Az Országházban évtizedek óta nem folyt valódi bizottsági vita, a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása puszta formalitássá degradálódott, a kormánypárti többség automatikusan mindenkit támogatott, akit a miniszterelnök jelölt. Ez várhatóan a tiszás jelöltekkel sem lesz másképp, a kérdés inkább az, hogy kapnak-e valódi kérdéseket, és ha igen, hajlandók-e a leendő kormánytagok érdemben válaszolni.
„Iszonyú teher az ember vállán tíz év után összehozni ezt a minisztériumot, azokat, akik különböző minisztériumokban dolgoztak eddig. Szerettem volna, ha a minisztérium neve is üzenetet hordozna. A lelkiismerete kell, hogy legyen ez a tárca a többi tárcának. Nem lehet, hogy ne működjön vele együtt a többi” – kezdte Gajdos László programjának ismertetését az élő környezetért felelős bizottság hétfői miniszterjelölti meghallgatásán.
A minisztérium elnevezéséhez Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet. Gajdos azt mondta a névvel deklarálják, hogy nemcsak egyszerűen védik a környezetet. Szerinte az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapja annak, hogy mennyit termel egy ország. Az élő környezet politikája szerinte jövővédelem is, ebben a fiatalokra és a környezeti nevelésre építeni. A nevelés hatékonyságára az állatkerti igazgatóságából hozott fel példát, sikerült elérnie, hogy a fókák medencéjébe ne dobjanak pénzt az emberek.
Gajdos szerint az Orbán-kormány az elszalasztott lehetőségek 15 éve volt, leépült a minisztérium, ami fájdalmas és nehezen pótolható dolog. Felemlítette, hogy felelőtlenül felgyorsították a környezetvédelmi engedélyezést, ignorálták a civileket. Ő jobban adna a szavukra, még ha ez le is lassítja a folyamatokat. „Kicsit strapás dolog, ez tény, de nagyon hiszek a párbeszédben.”
Gajdos elárulta, hogy Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülete szóvivőjét kérte fel a minisztériumi szóvivői feladat elvégzésére. Bízik benne, hogy figyelni fognak rá.
„Ami jó, az marad, nincs okunk a jól bevált dolgokon változtatni” – válaszolt Gajdos Koncz Zsófiának, aki az iránt érdeklődött, hogy mi lesz az olyan programokkal, mint a Te szedd! szemétszedési akció, vagy más környezeti nevelési programok...
A zene az emberi kultúra egyik legkülönösebb teljesítménye: érzéki formává rendezett idő. Tárgyként nem birtokolható, mégis képes embereket közös tapasztalatba vonni. A hang megszólal, elmúlik, s éppen ebben az elmúlásban teremti meg azt, ami a zsarnokság számára a legveszélyesebb: az együttlét tudatát. A zene ritmust ad a testnek, fegyelmet az indulatnak, formát a félelemnek, közös időt a szétszórt és megfélemlített embereknek. Ezért a zene nem csupán művészet, hanem antropológiai és politikai erő: egy közösség akkor is képes általa önmagára találni, amikor jogait, nevét, hazáját, nyelvét vagy méltóságát már elvették tőle.
A zsarnokság és az embertelenség mindig a hangot akarja elvenni először. A diktatúra szereti a csendet: a hallgató várost, a suttogó családot, az elnémított áldozatot, a félelemből lehalkított lelkiismeretet. A közös ének ezért veszélyes. Aki énekel, az már nem pusztán túlél. Aki együtt énekel másokkal, az közösséget alapít. A közösség pedig minden embertelenség legősibb ellensége.
A nyugati képzelet legkorábbi nagy zenésze Orpheusz. Törvényhozói, hadvezéri vagy bírói hatalom nélkül is engedelmeskednek neki állatok, kövek, fák, sőt egy pillanatra az alvilág urai is. Orpheusz mítosza azt mondja ki, hogy a zene a vad erők megszelídítésének művészete: az ember a hangban lesz több puszta ösztönnél. A lant itt a civilizáció első jelképe: a forma győzelme a nyers erő fölött.
A hamelni patkányfogó legendájában a sípos zenéje elűzi a városból a patkányokat, vagyis megszabadítja a közösséget a fertőzéstől, a romlástól, a fenyegető pusztítástól.
A bibliai hagyományban Dávid hárfája Saul előtt a zene gyógyító és démonűző erejének talán legtisztább képe. Saul királyt rossz szellem gyötri; Dávid játszani kezd, s a király megkönnyebbül. A hárfa itt nem udvari szórakoztatás, hanem a széthulló lélek rendbe hívása: a hangzat elűzi a belső sötétséget, a gonosz zaklatottságot, az embert önmaga ellen fordító rémületet.
A klasszikus zene történetében Beethoven Fideliója a szabadság egyik legnagyobb operai példázata. A titkos börtön, a politikai fogoly, a hatalommal visszaélő Pizarro világa ellen a mű nem bosszúval, hanem felszabadítással válaszol. A Foglyok kórusa a napfény első lélegzetvétele: a börtönből kilépő ember még alig szabad, de már hallhatóvá válik benne az emberi méltóság.
Verdi Nabuccójának „Va, pensiero” kórusa a babiloni fogságban élő zsidók honvágyát szólaltatja meg. A Risorgimento emlékezetében ez a fogságban énekelt zsidó kórus az idegen uralom alatt élő Itália hangjává vált. A dallam lényege éppen ez: a száműzött nép nemcsak földjét veszíti el, hanem önazonosságát is veszélyben érzi; az ének visszaadja neki a közös emlékezés jogát.
Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája a zene humanista utópiája: az emberiség testvériségének hangzó képe. 1989 karácsonyán, a berlini fal leomlása után Leonard Bernstein Berlinben úgy vezényelte a művet, hogy a „Freude” helyére szimbolikusan a „Freiheit” került: öröm helyett szabadság. A gesztus pontos volt: a történelem abban a pillanatban nem egyszerűen ünnepelni akart, hanem nevet akart adni annak, ami történt. Sosztakovics VII., „Leningrádi” szimfóniája a zene ostrom alatti hőstette. 1942. augusztus 9-én, a náci blokád alatt, éhező muzsikusok játszották el Leningrádban; a koncertet hangszórókon át a német vonalak felé is közvetítették. Egy város, amelyet halálra szántak, szimfóniával válaszolt. A zene itt a város önarcképe lett: még élünk, még formát adunk a szenvedésnek, még nem lettünk puszta romhalmaz.
Verdi Requiemje Terezínben a klasszikus zene egyik legmegrendítőbb erkölcsi pillanata. Rafael Schächter vezetésével zsidó foglyok tanulták be és adták elő a halotti misét a koncentrációs táborban: a Defiant Requiem – Dacos vagy Ellenálló Gyászmise – hagyománya szerint egyetlen becsempészett kottából, újra meg újra, miközben az énekkar tagjait deportálták, s helyükre új rabokat kellett betanítani. A Dies irae itt nem az áldozatok fölött szólt, hanem a gyilkosok fölött: a végső ítélet zenéje vádként hangzott fel azok szájából, akiket már elnémításra ítéltek.
