A KORÁBBI ALKOTMÁNYBÍRÓ SZERINT A KÚRIA ALÁ KELL TELEPÍTENI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.05.03.

A KLIKK TV Mélyvíz című műsorában Vörös Imre egykori alkotmánybíró brutális őszinteséggel beszél az autoriter rendszer lebontásáról, az Alaptörvény azonnali módosításáról és a jogállam visszaépítésének valódi esélyeiről. Vajon tényleg elég egy kétharmados többség ahhoz, hogy mindent újraírjanak? És mi történik, ha ezt nem teszik meg azonnal?

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy: 

⚡ Miért „taposóaknák” az Alaptörvényben lévő szabályok? 

⚡ Valóban meg kell szüntetni az Alkotmánybíróságot? 

⚡ Visszaszerezhető-e a „lopott vagyon”? 

⚡ Miért bukhat el minden, ha nincs azonnali cselekvés?

👉 Ez nem egy szokványos politikai beszélgetés – ez egy kemény diagnózis Magyarország jogi és hatalmi rendszeréről.

📢 Ha érdekel, mi jöhet egy kormányváltás után, és hogyan lehet lebontani egy kiépült rendszert, ezt a videót látnod kell! 

👍 Iratkozz fel, oszd meg, és támogasd a független tartalmakat! Közösségi gyűjtést szervezünk a csatorna fennmaradása érdekében! Kérünk Téged, támogasd a Klikk TV-t az alábbi linken keresztül: https://4fund.com/hu/4d583e

ITT NÉZHETŐ MEG

MI LESZ MÉSZÁROS LŐRINCCEL? HOGYAN BONTHATÓ LE A NER GAZDASÁGI BIRODALMA?

JELEN HETILAP PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.05.03.

Tizenhat évnyi hatalomgyakorlás után a NER nem csupán a politikai intézményrendszert, hanem a magyar gazdaság minden szövetét elfoglalta az élelmiszeripartól kezdve a mezőgazdaságig. De mi történik a bukás után? Hogyan lehet úgy kiszorítani Mészáros Lőrincet és a "nemzeti tőkésosztályt", hogy közben ne omoljon össze a magyar gazdaság?

A legújabb Jelenleg podcastban Vető Balázs szociológus-politológus és Tóth Ákos a kormányváltás utáni legégetőbb és legveszélyesebb dilemmát elemzi. Mészáros Lőrinc cégbirodalma 60 ezer embert foglalkoztat – ez önmagában egy Kaposvár méretű város. Ott van az MBH Bank, az ország második legnagyobb pénzintézete: ha itt bármi megrendül, az magával rántja a forintot és a teljes magyar bankrendszert. És mi lesz a Librivel vagy a TV2-vel?

Miközben a NER-es oligarchák ma már mosolyogva bizonygatják, hogy ők bizony "tisztán a piacon" érvényesültek, a valódi kérdés az: ha a fideszes hátterű építőipart egy tollvonással a kukába küldik, vajon tényleg az a megoldás, hogy külföldi – osztrák, román és lengyel – cégek veszik át a hatalmas beruházásokat? Ezzel épp a Fidesznek adnának tökéletes politikai fegyvert a kezébe.

Az államosítás és az újraprivatizáció a 90-es évek tapasztalatai alapján egyértelműen a korrupció melegágya lenne. A megoldás nem a szivarfüstös szobákban megkötött újabb háttéralkukban rejlik, hanem a világos, mindenki számára egyértelmű jogállami szabályrendszerben és az igazságszolgáltatás helyreállításában.

Nézd meg a teljes adást, amelyben a jelszavak mögé nézünk, és nevén nevezzük azokat, akik az elmúlt évtizedekben a rendszer haszonélvezői voltak.

📌 A műsorból kiderül: 

- Hogyan "igazodik" a Polt Péter-féle ügyészség az új politikai valósághoz?

- Haza lehet-e hozni a zárolt 6000 milliárd forintos uniós forrást augusztusig?

- Miért lenne életveszélyes, ha az új kormány is a NER módszereivel akarná lebontani a rendszert?

Támogasd a független magyar sajtót, rendeljétek meg a Rendszerváltó csomagunkat, és iratkozzatok fel a csatornánkra!

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN KRISZTIÁN: NER-TELENÍTENI KELL A MAGYAR GAZDASÁGOT

TELEX VIDEÓ
Szerző: Telex
2026.05.03.

Mit gondol a vagyonadóról Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, Magyarország 18. leggazdagabb embere? Mit gondol Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgatója az euró bevezetéséről, és együtt fognak-e működni a Tisza-kormánnyal? És miért baj Orbán Krisztián közgondolkodó, az Oriens ügyvezető igazgatója szerint, ha nem lesz elszámoltatás?

Vezető gazdasági szereplőket kérdeztünk a gazdasági kilátásokról a G7 Paradigma konferencián.

A konferencián elhangzott előadásokat, beszélgetéseket összefoglaló cikkeinket ide kattintva lehet elolvasni: https://telex.hu/cimke/g7-paradigma

ITT NÉZHETŐ MEG

A GAZDASÁG TEMETTE MAGA ALÁ A FIDESZT, DE SEGÍTI-E MAJD KORMÁNYON IS A TISZÁT?

G7.HU
Szerző: BUKOVSZKI ANDRÁS
2026.05.02.

A szerző a CIB Bank elemzője. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.

Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a Tisza Párt az áprilisi választásokon. Egy potens kihívó megjelenésén túl a kormányváltás talán legfontosabb tényezője a gazdaság meglehetősen rossz állapota volt. Bár a Fidesz politikai retorikája és eszköztára 2022 óta nem mozdult el drasztikusan, a választók mégis a váltás mellett döntöttek.

Miközben a modern politikában egyre nagyobb szerepet kapnak az ideológiai törésvonalak, ez a választási eredmény ismét rámutatott egy régi igazságra, amelyet Bill Clinton kampányának híres mondata foglal össze: „It’s the economy, stupid!” – azaz „A gazdaság számít, te hülye!”. A mondat az 1992-es amerikai elnökválasztási kampány során hangzott el, és arra utalt, hogy a választók döntéseit végső soron leginkább a saját anyagi helyzetük, életszínvonaluk és gazdasági kilátásaik befolyásolják. Ebből kiindulva nem sok meglepetést hozott a választás kimenetele.

A 2022 második negyedévétől 2026 első negyedévéig tartó politikai ciklus mérlege lesújtó. Négy év alatt a magyar GDP összesen – még az igencsak kedvező idei első negyedéves adat mellett is – kevesebb mint 1,5 százalékkal tudott bővülni, miközben a lakosságot 40 százalékos kumulált infláció sújtotta. Fontos látni, hogy itt nem egy klasszikus, rövid ciklikus visszaesésről volt szó, hanem egy strukturális válságról. A növekedés motorjai egyszerre álltak le.

- Lezárult a gazdasági növekedés extenzív szakasza: a foglalkoztatás már nem bővíthető érdemben, a munkaerőpiaci tartalékok kimerültek.

- Uniós források hiánya: a késve és korlátozottan érkező források drasztikusan visszavetették a beruházásokat, és rontották az üzleti bizalmat.

- Globális sokkok: a háborúk, a szélsőséges időjárás és a deglobalizációs folyamatok magasabb inflációs korszakot hoztak. A negatív kamatok időszaka véget ért, így a gazdaságot már nem lehet olcsó finanszírozással élénkíteni anélkül, hogy az egyensúlyi mutatók ne romlanának drasztikusan.

