VOLT FŐÜGYÉSZ: ORBÁN, A KORÁBBI TEK-VEZÉR ÉS A LEGFŐBB ÜGYÉSZ BELEBUKHAT AZ ARANYKONVOJ BOTRÁNYBA

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.05.

Mi történt valójában az úgynevezett aranykonvoj-ügyben? Ki hozta meg a döntéseket, hogyan zajlott a hatósági akció, és milyen jogi felelősség merülhet fel az ügy különböző szereplőinél? A Miért? vendége Hegedűs András volt ügyész, aki ügyészi szemmel elemzi az elmúlt időszak egyik legtöbbet vitatott büntetőügyét.

A beszélgetés elején felidézi saját ügyészi pályafutását és azt is, miként változott az ügyészség működésének megítélése az elmúlt évtizedekben. Részletesen beszél arról, hogy a mindennapi büntetőügyek és a kiemelt, politikailag érzékeny eljárások között milyen különbségek vannak, és miért tartja fontosnak megkülönböztetni a két területet.

Az interjú középpontjában az aranykonvoj-ügy áll. Hegedűs András lépésről lépésre végigveszi az események időrendjét, ismerteti a nyilvánosságra került ügyészségi és hatósági dokumentumok alapján felmerülő kérdéseket, valamint elemzi a TEK, a NAV, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az ügyészség szerepét. Külön kitér arra is, milyen bizonyítékok lehetnek meghatározóak a nyomozás későbbi szakaszában, és milyen vizsgálati lépésekre lenne szükség a teljes felelősségi lánc feltárásához.

Szó esik arról is, milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen ügynek, hogyan működik a büntetőeljárás a magas rangú közszereplők esetében, és milyen feltételek mellett juthat el egy nyomozás vádemelésig. A volt ügyész hangsúlyozza, hogy a végső jogi felelősségről kizárólag a hatósági eljárások és a bíróságok dönthetnek, ugyanakkor szerinte az ügy teljes körű feltárása a közbizalom szempontjából is kiemelten fontos.

ITT NÉZHETŐ MEG

PIKÓ, BODACZ ÉS A PROPAGANDA FELELŐSSÉGE 🤨 MEGBOCSÁTÁS A NER UTÁN

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2026.07.05.

A NER után az egyik legnehezebb kérdés nem az, hogy ki hibázott, hanem az, hogy ki képes bocsánatot kérni és ezt a bocsántkérést el lehet-e fogadni.

A Pikó Andrással és Bodacz Balázzsal kapcsolatos hírek kapcsán beszélek ma arról, hogy milyen sebeket hagyott maga után a propaganda, és miért nem lehet egyszerűen úgy tenni, mintha mindez nem történt volna meg.

A kérdés nem csak egy emberről szól. Hanem mindenkiről, aki valamilyen módon része volt a NER gépezetének: újságíróként, politikusként, kiszolgálóként vagy haszonélvezőként. Ki tartozik bocsánatkéréssel? Kinek lehet megbocsátani? És hogyan lehet egy mérgezett közélet után újra normális országot építeni?

A videóban szóba kerül a hírhedt Célpont című műsor, a Hallgatói Hálózat, a Fidesz propagandája, a NER lelki hatásairól, a Válasz Online önreflexiója, Rényi Pál Dániel írása, az óellenzék szerepe és az is, hogy miért fontos, hogy a rendszerváltás után ne csak jogi, hanem erkölcsi értelemben is szembenézzünk a múlttal.
----------- 

00:00 – Borongós bevezető: mi indította el ezt a gondolatmenetet? 

00:40 – Bodacz Balázs és a régi lejárató kampányok 

02:15 – A Hallgatói Hálózat, a „Bajnai Gárda” bélyeg és a propaganda kezdetei 

03:02 – Bodacz bocsánatkérése 

04:08 – Rényi Dániel cikke és a NER okozta lelki nyomás 

06:15 – A gyűlöletkampányok mindennapi hatása 

07:41 – Lehet-e jóvátenni a propagandában vállalt szerepet? 

09:10 – Válasz Online, Soros-listázás és önreflexió 

10:50 – Ki milyen felelősséggel tartozik a NER működéséért? 

11:52 – Miért fontos a nyilvános bocsánatkérés? 

14:05 – Nemzeti egység a megosztás után 

16:40 – Óellenzék, Tisza és a régi küzdelmek elismerése 

18:38 – Köszönet azoknak, akik kitartottak a rendszerrel szemben 

20:05 – Személyes felelősség, megbocsátás és lezárás

ITT NÉZHETŐ MEG

AMÍG ŐK ÍRTÁK ÁT ÚJRA ÉS ÚJRA, ADDIG AZT HÍVTÁK NEMZETÉPÍTÉSNEK. MOST, HOGY MÁS NYÚL HOZZÁ, HIRTELEN A DEMOKRÁCIA VÉGÉT LÁTJÁK BENNE

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.07.05.

Na, gyerekek… Magyar Péter elég csípős választ küldött Gulyás Gergelynek.

Miután Gulyás azt írta, hogy az Alaptörvény 17. módosítása „az alkotmányos demokrácia végét és az önkényuralom kezdetét” jelenti, a miniszterelnök nem hosszú jogi fejtegetésbe kezdett.

Inkább feltett néhány kellemetlen kérdést.

Pontosan mi okozza az alkotmányos válságot, Gulyás Gergely szerint?

Az, hogy az Alkotmánybíróság visszakapná azokat a jogköreit, amelyeket éppen a Fidesz vett el tőle?

Az, hogy megerősítik a bírói önigazgatást, és a bíráknak végre nagyobb beleszólásuk lesz saját vezetőik kiválasztásába?

Az, hogy 70 éves korhatár mellett ismét valóban függetlenebb Alkotmánybíróság működhetne?

Vagy inkább az, hogy létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amelynek egyik feladata éppen az lesz, hogy utánanézzen, hová lett az elmúlt évek közvagyona?

Esetleg az zavarja őket, hogy Sulyok Tamás távozik, akit a Tisza-kormány szerint nem a nemzet egységének megtestesítőjeként, hanem az Orbán-rendszer egyik utolsó közjogi bástyájaként hagytak hátra?

Magyar ezután még oda is szúrt Gulyásnak.

Azt írta, különösen vicces alkotmányosságról szónokolni annak a Fidesznek, amely Szájer Józseffel összetákolt egy Alaptörvényt, majd azt tizenhatszor módosította, mindig akkor és úgy, amikor a politikai érdeke ezt kívánta. Ráadásul úgy, hogy erről a magyar embereket egyszer sem kérdezték meg.

A végére pedig jött a legcsípősebb megjegyzés.

Ha valóban akkora az „alkotmányos válság”, mint amekkorának Gulyás leírja, akkor furcsa, hogy a Fidesz csak hétfőre hívja össze a frakcióülést. Magyar még oda is szúrt, hogy majd „Pócs János, Takács Péter, Németh Balázs és a többi alkotmánytudós” biztosan alaposan megvitatja a helyzetet.

Bözsi néni szerint azért van valami egészen különös abban, amikor azok kiáltanak alkotmányos puccsot, akik 16 éven át úgy kezelték az Alaptörvényt, mint egy folyamatosan szerkeszthető Word-dokumentum.

Amíg ők írták át újra és újra, addig azt hívták nemzetépítésnek.
Most, hogy más nyúl hozzá, hirtelen a demokrácia végét látják benne.

Úgy látszik, nem maga az alkotmánymódosítás a probléma. Hanem az, hogy most először nem ők fogják eldönteni, mi kerüljön bele.

ITT OLVASHATÓ

MATEKLECKE 7082. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? 22. RÉSZ: ALAPTÖRVÉNY, 17. MÓDOSÍTÁS

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GÖRGY
2026.07.05.

