2026. március 21., szombat

KAPITÁNY ISTVÁN A CSODÁLATOS SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖZÖNSÉG ELŐTT

TISZA HIVATALOS
Szerző: TISZA HIVATALOS
2026.03.19.



Kapitány István beszédében kitér a magyar gazdaság nehézségeire és a benne rejlő lehetőségekre is. A TISZA kormány április 12. után felelős és szakmai vezetéssel fogja mozgásba hozni a gazdaságot és végre elindulhatunk a fejlődés útján!

ORBÁN A NYUGDIJASOKAT IS MEGLOPJA!

KLIKKTV
Műsorvezető: KARÁCSONY MUHÁLY
2026.03.21.



NYUGDÍJ 2026, 13. havi nyugdíj, 14. havi nyugdíj, nyugdíjemelés, inflációkövető indexálás, reálnyugdíj, méltányossági nyugdíj, gondosóra, TB-székház költözés, Európai Unió, OECD nyugdíjreform, költségvetés-módosítás, időskori megélhetés, nyugdíjas szegénység – ezekről beszélünk a műsorban Korózs Lajossal. Valóban kétszeresére nőttek a nyugdíjak 2010 óta? Mit jelent a 25%-os reálnyugdíj-emelkedés? És mi az igazság a „Brüsszel el akarja venni a 13. havi nyugdíjat” állítás mögött?

A beszélgetésben részletesen elemezzük, hogyan működik az inflációkövető nyugdíjemelés, miért csúszott le az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 70%-áról 50% közelébe, és mit jelent ez a gyakorlatban annak a több mint 854 ezer nyugdíjasnak, akik 180 ezer forint alatti ellátásból élnek. Szó esik a 13. és 14. havi nyugdíj politikai és költségvetési hátteréről, valamint arról, hogy a kormány valóban végrehajtotta-e a vállalt nyugdíjreformot az OECD-jelentés alapján.

Megvizsgáljuk a gondosóra-program finanszírozását, a TB-igazgatóság költöztetésének kérdését, valamint azt is, hogy a költségvetés mennyire tekinthető stabil iránytűnek a nyugdíjasok számára.

Ez a videó azoknak szól, akik tisztán akarnak látni: mi a propaganda, mi a tény, és mi következik mindebből a magyar nyugdíjasok jövőjére nézve.

MATOLCSY GYÖRGY ARANYOZOTT BUDIJA ÉS RÁKAY PHILIP FELESÉGÉNEK ÁLLAMI KITÜNTETÉSE

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.03.20.


444: Matolcsy harmincmilliós budijától a járulékos költségek 8 milliárd forintjáig – kipereltük az MNB-székház százmilliárdos felújításának dokumentációját


A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben döntött a Szabadság téri székházának átfogó korszerűsítéséről, akkor erre bruttó 55 milliárd forintot szántak, a beruházás csaknem a duplájába került. Matolcsy „aranybudiján” kívül vannak bőven extrém tételek, mint például az aranyszínű szappantartók és hasonlók 14 millióért, illetve a 2,1 milliárd forintért beszerzett ajtók. A felújítás generálkivitelezője a Matolcsy György fiának, Ádámnak a barátja, Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development lett. Az MNB új vezetésének feljelentése nyomán az ügyben büntetőeljárást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az Állami Számvevőszék által is kifogásolt beruházás szerződéses dokumentációját a lapnak ki kellett perelnie az MNB-től, de megérte.

Mfor: Villámgyorsan eladták a Szőlő utcai javítóintézetet

Sikeres volt a Szőlő utcai javítóintézet (vagy más néven Szőlő utcai Gyermekotthon) épületére kiírt árverés: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. elektronikus aukciós oldaláról kiderül, hogy a március 13. és március 17. között zajló licitáláson 2 ajánlat érkezett be, a második végül a nyertes is lett. Így az ingatlant 2,6 milliárd forintért vette meg valaki. A licitlépcső 4 millió forint volt, így a két ajánlat között ennyi volt a különbség. A licitálás anonim, így egyelőre nem lehet tudni, hogy ki az ismeretlen új tulajdonosa a javítóintézet épületének.

Telex: Kiakadt Csipes Tamara, amiért Rákay Philip asztrológus felesége megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét

„Ugyanitt eladó saját Magyar Érdemrend lovag-, tiszti és középkereszt…Sikerült mindenfajta állami kitüntetést a nullára degradálni. Bravó.” Ezzel kommentálta Instagram-oldalán Csipes Tamara kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, hogy Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapott Rákay Philip asztrológus felesége, Wieber Orsolya. Wieber úgy számolt be Facebook-oldalán a kitüntetésről, hogy azt „a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenység elismeréseként”, illetve a magyarság küldetéséről, sorsfordulatairól és szakrális jelképeiről publikált művei elismeréseként kapta meg.

Hvg: Lázár újabb kudarca: ingyen sem kellenek a felkínált állami kastélyok

Nem fogynak a kastélyok úgy, ahogyan Lázár János építési és közlekedési miniszter szeretné. Eddig csupán két ingatlan esetében történt tulajdonjog-átadás. Az egyik a Majki Kamalduli Remeteség és Esterházy-kastély volt, amit Oroszlány önkormányzata kapott meg. A másik pedig a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, amely a PBE Építő Kft. tulajdonába ment át – közölte a lappal az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ennek a cégnek az elődje korábban Tiborcz Istváné volt, tőle vette meg Paár Attila. „Az öt pályázatban felkínált, összesen 25 kastélyra 21 kérelem érkezett be a minisztériumba” – közölte a tárca, és hozzátette: „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak. Ez utóbbi körbe tartozik a nádasdladányi és bajnai kastély átadásának meghiúsulása”.

Economx: Milliárdok égtek el Nyergesújfalun: menekül az LG Chem, és most jön az igazi pofon


Pár éve még Magyarország legnagyobb vízigényű, a jövőt meghatározó beruházásaként harangozták be a nyergesújfalui szeparátorgyárat, mára azonban a globális piaci realitások és a brutális kínai árverseny térdre kényszerítették a projektet. Miután a japán Toray hatalmas veszteséggel menekült ki a közös üzletből, most a többségi tulajdonos LG Chem is meghúzta a vészféket: eladják az alaptevékenységet. Miközben a magyar kormány továbbra is az akkumulátorgyártásban látja a gazdasági növekedés és a technológiai felzárkózás zálogát, a globális piaci realitások és a kegyetlen távol-keleti árverseny éppen most írják át a forgatókönyvet Nyergesújfalun. A dél-koreai ChosunBiz szerint az LG Chem megkezdte a vevőkeresést a magyarországi leányvállalatának (LG Chem Hungary Battery Separator Kft.) alapfilm-gyártó üzletágára.

MIT TESZ A FIDESZ HATÁRON TÚL A SZAVAZATOKÉRT ÉS LÁTSZIK-E OTT A TISZA PÁRT? – HANGOSÍTUNK

MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK
Szerző: MAGYAR HANG
2026.03.21.



