a műsorból:
Mik a tanulságai Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének?
Ablonczy Bálint: „Komikus lett volna, ha most elmondja, hogy a világ milyen irányba megy, miközben ő Magyarországon egy 19-21 százalékos pártnak az elnöke. (…) Abból, hogy teljesen visszaszorult a világpolitikai elmélkedés és az Európa jövőjével kapcsolatos bölcsködés, az volt a benyomásom, hogy hosszú időre alapvetően egy belpolitikai értékeléssorozat kezdődik; a további Tusnádokon, amennyiben lesznek, Orbán Viktor erre fog összpontosítani.”
Magyari Péter: „Megpróbálta újrakeretezni, részben -értelmezni a saját korábbi álláspontjait. Mintegy kikérte magának, hogy ő nem volt soha oroszpárti, ő mindig magyarpárti volt, és ez a 2026-os parlamenti választási kampány egyik nagy hazugsága volt, amit sikeresen átültetett túl sok ember fejébe a Tisza Párt. Ezt most elintézte azzal, hogy »nem, nem voltam az«. De mégis miért gondolhattuk azt, hogy ő mégiscsak oroszpárti? (…) A 2026-os évértékelőjén például azt mondta, hogy »akik szeretik a szabadságot, azoknak nem Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk«, Putyin kritikája pedig szerinte színvonaltalan politikai megközelítés. Ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint oroszpártiság, főleg egy olyan helyzetben, mikor az Európai Unió gyakorlatilag háborút vív Oroszországgal.”
Mit gondoljunk Szijjártó Péter új, BYD-s állásáról?
Ablonczy Bálint: „Nagyon súlyos szuverenitási kérdés. (…) Joggal merül fel, hogy egészen pontosan kinek, minek és hogyan is dolgozott Szijjártó Péter? Tehát ha annál a cégnél köt ki, ott tartanak számot az ő tudására, kapcsolatrendszerére, amely cég az egyik első számú kedvezményezettje volt az általa arca-névvel vállalt külgazdasági politikának, akkor jogosan merül fel: vajon az egyéni érdek, a BYD-érdek, a kínai ipar érdeke, az orosz érdek vezényelte-e a magyar külpolitikát, vagy a magyar érdek és a magyar szuverenitás? Nem lehet ezt fél kézzel lesöpörni.”
Lesz-e 1000 forint a benzin az iráni háború miatt?
Magyari Péter: „Emelkedésre van esély, de azt hiszem, hogy az 1000 forintot nem fogja elérni. Nagyon látszik, hogy a Trump-kormányzat – akármennyi irracionalitás és őrület érkezik felőlük, és retorikában akármennyire hajmeresztőek is a dolgok – eddig nagyon ügyesen csinálta a kötéltáncot. Mindig megoldották, hogy lefelé induljon el az olajár egy-egy meglódulás után. Talán lehet abban bízni, hogy erre vigyáznak továbbra is. Ha muszáj tippelnem, akkor azt mondom, hogy 750 fölé nem megy.”
MAGYAR GYÖRGY: A FIDESZ MOST AZT KÉRI SZÁMON, AMIT TIZENHAT ÉVEN ÁT MAGA SZÁMOLT FEL
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.29.
Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.
Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét
Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.
Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.
Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.
Visszanyalhatnak a saját szabályok
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.
Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.
Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.
A szerepek felcserélődtek a magyar politikában
A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.
"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.
Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.29.
Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.
Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét
Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.
Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.
Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.
Visszanyalhatnak a saját szabályok
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.
Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.
Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.
A szerepek felcserélődtek a magyar politikában
A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.
"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.
Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.
ROGÁN ANTAL TÉNYLEG DÉL-AMERIKÁBA MENEKÜLT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.29.
Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!
00:00 - 00:56 Beköszön
00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier
06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.29.
Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!
00:00 - 00:56 Beköszön
00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier
06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás
57:51Elköszön
ORBÁN LEGNAGYOBB HÚZÁSA, MOST A FIDESZRE ÜTHET VISSZA
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
Orbán legnagyobb húzása, most a Fideszre üthet vissza.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
Orbán legnagyobb húzása, most a Fideszre üthet vissza.
SZABÓ ANDREA: A FIDESZ SORSA ORBÁN VIKTOR SORSÁN MÚLIK
SZINTEN TÚL PODCAST
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.29.
Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.
Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.
Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.29.
Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.
Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.
Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.
00:00 Intro
02:00 A Tisza megtorpanása
08:04 Kinek sok a triggerelés?
11:39 A Tisza karakterei
13:33 Mit vár el a társadalom?
16:46 Hogy áll a keretezési verseny?