"Igen bazmeg, faragtatok egy dobókockát, aminek minden oldalán hatos van, de nem ez a gond, hanem az, hogy most más dobott vele."
(Kürti Tamás)

Magyar Péter tegnap benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását. Nézzük, mi van benne, aztán nézzük, min háborog a fidesz.

Megszűnik Sulyok Tamás megbízatása. Az új köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, legfeljebb öt évre, az alkotmányozási folyamat lezárultáig. A képviselői mandátum korlátozva lesz: legfeljebb három választás, legfeljebb tizenkét év. Az alkotmánybírák mandátuma tizenkettőről kilenc évre csökken, újraválasztási lehetőség nélkül. Megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga. Ez az a szervezet, amellyel egy háromtagú, delegált testület (elnökét a köztársasági elnök jelölte, tagja még az ÁSZ és az MNB elnöke) elgáncsolhatná a választott parlament költségvetését, és ezzel akár előrehozott választást kényszeríthetne ki. A vármegyékből újra megye lesz, a főispánokból kormánymegbízott. Az újkori feudalizmus nyelvi díszletét lebontják, kár, hogy az új táblák megint pénzbe kerülnek, de a régiek már nincsenek meg (ez is a NER öröksége, mint egy rossz tetoválás, az eltávolítása is fáj, de vele élni még rosszabb).

Orbán Viktor "lex Orbánnak" nevezte a nyolcéves miniszterelnöki limitet, a fidesz a jogállamot félti, Rétvári a közjogi hagyományokra hivatkozik. A felháborodásuk teljesen érthető. Tizenhat évig ők voltak a kaszinó tulajdonosai, ők írták a házszabályt, ők képezték ki az osztókat, és most valaki az ő asztaluknál, az ő szabályaikkal nyer. Az Alaptörvényt ők faragták olyanra, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag ne vizsgálhassa a módosításait. Ők mondták ki, hogy a kétharmad mindent felülír. A gránitszilárdságú alkotmányt ők maguk módosították tizenhatszor. Most pedig azt tapasztalják, hogy a fegyver, amit az utódaik ellen terveztek, az utódaik kezében is elsül. Nem a szabállyal van bajuk, azzal van bajuk, hogy már nem ők alkalmazzák.

De (és ez a sorozat visszatérő eleme) attól, hogy a fidesz képmutatóan kritizál, a kritika kérdéseit fel kell tenni. A visszamenőleges mandátumszüntetés precedens, ezt a 15. részben (Fékek és ellenSulyok) körüljártam, ismétlem: a különbség nem a módszerben van, hanem az irányban. Az egyik koncentrál, a másik korlátoz.

És itt jön az, ami tényleg más. Ez a módosítás az első, amelyik a saját alkotóit is köti. A tizenkét éves képviselői limit a Tisza képviselőire is vonatkozik, arra a frakcióra is, amelyik most megszavazza. A kilencéves alkotmánybírói mandátum az ő jelöltjeikre is áll majd. A nyolcéves miniszterelnöki plafon Magyar Péterre is vonatkozik. A ner tizenhat évében egyetlen olyan alkotmánymódosítás sem született, amely a hatalmon lévők mozgásterét szűkítette volna, mindegyik bővítette. Ez az első, amelyik szűkíti.

A másik újdonság a módszer. Az Alaptörvényt 2011-ben kilenc nap alatt tolták át a parlamenten, társadalmi konzultáció nélkül. Arra a nemzeti konzultáció műfaja túl értékes volt, azt a migránsokra tartogatták. Most 36 év után először volt valódi társadalmi egyeztetés alkotmánymódosításról, több mint 23 ezer vélemény érkezett, és a mandátumlimitnél a beérkezett vélemények alapján szigorítottak az eredeti terven. Lehet ezen cinikusan mosolyogni, hogy ez is csak kommunikáció. De tizenhat évig azt láttuk, milyen, amikor még a kommunikáció sem tesz úgy, mintha kíváncsi lenne ránk.

A lényeg mégis az lesz, ami ősszel kezdődik. Ez a módosítás bevallottan átmeneti, toldozás-foltozás egy olyan épületen, amelyet előbb-utóbb újra kell tervezni. Az új alkotmány közös kidolgozása lesz az igazi vizsga, nem jogtechnikai, hanem politikai és társadalmi értelemben. Mert alkotmányt írni könnyű. Olyan alkotmányt írni, amelyet a vesztes is elfogad, mert tudja, hogy őt is védi, az a nehéz. Az 1989-es alkotmány ilyen volt, kerekasztalnál született, és húsz évig szolgált. A 2011-es Alaptörvény nem ilyen volt, egy párt írta magának, és nem élte túl a pártot.

A harmadik magyar alkotmánynak azt a mércét kell megütnie, hogy negyven év múlva is álljon, függetlenül attól, ki dob éppen.

ITT OLVASHATÓ

Korábbi részek:

- Mateklecke 7080. – Hogyan építsük fel Magyarországot? - 21. rész: Magyar show

- Mateklecke 7029. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 20. rész: Tisztítótűz

- Mateklecke 6992. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 19. rész: Megtanulni szeretni

- Mateklecke 6984. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 18. rész: Vagyonvisszaszerzés

- Mateklecke 6975. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 17. rész: Integritás

- Mateklecke 6969. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 16. rész: Amit megúsztunk

- Mateklecke 6945. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 15. rész: Fékek és ellenSulyok

- Mateklecke 6935. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 14. rész: Az első törvények

- Mateklecke 6934. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 13. rész: Suly(ok)talanul

- Mateklecke 6927. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 12. rész: Mit kezdjünk a propagandisták bocsánatkérésével?

- Mateklecke 6905. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 11. rész: A vészhelyzet vége

- Mateklecke 6899. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 10. rész: Szembenézés

- Mateklecke 6888. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 9. rész: Bizalom

- Mateklecke 6881. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 8. rész: Erkölcsi igazságtétel

- Mateklecke 6865. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 7. rész: Az igazságszolgáltatás 

   helyreállítása

- Mateklecke 6860. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 6. rész: A hazugság öröksége

- Mateklecke 6856. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 5. rész: Újrakezdés

- Mateklecke 6853. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 4. rész: Láthatóvá válni

- Mateklecke 6842. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 3. rész: Társadalmi kiegyezés

- Mateklecke 6839. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 2. rész: Elszámoltatás

- Mateklecke 6829. – Találjuk ki Magyarországot 1. rész: Oktatás…

HAPPY BIRTHDAY, USA! ÍGY ÜNNEPELTÜK A 25O ÉVES ORSZÁGOT! STRANDOLÁS, GRILLEZÉS A FÜGGETLENSÉG NAPJÁN

ITT VAN AMERIKA!
Szerző: GOMBOS EDNA
2026.07.05.

Különleges évfordulóhoz érkezett az Egyesült Államok: 250 éves lett. Megmutatjuk, hogy miként ünnepeltük meg. Grilleztünk, strandoltunk, s'morest készítettünk, ahogy amerikai családok milliói. Közben benéztünk az ünnepi díszbe öltözött üzletekbe, elmentünk egy világítótoronyhoz és a Blowing Rocks Preserve lenyűgöző szikláihoz. Éljétek át velünk a július 4-i ünnepi hangulatot!

Helyszínek Miami Beach Lummus Park HistoryMiami Museum Jupiter - Love Street, Lighthouse, Indian River Lagoon strand és Blowing Rock Preserve Riviera Beach - Phil Foster Park a Blue Heron Bridge alatt

ITT NÉZHETŐ MEG

EDINA KORÁBBI VIDEÓI

Lásd még:

- America 250 LIVE: President Trump's BIG Speech at July 4th Freedom 250 Celebration in DC | N18G

- Massive celebrations for America’s 250th birthday

- WATCH: President Trump’s Historic 250th Anniversary Speech on the National Mall!

