KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.08.16.
A Mészáros-birodalom tündöklése és bukása: Mi történik a vagyonnal a politikai fordulat után?
A videó Felcsuti Péter szakértői elemzésével járja körül a Mészáros-vagyon jogi és gazdasági sorsának lehetőségeit egy esetleges politikai átrendeződés esetén. A tartalom közvetlenül a nézői igényekre reagálva mutat be konkrét forgatókönyveket az elszámoltathatóság és a hatalmas cégbirodalom jövőbeli hatásai kapcsán.
JELEN HETILAP PODCAST Műsorvezető: TÓTH ÁKOS 2026.08.16.
Baka András lett a Magyar Köztársaság elnöke, ami a NER korszakának szimbolikus lezárását jelenti. De vajon hogyan építhető újjá a demokrácia egy olyan országban, ahol a társadalom azonnali felelősségre vonást és gyors bosszút követel?
A Jelen e heti podcastjában Tóth Ákos és Vető Balázs a rendszerváltás utáni legnehezebb dilemmákat veszi górcső alá. Tényszerűen és kritikus szemmel vizsgáljuk a hatalomváltás anomáliáit: miközben az államigazgatás túlbuzgó – vagy éppen helyezkedő – bürokratái hirtelen milliárdos uniós forrásokat vonnak meg Mészáros Lőrinc cégeitől, addig a NER korrupciójának arcai, mint Bánki Erik, zavartalanul flangálnak szabadlábon. Hol a határ a jogos igazságszolgáltatás és a feudális kollektív bűnösség között?
A műsorban szóba kerül továbbá:
- A NER hagyatéka: Kaminski Fanny havi 64 milliós megbízása és a Századvég 7,6 milliárdos, értelmetlen tanulmányai – miért épp ezeken az „apróságokon” csúszhat el a régi elit?
- A Tisza-kormány első hibái: Rendeleti kormányzást idéz a paksi engedélyek megkerülése?
- A helikopter-botrány: Miért súlyos kommunikációs hiba, ha Magyar Péter helikopterrel megy Paksra, és miért színtiszta „rendi működés” a NER-korrupciót feltáró Hadházy Ákost egyszerűen leállatorvosozni?
- Parlamenti szélsőjobb: Miért kell nyíltan „náci tempónak” nevezni a Mi Hazánk képviselőinek viselkedését a Roma Holokauszt emléknapján?
Ebben az adásban Bod Péter Ákos közgazdász elemzi a legfrissebb gazdasági folyamatokat, különös tekintettel a költségvetési hiány csökkenésére és a magyar gazdaság megítélésének változására. A beszélgetés során szóba kerül az euróbevezetés realitása, valamint az inflációs adatok háttere is.
00:00 – Bevezetés: 1000 milliárdos hiánycsökkentés a költségvetésben
01:50 – A megtakarítások háttere és az állami vagyonkezelés kérdései
05:15 – A magyar gazdaság megítélésének gyors fordulata a piacokon
07:05 – A legnagyobb gazdasági tehertételek és kockázatok
11:27 – Az euróbevezetés esélyei és a céldátum fontossága
15:50 – A csatlakozáshoz szükséges „vizsgafolyamat” és feltételek
23:14 – Az 1,2%-os júliusi infláció elemzése és az európai kontextus
27:52 – A forinterősödés és a bizalmi faktor összefüggései
2026. augusztus negyedikén, hajnali fél kettőkor a paksi atomerőmű nyolc turbinájából csak egyetlen termelt. És az az egy is csak néhány milliméteren múlt: ha a Duna tovább apad, a Paksi Atomerőművet a fennállása óta először teljesen le kellett volna állítani. Nem háború, szabotázs, és nem is műszaki hiba, hanem a környezeti hatások miatt.
De ez az energia krízis nem csak a mi energiamixünk hibája. Egész Európában megfigyelhető volt a probléma, és mindenhol pontosan ugyanaz a hatásmechanizmus állt.
Franciaország sorra állította le a reaktorait, mert túl melegek lettek a folyói, Svájcban a világ legrégebbi atomerőművét felezték le ugyanezért, Németországban pedig, ahol mára egyetlen atomerőmű sem működik, a Rajna apadt le annyira, hogy akadozni kezdett a szénszállítás az erőművekhez. Négy ország, négy teljesen különböző energiapolitika.
Ezért nem is az a valós kérdés, hogy melyik energiamix a jó. Hanem az, hogy mi az a közös hiba, ami mindet egyszerre találta el?
NEM VÍZNEK VALÓ VIDÉK Szerző: NEM VÍZNEK VALÓ VIDÉK 2026.08.09.
2026 augusztusának elején majdnem teljesen le kellett állítani a Paksi Atomerőmű reaktorblokkjait a Duna rekordalacsony vízállása miatt. Mi vezetett ehhez, fenntartható-e a Paksi Atomerőmű jelenlegi, dunai hűtővízre épülő hűtési rendszere, és milyen vitákat hozott elő ez az esemény?
Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezetőjével Paksra (azaz Dunaszentbenedekre) utaztunk, hogy a helyszínről tisztázzuk a legfontosabb kérdéseket. A befelé több száz méteren át gyalogolható Duna-mederből jól látszik a Paksi Atomerőmű Jelenlegi hűtővíz-csatornáinak a beömlője.
Gábor arról beszélt, miért lehet ilyen alacsony a Duna vízállása ott, ahol a vízhozam a tervezett tartományban van. A beszélgetésből az is kiderül, hogy miért (nem) reális alternatíva a Duna vízlépcsőzése, mit jelentene Paks számára egy hűtőtornyos megoldás, és mit lehet tenni addig, amíg a végleges megoldást megtaláljuk.
- Hogyan indul el egy atomerőmű és hogyan lehet azt újraindítani egy leállást követően?
- Leállás vagy alacsonyabb termelés esetén is bent dolgoznak a szakemberek?
- Milyen hűtővízrendszerek találhatóak meg a Paksi Atomerőmű területén és milyen célt szolgálnak?
- A hűtővíznek milyen három paramétere van, amely fontos a hűtés biztosítása tekintetében?
- Mi is történt 1983-ban az alacsony vízállásesetén és az akkori lépések alkalmazhatóak-e napjainkban?
- Mi volt 2018-ban, a korábbi történelmi alacsony Duna vízállásnál?
- Vészcsengő volt ez akkor?
- Az elmúlt napokban miként alakult a rendszerterhelés, az import, az export és milyen hazai energiatermelési mix segítette az energiaigény kielégítést?
- Paks 2 a jelenlegi projekt keretében egy áttervezés esetén tudna folytatódni, mondjuk egy hűtőtornyos áttervezést követően?
- Megfelelő hosszú távú lépések esetén Paks 1 további üzemidő-hosszabbítása is lehetséges?
A NYOMOR SZÉLE BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2026.08.14.
Izgatottan figyeljük a híreket, ami az oktatás változásait mutatja. Egyértelműen a gyerekek kerülnek a hírek alapján a fókuszba, úgy tűnik, az ő szükségleteiket veszik figyelembe, és megjelennek a korábban az alternatív iskolákban használt elemek is. Rövidebb órákkal is lehet tervezni, és több művészeti tevékenység, szabad játék, beszélgetés lehetősége is megnyílik alsó tagozatban.
Nagyon fontos ez, és minden valószínűség szerint hatékonyabb lesz, mint a korábbiak. Persze nagy kérdés, hogy mennyiben tudnak élni vele az iskolák…Mert a régóta hőn áhított pedagógiai paradigmaváltástól még mindig messze van a magyar oktatás.