19:12 Mit van a Tisza szavazók fejében?
21:52 Őszig tart a türelem
25:57 Őszinte beszéd a társadalommal
29:00 A Tisza szavazók elkötelezettsége
32:13 Visszatérhet a Fidesz?
34:32 Nem menthető a Fidesz-brand
37:11 Orbán Viktor sorsán múlik a Fidesz sorsa
41:49 A választási korhatár leszállítása
49:48 Generációk konfliktusa
53:37 A Fidesz és a fiatalok konfliktusa
KORÁBBI LEGFŐBB ÜGYÉSZ: POLT PÉTER KÖVETKEZHET - ORBÁN SEM ÉRINTHETETLEN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.29.
Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.29.
Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.
2026. július 29., szerda
MEGPRÓBÁLT ÚGY SAKKOZNI A PÁRTJÁN BELÜL, MINT KORÁBBAN ORBÁN, AZTÁN AZ ARCÁBA ROBBANT AZ EGÉSZ
TELEX
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2026.07.29.
„Reménykedett, hogy néhány tag megváltoztatja a döntését, fel akart ajánlani befutó helyeket a választások előtt”, ezzel visszacsábítani a szakadárokat a Jog és Igazságosságba (PiS) – mondta a Telexnek Michał Kokot, a Gazeta Wyborcza újságírója Jarosław Kaczyński PiS-alapító és -elnök keddi lépéseiről. Szerdára végleg eldőlt, hogy a korábbi PiS-es kormányfő, Mateusz Morawiecki, valamint a párt közel 40 képviselője és szenátora új frakciót hoz létre.
Kokot szerint Kaczyński Morawieckire próbálja majd tolni a felelősséget a kialakult helyzet miatt. Kaczyński kedd délután 5-re hívta össze a politikai bizottságot a pártból egy ideje már kikacsintó szakadárok ügyében. A korábbi ultimátumai ellenére azonban nem akarta azonnal kizárni azonnal Morawieckit és embereit, inkább azt javasolta, hogy az érintett 44 politikus ügye a párt fegyelmi testületéhez kerüljön. Az több hét lesz, mire ők döntenek – mondta Kokot. Morawiecki azonban nem akart belemenni a játékba, ezért is jelentette be szerdán a saját frakció megalakítását.
„Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy parlamenti klubot” – reagált a parlament alsóházában, a szejmben Morawiecki. Új klubja, magyarul frakciója, a Fejlődés Plusz (Rozwój Plus) valóban szerves fejlődés eredménye:
„Az utóbbi időben nagyon furcsa, teljesen felesleges pártjátékoknak lehettünk tanúi. A jövőbe akarunk tekinteni, és a lengyelek jólétéért, egy erős hadseregért és a lengyelek erős kulturális identitásáért akarunk harcolni. Nem akarunk pártviszályokba keveredni” – mondta az Onet beszámolója szerint. „Két lépést előre, egyet hátra, majd fordítva” – jellemezte a PiS vezetésének mozgását, hozzátéve, „az igazi megosztók, ezek a cselszövők továbbra is így fognak viselkedni”.
Morawiecki is felhozta az utóbbi napokban sokat hallott „kéttüdős” hasonlatot. Eszerint a párt két tüdeje a mérsékelt és a keményvonalasabb irányzat, és utóbbi köré kellett volna szerveződnie, de ő más utat választott. Azt mondta, nem érdeklik a szakadárok ellen folyamatban lévő eljárások, ahogy az sem, hogy egyes jogászok szerint a kilépni készülők még a PiS tagjai-e, vagy sem. A volt kormányfő azt is világossá tette, hogy változatlanul támadni akarják „Donald Tusk nagyon rossz kormányát”, és felhívni a figyelmet „azokra a hibákra, szabálytalanságokra és csalásokra, amiket ez a kormány elkövet”...
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2026.07.29.
Kokot szerint Kaczyński Morawieckire próbálja majd tolni a felelősséget a kialakult helyzet miatt. Kaczyński kedd délután 5-re hívta össze a politikai bizottságot a pártból egy ideje már kikacsintó szakadárok ügyében. A korábbi ultimátumai ellenére azonban nem akarta azonnal kizárni azonnal Morawieckit és embereit, inkább azt javasolta, hogy az érintett 44 politikus ügye a párt fegyelmi testületéhez kerüljön. Az több hét lesz, mire ők döntenek – mondta Kokot. Morawiecki azonban nem akart belemenni a játékba, ezért is jelentette be szerdán a saját frakció megalakítását.
„Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy parlamenti klubot” – reagált a parlament alsóházában, a szejmben Morawiecki. Új klubja, magyarul frakciója, a Fejlődés Plusz (Rozwój Plus) valóban szerves fejlődés eredménye:
a Jog és Igazságosság túlzott szélsőjobbra tolódásától megcsömörlött Morawiecki helyzete nyárra tarthatatlanná vált.
„Az utóbbi időben nagyon furcsa, teljesen felesleges pártjátékoknak lehettünk tanúi. A jövőbe akarunk tekinteni, és a lengyelek jólétéért, egy erős hadseregért és a lengyelek erős kulturális identitásáért akarunk harcolni. Nem akarunk pártviszályokba keveredni” – mondta az Onet beszámolója szerint. „Két lépést előre, egyet hátra, majd fordítva” – jellemezte a PiS vezetésének mozgását, hozzátéve, „az igazi megosztók, ezek a cselszövők továbbra is így fognak viselkedni”.
Morawiecki is felhozta az utóbbi napokban sokat hallott „kéttüdős” hasonlatot. Eszerint a párt két tüdeje a mérsékelt és a keményvonalasabb irányzat, és utóbbi köré kellett volna szerveződnie, de ő más utat választott. Azt mondta, nem érdeklik a szakadárok ellen folyamatban lévő eljárások, ahogy az sem, hogy egyes jogászok szerint a kilépni készülők még a PiS tagjai-e, vagy sem. A volt kormányfő azt is világossá tette, hogy változatlanul támadni akarják „Donald Tusk nagyon rossz kormányát”, és felhívni a figyelmet „azokra a hibákra, szabálytalanságokra és csalásokra, amiket ez a kormány elkövet”...
IGENCSAK ÉRDEKLŐDNEK A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBAN A VOLT NAV-ELNÖK ROKONAINAK ÁLLAMKINCSTÁROS BIZNISZE IRÁNT
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2026.07.29.
Hivatalos vizsgálatot indíthat a Pénzügyminisztérium az államkincstár és a korábbi NAV-elnök családi cégének összefonódása miatt.
Részletes tényfeltáró és jogi elemzés készült a Pénzügyminisztériumnak a Magyar Államkincstár (MÁK), illetve a nyugdíjfolyósító informatikai kiszolgáltatottságáról, a legfrissebb 150 millió forintos megbízásról, a verseny nélküli közbeszerzésekről, valamint a tulajdonosi-személyi összefonódásokról, amelyeket a Népszava korábban több cikkben is bemutatott. A lapunkhoz eljutott információk szerint a feltárt helyzet „kifejezett szakmai és hatósági érdeklődést váltott ki” a Kármán András vezette tárcánál.
Az elemzés rendszerszintű veszélyhelyzetként írja le a kincstári informatikai rendszer részeként működő GovSys iratkezelő rendszert. A fejlesztés és az üzemeltetés eszerint súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat mutat, amelyek kimeríti a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúját, ráadásul olyan mértékű informatikai kiszolgáltatottságot idéznek elő, amely nemzetbiztonsági kockázatként is értelmezhetőek. Korábbi jelentéseiben egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet arra, hogy
A jelentés írói szerint a New Age Software (NAS) Kft. és a hozzá szorosan kapcsolódó Professzionál Informatikai Zrt. évtizedes beágyazottsággal, közbeszerzési eljárások szisztematikus megkerülésével tart fenn kizárólagos pozíciót a nyugdíj-ügyviteli és iratkezelési piacon. Ahogy arról lapunk elsőként számolt be, a MÁK idén júliusban újabb 150 millió forintos szolgáltatási keretszerződést kötött a NAS Kft.-vel a GovSys rendszer üzemeltetésére, miután az előző ugyanerre kötött 348 millió forintos kontraktus januárban lejárt. A cégnek ezenfelül van egy másik jelenleg is hatályos határozatlan időre szóló vállalkozási keretszerződése is jogszabálykövetésre 529,4 millió forint értékben. A lapunkhoz eljutott elemzés szerint a teljesítési igazolásokban és elszámolásokban szereplő munkaórák túlzóak. A cég számos MÁK-nál nyilvántartott korábbi szerződése között akad 1,3 milliárdról szóló is „informatikai karbantartás támogatására, személyzet biztosítására”...
Szerző: SZALAI ANNA
2026.07.29.
