Miközben a gazdaság már kezdett padlót fogni, az Orbán-kormány 2014 óta sok százmilliárd forintot vert el arra, hogy vasbetonból újraépítse a dualizmuskori, historizáló királyi palotanegyedet a budai Várban. Az építkezések még javában zajlanak, de a Magyar-kormány már jelezte, hogy nem költözik a Várba, tehát nem a miniszterelnökség fogja használni a Karmelitát és a hozzá kapcsolódó frissen elkészült egykori Vöröskereszt Székházat. Egyelőre senki sem tudja, mire lesz jó a megannyi, iszonyú pénzekből felhúzott, óriási, vasbeton álkorhű épület.
36 éve van napirenden az ügynökakták kérdése, azaz, hogy mi legyen az államszocialista rendszer titkosszolgálati anyagaival. Az új Tisza-kormány egyik első ígérete ezeknek az iratoknak a teljes közzététele volt, amit ma Ruff Bálint a miniszteri meghallgatásán meg is erősített. De miért kellett erre 36 évet várni, és egyáltalán mik azok az ügyek, amikre fény derülhet a dokumentumokon keresztül?
MAGYAR PÉTER HIVATALOS Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS 2026.05.12.
Ma éjféltől hivatalba lép a rendszerváltó TISZA-kormány.
Holnap 15 órától Ópusztaszeren tartjuk az első kormányülést.
A kihelyezett kormányülés helyszíne egyrészt szimbolikus, másrészt a rendkívüli aszályhelyzet indokolja. A hivatalos ülés előtt vízügyi és agrárszakemberekkel tájékozódunk a jelenlegi helyzetről, majd döntünk a rövidtávon szükséges intézkedésekről és elrendeljük a közép-és hosszútávú vízgazdálkodási megoldások, fejlesztések kidolgozását.
A kormány dönt a minisztériumok és az állami cégek azonnali, teljeskörű átvilágításáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztéséről.
Megkezdjük az Alaptörvény és több fontos jogszabály módosításának megtárgyalását.
A kormány tájékoztatást kér az ország energiaellátásának helyzetéről.
A fentieken túl sok fontos kérdésben döntünk, például a gyermekvédelem területén, vagy épp a korábban titkosított kormányhatározatok és nemzetközi szerződések titkosításának feloldásáról.
A kormányülést követően tájékoztatjuk a nyilvánosságot a döntésekről és a megtárgyalt ügyekről.
A budapesti Balassi Bálint utcában szombat este végig rendőrautók álltak. Ugyanúgy, mint a múltban mindig, amikor a Kossuth téren épp zajlott valami. Ezek az autók valósággal az életem részévé váltak. Tizenhat éven át láttam, amikor harminc, békésen vonuló egyetemista mögött tíz rendőrautó gurult, néhány közülük kamerával a tetején, és hogy a legártatlanabb tüntetéshez is hatalmas rendőri apparátust rendelt ki a rezsim. Mindig zavart a látványuk, nyugtalanító érzéseket keltettek bennem. Másfél évtized után ez a szombat volt az első olyan alkalom, hogy a rendőrökben nem ellenséget láttam, hanem egyszerű alkalmazottakat. Különös érzés volt, egyben felismerés.
Bár kereken egy hónap telt el április 12-e óta, most, a rendőrautók megszokott sora láttán éreztem legtisztábban, hogy az önkényuralom milyen mélyen ivódott belém is, és hogy a Tisza Párt győzelme, vagy még inkább a Fidesz bukása több volt politikai változásnál: szakítás a félelem, a kiszámíthatatlanság valóságával, az eufória, a könnyek és az öröm kirobbanása pedig traumafeldolgozás volt, elindulás kifelé a kisebbrendűségi érzés és az öncenzúra bénító szorításából.
Mostanáig úgy éltünk, mint aki körbe-körbe botorkál a sivatagban, cél és irány nélkül, ráadásként a magyar állam a miniszterelnökön, a kormány tagjain, média és influenszer pribékjein keresztül gondolataink és érzelmeink társbirtokosává is vált. Olyanok voltak, mint a házastársukat méreggel, kis adagokban meggyilkoló férj vagy feleség. Nem eljárni ellenük annak az elismerése volna, hogy igazuk volt, amikor mindent fölforgattak, a saját nevükre írattak, a demokráciából pedig büntetőtelepet csináltak csupán annak az egyetlen célnak a szolgálatában, hogy a szociopata miniszterelnök agya elég szerotonint termeljen.
Íme, C. S. Lewis, nagyhatású, ír teológus pontosan idevágó intelme: „Ha keresed az igazságot, a végén megnyugvást találhatsz; ha nyugalmat keresel, nem lesz se megnyugvás, se igazság”. Pont ebben bíznak a bukottak is, s valahányszor az egyikük megszólal, úgy tesz, mintha fogalma se lenne az igazságról. Még Székesfehérvár polgármestere, a maroknyi, „józanabb”, fideszes közé számító Cser-Palkovics András is úgy beszélt a velük történtekről - az idézőjel azért nála sem fölösleges -, mint aki meghibbant. Nem érti, hogy alakulhatott ki körülöttük ez a mindent elsöprő protest hangulat. Úgy érzi, a Fidesz áldozatává vált valaminek - tehát nem a nép vált az ő áldozatukká -, de majd mindent kivizsgálnak és megtalálják áldozatiságuk okait. Megspórolhatnák ezt, ha megnézik a bankszámláikat és a nevükön lévő ingatlanok számát.
De az amúgy mérsékeltnek, pragmatikusnak, elkötelezett EU-pártinak tartott Navracsics Tibor is játssza a hülyét, holott miniszterelnök-helyettesként és közigazgatási és igazságügyi miniszterként (2010–2014) fő kidolgozója volt az illiberális állam jogi és közigazgatási eltorzításának. És mégis, más fideszesekhez hasonlóan ő is a „középosztály, a polgárság elhanyagolását” nevezte meg bukásuk okának. Megfeledkezett volna saját ténykedéséről, amivel hozzájárult a középosztály megtizedeléséhez? Orbán, a felcsúti dzsentri, még a Norvég Alap 77 milliárdját is veszni hagyta, mert annak szétosztását is egymaga akarta kontrollálni. Az volt a baja, hogy a pénzt civilek, a jövő polgárai kapták volna. Ugyan már, Navracsics is csak egy ebből a züllött brancsból, akik az erkölcsi normáikat képesek voltak leválasztani munkaköri becstelenségeikről.