Próbálom mindezt elképzelni a szegregálódó, vagy szegregált iskolákban. Vajon itt bevállalják ezt? Érzékelhető lesz a változás? Milyen akadályai lehetnek?
Mivel a döntés szabad, így azt vélelmezem, nem mindenki fog, nem mindenki tud élni a lehetőséggel. Egyrészt, mert ehhez nyilván egy vezetői döntés kell, és nagy kérdés, hogy a most pozícióban levő, pozícióban maradt iskolaigazgatók akaratával egyezik-e majd ez? Esetleg az új tankerületvezetők ösztönzése elégséges lehet… de ezt még nem látjuk.
Hogy miért ne akarnák? Nos, mert a rutin, a megszokás, a szocializáció nagyon erős. És az a megszokás, hogy a tanórák 45 percesek, az erősen beégett a pedagógiai gondolkodásba. A 35 perces tanórákhoz új tervezés szükséges, új kockázatok jelennek meg, új tevékenységek, melyeknek a módszertana, kultúrája nem alakult ki a leszakadó térségek leszakadó iskoláiban. Nagyon hamar megszülethet a döntés és a beleegyezés: maradjon minden a régiben, eddig is így dolgoztunk, megszoktuk, minek változtatnánk?
No meg ott van a követelményrendszer is. Hogyan lehet azt teljesíteni kevesebb idő alatt, ami eddig hosszabb idő alatt sem sikerült? Ha az változik, ha ahhoz változnak a tankönyvek, munkafüzetek is, az ösztönző lehet… De addig csak a félelem marad, hogy az eddigi elvárásoknak a lerövidített időben lehetetlen megfelelni, maradjon hát minden a régiben.
Sokat figyelem, és próbálom érteni a pedagógusok kiégését. Nyilván nagy a kiégésfaktor ott, ahol a gyerekek oktatása többnyire kudarcot rejt. Mert a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között nagyon sok a traumatizált, a „valamilyen papírral” rendelkező, plusz pedagógiai munkát igénylő, a sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel bíró (BTMN).
Ez a tanulóösszetétel azonban nem támogatja az elvárt követelményrendszer elsajátítását. A segítő szakemberek nem tudnak elégséges segítséget nyújtani a pedagógusoknak, pedagógiai asszisztensek nem igazán vannak, időbe fog telni, mire a fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, és a szakképzett asszisztensek megjelennek a szegregálódó iskolákban.
Itt nincs meg a támogató szülői háttér sem, a szülők többségét a pedagógusok a „nem együttműködő” kategóriába sorolják. Az iskola kommunikációja leggyakrabban paternalistának nevezhető…vagy rosszabb esetben teljesen hatósági hangnemű.
A pedagógusok többsége kudarcos, az órák végén ritkán mennek be mosolyogva, feldobva a tanáriba, inkább fáradtan, kimerülten, panaszkodva a gyerekekre. Ez pedig gyors megerősítést nyer a többiektől, akik szintén ebben a cipőben járnak. Lassan, biztosan építik tovább a kiégést egymásban, amiben kirajzolódik az „én nem erre szerződtem”, „én nem ezt tanultam”, „én mindent megtettem”, „ezek ilyenek, nincs mit tenni…”, stb.
Ide, az ilyen pedagógusoknak nem lesz elég a lehetőség, hogy szabadon dönthetnek a tanórák hosszáról, vagy a kiegészítő tevékenységekről. Nekik komolyabb szakmai segítség, módszertan, „sorvezető” szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek a változásra. És nem azért, mert ők nem jó szakemberek. Hanem azért, mert sokan kiégtek.
Ez pedig időt igényel. És még azután is: elhitetni velük, hogy képesek rá. Hogy értékes tudással bírnak, és össze tudnak rakni olyan órai programokat, amelyek sikeresek lesznek. Azután sem lenne szabad magukra hagyni őket…mentorálni kell a pedagógusokat, visszacsatolni, biztatni őket, hogy a megkezdett úton haladjanak tovább. Önállóan, maguktól, nem várva a felsőbb szint utasítására.
És ott a közösség is. A tantestületi közösség. Amivel megint foglalkozni kellene, szupervízió, coaching, egymást támogató viszonyulások kialakítása, pozitív attitűd kiépítése. Egy „láthatatlan tanterv” működtetése újra, ami egységes alapelveket közvetít a gyerekek felé a közösségben működésről, a személyes kapcsolódásokról, üzeneteket azokról az alapértékekről, melyek meghatároznak mindent. Amit a gyerekek is éreznek, hiszen a szavak, vélemények, érzelmi lecsapódások, gesztusok, a metakommunikáció közvetíti ezeket feléjük.
Ezeknek az egységesítése nagyon fontos. Mert a széttöredezett hatás nem jól működik. Ha az egyik pedagógus ilyen, a másik pedig ezzel ellentétes viszonyulással jelenik meg a gyerekek előtt, az nem segíti a stabil alapértékek beépülését. Működnek persze abban is a gyerekek, alkalmazkodnak a helyzetekhez, csak éppen ez nem egy közösség szerinti elköteleződéshez vezet. Ez nem a jó alkalmazkodás útja.
Szóval, nagy öröm nekem a változások lehetőségét hallani. De fontos a pedagógusok érzelmi állapotának és jelenlegi tudásának felmérése is, hogy képessé tegyék őket arra, amit a hivatásuk megélése jelent. Amiben benne van a megújulás, a szakmai igényesség, a gyerekközpontúság, a megoldásközpontú attitűd. Ezután a közösség képes lesz a saját keretrendszerét működtetni, amiben benne van az önállóság, de a rendszerbe illeszkedés is.
Hogy miért látom ezt ilyen tisztán? Mert a kiégés a terepi munkában is ott van, és nemcsak a szakemberek részéről, hanem a „célcsoportban” is. A sorozatosan kudarcos élet ott is hasonló mintázatokat mutat. Pontosan tudom, mekkora tévedés ott is azt hinni, hogy csak a lehetőséget kell nyújtani, és élni fognak vele. Ha így lenne, már sok probléma megoldódott volna, és a társadalmi leszakadás nagyot mérséklődött volna. De nem történik meg, még akkor sem, ha ott vagyunk, nyújtjuk a lehetőséget. Mert az „akarás” képessége tűnt el.
Ezt fel kell építeni, hogy a motiváció megalapozza a változást. Persze a módszerek ott mások, hiszen más a probléma is a generációs szegénységben, léptékében is, mint egy szegregálódó, vagy szegregált iskola tantestületében. De a folyamatok mentális alapjai azonosak, és segítségnyújtás, a megszilárdulásig, beépülésig történő folyamatos támogatás nélkülözhetetlen a sikerhez.
Jó lenne, ha a döntéshozók erre is gondolnának. Mert ennek a rendszerét is ki kellene építeni, hogy a kudarcok kockázata csökkenjen.
Április 11-én, szombaton délután háromnegyed ötkor, tehát a másnapi választás kezdete előtt körülbelül fél nappal hosszú és érzelmes levél érkezett a Bayer-csoport és a Viastein építőipari vállalatok dolgozóinak postaládájába. A levélben Balázs Attila, a cégek tulajdonosa közölte, hogy a Rendszerbontó Nagykoncerten készült felvételeket látva nála „elszakadt a cérna”, arra kérte a cégcsoport több mint 2700 alkalmazottját, hogy szavazzanak a Fideszre, és hogy aki ebben nem ért egyet vele, a továbbiakban „ne vegyen részt” a csapatukban.