00:00
– Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot? 
05:56 – Milyen problémák voltak az egyéni jelöltek ajánlásánál? 
08:39 – Mennyien szavaznak majd határon túl? És hogyan próbálta rávenni a kormány az érintetteket arra, hogy regisztráljanak a magyarországi választásra? 
13:45 – Milyen generációs szakadék van Erdélyben, ami hatással lehet a voksolásra? És milyen visszaélési lehetőségek vannak? 
19:03 – Lehet-e itthon értelmes vita arról, hogy a levélszavazás lebonyolítása megfelelő-e? 
22:30 – Hogy kampányol a Fidesz és látszik-e a Tisza Párt határon túl? 
25:12 – Új könyv a Magyar Hang kiadásában 

Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megnézheti itt👉 https://bit.ly/4sWKYMo

BUDA PÉTER: "A POLITIKAI FOLYAMATOK NAGYON SOKSZOR TÖMEGLÉLEKTANI VÁLTOZÁSOK EREDMÉNYEI"

RÁDIÓCAFÉ/ ENYHE KATARZIS PODCAST
Szerző: SZATMÁRI RÓBERT
2026.03.20.



Az enyhe katarzis vendége Buda Péter biztonságpolitikai szakértő, vallástörténész.
a ráció vagy az érzelmek korát éljük?

- tényleg ilyen sokat számítanak a világ politikai alakulásában a kulturális és vallási irányzatok?
- hogyan határozhatjuk meg az identitásunkat?
- a világháborúk és a vallás;
- az emberi civilizáció valóban az összeomlás felé halad? 

Enyhe katarzis Szatmári Róberttel minden hétfőn 21h-tól 22h-ig a radiocafén.

MIÉRT SZAVAZ BÁRKI A FIDESZRE? 7 ELMÉLET, AMIBŐL MEGÉRTED

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2026.03.21.



Nehéz megértenünk, miért szavaznak az emberek máshogy, mint mi. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a másik pártot választók hülyék, ez tudományos értelemben a legkevésbé valószínű magyarázat. Bemutatjuk azokat a pszichológiai és szociológiai elméleteket, amelyek a politikai sokszínűség valódi okai lehetnek.

KAPITÁNY ISTVÁN: AZ ÉN CÉLOM MAGYARORSZÁG SZOLGÁLATA | EGYETEM TV | HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS

EGYETEM TV
Szerző: EGYETEM TV
2026.03.21.



A választások előtt alig egy hónappal, az utolsó országos politikai seregszemle lehetőségét mind a Fidesz, mind a TISZA igyekezett kihasználni március 15-én. A nemzeti ünnep alkalmából, a Nemzeti Menten vonultak fel a TISZA Párt támogatói és politikusai, ahol stábunk a durvuló kampányról, az országgyűlési választásokról, annak lehetséges kimeneteleiről kérdezte a résztvevőket.

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSÁNAK MAI ÁLLOMÁSAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: KONTROLL, MAGYAR PÉTER HIVATALOS 
2026.03.21.





ZIRC

CSAKNEM 250 MILLIÁRD FORINTOS VÁLASZTÁS ELŐTTI OSZTALÉKESŐ JÖN A MOLNÁL, AZ ORBÁN BALÁZS-FÉLE MCC 25 MILLIÁRDBAN REMÉNYKEDHET

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2026.03.20.


Van, aki szerint a Barátság kőolajvezeték bizonytalanságai, a kedvezőtlen szabályozás, például a hatósági üzemanyagár visszaállítása vagy éppen a szerb NIS-felvásárlás akár szerényebb kifizetést is indokolhatott volna. Az osztalékról döntő Mol-közgyűlés időpontját váratlanul előrehozták.

Idén a tavalyinál csaknem egytizedével több, 241 milliárd forintos osztalékot fizetne tulajdonosainak a Mol – számítható ki az cégcsoport tőzsdezárás utáni csütörtöki irataiból. E szerint az igazgatóság a 15 százalékos esést mutató 262 milliárd forintos 2025-ös anyavállalati nyereség 92 százalékát kiosztaná. A döntést az eredménnyel, az erős mérleggel, a befektetési tervekkel, a környezet bizonytalanságaival és a szabályozással indokolták. Az Erste elemzőit az úgynevezett CSS EBITDA-eredmény dollárban közel 10 százalékos emelkedése tükrében az osztalék nem lepte meg.

Mások ugyanakkor úgy vélik: egyéb fontos tények – így a 2022 óta csökkenő tárgyévi eredmény, az olcsó olajbeszerzést biztosító Barátság kőolajvezeték bizonytalanságai, a kedvezőtlen szabályozás (például a hatósági üzemanyagár visszaállítása) vagy éppen a szerb NIS-felvásárlás akár szerényebb kifizetést is indokolhatott volna...

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6755. - ÖNMERÉNYLET

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.21.


SZELE TAMÁS: ORBÁN ÉS AZ ÖNMERÉNYLET - A TELJES TÖRTÉNET
(HUPPA.HU)

Előre jelezném, hogy igen kényes természetű írás következik. Igazságtartalmára garancia a forrása, vagyis a The Washington Post, de magyar nyelvű közlése – jóllehet a 24 hu már szemlézte, de csak néhány bekezdésben – nem fog mindenkinél osztatlan tetszést aratni. Főként nem fog tetszeni a magyar kormánypárt elkötelezett híveinek. Ők így jártak.

Az alábbiakban részint olyan információkkal fogunk találkozni, amelyekről már voltak bizonyos, de nem teljes körű ismereteink, részint pedig vadonatújakkal: ilyen az Orbán Viktor ellen tervezett hamis zászlós merénylet elképzelése, amely végül is vagy elmaradt, vagy még nem került rá sor – ez utóbbi esetben nem is fog, hiszen a Washington Post előre leleplezte az ármányt. Olvasás közben vegyük tekintetbe, hogy ez az elemzés alapvetően amerikai közönség számára készült, ahol számunkra túl evidens dolgokat magyaráznak benne, ott természetesen rövidíteni, „húzni” fogom: megjegyzéseimet pedig szokás szerint a bekezdések végén, csillag alatt teszem meg. Akkor lássuk, miről van szó.

Az áprilisi magyarországi választások előtt az orosz külföldi hírszerzés egyik egysége a múlt hónapban megkongatta a vészharangot Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök támogatottságának csökkenése miatt, akinek Moszkvához fűződő baráti kapcsolatai már régóta stratégiai támogatást nyújtanak a Kremlnek a NATO-n és az Európai Unión belül.

A hírszerző szolgálat (SZVR) tisztjei azt sugallták, hogy drasztikus lépésekre lehet szükség – a stratégiát „Gamechanger”-nek nevezték el (magyarul talán, hogy az értelmét is visszaadjam, „Kockafordító” vagy „Sorsfordító” lehetne). Az SZVR belső jelentésében, amelyet egy európai hírszerző szolgálat szerzett meg és hitelesített, és amelyet a The Washington Post is átnézett, az ügynökök egy olyan módszert javasoltak, amellyel „alapvetően meg lehetne változtatni a választási kampány teljes paradigmáját” – „egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével”.