A polgári Magyarország felettébb sikeres hívószaváról nem épp a hatalmi alávalóság egyik fénylő csillaga mondta, hogy az csupán „politikai termék”? Beválni bevált, de csak bűn született belőle, nem polgár és nemzeti felemelkedés. Bár szétvertek minden intézményt, amelyekben a polgárság kivirágozhatott volna, azért csak tovább hajtogatják, hogy ők, pár ezren lennének a tiszteletre méltó polgárok, a kezükhöz tapadó ezermilliárdokkal, asszonyaik milliós gönceivel, táskáival, a garázsaikban luxus- és sportautókkal, az állam nélkül működésképtelen cégeikkel, lopott pénzekből épített ingatlanbirodalmakkal. Mi meg vagyunk három és félmillióan a bosszúra vágyó, büdös prolik, „jakobinus diktatúrába oltott Lenin-fiúk”. Ezek aligha lesznek jó érvek a bírák előtt.
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk egyaránt jórészt törleszkedésen, alantasnál alantasabb eszközök használatán alapult. Ha viszont nem mondod ki, hogy részt vettél az ország, honfitársaid kirablásában, te is igyekeztél, mint Vidnyánszky, mindenkit eltaposni, márpedig ezt aligha fogod elismerni, akkor muszáj tovább hazudnod, meséket feltálalnod saját magadnak és az ország népének. Az igazságszolgáltatás, az erkölcsi rend helyreállítása azonban nem csak a nemzet számára volna létfontosságú elégtétel a lelki és anyagi veszteségekért, de a bűnök elkövetőit is megakadályozná, hogy átírhassák, fertőtleníthessék saját ocsmány múltjukat.
A vétkesek közül egész biztosan sokan fognak felelni azért, amit tettek, csak azt sajnálom, hogy a világ összes bírája és ügyésze nem volna elég ahhoz, hogy mindenki ellen ítélet szülessen, aki amúgy megérdemelné.
kép: Az autokrácia temetése egy brazil kulturális magazin borítóján.
Magyar Péter elmondása szerint a miniszterelnöki dolgozószobában talált egy nyitva hagyott Bibliát. Nem egyszerűen ottfelejtve: tüchtigen előkészítve, kinyitva, aláhúzva, odakészítve. Mint egy üzenőfüzetet. Mint amikor a sértett gimnazista nem mondja ki hangosan, amit gondol, hanem filctollal aláhúzza a megfelelő mondatot, hogy a másik „véletlenül” észrevegye. Az idézet Dániel könyvéből való, és így hangzik a Revideált Új Fordítás szerint:
„Hadd tudják meg az élők, hogy az emberek királyságán is a Felséges uralkodik: annak adja, akinek akarja, és a legalacsonyabb sorból is trónra emelhet valakit.”
A jelenet önmagában gyönyörű. A Várhegy tetején, történelmi díszletek között, barokk pompában, a hatalom szakrális színházának közepén ott hever egy Biblia, benne gondosan aláhúzva egy mondat. Mintha a Jóisten személyesen post-it cetliken kommunikálna a Karmelitában. Az ember szinte látja maga előtt a jelenetet: az uralkodó kilép az erkélyre, végignéz a városon, majd visszalép az íróasztalhoz, és finoman rámutat a Szentírás megfelelő sorára. Nem üzenetet hagy. Kinyilatkoztatást.
Egy kedves kollégám elküldte nekem Márki-Zay Péter interpretációját, aki szintén értelmezi a fenti bibliai idézetet. Én azonban azt hiszem, hogy az egész jelenet sokkal viccesebb és sokkal tragikusabb annál, mint amit első pillantásra gondolni lehet.
A szöveg ugyanis eredetileg nem magyarul íródott, nem is héberül, hanem arámiul. És a kulcskifejezés ez: שְׁפַל אֲנָשִׁים (sefál anásim)
A kifejezés jelentése nem az, hogy „egyszerű ember”, nem az, hogy „kisember”, nem is az, hogy „nép gyermeke”. Hanem: „az emberek legalantasabbika”, „alábbvaló”, „legalacsonyabb rendű”. A régi Károli-fordítás pontosabban és keményebben adja vissza: „…és az emberek között az alábbvalót emeli fel arra.”
A latin Vulgata még nyersebb: „humillimum hominem” - vagyis: „a legalantasabb embert”.
A modern protestáns fordítás („a legalacsonyabb sorból is trónra emelhet valakit”) már puhít rajta. Elegánsabban hangzik, demokratikusabban, már-már népmeseien. Az eredeti azonban sértő. Lenéző. Rangot, méltóságot, emberi minőséget érintő megvetés van benne.
Vagyis az üzenet teljesen világos volt. Orbán Viktor - vagy valamelyik biblikus udvari lakáj, aki úgy kezeli a Szentírást, mint más a hűtőmágneses motivációs idézeteket - Magyar Pétert akarta „szefál anásimnak” nevezni. Egy alantas figurának. Egy rangon alulinak. Olyannak, akit csak a történelem abszurditása vagy az isteni szeszély emelhetett magasra.
És itt következik az egész történet legszebb része. Mert a Dániel könyvében ez a mondat nem akárkiről hangzik el. Hanem Nabukadneccarról.
Arról a királyról, aki beleszeretett saját hatalmába. Aki palotája tetején állva gyönyörködik önmagában. Aki azt hiszi, hogy a birodalom az ő műve, az ország az ő tulajdona, a történelem az ő személyes életrajza. Arról az uralkodóról, aki úgy néz Babilonra, mint saját dicsőségének építészeti modelljére. És akit ezért az Isten az őrületbe taszít.