Részletes tényfeltáró és jogi elemzés készült a Pénzügyminisztériumnak a Magyar Államkincstár (MÁK), illetve a nyugdíjfolyósító informatikai kiszolgáltatottságáról, a legfrissebb 150 millió forintos megbízásról, a verseny nélküli közbeszerzésekről, valamint a tulajdonosi-személyi összefonódásokról, amelyeket a Népszava korábban több cikkben is bemutatott. A lapunkhoz eljutott információk szerint a feltárt helyzet „kifejezett szakmai és hatósági érdeklődést váltott ki” a Kármán András vezette tárcánál.
Az elemzés rendszerszintű veszélyhelyzetként írja le a kincstári informatikai rendszer részeként működő GovSys iratkezelő rendszert. A fejlesztés és az üzemeltetés eszerint súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat mutat, amelyek kimeríti a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúját, ráadásul olyan mértékű informatikai kiszolgáltatottságot idéznek elő, amely nemzetbiztonsági kockázatként is értelmezhetőek. Korábbi jelentéseiben egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet arra, hogy
a kincstári informatikai rendszerek „több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek”, ami sérülékennyé és korrupciógyanússá teszi az állam legkritikusabb adataihoz kapcsolódó szoftverek felügyeletét.
A jelentés írói szerint a New Age Software (NAS) Kft. és a hozzá szorosan kapcsolódó Professzionál Informatikai Zrt. évtizedes beágyazottsággal, közbeszerzési eljárások szisztematikus megkerülésével tart fenn kizárólagos pozíciót a nyugdíj-ügyviteli és iratkezelési piacon. Ahogy arról lapunk elsőként számolt be, a MÁK idén júliusban újabb 150 millió forintos szolgáltatási keretszerződést kötött a NAS Kft.-vel a GovSys rendszer üzemeltetésére, miután az előző ugyanerre kötött 348 millió forintos kontraktus januárban lejárt. A cégnek ezenfelül van egy másik jelenleg is hatályos határozatlan időre szóló vállalkozási keretszerződése is jogszabálykövetésre 529,4 millió forint értékben. A lapunkhoz eljutott elemzés szerint a teljesítési igazolásokban és elszámolásokban szereplő munkaórák túlzóak. A cég számos MÁK-nál nyilvántartott korábbi szerződése között akad 1,3 milliárdról szóló is „informatikai karbantartás támogatására, személyzet biztosítására”...
A REMÉNY KÉZBESÍTŐI – ÉLETVESZÉLYBEN DOLGOZNAK AZ UKRÁN FRONTPOSTÁSOK
VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.29.
Hiába tart több mint 1600 napja a nagyléptékű háború Ukrajnában, a normalitás jelei a front közelében is megvannak még. Működik például a posta. A Válasz Online riportere az oroszok által megszállt Kinburn-félszigettel szembeni partszakasz falvaiba kísérte el az ukrán állami posta két dolgozóját Mikolajiv megyében. Riport állhatatosságról, szorgalomról – meg némi reményvesztettségről.
3653 hrivnya 41 kopijka. 25 737 forint. Cikkünk írásakor legalábbis. Tavaly ilyenkor 29 700 volt. 2022. február 24-én meg 39 200. Mindegy, mennyit ér, a néni a falu közepén várja a kézbesítőt. Aki huszonharmadik éve ugyanaz. Jelenség. Ráadásul még hajlandó idejönni. Kis pletykálás a padon, aztán végre megérkezik. Előveszi a bezacskózott bankjegyeket, majd gondosan leszámolja a summát. Egyhavi nyugdíjat. „Raz, dva, tri, csotiri. Raz, dva, tri, csotiri” – a bankjegyek diszkréten gyűlnek az asztalon. Hrihorij Szkovoroda, Leszja Ukrajinka, Tarasz Sevcsenko: az ukrán irodalom nagyjai most az 500-as, 200-as és 100-as papírpénzre nyomtatva okoznak katarzist. Más öröm nemigen van...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.29.
3653 hrivnya 41 kopijka. 25 737 forint. Cikkünk írásakor legalábbis. Tavaly ilyenkor 29 700 volt. 2022. február 24-én meg 39 200. Mindegy, mennyit ér, a néni a falu közepén várja a kézbesítőt. Aki huszonharmadik éve ugyanaz. Jelenség. Ráadásul még hajlandó idejönni. Kis pletykálás a padon, aztán végre megérkezik. Előveszi a bezacskózott bankjegyeket, majd gondosan leszámolja a summát. Egyhavi nyugdíjat. „Raz, dva, tri, csotiri. Raz, dva, tri, csotiri” – a bankjegyek diszkréten gyűlnek az asztalon. Hrihorij Szkovoroda, Leszja Ukrajinka, Tarasz Sevcsenko: az ukrán irodalom nagyjai most az 500-as, 200-as és 100-as papírpénzre nyomtatva okoznak katarzist. Más öröm nemigen van...
