Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.20.
Országos TISZA Sziget Találkozó.
2026. augusztus 20., csütörtök
ORSZÁGOS TISZA SZIGET TALÁLKOZÓ
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.20.
Országos TISZA Sziget Találkozó.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.20.
Országos TISZA Sziget Találkozó.
VÖRÖS IMRE: SOSEM VOLT ALKOTMÁNYA MAGYARORSZÁGNAK
KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.20.
A nagy alkotmány-átverés: Amit 14 évig elhallgattak. Tudta, hogy a 2011-es alaptörvény megalkotásakor egyszerűen elfelejtették hatályon kívül helyezni a régi alkotmányt? Vörös Imre és vendégeink leleplezik az Orbán-rendszer jogi alapjainak visszásságait, és vázolják, hogyan nézne ki egy olyan új alkotmány, amelyet végre a nép is a magáénak érezhet.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.20.
A nagy alkotmány-átverés: Amit 14 évig elhallgattak. Tudta, hogy a 2011-es alaptörvény megalkotásakor egyszerűen elfelejtették hatályon kívül helyezni a régi alkotmányt? Vörös Imre és vendégeink leleplezik az Orbán-rendszer jogi alapjainak visszásságait, és vázolják, hogyan nézne ki egy olyan új alkotmány, amelyet végre a nép is a magáénak érezhet.
MILYEN VOLT AZ ELSŐ SZÁZ NAP? – MAGYAR PÉTER BESZÉDE ÉS ÉLŐ ELEMZÉS
TELEX / 2X26 PODCAST
Szerző: TELEX
2026.08.20.
Milyen volt a Tisza-kormány első fejezete? Mik a különbségek és a hasonlóságok az Orbán-rendszer első száz napjához képest? Élőben közvetítjük Magyar Péter margitszigeti beszédét, majd a stúdióban elemzünk Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével.
Szerző: TELEX
2026.08.20.
Milyen volt a Tisza-kormány első fejezete? Mik a különbségek és a hasonlóságok az Orbán-rendszer első száz napjához képest? Élőben közvetítjük Magyar Péter margitszigeti beszédét, majd a stúdióban elemzünk Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével.
KARÁCSONY GEGELY: BOLDOG ÚJJÁSZÜLETÉSNAPOT, MAGYARORSZÁG!
YOUTUBE VIDEÓ
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.08.20.
Ahonnan az augusztus 20-ai üzenetemet küldöm, ott a Duna vízének kellene lennie, nem nekem. De idén Magyarország születésnapján az ország és Budapest újjászületésének esélyéről és kényszeréről kell beszélnünk.
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.08.20.
Ahonnan az augusztus 20-ai üzenetemet küldöm, ott a Duna vízének kellene lennie, nem nekem. De idén Magyarország születésnapján az ország és Budapest újjászületésének esélyéről és kényszeréről kell beszélnünk.
AUGUSZTUS 20. – A NEMZET ÜNNEPE | ÁLLAMI ELISMERÉSEK ÉS KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA | ATV ÉLŐ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.08.20.
Állami elismerések és kitüntetések átadása.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.08.20.
Állami elismerések és kitüntetések átadása.
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7232. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? 30. RÉSZ: ÁLLAM ÉS EGYHÁZ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.20.
A felvilágosodás egyik legfontosabb felismerése nem az volt, hogy Isten nincs. Hanem az, hogy az állam és az egyház szétválasztása mindkettőnek jót tesz. Locke, Jefferson, Madison nem egyházellenes emberek voltak. Locke teológiai érvvel indokolta a vallásszabadságot: a hit természete szerint önkéntes, kényszerrel nem lehet hinni, tehát az állam, amely kényszerít, definíció szerint alkalmatlan a hit ügyeinek intézésére. Jefferson híres "elválasztó fala" egy baptista gyülekezetnek írt levélben szerepel, akik akkor kisebbség voltak, és akiket a hivatalos egyház nyomott el.
Gyakran elfelejtik, hogy az elválasztás elsősorban az egyházat védi. Az államot legfeljebb a babonától védi meg, az egyházat viszont attól, hogy a mindenkori hatalom eszközévé váljon, és attól, hogy a hatalom bukásakor vele bukjon. Aki nem hiszi, nézze meg, mi történt az elmúlt tizenhat évben.
A ner nem az egyházakat támogatta. Egy szövetséget épített, amelyben pénz cserélt gazdát világnézeti fedezetért. Az állami iskolák szisztematikus kivéreztetése párhuzamosan zajlott az egyházi fenntartású intézmények felduzzasztásával (1. rész). Ez nem pedagógiai döntés volt, hanem politikai. Egy hűséges intézményhálózat kiépítése, amely függ a költségvetéstől, és ezért nem beszél. Cserébe az egyházak megkapták a kereszténység védelmezője narratíva főszerepét, amelyben a kereszténység nem hit, hanem identitáspolitikai jelvény, olyasmi, amit nem gyakorolni kell, hanem felmutatni a migránsokkal szemben.
A közgazdászok mind tudják, ingyenebéd nincs. A számla most megjött. A választási kampányban több pap nyíltan kiállt a volt kormánypárt mellett, püspökök jártak DPK rendezvényekre, miközben a püspöki konferencia elnöke maga kérte, hogy ne politizáljanak a szószékről. Az eredmény: a reformátusoknál belső források szerint komolyan sérült a református brand (ez az ő kifejezésük). Egy egyház, amely évszázadokon át túlélt Habsburgot, Rákosit és Kádárt, tizenhat év alatt saját magát tette gyanússá azzal, hogy egy politikai szereplőhöz kötötte magát.
És most jön az a rész, ami a sorozatba tartozik: mi legyen ezután?
A válasz nem lehet a bosszú. El lehetne venni az egyházi iskolákat, meg lehetne szüntetni a hittanoktatást, el lehetne venni a kistelepülési lelkészek javadalmát. De ez is politikai kérdésként kezelné az egyházakat. Igaz, hogy az egyházak politikailag rossz döntést hoztak, de annak a következményét a saját közösségeikben kell viselniük.
Tarr Zoltán (maga is református lelkész) nagyjából jól foglalta össze a püspökökkel tartott találkozó után: lesz hittanoktatás, lesz javadalomkiegészítés a kistelepülési egyházi személyeknek, és lesz egyenlő, átlátható finanszírozás a közfeladat-ellátásban. Ez a három szó a lényeg: egyenlő, átlátható, közfeladat. Ugyanannyi állami pénz jusson ugyanannyi diákra, függetlenül attól, ki tartja fenn az iskolát. Aki közfeladatot lát el, azért kapjon pénzt, és arról számoljon el. Aki hitéletet folytat, azt az állam ne finanszírozza, de ne is akadályozza.
Erdő Péter mondta az új kabinettel való találkozó után: amit adnak, azt a szolgálatunk megbecsüléséért adják, és nem azért, mert várnak valamit. Ez a mondat pontosan megfogalmazza, mi volt a baj az előző tizenhat évvel, és hogy a bíboros érzékelhető megkönnyebbüléssel mondta, az önmagában elárul valamit arról, mennyire volt kényelmes a korábbi helyzet azoknak, akik benne éltek.
De nem minden egyház volt a ner haszonélvezője. Sok helyen ők tartják fenn az egyetlen idősotthont, az egyetlen hajléktalanszállót, az egyetlen működő iskolát a faluban. Iványi Gábor egyháza pontosan azért lett a rendszer célpontja, mert ezt a munkát a hatalomtól függetlenül végezte, és tizenhat éven át tartotta magát, miközben ráküldték a NAV-ot. Ez a különbség nem felekezeti kérdés, hanem szerkezeti. Az egyház akkor tölti be a funkcióját, amikor a hatalommal szemben is képes megszólalni. Ha csak a hatalommal együtt tud, akkor már nem egyház, hanem politikai szervezet.
A kár nem anyagi, hanem hogy hívők kénytelenek szégyellni a hitüket, nem hívők pedig megtanulták, hogy a kereszténység egyenlő a hatalommal. A világnézeti semlegesség nem azt jelenti, hogy az állam vallásellenes. Azt jelenti, hogy nem oszt szerepeket világnézet alapján. Nem nevez ki senkit azért, mert templomba jár, és nem is rúg ki senkit azért. Nem tesz különbséget az iskolák között aszerint, hogy a fenntartó mit hisz Istenről. És nem várja el senkitől, hogy a hitéért politikai hűséggel fizessen.
Lásd még:
- Laky Zoltán: Megosztottság, hiszterizált légkör, kiútkeresés – egyelőre lassan ébredezik a katolikus egyház a NER-korszak után
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.20.
Gyakran elfelejtik, hogy az elválasztás elsősorban az egyházat védi. Az államot legfeljebb a babonától védi meg, az egyházat viszont attól, hogy a mindenkori hatalom eszközévé váljon, és attól, hogy a hatalom bukásakor vele bukjon. Aki nem hiszi, nézze meg, mi történt az elmúlt tizenhat évben.
A ner nem az egyházakat támogatta. Egy szövetséget épített, amelyben pénz cserélt gazdát világnézeti fedezetért. Az állami iskolák szisztematikus kivéreztetése párhuzamosan zajlott az egyházi fenntartású intézmények felduzzasztásával (1. rész). Ez nem pedagógiai döntés volt, hanem politikai. Egy hűséges intézményhálózat kiépítése, amely függ a költségvetéstől, és ezért nem beszél. Cserébe az egyházak megkapták a kereszténység védelmezője narratíva főszerepét, amelyben a kereszténység nem hit, hanem identitáspolitikai jelvény, olyasmi, amit nem gyakorolni kell, hanem felmutatni a migránsokkal szemben.
A közgazdászok mind tudják, ingyenebéd nincs. A számla most megjött. A választási kampányban több pap nyíltan kiállt a volt kormánypárt mellett, püspökök jártak DPK rendezvényekre, miközben a püspöki konferencia elnöke maga kérte, hogy ne politizáljanak a szószékről. Az eredmény: a reformátusoknál belső források szerint komolyan sérült a református brand (ez az ő kifejezésük). Egy egyház, amely évszázadokon át túlélt Habsburgot, Rákosit és Kádárt, tizenhat év alatt saját magát tette gyanússá azzal, hogy egy politikai szereplőhöz kötötte magát.
És most jön az a rész, ami a sorozatba tartozik: mi legyen ezután?
A válasz nem lehet a bosszú. El lehetne venni az egyházi iskolákat, meg lehetne szüntetni a hittanoktatást, el lehetne venni a kistelepülési lelkészek javadalmát. De ez is politikai kérdésként kezelné az egyházakat. Igaz, hogy az egyházak politikailag rossz döntést hoztak, de annak a következményét a saját közösségeikben kell viselniük.
Tarr Zoltán (maga is református lelkész) nagyjából jól foglalta össze a püspökökkel tartott találkozó után: lesz hittanoktatás, lesz javadalomkiegészítés a kistelepülési egyházi személyeknek, és lesz egyenlő, átlátható finanszírozás a közfeladat-ellátásban. Ez a három szó a lényeg: egyenlő, átlátható, közfeladat. Ugyanannyi állami pénz jusson ugyanannyi diákra, függetlenül attól, ki tartja fenn az iskolát. Aki közfeladatot lát el, azért kapjon pénzt, és arról számoljon el. Aki hitéletet folytat, azt az állam ne finanszírozza, de ne is akadályozza.
Erdő Péter mondta az új kabinettel való találkozó után: amit adnak, azt a szolgálatunk megbecsüléséért adják, és nem azért, mert várnak valamit. Ez a mondat pontosan megfogalmazza, mi volt a baj az előző tizenhat évvel, és hogy a bíboros érzékelhető megkönnyebbüléssel mondta, az önmagában elárul valamit arról, mennyire volt kényelmes a korábbi helyzet azoknak, akik benne éltek.
De nem minden egyház volt a ner haszonélvezője. Sok helyen ők tartják fenn az egyetlen idősotthont, az egyetlen hajléktalanszállót, az egyetlen működő iskolát a faluban. Iványi Gábor egyháza pontosan azért lett a rendszer célpontja, mert ezt a munkát a hatalomtól függetlenül végezte, és tizenhat éven át tartotta magát, miközben ráküldték a NAV-ot. Ez a különbség nem felekezeti kérdés, hanem szerkezeti. Az egyház akkor tölti be a funkcióját, amikor a hatalommal szemben is képes megszólalni. Ha csak a hatalommal együtt tud, akkor már nem egyház, hanem politikai szervezet.