„Egy ilyen incidens a kampány felfogását a társadalmi-gazdasági kérdések racionális birodalmából egy érzelmi területre fogja áthelyezni, amelyben a legfontosabb témák az állambiztonság, a politikai rendszer stabilitása és védelme lesz” – írták az ügynökök az SZVR politikai befolyásolási műveletekkel foglalkozó fő egysége, az MS igazgatóság, vagyis az Operattív Intézkedések Osztálya számára készített jelentésben.*

*És ennek már láttuk, látjuk is bizonyos szempontból az előkészítését. Más kérdés, hogy az ilyesminél kockázatosabb művelet talán nincs is a titkosügynökök számára. Ezt lehet a legjobban elrontani... talán emiatt maradt el, most pedig már, mivel a terv napvilágot látott, nem is érdemes kísérletezni vele, hiszen megjelent a sajtóban, oda a hatás ereje. Valaki most Moszkvában nagyon haragszik rám, és meglehet, Budapesten is akad ilyen ember.

Nem történt fizikai támadás Orbán ellen, akinek népszerűsége a romló gazdasági helyzet miatt erősen csökkent. De az Orbán elleni merénylet megrendezésének puszta felvetése is aláhúzza, hogy Moszkva számára milyen nagy a tét a magyarországi versenyben.

A 2024. júliusi, kampánykörúton elkövetett támadás, amelynek során Donald Trumpot súrolta egy merénylő lövedéke, ikonikus fotókat eredményezett róla, dicsérték a rugalmasságát, és gyorsan megugrottak a szavazatarányai, különösen a törzstámogatói körében.

A felmérések szerint Orbán lemaradt Magyar Péter mögött, aki szintén konzervatív, és aki korábban Orbán pártjának, a Fidesznek volt tagja, de korrupcióellenes reformerként kampányol. „A többség (52,3 százalék) elégedetlen az ország helyzetével” – írták az orosz hírszerzők. „Az elégedetlenség nemcsak a városokban, hanem a vidéki területeken is eluralkodik, ahol pedig hagyományosan erős a kormányzó Fidesz párt pozíciója”.*

*Ezek szerint a The Washington Postnak van egy másodpéldánya ebből a jelentésből. Hát, ha már az orosz hírszerzők is így látják, mit mondjunk mi? Több is lesz az elégedetlenek aránya annál az 52,3 százaléknál...

Oroszország nem az egyetlen külső hatalom, amely potenciálisan támogatni kívánja Orbánt pályafutása egyik legnehezebb kampányában. Marco Rubio külügyminiszter a múlt hónapban Budapestre látogatott, és azt mondta Orbánnak, hogy „az ön sikere a mi sikerünk is”. Orbán pedig nem titkolta, hogy reméli, Trump is ezt teszi majd (meg is tette a mai videóüzenetében). De mivel Trumpot az iráni háború foglalja le, Orbánt pedig lemaradt a közvélemény-kutatások szerint, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt mondta, hogy a JD Vance alelnök fog helyette látogatást tenni Budapesten.

Míg a Trump-kormányzat közös megjelenéseket és diszkrét támogatásokat ajánlott fel, Oroszország beavatkozása közvetlenebb lehet. Egyes nyugati tisztviselők szerint a Kremlnek szándékában áll megőrizni Orbánt, aki Moszkva segítségére volt az EU kulcsfontosságú lépéseinek akadályozásában, és hídként működött a Kreml számára az amerikai konzervatívokhoz egy új, posztliberális világrend kialakításának reményében.

Kovács Zoltán, Orbán kormányzati kommunikációért felelős államtitkára nem válaszolt a The Washington Post megkeresésére, hogy kommentálja az SZVR jelentését, Oroszország állítólagos beavatkozását a választásokba vagy a miniszterelnök és Moszkva kapcsolatát.
Nem világos, hogy az orosz kormányban milyen magas szintre jutott el az SVR javaslata. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elutasította a kérdéseket az SZVR stratégiai dokumentumával kapcsolatban. „Ez a dezinformáció újabb példája” – mondta.

Az SZVR nem kívánt nyilatkozni.*
*Illetve azt hiszem, mondhattak valamit, de a nyilatkozatban túlsúlyban lehettek a „bljaty” és „szuka” kifejezések, melyeket most inkább nem fordítanék le, de, hogy úgy mondjam, Puskin lírai szótárában nem szerepelnek. Még a prózaiban sem. Legalábbis feltételezhető, hogy így reagáltak arra, miszerint a szigorúan titkos jelentéseik és műveleti terveik az amerikai sajtónál landolnak.

Az elmúlt hetekben Orbán és a Fidesz egyre inkább igyekezett a magyarok figyelmét a gazdasági problémákról az állítólagos külső biztonsági fenyegetések felé terelni.*
*Itt egy csomó olyan információ következik, amelyek nekünk nem újak, de az amerikai olvasóknak igen, számunkra viszont segít a jelen állapotokat kontextusba helyezni.

Az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós EU-hitel Magyarország általi blokkolása miatt elmélyülő patthelyzetben az Orbán-kormány azzal vádolta Ukrajnát, hogy leállította az olcsó orosz kőolajszállításokat Magyarországra az ukrán területen áthaladó Barátság vezetéken keresztül – annak ellenére, hogy a leállást eredetileg egy orosz támadás okozta, amely a vezeték infrastruktúráját érte.

Az indulatok elmérgesedtek. Orbán a múlt héten azzal vádolta az ukránokat, hogy fizikai támadást terveznek a családja ellen, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök e hónap elején Orbánról szólva azzal olyasmit mondott, hogy „ennek a személynek az elérhetőségét átadja fegyveres erőiknek”. Csütörtökön a magyar kormány közölte, hogy három ukrán állampolgárnak megtiltja a területére való belépést, mert állítólag fenyegetéseket fogalmaztak meg Magyarország, Orbán Viktor és családja ellen.

Miután Orbán közölte, hogy csapatokat vonultat fel, hogy megvédje Magyarország kritikus energetikai infrastruktúráját egy esetleges ukrán támadástól, Budapesten nőtt a feszültség. „Bármi megtörténhet” – mondta egy nyugati tisztviselő, aki másokhoz hasonlóan névtelenséget kérve beszélt a Magyarországot illető érzékeny politikai kérdésekről. „Soha nem láttam még a Fideszt ilyen idegesnek” – mondta egy másik Orbán kormányzó pártjáról.*
*Persze, hogy nőtt a feszültség, még fog is nőni, hiszen mesterségesen növelik.

„Egyre nagyobb a pánik a kormányoldalon, és szerintem lehet, hogy nem kellően átgondolt lépéseket tesznek a hatalom megtartása érdekében” – mondta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese.

„Az oroszok mindent meg fognak tenni, hogy Orbánt hatalmon tartsák. Magyarországot a befolyási övezetük részének tekintik.”

Az Orbánt támogató orosz intézkedések közé tartozik egy, a Kreml által támogatott közösségi médiakampány, amely azt az üzenetet erősíti, hogy Orbán az egyetlen jelölt, aki meg tudja védeni Magyarország szuverenitását – mondták a tevékenységet ismerő európai biztonsági szakemberek, akik névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak a hírszerzési eredmények megvitatása érdekében.