- Németország lefulladása: legfőbb partnerünk strukturális versenyképességi válságba került (különösen a feldolgozóiparban), ami magával rántotta a magyar ipari teljesítményt.

- Akkumulátorkudarc: a kiemelt állami támogatásokat élvező ágazatok (jármű- és akkumulátorgyártás) masszívan alulteljesítették a várakozásokat.

- Beruházások zuhanása: a beruházási ráta közel 30 százalékról 22 százalékra zuhant. Ebben kulcsszerepe volt a prociklikus fiskális politikának: az állam éppen akkor volt kénytelen beruházásokat leállítani, amikor a gazdaságnak támaszra lett volna szüksége, miközben a magánszektor a magas finanszírozási költségek és a gyenge kereslet miatt szintén befagyasztotta projektjeit.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kilátások rövid távon ne javulhatnának, sőt az alacsony bázis és az egyszeri hatások miatt a következő évek ciklusfordítóak lehetnek. Rövid távon már mérsékelt élénkülés várható: idén körülbelül 1,8 százalékos növekedésre számítunk, amelyet elsősorban a háztartási fogyasztás bővülése hajt...

ITT OLVASHATÓ

HA MEGÉRTJÜK, HOGYAN KERÜLT A NER HOLDUDVARÁBA AZ ÁLLAMI VAGYON, VISSZA IS TUDJUK SZEREZNI

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.05.03.

„Nem hagyhatjuk szó nélkül az elmúlt évek, az elmúlt másfél-két évtized szabad rablását!” – ezt mondta Magyar Péter a Tisza Párt kongresszusán 2025 nyarán, és megígérte, hogy a leendő Tisza-kormány felállítása után haladéktalanul létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, aminek feladata „az elmúlt 20 év során elkövetett, súlyos visszaélések és korrupciós ügyek kivizsgálása, valamint a jogtalanul megszerzett, eltulajdonított, ellopott, elsíbolt közvagyon visszaszerzése” lesz. A Tisza azóta kétharmados felhatalmazással megnyerte a választásokat, így Magyar Péternek a közeljövőben tettekre kell majd váltania ígéretét. A dolgot pedig csak sürgeti, hogy a hírek szerint az Orbán-rendszerhez köthető gazdasági körök már elkezdték külföldre menteni az elmúlt 16 évben megszerzett vagyonukat.

De hogy nézhet ki a gyakorlatban a nemzeti vagyon visszaszerzése? Hogyan lehet visszamenőleges törvényhozás, a jogállam felfüggesztése és hatalmi önkény nélkül elvenni azt, amit az állam amúgy jogilag érvényes szerződések, sokszor gyanús kiválasztási folyamatok és informális háttéralkuk alapján, nem mindig erkölcsösen, de ránézésre legálisan juttatott magánkézbe? Vagyis mennyire és hogyan lehet tényleg visszaszerezni azt a rengeteg közvagyont, ami az elmúlt másfél évtizedben a Fideszhez közel álló magánzsebekbe vándorolt?

Erről beszélgettünk Lendvai András ügyvéddel és Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal, egyetemi tanárral akik még a választások előtt előálltak a saját értelmezésükkel és javaslatukkal. Ezt először a Jogtudományi Szemlében publikált tanulmányukban, majd a Válasz Online-on megjelent cikkükben fejtették ki. Az erről szóló cikk azonban még azelőtt jelent meg, hogy tudtuk volna a választások eredményét. A két jogásszal most a választások után beszéltünk arról, milyen konkrét jogi problémákat kell megoldani, milyen külföldi és magyar minták vannak a vagyon visszaszerzésére, és mire kell odafigyelnie annak, aki a jogállamiság sárba tiprása nélkül akarja megmenteni a NER-es körökbe magánosított közvagyont...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR FUTBALL TORZ ÉS PERVERZ VILÁGA | KELE JÁNOS | KÖZÖD #52

KÖZÖD PODCAST
Szerző: KÖZÖD PODCAST (DUNASZERDALELY)
2026.04.30.

Az elmúlt években ömlött a pénz a magyar fociba, a válogatott mégsem lesz ott a júniusban kezdődő, 48 csapatos világbajnokságon.

Hogyan lehet, hogy a magyar labdarúgás az óriási támogatás ellenére sem lépett előre? Hogyan befolyásolta a pénzeső a futballt, és mi köze van ennek a csodálatos sportnak a hatalomhoz? Milyenek a labdarúgás kilátásai Magyarországon és Európában? Vendégünk Kele János közgazdász, futballszakíró, akivel hamarosan megjelenő könyvéről is beszélgettünk.


A KÖZÖD podcastben aktuális közéleti témák mentén elsősorban a jog és a szabadság témaköreit érintve beszélgetünk. A Dunaszerdahelyen (Szlovákia) készülő műsor házigazdái: Barak Dávid újságíró és Mészáros Lajos ügyvéd. 

0:00 Kezdünk 

1:22 Vendégünk: Kele János, futballkekec 

2:28 Alternatív valóság: Lett-e volna rendszerváltás, ha...? 

6:14 Milyen most Magyarországon élni? 

12:30 Kormányzati szerepvállalás? 

15:46 A NER-es magyar foci vívmánya, a TAO 

23:27 EZ KÖZPÉNZ – A fele Felcsútra ment 

27:50 Állambácsi majd megépíti! Új stadionok, pusztuló futballpályák 

43:00 Kapival az Eb-n 

46:44 Sportminisztérium? Deutsch és Gyurcsány! 

50:01 Focistafizetések: A nagy félreárazás

58:06 Bundamentes a magyar foci? 

1:02:30 Új könyv: Futball / Hatalom 

1:11:49 1969: Csehszlovákia - Magyarország 4:1 

1:24:07 Ifjúsági foci piaci alapon? 

1:30:13 2026: Ki nyeri az NB1-et és a VB-t?

1:37:02 Orbán Viktor, a futballmenedzser
1:41:24 Az angol monopólium és a fizetési plafon

ITT NÉZHETŐ MEG

SIKA, KASZA, CÉL: HOL A PÉNZ? | POGÁTSA ZOLTÁN, TÓTH PÉTER BENJAMIN, VÖRÖS ANDRÁS

AI-VITÁK PODCAST
Szerző: DALSZERZŐ
2026.05.01.

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a zeneipar gazdasági modelljét, és ez milyen hatással lehet a szerzők bevételeire? Többek közt ezt a témakört járjuk körül szakértő vendégeinkkel AI-viták című sorozatunk harmadik felvonásában.

Beszélgetőtársak: Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, podcaster
Dr. Tóth Péter Benjamin jogász, az Artisjus Üzleti Transzformációs Főosztályának igazgatója
Dr. Vörös András dalszerző-előadó, podcaster, a Cser Könyvkiadó és a Lángoló Gitárok zenei magazin ügyvezetője

Moderátor: Horváth Gergely, a Dalszerző főszerkesztője

AI-VITÁK: A zenészek, írók, képzőművészek és a kreatív iparban alkotók hiteles tájékozódását segítendő indítottuk el a mesterséges intelligencia és a kreatív ipar viszonyát középpontba helyező vitafolyamunkat. Négyrészes videós sorozatunk minden alkalommal egy-egy olyan aspektust jár körbe érintett alkotók és szakemberek részvételével, amely a kreatív iparág, a művészvilág vagy épp a kulturális szféra meghatározó kihívásai közé tartozik az AI vonatkozásában.