A bibliai történetben Nabukadneccar: gőgös, önistenítő, saját nagyságába szerelmes, a hatalmat metafizikai rangra emelő uralkodó, aki már nem kormányozza az országot, hanem birtokolni akarja, és aki végül elveszíti a valóságérzékét.
És itt lesz a komédia tökéletes.
Mert miközben Orbán Magyar Pétert akarta megalázni a Bibliával, valójában önmagát írta bele a történetbe. Ő választotta ki a szereposztást. Ő döntötte el, hogy ki kicsoda ebben a bibliai drámában. És ezzel - anélkül, hogy észrevette volna - saját magát nevezte meg Nabukadneccárnak.
Ez történik, amikor valaki a Bibliát használja, de nem olvassa. Amikor az idézet csak hatalmi kellék. Amikor a Szentírás nem önvizsgálat, hanem politikai cetli. Amikor a szöveg már nem megszólítja az embert, hanem az ember próbálja vele lesújtani a másikat.
Csakhogy a szövegeknek van egy kellemetlen tulajdonságuk: akkor is működnek, ha az olvasójuk nem érti őket. A valóság pedig akkor is létezik, ha valaki történelmi díszletek közé költözik, és onnan lenézve azt képzeli, hogy a magasság tudást is jelent. Nem jelent.
A Várból rá lehet látni Budapestre. A Bibliára nem.
A hatalom egyik legősibb tévedése, hogy a magasból minden kisebbnek látszik — és ezért jelentéktelenebbnek is. Az emberek, az ország, a történelem, a tudás, a nyelv, a vallás, maga a valóság. Aztán egyszer csak kiderül, hogy a kilátás nem azonos a megértéssel.
Mert attól, hogy valaki a Karmelitában ül, még nem tud arámiul. És attól, hogy van Bibliája, még nem biztos, hogy érti is.
A Biblia – a Fidesz-KDNP érája alatt nem először - jelentősen visszanyalt.
2024. február 2-án jelent meg az a cikkünk, ami először számolt be arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak.
A kegyelmi ügy megváltoztatta a dolgok menetét ebben az országban. Az első cikk alapját képező információ egy kúriai határozatból derült ki, amelyet egy vidéki ügyvéd vett észre és ő küldte el a sajtónak. Ez az ügyvéd pár héttel Novák Katalin lemondása után egy Facebook-oldalt is indított Vidéki prókátor néven, amely népszerű lett, 63 ezer követője van. Eddig azonban a nyilvánosságban nem fedte fel az ügyvéd a valós személyazonosságát.
Hétfőn aztán egy posztban bemutatkozott. Íme az első interjú Fülöp Botonddal.
A Tisza költségvetési mozgástere szűk, de az EU-s pénzek és az Orbán-kormány hatalomba tartására költött összegek felszabadulása számottevően növelheti ezt. Hogyan lenne érdemes áthangolni a gazdaságpolitika fókuszát a növekedés beindításához? Mennyire lenne célszerű bevezetni az eurót? Többek között ezekről szól a Magyarország jövő időben új adása, amelyben az Egyensúly Intézet vezetői, Boros Tamás és Filippov Gábor mellett Szabó Balázs, a Hold vezérigazgatója lesz a vendégünk.
00:00 Első rész Szabó Balázzsal: az elszámoltatás jelentősége és a költségvetés helyzete
Az orosz–ukrán háború humanitárius és gazdasági hatásaira hivatkozva 1449 napja bevezetett veszélyhelyzet holnap véget ér. Valójában valamilyen veszélyhelyzet 2020. március 11., a járvány óta gyakorlatilag folyamatosan fennállt, először a coviddal, aztán a migrációval, végül a háborúval indokolva. Hat éven át minden félévben automatikusan meghosszabbították. Hat évig rendeletekkel kormányoztak, parlamenti vita nélkül, demokratikus kontroll nélkül. Hat évig az volt az üzenet, rendkívüli időket élünk, és rendkívüli időkben nem kérdezünk, hanem engedelmeskedünk.
Mára a ner egyik legnagyobb hazugsága is lelepleződött, amelyre két választási kampányt is építettek. Négy évvel ezelőtt még sikeresen: a "háborúba visz a baloldal" szlogen működött, mert az emberek valóban féltek. Idén már nem is volt más mondanivalójuk, mint a háború, ismételve, egyre hisztérikusabban. De nem jött be, mert a félelem (és a fidesz) szavatossága lejárt.
Nos, nem hogy háború nincs, a rendeleti kormányzásra okot adó háborús vészhelyzetnek is vége. Az új parlament egyik első törvényeként szüntette meg. Nem hosszabbították meg, nem cserélték le másik indokra, nem találtak ki újabb fenyegetést. Egyszerűen véget vetettek neki. Ez önmagában történelmi pillanat, hat év után visszatértünk a normális jogrendbe.
Van olyan fideszes ismerősöm, aki még mindig arról oszt meg kamu híreket, hogy Szíjjártó lemosta egy vitában Vujity Tvrtkót, többmilliós a videó nézettsége. Még mindig inkább abban az álvalóságban él, amit a ner-propaganda épített ki, mintsem átlépne egy szabad világba, ahol már a háborús vészhelyzetnek is vége. Ahol kiderült, hogy nem lett ezer forintos benzin, nem vonultak be a migránsok, és nem küldték el a gyerekeinket háborúba, hiába mondták négy éven át, minden plakátról, minden reklámban, minden adásban.
De várjuk vissza őt is. Lenne helye, és dolga is akadna. Lesz munka bőven eltakarítani az elmúlt tizenhat év mocskait.
Ki robbantotta ki valójában a kegyelmi botrányt, amely végül a NER bukásához vezetett? Előállt a „Vidéki prokátor”, Fülöp Botond, aki elsőként vette észre a kegyelmi döntést – Szabó Tímeával pedig arról beszélgetünk, hogyan vezethetett egyetlen figyelmes állampolgári tett Orbán Viktor rendszerének megrendüléséhez.