A Kreml által támogatott narratívák egy részét Tigran Garibianon, Moszkva budapesti nagykövetségének orosz követi tanácsosán keresztül közvetítették, aki az egyik európai biztonsági szakértő szerint rendszeresen találkozik a kormánypárti magyar újságírókkal, hogy feladatokat és utasításokat adjon nekik.*

*Végre egy név, bár egy olyan ember neve, akinek már írják a hazarendelését: Garibian elvtárs dekonspirálódott, lelepleződött, át fogják helyezni, ha szerencséje van, csak Phenjanba, ha nincs szerencséje, a következő állomáshelye Port Moresby lesz, mely kies fekvésű és éghajlata is számottevő, és máig előfordul arrafelé a kannibalizmus. Viszont egy-egy ilyen sajtóeligazítást nagyon megnéztem volna, ahogy feszes vigyázzban áll a szőnyeg szélén egymás mellett Bayer és Stefka. Mögöttük doni kozák kórusként tömörül a megafonosok kara.

Az orosz nagykövetség közölte: „Többször kijelentettük, hogy Oroszország nem avatkozik be más országok választásaiba. Szeretnénk még egyszer hangsúlyozni, hogy a magyar választási kampányba való beavatkozás semmiképpen sem orosz részről történik”. A nagykövetség nem kívánt további megjegyzéseket tenni.

Oroszországot többször vádolták már választásokba való beavatkozással, többek között 2016-ban az Egyesült Államokban is. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport néhai parancsnoka és Putyin szövetségese, akit az Egyesült Államok szankciók alá helyezett a maga idejében elismerte , hogy az irányítása alatt álló trollfarmok amerikai szavazók befolyásolására törekedtek.

Jelentésükben az orosz ügynökök azt javasolták, hogy Orbán tegyen egyenlőségjelet uralma és a béke közé, valamint határozza meg rezsimjét „a stabilitás, a kiszámíthatóság és a hosszú távú fejlődés tereként”, és a kampányban arra összpontosítson, hogy Magyart Brüsszel „bábjának”, Tisza nevű pártját pedig Ukrajnát támogató „háborús pártnak” állítsa be.

Az egyik európai biztonsági illetékes azt mondta, hogy szolgálatát tájékoztatták arról, miszerint három, az orosz katonai hírszerzés nevében tevékenykedő személy érkezett Magyarországra, megerősítve ezzel a VSquare független magyarországi oknyomozó hírügynökségnek a trióról szóló jelentését, és további kérdéseket vetve fel az esetleges orosz beavatkozással kapcsolatban.

Bár a Fidesznek saját, jól képzett propagandagépezete van, az orosz ügynökök részt vehetnek Moszkva készenléti vészterveiben, hogy kétségbe vonják a szavazás tisztaságát – mondta az egyik nyugati illetékes.*

*Én ezt inkább az oroszok örök gyanakvásával, bizalmatlanságával és ellenőrzési mániájával magyaráznám, bár kétségtelen, hogy még mindig jobb, ha a fortélyos terveket ők cseszik el, mintha a mieink tennék, amúgy magyarosan. Így legalább csak saját magát hibáztathatja majd a Kreml.

Mivel mindkét oldal manipulációval és lejárató kampányokkal vádolja a másikat, és a közvélemény-kutatások egyre szorosabb értékeket mutatnak, a választás késhegyre menő. Budapesten egyre nagyobb az aggodalom, hogy az eredmény vitatható lesz. Mint az egyik nyugati tisztviselő mondta:

„Orbán volt Oroszország egyik legfontosabb eszköze. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne állnának készen arra, hogy segítsenek rajta, ha a dolgok félrecsúsznak.”

Az Orbán-kormány évek óta létfontosságú ablakot biztosított Moszkvának az EU-ban folyó kényes tárgyalásokhoz, mind a magyar kormányban ülő szövetségeseinek fizikai hozzáférése, mind pedig a magyar külügyminisztérium számítógépes hálózatába való orosz hackerbehatolás révén – mondta több jelenlegi és volt európai biztonsági tisztviselő, köztük 
Frész Ferenc, a magyar kibervédelmi szolgálat volt vezetője.

Szijjártó Péter külügyminiszter például az EU-ülések szüneteiben rendszeresen telefonált, hogy orosz kollégáját, Szergej Lavrovot „élőben tájékoztassa a megbeszéltekről” és a lehetséges megoldásokról – mondta az egyik európai biztonsági tisztviselő. Mint fogalmazott:
„Az ilyen hívások révén Moszkva évek óta minden egyes EU-találkozón gyakorlatilag az asztal mellett ült.”*

*Ilyenkor kezdi el magában dúdolgatni az ember minden kontextus nélkül a valamikori Trabant együttes számát:
„Itt van, pedig senki se hívta
Néz rám, de nem látom a szemét
És nem tudom, de arra emlékszem
Hogy nem értem, amit beszél”

Szijjártó tizenhat hivatalos látogatást tett Moszkvában azóta, hogy Oroszország 2022-ben teljes körűen megszállta Ukrajnát, legutóbb március 4-én, amikor Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott.

Amikor Orbán nem sokkal a Szovjetunió összeomlása után politikai szereplővé lépett elő Magyarországon, a kommunista uralom heves ellenzőjeként vált ismertté. Első miniszterelnöksége idején, mely 1998 júliusától 2002 májusáig tartott, Magyarország csatlakozott a NATO-hoz – Moszkva tiltakozása ellenére.

Miután 2010-ben másodszor is megválasztották, Orbán Moszkva körüli pályára állt, és Magyarország nyugati partnereivel szemben az Oroszországgal való kapcsolatokat támogatta, valamint a populista, hagyományos értékeket hirdetett, miközben Putyin a keresztény értékek védelmezőjeként igyekezett feltüntetni magát a hanyatló nyugati liberális demokráciákkal szemben.

„Azt hiszem, Orbán számára a pénz volt a legfontosabb” – mondta Telkes, a magyar külügyi hírszerzés volt főigazgatóhelyettese. „Üzletet kötöttek az orosz energiaimportról Magyarország számára. Az orosz energiát nem közvetlenül, hanem különböző közvetítőkön keresztül szállították.”

Egy másik kulcsfontosságú módja annak, hogy Orbán és szövetségesei hasznot húzhattak a moszkvai kapcsolatból, az volt, hogy Orbán 2014-ben úgy döntött, hogy szerződést köt az orosz állami nukleáris monopóliummal, a Roszatommal a Paks II. atomreaktor megépítésére – mondta Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács Biztonsági és Védelmi Központjának vezető munkatársa –, és az orosz állami bank, a VEB 10 milliárd eurós hitelt nyújtott a projekthez, amelynek 40 százalékát magyar alvállalkozók kapták volna.

Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc volt az egyik fő kedvezményezett. Több tízmillió dollár értékű építési megbízásokat kapott, az EU közbeszerzési szerződések szerint , ami segített neki, hogy Magyarország leggazdagabb emberévé váljon és kiérdemelje az „Orbán pénztárcája” becenevet. Mészáros nyilvánosan úgy nyilatkozott, hogy Orbán 2010-es megválasztása óta hatalmasan megnövekedett vagyonát „három tényezőnek köszönheti: Istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak”.*

*De a főtárgyaláson ne ezt a hármat nevezze meg bűntársként, nem érdemes.

A mostani kampányban Orbán igyekszik magát a béke jelöltjeként népszerűsíteni, míg Magyart Brüsszel strómanjaként mutatja be, aki Ukrajna oldalán háborúba rángatná Magyarországot. A két jelölt múlt vasárnap, a nemzeti ünnepen egymással versengő gyűléseket tartott, amelyeken több százezren vettek részt, és mindkét fél azt állította, hogy ezek a gyűlések voltak „minden idők legnagyobbjai”.