ITT NÉZHETŐ MEG

A PODCAST KORÁBBI VIDEÓI

MARKÓ BÉLA: ERDÉLYI TANULSÁGOK

NÉPSZAVA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2026.05.03.

Erdély úgymond tündérország, vagyis meseország. Főként Magyarországról nézve. De azért azt a mesét nem kellett volna elhinni sem itt, sem ott, hogy az itteni ügyeink ott dőlnek el.

Fogalmam sincs, rajtam kívül még eszébe jutott-e Erdélyben valakinek április 12-én este egy másik eredményhirdetés, harminc évvel ezelőttről. Bár ezúttal Marosvásárhelyről követtem, hogy mi történik Budapesten, bevallom, számomra hasonlónak tűnt ez az eufória ahhoz, mint amikor 1996. november 17-én este a bukaresti Egyetem téren az ünneplő román tömeg körbefogott minket, erdélyi magyar politikusokat, szorongatták a kezünket, ölelgettek, köszönték a segítségünket. Az ellenzék elnökjelöltje, Emil Constantinescu megnyerte a választást Ion Iliescuval szemben, és ehhez a mi szavazataink döntő módon járultak hozzá.

Ritkák az ilyen boldog pillanatok a politikában, el is múlnak hamar, de az a fordulat sokáig meghatározta az életünket, hiszen akkor fejeződött be a romániai rendszerváltás. Akkor vált visszafordíthatatlanná az a folyamat, amely 1989-ben Ceaușescu bukásával elindult, majd egy időre megtorpant. Új korszak kezdődött ezzel az erdélyi magyar politikában is. A frissen megválasztott államfő teljes meggyőződéssel kiállt a román-magyar kiegyezés mellett, és előzetes megállapodásunk szerint beléptünk a többpárti koalíciós kormányba. Mindenképpen kockázatos, történelmileg is előzménytelen vállalkozás volt ez, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökeként kaptam bőven hideget-meleget abban az időben, de utólag bebizonyosodott, hogy igazunk volt. Kezdetét vette egy nehéz, gyakran konfliktusos, de eredményes együttműködés...

ITT OLVASHATÓ

EGYRE DAGAD A BOTRÁNY, VIDNYÁNSZKY ATTILA IS TÁVOZOTT AZ NEMZETI KULTURÁLIS ALAP BIZOTTSÁGÁBÓL - A TÁVOZÓ KULTURÁLIS MINISZTER, HANKÓ BALÁZS EMBEREI EGYSZERŰEN ÁTVERTÉK ŐKET

NÉPSZAVA
Szerző: Á.Z.
2026.05.02.

Gyors egymásutánban távoznak a tagok a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságából azután, hogy kiderült, a testületet gyakorlatilag átverte az az ideiglenesen működő kollégium, amely 2025 vége felé összesen 17 milliárd forint támogatást osztott ki a Fidesz, illetve az Orbán-kormányhoz közeli celebritásoknak. Azután, hogy Baán László és Both Miklós is lemondott a tagságáról, szombati bejelentése szerint távozik Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is, aki az ATV Híradó kérdésére erősítette meg, hogy már napokkal ezelőtt elhagyta a testületet.

A 17 milliárd forintos pénzszórásról a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) döntött, amelyben Hankó Balázs távozó kulturális és innovációs miniszter közeli munkatársai ültek. Ők egyszerűen hallgattak az osztogatásról, vagyis feketén-fehéren átverték az NKA Bizottságát. A KKPIK-nak mindössze két pályázata volt meghirdetve: a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millió forintról számolt be írásban az NKA Bizottságának az április 23-i ülésen. (Utóbbi pályázatot a Petőfi Kulturális Ügynökség nyerte meg.) Az ideiglenes kollégium elnöke Ughy Attila, a Lechner Kft. tanácsadója, egykori fideszes polgármester, tagjai Zámbó Nóra jogász, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetője, titkárságvezetője, továbbá Burom Gábor, a KIM miniszteri kabinetfőnök-helyettese. Baán László egyébként le is írta a Hankó Balázsnak küldött lemondó levelében, hogy a KKPIK egyszerűen megtévesztette az NKA Bizottságát. Both Miklós a maga részéről a következőképpen indokolta a döntést: „A mostani ügyben számomra az a legsúlyosabb, hogy miközben a Bizottság szakmai alapon működött, utólag olyan döntési és közzétételi hiányosságok váltak láthatóvá, amelyek miatt a Bizottság nem rendelkezett a felelős mérlegeléshez szükséges teljes információs háttérrel. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni”...

ITT NÉZHETŐ MEG

ÚJABB 700 MILLIÓ ORBÁN RÁHEL LIEBLINGJÉNEK, MILLIÁRDOK A CSÓKOSOKNAK | KÖZPÉNZSZIVATTYÚ AZ NKA-NÁL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN / GULYÁS MÁRTON
2026.05.01.

Tovább dagad a botrány az NKA-nál átláthatatlan módon kiosztott közpénzmilliárdokkal kapcsolatban. 17,5 milliárd forintot szórtak szét 2025. szeptembere és 2026. márciusa között. Az Orbán Ráhel által istápolt Recirquel társulat a korábbi 2,5 milliárd forintos támogatása mellett újabb 600 milliót kapott csak innen, míg a Szerencsejáték Zrt.-től még további 100 milliót. De a lengyel ex-külügyminiszternek otthont adó Fidesz frakció alkalmazott rejtélyes cégének is lecsorgott 450 millió forint. További botrányos tételek és érdekes összefüggések a videóban!

ITT NÉZHETŐ MEG

HANKÓ BALÁZS INTERJÚBAN BUKTATTA LE MAGÁT!

MOLNÁR ÁRON VIDEÓ
Szerző: MOLNÁR ÁRON
2026.05.02.

Hankó Balázs Interjúban buktatta le magát!

ITT NÉZHETŐ MEG

PÉNZEK A HŰSÉGÉRT AZ NKA-TÓL A VÁLASZTÁS UTÁN | CZUTOR ZOLTÁN ÉS MAJOR ESZTER

KONTROLL
Szerző: KONTROLL / TÓTVÁRADI ZSOLT
2026.04.30.

Az NKA gyanús kifizetéseiről, a zeneipar állami támogatásának helyzetéről, és jogvédelem aktuális kérdéseiről beszélgettünk Major Eszter Artisjus-díjas szövegíróval és Czutor Zoltán előadóművésszel. Szóba kerültek az is, hogy a támogatásokból 1,25 milliárdot kapott a Baán László alá tartozó Városliget Zrt. Az összeget egy 2025-ös határozat alapján nem használták fel, a visszafizetett támogatás után törvényi értelemben ügyeleti kamat megfizetésére is kötelezettek. Amennyiben ezt nem fizették vissza, felmerül a hűtlen kezelés gyanúja.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁNÉK TITKOS CSAPDÁKAT HAGYTAK A TISZA-KORMÁNYRA

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.05.03.

Magyar gazdaság, költségvetési válság, EU pénzek, államadósság és titkos szerződések – ebben a videóban Csillag István és Horváth Gábor brutálisan őszinte elemzést ad arról, hogy rendbe lehet-e tenni rövid távon Magyarország költségvetését, vagy sokkal nagyobb a baj, mint gondolnánk.

Kiderül, hogy az új kormány egy valódi „Augiász istállóját” örökölheti: elrejtett adósságok, titkos paksi és Budapest–Belgrád szerződések, valamint olyan gazdasági kockázatok, amelyek alapjaiban határozzák meg az ország jövőjét. A szakértők szerint az első 30–50 nap a valós helyzet feltárásáról szól majd, és könnyen lehet, hogy a számok sokkal rosszabbak, mint eddig hittük.