A KULTÚRAROMBOLÁS ÉS A KORRUPCIÓ TALÁLKOZÁSA ORBÁN VIKTOR BONCASZTALÁN
PUZSÉR RÓBERT VIDEÓ
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2026.07.29.
A kultúrarombolás és a korrupció találkozása Orbán Viktor boncasztalán.
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2026.07.29.
A kultúrarombolás és a korrupció találkozása Orbán Viktor boncasztalán.
LACZÓ ADRIENN: ORBÁNT ÜGYVÉDKÉNT NEM VÉDENÉM
KLUBRÁDIÓ / VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.29.
A Vágjunk a Közepébe! új adásának vendége Laczó Adrienn ügyvéd, korábban - 24 éven át - bíró, akit nemrégiben még köztársasági elnöknek is javasoltak. Mint mondja, az az igazságszolgáltatás, amelyben ő sokáig dolgozott, már nem létezik, ugyanakkor nemcsak sok tisztességes bíró, hanem számos olyan, kiváló ügyész is dolgozik még a rendszerben, aki politikailag nem érintett az elmúlt 16 év eseményeiben. Ezért képesnek tartja az egész szervezetet arra, hogy a várható elszámoltatások súlyos feladataival megbirkózzon. Arra viszont nemet mondana ügyvédként, ha a volt miniszterelnök őt kérné fel a védelmére. Az ukrán pénzszállítók képviseletét némi töprengés után vállalták el az ügyvédi irodában, mert biztosak voltak abban, hogy az akció szálai a legmagasabb szintekig vezetnek, de éppen ez lehet az a banánhéj, amelyen a legfőbb döntéshozók elcsúsznak.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.29.
A Vágjunk a Közepébe! új adásának vendége Laczó Adrienn ügyvéd, korábban - 24 éven át - bíró, akit nemrégiben még köztársasági elnöknek is javasoltak. Mint mondja, az az igazságszolgáltatás, amelyben ő sokáig dolgozott, már nem létezik, ugyanakkor nemcsak sok tisztességes bíró, hanem számos olyan, kiváló ügyész is dolgozik még a rendszerben, aki politikailag nem érintett az elmúlt 16 év eseményeiben. Ezért képesnek tartja az egész szervezetet arra, hogy a várható elszámoltatások súlyos feladataival megbirkózzon. Arra viszont nemet mondana ügyvédként, ha a volt miniszterelnök őt kérné fel a védelmére. Az ukrán pénzszállítók képviseletét némi töprengés után vállalták el az ügyvédi irodában, mert biztosak voltak abban, hogy az akció szálai a legmagasabb szintekig vezetnek, de éppen ez lehet az a banánhéj, amelyen a legfőbb döntéshozók elcsúsznak.
KI LESZ A KÖVETKEZŐ? - A MAGYAROK NAGY RÉSZE NEM TUDJA, KI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
KLIKKTV
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.07.29.
Valóban hibázott Magyar Péter a köztársasági elnök jelölésének kezelésével? Mi vezetett Polgár Judit visszalépéséhez, és milyen politikai következményei lehetnek az elmúlt napok eseményeinek? A Vanília Puccs vendégei, Bedő Dávid, Horn Gábor és Juhász Bence részletesen elemzik, hogyan alakult a TISZA elnökjelölési folyamata, miért váltott ki ekkora társadalmi vitát a jelölés, és helyes döntés volt-e a nyilvános társadalmi egyeztetés kezdeményezése. Szó esik arról is, hogy mennyire fontos a köztársasági elnök személye a magyar politikai rendszerben, valóban szükség van-e jogász államfőre, valamint arról, hogyan hat a folyamatos politikai címkézés a közéletre. A beszélgetésben felmerül Magyar Péter bocsánatkérése, a TISZA stratégiája, a társadalmi megosztottság, valamint az is, milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie egy olyan köztársasági elnöknek, aki képes lehet hidat építeni a politikai táborok között.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.07.29.
Valóban hibázott Magyar Péter a köztársasági elnök jelölésének kezelésével? Mi vezetett Polgár Judit visszalépéséhez, és milyen politikai következményei lehetnek az elmúlt napok eseményeinek? A Vanília Puccs vendégei, Bedő Dávid, Horn Gábor és Juhász Bence részletesen elemzik, hogyan alakult a TISZA elnökjelölési folyamata, miért váltott ki ekkora társadalmi vitát a jelölés, és helyes döntés volt-e a nyilvános társadalmi egyeztetés kezdeményezése. Szó esik arról is, hogy mennyire fontos a köztársasági elnök személye a magyar politikai rendszerben, valóban szükség van-e jogász államfőre, valamint arról, hogyan hat a folyamatos politikai címkézés a közéletre. A beszélgetésben felmerül Magyar Péter bocsánatkérése, a TISZA stratégiája, a társadalmi megosztottság, valamint az is, milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie egy olyan köztársasági elnöknek, aki képes lehet hidat építeni a politikai táborok között.