Bár Tiborcz István üzlettársa a levél szerint elsősorban Eckü heremutogatós performanszán háborodott fel, azóta kiderült, hogy ennél jóval prózaibb oka is lehetett annak, hogy a Fideszre való szavazásra buzdította munkatársait. Balázs Attila ekkor ugyanis már minden bizonnyal tudta, hogy a Bayer-csoport eddigi legnagyobb beruházása, a Zugló Városközpont nevet viselő kormányzati negyed, és ezzel a Bayer-csoport jövője egy esetleges kormányváltással egyik pillanatról a másikra veszélybe kerülhet.
A Telex értesülései szerint ugyanis a Bayer-csoport és az állami döntéshozók ekkor már hosszú ideje tárgyaltak annak a buktatónak a kiiktatásáról, amelyre hivatkozva az új kormány augusztus 3-án bejelentette: eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától. Úgy tudjuk, a Fidesz-kormány alatt arra készültek, hogy az állam akkor is át fogja venni az épületegyüttest a Bayer-csoporttól, ha az nem tudja teljesíteni minden, az eredeti szerződésben vállalt kötelezettségét.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és a Bayer-csoporthoz tartozó ZVK Development Kft. között 2023-ban megkötött előszerződés szerint ugyanis a végleges adásvételi szerződést akkor lehet megkötni, ha az érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról idén június 30-ig lekerülnek a mások elővásárlási jogáról szóló feljegyzések. Ez nem történt meg: a zuglói önkormányzatnak a tulajdoni lapok szerint máig elővásárlási joga van az építési telkek egy részére. A Magyar-kormány szerint a beruházó ezzel megsértette az előszerződésben vállalt egyik fontos kötelezettségét, és erre hivatkozva bejelentették, hogy elállnak az irodakomplexum megvásárlásától...
Lannert Judit szakmai szervezetek bevonásával újítaná meg a magyarérettségit, az első egyeztetések már meg is kezdődtek. A tervek szerint őszre összeállhat az új szabályozás. A Magyartanárok Egyesületének elnökét arról is kérdeztük, mit hagynának el a jelenlegi rendszerből, és hogyan növelnék a tanárok szakmai szabadságát.
A napokban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter jelentette be, hogy az elsők között alakul át a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga: sokkal „átláthatóbb és igazságosabb” lesz. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint az elmúlt években számos jogos kritika érte az érettségit, amelynek szerkezete és tartalma véleményük szerint gyerekek és tanárok életét egyaránt „megkeserítette”.
Az átalakítás egyik első lépéseként az érettségi tétel-előkészítő bizottságot már meg is újították, valamint elkezdődött a szakmai egyeztetés is, többek között a Történelemtanárok Egyletével és a Magyartanárok Egyesületével. A tervek szerint a szabályozás végleges formáját ősszel hozzák nyilvánosságra.
Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét arról is kérdeztük, mit hagynának el a jelenlegi érettségi rendszerből.
„A szövegértési feladatból ki kellene hagyni a leíró nyelvtani részt, ki kellene iktatni az egész irodalmi feladatsort, a szóbeli tételek között pedig a minden évben kötelező tíz »életmű« helyett ismét csak hat lenne minden évben mindenki számára kötelező. Azaz Jókai, Mikszáth, Vörösmarty és Herczeg Ferenc a kötelező életművek helyett a kötelezően választható portrék közé kerülne” – fogalmazott Arató, aki szerint a 2024 óta a gyakorlatban is megváltozott érettségi újdonságai közül a témakifejtő esszé akár meg is maradhatna.
„A biflázást, a tesztre gyúrást előtérbe állító irodalmi feladatsor elhagyása és a kritikai gondolkodás fejlesztését is célzó érvelés visszaemelése az oktatáspolitikától fontos szimbolikus gesztus is lenne. Az érvelést talán még nem lehet 2027-ben újra bevezetni, mert erre a jövőre vizsgázók alighanem kevésbé készültek, tehát ennek kell a két év átfutási idő”
– osztotta meg az egyesület álláspontját lapunkkal.
Arató hozzátette, véleményük szerint először egy „átmeneti, a mostaninál kevesebb kárt okozó érettségire” lenne szükség, majd később egy, az új Nemzeti alaptantervvel együtt alaposan átgondolt új modellre. Mint mondta, néhányan projektérettségiben gondolkodnak, ami szintén lehet egyfajta megoldás.
Érdemes lenne megvitatni azt is, hogy egy „nagyobb terjedelmű műértelmező esszé helyett nem lenne-e jobb egy olyan feladatsor, amely egy adott irodalmi szövegre vonatkozó kérdéssort tartalmazna, s csak a kérdéssorra épülve következne egy rövidebb esszé. Ez azért lenne jó irányú változtatás, mert egy mű önálló elemzésére-értelmezésére az érettségizők jó része nem képes, egy vezetett értelmezés és egy rövidebb esszé valahol középen lenne az irodalmi feladatsor és az önálló elemzés között” – tette hozzá. Arató ugyanakkor hangsúlyozta, minden változás előtt egyeztetésre és vitára van szükség...
TANI-TANI ONLINE Szerző: L. RITÓK NÓRA 2026.08.15.
Mert a szabadság önmagában nem tanít meg szabadnak lenni. Ahhoz tudás, készségek, önbizalom, önreflexió, együttműködés, szakmai kíváncsiság és bátorság is kell.
Izgalommal figyeljük a változásokat, a nyilatkozatokat, döntéseket, amelyek egy új világot körvonalaznak az oktatásban. De bennem van valamennyi szorongás is… Vajon képesek lesznek-e az iskolák élni a lehetőséggel?
Mert vannak kockázatok, amelyekkel számolni kell. Olyanok, amelyek talán mindig is akadályai voltak annak a bizonyos pedagógiai paradigmaváltásnak, amit még mindig nem sikerült megugrani. Legalábbis általánosan biztosan nem.
Persze az elmúlt 16 év… amely a korábban elindult kezdeményezéseket is leradírozta, és egy más, kézi vezérlésű rendszert épített ki, amelyben a pedagógiai szabadság a döntéshozók számára egyet jelentett a rendszerrel való szembefordulással. A gondolkodás helyére a végrehajtást tette, és a kor által elvárt kompetenciafejlesztés helyett egy múltba révedő világ általuk favorizált ismerethalmaza került.
16 év hosszú idő. Ennyi idő alatt megszilárdul sok minden. A kiégés alapjai is. És hát valljuk be, kevés olyan iskola akadt, ahol ez a 16 év nem csorbította a lelkesedést, az innovációs képességet.
Nyilván sok múlt az iskolavezetőkön, akik közül sokakat leginkább a rendszerhez való lojalitásuk emelt pozícióba, és akik sokszor már önjáróan fojtottak el mindent, ami a központi elvárásoktól eltért.
Tisztelet azoknak, akik úgy tudták működtetni ez idő alatt is az iskolájukat, hogy átmentették azokat a tudásokat, készségeket, amelyek fontosak a pedagógiai szabadsághoz. No meg túlélték ők maguk is. Nem hasonultak meg a kompromisszumoktól, amelyeket muszáj volt megkötniük a túléléshez.