Magyar kampánya az Orbán-kormány korrupciója ellen visszhangra talált – különösen azóta, hogy a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak és az, hogy Orbán többször is blokkolta a kulcsfontosságú uniós kezdeményezéseket, arra késztette az EU-t, hogy visszatartsa a támogatásokat, ami tovább rontotta Magyarország gazdasági helyzetét.

A feszült politikai helyzetben az orosz külföldi hírszerzés ügynökei fokozták az Orbán kampányát támogató erőfeszítéseket. A potenciális stratégiákat feltérképező jelentés mellett Oroszország utasította az ügynököket, hogy konkrét intézkedéseket tegyenek az ellenzéki jelöltek befeketítésére – derül ki további dokumentumokból.

A műveletek közé tartoznak a mesterséges intelligenciával készített videók létrehozására irányuló erőfeszítések, hogy kárt okozzanak az egyik Tisza-jelöltnek, Gurzó Máriának, és hogy besározzanak egy másik jelöltet, Nagy Ervint, hamis állítások terjesztésével, dokumentumok és fényképek hamisításával, majd a dezinformáció népszerűsítésével a nemzeti és közösségi médiában.

Eddig a The Washington Post írása. Megjegyezném, ne tessék aggódni a jelenlegi miniszterelnökért. Orbán eddig nem merényeltette meg magát, mostantól meg már nem is érdemes, mert nem lenne a dolognak haszna: így marad, világ csúfjára, hogy a haja szála sem görbül meg.

L. RITÓK NÓRA: AZ ISKOLA... - A NYOMOR SZÉLE BLOG / 1037.

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.03.20.


Mostanában sok nemzetközi sajtó-megkeresésünk van, erre a hétre is jutott belőle. Megmutattuk a munkánk lényegét, sok kérdésük volt, mert érteni szerették volna a társadalmi leszakadás bonyolult hazai problémáját, és sok mindent nem tudtak értelmezni egy másik világból érkezve.

Benéztünk a művészetis órákra is, egy szegregálódó telephelyünkre, ahová a művészettel nevelő foglalkozásainkra többnyire hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak.

Nehezen értették a két iskolatípus különbözőségét, mi az a tankötelezettséget teljesítő általános iskola, és mi az a tanulói jogviszony e nélkül a művészeti iskolában…Nem értették, minek kell egy állami és egy alapítványi fenntartású intézmény ugyanazokra a gyerekekre irányulva (plusz a képet tovább zavarta a tanodánk, ahol előtte még Toldon látogatást tettünk), aztán azt sem, hogy miért kell fizetni a családoknak ezért az iskoláért, míg a másik ingyen van, vagy nekünk, az alapítványnak miért kell fizetni azért, hogy a délelőtt használt termekben délután fejlesztjük ugyanazokat a gyerekeket…

Mondjuk úgy, hogy vannak olyan rendszerbeli zavarok ebben, amit nagyon nehéz megérteni a logikusan gondolkodónak. Leginkább azt, hogy minek egy szegregált, a feladatát kevésbé betölteni képes iskola mellett, amit az állam tart fenn, egy szintén az állam által fenntartott tanoda…ami pótolja az iskola hiányosságait, miért nem lehet az iskolát “megjavítani”?

Vagy, ha már a tanodánál tartunk ( és itt nem a mienkről volt szó, mi nem államilag támogatott tanodát működtetünk, és nem is ezen a településen, és nem is abban a formában, mint ami itt van), de milyen az, hogy ezen a településen van egy szegregáló egyházi iskola, és ugyanez az egyház fenntart egy államilag támogatott tanodát, de ide nem az egyházi iskola gyerekei járnak, hanem azé az állami iskoláé, akiket épp ők szegregálnak azzal, hogy nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, zömében roma gyermeket.

Azért ezeket megérteni itthon is nehéz, nemhogy egy más közegből érkezőnek…

Aztán sokat beszélgettünk az iskolai lemorzsolódásról, miközben mentünk be az épületbe találkoztunk az iskolarendőrrel is, és meséltem a hatósági eszközök túltengéséről a rendszerben, nemcsak az oktatásban, hanem a szociális szférában is. Hogy nem a fejlesztések, nem a pedagógiai eszközök, sokkal inkább a büntető szemlélet uralkodik, ami nem hoz beépülő változást. És hogy ügyeket kezel a rendszer, de az okokkal nem foglalkozik, így azok folyamatosan újratermelik az ügyeket. Mintha a rendszer saját magát akarná fenntartani azzal, hogy így működik.

A tantermekben, a művészetis órákon épp csoportcsere volt, az alsósokat kísérték vissza a kollégáim, és érkeztek a felsősök. Két teremben dolgoztak most, egy általános iskolai program miatt voltak hiányzók, de így is jó kis csoportlétszámok voltak.

A gyerekek elhelyezkedtek, ki, hova szeretett volna ülni, és az órák rendben megkezdődtek. A vendégek nézték őket, és újra visszatértek a kérdések: kötelező ide járni? Mondtam, hogy nem, de ez is tanulói jogviszony, tehát, ha szeptemberben beiratkoznak, akkor az egy tanévre szól.

És mit csinálunk, ha valaki nem jön? Hát, mondtam, erre nem igazán van eszközünk, ezért nagyon fontos, hogy olyan órákat tartsunk, ahol szívesen vesznek részt. És a mi alkotó óráink ilyen. Sikerélményt adnak, amire ezeknek a gyerekeknek nagy szüksége van.

A bevonódás támogatására persze nagy gondot kell fordítanunk. De azt hiszem, ha ezt megugorjuk, ha sikerül pozitív légkörben tartani az óráinkat, és szívesen járnak a gyerekek, az nagyon megerősítő érzés a pedagógusainknak. Ha valahol lecsökken a létszám, az nagy tükörtartás…

Ahol jó a feladat, ahol a gyerek a fontos, ott a fejlesztés sikeres. Ahol differenciált, a gyerekekhez igazodó pedagógiai munka van, ott szívesen vannak jelen, és bevonódnak. Mi így próbáljuk… zömében sikeresen. Iskolarendőr nélkül.

Ez most egy meggyőző kép volt, amit láttak, de persze azt el kell mondanunk, hogy nálunk sem mindig ilyen a helyzet. Mert a heti kétszeri találkozás, még, ha teljesen más légkörben is zajlik a munka, nem elég. Mi csak egy területen próbálunk hatni, az alkotással, elsősorban a szociális kompetenciák fejlesztésére fókuszálva, és ez nyilván nem elég, még akkor sem, ha kiterjesztjük a fejlesztéseinket más tantárgyak ismeretanyagára is.

De így is hozzáteszünk valamit ahhoz, amiben a rendszer ma nem tud elég hatékony lenni: az érzelmi intelligencia, a szociális készségek fejlesztéséhez. Olyasmihez, mint az önbizalom, énhatékonyság-érzés, önértékelés, együttműködési képesség, tolerancia, szolidaritás. Fontos készségek az életben való boldoguláshoz. Különösen fontos ez ott, ahol a családi minta mást ad, mint amit az iskola elvár.