A kár nem anyagi, hanem hogy hívők kénytelenek szégyellni a hitüket, nem hívők pedig megtanulták, hogy a kereszténység egyenlő a hatalommal. A világnézeti semlegesség nem azt jelenti, hogy az állam vallásellenes. Azt jelenti, hogy nem oszt szerepeket világnézet alapján. Nem nevez ki senkit azért, mert templomba jár, és nem is rúg ki senkit azért. Nem tesz különbséget az iskolák között aszerint, hogy a fenntartó mit hisz Istenről. És nem várja el senkitől, hogy a hitéért politikai hűséggel fizessen.
Lásd még:
- Laky Zoltán: Megosztottság, hiszterizált légkör, kiútkeresés – egyelőre lassan ébredezik a katolikus egyház a NER-korszak után
LANNERT JUDIT: SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG
FACEBOOK
Szerző: LANNERT JUDIT
2026.08.19.
Száz napja vagyok oktatásért és gyermekügyért felelős miniszter. Már az első naptól világossá tettem: alapvető szemléletváltásra van szükség az oktatásban. Egy tizenhat év alatt felépült, rosszul működő rendszert nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, de az irányt világosan ki lehet jelölni, és lépésről lépésre végig lehet vinni a szükséges változásokat. Éppen ezért a minisztériumot nyitott műhelyként működtetjük, folyamatos párbeszédben a civilekkel, szakmai szervezetekkel, pedagógusokkal, érdekképviseletekkel, fiatalokkal.
Szerző: LANNERT JUDIT
2026.08.19.
Az első 60 napban megtettük az első fontos lépéseket. Önálló képviseletet kapott a kormányban a bölcsődei és óvodai terület, 400 ezer gyermeknek biztosítunk 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, visszaadtuk az egyetemi hallgatóknak az európai mobilitási és kutatási lehetőségeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokon keresztül, felfüggesztettük a pedagógusok TÉR-rendszerét, és megkezdtük a szabad tankönyvválasztás helyreállítását. Ezekkel a döntésekkel kijelöltük az irányt.
Azóta újabb döntéseket hoztunk a túlzott központosítás és a bürokrácia lebontásáról, az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságának megerősítéséről, valamint arról, hogy az oktatás működésében ismét a gyermekek érdeke legyen az első.
Visszaadtuk az iskolák autonómiáját. Az Országgyűlés mindössze egyetlen ellenszavazattal fogadta el a köznevelési törvények módosítását. Bővítettük az iskolaigazgatók jogköreit, helyreállítottuk a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait, megerősítettük a munkavállalói érdekképviseletet, és rendeztük a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit. Aki felelősséget visel egy iskoláért, annak valódi döntési lehetőséget is kell kapnia.
Döntöttünk a túlzott központosítás felszámolásáról. Átvilágítottuk a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat feltárta, hogy az elmúlt években ismét felépült egy olyan központosított rendszer, amely növelte a bürokráciát és szűkítette az iskolák mozgásterét. A Kormány döntött a rendszer átalakításáról: megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe, és kutató-fejlesztő, szakmai háttérintézményként működik tovább. A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatjuk meg, hogy az irányításuk megfelelő szakértelemmel és vezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek kezébe kerüljön. A Központ élére Sinka Edit oktatáskutatót neveztem ki. Az új működés alapja a szakmaiság, az adatokra épülő döntéshozatal, a bizalom és az iskolákkal való együttműködés.
A felsőoktatásban nyílt pályázatot hirdettünk az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. Az egyéves átmeneti időszak célja, hogy a fenntartási rendszer átalakítása mellett az egyetemek működése stabil és kiszámítható maradjon.
Egyszerűbbé tesszük a szakképzés irányítását is. Megszüntetjük a szakképzési centrumok kettős vezetését és a kancellári rendszert, hogy egy kevésbé hierarchikus, gyorsabb döntéshozatalt és közvetlenebb együttműködést lehetővé tevő rendszer jöjjön létre. A centrumok vezetőit pályázat útján választjuk ki, hogy a feladatra legalkalmasabb szakemberek kerüljenek a vezetői pozíciókba.
Döntöttünk a gyermekközpontúbb iskolai mindennapokról. A 2026/2027-es tanév rendje idén előszőr összehangoltan és egy rendszeren belül jelent meg a szakképzésre és a közoktatásra vonatkozóan és először kapott helyet a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap. Továbbá egyszerűsítettük a kompetenciamérések rendszerét, és nagyobb szabadságot adtunk az intézményeknek a témanapok és témahetek megszervezésében. Emellett 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldtünk az általános iskoláknak, amely a gyermekek felesleges terhelésének csökkentését, valamint a mozgás, a játék, az alkotás, a tapasztalati tanulás és a közös élmények nagyobb szerepét segíti az alsó tagozaton.
A gyermekek érdekeit már az iskolába lépésnél is jobban érvényesíteni szeretnénk. A 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá tesszük az óvoda és az iskola közötti átmenetet: ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett, megkezdheti az iskolát, ha pedig nincs közöttük egyetértés, vagy mindketten indokoltnak tartják az óvodában maradást, szakértői vizsgálat segíti a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
Megkezdtük a magyarérettségi megújítását. Teljesen megújítottuk az érettségi tétel-előkészítő bizottságot, amely elkészíti az új szabályozásra vonatkozó szakmai javaslatot. A cél egy átláthatóbb, igazságosabb és egyértelműbb követelményrendszer, valamint a magyartanárok szakmai szabadságának növelése. A változtatásokat széles körű szakmai egyeztetésre építjük, mert az érettségi jövőjéről nem politikai bizalmi embereknek, hanem a szakmával együtt kell dönteni.
Folyamatosan bővítjük a tananyagkínálatot. A korábban meghirdetett nyilvános felhívás nyomán már 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, amelyek közül 145 esetében az eljárás sikeresen lezárult. A tankönyvjegyzék folyamatosan bővül, az iskolák pedig augusztus 24. és szeptember 15. között pótrendelésben egészíthetik ki korábbi rendeléseiket az újonnan elérhetővé váló kiadványokkal. Ez még csak az első lépés egy szélesebb és sokszínűbb tankönyvkínálat felé.
Az első száz napban világosan kijelöltük az irányokat: lebontjuk a túlzott központosítást, visszaadjuk az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságát, csökkentjük a felesleges bürokráciát, és a bizalomra építjük az oktatás működését. A változásokat nem az érintettek feje fölött, hanem velük együtt visszük végig.
Kevesebb központosítás. Több szakmai szabadság. Kevesebb bürokrácia. Több bizalom. És mindenekelőtt: a gyermekek és a pedagógusok érdeke.
Ezen az úton haladunk tovább.
A 100 NAPOS TELJESÍTMÉNNYEL KÉRI 90%-BAN ELÉGEDETT | KÉRI LÁSZLÓ | VÁGJUNK A KÖZEPÉBE!
VÁGJUNK A KÖZEPÉBE! PODCAST
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.19.
Kéri László nem csalódott a Magyar-kormány száznapos teljesítményében. Úgy látszik, nem ijednek meg egyetlen veszélyes kihívástól sem. A maga részéről reménykedett ugyan a Fidesz-vezetés gyorsabb elszámoltatásában, de tisztában van azzal, hogy ez hosszabb folyamat. A lényeg, hogy a legfontosabb és a látszólag kisebb lépések is egy irányba mutatnak. Ugyanakkor a Tisza-szigeteket nem szabad elhanyagolni, be kell őket vonni a demokratikus döntéshozatalba, elsősorban az önkormányzatoknál. Ennek jelei azonban - valószínűleg az egyéb sürgős feladatok miatt - még nem látszanak. Magyar Péter mindenesetre már érzi, hogy tenni kell valamit.
00:00 - Vágjunk a közepébe!
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.19.
Kéri László nem csalódott a Magyar-kormány száznapos teljesítményében. Úgy látszik, nem ijednek meg egyetlen veszélyes kihívástól sem. A maga részéről reménykedett ugyan a Fidesz-vezetés gyorsabb elszámoltatásában, de tisztában van azzal, hogy ez hosszabb folyamat. A lényeg, hogy a legfontosabb és a látszólag kisebb lépések is egy irányba mutatnak. Ugyanakkor a Tisza-szigeteket nem szabad elhanyagolni, be kell őket vonni a demokratikus döntéshozatalba, elsősorban az önkormányzatoknál. Ennek jelei azonban - valószínűleg az egyéb sürgős feladatok miatt - még nem látszanak. Magyar Péter mindenesetre már érzi, hogy tenni kell valamit.
00:00 - Vágjunk a közepébe!
00:11 - Bolgár György vendége Kéri László politológus
00:27 - Villámkérdések
13:14 - Aprónak tűnő, mégis nagy változások
22:18 - Az európai politikához való visszatérés
29:33 - Elitcsere
37:35 - A Tisza-szigetek
49:31 - Köszönjük, hogy megtekintették videónkat!
FRANCSICS IMRE: ÜTŐEMBER KELL A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL ÉLÉRE
NÉPSZAVA / TÖRÉSVONAL PODCAST
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.08.19.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak kizárólag jogszabályok és szakmai szempontok alapján kell eljárnia, és nem válhat politikai leszámolás eszközévé - jelentette ki Francsics Imre ügyvéd a Népszava Törésvonal című műsorában.
Szerinte a hivatal vezetőjének politikai kötődésektől és személyes kapcsolatoktól függetlenül, kizárólag a vonatkozó törvények alapján kell eljárnia. Az elnöki posztra pályázó ügyvéd határozott és gyors vezetést tart szükségesnek. A politikai nyomásgyakorlást elutasítaná, a nyilvánosságot pedig hivatalos közleményekkel tájékoztatná. Mint mondta, egy „ütőember” karakterű vezető kell az új hatóság élére, aki kellő erővel és lendülettel indítja el a munkát, mert ha az eljárások elhúzódnak, azok hatékonysága is csökken.
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.08.19.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak kizárólag jogszabályok és szakmai szempontok alapján kell eljárnia, és nem válhat politikai leszámolás eszközévé - jelentette ki Francsics Imre ügyvéd a Népszava Törésvonal című műsorában.
Szerinte a hivatal vezetőjének politikai kötődésektől és személyes kapcsolatoktól függetlenül, kizárólag a vonatkozó törvények alapján kell eljárnia. Az elnöki posztra pályázó ügyvéd határozott és gyors vezetést tart szükségesnek. A politikai nyomásgyakorlást elutasítaná, a nyilvánosságot pedig hivatalos közleményekkel tájékoztatná. Mint mondta, egy „ütőember” karakterű vezető kell az új hatóság élére, aki kellő erővel és lendülettel indítja el a munkát, mert ha az eljárások elhúzódnak, azok hatékonysága is csökken.
HARDY MIHÁLY: MINDKÉT HAZÁMAT SZÉGYELLHETTEM, DE ÁPRILIS 12-E ÓTA MÁR CSAK OROSZORSZÁGOT – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.08.19.
Jól használta a szómágiát a Fidesz. Ilyen szómágia volt a karmelita „kolostor” is. Most már vezetett túrákon be lehet járni az épületet, láthatjuk, hogy Orbán Viktor milyen önsanyargató életet élt. A karmelita az egy palota – mondja a Kultúrtájban Hardy Mihály. A médiaszakértő a műsorban az állami médiumok újraépítéséről is beszél. – Ez volt a világ legdrágább közmédiája, idén már közel 160 milliárd forintból működött. Olcsóbb lett volna, ha a Fidesz minden nézőnek ad 1,5 milliót – fogalmaz a szakember, aki szerint türelmesnek kell lennünk: legalább fél év, mire felépíthetnek valami újat az előző rendszer romjain.
00:00 – Bevezetés
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.08.19.
Jól használta a szómágiát a Fidesz. Ilyen szómágia volt a karmelita „kolostor” is. Most már vezetett túrákon be lehet járni az épületet, láthatjuk, hogy Orbán Viktor milyen önsanyargató életet élt. A karmelita az egy palota – mondja a Kultúrtájban Hardy Mihály. A médiaszakértő a műsorban az állami médiumok újraépítéséről is beszél. – Ez volt a világ legdrágább közmédiája, idén már közel 160 milliárd forintból működött. Olcsóbb lett volna, ha a Fidesz minden nézőnek ad 1,5 milliót – fogalmaz a szakember, aki szerint türelmesnek kell lennünk: legalább fél év, mire felépíthetnek valami újat az előző rendszer romjain.
00:00 – Bevezetés
01:35 – Szükség van-e közmédiára Magyarországon?
06:07 – „Nem hinném”: Magyar Péter Facebook-kommentje után is lehet még független a közmédia?
10:09 – A hírhamisító Papp Dániel öröksége
21:22 – „Légy volt a tiszta vízben”: az orosz érdekek kiszolgálása
36:47 – Orbán Viktort vajon mivel zsarolta Putyin?