De azt hiszem, voltak olyan jegyek ebben az egészben, amelyek korábban is megvoltak. Például a rutinhoz ragaszkodás, melynek érdekes lélektana van. Mert a rutin sok dologban segíti az életünket: a kiépült automatizmusok lehetővé teszik, hogy a figyelem másra, más dolgokra irányulhasson.
Ám van, ahol a rutin akadályává válik a fejlődésnek. Nem támogatja a rezilienciát, ami szerintem ma az egyik legfontosabb kompetencia: a rugalmas, de az önazonosság megtartása melletti alkalmazkodást a világ változásaihoz. Ez pedig a pedagógiában elengedhetetlen.
De rutinból tanítani könnyebb.
Adott a tankönyv, a munkafüzet, pont annyi órára bontva az ismeretanyag, mint amennyi az előírás. Ott a tanmenet, amelyet központilag is el lehetett érni, és amelyben pontosan leírták azok, akik kidolgozták, hogy melyik órán mi történjen. Ott a segédanyag is, csak hozzá kell jutni. Ellenőrzés esetén pedig fel lehet mutatni: ez egy központi tanmenet, illeszkedik a döntéshozók elvárásaihoz.
Csak egy probléma van ezzel.
A gyerekek sokféleségéhez nem igazodik. A helyi sajátosságokhoz sem. És szépen elaltatja azt az önálló döntési képességet a pedagógusban, hogy ő maga mérlegelje, mi a legjobb a saját tanítványainak. Erre aztán nagyon gyorsan ráépül a rutinból tanítás.
A pedagógiai munka támogatására szolgáló ezerféle segédanyag soha nem látott készletet tesz elénk. Biztosan van, aki válogat benne, ötletet merít, kipróbál. Ők azok, akiknél az önfejlesztés beépült, és megmaradt az attitűdben. Mindig jobban, hatékonyabban szeretnék tenni a dolgukat. Ők járnak konferenciákra, előadásokra, és képesek saját forrásból is fizetni egy-egy továbbképzésért.
A probléma sosem azokkal van, akik ott vannak ezeken az előadásokon, képzéseken. Hanem azokkal, akik nem szánnak erre időt, energiát, hanem azt hangoztatják: „megtanultam én már mindent”, „azért végeztem el a főiskolát”, stb.
Ha kötelező a képzés, abban is úgy válogatnak, hogy a legkisebb energiabefektetéssel papírozhassák le. Erre is kiépült az utóbbi években egy szolgáltatás. Mi is megtapasztaltuk, hogy a képzés befizetése után már meg is érkezett a tanúsítvány, anélkül, hogy bármit kellett volna tenni érte. A tananyag egy, az internetről összeollózott valami volt, amit egy dokumentumban elküldtek az illető e-mail-címére a tanúsítvánnyal együtt. A „megúszós” pedagógusok igényeire ráépült egy üzlet, állami, sőt „nemzeti” segédlettel.
Szóval azt hiszem, sokan fellélegezve várják a szeptembert, óhajtva a pedagógiai szabadság terét. De nagyon sokan nem akarják a változásokat. Nem akarnak 35 perces órákat, beszélgetőköröket, művészeti eszközöket, nem akarnak a megszokott rutintól eltérni. Kockázatot látnak az új lehetőségekben. Kockáztatni pedig nem akarnak. A megszokott rossz jobb, mint a bizonytalan jövő. Pláne, ha még pluszmunka is van vele.
A „jól van az úgy”, „eddig is megkaptam a fizetésem, ezután is meg fogom”, „nehogy én találjak már ki dolgokat, akkor minek vannak a minisztériumban?”, stb. viszonyulások eddig is ismerősen hangzottak. Most is hallani ezeket.
Azt hiszem, nagyon fontos lenne egy mentális állapotfelmérés, és erre építve egy fejlesztési stratégia készítése. Mert a megosztott társadalmat a tantestületek is pontosan leképezik. Külön figyelemmel a vezetői alkalmasságra.
Segítségre van szükség ahhoz, hogy olyan értéktudat és hit épüljön ki a pedagógusokban, amire aztán felfűzhetők a változások. Szakértelemmel kell támogatni a tantestületet abban is, hogy közösséggé fejlődjön. Hogy ne széttöredezett üzeneteket közvetítsen a „láthatatlan tanterv”, hanem egységes alapértékeket.
Muszáj lenne tervet készíteni a tantestületek együttműködési és szociális kompetenciáinak fejlesztésére, amelyben egymás támogatása is helyet kap. Fontos lenne fejleszteni az önreflexió képességét. És kialakítani az igényt az önfejlesztésre.
Szupervízió, mentorálás – addig, amíg ki nem épül egy belső, inspiráló értékrend, amely aztán megteremti annak a pedagógiai kultúrának az alapjait, ami stabilan támogatja a hivatás megélését, a szabadsággal élni tudást.
Ennek aztán a pedagógusok mellett az igazi haszonélvezői a gyerekek lesznek.
A generációs szegénységben végzett munka sok tapasztalatot ad. Például azt is, hogy nem elég a lehetőség… mert különféle kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy azokat képesek legyenek kihasználni az érintettek.
Mert ahhoz, hogy valaki élni tudjon vele, kell hozzá tudás, készség és megfelelő attitűd. Ezek együtt adják azt a kompetenciát, amellyel az ember képes a lehetőséget felismerni, mérlegelni, és cselekvésre váltani.
Ha azt hisszük, hogy ezek maguktól megvannak, téves elvárásokat támasztunk. És nem értjük, miért nem működnek az emberek. Hiszen ott a lehetőség az orruk előtt!
Innen már csak egy lépés a hibáztatás: na ugye, „ezekkel” nem lehet semmit sem tenni. Miközben mi nem mértük fel, hogyan állnak pontosan. Van-e annyi tudásuk, készségük, megfelelő attitűdjük, hogy ezekre építeni lehessen? Ha nincs, akkor ezzel van előbb dolgunk.
És talán most az oktatásban is ez a legfontosabb kérdés. Nem az, hogy megadjuk-e a szabadságot. Hanem az, hogy képesek-e élni vele. Mert a szabadság önmagában nem tanít meg szabadnak lenni. Ahhoz tudás, készségek, önbizalom, önreflexió, együttműködés, szakmai kíváncsiság és bátorság is kell.
Ezért a változás nem kezdődhet ott, hogy „mostantól lehet”. Előbb meg kell néznünk, hol tartanak azok, akiknek élniük kellene vele. Pontos kép nélkül nincs valódi fejlesztés. Csak újabb elvárás.
A sebek gyógyítását pedig nem végezhetjük úgy, hogy nem nézzük meg pontosan, mi van alattuk.
A jövő szeptemberben kezdődő tanévtől már nem az Oktatási Hivatal, hanem a korábbi gyakorlathoz visszatérve az óvodapedagógusok és a szülők dönthetnek a gyerek iskolaérettségéről – közölte Kereki Judit, az oktatási minisztérium államtitkára az RTL Híradóval.
A vitás helyzetekbe a pedagógiai szakszolgálatot is bevonnák.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kérelmek benyújtásának januári határidejét is érdemes lenne kitolni az iskolai beiratkozáshoz közelebbi időpontig.
Az Eduline korábbi cikke szerint 100-ból 5 gyereknek kell újra járnia az elsőt, mert nem iskolaéretten kerülnek be az oktatásba. A 2023/2024-es tanévben 4275 elsősnek kellett évet ismételnie, ezzel vezetik az elsősök a bukási statisztikát az általános iskola évfolyamai közül...