Szóba kerül a Fidesz luxizása, Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea párizsi táskavásárlása, Sulyok Tamás szerepe, Orbán távolmaradása Magyar Péter beiktatásáról, valamint az is, hogy képes lehet-e az új kormány valóban szolgálni az országot uralkodás helyett.
Magyar Péter kormányának tagjai esküt tettek a parlamentben, ezzel hivatalosan is lejárt Orbán Viktor ötödik kormányának megbízatása, és elkezdi a munkát a következő kabinet. Élőben kapcsoltuk a parlamentet, a stúdióban pedig a Telex újságírói elemezték az elmúlt napok legfontosabb történéseit és azt, hogy mit tudtunk meg a friss miniszterekről.
Az adásban megszólaló telexes újságírók: Nyilas Gergely, Márton Balázs, Madzin Emília, Király András, Mizsur András, Halász Nikolett, Joób Sándor, Cseke Balázs.
Élőben jelentkezünk az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottságának üléséről, ahol kinevezése előtt meghallgatják Kármán András miniszterjelöltet.
Élőben jelentkezünk az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának üléséről, ahol kinevezése előtt meghallgatják Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterjelöltet.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.12.
Kedden folytatódik a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság ülésén Görög Márta, a Tisza igazságügyi miniszterjelöltje fog beszámolni terveiről, és válaszol a bizottság kérdéseire is.
Így néz ki a Rogán Antal gyűlöletpápa eddig eltitkolt minisztériumi épülete belülről. A 100 milliárdos beruházás a ti pénzeteken készült a gazdasági válság és az Európa-rekorder pénzromlás idején.
Még jó, hogy Rogán Antal “parasztgyerek és ezért nem tudott urizálni”. Mi lett volna, ha tudott volna?
A következő videónk nemsokára a még ennél is megdöbbentőbb Belügyminisztériumból következik…
Élőben jelentkeztünk a Parlamentből, ahol Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása zajlott a Szociális Bizottságban.
Folytatódik a parlamenti nagyüzem: a Tisza miniszterjelöltjei egymás után számolnak be terveikről a parlamenti bizottságoknak. Ma is élőben követjük az eseményeket a helyszínen, a stúdióban pedig Dull Szabolccsal elemzünk.
CÉLEGYENES / MAGYAR HANG Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2026.05.11.
Magyar Péter elmondta első miniszterelnöki beszédét, Sulyok Tamást szemtől szemben szólította fel lemondásra. De az államfő vajon mit gondol? – erre a témára szavaztak legtöbben az olvasóink közül, így ezzel kezdtük a műsort. Amelyben szóba került természetesen a Kossuth téri népünnepély is, de mi jön ezután? Erről is van véleményük vendégeinknek, ahogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról is. Mit várhatunk? Őrizetbe vettek egy korábbi fideszes országgyűlési képviselőt, mi jön még? De Orbán Viktor sem maradt ki, miután igeforrásának nevezete a Vadhajtásokat. Miért tett ilyet? Akik pedig mindezeket átbeszélték: Lampé Ágnes, Egri Viktor és vendégünk: Tóta W. Árpád.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.11.
Hétfőn a miniszterjelölti meghallgatásokkal indult a munka az új Országgyűlésben. Az Egészségügyi bizottság a 16 év után újra önálló minisztériumot kapó egészségügyi tárca leendő vezetőjét, Hegedűs Zsoltot hallgatta meg.
Az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottsága előtt foglalta össze Tarr Zoltán leendő miniszterként, milyen súlyos sebeket próbál a Tisza-kormány begyógyítani a teljes Kárpát-medencei magyarság testén, valamint azt is, hogyan mérgezte meg a Fidesz a közéletet és a nemzettudatot. Magyar Péter kormányának társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje átvilágítást és új szemléletmódot ígért a jövőben. A Fidesz-KDNP részéről Nacsa Lőrinc képviselő állt bele a vitába, szerinte az Orbán-kormány nem volt olyan rossz, voltak eredményei.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.11.
A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is - mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.11.
Hétfőn megkezdődtek a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatásai. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága előtt elmondta: A Tisza-kormány nem küld katonákat sem Csádba, sem az orosz-ukrán háborúba, és nem állítják vissza a sorkatonaságot.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2026.05.11.
Lendvai András ügyvéd szerint az Orbán-kormány által a NER-oligarchákhoz juttatott állami vagyont nem elsősorban büntetőeljárásokkal, hanem polgári peres úton lehetne visszaszerezni. A Reggeli gyorsban arról beszélt: a büntetőügyek lassúak és nehezen bizonyíthatók, miközben a közpénzből felépült "politikai tulajdon" esetében hatékonyabb lehet egy olyan rendszer, ahol a NER-es milliárdosoknak kellene igazolniuk, hogy vagyonuk valóban piaci alapon keletkezett. Az ügyvéd hangsúlyozta: nem statáriális államosításról van szó, hanem a közvagyon helyreállításáról, jogállami keretek között, bírói kontrollal és tisztességes eljárásokkal. Mint mondta, ehhez mintát adhat az angol UWO-rendszer, amely a megmagyarázhatatlan eredetű vagyonok vizsgálatára épül. Az ügyvéd is kiemelte, hogy nem számít, hogy a cégek "lepapírozva" működtek, az eredendő bűnt kell vizsgálni: azt, hogy az állami források elvesztették közvagyon jellegüket és azok politikai, hatalmi célokat szolgáltak.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.11.
Hétfőn megkezdődtek a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatásai. Ezen Lannert Judit az oktatási tárca várományosa azt ígérte, rehabilitálják a kirúgott tanárokat és helyreállítják a sztrájkjogot az oktatásban, illetve hogy munkája során gyermekközpontúságra, adat vezérelt szakmapolitikára és partnerségre fog törekedni. Azt is mondta, felülvizsgálják a Nemzeti alaptantervet.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.11.
Hétfőn megkezdődtek a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatásai. Az oktatási bizottság ülésén, Tanács Zoltán, a Tisza tudományos és technológiai miniszterjelöltje arról beszélt, a közoktatás jelenleg a Kréta-korban él, ezen szeretnének változtatni. Tanács úgy látja a digitalizáció lényege, hogy csökkentsük a tanárok terhét.