Messiaen Kvartett az idők végezetére című műve 1941 januárjában német hadifogolytáborban szólalt meg először. Klarinét, hegedű, cselló és zongora: éppen azok a hangszerek, amelyek a fogságban rendelkezésre álltak. A mű címe apokaliptikus, zenéje mégis a belső szabadság tanúságtétele: a tábor parancsokból, várakozásból és kiszolgáltatottságból álló rendjével szemben egy olyan szellemi rendet hoz létre, amelyet a fogvatartó hatalom nem tud birtokba venni.
Britten War Requiemje a háborús halottak gyászmiséje, de közben a háborús retorika nagy leleplezése is: a latin requiem emelkedett liturgikus szövege Wilfred Owen első világháborús verseivel ütközik, s így a mű nem engedi, hogy a pusztítást hősi pátosszal fedjék el. A Coventry romjai között megszólaló mű a gyász, az emlékezés és a megbékélés közösségét teremti meg: a zene itt a háború embertelenségével szemben az el nem hazudott emberi szenvedés méltóságát védi.
Poulenc Figure humaine-ja a megszállt Franciaország szabadságéneke. Paul Éluard verseire írt a cappella kórusmű, amelynek végén a „Liberté” szó szinte az emberi hangból épített zászlóvá válik. Hangszer sincs mögötte: csak a megsokszorozott emberi hang, amely a terror idején kimondja azt a szót, amelyet a terror legszívesebben betiltana.
Händel Judas Maccabaeus című oratóriumában a közösség kórusban válik történelmi alannyá. A makkabeus történet a megszentségtelenített szentély, az elnyomás és a felszabadulás története; Händelnél a nép a gyász, a remény, a harc és hála hangja. A híres győzelmi kórus azért hat, mert a diadal mögött ott van a közösség megőrzött hite. Haydn háborús miséi, köztük a Missa in tempore belli és a Nelson-mise, a történelmi fenyegetettség közegében megszólaló liturgikus rend példái. A napóleoni háborúk kora érzékelhető bennük, de Haydn nem közvetlen történelmi kommentárt ír, hanem a könyörgés, a közösségi tartás és a klasszikus forma nyelvén válaszol a bizonytalanságra. A zene itt menedék: nem kilépés a történelemből, hanem annak fegyelmezett, liturgikus értelmezése.
Mozart Don Giovannijában a „Viva la libertà” első pillantásra könnyed ünnepi felkiáltás, valójában azonban ironikus és sokértelmű pillanat: Don Giovanni a „szabadság” nevében saját gátlástalanságát ünnepli, miközben a többiek számára ugyanez a szó a társadalmi és erkölcsi rend helyreállításának ígéretét is hordozza. Mozart zsenialitása éppen abban áll, hogy ugyanaz a zenei gesztus egyszerre szólaltatja meg a szabadság mámorát és a szabadságra hivatkozó önkény gyanúját.
Bach passiói a zene erkölcsi önvizsgálatának csúcsai. A Máté- és János-passió nem kívülre mutogat, nem olcsó ellenségképet gyárt, hanem bevonja a hallgatót az árulás, gyávaság, ítélethozatal, szenvedés történetébe. A passió közössége nem azzal válik emberivé, hogy másokra kiáltja a bűnt, hanem azzal, hogy saját felelősségének hangját is meghallja.
A klasszikus zenei példák után azok a történeti esetek következnek, amikor egy dallam közvetlen közösségszervező erővé vált.
La Marseillaise a forradalmi nép hangja. Harci ének, amely a zsarnokság elleni összefogás zenéje lett, s a szabadság ügyét közös, könnyen felismerhető dallammá formálta. Történeti ereje abban áll, hogy a népet nem elvont politikai fogalomként, hanem megszólaló közösségként jeleníti meg.
A német megszállás alatti dán alsang, a közös tömeges éneklés gyakorlata, a megszállt ország lelki önvédelmévé vált. A félelem kordában tartását, a nemzeti önérzet megőrzését és a közösségi összetartozás nyilvános kifejezését szolgálta. A közös ének azt üzente: a megszálló birtokolhat utcákat és intézményeket, a közösség belső rendjét azonban nem veheti birtokba.
A balti „Singing Revolution” – Észtország, Lettország és Litvánia éneklő forradalma – a 20. század egyik legtisztább bizonyítéka arra, hogy a dal történelmi erővé válhat. A szovjet uralommal szemben tömegek énekeltek nemzeti dalokat, himnuszokat, kórusműveket; a közös ének a függetlenség nyelvévé vált. A fegyvertelen hangból politikai akarat lett. Grândola, Vila Morena Portugáliában a Salazar–Caetano-féle autoriter-korporatív diktatúra végét jelző dal lett. 1974. április 25-én rádiós megszólalása a szegfűs forradalom egyik jeladó aktusa volt, s a testvériségről szóló egyszerű dallam a diktatúrából kilépő közösség politikai önismeretévé vált. Különös ereje abban áll, hogy a szabadság pillanatát nem diadalmi hangon, hanem a közös méltóság nyelvén szólaltatta meg.
Die Moorsoldaten, vagy angolul Peat Bog Soldiers, náci koncentrációs táborban született fogolydal. A börgermoori foglyok éneke később a náciellenes ellenállás nemzetközi dalává vált. Kevés megrendítőbb kép van ennél: emberek, akiktől el akarták venni nevüket, szabadságukat és jövőjüket, énekkel őrizték meg azt a maradék teret, ahol még emberek maradhattak.
És most érkezünk meg a tegnapi magyar pillanathoz.
2026. május 9-én a Parlamentben sükösdi tamburás gyerekek játszották el a cigány himnuszt, a „Zöld az erdő, zöld a hegy is” kezdetű dalt és a „Tavaszi szél vizet áraszt” című népdalt. A Mi Hazánk előre kifogásolta az uniós és cigány himnusz, valamint a Tavaszi szél elhangzását; a párt politikusa ezt a Himnusz „lealacsonyításának” nevezte, majd a frakció kivonult az ülésteremből.
Ez a pillanat váratlanul pontosan illeszkedik a nagy zenetörténeti sorba. A gyerekek nem léptek Beethoven, Verdi vagy Bach helyére, csupán ugyanaz történt kicsiben, ami a zene nagy felszabadító pillanataiban újra és újra megtörténik: a dallam erkölcsi teret nyitott, és ebben a térben a gyűlölet egyszer csak nem tudott bent maradni.
A Parlament ülésterme a törvényhozás helye, a nemzet egészének háza. Amikor ott roma és nem roma gyerekek tamburáznak, amikor megszólal a „Zöld az erdő”, majd a „Tavaszi szél”, akkor több történik ünnepi műsorszámnál és protokolláris díszítésnél. Akkor egy ország hallja meg saját eltagadott hangját. A cigány dallam, a magyar népdal, a gyerekek jelenléte és a törvényhozás tere egyetlen képpé áll össze: a haza nem a kirekesztés birtoklevele, hanem a közös hang lehetősége.