Úszás közben teljesen váratlanul néhány másodperc alatt kerültem életveszélyes állapotba augusztus elején, közel a Égei-tenger partjához. Van valami, amit mindenkinek szeretnék elmondani a vízi mentésről...
...A víz kockázatot jelent mindig és mindenkinek – minden biztonsági intézkedés, szabálykövetés ellenére.
Bárki, a legjobb egészségi állapotban, optimális körülmények között is kerülhet válságba. Ezt minden vízbemerüléskor mindenkinek érdemes tudatosítani. És a válságra mentettként és mentőként is fel kell készülni. Ha volt bármiféle teljesítményem ebben a történetben, akkor talán annyi, hogy több életmentő tanfolyam után tudtam némileg mérsékelni a saját pánikomat, és pontosan tudtam, hogyan kell együttműködni, a még mozgosítható energiáimat használni. Vagy, hogyan nem kell nehezíteni a mentést kétségbeesett kapkodással és kapaszkodással.
Ennél is fontosabb tapasztalat, hogy mit jelent a vízi mentésre felkészült ember jelenléte. Olyasvalaki volt mellettem, aki felismerte a válsághelyzetet.
Aki pillanatok alatt felmérte a segítségnyújtás leghatékonyabb módját. Akinek volt elég ereje és technikai tudása a mentéshez. Ha nincs ott, nem méri fel jól a helyzetet, késik pár másodpercet: esélyem sincs az életben maradásra. Az esetet követő napokban jutott eszembe megkérdezni, honnan tudta, mit kell tenni? Egyszerű választ kaptam: tanulta és gyakorolta.
Arra szeretnék kérni mindenkit, aki vadvízi sportra, kalandokra, nyári lubickolásra, egyszeri vízbe gázolásra szánja el magát: tanuljon és gyakoroljon. Ha teheti, menjen el vízimentő-tanfolyamokra. De legalább nézzen meg egyet a sok tucatnyi elérhető oktatóvideóból. Az én életemet egy kinyújtott, stabil kar mentette meg. Egy nyugodt emberi hang. A hála nem jó szó annak kifejezésére, hogy ez mit jelent, milyen mély pánikból, beszűkülésből tudja visszahozni az embert a másik ember hangja...
TELEX / NÉVÉRTÉK BLOG Szerző: MÁTYÁS ESZTER 2026.08.16.
A magyar energiabiztonság előtt álló feladat nem az, hogy még nagyobb és még drágább gigaberuházásokkal próbáljuk bebiztosítani a későbbi évtizedeket. A következő néhány évben sokkal gyorsabban is javíthatunk a helyzeten, ha diverzifikáljuk az energiamixet és sok kis lépéssel haladunk. Több napenergiával, újra felfutó szélenergiával, energiatárolással, erősebb villamosenergia-hálózattal és a hazai geotermikus lehetőségek jobb kihasználásával tudjuk az energiabiztonságot és a fenntarthatóbb energiatermelést egyidejűleg biztosítani. A jó hír, hogy ezek közül több már nem ígéret, hanem működő valóság.
Van valami különösen tanulságos abban, ami ezen a nyáron a magyar energiarendszerrel történik. A rekordalacsony Duna-vízállás miatt a paksi atomerőmű blokkjait folyamatosan vissza kellett terhelni, majd – egy fél blokk kivételével – leállítani, és felmerült a teljes leállás lehetősége is, ami mintegy 2000 megawattnyi kapacitás kiesését jelentette volna. A magyar miniszterelnök szerint a teljes paksi kiesés esetén is rendelkezésre állt volna elegendő importkapacitás ahhoz, hogy a lakosság áramellátása biztosítható legyen. A kormány ugyanakkor olyan ipari fogyasztókról is listát készített, amelyeknél szükség esetén korlátozható lenne az áram- és vízfogyasztás.
Romániában eközben a Duna alacsony vízállása miatt mindkét csernavodai atomreaktort le kellett állítani, ami korábban még nem fordult elő egyszerre a két blokkal. Franciaországban és más európai országokban szintén problémát okozott a folyók alacsony vízállása a hűtővizet igénylő erőművek működésében.
A tanulság nem az, hogy egyetlen technológiát kell hibáztatnunk, hanem az, hogy egy modern energiarendszernek minél több lábon kell állnia – térben és technológiában is. Magyarországon pedig ennek már most is vannak kézzelfogható jelei...
A forgalomban lévő megnevezések közül a maffiaállam (Magyar Bálint, Madlovics Bálint) látszik elég alkalmasnak a NER leírásához. Cikkemben a maffiaállam kifejezést metaforaként kezelem. Remélem, a nemzet gyógyulása érdekében, alkotmányos védőoltásokkal és civilizált állammal, végül sikerül az állampolgárokat megóvni a súlyos NER-fertőzésektől.
A NER-t követő komplex átalakulás legáltalánosabb – mondhatni vágyszintű – kifejezése a rendszerváltás, amelynek tartalmát a mai Európában jellemző állapotok szerint érdemes meghatározni. Írásom végén ajánlok ilyesmit, civilizációs infrastruktúrának nevezem, amiről csak érintőlegesen írok, a későbbiekben azonban részletesebb kifejtésre készülök.
A magyar változat
Kétféle hálózat működött, az egyiket Orbán Viktor és környezete irányította, a másik az önkormányzati szinteken üzemelő hálózat (parkolás, kertészet vagy takarítás), amely kormányokon és a pártokon átívelő összefonódásokat hozott létre. Mindkét struktúra szorosan összedolgozott a politikai rendszerrel. A közkeletű legenda szerint a győztes a maga jogán 70 százalékot fölözött le a zsákmányból, a vesztes a zsarolás korlátozása fejében 30 százalékot kapott. Benyomásom szerint még az utóbbi évtizedben is működhetett a vesztesek korrupciós célú kárpótlása. Mind a baloldali, mind a jobboldali csoportosulás bukásakor kiderült, hogy az „értékelvű alapon” létrejött (vagyis a pártnak lopok) milliárdos réteg nyom nélkül felszívódott, egy fillért nem hagyott hátra az „eszmék” életben tartására. Az ábrándos tekintettel elsuttogott jobboldali vagy baloldali értékközösség vágya harsány kacajt válthatott ki belőlük: mit akarnak ezek a prolik? Végül is ez a természetes. Mindkét csoportosulásban vezető szerepet játszottak a pártpénztárosok és a köréjük gyűlt baráti-üzleti kör. Eltűnésüket jelzi a Népszabadság ostobán asszisztált felszámolása, a Népszava, a jobboldali média összenyaklása.
A NER felső szintje a maga befolyása alatt álló szervezeteket kényelmesen fosztogatta. Beszerzéssel, túlárazással, utazással, állásokkal. Mindez korábban is általános volt, de az utóbbi pár évben elképesztő mértéket öltött. Az MNB, a vasúti ingatlanok, a kastélyok lenyúlása, a koncessziós autópálya elindítása vagy a hosszú távú megrendelés a 4IG-tól jelzi a változást, de a százas körüli lista csupán pár elemét soroltam fel. Ahhoz, hogy a politika csúcsairól irányított maffiának és az önkormányzati lefölözési szövetségeknek sima legyen az útjuk, nem csak a bűnüldöző szervezeteket kellett kordában tartani. A szabályok rendszeres megszegését elnézték az illetékesek, más illetékesek viszont új formulákkal tették jogszerűvé az elfogadhatatlant. Az áprilisi bukás hangulatában megírt függetlenségi mesék dacára a bankfelügyelet, a piacfelügyelet, a Pénzügyminisztérium, az MNB, hatóságok és önkormányzatok egész sora folyamatosan a NER szolgálatában állt. Nem volt elég az államelnök, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács, a KEHI és az Állami Számvevőszék hallgatása. Az állam vezetőinek szorgalmasan és kitartóan kellett szolgáltatniuk a NER-nek. És ők meg is tették...