Az Országházban évtizedek óta nem folyt valódi bizottsági vita, a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása puszta formalitássá degradálódott, a kormánypárti többség automatikusan mindenkit támogatott, akit a miniszterelnök jelölt. Ez várhatóan a tiszás jelöltekkel sem lesz másképp, a kérdés inkább az, hogy kapnak-e valódi kérdéseket, és ha igen, hajlandók-e a leendő kormánytagok érdemben válaszolni.
„Iszonyú teher az ember vállán tíz év után összehozni ezt a minisztériumot, azokat, akik különböző minisztériumokban dolgoztak eddig. Szerettem volna, ha a minisztérium neve is üzenetet hordozna. A lelkiismerete kell, hogy legyen ez a tárca a többi tárcának. Nem lehet, hogy ne működjön vele együtt a többi” – kezdte Gajdos László programjának ismertetését az élő környezetért felelős bizottság hétfői miniszterjelölti meghallgatásán.
A minisztérium elnevezéséhez Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet. Gajdos azt mondta a névvel deklarálják, hogy nemcsak egyszerűen védik a környezetet. Szerinte az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapja annak, hogy mennyit termel egy ország. Az élő környezet politikája szerinte jövővédelem is, ebben a fiatalokra és a környezeti nevelésre építeni. A nevelés hatékonyságára az állatkerti igazgatóságából hozott fel példát, sikerült elérnie, hogy a fókák medencéjébe ne dobjanak pénzt az emberek.
Gajdos szerint az Orbán-kormány az elszalasztott lehetőségek 15 éve volt, leépült a minisztérium, ami fájdalmas és nehezen pótolható dolog. Felemlítette, hogy felelőtlenül felgyorsították a környezetvédelmi engedélyezést, ignorálták a civileket. Ő jobban adna a szavukra, még ha ez le is lassítja a folyamatokat. „Kicsit strapás dolog, ez tény, de nagyon hiszek a párbeszédben.”
Gajdos elárulta, hogy Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülete szóvivőjét kérte fel a minisztériumi szóvivői feladat elvégzésére. Bízik benne, hogy figyelni fognak rá.
„Ami jó, az marad, nincs okunk a jól bevált dolgokon változtatni” – válaszolt Gajdos Koncz Zsófiának, aki az iránt érdeklődött, hogy mi lesz az olyan programokkal, mint a Te szedd! szemétszedési akció, vagy más környezeti nevelési programok...
A zene az emberi kultúra egyik legkülönösebb teljesítménye: érzéki formává rendezett idő. Tárgyként nem birtokolható, mégis képes embereket közös tapasztalatba vonni. A hang megszólal, elmúlik, s éppen ebben az elmúlásban teremti meg azt, ami a zsarnokság számára a legveszélyesebb: az együttlét tudatát. A zene ritmust ad a testnek, fegyelmet az indulatnak, formát a félelemnek, közös időt a szétszórt és megfélemlített embereknek. Ezért a zene nem csupán művészet, hanem antropológiai és politikai erő: egy közösség akkor is képes általa önmagára találni, amikor jogait, nevét, hazáját, nyelvét vagy méltóságát már elvették tőle.
A zsarnokság és az embertelenség mindig a hangot akarja elvenni először. A diktatúra szereti a csendet: a hallgató várost, a suttogó családot, az elnémított áldozatot, a félelemből lehalkított lelkiismeretet. A közös ének ezért veszélyes. Aki énekel, az már nem pusztán túlél. Aki együtt énekel másokkal, az közösséget alapít. A közösség pedig minden embertelenség legősibb ellensége.
A nyugati képzelet legkorábbi nagy zenésze Orpheusz. Törvényhozói, hadvezéri vagy bírói hatalom nélkül is engedelmeskednek neki állatok, kövek, fák, sőt egy pillanatra az alvilág urai is. Orpheusz mítosza azt mondja ki, hogy a zene a vad erők megszelídítésének művészete: az ember a hangban lesz több puszta ösztönnél. A lant itt a civilizáció első jelképe: a forma győzelme a nyers erő fölött.
A hamelni patkányfogó legendájában a sípos zenéje elűzi a városból a patkányokat, vagyis megszabadítja a közösséget a fertőzéstől, a romlástól, a fenyegető pusztítástól.
A bibliai hagyományban Dávid hárfája Saul előtt a zene gyógyító és démonűző erejének talán legtisztább képe. Saul királyt rossz szellem gyötri; Dávid játszani kezd, s a király megkönnyebbül. A hárfa itt nem udvari szórakoztatás, hanem a széthulló lélek rendbe hívása: a hangzat elűzi a belső sötétséget, a gonosz zaklatottságot, az embert önmaga ellen fordító rémületet.
A klasszikus zene történetében Beethoven Fideliója a szabadság egyik legnagyobb operai példázata. A titkos börtön, a politikai fogoly, a hatalommal visszaélő Pizarro világa ellen a mű nem bosszúval, hanem felszabadítással válaszol. A Foglyok kórusa a napfény első lélegzetvétele: a börtönből kilépő ember még alig szabad, de már hallhatóvá válik benne az emberi méltóság.
Verdi Nabuccójának „Va, pensiero” kórusa a babiloni fogságban élő zsidók honvágyát szólaltatja meg. A Risorgimento emlékezetében ez a fogságban énekelt zsidó kórus az idegen uralom alatt élő Itália hangjává vált. A dallam lényege éppen ez: a száműzött nép nemcsak földjét veszíti el, hanem önazonosságát is veszélyben érzi; az ének visszaadja neki a közös emlékezés jogát.
Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája a zene humanista utópiája: az emberiség testvériségének hangzó képe. 1989 karácsonyán, a berlini fal leomlása után Leonard Bernstein Berlinben úgy vezényelte a művet, hogy a „Freude” helyére szimbolikusan a „Freiheit” került: öröm helyett szabadság. A gesztus pontos volt: a történelem abban a pillanatban nem egyszerűen ünnepelni akart, hanem nevet akart adni annak, ami történt. Sosztakovics VII., „Leningrádi” szimfóniája a zene ostrom alatti hőstette. 1942. augusztus 9-én, a náci blokád alatt, éhező muzsikusok játszották el Leningrádban; a koncertet hangszórókon át a német vonalak felé is közvetítették. Egy város, amelyet halálra szántak, szimfóniával válaszolt. A zene itt a város önarcképe lett: még élünk, még formát adunk a szenvedésnek, még nem lettünk puszta romhalmaz.
Verdi Requiemje Terezínben a klasszikus zene egyik legmegrendítőbb erkölcsi pillanata. Rafael Schächter vezetésével zsidó foglyok tanulták be és adták elő a halotti misét a koncentrációs táborban: a Defiant Requiem – Dacos vagy Ellenálló Gyászmise – hagyománya szerint egyetlen becsempészett kottából, újra meg újra, miközben az énekkar tagjait deportálták, s helyükre új rabokat kellett betanítani. A Dies irae itt nem az áldozatok fölött szólt, hanem a gyilkosok fölött: a végső ítélet zenéje vádként hangzott fel azok szájából, akiket már elnémításra ítéltek.
Messiaen Kvartett az idők végezetére című műve 1941 januárjában német hadifogolytáborban szólalt meg először. Klarinét, hegedű, cselló és zongora: éppen azok a hangszerek, amelyek a fogságban rendelkezésre álltak. A mű címe apokaliptikus, zenéje mégis a belső szabadság tanúságtétele: a tábor parancsokból, várakozásból és kiszolgáltatottságból álló rendjével szemben egy olyan szellemi rendet hoz létre, amelyet a fogvatartó hatalom nem tud birtokba venni.
Britten War Requiemje a háborús halottak gyászmiséje, de közben a háborús retorika nagy leleplezése is: a latin requiem emelkedett liturgikus szövege Wilfred Owen első világháborús verseivel ütközik, s így a mű nem engedi, hogy a pusztítást hősi pátosszal fedjék el. A Coventry romjai között megszólaló mű a gyász, az emlékezés és a megbékélés közösségét teremti meg: a zene itt a háború embertelenségével szemben az el nem hazudott emberi szenvedés méltóságát védi.
Poulenc Figure humaine-ja a megszállt Franciaország szabadságéneke. Paul Éluard verseire írt a cappella kórusmű, amelynek végén a „Liberté” szó szinte az emberi hangból épített zászlóvá válik. Hangszer sincs mögötte: csak a megsokszorozott emberi hang, amely a terror idején kimondja azt a szót, amelyet a terror legszívesebben betiltana.
Händel Judas Maccabaeus című oratóriumában a közösség kórusban válik történelmi alannyá. A makkabeus történet a megszentségtelenített szentély, az elnyomás és a felszabadulás története; Händelnél a nép a gyász, a remény, a harc és hála hangja. A híres győzelmi kórus azért hat, mert a diadal mögött ott van a közösség megőrzött hite. Haydn háborús miséi, köztük a Missa in tempore belli és a Nelson-mise, a történelmi fenyegetettség közegében megszólaló liturgikus rend példái. A napóleoni háborúk kora érzékelhető bennük, de Haydn nem közvetlen történelmi kommentárt ír, hanem a könyörgés, a közösségi tartás és a klasszikus forma nyelvén válaszol a bizonytalanságra. A zene itt menedék: nem kilépés a történelemből, hanem annak fegyelmezett, liturgikus értelmezése.
Mozart Don Giovannijában a „Viva la libertà” első pillantásra könnyed ünnepi felkiáltás, valójában azonban ironikus és sokértelmű pillanat: Don Giovanni a „szabadság” nevében saját gátlástalanságát ünnepli, miközben a többiek számára ugyanez a szó a társadalmi és erkölcsi rend helyreállításának ígéretét is hordozza. Mozart zsenialitása éppen abban áll, hogy ugyanaz a zenei gesztus egyszerre szólaltatja meg a szabadság mámorát és a szabadságra hivatkozó önkény gyanúját.
Bach passiói a zene erkölcsi önvizsgálatának csúcsai. A Máté- és János-passió nem kívülre mutogat, nem olcsó ellenségképet gyárt, hanem bevonja a hallgatót az árulás, gyávaság, ítélethozatal, szenvedés történetébe. A passió közössége nem azzal válik emberivé, hogy másokra kiáltja a bűnt, hanem azzal, hogy saját felelősségének hangját is meghallja.
A klasszikus zenei példák után azok a történeti esetek következnek, amikor egy dallam közvetlen közösségszervező erővé vált.
La Marseillaise a forradalmi nép hangja. Harci ének, amely a zsarnokság elleni összefogás zenéje lett, s a szabadság ügyét közös, könnyen felismerhető dallammá formálta. Történeti ereje abban áll, hogy a népet nem elvont politikai fogalomként, hanem megszólaló közösségként jeleníti meg.
A német megszállás alatti dán alsang, a közös tömeges éneklés gyakorlata, a megszállt ország lelki önvédelmévé vált. A félelem kordában tartását, a nemzeti önérzet megőrzését és a közösségi összetartozás nyilvános kifejezését szolgálta. A közös ének azt üzente: a megszálló birtokolhat utcákat és intézményeket, a közösség belső rendjét azonban nem veheti birtokba.
A balti „Singing Revolution” – Észtország, Lettország és Litvánia éneklő forradalma – a 20. század egyik legtisztább bizonyítéka arra, hogy a dal történelmi erővé válhat. A szovjet uralommal szemben tömegek énekeltek nemzeti dalokat, himnuszokat, kórusműveket; a közös ének a függetlenség nyelvévé vált. A fegyvertelen hangból politikai akarat lett. Grândola, Vila Morena Portugáliában a Salazar–Caetano-féle autoriter-korporatív diktatúra végét jelző dal lett. 1974. április 25-én rádiós megszólalása a szegfűs forradalom egyik jeladó aktusa volt, s a testvériségről szóló egyszerű dallam a diktatúrából kilépő közösség politikai önismeretévé vált. Különös ereje abban áll, hogy a szabadság pillanatát nem diadalmi hangon, hanem a közös méltóság nyelvén szólaltatta meg.