NEM MONDOK LE! - WINDISCH LÁSZLÓ A DELLÁBAN | 24.HU
DELLA / 24.HU PODCAST
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.07.29.
A Fidesz kampányköltései ellenőrzésének része lesz az NKA-botrány - derül ki az Állami Számvevőszék elnökével készült interjúnkból.
00:00:00 Adáskezdés
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.07.29.
A Fidesz kampányköltései ellenőrzésének része lesz az NKA-botrány - derül ki az Állami Számvevőszék elnökével készült interjúnkból.
00:00:00 Adáskezdés
00:01:27 Le lehet mondatni az ÁSZ elnökét?
00:07:04 Meg tudják puccsolni a kormányt az állami hivatalnokok?
00:13:07 Hogy loptak, és mit nem láttak a számvevők?
00:16:35 Biró Ferenc elmozdításáról: szerencsétlen jogi helyzet
00:23:54 Méltánytalan volt Sulyok Tamás elmozdítása?
00:31:25 Jogszabályok módosításával kényszerítik távozásra Windisch Lászlót?
00:38:53 NKA-botrány: kampányfinanszírozás volt?
00:48:26 Hol tart a jegybankbotrány felgöngyölítése?
ÉLŐ: INDULHAT A FIDESZ-ÉRA GYERMEKVÉDELMI BOTRÁNYAINAK FELTÁRÁSA
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.07.29.
Elkezdi munkáját a parlament Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottsága. Az Országgyűlés azért hozta létre a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságot, hogy feltárja a kegyelmi botrány felelőseit, kivizsgálja a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű válságát, és átfogó javaslatokat dolgozzon ki a gyermekek biztonságának megerősítésére.
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: KONTROLL
2026.07.29.
Elkezdi munkáját a parlament Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottsága. Az Országgyűlés azért hozta létre a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságot, hogy feltárja a kegyelmi botrány felelőseit, kivizsgálja a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű válságát, és átfogó javaslatokat dolgozzon ki a gyermekek biztonságának megerősítésére.
ITT NÉZHETŐ MEG
ÜLÉSEZIK A VÉGREHAJTÁSI VISSZAÉLÉSEKET FELTÁRÓ VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG
YOUTUBE / ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
Szerző: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.07.29.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
Szerző: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.07.29.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
VAN BEUTALÓ, MÉG SINCS IDŐPONT – ÍGY MŰKÖDIK A LÁTHATATLAN VÁRÓLISTA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN - AKI ÜGYES ÉS KITARTÓ, BEJUT – AKI NEM, AZ LEMORZSOLÓDIK
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.07.29.
Hiába van érvényes beutaló, az online rendszerben leginkább nincs időpont, aki pedig telefonon is próbálkozik gyakran azt a választ kapja: „próbálja holnap”. A Medical Online újságírója, Tarcza Orsolya több kórház, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium válaszai alapján mutatja be, mi áll az úgynevezett „láthatatlan várólisták” hátterében.
Az írás szerint az EgészségAblakban sok esetben azért nem láthatók időpontok, mert a rendelők csak korlátozott számú új előjegyzést nyitnak meg naponta, amelyek percek alatt betelnek. A digitális infrastruktúra létezik, a beteg útja azonban nem a digitális rendszeren át vezet. Az EgészségAblak és a JIR működik, kötelező feltölteni az időpontokat – mégis a betegek telefonálnak, e-maileznek, és „holnap” ígérettel verik át őket. Vagyis a modernizáció formailag megvalósult,
Ez az a szakadék, amelyet a cikk „fantomvárólistáknak” nevez – látható a tünete, láthatatlan az adatbázisban.
A tanulsága a gyakorlatnak a kapacitás és az ellátási felelősség egymásnak feszítése. A cikkből kiderül az is, hogy a kórházak nem önkényesen zárnak el időpontokat – Kistarcsán például ugyanazok az orvosok látják a fekvőbetegosztályt, adják az ügyeletet és biztosítják a 24 órás endoszkópos készenlétet. A kapacitás 70–80 százalékát kontrollra visszarendelt betegek foglalják el, a publikus időpontok másfél óra alatt elfogynak. Azaz az időpontfoglalás csapdája, hogy
Így aki ügyes és kitartó, bejut – aki nem, az lemorzsolódik...