A mai iskolarendszer pedig (tisztelet a kivételnek) nagyon nem érti az otthonról hozott “csomagok” tartalmát. Az íróasztalnál, a döntéshozók sok esetben a saját személyes gyerekkori emlékükből táplálkozva szabályozzák az oktatást, és ők úgy vélik, az, ahogy őket tanították, ma is jó lehet. Mert ők lám, micsoda remek emberek lettek a tekintélyelvű viszonyok között szocializálódva, idősebbeknél még összevont osztályokban is tanulva, és na ugye. Ebadta kölyke, amelyik ezt nem akarja… És ebadta pedagógus az, aki ez ellen lázad. Lesz itt rend! Aki nem ért a szép szóból, majd ért a büntetésből.

Elszakadtak a valóságtól, és egy múltba révedő ideát építenek. Az, hogy közben a világ másról szól, nem érdekes. Mint ahogy az sem, hogy az oktatásnak nem lenne szabad növelni a társadalmi szakadékot.

Nem tudom, lesz-e valaha korszerű, mindenkinek egy formán esélyt adó oktatási rendszerünk… Ráadásul olyan, ami érti a családi szocializálót, és rendszerszinten, az ágazatokkal összekapaszkodva próbál életstratégia-váltást támogatni, hogy végre valódi esély legyen ma minden gyerek előtt. Nagy szakadékba kerültünk…

„EGYSZERRE VAN ROHADTUL ELEGÜNK, ÉS EGYSZERRE FÉLÜNK, HOGY MI LESZ VELÜNK” – HOGYAN VÁRJÁK A VÁLASZTÁST A FIDESZ HÁTORSZÁGÁBAN?

TELEX
Szerzők: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN, KOVÁCS PÁL
2026.03.21.


Ágnes tíz éve dolgozik egy olyan közszolgáltatás irányításában, amely egyre inkább kiszorul a kormányzat fókuszából. Az egyre kevésbé versenyképes fizetések miatt sok munkatársa távozott az elmúlt években, aki pedig maradt – és nem keres kimagaslóan a párja vagy nincs örökölt vagyona –, pluszmunkákat vállal.

„Mostanra szinte mindenkinek lett második állása, akár olyan távoli területeken, mint a szépségipar vagy az utazásszervezés. Az érkezésemkor ez jóval kevésbé volt így” – mondta.

Bár a jó közösség és elhivatottsága miatt Ágnes kitart a munkája mellett, az előző, 2022-es parlamenti választás előtt elkezdett kiépíteni egy menekülő útvonalat. „Másodállásban rendezvényszervezéssel kezdtem el foglalkozni. Azért csinálom, hogy legyen B opcióm. Nálunk mindenkinek van B terve” – mondta.

Közeli munkatársaival mindnyájan abban reménykednek, hogy kormányváltás lesz. „Sok a folyosói tanácskozás, és minden reggelinél átbeszéljük az aktuális híreket. Mindennap számoljuk vissza a napokat a választásig. Nyolc éve nem volt ennyire fókuszban a szavazás, de mintha bekerültél volna egy lasszóba, ami egyre inkább behúzna. Ez a feszültség nem volt jelen ennyire, évről évre pakolódik” – festette le, hogy hogyan éli meg a mindennapokat a több száz fős intézményben.

Az elmúlt hetekben nyolc olyan emberrel beszélgettünk, akik Ágneshez hasonlóan a kormányzat hátországában dolgoznak: minisztériumokban, háttérintézményekben vagy állami cégeknél. Többen közülük – akárcsak Ágnes – kormányváltásban reménykednek, mások Fidesz-győzelemben, az viszont összeköti őket, hogy alapvetően meghatározza életüket és munkájukat a közelgő választás...

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 01. OEVK: ROST ANDREA, A TISZA KÉPVISELŐJELÖLTJE

TISZA HIVATALOS
Szerző: TISZA HIVATALOS
2026.03.21.



Rost Andrea vagyok, operaénekesnő, két gyermek édesanyja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végeztem, pályám során a világ vezető operaszínpadain léptem fel.

Hiszek abban, hogy a kultúra a közösség egyik alapja, és felelősségünk van a jövő alakításában. Szolnokhoz erős személyes kötődés fűz, ezért szeretnék aktívan tenni a térségért.

Képviselőjelöltként a környezetvédelemre, a tiszta ivóvíz biztosítására, az infrastruktúra fejlesztésére és a város fejlődésére helyezem a hangsúlyt. Célom, hogy Szolnok élhetőbb, fejlődő közösséggé váljon.

MI TÖRTÉNT SZÍJJÁRTÓVAL BRÜSSZELBEN? A „FENYEGETÉS” MÖGÖTTI VALÓSÁG

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.21.



Szíjjártó Péter szerint megfenyegették Magyarországot Brüsszelben – de vajon valóban erről van szó? A KlikkTV elemző műsorában Csillag István és Horváth Gábor segít értelmezni a külügyminiszter kijelentéseit, és azt, hogy mi történik valójában a háttérben.

A beszélgetés középpontjában az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozása áll, ahol Szíjjártó Péter állítása szerint a német külügyminiszter fenyegető hangnemben lépett fel vele szemben Ukrajna ügyében. A műsor vendégei azonban rámutatnak: a diplomáciában az ilyen jellegű kritikák és figyelmeztetések nem egyenlőek valódi fenyegetéssel.

A műsor kitér a magyar külpolitika ellentmondásaira, az orosz kapcsolatok kérdésére, valamint arra is, hogyan jelennek meg ezek a témák a hazai politikai kommunikációban. Felmerül az a kérdés is, hogy a „fenyegetés” narratívája mennyiben szolgál belpolitikai célokat, különösen egy kiélezett kampányidőszakban.

Szó esik az ukrajnai háborúról, az EU támogatási politikájáról, valamint arról, hogy Magyarország pozíciója miként illeszkedik a nemzetközi térbe. A beszélgetés egy tágabb képet ad arról is, hogyan alakul a politikai kommunikáció, és milyen szerepe van a feszültségkeltő narratíváknak a közéletben.

👉 Valódi fenyegetés vagy politikai eszköz? Nézd meg az elemzést, és döntsd el te!

A FIDESZ SAJÁT CSAPDÁIBA LÉP I HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.03.21.



"Az anyagiak mindig fontosabbak voltak a politikusoknak." Visszalépett a kecskeméti DK jelölt a TISZA javára. Új korosztályt mozgat meg az ellenzék: A fiatalok legnagyobb része a Tiszára szavaz. Ezért Orbán kénytelen kinyitni zárt közegét és minél több szavazóréteget megszólítani. EBESZ ellenőrzés a választásokban? Az ukrán pénzszállító ügyének teljes abszurditásáról, az önazonossági rasszista törvényről és arról beszélgettünk, hogy lehullanak-e a Fidesz bástyák a választások után. Meghívott vendégeink: Laczó Adrienn a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának lemondott elnöke és Pálinkás József az MTA volt elnöke, valamint Bolgár György. A műsorvezető: Rózsa Péter.