Szó esik az euró bevezetésének szorító határidejéről, az Európai Unió 27 feltételéről, a hitelminősítők döntéseiről és arról is, hogy vajon lesz-e türelem a társadalomban kivárni a gazdasági stabilizációt. A videó bemutatja a politikai elvárások és a gazdasági realitás közötti feszültséget, valamint azt, hogy lehetséges-e valódi növekedést elérni vagy csak illúziókat kergetünk.

Kulcskérdések: 

👉 Megmenthető a magyar gazdaság? 

👉 Mikor jönnek az EU-s pénzek? 

👉 Lesz-e gazdasági sokk ősszel? 

👉 Valóban új korszak kezdődik? 

Összefogásra szólítunk titeket, közösségi gyüjtést szervezünk a csatorna fennmaradása érdekében! Kérünk támogass minket az alábbi linken keresztül: https://4fund.com/hu/4d583e

ITT NÉZHETŐ MEG

MIT SZÓLNAK AZ EMBEREK A TISZA GYŐZELEMHEZ?

FÓKUSZCSOPORT
Szerző: FÓKUSZCSOPORT
2026.05.02.

Mit szólnak az EMBEREK a TISZA GYŐZELEMHEZ? (SZOLNOK)

ITT NÉZHETŐ MEG

„A LEMONDÁSOM NEM MENEKÜLÉS” – BOTH MIKLÓS IS TÁVOZIK AZ NKA-BOTRÁNY MIATT

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.05.02.

A Válasz Online-nak adott alább olvasható interjúban jelenti be a Hagyományok Házát vezető Both Miklós, hogy Baán László után ő is lemond a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában betöltött pozíciójáról. Az ok ugyanaz: Both sem kíván szakmai legitimációt adni olyan működéshez, amelyben a döntéshozatal, a közzététel és az ellenőrzés alapvető feltételei sérültek. (Mint április 23-án kiderült: az NKA egyik kollégiumából milliárdos tételben lapátoltak ki fideszes celebeknek a kampányban.) S hogy a minisztériumban valóban visszaéltek a bizottság tagjainak szakmai hitelével és bizalmával, azt nem csak Baán László vagy most Both Miklós szava támasztja alá: az interjúnk illusztrációiként csatolt dokumentumok is erre mutatnak...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY KAPTAK VAGYONOKAT A FIDESZES CELEBEK: KAMPÁNYPÉNZ KULTURÁLIS ALAPBÓL

L1
Szerző: L1
2026.05.03.

Így kaptak vagyonokat a fideszes celebek: Kampánypénz kulturális alapból.

ITT NÉZHETŐMEG

A BAL ÉS JOBB FOGSÁGÁBAN | MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.05.02.

A másrészről 2026 április 30-i adásában Rózsa Péter vendégei Ungváry Rudolf író és Földes György történész voltak.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

A TRUMP KORMÁNY PROBLÉMÁI I KILÁTÓ

KLUBRÁDIÓ / KILÁTÓ
Műsorvezető: BENDA LÁSZLÓ
2026.05.02.

A trump-i politikában a "változatosság gyönyörködtet". Belevetjük magunkat az USA bel- és külpolitikájába. Május lesznek új módosulások a kongresszus kapcsán, illetve kitérünk az iráni konfliktus további alakulására. Vendégeink a HVG munkatársai: Nagy Gábor volt amerikai tudósító és Németh András korábban moszkvai és belgrádi tudósító.

00:00 Bemutatkozás 

01:11 Fejlemények az amerikai külpolitikában 

07:49 Olajár hatása a világ és az amerikai gazdaságra 

13:31 Az iráni konfliktus rendezése 

20:36 Elterelődik a figyelem Ukrajnáról 

29:50 Rubio külpolitikája 

39:25 Kína szeretné kivenni a szerepét 

42:35 Hullanak a miniszterek Trump alatt 

50:06 Amerikai félidős választások

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHAÓ MEG

ORBÁN TYÚKAPÓKÉNT MARAD A FIDESZ FÖLÖTT

KLIKKTV
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.05.02.

Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe – de vajon miért? Hiúság, taktika vagy a Fidesz kontrollált visszavonulásának első jele? A Vanília Pulcs vendégei Szakonyi Péter, Juhász Bence és Gerő Tamás, akik a választási vereség utáni Fidesz állapotát, a régi nagy nevek háttérbe vonulását és a „megújulás” valódi esélyeit elemzik.

Szó lesz Lázár János szerepéről, Szijjártó Péter parlamenti jövőjéről, Orbán Viktor „elgyurcsányosodásáról”, a nemzeti jelképek kisajátításáról és arról, hogy képes-e a Fidesz új arcokkal új korszakot nyitni — vagy végleg beszorul a múlt politikájába.

ITT NÉZHETŐ MEG

POLESZ ÁBEL: FEDEZD FEL DUBAI TITKOS HELYEIT!

POLESZ ÁBEL VIDEÓ
Szerző: POLESZ ÁBEL
2025.01.12.

Kapcsold be a feliratokat az idegennyelvű részek megértéséhez!

ITT NÉZHETŐ MEG

ÁBEL TOVÁBBI UTAZÁSAI ÉS VIDEÓI

POLESZ ÁBEL: UTAZÁS A HÁBORÚS UKRAJNÁBA

HERCZEG MILÁN: DUBAJ – LUXUS ÉS NYOMOR

HERCZEG MILÁN VIDEÓ
Szerző: HERCZEG MILÁN
2024.08.11.

A mai videóban ellátogatunk Dubaj leg luxosabb környékére és megnézzük hol élnek a gazdagok. Majd elmegyünk a munkásosztály negyedébe azt is megnézni hogy milyen.

00:00 Bevezetés 

03:58 Burj Al Arab 

11:27 The Palm 

14:05 Dubai Marina 

28:12 Nyomor

ITT NÉZHETŐ MEG

MILÁN TOVÁBBI UTAZÁSAI ÉS VIDEÓI

A HASZNOS IDIÓTÁK LESZNEK MEGHURCOLVA VAGY AZ ELKÖVETŐK? – MNB-ÜGY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2026.05.02.

A kecskeméti egyetemi alapítvány új kuratóriumi elnöke, Boross Ildikó szerint nem a korábbi egyetemi kuratórium a hibás, amiért két éve nem tudják visszakapni a 127 milliárdjukat az Optimától. Őket ugyanis átverte a Matolcsy Ádám-baráti kör által vezetett vagyonkezelő, meg a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank is.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYARORSZÁG VISSZAFOGADÁSRA KÉSZÜL AZ UNIÓBAN? A TISZA EZT TESZI LEHETŐVÉ

TISZA EP-HÍRADÓ
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE / HAJDU MÁRTON
2026.05.01.

A TISZA EP-Híradó új részében arról van szó, hogyan érkezhetnek meg a leghamarabb Magyarországra az eddig befagyasztott uniós források, és mit tenne ezért egy TISZA-kormány.

Gerzsenyi Gabriella, Dávid Dóra és Kollár Kinga TISZA EP-képviselők Hajdu Mártonnal, a delegáció kabinetfőnökével beszélgetnek arról, miért fontos Magyarországnak az Európai Unióhoz tartozni, mire számíthatnak a magyarok az EU következő hétéves költségvetéséből, és hogyan lehetne végre valódi eredményeket elérni a magyar emberek javára.