- A CAPITOL FOURTH 2026 LIVESTREAM

- USA 250th Independence Day Celebration 🇺🇸 | Biggest Parade, Fireworks & America 250 Event

- 2,500 Drones! Fourth of July Drone Show for America's 250th

- Military aircraft fly over Washington D.C. for the big 250th birthday of USA, with various displays

HIBA LENNE FORSTHOFFER ÁGNEST ÁLLAMFŐVÉ VÁLASZTANI?

JELEN HETILAP PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.07.05.

A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Vető Balázs politológus a Tisza-kormány első hónapjainak legélesebb belső és külső konfliktusait elemzi. Forsthoffer Ágnes házelnök nemes egyszerűséggel lekeverte Magyar Pétert a parlamentben, aki bár láthatóan megsértődött, utána egy mosolygós szelfivel próbálta menteni a helyzetet. De vajon megáll-e a házelnöki székben, vagy a törvény betűje szerint ideiglenes államfővé váló Forsthofferből végleges köztársasági elnök lesz? Vető Balázs szerint egy aktív tiszás párttagot az államfői székbe ültetni óriási politikai hiba lenne, ami tovább rombolná az intézmény iránti, amúgy is megtépázott társadalmi bizalmat.

Miközben a hatalom az "élménykormányzással" van elfoglalva, a valóság könyörtelenül kopogtat: 

- A javítóintézetek és a gyermekvédelem rendszere összeomlóban van, a szakmai szervezetek segélykiáltásai süket fülekre találnak.
- Az önkormányzatok helyzete tovább romlik.

- Áder János korábbi államfő hirtelen felháborodásának hátterében pedig felsejlik a Kékbolygó Alapítvány milliárdjainak elvesztése feletti aggodalom.

- És persze továbbra is kísért a múlt: vajon az aranykonvoj-ügy vagy a túlárazott lélegeztetőgépek beszerzése elvezethet-e a legfőbb ügyészségen keresztül közvetlenül Orbán Viktorig?

ITT NÉZHETŐ MEG

HETI ABSZURD: TÉVÉMICIMACI ÉS AZ ÖRKÉNYURALOM

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2026.07.05.

A Fidesz mindent meg fog tenni azért, hogy a kormány ne korlátozhassa a politikai véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon. Végre kimondatott. Végre megtört a turáni átok is talán.

Végre hátradőlhetünk, a magyar demokrácia kint van a vízből a következő ezer évre (a globális klímatagadó patrióta szárazságpolitika eredménye nagyon is garantált). Ízlelgessük, öblögessük, gargarizáljuk a mondatot, akár egy Tévémicimaci Balázs: a Fidesz mindent meg fog tenni azért, hogy a kormány ne korlátozhassa a politikai véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon. Hát, mit is mondhatnánk.

Tényleg meg vagyunk mentve, de könyörtelenül. Ha akarnánk se tudnánk ezek után választási autokráciába süllyedni, mert a Fidesz résen van, áll a vártán, akár egy felcsúti cövek.

Szűköl minden emberijog-sértés miatt (bár az jogsértést erősen súlyozza, Sulyokozza.)

Azt ugyan nem teljesen értjük, hogy ha a Fidesz most mindent képes megtenni a politikai véleménynyilvánítás szabadságáért, akkor kormányon miért csinálta az ellenkezőjét. Ha ugyan a semmit sem csinálás a mindent csinálás ellentéte. Miután azonban a Fidesz minden erejével, minden idegszálával, minden energiájával, minden törvényével, minden lopásával, minden propagandisztikus megszólalásával gyilkolta a politikai véleménynyilvánítás szabadságát, mégis inkább a legyilkolás lehet az ellentéte a minden-csinálásnak.

Nem igazán világos az sem, hogy a ciklusokon átívelő színtiszta fideszes Médiatanács mitől lett volna kiállás a politikai véleménynyilvánítás szabadsága mellett. Ahogy az sem tűnik annak, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét nem voltak képesek két éven keresztül behívni a köztévébe. Ezért viszont valóban képesek voltak mindent megtenni. Minden álló nap nem hívták, kitartóan és rendületlenül. És amikor éppen nem hívták az ellenzék aktuális vezetőjét, azzal a lendülettel neki is ugrottak a nem hívott politikus torkának (Császár Attila oknyomozását egyszer még tanítani fogják mint kerülendő attitűdöt), mert veszélyt jelentett a Fidesz hatalmára. A Fidesz jó, tehát az Ellenzék csak rossz lehet, gondolta Micitévémaci. Emlékezzünk egyperces döbbent csenddel a Karácsony Gergelyt texasi láncfűrészesként kettékérdező műsorvezetőnőre, Mészáros Katára, aki hajszálpontosan annyira volt kiegyensúlyozott, mint a Magyar Péterrel interjúzó bájos korrektség, Csete Beáta, vagy aki ugyancsak Magyart a Kossuth rádióban faggatta röviddel előtte, Kakuk L. Tamás. Ezekből a jóemberekből valósággal sütött az óriási kognitív disszonancia (11,23 Gajdics): ha ennyire nyilvánvalóan és gyalázatosan kormánypártiak voltak, akkor Magyar Péter nyilvánvalóan lótetű/poloska lehetett csak, de főleg feleségverő, magyarok-pénzét-ukránoknak-adó, az unokákat-egyesével-frontra-küldő, és hát szabadidejében óvodás­átműtő kisiparos.

Mindezen azonban már túl vagyunk. A közmédiában az egypártpolitikától határozottan távolabb lépő, és a Fidesz egyszínű és leuralt pályájához képest mindenképpen kiegyensúlyozottabb közmédia-irányítás jön létre. De a Fidesz nem pihen, és főleg nem alszik...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: EMLÉKEZZ!

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.07.04.

A minap írtam egy posztot a filozófus-ügyről: arról a különös, bár Magyarországon immár aligha meglepő jelenségről, hogy a csoportos, országos és intézményesült amnézia miként teszi lehetővé a legsúlyosabb erkölcsi szerepcseréket. Arról, hogy ma azok jelentkeznek be az MTA nagy megtisztítóiként, akik annak idején az Akadémia történetének egyik legsúlyosabb intézményesült aljasságában vállaltak szerepet akadémikus társaik, kollégáik, akadémiai intézetek és egy egész szakma ellenében.

A társadalmak nem egyik napról a másikra veszítik el az emlékezetüket. Előbb csak kényelmetlenné válik a múlt. Aztán elmaradnak a kérdések. Később eltűnnek a felelősök. Végül megérkeznek ugyanazok az emberek, immár a megújulás apostolaiként.

A filozófus-ügy története pontosan erről szól. Arról a szervezett politikai és intézményi támadásról, amely akadémiai kutatókat, intézeteket és egy egész tudományterületet vett célba. Egzisztenciák omlottak össze, kutatói pályák törtek derékba, intézmények veszítettek hitelükből, szakmai közösségek mérgeződtek meg hosszú évekre. A politikai propaganda teljes fegyverzete mozgásba lendült, és a megrendelésre dolgozó bértollnokok karaktergyilkosságok sorát hajtották végre. A rágalom intézményesült, a lejáratás közfeladattá vált, a szakmai szolidaritás helyére pedig sok esetben a hallgatás, a számítás vagy a félelem költözött.

Mindez az Akadémia történetének egyik legsúlyosabb erkölcsi kudarca.