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ Műsorvezető: HARDY MIHÁLY 2026.08.15.
Mire jó tulajdonképpen az alkotmánybíróság? Nem kellett volna rögtön megszüntetni ezt a testületet? Miért húzza-halogatja a döntését, hisz Sulyok ellenjegyezte a saját eltávolításáról szóló alkotmánymódosítást? Baka András megválasztasaról előljáróban: 10 éven at nem hajtotta végre az Orbán kormány az ő kezdeményezésére született strasbourgi bíróság ítéletet! Leszünk vajon hippi-föld? Fogunk valaha egymasra mosolyogni? Meddig kell még várni a fő felelősök elvitelére? Mit hívunk Facebook-kormányzásnak?
Vendégek: Perintfalvi Rita teológus, Demeter Áron Amnesty International szakértője és Bolgár György Műsorvezető: Hardy Mihály
KILÁTÓ / KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2026.08.15.
A Kilátó adásában Tálas Péter biztonságpolitikai elemző és Víg Zoltán Oroszország-szakértő elemzi a magyar–orosz kapcsolatok elmúlt másfél évtizedét és azt, hogyan alakult ki Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin különleges, ám erősen aszimmetrikus viszonya. A beszélgetésben szóba kerül a keleti nyitás, az orosz energiafüggőség, Paks II., valamint az is, milyen gazdasági és politikai érdekek tarthatták fenn Budapest Moszkva-barát politikáját. A vendégek az orosz befolyás magyarországi formáiról, a külügyminisztériumot ért orosz kibertámadásról és az orosz narratívák magyar médiában való megjelenéséről is beszélnek. Különösen élesen kerül elő, hogyan változott meg Putyin rendszere, és miért tartják veszélyesnek, ha Magyarország a háború után egyszerűen visszatérne a korábbi orosz kapcsolatokhoz. A műsor végén arról vitáznak, milyen új magyar Oroszország-politikára lenne szükség: a kapcsolatok normalizálása és az energiafüggőség csökkentése mellett Magyarország euroatlanti kötődésének megerősítését tartják kulcsfontosságúnak.
HOL ÉLÜNK? / NÉPSZAVA PODCAST Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2026.08.15.
Hankó Balázs és Kaminski Fanny a legesélyesebb arra, hogy rövid időn belül büntetőeljárást kapjon a nyakába, azonban a Tisza elkezdte becserkészni azokat a NER-oligarchákat is, akik egy ponton eldönthetik, Orbán Viktorhoz maradnak-e hűségesek, vagy rávallanak és megmentenek valamennyit a vagyonukból. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságírók, illetve Varga Dóra főszerkesztő-helyettes arról is beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy újabb hosszútávú prognózisát bukta be Orbán: nemhogy nem lesz ősszel gazdasági válság, a jelek szerint kifejezetten konszolidálódik a magyar gazdaság, ami a Tisza pozícióját erősíti.
KLUBRÁDIÓ / EUROZÓNA Műsorvezető: ZENTAI PÉTER 2026.08.15.
Az Eurozóna vendége Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a magyar mezőgazdaság a rendszerváltás óta nem látott mélypontra kerülhet: az idei teljesítmény akár húsz százalékkal is visszaeshet. Az aszály, a hőkupolák és a szélsőséges időjárás mellett azonban Raskó szerint súlyos politikai és szakmai hibák is hozzájárultak a helyzethez. Már a kilencvenes évek elején tudományos előrejelzések figyelmeztettek a klímaváltozás következményeire, Magyarország mégsem készült fel megfelelően. Raskó keményen bírálja az Orbán-kormány vízgazdálkodási és agrárpolitikáját: szerinte hagyták lepusztulni az öntöző- és csatornarendszert, miközben a mezőgazdaságot politikai szavazatszerző területként kezelték. Szóba kerül az uniós agrártámogatások elhibázott felhasználása is, amely Raskó szerint sok gazdát inkább leszoktatott a fejlesztésről és a kockázatvállalásról. Lengyelország példáján mutatja be, hogyan lehetett volna ugyanezeket az uniós forrásokat fejlesztésre fordítani: szerinte a lengyelek „okosan használták föl, mi nagyon bután”. A beszélgetés végén arra keresik a választ, vajon Magyarország képes-e még alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
00:00 - 02:50 - Intro: történelmi mélyponton a magyar mezőgazdaság?
02:50 - 09:15 - Klímaváltozás: már 30 éve figyelmeztettek minket
09:15 - 17:52 - Orbánék hibája? Így pusztult le a magyar vízgazdálkodás
17:52 - 28:25 - Földosztás, „voksvásárlás” és elhibázott uniós támogatások
28:25 - 37:29 - Miért húzott el mellettünk a nyugati és a lengyel mezőgazdaság?
Mi történik Orbán Viktorral, és miért húzódott látványosan háttérbe a magyar belpolitikában? Horn Gábor szerint a volt miniszterelnök keresi a helyét, és az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben már egészen más szerepet szán magának. A Mélyvízben Balogh Judittal arról is beszélnek, milyen állapotban van az ország, mekkora felelősség terheli az előző kormányt, és milyen nehéz örökséggel kell szembenéznie az új kabinetnek. Szóba kerül Paks ügye és az energiaválság is: ki viseli a politikai felelősséget a korábbi döntésekért, és milyen válaszokat kell adnia Orbán Viktornak? Horn Gábor arról is beszél, miért tartaná helyesnek, ha Orbán végleg kivonulna a magyar politikából, és szerinte a volt miniszterelnök keresi a helyét.
A miniszterelnök, valamint Ruff Bálint, Kapitány István és Ruszin-Szendi Romulusz miniszterek a helyszínen adnak tájékoztatást a Paksi Atomerőműnél a Duna alacsony vízszintje miatt szükségessé vált intézkedésekről és beruházásokról.
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK... Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2026.08.14.
Lengyel Lászlóval Bolgár György beszélgetett arról, milyen kihívásokkal szembesül az új kormány már a kezdetektől. Szóba kerül az energia- és vízválság, Paks, az uniós pénzek, a költségvetés, az egészségügy és az oktatás helyzete, valamint az is, hogyan lehet újjáépíteni a jogállami intézményrendszert.
Beszélnek Baka András köztársasági elnöki szerepéről, a fékek és ellensúlyok fontosságáról, illetve a vagyonvisszaszerzési hivatalról és arról is, milyen nehézségeket okozhat az ügyészség, a nyomozók és a bíróságok leterheltsége.
A magyar állami vagyon jelentős része vándorolt magánzsebekbe az elmúlt két évtizedben, és eljött az ideje annak, hogy szigorúan jogállami keretek között elszámoltassák azokat, akik nem tudnak igazolni a vagyongyarapodásuk mögött álló legális forrásokat. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendége Gerő Tamás ügyvéd volt, aki egyike azon pályázóknak, akik az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöki posztjára jelentkeztek. A beszélgetés során a szakember részletesen ismertette a hivatal leendő működését, stratégiáját, valamint azokat a kulcsfontosságú Területeket és eljárásokat, amelyek révén a közpénzek érdemi része visszakerülhet az államkasszába.