48:00 – „A karmelita nem kolostor volt, hanem palota”: a Fidesz sikeres szómágiája
54:50 – Milyen lenne az ideális közmédia?
1:00:25 – „Marsi Anikó és Németh Balázs ne kerüljön képernyőre”
🚨 NYILVÁNOS LETT A FIDESZ ELTITKOLT JELENTÉSE! 🚨 / 30.000 MILLIÁRD TŰNT EL? 😱
ZÁSZLÓFELVONÁS, HONVÉDTISZTEK ESKÜTÉTELE, LÉGIPARÁDÉ
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.20.
Zászlófelvonás, honvédtisztek eskütétele, légiparádé.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.20.
Zászlófelvonás, honvédtisztek eskütétele, légiparádé.
ZÁSZLÓFELVONÁS ÉS TISZTAVATÁS. A NEMZET ÜNNEPE. - MAGYAR PÉTER BESZÉDE AUG 20. 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
ÁRAD A TISZA
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.08.20.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.08.20.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
2026. augusztus 19., szerda
ÓRIÁSI ÖRÖMHÍR PAKSRÓL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.19.
Óriási örömhír Paksról.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.19.
Óriási örömhír Paksról.
SCHMIDT MÁRIA EGÉSZ FIDESZES INTÉZETHÁLÓZATA ALÓL KIHÚZTA A SZŐNYEGET A KORMÁNY
TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.08.17.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) talán mindenkinek a fideszes elitképző MCC és az állami felsőoktatás szinte teljes kiszervezése jut eszébe, pedig sok más érintettje is van annak, hogy Magyar Péter kormánya beszántja az Orbánék által felépített alapítványi rendszert. A Molnál százmilliókat mozgat meg a kekva-korszak vége, Lázár János nagyra törő agráralapítványa is a történelem süllyesztőjében végzi.
amelyek az 1500-as évektől napjainkig igyekeztek a Fidesz narratívájához alakítani a magyar és közép-európai történelmet. És amelyek nem mellesleg számos kormánypárti kommentátor-influenszer-propagandista fizetését is állták, az Orbán-kormányok hathatós támogatásával. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány múzeumot, irodalmi hagyatékokat, budai villákat és belpesti épületeket hagyott az államra, de hogy pontosan mi lesz a Schmidt Mária által felépített infrastruktúrával, azt még a kormányban sem tudják pontosan...
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.08.17.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) talán mindenkinek a fideszes elitképző MCC és az állami felsőoktatás szinte teljes kiszervezése jut eszébe, pedig sok más érintettje is van annak, hogy Magyar Péter kormánya beszántja az Orbánék által felépített alapítványi rendszert. A Molnál százmilliókat mozgat meg a kekva-korszak vége, Lázár János nagyra törő agráralapítványa is a történelem süllyesztőjében végzi.
A közérdekű alapítványok felszámolásának viszont az egyik legnagyobb vesztese Schmidt Mária lesz, aki az orbánizmus egész intellektuális hátországának megágyazni kívánó intézethálózatot hozott létre saját kekvájának ernyője alatt,
amelyek az 1500-as évektől napjainkig igyekeztek a Fidesz narratívájához alakítani a magyar és közép-európai történelmet. És amelyek nem mellesleg számos kormánypárti kommentátor-influenszer-propagandista fizetését is állták, az Orbán-kormányok hathatós támogatásával. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány múzeumot, irodalmi hagyatékokat, budai villákat és belpesti épületeket hagyott az államra, de hogy pontosan mi lesz a Schmidt Mária által felépített infrastruktúrával, azt még a kormányban sem tudják pontosan...
MÁR NEM EGY KISEBBSÉG VÉDELMÉRŐL VAN SZÓ, HANEM A KÖZÖS EURÓPAI RENDNEK A VÉDELMÉRŐL
SZOMBAT - ZSIDÓ POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
A Mazsihisz közleménye alapvető irányában helyes, indulatában érthető, követelésében vállalható. Mégis van benne valami feltűnően elégtelen. Nem azért, mert túlságosan kemény, hanem mert nem elég magas szinten fogalmazza meg azt, ami valójában történik. Egy olyan ügyet, amely az európai demokratikus rend önértelmezését érinti, lényegében érdekvédelmi közleménnyé szűkít. Emiatt a szöveg – minden erkölcsi igazsága ellenére – provinciálisnak és szakmailag alulérveltnek hat.
A legárulkodóbb mondat az, amely szerint az ilyen rendezvények „közvetlenül veszélyeztetik a magyarországi zsidó közösség biztonságérzetét és a társadalmi békét”.
Ez természetesen igaz. De ha itt megállunk, máris jóval kisebbre szabtuk a problémát annál, amekkora.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon élő zsidók fenyegetve érzik magukat. Nem egyszerűen arról, hogy zsidó intézmények biztonsága kerülhet veszélybe. És még csak nem is elsősorban arról, hogy az antiszemitizmus valamely újabb formájával állunk szemben.
Ugyanis itt már nem egy kisebbség védelméről van szó, hanem annak a közös európai rendnek a védelméről, amelyben a politikai erőszak nem válhat erkölcsi érdemmé, a terrorista pedig hőssé.
Ha egy európai közterületen legitim politikai szolidaritás tárgyává tehető egy tömeggyilkosságot elkövető terrorista szervezet, annak képviselője, mártírkultusza vagy erőszakot heroizáló politikai nyelve, akkor ennek nem kizárólag a zsidók az érintettjei.
Érintett mindenki.
A keresztény és a buddhista, a vallásos és az ateista, a konzervatív és a liberális, a baloldali és a jobboldali, az, akit érdekel Izrael, és az is, akit egyáltalán nem érdekel.
Mert itt nem valamely kisebbség sérelméről van szó, hanem annak a közös normarendszernek a fellazításáról, amelynek oltalma alatt valamennyien élünk...
Szerzők: FRÖHLICH RÓBERT - GÁBOR GYÖRGY
2026.08.19.
2026.08.19.
A legárulkodóbb mondat az, amely szerint az ilyen rendezvények „közvetlenül veszélyeztetik a magyarországi zsidó közösség biztonságérzetét és a társadalmi békét”.
Ez természetesen igaz. De ha itt megállunk, máris jóval kisebbre szabtuk a problémát annál, amekkora.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon élő zsidók fenyegetve érzik magukat. Nem egyszerűen arról, hogy zsidó intézmények biztonsága kerülhet veszélybe. És még csak nem is elsősorban arról, hogy az antiszemitizmus valamely újabb formájával állunk szemben.
Ugyanis itt már nem egy kisebbség védelméről van szó, hanem annak a közös európai rendnek a védelméről, amelyben a politikai erőszak nem válhat erkölcsi érdemmé, a terrorista pedig hőssé.
Ha egy európai közterületen legitim politikai szolidaritás tárgyává tehető egy tömeggyilkosságot elkövető terrorista szervezet, annak képviselője, mártírkultusza vagy erőszakot heroizáló politikai nyelve, akkor ennek nem kizárólag a zsidók az érintettjei.
Érintett mindenki.
A keresztény és a buddhista, a vallásos és az ateista, a konzervatív és a liberális, a baloldali és a jobboldali, az, akit érdekel Izrael, és az is, akit egyáltalán nem érdekel.
Mert itt nem valamely kisebbség sérelméről van szó, hanem annak a közös normarendszernek a fellazításáról, amelynek oltalma alatt valamennyien élünk...
NEM KELLETT FELVÁSÁROLNI AZ EGÉSZ MÉDIAPIACOT, ELÉG VOLT MEGDÖNTENI A PÁLYÁT
TELEX
Szerző: ANTAL BÁLINT
2026.08.19.
A szerző szociológus és adattudós. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Nem az látszik a magyar médiapiac pénzügyi adataiból, hogy minden kormányközeli médiumot mesterségesen tartott volna életben az állam. Ennél érdekesebb dolog történt. Miközben a globális platformok egyre nagyobb szeletet vittek el a reklámpiacból, az állami kereslet, a kommunikációs ügynökségek, a reklámfelületeket értékesítő kereskedőházak és a tulajdonosi portfóliók olyan rendszerré álltak össze, amelyben nem mindenkinek kellett ugyanakkora piaci kockázatot viselnie.
A médiapiac politikai átalakítása ugyanis nem feltétlenül ott kezdődik, hogy valaki felhív egy főszerkesztőt, és megmondja neki, mi legyen a cím. Kezdődhet annál is, hogy ki kap kiszámítható keresletet, ki vásárolja meg az állam nevében a reklámot, ki adja el a reklámfelületeket, és végül melyik tulajdonosi körnél jelenik meg a bevétel. Ez a cikk ennek a pénzügyi infrastruktúrának próbál utánamenni.
Ezt azért fontos az elején tisztázni, mert különben minden magyar jelenség politikai magyarázatnak látszik. A hagyományos médiavállalatok üzleti modellje az egész világon megrendült: a hirdetők és az olvasók jelentős része átment a digitális térbe, a digitális reklámpénz nagy részét viszont nem a híroldalak, hanem a globális platformok szedik be.
Magyarországon 2008-ban a reklámköltés alig tizede jutott online felületekre, 2024-ben már több mint a fele. Közben a nyomtatott sajtó részesedése 35-ről 9 százalékra esett. Az NMHH médiapiaci jelentése szerint 2019 és 2024 között a globális digitális szereplők magyarországi reklámbevétele reálértéken 46 százalékkal nőtt, a sajtóé viszont 60 százalékkal csökkent; a platformok 2024-ben már a teljes online reklámpiac mintegy kétharmadát vitték el.
A 2025-ös adatok ugyanezt a tendenciát folytatják. A Magyar Reklámszövetség összesítése szerint a teljes médiapiac 415,9 milliárd forint volt. Ebből 36,1 százalék a globális digitális szereplőknél landolt, miközben a hazai digitálistartalom-szolgáltatóknál a teljes torta 19,6 százaléka maradt. Az olvasói finanszírozás sem egyszerű menekülő út: a Reuters Institute 2026-os magyar adatai szerint mindössze 6 százalék fizet online hírekért, 45 százalék legalább időnként tudatosan kerüli a híreket, az általános hírbizalom pedig 17 százalék volt.
Vagyis egy kicsi nyelvi piacon egyre több reklámpénz megy globális szereplőkhöz, miközben viszonylag kevés ember hajlandó közvetlenül fizetni a hírekért. Ebben a környezetben a kiszámítható bevétel különösen értékes, és itt válik igazán fontossá az állam szerepe...
Szerző: ANTAL BÁLINT
2026.08.19.
Nem az látszik a magyar médiapiac pénzügyi adataiból, hogy minden kormányközeli médiumot mesterségesen tartott volna életben az állam. Ennél érdekesebb dolog történt. Miközben a globális platformok egyre nagyobb szeletet vittek el a reklámpiacból, az állami kereslet, a kommunikációs ügynökségek, a reklámfelületeket értékesítő kereskedőházak és a tulajdonosi portfóliók olyan rendszerré álltak össze, amelyben nem mindenkinek kellett ugyanakkora piaci kockázatot viselnie.
A médiapiac politikai átalakítása ugyanis nem feltétlenül ott kezdődik, hogy valaki felhív egy főszerkesztőt, és megmondja neki, mi legyen a cím. Kezdődhet annál is, hogy ki kap kiszámítható keresletet, ki vásárolja meg az állam nevében a reklámot, ki adja el a reklámfelületeket, és végül melyik tulajdonosi körnél jelenik meg a bevétel. Ez a cikk ennek a pénzügyi infrastruktúrának próbál utánamenni.
2010 után maga a médiapiac is sokkal rosszabb üzlet lett.
Ezt azért fontos az elején tisztázni, mert különben minden magyar jelenség politikai magyarázatnak látszik. A hagyományos médiavállalatok üzleti modellje az egész világon megrendült: a hirdetők és az olvasók jelentős része átment a digitális térbe, a digitális reklámpénz nagy részét viszont nem a híroldalak, hanem a globális platformok szedik be.
Magyarországon 2008-ban a reklámköltés alig tizede jutott online felületekre, 2024-ben már több mint a fele. Közben a nyomtatott sajtó részesedése 35-ről 9 százalékra esett. Az NMHH médiapiaci jelentése szerint 2019 és 2024 között a globális digitális szereplők magyarországi reklámbevétele reálértéken 46 százalékkal nőtt, a sajtóé viszont 60 százalékkal csökkent; a platformok 2024-ben már a teljes online reklámpiac mintegy kétharmadát vitték el.