A Héber Biblia újra és újra visszatérő parancsa: emlékezz! Az emlékezés nem nosztalgia, nem is sérelmi politika, hanem a törvény részeként civilizációs kötelesség. Az egyén erkölcsi tartása és a közösség egészsége azon is múlik, hogy képes-e megőrizni saját történetének tanulságait. A felejtés ugyanis ritkán ártatlan folyamat; többnyire előkészíti ugyanannak a történetnek az újrajátszását.

Ezért volna fontos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyszer végre szembenézzen a filozófus-üggyel. Ez elemi erkölcsi kötelessége volna azokkal szemben, akiket meghurcoltak, de ugyanilyen fontos volna a magyar tudomány egészének jövője szempontjából is. Az emlékezet intézményes fenntartása az egyetlen biztosíték arra, hogy ugyanazok a mechanizmusok, ugyanazok a reflexek és ugyanazok a szereplők ne térhessenek vissza új szereposztásban.

Mert a kollektív amnézia sajátos tehetséggel ruházza fel a közéletet, s annak némely szereplőjét: tegnap üldözők voltak, ma reformerek; tegnap romboltak, ma építkezésről 

beszélnek; tegnap a politikai leszámolás eszközeit működtették, ma az erkölcsi megtisztulás nyelvét használják.

És az emlékezet hiánya máris termi gyümölcseit. A meggyalázott, tönkretett, politikai szolgálólánnyá silányított közmédiához most éppen Bodacz Balázs készül megtisztítónak: az az ember, aki a filozófusok elleni, a politika legeslegfelsőbb köreiből iniciált aljas támadásban tevékeny szerepet vállalt. A HírTV politikai bérszolgálatának éveiben aktív része volt annak a gépezetnek, amely a filozófusok meghurcolását, megbélyegzését és morális kivégzését végezte el a nyilvánosság előtt, s melyben maga is aljas szerepet vállalt egyes kollégák rágalmazásában.

Ezért a személyi kérdés önmagán messze túlmutat. Bodacz Balázs neve ebben az összefüggésben tünet. Annak tünete, hogy az ország semmit sem tanult abból, hogyan válik a sajtó politikai fegyverré, miként lesz újságírásból megrendelésre végzett lejáratás, és milyen sebeket hagy maga után az intézményes karaktergyilkosság.

Az emlékezet hiánya mindig a felelősöknek kedvez, az emlékezés az áldozatokat védi. Ezért az emlékezés nem múltidézés. Közéleti önvédelem.

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ BAJBAN VAN! / BOB HERCEG LUXIZOTT! / TOVÁBB TISZTOGAT A TISZA!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Műsorvezető: NORBI
2026.07.05.

00:00 A MAI ADÁSBAN, INTRO 

00:51 VÉGE A KÁNIKULÁNAK? 

02:05 VÉGE A PROMENAD24-NEK! 

04:40 BOB HERCEG LUXIZOTT! 

06:25 NYÍLNAK AZ AKTÁK! 

07:50 TIBORCZ BAJBAN VAN! 

10:00 FOLYTATÓDIK A TISZTOGATÁS! 

14:05 A 17. ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS! 

23:06 KÖSZÖNET,OUTRO!

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR GYÖRGY: VÉGE LEHET A 167 MILLIÁRDOS PROPAGANDAGYÁRNAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.05.

00:00 – Közszolgálat vagy pártmédia? 

01:06 – A „Királyi TV” öröksége 

02:04 – Elszámoltatható a propagandagyár? 

03:23 – Így működött a központi agymosás 

04:16 – 160 milliárd forint egyetlen célra 

05:16 – Hirtelen fordulat: Magyar Péter a hírekben 

05:59 – Új médiatanács és BBC-elvek 

07:17 – Beismerő vallomás a mikrofon mögött? 

08:40 – Jogtiprás vs. erkölcsi ítélet 

09:16 – Elévülnek-e a médiabűnök? 

10:10 – Amikor a társadalom igazságot oszt 

11:49 – A félelem falainak ledöntése 

12:33 – A távirányító, mint fegyver 

14:11 – A negyedik hatalmi ág sorsa 

15:20 – Erősebb a média, mint a törvény?

ITT NÉZHETŐ MEG

ELSZÁMOLTATÁS VAGY SZÍNJÁTÉK? – MEDDIG JUT EL A TISZA-KORMÁNY? I HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.07.04.

Miért ennyire optimista ma a magyar társadalom, miközben az ország számos területén továbbra is komoly problémák vannak. Szó esik arról, hogy meddig tarthat a Tisza-kormány iránti bizalom, és milyen gyorsan lehet valódi változásokat végrehajtani. A beszélgetés központi témája az úgynevezett aranykonvoj-ügy és az elszámoltatás lehetősége, illetve korlátai. A résztvevők arról is vitáznak, mennyire lehet felelősségre vonni a korábbi rendszer vezetőit, és milyen szerepe lehet ebben az ügyészségnek vagy egy új vagyonvisszaszerzési hivatalnak. Éles vélemények, személyes tapasztalatok és komoly politikai viták egy közel egyórás beszélgetésben.

Vendégek: Tétényi Éva, Batka Zoltán és Bolgár György Műsorvezető: Rózsa Péter

00:00 Miért ennyire optimisták most a magyarok? 

06:50 Meddig tarthat a Tisza iránti lelkesedés? 

10:45 Az aranykonvoj-ügy: ki adhatta a parancsot? 

22:00 Elszámoltatás vagy politikai gumicsont? 

28:40 Vagyonvisszaszerzési hivatal – jogállam vagy szükséges eszköz? 

39:30 Visszaszerezhető-e az ellopott közvagyon?

ITT NÉZHETŐ MEG

EZ A KORMÁNY MAGYAR PÉTER HARD, ÉS ÉLVEZI

ÖTPONTBAN PODCAST
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.07.05.

Magyar Péter birtokba vette Orbán Viktor abszolút köztársaságát - állítja Zárug Péter Farkas. A politológussal Magyar Péter első intézkedéseiről, a rendszerváltozásról, Orbán Viktor esélyeiről és az elmúlt 16 évről beszélgetett Dull Szabolcs.

0:00 Erről lesz szó 

2:36 Rendszerváltozás zajlik most? 

5:20 Orbán kora még tart 

9:46 Sulyok eltávolításáról 

23:34 Lex Orbán vagy korszakváltás? 

32:47 Magyar harc vagy Fidesz light? 

42:06 Milyen kockázatai vannak a Magyar harcnak? 

47:07 Orbán Viktor visszatérhet még? 

53:17 Lesz ellenzék? 

1:01:48 Mi lesz 1 év múlva?

ITT NÉZHETŐ MEG

EZZEL VÉGZI KI A FIDESZT MAGYAR PÉTER!

INNEN ÉS TÚL
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.07.03.

Orbán Viktortól Lázár Jánoson és Szijjártó Péteren át a régi ellenzékig: egyetlen alkotmánymódosítás alapjaiban írhatja át a magyar politika személyi viszonyait. Az "Elemzői szemmel" videósorozat második epizódjában azt vizsgáljuk meg, miért lehet ez Magyar Péter egyik legfontosabb politikai húzása, és milyen következményei lehetnek hosszú távon.

0:00 Tisztítótűz és az elszámoltatás 

3:37 Mandátumkorlát és a Lex Fidesz 

6:15 Politikai elitváltás

ITT NÉZHETŐ MEG

MEGÁLLÍTHATATLAN LAVINA: DARABOKRA HULLIK A FIDESZ

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.04.

00:00 – Áder János „rendkívüli” aggodalma A volt köztársasági elnök hirtelen félti a demokráciát. Vajon miért most szólalt meg Áder?

01:00 – A „nemzet egysége” vagy pártkatonaság? Elemzés Áder múltjáról: frakcióvezetőből az államfői székbe. Mennyire volt hiteles a függetlensége?