És ekkor kotródott ki a teremből az a hat ember, akiknek nevét nem is érdemes megjegyezni. A jelenet groteszk és felemelő egyszerre. Groteszk, mert felnőtt politikusok, a törvényhozás tagjai, a népképviselet fizetett szereplői nem bírták elviselni, hogy gyerekek zenélnek. Felemelő, mert a gyerekeknek semmit sem kellett mondaniuk. Antifasiszta szeminárium, történelmi hivatkozás és önigazolás nélkül játszottak. A dallam elvégezte helyettük azt, amit néha a legpontosabb érvelés sem tud: láthatóvá tette, ki hová tartozik.
Ebben van a zene felszabadító erejének titka. Érvelés helyett leleplez, perbeszéd helyett ítéletet mond, kényszer nélkül is képes olyan erkölcsi teret teremteni, amelyben a rossz olykor önként távozik. Dávid hárfája elűzte Saul rossz szellemét; Orpheusz lantja megszelídítette a vadat; Verdi kórusa hazát adott a száműzött emlékezetnek; Beethoven szabadsággá változtatta az örömöt; Sosztakovics szimfóniája ostrom alatt tartotta életben a várost; Messiaen kvartettje a fogság idejével szemben a belső szabadság rendjét szólaltatta meg; a baltiak énekelve szerezték vissza történelmüket; a portugálok dallal adtak jelet a diktatúra végének.
Tegnap pedig néhány sükösdi gyerek tamburával lépett be ebbe a hosszú történetbe. A dallam megszólalt, a gyűlölet felállt, és kimasírozott.
Egykori és jelenlegi közmédiás dolgozók mesélnek arról, hogyan zajlott a politikai befolyásolás az elmúlt 16 évben. A kérdezés megtiltása, hazugságok, orosz propaganda, politikai komisszárok.
Lelkiismereti kérdésekről is kérdeztük őket: van, aki elindult a szembenézés útján, szerinte bocsánatkérés kell, hogy a megtisztulás elinduljon. Más viszont felmenti magát, úgy véli, ha ő nem csinálja meg ezt a munkát, találnak a helyére mást. Van, aki azóta pszichológusként dolgozik, és terápiákon tapasztalta már, mekkora pusztítást okoz, ha a közmédia hazug propagandát terjeszt.
És még mindig nem esett ki minden csontváz a szekrényből. Ha a közmédia egykori vagy jelenlegi dolgozójaként vannak közérdekű információid arról, hogyan zajlott a politikai befolyásolás, vagy ráláttál gyanús pénzmozgásokra, írj nekünk a szerkesztoseg@partizan.hu címre!
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.05.11.
Vajon gazdasági sikertörténet volt a Fidesz 16 éve, vagy éppen ez az időszak vitte válságközeli állapotba Magyarországot? Veres János volt pénzügyminiszter szerint a nagy makrogazdasági mutatók egyértelműen jelzik: az ország adóssága nőtt, az infláció kiugró volt, a gazdasági növekedés gyenge, a fogyasztási mutatókban pedig Magyarország az EU végére csúszott.
A beszélgetésben szóba kerül, hogy a választási vereségben milyen szerepe volt a gazdasági elégedetlenségnek, a korrupciónak, az állami szolgáltatások romlásának és annak, hogy a fiatal generáció látványosan szembefordult a Fidesszel. Veres János szerint a Tisza győzelme mögött egy széles népfrontszerű társadalmi mozgás állt, miközben a baloldali szavazók jelentős része is ide sorolt be.
Arról is beszélgetünk, lehet-e még Orbán Viktornak meghatározó szerepe a magyar politikában, képes lehet-e a Fidesz megújulni, és szükség lesz-e új baloldali politikai ajánlatra a következő években.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.11.
Hétfő megkezdődik a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A gazdasági és energetikai bizottság ülésén, Kapitány István, a Tisza gazdasági és energetikai miniszterjelöltje, reggel 8 órától számol be terveiről.
„Rákból gyógyulunk fel. Második születésnapunkat ünnepeljük. Ilyenkor szoktuk megfogadni az életmódváltást. Lássuk, képes-e erre egy egész nemzet." (TótaW)
A daganat eltávolítása nem a gyógyulás vége, hanem az eleje. Utána jön a kontroll, az életmódváltás, a szembenézés azzal, hogyan jutottunk ide. Mi volt a jel, amit nem vettünk észre, mikor kezdtünk rosszabbul élni, és mit kell másképp csinálni, hogy soha ne térjen vissza.
Magyarország tegnap ünnepelte a második születésnapját. A második születésnap nem ünnep, hanem ígéret. Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében olyat tett, amit előtte ebben a teremben senki. Bocsánatot kért. A bicskei áldozatoktól, a Szőlő utcai áldozatoktól, a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. Azt üzente nekik, nincsenek egyedül, az állam mostantól nem fordítja el a fejét. Bocsánatot kért mindenkitől, akit a ner üldözött, bíráktól, civilektől, művészektől, újságíróktól.
Nem neki kellett volna, de ő megtette. Ez nem retorikai fogás volt. Ez a szembenézés aktusa. A miniszterelnök kimondta, hogy nincs újrakezdés megbékélés nélkül, nincs megbékélés igazságtétel nélkül, nincs igazságtétel szembenézés nélkül. Ez egy logikai lánc, amelyben a sorrend nem véletlen. Nem azzal kell kezdeni, hogy megölelünk mindenkit. Azzal kell kezdeni, hogy kimondjuk, mi történt. Hogy az állam bántott. Hogy gyerekeket hagyott magukra. Hogy egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg mesterséges félelemkeltéssel.
A fideszes képviselőknek csöndben végig kellett hallgatniuk. Ez is a szembenézés része, nem a megalázásé. Nem bosszú, ha valakinek elmondják, mit tett, és nem válaszolhat rá azzal, hogy a média hazudik. Vagy hogy Boldog Karácsonyt. A volt miniszterelnök 36 év hagyományát felrúgva búcsúbeszéd nélkül távozott, el sem ment utódja megválasztására. A vesztes nem képes a szembenézésre.
Az ország valódi ereje nem a mandátumszámban mérhető, mondta Magyar, hanem abban, hogyan bánunk a legelesettebbekkel. Egy roma gyerekzenekar játszott a parlamentben. Nem szimbolikus gesztus volt, de ha az is, akkor pontosan az a fajta szimbólum, amelyik nem díszlet, hanem irány.
De a szembenézés nem csak a politikusok dolga. Mi is részt vettünk abban a tizenhat évben, hallgattunk, amikor beszélni kellett volna, elfordítottuk a fejünket, amikor a szomszédunk bajba került. A rákból nem csak a daganatot kell kioperálni, hanem az életmódot is meg kell változtatni. Ez a mi részünk az új Magyarország felépítésében.
Tegnap este százezren álltak a Kossuth téren. Megmutathatjuk majd a gyerekeinknek, hogy ilyen volt a szabad Magyarország első napja. De csak akkor, ha holnap is emlékszünk rá, mit fogadtunk meg.
MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE Riporter: LÁSZLÓ ÁGNES 2026.05.08.
Bárándy Péter. Ügyvéd, aki a büntetőjogra specializálódott. A politikával 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaikor került kapcsolatba. A Medgyessy-kormányban igazságügyi miniszter volt. A jogállamiság, az alapjogok tiszteletben tartása a vesszőparipája.