A 2025-ös adatok ugyanezt a tendenciát folytatják. A Magyar Reklámszövetség összesítése szerint a teljes médiapiac 415,9 milliárd forint volt. Ebből 36,1 százalék a globális digitális szereplőknél landolt, miközben a hazai digitálistartalom-szolgáltatóknál a teljes torta 19,6 százaléka maradt. Az olvasói finanszírozás sem egyszerű menekülő út: a Reuters Institute 2026-os magyar adatai szerint mindössze 6 százalék fizet online hírekért, 45 százalék legalább időnként tudatosan kerüli a híreket, az általános hírbizalom pedig 17 százalék volt.
Vagyis egy kicsi nyelvi piacon egyre több reklámpénz megy globális szereplőkhöz, miközben viszonylag kevés ember hajlandó közvetlenül fizetni a hírekért. Ebben a környezetben a kiszámítható bevétel különösen értékes, és itt válik igazán fontossá az állam szerepe...
NAGY ELVÁRÁSOK MELLETT, KEVÉS ÉRDEMI JOGOSÍTVÁNNYAL, DE KONFLIKTUSRA KÉSZEN LÉP HIVATALBA AZ ÚJ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.08.19.
Az alkotmányosság védelmét, a társadalmi párbeszéd ösztönzését, a nemzetközi kapcsolatok helyreállításának segítését és a határon túli magyar közösségekkel való törődést tekinti fő feladatának Baka András, Magyarország szerdán hivatalba lépő, új köztársasági elnöke. Az Országgyűlés múlt kedden 140 szavazattal választotta meg a Tisza Párt jelöltjét, aki korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. Az eskütétele után arról beszélt, hogy államfőként azon szeretne dolgozni, hogy a különböző érdekű és meggyőződésű emberek békésen tudjanak együtt élni, és a vitáikat ne erővel, hanem szabályozott keretek között rendezzék.
Az egészen biztos, hogy nehéz feladat vár rá. Az elemzők és a választók széles tömegei azt várják tőle, hogy állítsa helyre az elmúlt tizenhat évben teljesen kiüresített köztársasági elnöki intézményt, és a kormánytól független szereplőként féket képezzen a kétharmados tiszás többséggel szemben. A jelenlegi Alaptörvény azonban nem sok érdemi jogosítványt biztosít ehhez neki, szinte minden döntéséhez miniszteri ellenjegyzés vagy parlamenti szavazás szükséges.
– mondta a Telexnek Stánicz Péter alkotmányjogász, aki szerint a magyar alkotmányos rendszerben a köztársasági elnök nem tudja fékként vagy ellensúlyként meghatározni a szerepét, mint például Franciaországban. Itthon sokkal inkább együttműködő és kezdeményező szerep hárul az államfőre.
Nagyon sok múlik azonban azon Stánicz szerint, hogy köztársasági elnökként milyen szerepfelfogást választ Baka, és milyen ügyekben kíván megszólalni. A múlt keddi beszédében erre ő maga is kitért. Úgy fogalmazott, hogy egy demokratikus intézmény tekintélyét nem az adja, hogy konfliktusmentesen működik, hanem az, hogy konfliktushelyzetekben is képes saját feladatához hű maradni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz által megválasztott elődeivel ellentétben kész lesz akár konfliktusokba is beleállni, és felszólalni, ha nem ért egyet a kormány vagy az Országgyűlés valamely döntésével.
A jelenlegi alkotmányos rendszerben ugyan nem tud érdemben beavatkozni, de annak politikai súlya és tétje lehet, ha köztársasági elnökként nyilvánosan is elmondja a véleményét. Ehhez minden adott: bármikor felszólalhat napirend előtt az Országgyűlésben, interjúkban, közleményekben, egyéb nyilvános szereplésekben is nyomást gyakorolhat a kormányra vagy a parlamentre, hogy változtassák meg a döntésüket. Az első beszédében azt is mondta: köztársasági elnökként nem tud minden társadalmi problémát megoldani, de lehetősége lesz arra, hogy olyan ügyekre és társadalmi csoportokra irányítsa a figyelmet, amiknek a hangja kevésbé hallatszik...
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.08.19.
Az egészen biztos, hogy nehéz feladat vár rá. Az elemzők és a választók széles tömegei azt várják tőle, hogy állítsa helyre az elmúlt tizenhat évben teljesen kiüresített köztársasági elnöki intézményt, és a kormánytól független szereplőként féket képezzen a kétharmados tiszás többséggel szemben. A jelenlegi Alaptörvény azonban nem sok érdemi jogosítványt biztosít ehhez neki, szinte minden döntéséhez miniszteri ellenjegyzés vagy parlamenti szavazás szükséges.
„A magyar közjogi rendszerben a köztársasági elnök inkább egy szimbolikus szereplő, a nemzet egységének jelképe, a nemzeti szuverenitás egyszemélyi megtestesítője”
– mondta a Telexnek Stánicz Péter alkotmányjogász, aki szerint a magyar alkotmányos rendszerben a köztársasági elnök nem tudja fékként vagy ellensúlyként meghatározni a szerepét, mint például Franciaországban. Itthon sokkal inkább együttműködő és kezdeményező szerep hárul az államfőre.
Nagyon sok múlik azonban azon Stánicz szerint, hogy köztársasági elnökként milyen szerepfelfogást választ Baka, és milyen ügyekben kíván megszólalni. A múlt keddi beszédében erre ő maga is kitért. Úgy fogalmazott, hogy egy demokratikus intézmény tekintélyét nem az adja, hogy konfliktusmentesen működik, hanem az, hogy konfliktushelyzetekben is képes saját feladatához hű maradni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz által megválasztott elődeivel ellentétben kész lesz akár konfliktusokba is beleállni, és felszólalni, ha nem ért egyet a kormány vagy az Országgyűlés valamely döntésével.
A jelenlegi alkotmányos rendszerben ugyan nem tud érdemben beavatkozni, de annak politikai súlya és tétje lehet, ha köztársasági elnökként nyilvánosan is elmondja a véleményét. Ehhez minden adott: bármikor felszólalhat napirend előtt az Országgyűlésben, interjúkban, közleményekben, egyéb nyilvános szereplésekben is nyomást gyakorolhat a kormányra vagy a parlamentre, hogy változtassák meg a döntésüket. Az első beszédében azt is mondta: köztársasági elnökként nem tud minden társadalmi problémát megoldani, de lehetősége lesz arra, hogy olyan ügyekre és társadalmi csoportokra irányítsa a figyelmet, amiknek a hangja kevésbé hallatszik...
MEGOSZTOTTSÁG, HISZTERIZÁLT LÉGKÖR, KIÚTKERESÉS – EGYELŐRE LASSAN ÉBREDEZIK A KATOLIKUS EGYHÁZ A NER-KORSZAK UTÁN
VÁLASZ ONLINE / NAGYTOTÁL
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.08.19.
Több száz hívő imádkozott a hétvégén egy óbudai templomban a korrupcióval gyanúsított Bús Balázsért, egy belvárosi plébános fideszes tüntetésen szónokolt, a püspököket pedig KDNP-s politikusok biztatták kitartásra, mondván, a Tisza-kormány őszre úgyis megbukik. Ugyanakkor az Országgyűlés alakuló ülésének bojkottja után az „illegitim” új köztársasági elnök megválasztásakor már nagy számban reprezentálta magát a püspöki kar, sőt a Csíksomlyón még jogállamról szónokló Székely János külön is gratulált Baka Andrásnak. Noha a hívek egy jelentős része végletesen irtózik az új kormánytól, az egyház nem teheti meg, hogy a Tisza nem hivatalos ellenzékévé váljon. Már csak a NER-ben kialakult kóros közpénzfüggés miatt sem. Arra viszont lehetőséget ad a változás, hogy újra megtalálja saját hangját, többé ne a hatalom helyett szóljon és a hatalom szóljon helyette. Tucatnyi háttérbeszélgetés alapján jártuk körül, hol tart az egyház az április 12-én beköszöntött új valóság elfogadásában...
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.08.19.
EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS HATÁSÚ A HIEDELEM, HOGY AZ ALGORITMUSOK OBJEKTÍVEK ÉS JÓL ISMERNEK MINKET
NÉPSZAVA
Szerző: VARGA PÉTER
2026.08.19.
Deborah Cohen újságíró, szerkesztő, aki a Manchesteri Egyetem orvosi diplomát is szerzett, nemrég megjelent Rossz befolyás: Hogyan térítette el az internet az egészségünket című könyvében azt vizsgálja, hogy a közösségi média, az influenszerek és az algoritmusok hogyan alakították át az emberek egészségről alkotott nézeteit.
A fogyókúrás gyógyszerek és a hormonterápiák terjesztésétől kezdve a halhatatlanságra törekedő milliárdosok vágyainak megosztásáig a közösségi média alaposan átírta az emberek egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteit és az ezekhez való hozzáállását: platformot biztosít tapasztalataik megosztására, kapcsolatot enged teremteni hasonlóan gondolkodó, támogatóan fellépő társakkal, lehetőséget ad tünetekről, állapotokról való tájékozódásra.
Az esetek egy részében ez hasznos is lehet, de az online térben megjelentek a haszonleső, felelőtlen – akár mesterséges intelligencia által generált – szereplők is, akik milliókat is kereshetnek ellenőrizetlen, hamis tanácsaikkal.
A YouTube-on az egészséggel foglalkozó videók több mint 200 milliárd megtekintést értek el, és a felhasználók ma már naponta több százmilliószor keresnek rá orvosi kérdésekre a Google-ban – olvasható a The Economist könyvszemléjében. Napjaink új csodája, a mesterséges intelligencia egyre inkább bevonja internetet a wellnessiparba. Az Ipsos nemrégiben végzett közvélemény-kutatása szerint a brit válaszadók közel 30 százaléka kap orvosi tanácsot nagy nyelvi modellek (LLM) közreműködésével. 40 millió ember kér orvosi tanácsokat a Chat GPT-től; amelynek egy új funkciója a felhasználók egészségügyi adatai és fittségkövető alkalmazásai alapján képes testre szabni a válaszait.
Az előnyök, úgy tűnik, egyértelműek. Néhány kattintás után olyan kérdésekre kaphatunk válaszokat, amelyekért sokáig kellene várakoznunk az orvosnál és amilyeneket esetleg egyesek még szégyellnének feltenni is.
Deborah Cohen azonban koránt sincs meggyőződve arról, hogy a technológiai fejlődés egészségesebbé teszi az embereket. A közösségi médiában szabályozatlanul, óriási mennyiségben megjelenő hirdetésekre és a wellnessiparra (amely gyógyszeripari, technológiai, egészségfigyelő kütyüket és táplálékkiegészítő-gyártó-cégeket foglal magában) hivatkozva azt állítja, hogy egy globális közegészségügyi kísérletet folyik az online térben, ami több kárt okozhat, mint hasznot...
Szerző: VARGA PÉTER
2026.08.19.
A fogyókúrás gyógyszerek és a hormonterápiák terjesztésétől kezdve a halhatatlanságra törekedő milliárdosok vágyainak megosztásáig a közösségi média alaposan átírta az emberek egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteit és az ezekhez való hozzáállását: platformot biztosít tapasztalataik megosztására, kapcsolatot enged teremteni hasonlóan gondolkodó, támogatóan fellépő társakkal, lehetőséget ad tünetekről, állapotokról való tájékozódásra.
Az esetek egy részében ez hasznos is lehet, de az online térben megjelentek a haszonleső, felelőtlen – akár mesterséges intelligencia által generált – szereplők is, akik milliókat is kereshetnek ellenőrizetlen, hamis tanácsaikkal.
A YouTube-on az egészséggel foglalkozó videók több mint 200 milliárd megtekintést értek el, és a felhasználók ma már naponta több százmilliószor keresnek rá orvosi kérdésekre a Google-ban – olvasható a The Economist könyvszemléjében. Napjaink új csodája, a mesterséges intelligencia egyre inkább bevonja internetet a wellnessiparba. Az Ipsos nemrégiben végzett közvélemény-kutatása szerint a brit válaszadók közel 30 százaléka kap orvosi tanácsot nagy nyelvi modellek (LLM) közreműködésével. 40 millió ember kér orvosi tanácsokat a Chat GPT-től; amelynek egy új funkciója a felhasználók egészségügyi adatai és fittségkövető alkalmazásai alapján képes testre szabni a válaszait.
Az előnyök, úgy tűnik, egyértelműek. Néhány kattintás után olyan kérdésekre kaphatunk válaszokat, amelyekért sokáig kellene várakoznunk az orvosnál és amilyeneket esetleg egyesek még szégyellnének feltenni is.