01:45 – A Soros-kártya és a Velencei Bizottság Amikor a Fidesznek kényelmes, hirtelen fontos lesz a nemzetközi kontroll. Kettős mérce akcióban.

03:00 – Parancsba adták a védelmet? Sulyok Tamás renoméjának mentése. Miért kell Ádernak „visszalőnie” Magyar Péternek?

04:20 – Csinovnyik a várban: Sulyok Tamás szerepe A végrehajtó karakter, aki a látszatra sem ad. Így üresítették ki az államfői funkciót.

05:30 – Közvetlen elnökválasztás: Itt a megoldás? Van-e visszaút a Parlament falai közül? A nép döntése hozhatna valódi megújulást.

07:00 – 1300 milliárd gyűlöletre, de a „mocskos Fidesz” fáj? A közbeszéd állapota és a propaganda brutális költségei. Miért aggódik a hatalom a fiatalok hangjától?

08:50 – A „súlytalan Sulyok” és a valódi nagy falatok Ki a fontosabb: a köztársasági elnök vagy a legfőbb ügyész? A közjogi csaták valódi tétje.

09:45 – Pikáns helyzet: Aláírni a saját eltávolítását? Hogyan végződhet Sulyok Tamás dístelen végjátéka az Alaptörvény módosítása után?

12:00 – Ultimátum az óvodában: Áder kontra Magyar Péter 6 milliós fizetés, horgászat és a Kék Bolygó Alapítvány. Mi áll a rágalmazási vita hátterében?

14:30 – A társadalom 60%-a döntene: Miért félnek a választástól? Felmérések bizonyítják: az emberek közvetlenül választanának elnököt. Miért nem meri ezt meglépni a politika?

17:00 – Csöbörből vödörbe? A jogalkotás csapdái Lehet-e „hip-hop” alkotmányozni? A szakmaiság és a sietség veszélyes elegye.

19:30 – „Ne csináljátok!” – Amikor a pártok leállították a civileket Egy döbbenetes telefonhívás története 2022-ből. Miért zavarta a pártokat az alternatív elnökjelölés?

22:00 – 1200 ígéret és a szimbólumok ereje Magyar Péter és a Tisza Párt stratégiája. Miért nem maradhat Sulyok Tamás a helyén?

24:40 – Mi lesz decemberben? A lavina elindul Gyorsan elül a vihar, vagy új korszak kezdődik? Mérlegkészítés a NER bukása előtt.

ITT NÉZHETŐ MEG

SULYOK ÉS POLT AZONNAL TÁVOZNA, 12 ÉVES IDŐKORLÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKNEK – MAGYAR PÉTER BENYÚJTOTTA AZ ALAPTÖRVÉNY 17. MÓDOSÍTÁSÁT

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, IGNÁCZ PÉTER
2026.06.04.

A társadalmi egyeztetés után szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte, hogy „36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.”

„Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” – mondta a kormányfő. Magyar Péter közölte, hogy az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé nem ejthesse senki foglyul.

Több ponton is átírnák az Alaptörvényt:

- megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.

- 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön

  megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. 

  Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják

  meg maguk közül.

- A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal

  elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és

  visszahívásában.

- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési

   képviselőknek.

- Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának

   alkotmányos alapját;

- csökkentenék a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét;

- megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza    az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét; valamint

- a vármegyéket visszaneveznék megyékre.

- Szerepel még a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,

- a közpénz védelmének erősítése,

- az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése,

- egységes rendészeti igazgatás,

- és az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.

Magyar Péter a múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez öt napig lehetett észrevételeket küldeni. A kormány közlése szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették...

ITT OLVASHATÓ

AKIT HAZUGSÁGON KAPNAK, HÚZZON A KÖZÉLETBŐL! BALHÉK A PARLAMENTBEN. PÓCS, RÉTVÁRI MEG A TÖBBIEK...

NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.07.04.

Ma több témát is érintünk. A Parlament működését vesézzük ki. Hihetetlen dolgok történtek ugyanis. Alighanem az a magyar parlamentarizmus egyik legabszurdabb lebukása, hogy Magyar Péter felszólalása közben, Pócs János fideszes képviselő jól láthatóan a telefonjával videózta az eseményeket, majd egészen elképesztő védekezéssel állt elő: azt állította, hogy ő nem is videózott, hanem csupán egy üres telefontokot nézegetett. Van erről véleményünk. Sok másról is. Nézzétek meg, mi történt még a héten az Országgyűlésben.

ITT NÉZHETŐ MEG

VÉGRE KONFLIKTUS A TISZA PÁRTBAN! // ÉVADZÁRÓ SZABADSAJTÓ KLUB

KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.07.03.

Ezen a héten műsorunk témái:

- Valódi volt konfliktus Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter között? 

- Megújulhat a közmédia? Egyáltalán szükség van közszolgálati televízióra? 

- Önmérséklet vagy késői korrigálás a NAV elnök lecserélése? 

- Hajdu Jánostól Orbán Viktorig vezethetnek az aranykonvoj-ügy szálai? 

- Tetőző Tisza mellett teljesen elszivároghatnak a Fidesz szavazói?

ITT NÉZHETŐ MEG

GYÖRFI MIHÁLY: AZÉRT HARAGSZOM, MERT ORBÁN MÉG SZABADLÁBON VAN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2026.07.04.

00:00 – Bevezetés és a „harag” oka A beszélgetés provokatív felütéssel indul: Györfi Mihály, Szolnok polgármestere kifejti, hogy ha van benne harag, az leginkább azért van, mert Orbán Viktor még szabadlábon van. A műsorvezető bemutatja a vendéget, és a kormányzati elvonásokról kérdezi.

00:33 – Polgármesteri fizetések és küldetéstudat Györfi hangsúlyozza, hogy nem a fizetésért, hanem küldetésből indult a választáson. Szóba kerül a költségtérítések megvonása és a polgármesteri bérek befagyasztása, amit a településvezetők többsége tudomásul vett a nehéz gazdasági helyzetben.

01:51 – Szolidaritás a kistelepülésekkel A polgármester szolidaritását fejezi ki a kistelepülések vezetői felé, ahol a polgármester gyakran „mindenesként” (fűnyírás, temetőgondozás) is dolgozik. Szerinte náluk a költségtérítés elvonása húsba vágó probléma a napi munkavégzés feltételeinek biztosítása miatt.

05:33 – Az önkormányzatok finanszírozási válsága Györfi a rendszerszintű problémákról beszél: az óvodák, bölcsődék fenntartása és az utak állapota veszélybe került a forráskivonások miatt. Kiemeli a tömegközlekedés kritikus helyzetét, ami nélkül a városok élhetetlenné válnak.

06:21 – Javaslat a tömegközlekedés átalakítására Felhívja Vitézi Dávid figyelmét arra, hogy a vasút mellett a Volán is válságban van. Javasolja a kötöttpályás és a gumikerekes közlekedés szétválasztását a hatékonyabb működés érdekében.

07:45 – Az egyeztetés hiánya és a szövetségek szerepe Bírálja a kormányt, amiért az önkormányzatokat érintő változásokról elmaradt az érdemi egyeztetés a polgármesterekkel és a szakmai szövetségekkel.

10:12 – Változások a Megyei Jogú Városok Szövetségében (MJVSZ) Szóba kerül Szita Károly leváltása és az új, hatfős elnökség megalakulása. Györfi szerint az új felállás hatékonyabban és pártpolitikától mentesebben képviselheti a városok érdekeit.

12:22 – Politikai elszámoltatás és a „korrupt rendszer” A polgármester részletezi, kiket tart a korábbi rendszer kulcsfiguráinak (Orbán Viktor, Tiborcz István, Matolcsy György, Rogán Antal), és beszélt a politikai felelőssre vonás társadalmi igényéről.