Új struktúra a korrupció ellen és a közvagyon védelmében
A megalakuló hivatal nem csupán egy adminisztratív szerv lesz, hanem lényegét tekintve egyfajta korrupcióellenes ügyészségként működik majd. Gerő Tamás hangsúlyozta, hogy a szervezet elsődleges célja a jogellenesen magánkézbe került nemzeti vagyon visszaszerzése, de legalább ennyire lényeges feladata lesz a jövőbeli visszaélések megakadályozása is. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt húsz esztendőben az államszervezet, az ügyészség, a rendőrség és az adóhatóság nem tudta megakadályozni, hogy becslések szerint a közvagyon akár fele is magánvagyonná alakuljon át. Az új hatóság felállítása azért vált elkerülhetetlenné, mert a korábbi intézményi keretek képtelenek voltak gátat szabni ennek a folyamatnak.
A jogi keretek tekintetében a hivatal vezetése mögött komoly szakmai apparátus áll majd: az elnök mellett négy elnökhelyettes dolgozik majd. Közülük az egyik a közpénzügyekért felel adóhatósági háttérrel, míg a másik három ügyészi tapasztalatokkal felvértezve a nyomozásfelügyeleti, a vádemelési és a fellebbviteli területet irányítja. A hatékony munkavégzés elengedhetetlen feltétele a folyamatos koordináció a meglévő hatóságokkal, így a Legfőbb Ügyészséggel, a NAV-val és a rendőrséggel a párhuzamos nyomozások elkerülése érdekében. Ugyanakkor az új hivatal komoly jogkörökkel rendelkezik majd, és az eljárási cselekmények során utasíthatja is társhatóságait.
Gerő Tamás kiemelte, hogy a vagyonok elkobzása kizárólag büntetőeljárások keretében, szigorúan a jogállamiság elveit betartva történhet meg. Bár a folyamat komplexitása miatt az eredmények nem egyik napról a másikra jelentkeznek, a szakember becslései szerint lépésről lépésre az eltűnt vagyon körülbelül egyharmadát reálisan vissza lehet szerezni. A munkát a lakosság felé teljes transzparenciával kell végezni, akár egy online számláló segítségével nyomon követhetővé téve, hogy a vizsgálatok eredményeként naponta mekkora összeg tér vissza a közösséghez. Célkeresztben a magántőkealapok és a vagyonosodási vizsgálatok
A vizsgálatok fókusza leginkább a legnagyobb tételű, úgynevezett milliárdos ügyekre irányul. Gerő Tamás kifejtette, hogy a szervezetnek nem a kis értékű ügyekkel kell lekötnie az kapacitásait, hanem azokra a rendszerszintű visszaélésekre kell koncentrálnia, ahol a legnagyobb összegek tűntek el. A visszaszerzési stratégia egyik kiemelt területe a magántőkealapok átvilágítása lesz, hiszen a közpénzek jelentős része ezeken a csatornákon keresztül vált az átláthatóság számára láthatatlanná. Emellett az olyan nagy volumenű, mindeddig érdemi előrelépés nélkül maradt ügyeket is át kell venni, mint amilyen a Magyar Nemzeti Bank körüli pénzmozgások témaköre.
A lakossági felháborodást kiváltó kirívó luxus és meggazdagodás kapcsán a hivatal egy célzott eljárással kezdheti meg a működését. A tervek szerint mintegy 30-50 kulcsszereplőnél indítanak úgynevezett vagyonosodási, illetve jogkövetési vizsgálatot. Ennek során az érintettek adóbevallásait vetik össze a tényleges vagyonukkal és jövedelmükkel, és amennyiben nem tudnak jogszerű magyarázatot adni a vagyongyarapodásra, az ügy azonnal büntetőelindítást von maga után.
Egy új és különösen szigorú szabályozás alapján amennyiben egy vállalkozás bevételeinek legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik, a hivatal számára kötelező lesz a vizsgálat elrendelése. Sőt, a közpénzügyi helyettesen keresztül az állam felügyelet alá is vonhatja az érintett cégeket, meggátolva ezzel a vagyon kimenekítését. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a tulajdonos ideiglenesen elveszíti a cég irányítási jogát, de a jogállami garanciák megmaradnak: minden ilyen döntéssel szemben bírósági jogorvoslatnak van helye, és a bíróság rendszeresen felülvizsgálja a korlátozás indokoltságát.... Nemzetközi jogsegély és a gazdasági erőviszonyok helyreállítása
A vagyonelemek felkutatása nem állhat meg az országhatároknál. Mivel a kiáramoltatott tőke jelentős része külföldi desztinációkban, például Dubajban vagy az Egyesült Államokban landolt, a hivatalnak kiterjedt nemzetközi jogsegélyre és az Európai Unió tagállamaiban működő társhatóságok együttműködésére lesz szüksége. Az Európai Unió 2024/126-os irányelve egyébként is kötelezővé teszi valamennyi tagállam számára a vagyonvisszaszerzési hivatalok felállítását és működtetését, így a magyar kezdeményezés teljes mértékben illeszkedik az uniós jogi környezetbe és a nemzetközi gyakorlatba.
A vizsgálatok kiterjednek a nagyállami koncessziókra is, beleértve az autópálya- és a szerencsejáték-koncessziókat, valamint a túlárazott építőipari projekteket és a lehetséges kartellmegállapodásokat. A szerződések polgári jogi alapon is megtámadhatók, amennyiben azok jó erkölcsbe ütköznek vagy feltűnő értékaránytalanságot mutatnak. Bár a harmadik, jóhiszemű szerzőkhöz került vagyontárgyak visszaszerzése nehézségekbe ütközhet, a büntetőjogi felelősségre vonás eszközei hatékony védelmet nyújtanak az eltulajdonított javak ellen.
Arra a felvetésre, hogy a korábbi megrendelések és szerződések formálisan „le voltak papírozva”, Gerő Tamás aláhúzta: a jogellenesség a bűnös szándék bizonyításával akkor is megállapítható. Ha igazolható a bűnös összejátszás – például hogy a pályázók előre ismerték a megrendelői igényeket vagy összehangoltan adtak be túlárazott ajánlatokat –, akkor a formalizált szerződések ellenére is megáll a hűtlen kezelés vagy a kartelltilalom megszegésének gyanúja. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása így nemcsak a korrupció visszaszorítását és az elszámoltatást szolgálja, hanem a torzulatlan piaci verseny és a tisztességes gazdasági működés helyreállításának is alapvető záloga lesz Magyarországon.
SZABADSAJTÓ KLUB Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS 2026.08.14.
Ezen a héten műsorunk témái:
- Mi következik abból, hogy az Alkotmánybíróság kikosarazta a Fideszt a vagyonátmentésre kitalált alapítványok ügyében?
- Mit üzent Baka András a köztársasági elnökké választása után elmondott parlamenti beszédében a kormánypártnak és az ellenzéknek?
- Lehet-e nemzeti egységet teremteni Magyarországon "a NER háromezer janicsárja" ellen?
- Elszámoltatást szeretnének vagy inkább bosszút akarnak állni a Fidesz ellen szavazók? • Miért nem álltak fel a Mi Hazánk képviselői a parlamentben a roma holokausztról szóló tiszás beszéd után a többi frakció tagjaihoz hasonlóan?
- Valójában a Tisza Pártnak és Magyar Péternek hoztak politikai hasznot Orbán Viktor több milliárd forintért elszámolt kampányvideói?
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.08.14.