Deborah Cohen azonban koránt sincs meggyőződve arról, hogy a technológiai fejlődés egészségesebbé teszi az embereket. A közösségi médiában szabályozatlanul, óriási mennyiségben megjelenő hirdetésekre és a wellnessiparra (amely gyógyszeripari, technológiai, egészségfigyelő kütyüket és táplálékkiegészítő-gyártó-cégeket foglal magában) hivatkozva azt állítja, hogy egy globális közegészségügyi kísérletet folyik az online térben, ami több kárt okozhat, mint hasznot...
BÉRES ATTILA: AMIKOR AZ SZFE DIÁKJAI AKARTAK PÁRBESZÉDET, VIDNYÁNSZKY KATONÁT KÜLDÖTT
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.08.18.
Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója Dési János vendégeként beszélt a magyar színházi élet jövőjéről, a Budapesti Nemzeti Színház lehetséges irányairól és az elmúlt 16 év kulturális politikájáról. Szóba került a színházi támogatási rendszer átláthatatlansága, a szakmai döntéshozatal és az is, hogyan koncentrálódhatott túl sok hatalom egyetlen ember kezében. Béres szerint nem politikai bosszúra, hanem törvényes, szakmai alapú vizsgálatokra és egy új, sokszínűbb színházi struktúrára van szükség. Beszélt a Teátrumi Társaság szerepéről, a szakmai díjak megítéléséről, a fiatal és külföldre távozott alkotók helyzetéről, valamint arról is, hogy szerinte milyen szerepet kell betöltenie a színháznak a közéletben. A beszélgetés végén a miskolci színház következő évadáról és a társadalmi kérdésekre reflektáló előadásokról is szó esett. A műsort Dési János vezette.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.08.18.
Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója Dési János vendégeként beszélt a magyar színházi élet jövőjéről, a Budapesti Nemzeti Színház lehetséges irányairól és az elmúlt 16 év kulturális politikájáról. Szóba került a színházi támogatási rendszer átláthatatlansága, a szakmai döntéshozatal és az is, hogyan koncentrálódhatott túl sok hatalom egyetlen ember kezében. Béres szerint nem politikai bosszúra, hanem törvényes, szakmai alapú vizsgálatokra és egy új, sokszínűbb színházi struktúrára van szükség. Beszélt a Teátrumi Társaság szerepéről, a szakmai díjak megítéléséről, a fiatal és külföldre távozott alkotók helyzetéről, valamint arról is, hogy szerinte milyen szerepet kell betöltenie a színháznak a közéletben. A beszélgetés végén a miskolci színház következő évadáról és a társadalmi kérdésekre reflektáló előadásokról is szó esett. A műsort Dési János vezette.
NARANCS CSÍKOS
PRO DOMO MUNKACSOPORT
Szerző: PRO DOMO
2026.08.
Mi, a PRO DOMO Munkacsoport tagjai, megpróbáltunk összegyűjteni minél többet a magyar állami hírügynökségnél (korábban: Magyar Távirati Irodánál - MTI) alkalmazott cenzúra és a szakmai munkát ellehetetlenítő egyéb politikai indíttatású beavatkozás olyan eseteiből, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek a szerkesztőségi alkalmazottak munkaköri leírásával, az MTI Szerkesztőségi Kézikönyvével, a 2010. évi CLXXXV. törvénnyel, illetve a jogszabály alapján készített Közszolgálati Kódexszel és az Alaptörvénnyel.
Szerző: PRO DOMO
2026.08.
Mindezt annak bizonyítására tettük, hogy a tények alapján világossá váljék: valótlanul állítják az állami média vezetői, hogy a hírügynökség politikai beavatkozástól mentesen, függetlenül működik, és nem vették politikai megszállás alá a nemzeti hírügynökséget és nem használják a pártpropaganda eszközeként, senior kollégák szerint a konszolidált Kádár-kort megcsúfoló mértékben. Annak reményében, hogy a Magyarországot uraló kvázi pártállami struktúra lebontása után a mindenkori hatalom kézi vezérlésétől garantáltan mentes közmédiát alakíthassunk ki, és benne olyan MTI-t építhessünk fel, amely eleget tesz a még a Fidesz-féle Alaptörvényből sem törölt alapelvnek, miszerint Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
A csoport tagjai a dokumentálás során politikai erőkkel nem működtek együtt, és maradéktalanul teljesítették az állami média alkalmazottjaival aláíratott összeférhetetlenségi nyilatkozat követelményeit.
Válogatásunk objektív okokból korántsem teljes, inkább jelzésértékű, és rövid időszakot ölel fel, de úgy gondoljuk mégis bizonyító jelleggel bír.
Az összegyűjtött eseteket tíz kategóriába soroltuk
- Nulla: elhallgatott hír
- Parancs: parancsra készített hír
- Kuka: kidobott hír
- Elutasítva: elutasított javaslat szabályos hír készítésére
- Hárítás: hárított manipulációs kísérlet
- Manipuláció: manipuláció, MTI-anyagnak álcázott közlemény
- Utasítás: utasítás
- Késleltetve: késleltetett anyag
- Fake news: hamis hír, tudósítás
- Cenzúra: indokolatlan húzás
A gyűjteményt a Narancs csíkosnak neveztük el, utalva az MTI-nek a Kádár-korszakban zárt közben terjesztett, „piros csíkos bizalmasként” emlegetett kiadványára, amely a nyugati hírügynökségeknek a hazai közvélemény elől elhallgatott jelentéseit tartalmazta. Mi olyan anyagokból merítettünk, amelyeket az Orbán-korszakban nem hagytak megjelenni vagy megcsonkítottak.
CSILLAG ISTVÁN: TÜRELEM ÉS IRÓNIA
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2026.08.19.
Az egész ország „Tisza-közelivé” vált 2026-ban, bár a szenzációéhes újságírók csak akkor észlelték ezt a közvélemény-kutatásokból is szembeszökő tényt, amikor a pályázatokat már nem „Fidesz-közeli”, hanem szerintük „Tisza-közeli” cégek kezdték megnyerni. A Tisza-kormány megalakulása után azonnal nagy örömmel fedezték fel – ami jó szaglásukat és kitartó nyomozásukat dicséri –, hogy „Tisza-közeli” vállalkozó közbeszerzést nyert (lásd augusztus 20-i fényfestés). Azt is sajnálják valószínűleg, hogy nem ismétlődött az elmúlt évek gyakorlata, amely szerint az Európai Uniótól származó támogatásokból finanszírozott közbeszerzések 21 százalékát, egyötödét az ugyanahhoz a 12 személyhez (Balásy Gyula, Csetényi Csaba, Garancsi István, Hámor Endre, Homlok Zsolt, Kun Tibor, Mészáros Lőrinc, Paár Attila, Simicska Lajos, Szíjj László, Tiborcz István, Varga Károly) kötődő 42 („Fidesz-közeli”) cég nyerte el.
A „Tisza-közeliek” várakozásai
Mitől lesz az ország „Tisza-közeli”? Lehet attól, hogy szinte mindenkinek elege lett, hogy Orbánék az egész országot zsebre vágták, és emiatt aki csak tehette, beszállt Magyar Péter támogatásába. A gyűlések látogatásával, szóbeli és írásbeli (Facebook) állásfoglalással, a Tisza-szigetek rendezvényeire sütemény-, pogácsasütéssel, de akár pénztámogatással is. Mire számítanak a „Tisza-közeliek”? Elsősorban, hogy a hatalom által terjesztett hazugságok helyett a valóság kopogtat be az ablakon, de hasonlóan fontosnak tartják, hogy megbüntetik a felelősöket az ország egy helyben topogásáért, azokat, akik csak a saját zsebük megtömésével voltak tizenhat éven át elfoglalva.
Az okos „Tisza-közeliek” sorsuk jobbra fordulását nem az Orbán és társai által elkonfiskált közvagyon visszaszerzésétől várják, bár számolnak azzal, hogy valami ebből is „csurran-cseppen”, hanem attól, hogy az ország jövedelmei és vagyona Orbán általi megcsapolásának a felszámolása, a keletkező jövedelmek okszerű és célszerű felhasználása javítja a munka termelékenységét, növeli a gazdasági növekedés mértékét, és végső soron gyarapítja az ország lakóit, jólétet teremt. Az ország – egyelőre – türelmes, kivárja, amíg Orbánt és társait, így a Putyint mindenről tájékoztató Szijjártót, a batidai kastély vadászgató „grófját”, Lázárt, a minden propaganda és titkos akció urát, Rogánt, a Nemzeti Bankot saját birtokának tekintő Matolcsyt vezetőszáron vezetik el, hogy átadhassák őket az igazságszolgáltatásnak. A „Tisza-közeliek” realisták, jól tudják, hogy Orbánék az elkonfiskált vagyont a felelősségre vonástól nem fogják, ugyanis nem is tudják „visszaböffenteni”, mert egy részét felélték, más részét értelmetlen célokra (például zebravásárlás) felhasználva elvesztegették, harmadrészét fölösleges, fenntarthatatlan és túlárazott stadion- és betonvattacukor-építésekből és más trükkök bevetésével szerezték meg, így ezek „visszavétele” sok pénzt nem ígér. Ám a Balaton mellett az általuk megszerzett szállodák, kastélyok, telkek értékesítéséből befolyó bevétel mérsékelheti a hiányt, javíthatja az államháztartás helyzetét. Az se közömbös, hogy talán nem folytatódik a pusztítás, megmenekülnek a Balaton-parti nádasok, a Fertő tó, a védett természetvédelmi területek, a műemlékek. A „Tisza-közeliek” egy dologban biztosak, hogy az Orbán-rezsim rablólovagjai akkor se úszhatják meg büntetés, vagyonuk elkobzása nélkül, ha először a kis tolvajokon, és akkor se, ha az igazi nagy rablókon kezdik a felelősségre vonást.
A „Tisza-közeliek” nem csupa József Attila verséből ismert „az adott világ varázsainak mérnökéből” állnak, akik a tudatos jövőbe látnak és megszerkesztik magukban a harmóniát, akik éppen ezért azonnal, a „győzelem napján” egy csapásra eltörlik 1) az Orbán-diktatúra alapját alkotó Alaptörvényt, és ezzel azonnal 2) leveszik a tábláról az Orbán-rendszer valamennyi bábját, 3) leleplezik és megszüntetik mindazt a „jót”, ami megroppantja a gazdálkodásunk stabilitását, és amit Orbánék kizárólag a hatalmon maradásuk érdekében gyöngyként elénk szórtak...
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2026.08.19.
A „Tisza-közeliek” várakozásai
Mitől lesz az ország „Tisza-közeli”? Lehet attól, hogy szinte mindenkinek elege lett, hogy Orbánék az egész országot zsebre vágták, és emiatt aki csak tehette, beszállt Magyar Péter támogatásába. A gyűlések látogatásával, szóbeli és írásbeli (Facebook) állásfoglalással, a Tisza-szigetek rendezvényeire sütemény-, pogácsasütéssel, de akár pénztámogatással is. Mire számítanak a „Tisza-közeliek”? Elsősorban, hogy a hatalom által terjesztett hazugságok helyett a valóság kopogtat be az ablakon, de hasonlóan fontosnak tartják, hogy megbüntetik a felelősöket az ország egy helyben topogásáért, azokat, akik csak a saját zsebük megtömésével voltak tizenhat éven át elfoglalva.
Az okos „Tisza-közeliek” sorsuk jobbra fordulását nem az Orbán és társai által elkonfiskált közvagyon visszaszerzésétől várják, bár számolnak azzal, hogy valami ebből is „csurran-cseppen”, hanem attól, hogy az ország jövedelmei és vagyona Orbán általi megcsapolásának a felszámolása, a keletkező jövedelmek okszerű és célszerű felhasználása javítja a munka termelékenységét, növeli a gazdasági növekedés mértékét, és végső soron gyarapítja az ország lakóit, jólétet teremt. Az ország – egyelőre – türelmes, kivárja, amíg Orbánt és társait, így a Putyint mindenről tájékoztató Szijjártót, a batidai kastély vadászgató „grófját”, Lázárt, a minden propaganda és titkos akció urát, Rogánt, a Nemzeti Bankot saját birtokának tekintő Matolcsyt vezetőszáron vezetik el, hogy átadhassák őket az igazságszolgáltatásnak. A „Tisza-közeliek” realisták, jól tudják, hogy Orbánék az elkonfiskált vagyont a felelősségre vonástól nem fogják, ugyanis nem is tudják „visszaböffenteni”, mert egy részét felélték, más részét értelmetlen célokra (például zebravásárlás) felhasználva elvesztegették, harmadrészét fölösleges, fenntarthatatlan és túlárazott stadion- és betonvattacukor-építésekből és más trükkök bevetésével szerezték meg, így ezek „visszavétele” sok pénzt nem ígér. Ám a Balaton mellett az általuk megszerzett szállodák, kastélyok, telkek értékesítéséből befolyó bevétel mérsékelheti a hiányt, javíthatja az államháztartás helyzetét. Az se közömbös, hogy talán nem folytatódik a pusztítás, megmenekülnek a Balaton-parti nádasok, a Fertő tó, a védett természetvédelmi területek, a műemlékek. A „Tisza-közeliek” egy dologban biztosak, hogy az Orbán-rezsim rablólovagjai akkor se úszhatják meg büntetés, vagyonuk elkobzása nélkül, ha először a kis tolvajokon, és akkor se, ha az igazi nagy rablókon kezdik a felelősségre vonást.