15:53 – Szolnok belső ügyei: megszűnt a Fidesz-többség Fontos bejelentés: egy korábbi képviselő függetlenként folytatja, így megszűnt a Fidesz többsége a szolnoki közgyűlésben. Ez békésebb, együttműködőbb hangvételt hozott a városvezetésbe.

19:20 – Átvilágítás és takarékosság A városvezetés célja Szolnok átvilágítása és a fenntartható működés megteremtése. Györfi szerint minden egyes kiadást alaposan megvizsgálnak, hogy hol lehet forrásokat megtakarítani.

23:35 – A mandátum hossza és a jövő A beszélgetés végén az esetleges előrehozott választásokról és a polgármesteri ciklus lerövidítéséről esik szó. Györfi szerint ők öt évre kaptak felhatalmazást, és addig fogják végezni a munkájukat, amíg a jogszabályok engedik.

ITT NÉZHETŐ MEG

LEFORDÍTOTTUK MAGYARRA AZ INTEGRITÁS HATÓSÁG 322 OLDALAS ÉVES JELENTÉSÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.07.03.

Vertikális és horizontális versenykorlátozás, rotációs kartell, szektorális kockázati profilok – néhány kifejezés az Integritás Hatóság legfrissebb éves elemző jelentéséből. Az elsőre idegennek tűnő kifejezések mögött irányított közbeszerzési eljárások, összebeszélő ajánlattevők, trükközések és mutyik állnak. Olyan esetek, amelyekről az Átlátszó az elmúlt években folyamatosan beszámolt, és amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy tarthatatlanná vált a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Cikkünkben konkrét példákon keresztül mutatjuk be a hatóság által leírt korrupciós kockázatokat.

Az uniós nyomásra létrehozott Integritás Hatóság (IH), amely az uniós pénzek elköltését ellenőrzi, június 30-án közzétette éves elemző integritásjelentését. A több mint 300 oldalas dokumentum számos olyan megállapítást tartalmaz, amelyekről lapunk is többször beszámolt. Így többek között azt, hogy a közbeszerzések során a verseny sokszor csak színjáték, hogy gyakori a túlárazás, hogy a központosított közbeszerzések évekre lezárják a piacot, vagy hogy ugyanazon piaci szereplők nyernek el minden megbízást egy adott területen. Íme néhány konkrét eset...

ITT OLVASHATÓ

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRA SZORULÓK MINDENNAPI TAPASZTALATAI: STRESSZ, BIZALMATLANSÁG ÉS MEGBÉLYEGZÉS

QUBIT / TUDOMÁNY
Szerző: KRAMARICS SZANDRA
2026.07.03.

Személyes élményeken keresztül tárja fel egy nemzetközi kutatás azokat a láthatatlan feszültségeket, amelyek sokszor megalázóvá és bizonytalanná teszik a támogatások igénybevételét.

„Itt… hogy mondjam…emberek vagyunk mindannyian. Még azok is, akik oda csúsztak le, ahova lecsúsztak. De nagyon sokszor nem kezelnek akként [emberként]” – így foglalta össze jelenlegi életét Edit, aki az elmúlt évtizedekben szinte minden oldalról megtapasztalta a szociális ellátórendszer működését. A negyvenes éveiben járó nő mentális problémái miatt fiatal kora óta többször megfordult a pszichiátrián, később pedig olyan betegségek is jelentkeztek nála, amelyek a mindennapokban állandó fizikai fájdalmat okoznak neki, így kerekesszékbe kényszerült. Ehhez a rossz egészségi állapothoz családi konfliktusok és sorozatos traumák társultak, melyek hatására Edit fokozatosan elveszítette lakhatását, majd a munkáját is. Ma egy közepes méretű magyar város hajléktalanszállóján él; szeretne innen kijutni és egy kis lakást bérelni, de a rokkantsági ellátás és fogyatékossági támogatás összegéből erre alig van esélye. A mindennapi megélhetés mellett még a szükséges kaució összegét sem tudja félretenni, így egyelőre nem lát kiutat a helyzetéből. Folyamatosan romló egészsége lehetetlenné teszi számára a munkavégzést, így nem képes arra sem, hogy plusz bevételhez jusson. Mindez nagyon megviseli, rendkívül borúlátó a jövőjét illetően.

Edit története egyike azoknak az elbeszéléseknek, amiket az öt országban (Egyesült Királyság, Észtország, Magyarország, Norvégia és Spanyolország) megvalósuló Jóléti Tapasztalatok (Welfare Experiences) kutatási projekt gyűjtött össze. Számos korábbi, a témában született kutatással szemben itt részvételi eszközökkel, az érintetteket bevonva, személyes élményeiken keresztül közelítették meg a témát. A kutatás azt vizsgálja, hogy mit él át egy olyan ember, aki a rokkantsági ellátásával, fogyatékossági támogatásával vagy akár álláskeresési járadékával kapcsolatban megy be egy hivatalba – Magyarországon például kormányhivatalba, az önkormányzathoz, a NAV-hoz vagy a Magyar Államkincstárhoz – ügyet intézni.

Visszatérve Edit történetére: a kutatás megállapításai szerint az állam által nyújtott pénzbeli ellátás nem elég arra, hogy biztonságos megélhetést teremtsen a rászorulóknak, mivel az utóbbihoz munkaviszony vagy legalábbis biztos családi háttér szükséges. Hiába biztosítja az állam Edit számára a minimális túlélést, arra már nem ad lehetőséget, hogy érdemben javítson a helyzetén, ráadásul az ügyintézés során sokszor a lenézést és a közönyt is meg kell tapasztalnia. Bár Edit is találkozott segítőkész állami alkalmazottakkal is, leginkább negatív élményekről számolt be. Ő azonban sosem az egyént tette felelőssé, hanem a magyar szociális rendszert: „rossz tapasztalataim több is van, mert nagyon be van szűkülve a szociális háló, nagyon sok mindenre kéne odafigyelni. Az a legnagyobb probléma, és én ezt azzal vonom párhuzamba, hogy Magyarország szegény (…) és nagyon alacsonyak az értékhatárok. Egy méltányossági közgyógynál nonszensz, hogy ha 300 forinttal több az egy főre jutó jövedelmem, akkor ezért elutasítják. amikor a gyógyszerem több mint 30 000 forintba kerül”...

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: VÁLTOZÁSOK, LEHETŐSÉGEK, FLOW….

A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.07.03.

A választások utáni felszabadult légkörben sokakban ébredt fel a remény a változásokra. Figyeljük a nyilatkozatokat, parlamenti közvetítéseket, közösségi média-jelenlétet, megerősítik ezek a változás igényét és tényét, bár tudjuk, soká fog ez elérni a legkisebb településekig.

Az emberek most úgy érzik, teret kaptak, megszólalhatnak végre, és reménykednek, hogy kíváncsiak is lesznek a véleményükre azok, akik most döntési pozícióban vannak.

Érdekes kép van bennem erről az egészről. Egyrészt értetlenül nézem a parlamenti közvetítéseket (a Hír Tv-től megkímélem magam), ahol a választások előtt döntési helyzetben levő, az akkori ellenzéket kigúnyolva alázók, akik bármit megtettek kényük-kedvük szerint, most kisebbségi helyzetből olyan dolgokat kifogásolnak, melyek, amikor ők irányítottak, teljesen elfogadható volt számukra. Most viszont teljesen meghasonulva korábbi önmagukkal, mindenért támadják a regnáló hatalmat. Érdemi vita nincs, így nem is lehet, csak a támadás mozgatja őket. Nyilván a reakciók meg ennek megfelelőek.