Szerző: DANÓ ANNA
2026.07.29.
Az írás szerint az EgészségAblakban sok esetben azért nem láthatók időpontok, mert a rendelők csak korlátozott számú új előjegyzést nyitnak meg naponta, amelyek percek alatt betelnek. A digitális infrastruktúra létezik, a beteg útja azonban nem a digitális rendszeren át vezet. Az EgészségAblak és a JIR működik, kötelező feltölteni az időpontokat – mégis a betegek telefonálnak, e-maileznek, és „holnap” ígérettel verik át őket. Vagyis a modernizáció formailag megvalósult,
a beteg gyakorlata azonban változatlan: az időpontot nem a rendszer adja, hanem a beteg szerzi meg napi próbálkozásokkal.
Ez az a szakadék, amelyet a cikk „fantomvárólistáknak” nevez – látható a tünete, láthatatlan az adatbázisban.
A tanulsága a gyakorlatnak a kapacitás és az ellátási felelősség egymásnak feszítése. A cikkből kiderül az is, hogy a kórházak nem önkényesen zárnak el időpontokat – Kistarcsán például ugyanazok az orvosok látják a fekvőbetegosztályt, adják az ügyeletet és biztosítják a 24 órás endoszkópos készenlétet. A kapacitás 70–80 százalékát kontrollra visszarendelt betegek foglalják el, a publikus időpontok másfél óra alatt elfogynak. Azaz az időpontfoglalás csapdája, hogy
a szakorvosi ellátást keresők száma folyamatosan meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, és ezt a feszültséget a rendszer nem a várólista átlátható kezelésével oldja fel, hanem a betegek egyéni kreativitására hárítja.
Így aki ügyes és kitartó, bejut – aki nem, az lemorzsolódik...
„A FELVÉTELI A LEGJOBB SZÁNDÉK MELLETT IS TÖKÉLETLEN ESZKÖZ” – FOLYTATÓDIK AZ OKTATÁSI VITA
VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: KELENHEGYI ANDOR
2026.07.29.
Hogyan segítjük elő, hogy a kiválasztott tehetség a lehető legjobban kiaknázza a rendelkezésére álló lehetőségeket? Kelenhegyi Andor szerint erre a kérdésre kellene inkább válaszolni ahelyett, hogy a felvételikről vitatkozunk. „A tehetséggondozás legfontosabb kérdése ugyanis nem az, hogy kiket választunk ki tizenkét évesen, hanem az, hogy kik maradnak kíváncsiak húsz évvel később is.” A Milestone Intézet oktatási igazgatója a Válasz Online-on futó vitához szól hozzá.
Az elmúlt hetek érdekes, színvonalas vitával ajándékozták meg a magyar társadalmat. A Válasz Online hasábjain egy hármas interjúban Kende Ágnes oktatásszociológus, valamint Kampós András és Horváth Bálint gimnáziumigazgatók vitatkoztak a korai szelekció és az elitgimnáziumok szerepéről. Erre válaszul egy vitacikkben Halácsy Péter fogalmazta meg a magyar középiskolai rendszer egyik nagy problémáját: hogy az eredendően helyi igények kielégítésére létrehozott középiskolai felvételi az elmúlt évtizedekben nemcsak az elit reprodukciójának eszközévé, de egyúttal a társadalom egészét formáló erővé vált.
A Milestone Intézetben az elmúlt tizenöt évben több mint kétezer, közel kétszáz magyarországi iskolából érkező középiskolással dolgoztunk együtt. Így nemcsak a felvételi időszakban látjuk őket, hanem későbbi, egyetemi és szakmai pályájuk kezdetén is.
A Válasz Online-vita résztvevői – nézetkülönbségeik ellenére – ugyanabból a feltételezésből indultak ki. Valamennyien a kiválasztás pillanatát illetve eljárását tekintették a legfontosabbnak. Arról gondolkodtak, hogyan és milyen életkorban kerülnek be egy elitintézménybe a diákok. Miközben a vita szinte teljes egészében a belépés feltételeiről szólt, jóval kevesebb szó esett arról, ami ezután következik.
Egy felvételi – a legjobb szándék mellett is – tökéletlen eszköz a potenciál felmérésére.