A „Tisza-közeliek” nem csupa József Attila verséből ismert „az adott világ varázsainak mérnökéből” állnak, akik a tudatos jövőbe látnak és megszerkesztik magukban a harmóniát, akik éppen ezért azonnal, a „győzelem napján” egy csapásra eltörlik 1) az Orbán-diktatúra alapját alkotó Alaptörvényt, és ezzel azonnal 2) leveszik a tábláról az Orbán-rendszer valamennyi bábját, 3) leleplezik és megszüntetik mindazt a „jót”, ami megroppantja a gazdálkodásunk stabilitását, és amit Orbánék kizárólag a hatalmon maradásuk érdekében gyöngyként elénk szórtak...
VODAFONE, HADIPAR, MŰHOLDAK 📱🪖🛰️ MEGKEZDŐDÖTT A 4IG ÁTVILÁGÍTÁSA
JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.08.18.
Bezuhantak a 4iG részvények, miután kiderült, hogy Magyar Péter kormánya átvilágítja a 4iG-csoportot. A kormányváltás előtt már megnéztük hogy, hogyan emelkedett fel Jászai Gellért, hogyan került Mészáros Lőrinc mellől egy saját birodalom élére, és hogyan lett a 4iG-ből az Orbán-rendszer egyik legfontosabb vállalata. Azóta sok minden történt, ebben a videóban végig vesszük, hogy mit vizsgálgatnak majd. Az állami informatikai megrendeléseket, az MNB kötvényprogramját, az Antenna Hungária és a Vodafone felvásárlását, a hadiipari privatizációt, a műholdprogramot, a Gondosóra ügyét és a több ezermilliárd forintos keretszerződéseket. Az átvilágítás legnagyobb kérdése, hogy az állam és az adófizetők mit kaptak a vállalt pénzügyi és stratégiai kockázatokért.
Magyar Péter a 4iG-ról:
• A 4iG cégcsoport a NER lopakodó anyahajója...
00:00 Magyar Péter teljesen átvilágítja a 4iG-t
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.08.18.
Bezuhantak a 4iG részvények, miután kiderült, hogy Magyar Péter kormánya átvilágítja a 4iG-csoportot. A kormányváltás előtt már megnéztük hogy, hogyan emelkedett fel Jászai Gellért, hogyan került Mészáros Lőrinc mellől egy saját birodalom élére, és hogyan lett a 4iG-ből az Orbán-rendszer egyik legfontosabb vállalata. Azóta sok minden történt, ebben a videóban végig vesszük, hogy mit vizsgálgatnak majd. Az állami informatikai megrendeléseket, az MNB kötvényprogramját, az Antenna Hungária és a Vodafone felvásárlását, a hadiipari privatizációt, a műholdprogramot, a Gondosóra ügyét és a több ezermilliárd forintos keretszerződéseket. Az átvilágítás legnagyobb kérdése, hogy az állam és az adófizetők mit kaptak a vállalt pénzügyi és stratégiai kockázatokért.
Magyar Péter a 4iG-ról:
• A 4iG cégcsoport a NER lopakodó anyahajója... 00:00 Magyar Péter teljesen átvilágítja a 4iG-t
02:14 Milyen kérdésekre kell választ adnia a vizsgálatnak?
03:40 Kik végzik a 4iG-csoport átvilágítását?
05:30 Mit kell megvizsgálni minden egyes szerződésnél?
08:20 Hogyan épült fel Jászai Gellért cégbirodalma?
10:15 Hogyan uralta le a 4iG az állami informatikát?
12:15 Kiszolgáltatottá vált-e az állam a 4iG-nek?
14:45 Az MNB kötvényprogramja és a 389 milliárdos finanszírozás
16:35 Mekkora adósságon ül a 4iG?
18:40 Miért zuhant 12 százalékot a részvény?
19:44 Hogyan szerezte meg a 4iG az Antenna Hungária irányítását?
21:45 A Vodafone 660 milliárdos felvásárlása
23:05 Ki vállalta a kockázatot, és ki kapta a hasznot?
24:45 A hadiipar privatizációja és az N7 Holding
27:45 Állam az államban: mekkora hatalom került a 4iG-hez?
28:30 Az 1300 milliárdos választás előtti keretszerződés
31:28 Tudtak-e a befektetők a megállapodásról?
33:05 További 1500 milliárd forintnyi szerződés
35:25 A 855 milliárdos HUSAT műholdprogram
39:05 Gondosóra: feljelentés és politikai adatfelhasználás
41:35 A Rába ügye és a további vizsgálandó tranzakciók
42:05 Mit kell feltárnia a teljes átvilágításnak?
43:20 Mi történhet a 4iG-csoporttal a vizsgálat után?
🔴⚪🟢FORDULAT PAKSNÁL: VASÁRNAPTÓL VISSZAKAPCSOLHATJÁK A TURBINÁKAT
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.19.
Fordulat jöhet a Paksi Atomerőműnél. Magyar Péter közlése szerint vasárnaptól visszakapcsolhatják a korábban leállított turbinákat, amennyiben az épülő fenékküszöb és a Duna vízszintjének alakulása ezt lehetővé teszi.
Ebben az MNO-restreamben egyben mutatjuk meg az elmúlt napok legfontosabb paksi fejleményeit.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű teljesítményét jelentősen vissza kellett fogni. A Reuters beszámolója szerint az erőmű a válság egy pontján kapacitásának nagyjából negyedén működött.
A gyors beavatkozás részeként két, egyenként 80 méteres bárka irányított süllyesztésével próbálták átmenetileg megemelni a hűtéshez szükséges vízszintet.
Ezzel párhuzamosan épül a tartósabb megoldásnak szánt fenékküszöb. A Honvédség augusztus 17-i helyzetjelentése szerint a szerkezet addigra már több mint 60 méteres volt, és elérte a Duna medrét.
Az összefoglalóban felidézzük:
– a Duna kritikus vízszintjét,
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.19.
Fordulat jöhet a Paksi Atomerőműnél. Magyar Péter közlése szerint vasárnaptól visszakapcsolhatják a korábban leállított turbinákat, amennyiben az épülő fenékküszöb és a Duna vízszintjének alakulása ezt lehetővé teszi.
Ebben az MNO-restreamben egyben mutatjuk meg az elmúlt napok legfontosabb paksi fejleményeit.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű teljesítményét jelentősen vissza kellett fogni. A Reuters beszámolója szerint az erőmű a válság egy pontján kapacitásának nagyjából negyedén működött.
A gyors beavatkozás részeként két, egyenként 80 méteres bárka irányított süllyesztésével próbálták átmenetileg megemelni a hűtéshez szükséges vízszintet.
Ezzel párhuzamosan épül a tartósabb megoldásnak szánt fenékküszöb. A Honvédség augusztus 17-i helyzetjelentése szerint a szerkezet addigra már több mint 60 méteres volt, és elérte a Duna medrét.
Az összefoglalóban felidézzük:
– a Duna kritikus vízszintjét,
– a paksi teljesítménycsökkentést,
– a 80 méteres bárkák érkezését,
– az irányított süllyesztést,
– a fenékküszöb építését,
– a honvédségi és vízügyi munkát,
– és a legfrissebb hírt a turbinák várható visszakapcsolásáról.
Most már az a kérdés: kitart-e a műszaki védekezés addig, amíg a Duna vízszintje is kedvezőbben alakul?
Most már az a kérdés: kitart-e a műszaki védekezés addig, amíg a Duna vízszintje is kedvezőbben alakul?
100 NAP UTÁN: MŰKÖDIK A TISZA GAZDASÁGPOLITIKÁJA? | BOD PÉTER ÁKOS
ECONOMX PODCAST
Szerző: ECONOMX
2026.08.18.
Van egy kegyelmi pillanat, de a nehézségek és a kihívások továbbra is nyomják a vállunkat – így értékeli a magyar gazdaság helyzetét Bod Péter Ákos a Tisza-kormány első 100 napja után. Az infláció 1,2 százalékra csökkent, a forint 365 körül mozog az euróval szemben, miközben a költségvetés első hónapjainak számai látványos javulást mutatnak. De vajon valódi gazdaságpolitikai fordulat áll a kedvező adatok mögött?
Az első száz nap egyik legnagyobb kérdése a közel 1000 milliárd forintos költségvetési többlet eredete. Mennyiben köszönhető ez valódi kiadáscsökkentésnek, és mennyiben technikai elszámolásoknak vagy egyszeri tételeknek? Bod Péter Ákossal arról is beszélünk, hogy a 7 százalék fölé kerülő hiányból hogyan lehet visszatérni a 3 százalék alatti pályára megszorítások nélkül, illetve hogy az EU-pénzek mennyiben jelenthetnek valódi megoldást és mennyiben csak időt nyerhetnek a magyar gazdaságnak. Szóba kerül a tervezett vagyonadó, a bizalmi vagyonkezelés szigorítása, az MNB kamatpolitikája, a forint árfolyama és a 1,7 százalékos GDP-növekedés is. A kérdés végső soron az: kirajzolódik-e már a Tisza saját gazdasági modellje, vagy az első 100 nap még inkább a bizalomról és a kedvező körülményekről szól?
Három kérdés, amelyre érdemes figyelni:
Szerző: ECONOMX
2026.08.18.
Van egy kegyelmi pillanat, de a nehézségek és a kihívások továbbra is nyomják a vállunkat – így értékeli a magyar gazdaság helyzetét Bod Péter Ákos a Tisza-kormány első 100 napja után. Az infláció 1,2 százalékra csökkent, a forint 365 körül mozog az euróval szemben, miközben a költségvetés első hónapjainak számai látványos javulást mutatnak. De vajon valódi gazdaságpolitikai fordulat áll a kedvező adatok mögött?
Az első száz nap egyik legnagyobb kérdése a közel 1000 milliárd forintos költségvetési többlet eredete. Mennyiben köszönhető ez valódi kiadáscsökkentésnek, és mennyiben technikai elszámolásoknak vagy egyszeri tételeknek? Bod Péter Ákossal arról is beszélünk, hogy a 7 százalék fölé kerülő hiányból hogyan lehet visszatérni a 3 százalék alatti pályára megszorítások nélkül, illetve hogy az EU-pénzek mennyiben jelenthetnek valódi megoldást és mennyiben csak időt nyerhetnek a magyar gazdaságnak. Szóba kerül a tervezett vagyonadó, a bizalmi vagyonkezelés szigorítása, az MNB kamatpolitikája, a forint árfolyama és a 1,7 százalékos GDP-növekedés is. A kérdés végső soron az: kirajzolódik-e már a Tisza saját gazdasági modellje, vagy az első 100 nap még inkább a bizalomról és a kedvező körülményekről szól?
Három kérdés, amelyre érdemes figyelni:
- Mi van valójában a közel 1000 milliárdos költségvetési többlet mögött?
- Megúszható-e a 7 százalék fölötti hiány 3 százalék alá szorítása megszorítások nélkül?
- Valódi gazdasági fordulat kezdődött, vagy a Tisza egyelőre csak egy kedvező gazdasági pillanat előnyeit élvezi?
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7225. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 29. RÉSZ: A FELELŐSSÉG
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.18.
"Bármennyi idő is teljék el végzete beteljesedéséig, a hatalmon lévők felelőssége nem enyészik el, nem esik ki az emlékezetből. Egyetlen országot sem lehet büntetlenül tönkretenni, a mi hazánkat sem. Nem lehet, nem lehet büntetlenül éllovasból sereghajtóvá silányítani. Nem lehet büntetlenül elfecsérelni azt, amit az emberek áldozatból, verejtékből és gürcölésből felépítettek. Felelni kell a törvénytelenül eltitkolt adatokért, a nemzetgazdaság tönkretételéért, a polgárok ellen elkövetett vétkeikért. Önmagát ítéli el a nép, ha felmenti bűnös vezetőit."
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.18.
(Orbán Viktor, volt miniszterelnök, 2007. március 15.)