Másrészt nagyon sok megkeresést kapok, ami leginkább arról szól, hogy segítsek nekik abban, hogy közelebb kerüljenek a döntéshozókhoz. Ezen a vonalon én nem igazán tudok segíteni, mert nekem sincs kapcsolódásom hozzájuk. Persze vannak ismerősök, akikkel a régi emailcímükön korábban kapcsolatban voltunk, ezeket készséggel megadom, de nem tudom, van-e kapacitásuk arra is, hogy az így hozzájuk érkező megkereséseket nézzék.

Sokan vállalnának állást az új felállásban, de nem tudják, kit keressenek, mások kidolgozott, kipróbált szakmai programjuk, vagy épp csak ötletük beépülési lehetőségét remélik, és persze vannak, akik közös gondolkodásra hívnak, mert szeretnének nemcsak problémafelvetéssel, hanem megoldási javaslatokkal is előrukkolni. És van, aki egy-egy ilyen munkacsoport koordinálása miatt keres, de erre nem tudok most vállalkozni.

A különféle hálózatokban, főleg oktatási vonalon már működnek ilyenek, félő, hogy mint eddig sokszor megtapasztaltam, párhuzamosan futnak ezek a kezdeményezések, és nem történik kapcsolódás közöttük. De talán még fontosabb lenne, hogy a kormányzat felé tudjanak kapcsolódni.

Tudom persze, hogy ezt a hatalmas munkát felépíteni, a működés rendszerét létrehozni óriási feladat. Nagyon nehéz a prioritásokat megállapítani úgy, hogy a többségnek megfeleljen, mindenki a saját területét szeretné javulni látni, lehetőleg azonnal. Türelem kellene, tudomásul venni, hogy soká ér le a változások szele a rendszer alsó szintjére.

Nagyon érdekes leveleket is kapok. Olyanoktól, akik továbbra is rendszerabúzus alatt élnek, és ők nem is mernek nyilvánosan kommentelni sem, de megosztják velem privát üzenetben, hogy a főnökük épp úgy működik, mint eddig. Mintha nem lett volna a választás.

Érdekes ez is. A felülről-lefele haladó változásokban az emberi reakciókat figyelni. Sokszor érthetetlenek. Azt hiszem, azért van így, mert ebben szocializálódtak az emberek az elmúlt 16 évben. Akik a lojalitásuk miatt kaptak vezető pozíciót, ők nem tudnak egyik pillanatról a másikra váltani. Gyanítom, hogy tudásuk sincs rá. Ők csak azt tapasztalták meg, el kell nyomni minden kritikai hangot, ne hangosodjon ki semmi, a legfontosabb, hogy betartsák, amit kérnek tőlük. És most még nem kér tőlük senki sem mást, csak, hogy működtessék tovább az intézményeiket. Ők meg teszik ezt úgy, mint eddig. Erőből, az átvett minta alapján, a “mindent megtehetek, mert én vagyok a főnök” attitűddel.

Akik pedig abban szocializálódtak, hogy ne konfrontálódjanak a főnökeikkel, mert úgyis ők húzzák a rövidebbet, még most is hallgatnak, bár a folyamatosan kiboruló csontvázak egyre inkább abba az irányba mozgatják őket, hogy ne tegyék, hogy lehet hangot adni annak, amivel nem értenek egyet. Mert már egy más világ van. De nagyon sokan még mindig félnek.

Amiből a legtöbb megkeresést kapom, az a munkaerőpiaci téma. Ebben a szakképzéstől a cégek munkaerőhiányáig széles a skála, azt hiszem, mindenki érzi, hogy itt égető a probléma. Milyen új struktúra lesz a szakképzésben? Jól kapcsolódik-e majd a munkaerőpiachoz? Mit lehet tenni a most a közmunkában, vagy a szürke-feketezónában jövedelemhez jutókkal, őket hogyan lehetne bevonni a cégekhez, ahol munkaerőhiány van? Mire lenne szükség ahhoz, hogy a cégek olyan munkaerőt kapjanak, amire kiszámíthatóan építhetnek? Mit lehetne tenni a leszakadó térségekben élő, nem mobilizálható emberekkel?

Ami nekem nagyon tetszik, hogy a legtöbben nem úgy gondolkodnak, hogy na, ez az oktatáshoz tartozik, vagy a szociális ágazathoz, esetleg a foglalkoztatás-politikához, hanem érzik, hogy a probléma csak olyan struktúrában lesz megoldható, amiben felolvadnak ezek a határok, és közösen megtervezett, összekapcsolódó hatásokban kell gondolkodni. Mert eddig szerintem ez egy nagy hiba volt, hogy az “ez már nem az én dolgom” mentalitás jellemezte az ügykezeléseket, miközben az okokkal senki sem foglalkozott. Az ügyek ugyanis kezelhetők egy-egy területen belül, de az okok nem. Oda komplex munka szükséges.

De most, legalábbis a visszajelzésekből ezt látom, még abban a szakaszban van az építkezés, amiben nagyon ágazatiak az elképzelések. Ami persze érthető, előbb kell az egységeket felépíteni, aztán összekapcsolni… de közben minden megy tovább, és akinek most kellene az életéhez valamiféle megoldás, ő nem tud várni.

És kicsit félek, mert most még nagy a “flow”, az emberek tele vannak tettvággyal, ötletelnek, akarnak, viszi őket a lendület, a változások lehetőségének öröme, de ha nem találnak kapcsolódást, elhalhat a lelkesedés.

Persze nem akarok én is egy “okoskodó” szerepben feltűnni, aki kívülről mondja meg a tutit. Pontosan tudom, mekkora munkára vállalkoztak azok, akik pozícióba kerültek. Csak sokan írnak, keresnek, és már túl sokszor elhangzik: “én már ezt elengedem…”, mert nem találnak kapcsolódást, nem kapnak visszajelzést.

Ezeket az “alulról jövő” ötleteket, felvetéseket pedig érdemes lenne összegyűjteni, egy felületen legalább, tematizálva, visszacsatolva, türelmet kérve, hogy érezzék az emberek az odafigyelést, a törődést. És biztos vagyok abban, hogy nagyon sok hasznosítható dolog is van ezek között. Minden területen.

A “végeken” pedig dolgoznunk kell tovább. Most sokan kerestek, hogy a beiskolázási támogatás mennyiben segít? Nyilván segítség, óriási… de ez is egy adomány. Az adomány pedig önmagában nem mozdít előre, csak tüneti kezelést ad. Ami persze nagyon fontos, ha ég a ház, akkor oltani kell a tüzet. De ha fenntartható változást szeretnénk, akkor fejlesztő segítségnyújtásra van szükség, az aktivitást, a változtatni akarást támogató segítségnyújtásra, ami egy hosszú távú munka. A családokhoz igazodó feltételrendszerek kiépítésével, következetes támogató munkával és közösségi megerősítéssel működhet. Prevencióval, összehangolt hatásokkal.

Most esély van erre. Reménykedjünk, hogy jó fókuszokkal elindul majd a társadalmi szakadék csökkentése. A türelemre azonban nagy szükség lesz. Mindenkitől.

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHET A FELSŐ KÖZÉPOSZTÁLY GYEREKEIT KEVÉSBÉ SZELEKTÍV ISKOLARENDSZERBEN TARTANI?

G7.HU
Szerző: HOBOT PÉTER
2026.07.04.

Lannert Juditnak igaza van abban, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok erősítik a társadalmi szelekciót. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a 6+6 éves iskolarendszer pedagógiai szempontból többet nyújt a tanulóknak, mint a 8+4 éves modell – mondja Horn Dániel, a Corvinus Egyetem professzora a G7 Dirik podcastjában.