A műsorban szóba kerül az is, milyen európai parlamenti tervek vannak a nők elleni erőszak és az online zaklatások visszaszorítására.

A fő kérdés egyszerű: hogyan lehet az EU-tagság előnyeit végre valóban a magyar emberek javára fordítani?

ITT NÉZHETŐ MEG

„ÁTVERTEK MINKET” – BAÁN LÁSZLÓ AZ NKA-BOTRÁNYRÓL ÉS LEMONDÁSÁNAK OKAIRÓL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.05.02.

Hogyan kerülhetett tízmilliárdos összeg a nemzeti kultúrbüdzséből fideszes celebekhez a kampányban úgy, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) felügyelő bizottság, köztük Baán László is állítja, nem tudott ezekről a döntésekről? Hogy került az aláírása a dokumentumokra? Odahamisították talán? A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a hét közepén mondott le az NKA-s bizottsági tagságáról, exkluzív interjúban válaszol és magyarázza el a helyzetet.

– Ön által is felügyelt nemzeti kultúrbüdzséből fideszeseknek titokban kiszórt milliárdok a kampányban… Nagyon nem néz ki jól.

– Nemhogy nem néz ki jól. Ez nem jó.

– A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) friss botránya miatt az alelnök Bús Balázs mondott le először. Aztán ön a bizottsági tagságáról. Elismeri tehát, hogy bűnös?

– Ne dobálózzunk mázsás kövekkel. Lemondani számos okból lehet. Én azért tettem meg, mert olyan, a Bizottság elől addig elhallgatott tények derültek ki, amelyek kapcsán a lemondásommal azok vállalhatatlanságát kívántam jelezni.

– Azért ahhoz, hogy a botrányban érintett Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) létrejöjjön, aztán nagy pénzt kapjon, kellett az ön aláírása is. Ott van még az éves beszámolón is. Valaki odahamisította tán?

– Hogy létrejöjjön egy olyan ideiglenes kollégium, amely egy erre elkülönített összegből értékes és kiemelkedő, komplex kulturális programokat támogat, az régóta létező gyakorlat az NKA életében, szóval a kollégium létrehozása önmagában semmiféle rendkívüli dolgot nem jelentett. Annál inkább az összetétele és döntései: ezekről az NKA Bizottsága azonban csak most április 23-án kapott egy tökéletesen megtévesztő jelentést, amit ugyan elfogadtunk, de miután kiderült, hogy ennek édeskevés köze volt a valósághoz, ezért kezdeményezésemre a Bizottság azt azonnali hatállyal visszavonta.

– Szóval átverték?

– Igen, az egész Bizottságot.

– Hogy nem vette észre?

– Fontos tudni, hogy a konkrét támogatási döntéseket nem a Bizottság, hanem az úgynevezett szakmai kollégiumok hozzák az NKA-ban. Míg az állandó kollégiumok tagjainak kétharmada delegáltakból tevődik össze, addig az ideiglenes kollégiumokat teljes egészében a miniszter állíthatja össze. Az állandó kollégiumok mellett máskor is alakultak már ideiglenes kollégiumok kiemelt események finanszírozására – ebben önmagában tehát nem láttunk semmi rendkívülit...

ITT OLVASHATÓ

KENESEI ISTVÁN: FORR A VILÁG… AZ AKADÉMIAI VÁLTOZÁSOKRA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISVÁN
2026.04.30.

...Egyetemek

Az állami felsőoktatás szinte eltűnt a hazai színtérről: 2018 óta (amikor egyébként a CEU-t is elüldözték) előbb lassabb, majd egyre gyorsabb tempóban foglalták el a Fideszhez kötődő személyekből összeállított kuratóriumok, továbbá felügyelőbizottságok (FB) és vagyonkezelők, először a kisebb, majd a nagyobb egyetemeket is, kivéve kettőt: az ELTE-t és a BME-t, továbbá két művészeti egyetemet az ötből: a Képzőművészetit és a Zeneakadémiát. A Közszolgálati Egyetemet (NKE) eleve állami kezelésben kívánták tartani, ott csak a rektorokat választották az engedelmes szolgák közül (mint a hírhedett „bírságbajnokot”, a ma már alkotmánybíróként bólogató Patyi Andrást, aki hajdan saját különleges rektori egyenruhát is szabatott magának).

A Tisza programjában kiemelt helyen áll, hogy megszüntetik a kekva-modellt, és visszaállítják az egyetemi autonómiát. A gyakorlati megvalósítás azonban nem megy egyik napról a másikra. Először is a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagyis a kekva fogalmát bevezető törvény mellett annyi külön (szintén 2/3-os) kekva-törvény van, ahány egyetem, és bennük felsorolják mindazokat az ingatlanokat és vagyontárgyakat, amelyeket átadtak a tulajdonukba (sőt azóta is bőven ellátta őket a kormány továbbiakkal). De ez a kisebbik gond.

A nagyobbik az, hogy gazdálkodásuk, napi rutinjuk teljesen átalakult: az Államháztartási tv. (Áht.) alól kikerülve már nem vonatkoznak rájuk azok a pénzügyi megszorítások, amelyek állami egyetemekként megkötötték a kezüket. Ha tehát az Áht.-t és a mozgásukat korlátozó többi törvényt, mindenekelőtt a (hamisan nemzetivé átminősített) Felsőoktatási törvényt érintetlenül hagyják, éppen a szabadságukat fogják korlátozni. Úgy vélem, más úton kellene elindulni, akármelyik cél álljon is az út végén: az állami vagy az alapítványi egyetem.

A legsürgetőbb lépés a kuratóriumoktól, pontosabban a Fidesz által kijelölt tagságuktól való megszabadulás (beleértve az FB-t és a vagyonkezelőt) – már csak azért is, mert már­is megkezdődött a Fidesz-káderek menekülése egyetemi adminisztratív vagy oktatói állásokba. Az államnak mindenekelőtt vissza kell vennie az alapítói jogait, és első lépésként saját magának kell kijelölnie az érintett egyetemek átmeneti kuratóriumait, FB-it stb. – amíg az autonóm döntésekre meg nem érik az intézményi közösség. Ha a továbbiakban maradunk az alapítványi modellnél, akkor a kuratóriumoknak az európai mintát kell követniük, amiről korábban elég sokszor írtam itt.6 Vagyis a képzésben, kutatásban érdekelteknek, idegen szóval a stakeholdereknek kell képviselethez jutniuk: a finanszírozó államnak, a kutatáshoz értő MTA-nak, a helyi önkormányzatnak, az ipari-kereskedelmi kamarának, az oktatói és diákszervezetnek stb. – határozott időre megbízva és nem havi milliós juttatásokért. Már ez az első lépés vissza fogja adni az egyetemek jogosultságát a Horizon és Erasmus programokra.

A jelenlegi szenátusokat, kari stb. tanácsokat, amelyek tagságát a kekvásítás után számos intézményben az új szabályzatok (SZMSZ) alapján és felső nyomásra az adott vezetők igényei szerint és nemegyszer a hivatalban lévők közül „választották meg”, újra kell választani, miután az SZMSZ érintett részeit jóváhagyta az ideiglenes kuratórium. A választás alulról fölfelé több fordulóban (jelölés, választás a legnépszerűbb jelöltek közül) zajlik le, mind a dékán-, mind a rektorválasztás esetében is. Remélhetőleg a választók nem azokat fogják a bizalmukra érdemesíteni, akik a NER engedelmes kiszolgálói voltak. A leköszönő vezetők pedig térjenek vissza szakmai pályafutásukhoz, és arassanak ott sikereket. Ezt az átalakulást mind az alapítványi, mind az állami opció esetében jó lenne véghez vinni. Ugyanakkor meglehetősen pesszimista vagyok, hogy azokban az egyetemi közösségekben, melyekben még a leginkább érinthetetlen professzorok sem merték felemelni a hangjukat az elmúlt másfél évtizedben, van-e igény erre a megújulásra.