Ez a probléma a középiskolákat éppúgy sújtja, ahogy az egyetemeket, sőt, minket a Milestone-ban is. Egyrészt a dinamikusan változó képességeket egyetlen időpillanatra redukálja: azt vizsgálja, hogy február 5-én vagy éppen 6-án milyen teljesítményt nyújt egy jelentkező. Másrészt a méltányosság jegyében előre tájékoztatja a résztvevőket az értékelés paramétereiről, tehát a felvételi feladatairól. Ezzel akaratlanul is helyzetbe hozza azokat, akiknek több anyagi, időbeli erőforrásuk van, hogy az előre meghatározott feladattípusokban gyakorlatot szerezzenek. Harmadrészt: szinte semmilyen információt nem gyűjt a résztvevők hosszú távú motivációiról (azon túl, hogy a felvételi vizsgán minél jobb eredményt szeretnének elérni). Egyetlen felvételi sem tudja megmondani, hogy egy-egy jelentkezőt mi fog húsz vagy harminc évesen tanulásra, alkotásra, a közt (is) szolgáló teljesítményre ösztönözni.
A kiválasztás azonban csak a történet kezdete. Egy felvételi vizsga arról dönt, hogy kiknek biztosítunk több figyelmet, több lehetőséget, több inspirációt és nagyobb szabadságot. Éppen ezért minden szelekció mögött ott húzódik egy másik, fontosabb kérdés is:
Azt hiszem, sokkal inkább erről kellene beszélgetni...
Szerző: KELENHEGYI ANDOR
2026.07.29.
Az elmúlt hetek érdekes, színvonalas vitával ajándékozták meg a magyar társadalmat. A Válasz Online hasábjain egy hármas interjúban Kende Ágnes oktatásszociológus, valamint Kampós András és Horváth Bálint gimnáziumigazgatók vitatkoztak a korai szelekció és az elitgimnáziumok szerepéről. Erre válaszul egy vitacikkben Halácsy Péter fogalmazta meg a magyar középiskolai rendszer egyik nagy problémáját: hogy az eredendően helyi igények kielégítésére létrehozott középiskolai felvételi az elmúlt évtizedekben nemcsak az elit reprodukciójának eszközévé, de egyúttal a társadalom egészét formáló erővé vált.
A Milestone Intézetben az elmúlt tizenöt évben több mint kétezer, közel kétszáz magyarországi iskolából érkező középiskolással dolgoztunk együtt. Így nemcsak a felvételi időszakban látjuk őket, hanem későbbi, egyetemi és szakmai pályájuk kezdetén is.
A Válasz Online-vita résztvevői – nézetkülönbségeik ellenére – ugyanabból a feltételezésből indultak ki. Valamennyien a kiválasztás pillanatát illetve eljárását tekintették a legfontosabbnak. Arról gondolkodtak, hogyan és milyen életkorban kerülnek be egy elitintézménybe a diákok. Miközben a vita szinte teljes egészében a belépés feltételeiről szólt, jóval kevesebb szó esett arról, ami ezután következik.
Egy felvételi – a legjobb szándék mellett is – tökéletlen eszköz a potenciál felmérésére.
Ez a probléma a középiskolákat éppúgy sújtja, ahogy az egyetemeket, sőt, minket a Milestone-ban is. Egyrészt a dinamikusan változó képességeket egyetlen időpillanatra redukálja: azt vizsgálja, hogy február 5-én vagy éppen 6-án milyen teljesítményt nyújt egy jelentkező. Másrészt a méltányosság jegyében előre tájékoztatja a résztvevőket az értékelés paramétereiről, tehát a felvételi feladatairól. Ezzel akaratlanul is helyzetbe hozza azokat, akiknek több anyagi, időbeli erőforrásuk van, hogy az előre meghatározott feladattípusokban gyakorlatot szerezzenek. Harmadrészt: szinte semmilyen információt nem gyűjt a résztvevők hosszú távú motivációiról (azon túl, hogy a felvételi vizsgán minél jobb eredményt szeretnének elérni). Egyetlen felvételi sem tudja megmondani, hogy egy-egy jelentkezőt mi fog húsz vagy harminc évesen tanulásra, alkotásra, a közt (is) szolgáló teljesítményre ösztönözni.
A kiválasztás azonban csak a történet kezdete. Egy felvételi vizsga arról dönt, hogy kiknek biztosítunk több figyelmet, több lehetőséget, több inspirációt és nagyobb szabadságot. Éppen ezért minden szelekció mögött ott húzódik egy másik, fontosabb kérdés is:
hogyan segítjük elő azt, hogy a kiválasztott tehetség a lehető legjobban kiaknázza a rendelkezésére álló lehetőségeket?
Azt hiszem, sokkal inkább erről kellene beszélgetni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)