Horn Dániel kutatásai szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói átlagosan mintegy 10 százalékkal nagyobb fejlődést érnek el, mint a négyosztályos gimnáziumba járó, hasonló képességű és társadalmi hátterű társaik. Az eredmények olyan statisztikai modellekből származnak, amelyek a diákok kezdeti és későbbi kompetenciamérési eredményeit hasonlítják össze, figyelembe véve a családi hátteret és számos egyéb jellemzőt.

A jobb eredmények mögött több tényező is állhat. Szerepe lehet a kedvezőbb tanulói összetételnek, a jobb tanároknak, de akár a gimnáziumok eltérő pedagógiai működésének is. A társak hatása különösen fontosnak tűnik: a válogatott tanulók pozitívan hatnak egymás teljesítményére, miközben azokban az osztályokban, ahonnan a legjobb diákok kisgimnáziumba távoznak, a bent maradók átlagos teljesítménye visszaesik.

Az eredmények ugyanakkor arra is utalnak, hogy a kisgimnáziumok előnye nem magyarázható kizárólag a szelekcióval. Nem zárható ki, hogy maga az eltérő pedagógiai struktúra is hozzájárul ahhoz, hogy a diákok gyorsabban fejlődnek ezekben az intézményekben.

Az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az oktatás fejlesztését három alapelv szerint kívánja megszervezni: gyerekközpontúság, társadalmi párbeszéd és adatalapú működés. A gyerekközpontúság azt jelenti, hogy az oktatás középpontjában a gyerekek és családjaik érdekei állnak, nem pedig valamely, az egyéni szempontokon túlmutató „felsőbb cél”. A társadalmi párbeszéd egyrészt a gyerekek, a családok és az oktatásirányítás közötti folyamatos együttműködést jelenti, másrészt azt is, hogy egy nagyobb autonómiát kínáló rendszerben az iskolák szorosabb kapcsolatba kerülnek fenntartóikkal, az irányító szervekkel és a helyi közösségekkel.

Horn Dánielhez, közgazdászként, az adatalapúság elve áll a legközelebb. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba egy évfolyam tanulóinak mindössze nyolc százaléka jár, miközben a köz- és felsőoktatásban közel kétmillió gyerek és hallgató vesz részt. Egy ilyen léptékű rendszer működését és a benne tanulók helyzetét csak adatokra támaszkodva lehet átfogóan megérteni. Az oktatási intézmények fejlesztése és a rendszer egészének javítása ezért csak megbízható adatokon és szisztematikus elemzéseken alapulhat.

A podcastban szó van arról is, hogy társadalmi szempontból milyen iskolarendszer lehetne kívánatos, hogyan lehetne a felső középosztály gyerekeit egy kevésbé szelektív rendszerben tartani, és milyen nemzetközi oktatási reformok szolgálhatnak tanulságul Magyarország számára.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ELINDULT A FORSTHOFFER ÁGNESEK CSENDES FORRADALMA

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.07.04.

Nemcsak a Nemzeti Macsóizmus rendszere ért véget azzal, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök a magyar újkori parlamentarizmus történetében először elvette a szót a regnáló miniszterelnöktől, Magyar Pétertől, de az ország egy még fontosabb tanulsággal is gazdagabb lett: lehet nemet mondani a nagyfőnöknek. Ha az ország követi Forsthoffer Ágnes példáját, a NER-nek esélye sem lesz visszatérni. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók, Batka Zoltán műsorvezetővel egy új világ körvonalait vázolták fel, ahol a politika alakítója egyre inkább a meteorológia, más szóval az aszály.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZIJJÁRTÓ 2 MILLIÁRDÉRT MAGÁNREPÜLŐZÖTT TAVALY, AZ ORIGÓBA DŐLT AZ ÁLLAMI HIRDETÉS

ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.07.03.

Hvg: A külügyminisztérium szerint 2 036 759 693 forintért magánrepülőzött tavaly Szijjártó Péter

Több mint kétmilliárd forint közpénz ment el tavaly Szijjártó Péternek, az Orbán-kormány külgazdasági és külügyminiszterének repülős utazásaira – tette közzé Velkey György László, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közösségi oldalán. Összesítése szerint a magángépes utak összesen 2 milliárd 36 millió 759 ezer 693 forintjába kerültek a magyar adófizetőknek. „A volt külügyminiszter, aki egyszer munkát hazudva egy oligarcha luxusjachtján nyaralt, és mostanában abban sem teljesen biztos, hogy a családjával milliárdosoknak nevezhetők vagy sem, a hivatali útjain sem vetette meg a luxust” – írta az államtitkár.

Telex: Vizsgálatot indított, és türelmet kér a Semcorp, aminek debreceni üzeménél határértéken felüli szennyezést mutattak ki

Szerda este sajtóközleményt adott ki a Semcorp Hungary Kft., aminek debreceni akkuipari üzeménél tizenháromezerszeres határérték-túllépést mutattak ki. A cég az érintettek türelmét és megértését kéri mindaddig, amíg a folyamatban lévő műszaki, szakmai és hatósági eljárások le nem zárulnak. A sajtóközleményből az is kiderül, hogy a társaság vezetősége és Papp László, Debrecen polgármestere egyeztettek az ügyben. Debrecen polgármestere felszólította a Semcorpot, hogy távozzon a városból. A botrány néhány napja robbant ki, amikor a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közzétette honlapján azt a részletes határozatot, ami alapján a hatóság június 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a debreceni Semcorp akkuipari üzemének tevékenységét.

444: Az Origo fél év alatt félmilliárdot, a Pesti Srácok kétszázmilliót szakított állami hirdetésekből

A Transparency International közérdekű adatigénylése nyomán a lap olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025-ben kötött médiavásárlási szerződéseinek egy részét mutatják be. Az adatigénylés részeként 15 kormányzati kampány (Voks 2025, Otthon Start, Fogyasztóvédelmi Nemzeti konzultáció stb.) részletes médiaterve derült ki, melyek szerint az állam tavaly április és december között összesen legalább bruttó 9 milliárd forintot csatornázott ki az online és nyomtatott sajtóhoz kormányzati hirdetésekkel Balásy Gyula két cégén keresztül. A televízióban sugárzott reklámokra 7,1 milliárdot, a rádióban 1,1 milliárdot költött, social médiában pedig 246 millióért vásárolt üzeneteinek felületet.

Magyar Hang: Megjelent az ügynökaktákról szóló kormányhatározat

Megjelent a Magyar Közlönyben csütörtökön a kormányhatározat az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló új szabályozás végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről. A határozatban a kormány felhívja az irányítása alatt álló közigazgatási szerveket, hogy – az iratkezelésükre és az iratok megőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – minden, a kezelésükben lévő, 1990. április 8. előtt keletkezett iratot adjanak át – a feladatkörében érintett – közlevéltárnak vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, amennyiben a feladat végrehajtását az érintett irat minősítése akadályozza, 30 napon belül kezdeményezzék a minősítés feloldását.

Népszava: Meghosszabbították az óbudai korrupciós ügy három gyanúsítottjának letartóztatását

Meghosszabbította az óbudai korrupciós ügyben meggyanúsított Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester, valamint Molnár Zsolt volt MSZP-s országgyűlési képviselő letartóztatását is október 4-ig a Budai Központi Kerületi Bíróság – tájékoztatott Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője csütörtökön. A többi gyanúsítottra vonatkozó indítványról még nem döntött a bíróság. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán azt közölte, hogy hét gyanúsított – Őrsi Gergely, Láng Zsolt és Molnár Zsolt mellett Szkaliczki Tünde és Matisz Károly momentumos politikusok, valamint két vállalkozó – letartóztatásának meghosszabbítását indítványozták. Puskás Péter korábbi III. kerületi fideszes alpolgármester esetében ugyanakkor az ügyészség megszüntette a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést.

ITT OLVASHATÓ