2021-ben az egyik társszerzője volt a Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! című vitairatnak, amely útmutatást adhatott volna az ellenzéknek a 2022-es választásra való felkészüléshez az ellenzéknek. Ami nem sikerült akkor, az most maga a valóság a Tisza Pártnak köszönhetően. Sok mindenről fogom kérdezni! Mióta áll kapcsolatban Magyar Péterrel és milyen témakörökben tudott neki segíteni?
Két évvel ezelőtt azt mondta, hogy a demokrácia visszaépítésének három gátja van: a jelenlegi Alkotmány, a kétharmados törvények és az ellensúlyt biztosító intézmények. Lát-e esélyt ma arra, hogy ezeket a gátakat meg lehet szüntetni? Vajon a 2021-es vitairat most már segítő eszköz lehet a változáshoz?
Mi a véleménye a vagyonok kimentésről, amelyek óriási ütemben zajlanak? Meg lehet ezt állítani? Vissza lehet ezt fordítani? Lát-e esélyt a rendkívüli jogállapot megszüntetésére, a tisztességes elszámoltatásra, a törvények közötti felelősségre vonásra, a korrupciós úton szerzett vagyonok visszavételére, az alkotmányos bíráskodás átfogó reformjára, az ügyészség reformjára, a titkosszolgálatok radikális reformjára, és a médiaszabadság biztosítására?
JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2026.05.10.
Ne haragudj, kicsit túlpörögtem örömömben. Elkápráztatott a gondolat, hogy Magyar Péter most még úgy miniszterelnök, hogy közben a fideszes miniszterek vannak pozícióban. Elmondom az ötleteimet, hogy mit tennék a helyében például Nagy Mártonnal. Jó, ne vegyél komolyan, mondom, hogy kicsit túlpörögtem örömömben. :)
Valójában azonban bemutatom neked a felálló Tisza-kormány minden miniszterét, és azt is, hogy milyen feladat vár rájuk.
Ugyanakkor itt is felhívom a figyelmedet: türelem, türelem, türelem!
-----------
00:00:00 Új Országgyűlés, új miniszterelnök, új korszak Magyarországon
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN Szerző: PITZ DÁNIEL 2026.05.10.
A résztvevőket kérdeztük Magyar Péter rendszerváltó népünnepélyén. Arra voltunk kíváncsiak, hogy: Hogyan élték meg az elmúlt 16-évet, mit várnak a Tisza-kormánytól és hogyan érezték magukat itt a Kossuth téren.
Történelmi nap: 16 év után a Tisza átveszi a kormányzást a Fidesztől, megalakul az új parlament, Magyar Pétert pedig megválasztják miniszterelnöknek, hogy aztán rendszerváltó népünnepély kezdődjön az Országháznál. Egész nap élőben közvetítjük az eseményeket, ott leszünk a Kossuth téren, az országgyűlésben és a főváros rendszerzáró rendezvényén is, a stúdiónkban pedig a Telex újságírói mellett László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével, Zárug Péter Farkas politológussal, a Miskolci Egyetem docensével és Kövesdi Veronika médiakutatóval várunk titeket.
A Kossuth térről élőben jelentkezünk Viktorin Tamás műsorvezetővel, akinek vendégei lesznek Somogyi Zoltán szociológus, Virág Andrea és Kéri László politológusok is. Emellett ott leszünk az ünneplő tömegben, valamint a Parlamentben is az alakuló ülésen és a miniszterelnöki eskütételen, illetve egyedüliként élőben közvetítjük a Fővárosi Önkormányzat által szervezett "Hálakoncertet" a Lánchíd lábától, majd a délutáni rendszerváltó népünnepélyt az Országház elől. Tartsatok velünk egész nap!
Alakulóülést tart ma az új Országgyűlés, ahol miniszterelnökké választják Magyar Pétert, majd “rendszerváltó népünnepély” kezdődik a Kossuth téren. A Partizánon egész nap élőben közvetítjük az eseményeket: Benyó Rita az Országházból, Gulyás Marci és Ittzés Ambrus pedig a Kossuth térről számol be a legújabb fejleményekről. Elemzésekkel és beszélgetésekkel is készülünk a számoktra, Csizmadia Ervin, Lakner Zoltán és Magyari Péter a vendégeink.
MAGYAR NEWS ONLINE Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE 2026.05.09.
Élőben jelentkezünk Budapestről, a Kossuth tér és a Parlament alatti rakpart környékéről, ahol a meghirdetett program szerint egész napos rendszerváltó népünnepély zajlik.
A nap már délelőtt 10 órától fontos eseményekkel indul, hiszen a helyszínen kivetítőkön lehet követni az Országgyűlés alakuló ülését és a miniszterelnök beiktatásához kapcsolódó parlamenti eseményeket. Ez azt jelenti, hogy a nézők figyelemmel kísérhetik az új parlamenti ciklus kezdetét, az alakuló ülés legfontosabb pillanatait, valamint a miniszterelnöki eskütételhez és hivatalba lépéshez kapcsolódó történéseket is.
A délutáni órákban várhatóan a Kossuth téren és a Parlament környezetében folytatódik a program. A szervezők tájékoztatása szerint díszszemle, ünnepélyes zászlófelvonás, miniszterelnöki köszöntő, kulturális programok és meglepetésvendégek is várják az érkezőket. A hivatalos program 17 óra után ér véget, ezt követően pedig kötetlenebb ünneplés kezdődhet.
Ez a nap nemcsak egy rendezvénysorozat lehet, hanem egy olyan politikai és társadalmi pillanat is, amely sok ember számára új korszak kezdetét jelképezheti.
Mit jelent ez az embereknek?
Mit jelent egy dolgozónak, aki kiszámíthatóbb országot szeretne?
Mit jelent egy nyugdíjasnak, aki méltóbb életet vár?
Mit jelent egy családnak, amely biztonságot és jövőt keres?
Mit jelent egy diáknak, egy fiatalnak vagy egy vidéki embernek, aki reményt és valódi változást szeretne látni?
A Magyar News Online élő adásában követjük a parlamenti eseményeket, a kinti ünnepi programokat, a helyszíni hangulatot és a nap legfontosabb pillanatait.
Délelőtt 10 órakor ül össze az új Országgyűlés alakuló ülése, Magyar Pétert délután 3 körül választhatják meg miniszterelnöknek.
Ma délelőtt 10 órakor ül össze az új Országgyűlés alakuló ülése. A parlamenti ciklus Sulyok Tamás államfő köszöntőjével indul, majd a korelnök veszi át az ülés irányítását. Legidősebb képviselőként ez a feladat idén a fideszes Vitányi Istvánra hárul. Ő 73 évesen nyert egyéni mandátumot Hajdú-Bihar megye 4-es választókörzetében.
Tizenhat év után a parlamenti ülésrend is megváltozik. A kormánytöbbséget adó 141 fős Tisza-frakció a patkó jobb oldalán foglalhat helyet, míg baloldalon követi egymást a 8 fős KDNP-, a 44 fős Fidesz- és a 6 tagot számláló Mi Hazánk-frakció.