00:00-00:31 Köszöntés 
00:31-09:04 Kecskeméti DK jelölt visszalépett a TISZA javára 
09:04-18:00 A Fidesz rejtett tartalékai 
18:00-20:54 Március 15 megítélése 
20:54-26:25 Gulyás Gergely nem fontolta meg a válaszát a Kormányinfón - Orbán 
                     mélységesen fél Trumptól 
26:25-37:42 EBESZ ellenőrzés a választáson. Lehet-e a Fidesznek váratlan 
37:42-43:12 Ukrán pénzszállító 
43:12-47:27 Önazonossági törvény 
47:27-           Lehullanak-e a Fidesz bástyákkal a kormányváltás után?

Kérjük, támogassa a Klubrádió működését, hogy Magyarország szabad hangja ne tűnjön el! Köszönjük!

💳 Számlaszám (Szabad Sávért Alapítvány): 10918001-00000068-67980006

🔗 Részletek és utalás itt: https://www.klubradio.hu/hirek/elindu...

GULYÁS GERI MEGFONTOLNÁ, LEBUKOTT A HAMIS ZÁSZLÓ, FIDESZES BUSZOZTATÁS, 58 EZREN LÖLÖ MELLETT

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2026.03.20.



Ha Donald Trump kérné, az Orbán kormány magyar katonákat küldene Iránba? Gulyás Gergely válasza erre az, hogy megfontolnák. Vagyis simán lehetséges. És ezt egy állítólagosan háborúellenes kormány minisztere mondja.

De nem csak ebben bukott le a Fidesz: kiderült, hogy nagyon is buszoztatják az embereket a gyűléseikre, az ukrán zászlót pedig ők vitték a Tiszás menetre.

Én beszélek hülyeségeket? Akkor miért kérdez? | Orbán Balázs a hamis zászló ügyről
• Én beszélek hülyeségeket? Akkor miért kérd... 

Szembesítettük Gulyást, hogy hazugságot terjesztett a tiszás menetre odavitt ukrán zászlóról • Szembesítettük Gulyást, hogy hazugságot te... 

Buszoztatott fideszesek és tiszás ellentüntetők Orbán dunaújvárosi fórumán

• Buszoztatott fideszesek és tiszás ellentün...

ITT NÉZHETŐ MEG

2026. március 20., péntek

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSÁNAK ÚJABB ÁLLOMÁSAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.02.19-20.








HETI GAZDASÁG KÁRMÁN ANDRÁSSAL 8. RÉSZ: MILYEN AJÁNLATA VAN A TISZA-NAK A MAGYAR GAZDATÁRSADALOMNAK?

TISZA HIVATALOS
Szerző: KÁRMÁN ANDRÁS
2026.03.20.



Magyarország közismerten kedvező természeti adottságokkal rendelkezik az agrártermeléshez. Emellett a mezőgazdaság elvileg az Európai Uniós csatlakozás egyik főnyertese. Mégis azt látjuk, hogy az agrárgazdaság termelése elmarad a lehetőségektől, a termelékenység továbbra is alacsony, gyakran korszerűtlen és környezetileg hosszú távon fenntarthatatlan gazdálkodás folyik a szektorban. Miért alakult ez így az elmúlt évtizedekben, mire van szükség, hogy mindez megváltozzon és milyen ajánlata van a TISZA-nak a magyar gazdatársadalom részére?

Ezeket a kérdéseket járom körbe a heti gazdasági sorozatom legújabb részében, amiben Bóna Szabolcs, a TISZA agrárszakértője van segítségemre.


Előző részek:


EBBEN AZ ORSZÁGBAN A TUDATHASÍTÁS A LEGÉSZSZERŰBB DÖNTÉS

KARAKTER
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2026.03.20.


Pintér Béla Kabuki című darabját tavaly novemberben mutatták be, a kormány megmondóemberei pedig azonnal kaptak az alkalmon, hogy újabb minibotrány keretében tematizálják, mennyire elvetemült „a másik oldal”. A színdarabot természetesen nem megnéző, de a műértelmezéshez enélkül is magas szinten értő kritikusok szerint ugyanis az előadás egy pontján egész egyszerűen agyonverik Schmidt Máriát. Ami – természetesen – felháborító. Csakhogy erről szó sincs, illetve pont csak annyira van szó róla, mint amennyire azt az a Pintér Béla sejtetni akarja, akit a Fidesz kultúrpolitikájának 16 éve alatt mindenhonnan kiszorítottak, kisemmiztek, lenéztek, és akinek a működését évek óta kitartóan próbálják ellehetetleníteni – hiába. Az, hogy Pintér Béla erre válaszul még mindig csak sejtetni akar, azzal mindenki jól jár.

A kormánypárti műfelháborodásra válaszul aztán az egész színházi szakmának, és a botrányba akarata és érintettségének hiánya ellenére belerángatott Nagy Ervinnek is egy emberként kellett magyaráznia, mi a különbség fikció és valóság között, mi történik tulajdonképpen a Kabukiban, és mi nem, mi az, hogy lázálom és egyáltalán: hogyan működik az a furcsa dolog, amit művészi önkifejezésnek hívunk.

Ha Pintér talán nem is sejthette előre, hogy az előadása ekkora port fog kavarni, jobban nem is jöhetett volna ki belőle. Az a nevetségesen abszurd helyzet alakult ugyanis ki, hogy a Kabuki fikciója tulajdonképpen azonnal megismételte magát a valóságban. Nem, nem az erőszak. Csak a totális, valóságtorzító elmebaj. Ezzel pedig egy dolog nyert csak bizonyosságot: Pintér Bélánál még mindig kevesebben látják élesebben, mi és miért történik ebben az országban. Hab a tortán, hogy a kormányoldal által generált ingyenreklám talán azok figyelmét is ráirányította a könyörtelen, ellenállást nem tűrő rendszerbe erkölcsileg, fizikailag és mentálisan is beleroppanó polgárokról szóló előadásra, akik talán elsiklottak volna felette. Kár, hogy már megint azok nem nézték meg, akiknek nem ártott volna, de még nem késő!

A tudathasadás nemzeti alap

A Kabukiban semmi sem az, aminek látszik. A thai múzeum valójában tájmúzeum. A thaiföldi maszk valójában japán. Hatvanpuszta Hetvenmező, a zebrák csíkos lovak, a középső tartomány ura a sógun. Petőfi Sándor valójában Szabadszálláson született, és József Attila volt a mestere. Vagy fordítva. Csányi Miklós tájmúzeum-igazgató valójában Csúnya Miska, a csendőrök által agyonvert 19. századi betyár. Vagy fordítva. Vagy sehogy se. A szőke, napszemüveges, gigantikus gyöngysort viselő professzorasszony nem Mária, hanem Veronika...

A FIDESZ FICÓVAL VAN, A TISZA A SZLOVÁKIAI MAGYAROKKAL// TISZA EP-HÍRADÓ 3#8

TISZA EP-HÍRADÓ
Szerző: TISZA / DÁVID DÓRA, HAJDU MÁRTON
2026.03.20.



Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) szerdai ülésén napirendre került a Beneš-dekrétumok alapján Szlovákiában jelenleg is zajló földelkobzások ügye.

A meghallgatásra a TISZA javaslatára a parlament meghívta Fiala-Butora János ügyvédet, a téma nemzetközileg elismert szakértőjét. A bizottsági üléshez kapcsolódva a TISZA szakértőket, elemzőket, jogászokat és civil aktivistákat is meghívott Brüsszelbe, akik egy sajtótájékoztató és háttérbeszélgetés keretében osztották meg a nyilvánossággal az ügy különböző aspektusait.