Az SZFE egyébként megint megmutatta magát a változás élcsapataként – és ez már a Vidnyánszkyval kekvásított egyetem, nem az elüldözöttek és száműzöttek Free SZFE-je!7 A jelenlegi tanáraik alkalmatlanságával szintén többször foglalkoztam, beleértve azt, ahogy elengedték a Doktori Iskolájuk új tagjainak a végzett doktoranduszok és a habilitáció kötelezettségét.8 Mellesleg éppen az SZFE-t lehetne állami egyetemként tovább működtetni – viszont az állami egyetemekről el kell tüntetni a kancellárokat.

Itt kell továbbá felhívnunk a figyelmet arra a gyarló szerepre, amit az elvileg komoly jogosítványokkal bíró MAB játszott a NER uralma idején. Ebben ugyan közrejátszott, hogy egyre többet vettek vissza az autonómiájából, például egyre több tagját jelölte a miniszter, már saját elnökét sem választhatta meg, és a költségvetése is beolvadt a minisztériuméba. A koronát végül a legutóbb kinevezett elnök személye és teljesítménye tette föl a MAB dicsőséglistájára.9 Mindez azonban kevés lett volna, ha az oda delegált tagok adott esetben a sarkukra mertek volna állni. Ugyanez vonatkozik a MAB-nál szimbolikusabb (azaz kevésbé hatalmi) funkciót ellátó Magyar Rektori Konferenciára is, amelynek 60 körüli tagsága szinte a kádári időket visszaidézve vált engedelmes hajbókoló kutyusfigurává, és hallgatott a Lex CEU-ról vagy szavazta meg vezetőinek a kormányfő kedvenc rektorát, korábban pedig a díszdoktorból lett kézilabda-professzort. Amiből megint az következik, hogy ilyen rektorokkal nem képes megújulni a magyar felsőoktatás...

ITT OLVASHATÓ

BOD PÉTER ÁKOS AZ EURÓBEVEZETÉSRŐL: NINCSENEK KOMOLY ÉRVEK, HOGY MEGTARTSUK A FORINTOT

TELEX / TÉMA PODCAST
Műsorvezető: CSURGÓ DÉNES
2026.05.01.

Az euró bevezetéséhez a magyar költségvetést mindenképp rendbe kell tenni, és itt kezdődnek a gondok, mert a mostani pufók helyett egy sportos, karcsú állam kell. És mit fogunk érezni közvetlenül azután, ha átálltunk euróra? A Téma vendége Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.

00:00 Hogyan távolodtak el az Orbán-kormányok az euró bevezetésétől? 

05:29 A nagy kérdés az, hogy egyáltalán mire jó a forint 

12:30 Pénzügyi függetlenség, az euróválság tanulságai 

20:33 Milyen változásokat éreznénk az euró bevezetése után? 

27:04 A költségvetést rendbe kell tenni, és itt kezdődnek a gondok 

31:21 Nagyon drága a magyar állam, le kell vágni a korhadt ágakat 

43:27 Felkészülés a következő években 

47:54 Vonzó még az euróklub?

ITT NÉZHETŐ MEG

JÖN A PÉNZ! MAGYAR PÉTER BEVÁLTJA AZ ÍGÉRETÉT?

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.05.01.

🔥 *BRÜSSZEL, PÉNZ, HATALOM – A HÁTTÉRBEN DŐL EL MINDEN?* 🔥 Ez az interjú nem finomkodik: itt szó szerint arról van szó, hogy *milliárdok sorsa, politikai játszmák és globális erőviszonyok* találkoznak. A beszélgetés középpontjában az áll: vajon tényleg egyetlen politikai fordulat elég ahhoz, hogy az Európai Unió hirtelen „megnyissa a pénzcsapokat”? Vagy ez csak a felszín, miközben a háttérben kemény alkuk és feltételek diktálnak?

A műsorban elhangzik: a befagyasztott uniós források nem egyszerűen „járnak” – *ezekért rendszerszintű változtatásokat kell végrehajtani**. Jogállamiság, átláthatóság, független intézmények – ezek nem politikai szlogenek, hanem konkrét feltételek. A kérdés: **valódi reform jön, vagy csak gyors kozmetika a pénzért?*

A tempó sokakat sokkol: pár hét alatt megállapodás? Ez vagy történelmi lehetőség… vagy veszélyesen gyors kompromisszum. A tét óriási: több ezer milliárd forint, amely beindíthatja a gazdaságot – vagy újabb függőségeket teremthet állítja Andor László úniós biztos.

Közben a globális háttér sem nyugodt. *Háború, geopolitikai feszültség, amerikai befolyás, kínai verseny* – ebben a térben kell Magyarországnak újrapozicionálnia magát. Az EU sem egységes, a „nyugati blokk” repedezik, és egyre többen kérdezik: ki diktál valójában? 

És ott a kényelmetlen kérdés: *miért nem jöttek eddig ezek a pénzek?* Tényleg csak politikai makacsság miatt? Vagy valaki tudatosan vállalta a konfliktust – akár gazdasági áron is?

Ez a beszélgetés nem ad megnyugtató válaszokat. Inkább rávilágít: 

👉 a döntések nem a kamerák előtt születnek 

👉 a pénz nem ajándék, hanem eszköz 

👉 és a valódi játszma most kezdődik 

💥 Ha azt hitted, ez csak „EU-s pénz” kérdése, gondold újra. Ez hatalomról, befolyásról és jövőről szól.

ITT NÉZHETŐ MEG

VISSZASZEREZHETŐEK AZ EZERMILLIÁRDOK AZ ÁLLAMILAG FELPUMPÁLT MAGÁNTŐKEALAPOKTÓL, SZIGORÚ VIZSGÁLATOK JÖNNEK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.05.02.

A NER-es magántőkealap rosszul csengő szitokszó lett Magyarországon, természetesen nem alaptalanul. Bár az unió legtöbb országában vannak állami tőkebefektetési programok és ez a viszonylag pontosan szabályozott kollektív befektetési forma nagyjából problémamentesen működik, nálunk az Orbán-kormányok alatt féktelen kreativitással eltérítették ezt a struktúrát: a rendszer kedvezményezettjei egyrészt arra használták, hogy bizonyos folyamatokat elrejtsen a közvélemény elől, másrészt arra is, hogy az állami befektetések és a magángazdagodás keveredjen.

Miután a Tisza Párt nagyon megnyerte a választást, a gazdaságban sok minden kártyavárként kezdett összeomlani, és az egyes ágazatokról, így a tőkealapokról is ömleni kezdtek a kritikus információk az újságírók irányába. A magántőkealapok gyors átalakításának hívei szerint fontos változtatások jönnek, vizsgálatok várhatók és sokkal nagyobb transzparencia lesz a hazai magántőkealapok körül...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN FELKÉRDEZÉSE A PATRIÓTÁN: A NEMZET SZÉGYENE, A FIDESZ ELSORVADÁSA, A PRIMITÍV AGYMOSÁS CSŐDJE

PUZSÉR RÓBERT
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2026.05.02.