Orbán Viktor egy kicsit felrúgta a Fidesz parlamenti frakcióját a választási eredményhez képest, sem ő, sem a pártja több ismert politikusa nem ül be már az 199 fős törvényhozásba, amelynek a képviselői névsora mától így fog kinézni néz ki:...
YOUTUBE Szerző: VIDA KAMILLA és RUFF BÁLINT 2026.05.08.
Megjelent Vida Kamilla új verseskötete, a Demográfiai csúcs. Ennek apropóján Ruff Bálint beszélgetett a szerzővel a Testnevelési Egyetemen május 2-án. A helyszínválasztás nem véletlen -- a könyv vezérmotívuma Kónya Imre és Pető Iván 1991-es vitája, melynek helyszíne szintén a TF volt.
Szombaton új korszak jön a magyar politikában: az Országgyűlés alakuló ülésével véget ér a fideszes kétharmad, és jön helyette a tiszás kétharmad. Magyar Péter az elmúlt hetekben több fontos szimbolikus gesztussal és ígérettel demonstrálta a változást, már az első parlamenti ülésen lesznek ennek látható jelei. Az azonban csak később derül ki, hogy a Tisza Pártnál komolyan gondolják-e a demokratikus jogállam visszaállítását, és nem élnek-e ugyanúgy vissza a választói felhatalmazással, mint Orbán Viktorék 2010 után.
A demokrácia egyik legfontosabb intézménye a parlament, ahol az állampolgárok mindennapi életét érintő döntések születnek. A Fidesz az elmúlt tizenhat évben mindent elkövetett azért, hogy a saját hatalmi érdekeinek szolgálatába állítsa a parlamentet és kiüresítse, értelmetlenné tegye a működését. A kormánypárti képviselők néma szavazógépként asszisztáltak ehhez, hat éve a veszélyhelyzeti felhatalmazással pedig a kormány a maradék befolyást is elvette az Országgyűléstől.
A valódi viták már jóval korábban eltűntek, az ellenzéki javaslatokat szó nélkül lesöpörték az asztalról, vizsgálóbizottság nem állhatott fel, a Fidesznek fontos törvényeket pedig villámtempóban, akár pár óra alatt áttolták a parlamenten. Az Országgyűlés elnöke, Kövér László mindent megtett azért, hogy az ellenzéki képviselők és a sajtó ne tudjon érdemben dolgozni és ellenőrizni a hatalmat.
Az új kormány és a megalakuló Országgyűlés feladata lesz, hogy visszaadja a parlamenti munka értelmét, és visszaállítsa a fékek és ellensúlyok rendszerét...
Hat év után, a múlt héten befejezte a munkát és önként felajánlotta alapítói jogait az újonnan felálló minisztériumnak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet fenntartó alapítvány. Volt olyan oktató, aki nyílt örömujjongásban tört ki a hír hallatán, a hallgatók nagy részét tömörítő MOME FRONT pedig (amely egy évvel ezelőtt forradalmi hangulatban követelte az egyetemi autonómiát) búcsúbulit szervez. Ezen az eseményen rendezik meg az éppen zajló rektorválasztás pályázóinak nyilvános vitáját, ahol a jelenlegi, megbízott rektor, Kovács Csaba és a korábban megválasztott, ám a kuratórium által soha fel nem terjesztett Vargha Balázs csap majd össze. Utóbbit arról kérdeztük, milyen lelkiállapotban hagyta maga mögött az alapítványosított egyetem polgárságát a fenntartó, és milyen égető feladatok várnak a következő rektorra, bárki legyen is az.
– A MOME volt az első modellváltó egyetem és most az első, ahol a kuratórium visszaadta a stafétát az államnak. Értékelhetjük a gyors előremenekülést a modell kudarcának vagy inkább a hallgatók és a fenntartó tavalyi szembefordulásának kései eredménye ez?
– Arról, hogy a kuratórium miért szánta el magát erre a lépésre, nekem is csak sejtéseim lehetnek. A hivatalba készülő kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy lesznek változások az egyetemi autonómia visszaállítása érdekében, de hogy ez pontosan mit jelent a kuratóriumokra nézve, pontosan nem tudjuk. Olyan forgatókönyvet is el tudok képzelni, amelyben nem maga az alapítványi fenntartás változik meg, csak annak átpolitizáltsága, hiszen a problémát is inkább ez okozta, nem a konstrukció maga. Ebben a helyzetben érdekes, állóvízre pottyanó kőként jelent meg ez a visszalépés.
– A MOME belügyeiről tavaly februárban hallhatott a közvélemény. A hallgatóknak akkor sikerült lemondatniuk Koós Pált, akit a kuratórium az ön győztes pályázatát félretolva, a szenátus döntésének ellenére ültetett a rektori székbe néhány hónappal korábban. Azóta viszont csend volt a MOME körül. Éltek a szenátus tagjai végül a hallgatók által kijárt tárgyalási pozícióval és visszaszerezték az egyetem autonómiáját, vagy beérték valamiféle kompromisszummal?
– Az előző rektor menesztése után ideiglenes rektort választott a szenátus Kovács Csaba személyében. Velem kapcsolatban voltak tévhitek akkoriban: többen úgy vélekedtek, hogy az általam indított – akkor már folyamatban lévő – törvényességi felügyeleti eljárás, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság támogatásával indítottam az alapítvánnyal – és nem az egyetemmel – szemben, megválasztásom esetén feszültséget generálhatna rektor és kuratórium viszonyában, és ez esetleg az egyetem kárára válna. Én nem osztottam ezt a véleményt, sőt azt gondolom, abban a helyzetben nagyon sok mindent el lehetett volna érni a kuratóriummal szemben, amely a történtek hatására akkor éppen elég megtört állapotban volt. Ez az eljárás egyébként sem az én személyes ügyem – a szenátus szabad rektorválasztási jogának visszaállításáért és ezen keresztül a MOME autonómiájáért küzdök...
Most egy olyat mesélek el, amitől mindig óvok mindenkit: az egyéni utakon történő támogatást. Mert ennek sok kockázata van, amit nem látnak azok, akik segítséget szeretnének nyújtani egy rászorulónak.
Sok negatív tapasztalat mondatja velem ezt, mert sokan fordultak hozzám rosszul sikerült segítségnyújtásokkal, amiben megkárosodtak, vagy nem bírtak kiszállni belőle, és csalódottan fordultak hozzám, hogy elmondják, kudarc volt az egész… és utána csak az előítéleteik növekedtek.
Nagyon nehéz kérdés ez, hiszen az emberek szolidárisan fordulnak a másik felé, és mindenki azt szeretné, ha ezt az odafordulást siker koronázná. De a történetek sokszor bonyolultabbak, mint ami távolról olyan egyszerűnek látszik.
Mert a szegénységet mindig annak társadalmi beágyazottságával kell értelmezni. Az egyes családokét is. Hogy mit jelent ez? Ismerni kell az információkat, sokkal nagyobb merítésben, mint amit az érintett rászoruló olvasatában hallhatunk. Mert az ő álláspontja, megélése csak egy infó, amiben nincsenek benne az előzmények, más kapcsolódások, történések.