Az idézetet nem kommentálom, ehelyett arról írok, ami az idézet mögött van, és ami akkor is igaz marad, ha elfelejtjük, ki mondta. Mit jelent a hatalmon levők felelőssége, és miért olyan nehéz ezt bárhol, bármikor, bárkivel érvényesíteni.
A hatalom és a felelősség természetéből adódóan aszimmetrikus. A hatalom azonnali, a felelősség késleltetett. Aki dönt, most dönt, és a döntés következményei évek, néha évtizedek múlva jelentkeznek, jellemzően csak akkor, amikor a döntéshozó már nincs ott. Egy elhibázott oktatáspolitika húsz év múlva látszik meg a gazdaságon, egy elhalasztott egészségügyi reform akkor öl embereket, amikor a halasztó már nyugdíjas, egy eladósítás azon a generáción csattan, amelyik meg sem született, amikor aláírták, a rossz környezetvédelmi döntéseket is legtöbbször a következő generáció szenvedi el. Ez persze nem magyar sajátosság, hanem a politikai idő szerkezete, a ciklus négy év, a következmény harminc.
Ebből következik, hogy a politikai felelősség jórészt a szavazók emlékezetén múlik. Az emlékezet viszont rövid, szelektív és manipulálható. A választópolgár nem az elmúlt tizenhat évet mérlegeli, hanem az elmúlt fél évet, plusz azt, amit az elmúlt fél évben mondtak neki az elmúlt tizenhat évről. Aki a nyilvánosságot birtokolja, az a múltat birtokolja, és aki a múltat birtokolja, azt nehéz felelősségre vonni azért, amit ő maga írt át. Ezért van, hogy minden hatalom, amint teheti, a sajtóhoz nyúl először, nem hiúságból, hanem mert a sajtó a felelősség infrastruktúrája.
A felelősségre vonás azt kívánja, hogy a hatalom önmagára is alkalmazza a saját szabályait. Ez logikailag lehetetlen, hiszen senki nem lehet bírája a saját ügyének. Épp ezért találták ki a jogállamot, mert a hatalmat csak egy másik hatalom tudja korlátozni. A bíróság, az ügyészség, a számvevőszék, a sajtó, a választás mind ugyanazt a funkciót töltik be, egy külső pont, ahonnan nézve a hatalom is elszámoltatható. Ha ezeket a pontokat egyenként megszünteti valaki, akkor formálisan semmi törvénytelen nem történik, csak éppen megszűnik az a hely, ahonnan a törvénytelenség látszana.
Innen nézve érthető, miért fordul minden hosszú ideig hatalmon lévő rendszer előbb-utóbb a fékek és ellensúlyok ellen. Nem feltétlenül gonoszságból, egyszerűen aki elég sokáig van hatalmon, az elkezdi a saját akaratát a közjóval azonosítani. Ha én vagyok az ország, akkor aki engem korlátoz, az az országot korlátozza. Aki engem vizsgál, az a nemzetet támadja. Ez a mondat minden nyelven és minden korban elhangzott már, és mindig ugyanaz volt a jelentése, hogy a beszélő már nem tudja megkülönböztetni magát az intézménytől, amit ideiglenesen kezel.
De a hatalom mindig kölcsön van. A hivatal nem a hivatalnoké, a szék nem azé, aki ül benne, a költségvetés nem a kormányé ("OV megemelte a tanárok fizetését"), a rendőrség nem a belügyminiszteré, az ország nem a miniszterelnöké. Aki ezt elfelejti, az szerepet téveszt. A törvénysértés ehhez képest már csak következmény.
Mit lehet ezzel kezdeni? Nem sokat, és pont ez a lényeg. Nincs olyan intézményi konstrukció, amely garantálná, hogy a hatalom felelős marad. Nincs olyan alkotmány, amit ne lehetne kijátszani, nincs olyan bíróság, amit ne lehetne feltölteni saját emberekkel, nincs olyan szabály, amihez ne lehetne szabálymódosítást írni. A jogállam nem gép, ami magától jár. A jogállam egy szokás.
Egy szokás, amit gyakorolni kell. Azzal, hogy a hatalmon lévőt akkor is kérdezzük, ha rokonszenvesnek találjuk. Azzal, hogy a saját oldalunk hibáit hangosabban mondjuk ki, mint az ellenfélét. Azzal, hogy elismerjük, hogy a felelősségre vonás nem azonos a bosszúval, és a megbocsátás nem azonos a felejtéssel.
Az elszámoltatás nem a múltról szól. Aki azt hiszi, hogy a felelősségre vonás bosszú, az azt hiszi, hogy a múltnak van tétje. Nincs. A múltat már nem tudjuk megjavítani. Tizenhat évem elszelelt, azt már senki nem hozza vissza. A felelősségre vonás egyetlen valódi funkciója az, hogy a következő ember, aki abba a székbe ül, tudja, hogy onnan fel is kell állni, és utána számot kell adni.
ÉLETKEZDETI ETIKAI DÖNTÉSEK – ELINDULT AZ EGYEZTETÉS
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA HONLAP
Forrás: EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
2026.08.16.
Szakmai és civil egyeztetés zajlott a szívhangrendeletről, a sürgősségi fogamzásgátlásról és a gyógyszeres terhességmegszakításról
Július 30-án szakmai és civil-társadalmi egyeztetés zajlott a „szívhangrendelet”, a sürgősségi fogamzásgátlás és a gyógyszeres terhességmegszakítás hazai szabályozásáról. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők a jelenlegi jogi kereteken belül szakmai, betegbiztonsági, etikai és ellátásszervezési szempontból tekintsék át a három, egymáshoz kapcsolódó, ugyanakkor külön-külön is összetett kérdést.
Az egyeztetésen széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy a szabályozásnak egyszerre kell szolgálnia a nem kívánt terhességek megelőzését, a korszerű és hozzáférhető fogamzásgátlást, a tárgyilagos tájékoztatást, a betegbiztonságot, a valós segítségnyújtást és az emberi méltóság tiszteletét. A benyújtott szakmai és civil álláspontok többsége a „szívhangrendelet” jelenlegi formájának megszüntetését vagy érdemi felülvizsgálatát, a sürgősségi fogamzásgátlás gyorsabb hozzáférését, valamint a gyógyszeres terhességmegszakítás szabályozott egészségügyi ellátásként történő hazai elérhetőségét támogatta.
Az egyeztetés ugyanakkor világossá tette azt is, hogy több kérdésben továbbra is eltérő szakmai, etikai, életvédelmi és lelkiismereti álláspontok vannak. Ezek között szerepel a sürgősségi fogamzásgátlás hozzáférésének pontos modellje, a gyógyszeres terhességmegszakítás ellátási és betegbiztonsági feltételrendszere, valamint az életvédelmi és lelkiismereti szempontok szabályozási megjelenítése.
A július 30-i tanácskozás ezért nem egy lezárt folyamatot vagy megszületett szabályozási döntést jelent, hanem a szakmai és társadalmi egyeztetés egyik állomását. A három témában a társadalmi egyeztetés tovább folytatódik: a minisztérium további szakmai szereplők, érintetti csoportok és társadalmi szervezetek bevonásával kívánja folytatni a párbeszédet. A további munka célja olyan szabályozási megoldások kialakítása, amelyek a szakmai evidenciák, a betegbiztonság, a méltóság, a megelőzés és az érintett értékek együttes mérlegelésére épülnek.
A 2026. július 30-i szakmai és társadalmi egyeztetés részletes összefoglalója itt érhető el. A hozzászólók jóváhagyott írásbeli állásfoglalásai itt megtekinthetőek. A szakmai kollégium állásfoglalása pedig itt olvasható.
Az egyeztetési folyamat következő lépéseként jelenleg az egyházakkal történő találkozó, illetve további egy kerekasztal-beszélgetés megszervezése zajlik.
A július 30-i, mintegy 40 résztvevővel megtartott egyeztetés óta számos társadalmi szervezet jelezte részvételi szándékát. Azoktól a szervezetektől, amelyeknek eddig nem volt lehetőségük személyesen bemutatni álláspontjukat, továbbra is örömmel fogadunk írásos szakmai vagy állásfoglalási anyagokat. A beérkező véleményeket az egyeztetési folyamat részeként figyelembe vesszük, és az anyagokat a minisztérium honlapján is hozzáférhetővé tesszük.
Forrás: EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
2026.08.16.
Július 30-án szakmai és civil-társadalmi egyeztetés zajlott a „szívhangrendelet”, a sürgősségi fogamzásgátlás és a gyógyszeres terhességmegszakítás hazai szabályozásáról. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők a jelenlegi jogi kereteken belül szakmai, betegbiztonsági, etikai és ellátásszervezési szempontból tekintsék át a három, egymáshoz kapcsolódó, ugyanakkor külön-külön is összetett kérdést.
Az egyeztetésen széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy a szabályozásnak egyszerre kell szolgálnia a nem kívánt terhességek megelőzését, a korszerű és hozzáférhető fogamzásgátlást, a tárgyilagos tájékoztatást, a betegbiztonságot, a valós segítségnyújtást és az emberi méltóság tiszteletét. A benyújtott szakmai és civil álláspontok többsége a „szívhangrendelet” jelenlegi formájának megszüntetését vagy érdemi felülvizsgálatát, a sürgősségi fogamzásgátlás gyorsabb hozzáférését, valamint a gyógyszeres terhességmegszakítás szabályozott egészségügyi ellátásként történő hazai elérhetőségét támogatta.
Az egyeztetés ugyanakkor világossá tette azt is, hogy több kérdésben továbbra is eltérő szakmai, etikai, életvédelmi és lelkiismereti álláspontok vannak. Ezek között szerepel a sürgősségi fogamzásgátlás hozzáférésének pontos modellje, a gyógyszeres terhességmegszakítás ellátási és betegbiztonsági feltételrendszere, valamint az életvédelmi és lelkiismereti szempontok szabályozási megjelenítése.
A július 30-i tanácskozás ezért nem egy lezárt folyamatot vagy megszületett szabályozási döntést jelent, hanem a szakmai és társadalmi egyeztetés egyik állomását. A három témában a társadalmi egyeztetés tovább folytatódik: a minisztérium további szakmai szereplők, érintetti csoportok és társadalmi szervezetek bevonásával kívánja folytatni a párbeszédet. A további munka célja olyan szabályozási megoldások kialakítása, amelyek a szakmai evidenciák, a betegbiztonság, a méltóság, a megelőzés és az érintett értékek együttes mérlegelésére épülnek.
A 2026. július 30-i szakmai és társadalmi egyeztetés részletes összefoglalója itt érhető el. A hozzászólók jóváhagyott írásbeli állásfoglalásai itt megtekinthetőek. A szakmai kollégium állásfoglalása pedig itt olvasható.
Az egyeztetési folyamat következő lépéseként jelenleg az egyházakkal történő találkozó, illetve további egy kerekasztal-beszélgetés megszervezése zajlik.
A július 30-i, mintegy 40 résztvevővel megtartott egyeztetés óta számos társadalmi szervezet jelezte részvételi szándékát. Azoktól a szervezetektől, amelyeknek eddig nem volt lehetőségük személyesen bemutatni álláspontjukat, továbbra is örömmel fogadunk írásos szakmai vagy állásfoglalási anyagokat. A beérkező véleményeket az egyeztetési folyamat részeként figyelembe vesszük, és az anyagokat a minisztérium honlapján is hozzáférhetővé tesszük.
RÁSZORULÓK HELYETT INKÁBB CSAK A GAZDAGOKON SEGÍTETT AZ ORBÁN-KORMÁNY HANGZATOS LAKÁSPROGRAMJA
NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2026.08.19.
A kedvezményes Otthon Start hitelek 76 százalékát a társadalom felső egyötödéhez tartozók vették igénybe, vagyis az állam gazdagokat támogatja a lakásvásárlásban. A Tisza-kormány egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy megmarad-e a jelenlegi formában az előző kormány perverz lakástámogatási rendszere, de megkezdték az Otthon Start beruházások vadhajtásainak lenyesegetését.