00:00 - Orbán Viktor interjú a Patriótán 

01:18 - A látnok, aki az első eredmények után már látta, hogy gond van 

04:22 - Orbán a "nemzeti oldal" roncsába kapaszkodik 

08:14 - Ő a felelős, de a felelősséget nem vállalja 

10:50 - A Fidesz elsorvadása 

15:13 - Még mindig veri magát arra a hazugságra, amibe belebukott 

20:55 - Eltűntek az ukrán ügynökök 

22:12 - Orbán az áldozat: elveszett az erő, oda az igazság 

28:19 - A bukás oka: a primitív rogáni propaganda

Elhangzott a Szélsőközép Youtube csatornán, az Önkényes Mérvadó című műsorban | 2026.04.17.

ITT NÉZHETŐ MEG

MELYIK FIDESZES KERÜL MAJD ELSŐKÉNT BÖRTÖNBE? // SZABADSAJTÓ KLUB

KONTROLL ÉS GULYÁSÁGYÚ MÉDIA

/ SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.05.01.

- Visszaüthet-e majd a jövőben, hogy Magyar Péter a sógorát jelölte igazságügyi miniszternek? 

- Jó döntés volt, hogy a Tisza-kormányban egy civil vezeti majd a rendőrséget is irányító Belügyminisztériumot? 

- Orbán Viktor nélkül vége lenne a Fidesznek és akar-e még pártelnök lenni Lázár János? 

- Miért szégyellik vidéken a helyi fideszesek, hogy kik kerültek be az új Fidesz-frakcióba? 

- Belebukhat-e Sára Botond főispán megvesztegetési ügyébe Orbán Viktor testvére is? 

- Törvénytelen volt, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége 1,8 milliárd forinttal támogatta a Digitális Polgári Körök rendezvényeit? 

- Ki fog börtönbe kerülni azért, mert a Nemzeti Kulturális Alapból titokban szétosztottak 17 milliárd forintot a fideszes művészeknek és csókosoknak?

Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, ak HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.

ITT NÉZHETŐ MEG

FLASZTER 404. – SÁRA BOTOND ÜGYE ORBÁNRA MUTAT

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.04.30.

Megtörtént a lehetetlen: Bács-Kiskunban is tartolt a Tisza. Szemérmetlen pénzosztogatás Fidesz-módra. Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítják a főispánt. Megnyerheti a Tisza a határon túli magyarokat. Fidesz-celeb szlogen: a múltat végképp eltörölni! Ezek az április 30-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Falusi Norberttel (KecsUP) és Kósa Andrással (Magyar Hang) beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG

KÉT KÉZZEL SZÓRTÁK A PÉNZT A FIDESZES CELEBEKRE, A HANKÓ-KÖZELI KOLLÉGIUM SIMÁN ÁTVERTE A NKA DÖNTÉSHOZÓIT IS

NÉPSZAVA
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2026.05.01.

A kollégium összesen mintegy 17 milliárd forintot osztott ki Hankó Balázs távozó kulturális és innovációs miniszter közvetlen munkatársaival a tagjai között. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Tarr Zoltán átvilágítást ígér.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottsága az alap legfőbb döntéshozó szerve: dönt az NKA éves kereteinek megállapításáról és a pénzügyi beszámolók elfogadásáról, felügyeli az állandó és az ideiglenes szakmai kollégiumok munkáját, amelyek a konkrét pályázati döntéseket hozzák. E bizottság tagja atöbbi között Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László április végén lemondott bizottsági tagságáról.

Molnár Áron influenszer még április 23-án tette közzé, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) mintegy 17 milliárd forint támogatás szétosztásáról döntött 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között, esetenként több száz millió forinttal támogatva Fidesz-közeli személyiségeket. Az NKA honlapján az erről szóló döntések csak április 24-én váltak nyilvánossá – miután a hír óriási felháborodást váltott ki a kulturális életben –, holott ezeket legkésőbb a döntést követő 20. napig nyilvánosságra kell hozni.

A KKPIK-nak mindössze két pályázata volt meghirdetve: a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millió forintról számolt be írásban az NKA Bizottságának az április 23-i ülésen. (Utóbbi pályázatot a Petőfi Kulturális Ügynökség nyerte meg.) Az ideiglenes kollégium elnöke Ughy Attila, a Lechner Kft. tanácsadója, egykori fideszes polgármester, valamint tagjai, Zámbó Nóra jogász, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetője, titkárságvezetője, továbbá Burom Gábor, a KIM miniszteri kabinetfőnök-helyettese nem jelentek meg a bizottsági ülésen. Az ideiglenes kollégium tagjai tehát Hankó Balázs miniszter közvetlen munkatársai, aki az NKA elnöki tisztét is betölti,

maga a tárcavezető pedig az NKA miniszteri keretéből hasonló szellemiségben osztott szét ötmilliárd forintot...

ITT OLVASHATÓ

BALÁSY GYULA MENEKÜL | FARHÁT ÁDÁM SEMJÉNEZ | A KORRUPCIÓBA BUKTAK BELE 🫣 7SÉGEIM #74

7SÉGEIM
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.05.01.

Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Szerinted te támogatod az adódból a Fidesz kampányát? Nem, Mészáros Lőrinc. 1,8 milliárddal. Tehát te. Azt te sem gondoltad volna, hogy a Nemzeti Kulturális Alap a kultúrát támogatja... Hát nem is, ők is a Fidesz-propagandát.

Te tudod, mi az a vagyonvisszaszerzés? Bencsik András nem tudja. Szerinte a... Tudod mi a legnevetségesebb a választás napjának pacsirtája szerint? A kegyelmi ügy. Sejtetted volna, hogy a Fidesz abból fog sportot csinálni, hogy azokat rakja be a parlamentbe, akiket mindenki elutasít? Pócs Jánost nemcsak a választók szavazták le, még a helyi fideszes is elsírja magát, hogy bekerült a parlamentbe. 

----------- 

00:00:00 A tartalomból 

00:01:51 Lezárult a Zsolt bácsi gyűjtés 

00:04:38 Kire gondol Farhát Ádám? 

00:06:27 Lili Tuzsonról 

00:07:51 A szabadság menete 

00:11:42 Lölő fizette a propagandistákat 

00:13:12 Balásy Gyula menekül 

00:15:27 2645 milliárd forint közpénz 

00:17:23 Eltitkolt NKA pályázatok 

00:20:07 Németh Szilárd a bíróságon 

00:21:21 Vagyonvisszaszerzés 

00:22:57 A Medián szerint a korrupcióba buktak bele 

00:24:45 Sára Botond borai 

00:25:47 Elsírta magát Pócs miatt 

00:27:25 TikTok Szandi elnököl 

00:28:09 Németh Balázs visszajelzést kapott

ITT NÉZHETŐ MEG

BÜNTETÉS A FIDESZES POLITIKUSOKNAK • MENTIK A VAGYONT • KI ZSOLT BÁCSI? – NÉZŐPONT 2026.05.01.

VTV SZEGED / NÉZŐPONT
Műsorvezető: RÁCZ CSABA
2026.05.01.

- Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László sem ül be a parlamentbe. A bejutók sorrendje jelentősen átalakult, így Gulyás Gergely, Vitályos Eszter, Szijjártó Péter és Lázár János is fel kellett, hogy vegye mandátumát. Vajon ez a büntetés? 