Általában egy sértett, a körülményeket, vagy másokat hibáztató történetet hallunk, aminek a kibontása nagyon fontos lenne, mielőtt segítségnyújtásra szánjuk magunkat. Sokan azonban ezt nem teszik meg, hanem rögtön a támogatásban remélik a megoldást. Ami aztán nem igazán hoz változást, csak újabb kérést…és a végén sokan érzik úgy, hogy egy feneketlen kútba öntötték a pénzüket.
Sokaknál, akik állandósult krízishelyzetben élnek, ez beépült a túlélési stratégiák közé. Kérni kell, és ha kapnak, akkor az nem a tenni akarást erősíti meg, hanem azt, hogy a kérés egy jó út arra, hogy a szükségleteiket kielégítsék. Ebben a közösségi média szélesre tárta a kaput. Sokakat elérhetnek, miközben a személyesség elkerülhető. Persze vannak, akik meglátogatják az illetőt, aki a jelenléti képben is igyekszik azonosan tájékoztatni a potenciális segítőt a helyzetükről.
Ez egy egyszerű út, és könnyen használható. Illeszkedik az adományozóhoz, visszacsatolásokban is, hogy minél hosszabb ideig fenntartható legyen a kapcsolódás, és így a támogatás is. Ezt ők nem becsapásként, csalásként élik meg, ez egyszerűen túlélési stratégia. Mellesleg a tanult tehetetlenséget erősíti, vagyis, minél gyámolatlanabbnak, szerencsétlenebbeknek mutatják magukat, annál sikeresebb az akció.
Mivel ez egy visszatérő mintázat lett, így én is mindenkit óvok az egyéni utakról. Leginkább azért, mert én is a saját káromon tanultam meg ezt. Lassan fedte fel magát előttem ez az egész, és soká tartott, mire feldolgoztam a “jót akartam, és mégis becsaptak” érzését. Időbe telt az is, hogy ezekért ne őket hibáztassam… hanem megértsem az emberi lélek működésének tükrében ezt is: egyszerűen ez a könnyebb megoldás, főleg annak, akinek a sorsán változtatni szinte kilátástalan.
Ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, annak mindig ajánlom a több pontú tájékozódást: az intézményrendszerből (családsegítő, védőnő, önkormányzat, iskola, óvoda), a településről (bolt, utcabeliek), helyi civil szervezettől (ha van ilyen). Aztán, ha a kép mindenhol ugyanazt a megerősítést kapja, akkor bele lehet vágni… de felelősséggel. Ami azt jelenti, hogy többpontú segítségnyújtás kell, mentorálás, ami időigényes, és folyamatos csekkolást kíván a környezettől is.
Persze attól függ, ki, mennyire akar elmélyülni a segítségnyújtásban. Ha csak az adományozásig, azzal nem fog segíteni…a fentebb írtak miatt. Ha pedig mentorálni akarja a családot, vagy az illetőt, ahhoz sok mindent meg is kell tanulnia…. Mert a segítő szakma is egy szakma. Megvannak a lépései, szabályai, korlátai, amivel tisztában kell lenni.
Ezért inkább mindig azt ajánlom, hogy ha van a térségben segítő szervezet, akinek rálátása van a családokra, gyerekekre, akik folyamatában képesek követni az életüket, inkább rajtuk keresztül próbáljanak segíteni. Persze tudom, az országos lefedettség nincs meg… és sok szervezet is az adományozásig kíván a problémában elmélyülni, a fejlesztő segítségnyújtás nem jellemző.
Aztán történik valami, ami rácáfol erre. Persze ebben mi is ott vagyunk, a kezdetekkor, de egy olyan kapcsolódás indul el, ami nélkülünk is működőképes lesz. A történet vagy hét éve indult, azzal, hogy a közösségi médiában megosztottam egy gyerek papírból készített laptopját. Pontos rajz volt, egy nehéz sorsú fiúcska rajza, aki nagyon vágyott egy igazi laptopra, de ez csak vágy lehetett a körülményei miatt, ezért az órámon rajzolt magának egyet.
Erre jelentkezett valaki, hogy szívesen adományozna neki egyet. A találkozó össze is jött, nálunk, az alapítványnál, a támogató átadta neki a laptopot. Akkoriban a családi helyzete is nehéz volt a gyereknek, mentoráltuk, ösztöndíjasunk is volt, mindenben igyekeztünk mellette lenni. Úgy tűnt, stabilizálódott a helyzete. Aztán, ahogy nőtt, már nem érdekelte a rajz, lassan elmaradt tőlünk. Mire az általános iskolát befejezte, már eltűnt a látókörünkből.
Nemrég levelet kaptam a támogatótól. Kiderült, hogy a középiskola alatt is kapcsolatban voltak, és most eljött a ballagására. A ballagáson jó magaviselete és tanulmányi eredménye miatt kiemelték a munkáját, és emlékkönyvet is kapott. “Nagyon megható és egyben megrázó pillanat volt.”-írta a támogató. A fiú most tervezi egy újabb szakma megszerzését, és a jogosítványszerzést is elindította.
Nem volt köztük folyamatos anyagi támogatás… maga a támogató léte azonban megerősítő volt a fiú számára. Így zárta e levelét: “A kapcsolatfelvételt összességében sikeresnek ítélem meg. A Ti munkátok és a mi kapcsolatfelvételünk pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy úgy érezze, értékes ember, akinek érdemes élnie és megküzdenie az élet nehézségeivel.”
Nagyon boldoggá tett ez az egész. És bizonyította, hogy a legfontosabb támogatás az nem a pénz…hanem az odafigyelés. Valakitől, aki, ha távol is van, de követi a nehéz sorsot, elfogad és bíztat.
Az emberi kapcsolatok értékét mutatja ez a történet. Az pedig külön öröm, hogy ennek nem mi voltunk a mozgatói, csak az elindítói. Szép, megerősítő, emberi kapcsolódás. A törődés sorsfordító erejét bizonyítja.
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: KEMÉNY ÁDÁM 2026.05.08.
A szegénység vagy nincstelenség történelmi koroktól, országoktól, az uralkodó normáktól stb. függő, nagyon komplex fogalom. Annyi bizonyos, hogy mindenütt és minden korban létezett szegénység, de nyilván másmilyen volt tíz vagy száz éve, mint mostanában. Azt azonban nehéz utólag pontosan meghatározni, hogy miből fakadt és mit jelentett annak idején a szegénység. Például Seneca szerint nem az szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik, Platón úgy vélte, hogy a szegénység nem a vagyon hiányából, hanem a vágyak sokaságából fakad: ha többet akarunk, mint amink van, mindig szegénynek érezzük magunkat. Marx szerint pedig a szegénység nem véletlen hiba vagy balszerencse, hanem a kapitalizmus rendszerszintű velejárója.