Die Moorsoldaten, vagy angolul Peat Bog Soldiers, náci koncentrációs táborban született fogolydal. A börgermoori foglyok éneke később a náciellenes ellenállás nemzetközi dalává vált. Kevés megrendítőbb kép van ennél: emberek, akiktől el akarták venni nevüket, szabadságukat és jövőjüket, énekkel őrizték meg azt a maradék teret, ahol még emberek maradhattak.
És most érkezünk meg a tegnapi magyar pillanathoz.
2026. május 9-én a Parlamentben sükösdi tamburás gyerekek játszották el a cigány himnuszt, a „Zöld az erdő, zöld a hegy is” kezdetű dalt és a „Tavaszi szél vizet áraszt” című népdalt. A Mi Hazánk előre kifogásolta az uniós és cigány himnusz, valamint a Tavaszi szél elhangzását; a párt politikusa ezt a Himnusz „lealacsonyításának” nevezte, majd a frakció kivonult az ülésteremből.
Ez a pillanat váratlanul pontosan illeszkedik a nagy zenetörténeti sorba. A gyerekek nem léptek Beethoven, Verdi vagy Bach helyére, csupán ugyanaz történt kicsiben, ami a zene nagy felszabadító pillanataiban újra és újra megtörténik: a dallam erkölcsi teret nyitott, és ebben a térben a gyűlölet egyszer csak nem tudott bent maradni.
A Parlament ülésterme a törvényhozás helye, a nemzet egészének háza. Amikor ott roma és nem roma gyerekek tamburáznak, amikor megszólal a „Zöld az erdő”, majd a „Tavaszi szél”, akkor több történik ünnepi műsorszámnál és protokolláris díszítésnél. Akkor egy ország hallja meg saját eltagadott hangját. A cigány dallam, a magyar népdal, a gyerekek jelenléte és a törvényhozás tere egyetlen képpé áll össze: a haza nem a kirekesztés birtoklevele, hanem a közös hang lehetősége.
És ekkor kotródott ki a teremből az a hat ember, akiknek nevét nem is érdemes megjegyezni. A jelenet groteszk és felemelő egyszerre. Groteszk, mert felnőtt politikusok, a törvényhozás tagjai, a népképviselet fizetett szereplői nem bírták elviselni, hogy gyerekek zenélnek. Felemelő, mert a gyerekeknek semmit sem kellett mondaniuk. Antifasiszta szeminárium, történelmi hivatkozás és önigazolás nélkül játszottak. A dallam elvégezte helyettük azt, amit néha a legpontosabb érvelés sem tud: láthatóvá tette, ki hová tartozik.
Ebben van a zene felszabadító erejének titka. Érvelés helyett leleplez, perbeszéd helyett ítéletet mond, kényszer nélkül is képes olyan erkölcsi teret teremteni, amelyben a rossz olykor önként távozik. Dávid hárfája elűzte Saul rossz szellemét; Orpheusz lantja megszelídítette a vadat; Verdi kórusa hazát adott a száműzött emlékezetnek; Beethoven szabadsággá változtatta az örömöt; Sosztakovics szimfóniája ostrom alatt tartotta életben a várost; Messiaen kvartettje a fogság idejével szemben a belső szabadság rendjét szólaltatta meg; a baltiak énekelve szerezték vissza történelmüket; a portugálok dallal adtak jelet a diktatúra végének.
Tegnap pedig néhány sükösdi gyerek tamburával lépett be ebbe a hosszú történetbe. A dallam megszólalt, a gyűlölet felállt, és kimasírozott.
Egykori és jelenlegi közmédiás dolgozók mesélnek arról, hogyan zajlott a politikai befolyásolás az elmúlt 16 évben. A kérdezés megtiltása, hazugságok, orosz propaganda, politikai komisszárok.
Lelkiismereti kérdésekről is kérdeztük őket: van, aki elindult a szembenézés útján, szerinte bocsánatkérés kell, hogy a megtisztulás elinduljon. Más viszont felmenti magát, úgy véli, ha ő nem csinálja meg ezt a munkát, találnak a helyére mást. Van, aki azóta pszichológusként dolgozik, és terápiákon tapasztalta már, mekkora pusztítást okoz, ha a közmédia hazug propagandát terjeszt.
És még mindig nem esett ki minden csontváz a szekrényből. Ha a közmédia egykori vagy jelenlegi dolgozójaként vannak közérdekű információid arról, hogyan zajlott a politikai befolyásolás, vagy ráláttál gyanús pénzmozgásokra, írj nekünk a szerkesztoseg@partizan.hu címre!
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.05.11.
Vajon gazdasági sikertörténet volt a Fidesz 16 éve, vagy éppen ez az időszak vitte válságközeli állapotba Magyarországot? Veres János volt pénzügyminiszter szerint a nagy makrogazdasági mutatók egyértelműen jelzik: az ország adóssága nőtt, az infláció kiugró volt, a gazdasági növekedés gyenge, a fogyasztási mutatókban pedig Magyarország az EU végére csúszott.
A beszélgetésben szóba kerül, hogy a választási vereségben milyen szerepe volt a gazdasági elégedetlenségnek, a korrupciónak, az állami szolgáltatások romlásának és annak, hogy a fiatal generáció látványosan szembefordult a Fidesszel. Veres János szerint a Tisza győzelme mögött egy széles népfrontszerű társadalmi mozgás állt, miközben a baloldali szavazók jelentős része is ide sorolt be.
Arról is beszélgetünk, lehet-e még Orbán Viktornak meghatározó szerepe a magyar politikában, képes lehet-e a Fidesz megújulni, és szükség lesz-e új baloldali politikai ajánlatra a következő években.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.11.
Hétfő megkezdődik a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A gazdasági és energetikai bizottság ülésén, Kapitány István, a Tisza gazdasági és energetikai miniszterjelöltje, reggel 8 órától számol be terveiről.