- Úgy látszik, gőzerővel zajlik a NER-es vagyonok kimentése, illetve átmentése. Egyre több hír lát napvilágot magánrepülőkön szállított pénzekről és a NAV által letiltott nagy összegű gyanús átutalásokról. 

- Újra a közbeszéd fontos témája lett, hogy ki lehet az a Zsolt bácsi, aki fiatalkorúakat bántalmazott szexuálisan. Annyit elárult az egyik áldozat, hogy egy politikusról van szó. 

Erről beszélgetett Rácz Csaba szerkesztő-műsorvezető vendégeivel: Farkas Judittal, a Szeged.hu szerkesztőjével, Mácsai Soma politológussal és Bod Péterrel, a Szeged.hu újságírójával a Nézőpont jubileumi adásában. 

Köszönjük, hogy velünk tartottak az elmúlt 100 alkalommal, tegyék ezt a továbbiakban is! Nézőpont minden pénteken este fél 8-kor!

ITT NÉZHETŐ MEG

KORÁBBI ADÁSOK

JÁMBOR ANDRÁS: SZEMBE KELL NÉZNÜNK A RENDSZER BŰNEIVEL – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.05.01.

Nem sok mindenre emlékszem a választás éjszakájáról, nem azért, mert annyira berúgtam, hanem mert nem tudtam befogadni ezt az elképesztő, felemelő eredményt, a Fidesz kétharmados vereségét. Négy éve mandátumot nyertem, most pedig hazát – mondta műsorunkban Jámbor András leköszönő független képviselő, aki az ellenzékiek közül elsőként jelentette be, hogy az Orbán-kormány leváltása érdekében nem indul el körzetében az áprilisi választáson, ezzel is segítve a Tisza Párt sikerét. A politikus azt is kijelentette, természetesen nem bánta meg a lépését, és azt gondolja, megérte így cselekedni. – Már azért is elcseréltem volna a mandátumomat, hogy Rogán Antal és Kövér László ne legyen többet országgyűlési képviselő, ez teljesült, sőt ennél több is – tette hozzá.

Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda

ITT NÉZHETŐ MEG

DIENES JÁNOS: A KIEMELT BERUHÁZÁSOK KORSZAKÁNAK LEGYEN VÉGE!

VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: DIENES JÁNOS
2026.05.01.

Talán egyetlen más fővárosi kerület sem szenvedett annyit a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított nagyberuházásoktól, mint Zugló. A Bosnyák téri új kormányzati negyed vagy az Ajtósi Dürer soron felhúzott óriástömbök csak a legkirívóbb példák. Dienes János korábbi főépítész, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója szerint itt az alkalom, hogy ennek a gyakorlatnak az új kormány örökre véget vessen, és visszaadja az építési szabályalkotás jogát az önkormányzatoknak – Rákosrendező esetén is. Ez az ígéret szerepel ugyanis a Tisza Párt választási programjában.

A zuglói képviselőtestület április 30-án a polgármester előterjesztése alapján határozatot hozott, amelyben az önkormányzati autonómia visszaáállítására kéri az új kormányt. Az ebben megfogalmazott kérések közül talán a legfontosabb az, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó döntések visszavonását, és a jövőbeni alkalmazásuk tilalmát tartalmazza, amennyiben a kiemelő határozat célja lakáscélú ingatlanberuházás. Az önkormányzati autonómia helyreállítása ezen túl az építésügyi és környezetvédelmi hatáskörök helyi önkormányzatokhoz telepítését is jelenti.

Zugló tehát azt kéri: ne legyen a területén több kiemelt projekt, és kapja vissza az önkormányzat az építési szabályalkotás jogát.

Aligha van olyan fővárosi kerület, amely Zuglónál többet szenvedett volna a NER önkényes városfejlesztési gyakorlatától. Noha ez a probléma sok más önkormányzatot is érintett, a XIV. kerület valóban a saját kárán tapasztalta meg, hogy a hatáskörök elvonása rendkívül súlyos problémákat, városszerkezeti torzulásokat okoz, és ezért joggal várhat el a most hivatalba lépő kormánytól ezen a téren is gyökeres változást, valódi partneri szemléletet.

Hogy jutottunk a jelenlegi helyzet kialakulásáig?

Zugló közigazgatási területén ma 52 telekingatlan érintett kiemelő kormányrendelettel. Az első kiemelő rendelet még 2007-ben születetett az M4-es metró építéséhez kapcsolódva. Ez még teljesen szakmai és közérdeket képviselő fejlesztés lett volna, de sajnos épp a zuglói szakasz építése maradt el végül. (A képviselő-testület egy másik friss határozatában azt javasolja a kormánynak, hogy történjen meg a metróvonal meghosszabbítása a Bosnyák térig.)...

ITT NÉZHETŐ MEG

VISSZA LEHET SZEREZNI JOGSZERŰEN A NER-ES VAGYONOKAT – FÜLKE

FÜLKE / A HVG KÖZÉLETI MŰSORA
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.04.30.

Ha közös országot akarunk, ahhoz közös alap kell. Egy új alkotmány. Az világos, hogy le kell csupaszítani, „NER-teleníteni” kell a jelenlegit. De mit építsünk a helyére és főleg hogyan? Közben foglalkoznunk kell a NER-oligarchiánál lévő ezermilliárdos vagyonnal. Valahogy vissza kellene szerezni. De mit lehet kezdeni azzal, hogy a NER úgy szabta magára a jogrendszert, hogy szinte minden törvényesen történt? Stánicz Péter alkotmányjogásszal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.

Az Orbán Krisztiánnal készült Partizán-interjút itt tudod megnézni: https://www.youtube.com/live/mR9smhUt... Tóth Gábor Attila és Lendvai András tanulmányát a politikai tulajdonról itt tudod elolvasni: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4578207

ITT NÉZHETŐ MEG

TEMETIK AZ ÁRKOKAT: ASZÁLY KÖZEPÉN IS SIKERÜLT LASSÍTANI EGY EGÉSZ TÉRSÉG KISZÁRADÁSÁT

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.04.30.

A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz. Ami itt történik, példa lehet máshol is: több száz, esetleg több ezer szakszerű kisvízi „küszöböléssel” és élőhely-rekonstrukcióval már táji léptéknél tartana az ország hidratálása.

„Milyen patakmeder?! Lopóárok ez, nem patakmeder!”

Cegléd város nyugati szélén, a Gerje-patak hídjánál halljuk a fanyar beszólást. Jártunk már néhány vizes riporton, de a lopóárok kifejezés új. Se nem irodalmi, se nem szakirodalmi. A ritka homokháti argó jelentése: szögegyenesre húzott, sokszorosan kikotort csatorna, amely ahelyett, hogy a táji működésnek megfelelően vezetné és használná a vizet, szó szerint kilopja a talajból is. Hiszen minél mélyebbre vágódik, annál jobban gyorsítja a lefolyást és apasztja a felszínközeli vizeket.

A Gerje mai állapotának kétségtelenül annyi köze van egy valódi patakhoz, mint egy úszómedencének a Velencei-tóhoz. Leszámítva, hogy az úszómedencében víz is van. Az Albertirsát, Ceglédet, Törtelt érintő 50 km hosszúságú ér egyike a rommá szabályozott magyarországi kisvízfolyásoknak. Árokszerű, a tájat egyenesen keresztülszelő trapézmeder, mely az utóbbi években leginkább akkor került a helyi lapok címoldalára, amikor nyáron kiszáradt...

ITT OLVASHATÓ