A témával kapcsolatban szakmai körökben rengeteg vita zajlik ma is a fogalom pontos meghatározásáról, miközben az átlagember nagyon leegyszerűsítve gondolkodik erről. A közbeszéd lényegében csak azt a kategóriát ismeri, amikor is a szegénységet az alapvető szükségletek (élelem, lakhatás, egészségügy) kielégítéséhez szükséges erőforrások tartós hiányával azonosítja, és a legtöbb magyar lexikon, tankönyv is alapvetően az anyagi (pénzügyi) lehetőségek alapján tekint valakit szegénynek. A kicsit szakszerűbb megközelítés szerint létezik abszolút szegénység (a létfenntartás is kétséges, esetleges), illetve relatív szegénység (a többséghez képest szegény, de a léte nincs veszélyben), továbbá etnikai szegénység (például a cigányok), valamint demográfiai szegénység (nyugdíjasok) stb. Ezeken túlmenően nem szabad megfeledkezni a deprivációról, ami megfosztottságot jelent bizonyos javaktól vagy lehetőségektől (például kulturális, oktatási vagy anyagi természetű hiány), továbbá a szubjektív szegénységről, amikor is a saját helyzetünket szegénységként éljük meg, függetlenül a valóságos jövedelmi vagy társadalmi helyzetünktől. Természetesen a modern államokban a szegénységet ugyanúgy mérni kell, mint mondjuk a népességet vagy a gazdasági növekedést. A KSH a szegénységet elsősorban relatív jövedelmi helyzetként határozza meg, ezzel követve az EU-s definíciókat. Utóbbiakat 2001-ben fogadta el az Európai Unió mint a szegénység és társadalmi kirekesztődés mérésére szolgáló közös statisztikai indikátorrendszert. Ezen belül a statisztika nálunk is mér egy sor további (összesen 18) mutatót, amelyek többé-kevésbé lefedik a jövedelmi helyzetet, a tartós szegénységet és a társadalmi kirekesztődést is...
Orbán Viktor és a Fidesz nemcsak választást veszített, hanem Lakner Zoltán szerint olyan gyors politikai összeomlásba került, amelyhez hasonlót legfeljebb az MSZP 2006 utáni hanyatlásában láttunk – csak évek helyett hetek alatt. Az Elemzőben arról beszélgetünk, miért lehet mára „vesztes brand” a Fidesz, vissza lehet-e még menekülni a polgári szalonok világába, és mit jelent, ha Orbán nemzetközi törlődése valóban a veresége nagyságával arányos.
Szó lesz Magyar Péter kormányalakításáról is: kapkodás vagy önkorrekció az igazságügyi miniszterjelölt visszalépése? Szakértői, politikai vagy kommunikációvezérelt kormány készül?
Beszélünk Giorgia Meloni és Magyar Péter találkozójáról, Navracsics Tibor polgári újraépítési kísérletéről, a NER-média zsugorodásáról, Balásy Gyula látványos visszavonulásáról, és arról is, hogy a mélyállam szétesése mennyire történhet meg önmagától.
00:00 – Kormányalakítás, visszalépés, önkorrekció: hiba vagy demokratikus normalitás? Melitay Barna Márton visszalépése, a nepotizmus-vita, Magyar Péter döntési képessége, és az a kérdés, hogy a nyilvános vita gyengeség-e vagy a demokrácia újratanulása.
16:15 – Szakértői kormány, politikai kormány vagy influenszer-kormányzás? A Tisza-kormány névsora, az „old school” kormányzati szerkezet, az erős miniszterelnöki elv, és Lakner megfogalmazása szerint az „abszolút filmszínház” találkozása.
25:28 – Mire elég a 70 százalékos támogatottság? A Tisza példátlan bizalmi tőkéje, a „működő és emberséges Magyarország” ígérete, a nagy átalakítások politikai kockázata, és a részvételiségi elem szerepe.
32:49 – Meloni, Európa és Orbán nemzetközi törlődése Magyar Péter római találkozója, a gesztusok értelmezése, Orbán nemzetközi elfogadottságának vége, és az európai vezetők érdeklődése egy nagy győzelmet arató demokratikus politikus iránt.
40:27 – Fidesz-brand, polgári szalonok, NER-média: hol a padló? Orbán és a Fidesz megújulási dilemmája, Navracsics szerepe, a polgári Fidesz visszahozhatósága, a propaganda- és médiabirodalom zsugorodása, Balásy Gyula és a mélyállam
OXO COFFEEBREAK Műsorvezető: OSZKÓ PÉTER 2026.05.08.
Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) senior kutatója már visszatérő vendég a műsorban. 2023-ban, mikor utoljára járt az OXO CoffeeBreak stúdiójában, valószínűtlennek tartotta az ukrajnai háború gyors lezárását, az azóta eltelt évek pedig sajnos igazolták az akkori előrejelzéseit. Oszkó Péter most ismét az orosz-ukrán kérdésről beszélgetett vele részben a magyarországi politikai fordulat tükrében.
A beszélgetésben szó esik a Trump-adminisztráció inkoherens Ukrajna-politikájáról, Irán és a Közel-Kelet növekvő szerepéről, Putyin rendszerének belső feszültségéről, az Orbán-rendszer külpolitikájáról és arról, hogy milyen globális geopolitikai tétje volt a magyar választásnak. Az epizód egyik központi kérdése: vajon Európa most valóban egy új korszak küszöbén áll-e és Magyarország milyen szerepet játszik benne.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT 2026.05.08.
Balásy Gyula nyilvános megszólalásai azt üzenik, hogy alkukész és hajlandó lehet együttműködni a hatóságokkal – véli Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mivel Balásy cégei nagyrészt állami megrendelésekből éltek, és ha ellene érdemi nyomozás indul, akkor vallomásai akár a legmagasabb politikai szintekig is elvezethetnek.
KONTROLL / SZABADSAJTÓ KLUB Szerző: KONTROLL / GULYÁS BALÁZS 2026.05.08.
Ezen a héten műsorunk témái:
- Mit akart elérni a NER-kegyelt Balásy Gyula azzal, hogy ingyen felajánlotta a médiacégeit az államnak?
- Kinél találják majd meg a túlárazottan dolgozó Balásy-féle cégek bevételeinek az eddig eltitkolt részét?
- Kik azok a fideszes szavazók, akik a tiszások többségével együtt bíróság elé állítanák Orbán Viktort?
- Börtönbe kerülhet-e a bukott miniszterelnök is, ha sorban kiderülnek a fideszes korrupciós ügyek?
- Mi alapján gondolja azt Orbán, hogy majd a Digitális Polgári Körök segítségével újíthatja meg a pártját?
- Életben maradhat-e a TV2 és többi fideszes sajtótermék, ha elmaradnak az állami hirdetések?
- Miért nem lesz mégsem igazságügyi miniszter Magyar Péter sógora a Tisza-kormányban?
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
Még meg sem alakult, de már megvan az első minisztercsere a Tisza-kormányban. Innen indul Bánszegi Rebeka, Jankovics Márton és Kerner Zsolt az eheti élő Háromharmadban, hogy aztán a Balásy Gyula-interjú és az NKA-botrány által olvadó NER-en keresztül a hamarosan megalakuló új országgyűlésig jussanak.
Soha nem látott mozgások történnek a fideszes propagandabirodalomban: leépítések a Mandinernél, megszűnő Tények, sírva valló Balásy Gyula. Urbán Ágnes közgazdásszal, médiakutatóval szedtük össze, mi történik és mi várható a Fidesz-közeli médiában.