Sólyom László 2009-ben kétszer is hiába jelölte Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének: a Fidesz nem adta meg a kétharmadot. A harmadik jelölés előtt az államfő leült Orbán Viktorral, és közölte vele: akkor is Bakát jelöli, ha neki nem tetszik — és ha megint elbukik a szavazás, lemond. Ez azt jelentette volna, hogy az MSZP–SZDSZ többségű parlament választ új köztársasági elnököt. Orbán ezen a ponton engedett, Baka pedig megkapta a kétharmadot. Az árát Sólyom fizette meg: 2010-ben már nem indulhatott második ciklusért.
Tizenhét évvel később ugyanaz a Baka András mondott beiktatási beszédet a parlamentben — miközben a Fidesz épp azzal a bírói múlttal támadja, amit annak idején maga szavazott meg.
Baka András köztársasági elnöki kinevezésével indított Bánszegi Rebeka, Jankovics Márton és Kerner Zsolt a mai Háromharmadban, hogy aztán a tartalommal megtöltendő társadalmi egyeztetésen és a Tisza kormány első igazi válságkezelésén át a politikai szereplések dilemmájáig jussanak. Lehet túl sok a jelenlegi miniszterelnök és túl kevés a korábbi?
Szentpéteri Nagy Richard szerint a késlekedés arra utalhat, hogy a testületen belül vita alakult ki. Az alkotmányjogász még mindig nagyobb esélyt ad rá, hogy elutasítják a Fidesz indítványát, de ha mégsem, akkor az új államfő, Baka András sem tud hivatalba lépni. Elemzés.
Meglepetés, hogy az Alkotmánybíróság döntése elhúzódik. Még bármi előfordulhat, és nagy baj lehet abból, ha esetleg elkaszálják a Sulyok Tamás elmozdításáról szóló rendelkezést – erről beszélt lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász szerint a taláros testület késlekedése arra utal, hogy a bírák között érdemi vita alakult ki a Tisza-kormány alaptörvény-módosításairól.
Az AB-hez a Fidesz-KDNP fordult utólagos normakontrollért, kérve, hogy
- semmisítsék meg a passzust, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását,
- töröljék az Alaptörvényből azt a részt, amely megteremtette a lehetőségét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító jogainak visszavételére, így az alapítványok megszüntetésére,
- semmisítsék meg a parlamenti képviselők választhatóságának korlátozását, vagyis azt a passzust, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő,
- illetve száműzzék az alkotmányból azt a módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.
A kekvák államosításáról péntek reggel döntöttek, elutasították a Fidesz beadványát. A többi kérdésről még nem határoztak, így a bírák augusztus 17-én hétfőn újra összeülnek.
Ez az egész azért is érdekes, mert a döntések előkészítése vélhetően már korábban megtörtént. Szóval az e heti ülésnek elsősorban a végső jóváhagyásról kellett volna szólnia
– fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász szerint a legkényesebb ügy valószínűleg a Sulyok Tamás eltávolítását érintő rendelkezés lehet. Felmerülhet ugyanis olyan érvelés, hogy bár az AB tartalmi kérdésekben nem vizsgálhatja a módosításokat, egyetlen, személyre szabott záró rendelkezéssel mégsem lehet egy közjogi méltóság helyzetét átalakítani. Tehát a gyakorlatban ez nem is biztos, hogy formailag alkotmánymódosításnak számít.
Polt Péter és Handó Tünde egyébként hasonló különvéleményt fogalmazott meg a KEKVA-k kapcsán. Szerintük előbb azt kellett volna tisztázni: a támadott szabály valóban az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának minősül-e, és csak ezután lehetett volna eldönteni, hogy az AB hatásköre kizárt-e...
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter videón mutatta meg irodáját, ami a Fidesz-kormányok ideje alatt a Családokért Felelős Államtitkárság, vagyis Novák Katalin és Koncz Zsófia egykori munkahelye volt. Lannert „intimitást nélkülöző hotel-feelingként” jellemezte az iroda hangulatát. A helyiség sarkában rendes íróasztal helyett egy recepciós pultra hasonlító dolgozóasztal van, ami mellett nincsenek fiókok és szekrények. A dolgozószobából nyílik a fürdőszoba, ami leginkább egy nívós hotelba illik. A zuhanyzón kívül gardrób, sminktükör, hajszárító és fekete burkolattal körülvett mosdókagyló van a helyiségben.
Jogellenesen kezelte az állampolgárok adatait az Orbán-kormányzat, amikor a járványügyi felületen megadott emailcímekre politikai tartalmú leveleket küldött – erről döntött immár jogerős ítéletében a másodfokon eljáró Ítélőtábla. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy a kormány az olyan homályos megfogalmazást sem használhatta kiskapuként, mint a hozzájárulás megadása „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, elektronikus levél küldése céljából”, mert ez sem jogosítja fel arra, hogy tetszőleges témákban küldjön üzeneteket.
Acsán egy nyolc férőhelyes mini bölcsőde 2,6 millió forintból készült el négyzetméterenként, méghozzá uniós támogatásból, az ország más pontjain azonban ugyanannak a tervezőnek, megegyező tervei alapján egy ilyen beruházás négyzetméterára csak 1,5 millió forint volt – írja az Integritás Hatóság. A hatóság összehasonlító vizsgálata szerint az acsai beruházás vélhetően közel 110 millió forinttal, 77 százalékkal haladta meg a kivitelezés idején szokásos piaci árat. Mindez a tájékoztatás szerint úgy történhetett meg, hogy a közbeszerzésen 10 cég indult. Az ajánlatkérő közülük hétnek érvénytelenítette az ajánlatát, és mind a hét jelentősen kedvezőbb árat adott a nyertesnél.
Új, érdekes cég bukkant fel az országgyűlési szerződéslisták szereplői között: a bizarr nevével kitűnő Pink Túzok Kft. jóval kisebb volumenű munkát kapott, mint a NER jól ismert, százmilliókat felmarkoló kifizetőhelyei, háttere miatt mégis figyelmet érdemel. A legfrissebb listából tudjuk, hogy a kis cég nettó 9,5 millió forintért, vagyis bruttó 12 millió forintért vállalta a parlament május 9-i alakuló ülésének élő közvetítését. A Pink Túzokot 2025 márciusában hozták létre, tulajdonosa Berkes Bence. Berkes onnan lehet ismerős, hogy egy személyben ő a Tisza Párt tulajdonában álló Árad a Tisza Kft. ügyvezetője is. Utóbbi cég működteti a Tisza webshopját, ahonnan kabátot, pólót vagy éppen bögrét rendelhetnek a párt és a mögötte álló közösség rajongói.
Kikérte a 2002 és 2010 közötti megfigyelések számát az Igazságügyi Minisztériumtól Néher András, Győr és térsége Tisza párti országgyűlési képviselője. Korábban ugyanis a 24 cikkéből már kiderült, hogy 2010 és 2026 között összesen 18 906 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok titkos megfigyelésre az aktuális igazságügyi minisztertől. Néher András a Facebook-oldalán azt írja, a kézhez kapott dokumentum alapján a szocialisták 8 évében 6040 esetben adott engedélyt az igazságügyi miniszter titkos megfigyelésre. Ez – állapítja meg a politikus – azt jelenti, hogy Orbán Viktor kormányai idején évi átlag 1181, míg azt megelőzően évi átlag 755 megfigyelést engedélyeztek, ami 56 százalékos növekedést mutat.
.webp)