A mai adásban Fiala-Butora János mellett Kollai István történész és Tóth Barnabás Felicián politológus segítségével mutatjuk be a kérdés történelmi, jogi és politikai hátterét.

A beszélgetésben részt vesz: Dávid Dóra, a TISZA EP-képviselője Hajdu Márton, a delegáció kabinetfőnöke

A műsorban szó esik: 
- a felvidéki magyarokat érintő kollektív bűnösség elvének jelenlegi alkalmazásáról 
- a FIDESZes érdekellentétről 
- valamint arról, milyen támogatást nyújthat a TISZA a határon túli magyar közösségeknek kormányra kerülése után

IGEN, MÁR FÉL LÁBON IS KIBÍRJUK

FACEBOOK
Szerző: KOLOZSVÁRI SZALONNA ÉS HÍR-TELEN BESZÓLUNK
2026.03.20.


Orbán Viktor a brüsszeli Magyarország Házban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „dögönyözések", „szurkálások" és „trancsírozási kísérletek" ellenére kitartott amellett az álláspontja mellett, „hogyha nincs olaj, nincs pénz", azaz Magyarország megtagadja azt a formális döntést, amellyel hozzájárulna az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-s hitelhez, amíg tart a Magyarország elleni olajblokád Ukrajna részéről.

Úgy értékelt: azért nem „tekerték szőnyegbe" és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy „ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják", abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek. (via MTI)

1. Orbán Viktor semmilyen sajtótájékoztatót nem tartott Brüsszelben. A szájába belelógó mikrofonokhoz - M1, Mandiner, TV2, HírTV, Patrióta - tartozó szakmunkások, illetve a mikrofon nélkül érkezett szakmunkások nem képezik a sajtó részét, ezért tájékoztatni sem lehet őket.

2. Hagyjuk ezt a lábszagú katonai szakszótárt, ezt a megszállott, militáns propagandát, belefáradtunk. Aki 16 év alatt addig harcolt és verekedett Brüsszelben, hogy egy rakás uniós forrástól elvágta Magyarországot, akinek az Európai Unióról, Magyarország természetes szövetségeseiről a dögönyözés, szurkálás, trancsírozás és szőnyegbe tekerés jut eszébe, annak talán ideje belátni, hogy ez nem megy. Lehet, hogy kicsit késő, de a küzdősportok területén esetleg lehetne próbálkozni.

3. Reméljük, hogy Brüsszelben jól gondolják. Kibírjuk valahogy. Egyszersmind reméljük, hogy végre lehet egy olyan kormánya Magyarországnak, amelyik szimplán csak magyarbarát, azaz végrehajtja azt, és azt hajtja végre, amit a magyarok kérnek. Bőven beérjük ennyivel.

LESZ-E FIDESZES BUSZOZTATÁS IRÁNBA IS? // SZABADSAJTÓ KLUB

SZABADSAJTÓ KLUB
Szerző: KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.03.20.



Ismét lesz SZABADSAJTÓ KLUB EXTRA! Március 24-én Budapesten a Vörös Neon Bárban 18 órától közönség előtt vesszük fel a műsort, amit csak az előfizetéses csatornatagjaink láthatnak élőben a YouTube-on, valamint azok a nézőink, akik a helyszínre belépőt váltanak. Jegyvásárlás: https://cooltix.hu/event/69b3ef016ede...

Ezen a héten műsorunk témái: 
- Meneszti-e Orbán Viktor Gulyás Gergelyt, amiért a miniszter "háborúpárti" kijelentést tett a Kormányinfón? 
- Érdemes-e Magyar Péternek kampánytémává tenni Gulyás Gergely elszólását a magyar katonák Iránba küldéséről? 
- Komolyan rettegnek a Békemenet szervezői attól, hogy Magyarország ukrán gyarmat lehet? 
- Hogyan buktatták le magukat a Tisza Párt Nemzeti Menetén ukrán zászlóval megjelenő fideszesek? 
- Milyen haszna lehet a Fidesznek abból, hogy a kampány végén Orbán Viktor is országjárásra indult? 
- Tényleg vannak a kormánypártoknak olyan rejtőzködő szavazói, akiket a közvélemény-kutatók nem érnek el? 
- Hogyan ér össze a Matolcsy-klán a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köreivel?

ALPÁR GYÖRGY: NEM FOG TAROLNI A KISTELEPÜLÉSEKEN A FIDESZ – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.03.20.



Meggyőződésem, hogy most már nem fogja letarolni a kistelepüléseket a Fidesz – mondta Kompország című műsorunkban Alpár György vlogger, influenszer, az ormánsági Drávaszerdahely korábbi polgármestere. Beszélt arról is, hogy szerinte a falvak végleg elsorvadnak, nincs közösség, nincs munka, nincsenek programok, az Orbán-kormány ugyanis kivéreztette őket.

A műsorban szóba került az is, hogy: 

- Szerinte ki nyeri a választásokat? 
- Lenne-e még polgármester? 
- Miben tudna segíteni egy Tisza-kormánynak? 
- Hogyan vette meg a Fidesz a falusi polgármestereket?

ÚGY LECSÚSZOTT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN, HOGY AZ ELTE KUTATÓI NEM HITTEK A SZEMÜKNEK

TELEX
Szerzők: KIRÁLY ANDRÁS, NYILAS GERGELY
2026.03.20.


Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021–2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.

„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.

Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […], drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”, és képes arra, hogy „a visszaépülő civil társadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.

Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert

az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.

Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket...

MEGBUKOTT LÁZÁR JÁNOS KASTÉLYPRIVATIZÁCIÓJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.20.


Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt. A két legkomolyabb jelölt, a Mol és a Richter visszalépett a kastélyüzemeltetéstől, mások még tárgyalnak, de a választások előtt mindkét oldalról elég nagy bátorság kellene egy ilyen vagyonátruházás végrehajtásához.


Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ismerte el a HVG kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt, a majki kamalduli remeteséget ugyanis a közeli Oroszlány városa vette át. A másik ingatlan a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, amit a PBE Építő Kft. kapott meg; ennek a cégnek Paár Attila építőipari milliárdos, Tiborcz István egykori üzlettársa a tulajdonosa.

Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.

Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy

a legtöbb nagyvállalatnak semmi szüksége nincs kastélyra, és az idegenforgalmi célú működtetéshez sincs meg náluk a megfelelő szakmai tudás és a személyi állomány.

A Lázár-féle koncepcióban az egykori állami vállalatok helyére a NER-cégek léptek volna, de a program nem látszik sikeresnek. Mint az ÉKM közölte, összesen 21 kérelem érkezett be, a szerződések azonban az említett két kivétellel nem születtek még meg. „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak” – ismerte el a minisztérium.

Sokatmondó, hogy visszalépett az a két cég is, ami – legalábbis financiális szempontból – valóban képes lett volna kastélyt üzemeltetni: a Mol és a Richter. Az előbbi a bajnai, az utóbbi a nádasdladányi kastélyra adott be pályázatot, de mostanra mindkettő elállt a szándékától...