A Tisza-kormány a múlt héten döntést hozott arról, hogy felfüggeszti az Otthon Start Program (OSP) keretében kiadott kiemelt státuszú beruházásokat, ahol a fejlesztők még nem kapták meg az építési engedélyt – erről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszélt a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón. Mint a tárcavezető szavaiból kiderült, az Orbán-kormány által megalkotott OSP-vel az új kabinet nem tud teljes mértékben azonosulni. Egyrészt Vitézy Dávid értékelése szerint az előző kormány azért minősítette kiemelt beruházássá az OSP lakásépítéseket, hogy a fejlesztéseket végrehajtó, jellemzően kormányközeli vállalkozóknak könnyített szabályokat biztosítson. A jelenlegi szabályok „rendkívül gyenge minőségű fejlesztéseket” tesznek lehetővé, ahol a cél a minél nagyobb haszon elérése. Ezért ezeket a kiemelő rendeleteket a kormány az év végéig felfüggeszti, és ez idő alatt megvizsgálják, hogy az OSP program keretében indított tömeges lakásépítésekhez biztosítanak-e megfelelő tömegközlekedési kapcsolatok, illetve fenntartható minőségi lakásokat építenek-e a fejlesztők - mondta a miniszter.
Azok a beruházások, amelyek már elindultak és rendelkeznek építési engedélyekkel, tovább folynak, vagyis azon vásárlók, akik letették a foglalót vagy előleget, biztonságban érezhetik pénzüket. Több ezer vásárlóban merülhetett fel azonnal a kérdés, hogy mi lesz a már befizetett pénzével, illetve az Otthon Start keretében megkötött hitelszerződésével. A mostani döntés azonban nem húzza ki a szőnyeget a már engedéllyel rendelkező beruházások alól – írta elemzésében Balogh László, az ingatlan.com portál vezető gazdasági szakértője.
Más a helyzet azoknál a kiemelt beruházásoknál, amelyek még nem rendelkeznek jogerős építési engedéllyel. Ezeket év végéig felülvizsgálják, így azok a vevők, akik egy ilyen projektben már lakást vásároltak, lefoglalóztak vagy előszerződést kötöttek, egyelőre bizonytalanabb helyzetben lehetnek. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a beruházások végleges leállítását – fogalmazott közleményében Balogh László.
A kormány arról is döntött, hogy egy új megközelítésű lakásprogramot szeretne összeállítani az év végére – erről társadalmi egyeztetés indul. Vitézy Dávid elmondta, hogy elhibázottnak tartják, hogy a korábbi kormány csak a saját lakáshoz való jutást támogatta. Ezért a Tisza-kormány leendő Wekerle Sándor programja emellett az állami, önkormányzati bérlakások és kollégiumok fejlesztésére helyezné a hangsúlyt – ehhez már megszerzett uniós támogatások egy részét is felhasználnák...
Szerző: PAPP ZSOLT
2026.08.19.
A Tisza-kormány a múlt héten döntést hozott arról, hogy felfüggeszti az Otthon Start Program (OSP) keretében kiadott kiemelt státuszú beruházásokat, ahol a fejlesztők még nem kapták meg az építési engedélyt – erről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszélt a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón. Mint a tárcavezető szavaiból kiderült, az Orbán-kormány által megalkotott OSP-vel az új kabinet nem tud teljes mértékben azonosulni. Egyrészt Vitézy Dávid értékelése szerint az előző kormány azért minősítette kiemelt beruházássá az OSP lakásépítéseket, hogy a fejlesztéseket végrehajtó, jellemzően kormányközeli vállalkozóknak könnyített szabályokat biztosítson. A jelenlegi szabályok „rendkívül gyenge minőségű fejlesztéseket” tesznek lehetővé, ahol a cél a minél nagyobb haszon elérése. Ezért ezeket a kiemelő rendeleteket a kormány az év végéig felfüggeszti, és ez idő alatt megvizsgálják, hogy az OSP program keretében indított tömeges lakásépítésekhez biztosítanak-e megfelelő tömegközlekedési kapcsolatok, illetve fenntartható minőségi lakásokat építenek-e a fejlesztők - mondta a miniszter.
Azok a beruházások, amelyek már elindultak és rendelkeznek építési engedélyekkel, tovább folynak, vagyis azon vásárlók, akik letették a foglalót vagy előleget, biztonságban érezhetik pénzüket. Több ezer vásárlóban merülhetett fel azonnal a kérdés, hogy mi lesz a már befizetett pénzével, illetve az Otthon Start keretében megkötött hitelszerződésével. A mostani döntés azonban nem húzza ki a szőnyeget a már engedéllyel rendelkező beruházások alól – írta elemzésében Balogh László, az ingatlan.com portál vezető gazdasági szakértője.
Más a helyzet azoknál a kiemelt beruházásoknál, amelyek még nem rendelkeznek jogerős építési engedéllyel. Ezeket év végéig felülvizsgálják, így azok a vevők, akik egy ilyen projektben már lakást vásároltak, lefoglalóztak vagy előszerződést kötöttek, egyelőre bizonytalanabb helyzetben lehetnek. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a beruházások végleges leállítását – fogalmazott közleményében Balogh László.
A kormány arról is döntött, hogy egy új megközelítésű lakásprogramot szeretne összeállítani az év végére – erről társadalmi egyeztetés indul. Vitézy Dávid elmondta, hogy elhibázottnak tartják, hogy a korábbi kormány csak a saját lakáshoz való jutást támogatta. Ezért a Tisza-kormány leendő Wekerle Sándor programja emellett az állami, önkormányzati bérlakások és kollégiumok fejlesztésére helyezné a hangsúlyt – ehhez már megszerzett uniós támogatások egy részét is felhasználnák...
TÖBB LAKÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT FÜGGESZTI FEL A KORMÁNY, MINT AMENNYIT TAVALY ÖSSZESEN ÁTADTAK
G7.HU
Szerző: SZABÓ MILÁN
2026.08.18.
Felfüggeszti a kormány az rozsdaövezeti és az Otthon Start beruházások kiemelő rendeleteit december 31-ig.
Előzmények: a Láng-negyedben épülő lakópark emblematikus példája az Orbán-kormányok kiemelt ingatlanfejlesztéseinek. A projekt Rahimkulov Ruszlan érdekeltségébe tartozik, aki Magyarország egyik leggazdagabb embere.
Szerző: SZABÓ MILÁN
2026.08.18.
- A projekteket átvilágítják, majd ezután döntenek arról, hogy folytatódhatnak-e, és amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel – jelentette be pénteken Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
- Többek között az egykori Láng-gyár területén zajló ingatlanfejlesztés is elvesztette a kiemelt státuszát, és kérdésessé vált, hogy a XIII. kerületben készülő projektnek mi lesz a sorsa.
Előzmények: a Láng-negyedben épülő lakópark emblematikus példája az Orbán-kormányok kiemelt ingatlanfejlesztéseinek. A projekt Rahimkulov Ruszlan érdekeltségébe tartozik, aki Magyarország egyik leggazdagabb embere.
- Az iparterületet elsőként nyilvánította a kormány rozsdaövezeti akcióterületté 2022-ben. Ez gyorsított és könnyített engedélyezési eljárást tett lehetővé, valamint kizárta az önkormányzatot az engedélyeztetési folyamatból.
- A 360 milliárdosra becsült értékű beruházás így hatásvizsgálati eljárás nélkül kapta meg a környezetvédelmi engedélyt a Pest Megyei Kormányhivataltól a nyolc hektárra kiterjedő és több 65 méter magasságú épületet is tartalmazó projektre.
- A hatásvizsgálat hiánya azért is tűnt kifogásolhatónak, mivel az épületek közötti zöldterület előírt 25 százalékos minimumába a tetőkertek is beleszámítanak.
- Igaz, a projekt vezetője júniusban egy fizetett interjúban azt mondta, hogy az átdolgozott engedélyes koncepció a kerületi konzultációs tervtanács és az országos építészeti tervtanács támogatásával valósul meg...
ÉHEZÉS VEZETETT SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁSHOZ EGY GYEREKOTTHONBAN – ITT VANNAK AZ ORBÁN-KORMÁNY ELTITKOLT GYERMEKVÉDELMI JELENTÉSEI
DIREKT36 / TELEX
Szerző: JANECSKÓ KATA
2026.08.19.
Súlyos hiányosságokat és elborzasztó körülményeket tárt fel hazai gyermekotthonokban egy vizsgálatsorozat, amelyet még 2024-ben rendelt el az akkori kormány – derül ki a Direkt36 által kiperelt, korábban titokban tartott vizsgálati jelentésekből.
A minden egyes megyében külön lefolytatott vizsgálatokról szóló jelentések számos súlyos megállapítást is tartalmaznak. Kiderül belőlük, hogy sok gyerek kénytelen volt elfogadhatatlan körülmények közt, penészben, sötétben, balesetveszélyes bútorok közt élni. Volt olyan megye, ahol kiderült, hogy a napvilágra került bántalmazások után magukra maradtak a gyerekek a traumáikkal, máshol a kortársak közti szexuális bántalmazások terjedésére mutatott rá a vizsgálat.
A talán legdurvább esetről a Bács-Kiskun megyei jelentés számolt be. A vizsgálat megállapítása szerint az egyik ottani intézményben a gyerekek éheztek, mert este fél hét után már nem jutottak semmilyen ételhez. Emiatt voltak gyerekek, akik szexuális bántalmazást is hajlandók voltak eltűrni egyes társaiktól cserébe azért, hogy ennivalót kapjanak tőlük.
Megkérdeztük a volt és a jelenlegi kormányzat felelőseit, hogy milyen lépéseket tettek a jelentésekben feltárt problémák megoldására. Az ellenőrzések elindítását korábban bejelentő Rétvári Bence, a Belügyminisztérium egykori parlamenti államtitkára nem reagált a megkeresésünkre.
A területtel most foglalkozó Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) azt közölte, hogy a 2024-es ellenőrzés után 2025-ben és 2026-ban is „zajlottak belső vizsgálatok a BM-ben, amelyek gyerekotthonokat érintettek, és azokat a jelentéseket is a két tárca közötti átadás-átvételt követően megkaptuk és megismertük”. A minisztérium hozzátette, hogy augusztus 31-én nyilvánosságra fogják hozni „az általunk végzett Gyermekvédelmi Diagnózis első részét lezáró” jelentést, amelyben a „legfrissebb gyermekvédelmi részjelentés releváns adatait” is közzé fogják tenni.
„A gyermekvédelmi rendszer egésze szenved attól, hogy a szakellátás gyakorlatilag teljesen bedugult 2026-ra. Új férőhelyeket kell létesíteni, és meg kell oldani a krízisellátás problémáját” – közölte az SZCSM, hozzátéve, hogy „ezeknek a sürgető feladatoknak az ellátására előterjesztést állítottunk össze, amely jelenleg tárcaközi egyeztetésen van”...
Szerző: JANECSKÓ KATA
2026.08.19.
A minden egyes megyében külön lefolytatott vizsgálatokról szóló jelentések számos súlyos megállapítást is tartalmaznak. Kiderül belőlük, hogy sok gyerek kénytelen volt elfogadhatatlan körülmények közt, penészben, sötétben, balesetveszélyes bútorok közt élni. Volt olyan megye, ahol kiderült, hogy a napvilágra került bántalmazások után magukra maradtak a gyerekek a traumáikkal, máshol a kortársak közti szexuális bántalmazások terjedésére mutatott rá a vizsgálat.
A talán legdurvább esetről a Bács-Kiskun megyei jelentés számolt be. A vizsgálat megállapítása szerint az egyik ottani intézményben a gyerekek éheztek, mert este fél hét után már nem jutottak semmilyen ételhez. Emiatt voltak gyerekek, akik szexuális bántalmazást is hajlandók voltak eltűrni egyes társaiktól cserébe azért, hogy ennivalót kapjanak tőlük.
Megkérdeztük a volt és a jelenlegi kormányzat felelőseit, hogy milyen lépéseket tettek a jelentésekben feltárt problémák megoldására. Az ellenőrzések elindítását korábban bejelentő Rétvári Bence, a Belügyminisztérium egykori parlamenti államtitkára nem reagált a megkeresésünkre.
A területtel most foglalkozó Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) azt közölte, hogy a 2024-es ellenőrzés után 2025-ben és 2026-ban is „zajlottak belső vizsgálatok a BM-ben, amelyek gyerekotthonokat érintettek, és azokat a jelentéseket is a két tárca közötti átadás-átvételt követően megkaptuk és megismertük”. A minisztérium hozzátette, hogy augusztus 31-én nyilvánosságra fogják hozni „az általunk végzett Gyermekvédelmi Diagnózis első részét lezáró” jelentést, amelyben a „legfrissebb gyermekvédelmi részjelentés releváns adatait” is közzé fogják tenni.
„A gyermekvédelmi rendszer egésze szenved attól, hogy a szakellátás gyakorlatilag teljesen bedugult 2026-ra. Új férőhelyeket kell létesíteni, és meg kell oldani a krízisellátás problémáját” – közölte az SZCSM, hozzátéve, hogy „ezeknek a sürgető feladatoknak az ellátására előterjesztést állítottunk össze, amely jelenleg tárcaközi egyeztetésen van”...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)