Az országot beborító kék plakátok és a kormányzati információnak álcázott propaganda Orbán Viktor kormányzásának szimbólumai lettek. Megnéztük honnan indult és hova jutott tizenhat év alatt a Fidesz tömegmanipulációs gépezete, aminek az egyik legfőbb felelőse és nyertese Balásy Gyula, a héten sírva ajánlotta fel a cégeit az államnak.
A videóban 15.20-nál a Lounge Design bevételét és nyereségét hibásan, m-el jelöltük, mrd rövidítés helyett. A tévedésért elnézést kérünk.
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2026.05.08.
A választás után sorra dőlnek ki azok az ügyek, amikről évekig azt mondták: „nincs itt semmi látnivaló”.
Őrizetbe vették Halásztelek fideszes polgármesterét. Házkutatást tartottak Sára Botondnál. Nyomozás indult Balásy Gyula cégei ügyében. Az ügyészség átvette az MNB-alapítványok milliárdos ügyét. Vizsgálják a csádi missziót. Hivatali visszaélés miatt nyomoznak a Tisza Párt informatikusai elleni titkosszolgálati akció ügyében.
És közben omlik össze az a propaganda- és pénzrendszer is, ami 16 évig védte ezt az egészet.
Ebben a videóban végigvesszük: – mi az NKA-botrány, – hogyan kerül elő Tóth Gabi neve több ügyben is, – mit keres Orbán Áron köre egy vendégmunkás-bizniszben, – miért zároltak számlákat Balásy Gyuláéknál, – és miért beszélnek már az Origo vagy a Mandiner leépítéséről is.
1000 szövetségest keresek, hogy erőt adhassak azoknak, akiknek nincs hangjuk. Havi rendszeres adománnyal támogathatod a munkámat.
Nincsenek mögöttem milliárdosok. Pontosan annyira vagyok erős, ahány szövetséges áll mögöttem. Légy te is közöttük! Kattints a linkre: https://www.jamborandras.hu/szovetseges/
Gyertek el jövő csütörtökön az eseményre, ahol Pogátsa Zoltánnal beszélgetünk a Tisza-kormány kihívásairól, a rendszerváltásról, a baloldal jövőjéről és még sok minden másról. https://fb.me/e/6Cbbuzs8n
„Indulat van bennem, revansvágy nincs” – mondja Rainer M. János. A történész szerint az 1956-os Intézetet már nem lehet visszacsinálni, a választás eredménye után mégsem szorongást, hanem 1990-nél is nagyobb felszabadultságot érez. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent a „Ruszkik haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956-ból végre szabadságünnep, nem pedig gyászünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom saját történelmi kánont építene. Szóba került az ügynökakták nyilvánossága is, amely Rainer szerint elsősorban a rendszerváltás egyik félbemaradt gesztusának lezárása – fontos, de nem a múlt teljes igazságának automatikus feltárása.
Balásy Gyula kapitulációja látványos betekintést ad, az új igazságszolgáltatás számára pedig visszafejthető lesz az a korrupt rendszer, hogyan használtak közpénzt politikai propagandára és a fideszes gazdasági holdidvar építésére. Martin József Péterrel, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, hogy az Orbán-kormány alatt egykor "törvényesnek" tekintett ügyekben is eljárások indulhatnak, komoly vagyonvisszaszerzés kezdődhet, a jogi felelősségerevonás pedig Rogán Antal mellett más minisztereket, illetve Tiborcz Istvánt is utólérheti.
Bevalljuk, mi sem számítottunk ilyen látványos összeomlásra. A hét elején a hirdetési és rendezvénypiacot uraló, NER-es cég vezetője jelentette be megtörten, a könyneivel küszködve, hogy visszaadná az államnak mindenét.
Majd leváltották a kampány legnagyobb hazugságát lehozó Index főszerkesztőjét, miután helyreigazításban közölték, hogy minden kamu volt, amit a Tisza állítólagos programjáról írtak.
Majd felszámolták a NER legdurvább propagandaműsorát, a híradónak álcázott Tényeket.
KLUBRÁDIÓ / A LÉNYEG Szerző: KLUBRÁDIÓ 2026.05.08.
A férfi a TikTokon azt írta, „Az ügyészség azt mondta, hogy egyelőre ne hozzam nyilvánosságra a nevét és további részleteket, mert ezzel veszélyeztethetném a folyamatban lévő nyomozást”.
Bangó Sándor, a Szőlő utcai Javítóintézetben történt bűncselekmény-sorozat koronatanúja, aki a volt igazgató, az azóta letartóztatott Juhász Péter Pál által elkövetett szexuális kényszerítés és erőszak mellett a Kontrollnak adott interjújában a hírhedt „Zsolt bácsiról” is beszélt.
Bangó Sándor elmondása szerint 14–15 éves korában került a Szőlő utcai javítóintézetbe, ahol megismerkedett Juhász Péter Pállal. Állítása szerint a volt igazgató ekkor kezdte bántalmazni, majd a történtek később rendszeressé váltak. A fiatal férfi arról is beszélt, hogy korábbi szabadulást ígértek neki, és a bántalmazásokról szerinte többen is tudtak az intézetben.
A koronatanú szerint sokáig azért nem mert beszélni a történtekről, mert félt attól, hogy nem lesz következménye az ügynek. Az interjúban ezt mondta: „Ezt eddig azért nem mertem elmondani, mert a Fidesz volt kormányon”
Ügyvédje, Litresits András szerint Bangó Sándor 2025 novemberében kétszer is bement az ügyészségre, hogy vallomást tegyen. A fiatal férfi arról is beszélt, hogy a történtek súlyos lelki nyomot hagytak benne, és traumái miatt gyógyszereket kellett szednie.
KLIKKTV / MIÉRT? Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2026.05.07.
Bolgár György vendége a KlikkTV Miért című műsorában Horváth Lóránt ügyvéd, aki szerint a volt hatalmi rendszer most úgy viselkedik, mint egy bűnszervezet, amelyen rajtaütöttek. Miért kezdett el ilyen gyorsan szétesni a Fideszhez kötődő gazdasági és médiavilág? Mit jelenthet Balásy Gyula váratlan felajánlása? Elég-e, ha valami „le van papírozva”, vagy a hatóságok a valós gazdasági folyamatokat is vizsgálhatják?
Szóba kerül a TV2 és a propagandamédia jövője, az NKA körüli 17 milliárdos botrány, valamint az ukrán pénzszállítók 27 milliárd forintos ügyének kulisszatitka is. Horváth Lóránt arról beszél, hogyan lehetne tematikusan feltárni a korrupciós ügyeket, és miért lehet kulcsszerepük azoknak, akik belülről kezdenek beszélni.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.05.08.
Bruck Gábor pszichológussal arról beszélgetünk, mit jelentett lelkileg április 12-e, és miért érezhette sok fiatal úgy, hogy végre megszabadulhat egy nyomasztó rendszertől. Szó esik a választás utáni eufóriáról, az első szavazók szerepéről, Magyar Péter lendületéről, Orbán Viktor politikai örökségéről és arról is, visszatérhet-e még a Fidesz.
Bruck szerint a kétharmados győzelem nemcsak politikai, hanem pszichológiai felszabadulás is volt. De vajon kitart-e ez az energia? Lesz-e valódi elszámoltatás? És képes lesz-e az új hatalom önkorrekcióra?