„Rákból gyógyulunk fel. Második születésnapunkat ünnepeljük. Ilyenkor szoktuk megfogadni az életmódváltást. Lássuk, képes-e erre egy egész nemzet." (TótaW)
A daganat eltávolítása nem a gyógyulás vége, hanem az eleje. Utána jön a kontroll, az életmódváltás, a szembenézés azzal, hogyan jutottunk ide. Mi volt a jel, amit nem vettünk észre, mikor kezdtünk rosszabbul élni, és mit kell másképp csinálni, hogy soha ne térjen vissza.
Magyarország tegnap ünnepelte a második születésnapját. A második születésnap nem ünnep, hanem ígéret. Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében olyat tett, amit előtte ebben a teremben senki. Bocsánatot kért. A bicskei áldozatoktól, a Szőlő utcai áldozatoktól, a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. Azt üzente nekik, nincsenek egyedül, az állam mostantól nem fordítja el a fejét. Bocsánatot kért mindenkitől, akit a ner üldözött, bíráktól, civilektől, művészektől, újságíróktól.
Nem neki kellett volna, de ő megtette. Ez nem retorikai fogás volt. Ez a szembenézés aktusa. A miniszterelnök kimondta, hogy nincs újrakezdés megbékélés nélkül, nincs megbékélés igazságtétel nélkül, nincs igazságtétel szembenézés nélkül. Ez egy logikai lánc, amelyben a sorrend nem véletlen. Nem azzal kell kezdeni, hogy megölelünk mindenkit. Azzal kell kezdeni, hogy kimondjuk, mi történt. Hogy az állam bántott. Hogy gyerekeket hagyott magukra. Hogy egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg mesterséges félelemkeltéssel.
A fideszes képviselőknek csöndben végig kellett hallgatniuk. Ez is a szembenézés része, nem a megalázásé. Nem bosszú, ha valakinek elmondják, mit tett, és nem válaszolhat rá azzal, hogy a média hazudik. Vagy hogy Boldog Karácsonyt. A volt miniszterelnök 36 év hagyományát felrúgva búcsúbeszéd nélkül távozott, el sem ment utódja megválasztására. A vesztes nem képes a szembenézésre.
Az ország valódi ereje nem a mandátumszámban mérhető, mondta Magyar, hanem abban, hogyan bánunk a legelesettebbekkel. Egy roma gyerekzenekar játszott a parlamentben. Nem szimbolikus gesztus volt, de ha az is, akkor pontosan az a fajta szimbólum, amelyik nem díszlet, hanem irány.
De a szembenézés nem csak a politikusok dolga. Mi is részt vettünk abban a tizenhat évben, hallgattunk, amikor beszélni kellett volna, elfordítottuk a fejünket, amikor a szomszédunk bajba került. A rákból nem csak a daganatot kell kioperálni, hanem az életmódot is meg kell változtatni. Ez a mi részünk az új Magyarország felépítésében.
Tegnap este százezren álltak a Kossuth téren. Megmutathatjuk majd a gyerekeinknek, hogy ilyen volt a szabad Magyarország első napja. De csak akkor, ha holnap is emlékszünk rá, mit fogadtunk meg.
MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE Riporter: LÁSZLÓ ÁGNES 2026.05.08.
Bárándy Péter. Ügyvéd, aki a büntetőjogra specializálódott. A politikával 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaikor került kapcsolatba. A Medgyessy-kormányban igazságügyi miniszter volt. A jogállamiság, az alapjogok tiszteletben tartása a vesszőparipája.
2021-ben az egyik társszerzője volt a Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! című vitairatnak, amely útmutatást adhatott volna az ellenzéknek a 2022-es választásra való felkészüléshez az ellenzéknek. Ami nem sikerült akkor, az most maga a valóság a Tisza Pártnak köszönhetően. Sok mindenről fogom kérdezni! Mióta áll kapcsolatban Magyar Péterrel és milyen témakörökben tudott neki segíteni?
Két évvel ezelőtt azt mondta, hogy a demokrácia visszaépítésének három gátja van: a jelenlegi Alkotmány, a kétharmados törvények és az ellensúlyt biztosító intézmények. Lát-e esélyt ma arra, hogy ezeket a gátakat meg lehet szüntetni? Vajon a 2021-es vitairat most már segítő eszköz lehet a változáshoz?
Mi a véleménye a vagyonok kimentésről, amelyek óriási ütemben zajlanak? Meg lehet ezt állítani? Vissza lehet ezt fordítani? Lát-e esélyt a rendkívüli jogállapot megszüntetésére, a tisztességes elszámoltatásra, a törvények közötti felelősségre vonásra, a korrupciós úton szerzett vagyonok visszavételére, az alkotmányos bíráskodás átfogó reformjára, az ügyészség reformjára, a titkosszolgálatok radikális reformjára, és a médiaszabadság biztosítására?
JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2026.05.10.
Ne haragudj, kicsit túlpörögtem örömömben. Elkápráztatott a gondolat, hogy Magyar Péter most még úgy miniszterelnök, hogy közben a fideszes miniszterek vannak pozícióban. Elmondom az ötleteimet, hogy mit tennék a helyében például Nagy Mártonnal. Jó, ne vegyél komolyan, mondom, hogy kicsit túlpörögtem örömömben. :)
Valójában azonban bemutatom neked a felálló Tisza-kormány minden miniszterét, és azt is, hogy milyen feladat vár rájuk.
Ugyanakkor itt is felhívom a figyelmedet: türelem, türelem, türelem!
-----------
00:00:00 Új Országgyűlés, új miniszterelnök, új korszak Magyarországon
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN Szerző: PITZ DÁNIEL 2026.05.10.
A résztvevőket kérdeztük Magyar Péter rendszerváltó népünnepélyén. Arra voltunk kíváncsiak, hogy: Hogyan élték meg az elmúlt 16-évet, mit várnak a Tisza-kormánytól és hogyan érezték magukat itt a Kossuth téren.
