DELLA / 24.HU PODCAST Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2026.11.12.
Nincs, vagy nem lehet elérni – egyre több helyről hall ilyen panaszokat az országban Bod Péter Ákos volt ipari miniszter. Aki a hasát fogta a röhögéstől Matolcsy György csúcsminiszteri kinevezésekor.
1. Az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti politikai, gazdasági és együttműködési stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/935. szám)
(Kormány - külügyminiszter) (A HHSZ 102. § (6) bekezdése szerinti döntés és lehetőség szerint a részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján)
VÁLASZ PODCAST Műsorvezető: STUMPF ANDRÁS 2026.11.12.
Hétfőn volt fél éve, hogy Magyar Péter miniszterelnökké választotta az Országgyűlés. De vajon a hivatalát a rendszerváltás ígéretével átvevő kormányfő mit intézett hat hónap alatt? Amit látunk, az épp egy rendszerváltás, vagy az még mindig csak ígérete? A Válasz Podcast friss adásában azt kutatjuk: előrébb vagyunk-e az olyan kampányígéretek teljesülése után, amilyen az aktanyilvánosságé volt? Vagy hogy van-e rendszerváltás az orosz befolyás dimenziójában? Hát a kulturális életben? Aztán: Baka András köztársasági elnöknek van igaza azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon vértelen forradalom zajlik épp, vagy Török Gábor elemzőnek, aki szerint még csak rendszerváltás sem történt? Orbán Áron előállítása azt jelenti, hogy Viktor bátyja nyaka körül is szorul a hurok? Félévértékelő Ablonczy Bálint, Zsuppán András és Stumpf András előadásában.
Nem szeretnék most Orbán Viktor családtagja lenni. Lehet, hogy hagyta őket lopni és meggazdagodni, de amikor baj van, kizárólag saját magára koncentrál. Nincs benne semmilyen emberi szolidaritás, mindenkit kidobál a száguldó buszból – mondja a Kultúrtájban Stefano Bottoni, aki hangsúlyozza, nem ujjong a letartóztatások miatt: „szomorú vagyok, hogy ilyen gyenge minőségű emberek uralkodtak rajtunk”. A történész szerint Magyar Péter reálisan számolt: nagyjából 2-3000 ember kerülhet majd börtönbe a NER bűnei miatt. – Sokakat talán meglep az elszámoltatás tempója, én azt kapom, amit vártam – fogalmaz Stefano Bottoni, akivel az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is beszélgettünk, ahogy Orbán Viktor állítólagos beszervezéséről, és a Moszkvában őrzött terhelő bizonyítékok legendájáról is. – Tudnunk kell, hogy milyen világban élünk, nincs megtisztulási folyamat, ha nem ismerjük meg Orbán Viktor múltját, ha nem derül ki, hogy valóban zsarolták-e valamivel. Ez mára sajnos nemzetbiztonsági kockázattá vált.
A műsorban szó volt arról is, hogy:
• Hogyan hagyta cserben a Fideszt Orbán Viktor?
• Miért „dobja ki a száguldó buszból” a saját családtagjait is?
• Mitől törhetnek meg a NER letartóztatott kiszolgálói?
• Reális, hogy 2-3 ezer ember mehet börtönbe az elszámoltatás során?
• Miért kellene aggódnia Magyar Péternek a Tisza Párt támogatottsága miatt?
• Mivel szolgálhatná a demokratikus Magyarországot Magyar Péter?
• Létezik-e kompromittáló anyag Orbán Viktorról Moszkvában?
• Miért utazott Moszkvába Simicska Lajos és Nyerges Zsolt 2010-ben?
• Hogyan jellemezte a korábbi miniszterelnököt az állambiztonság?
• Mire jók a most nyilvánosságra került ügynökakták, és hogyan kell értelmeznünk az adatokat?
• Mi hiányzik leginkább az aktákból?
• Hogyan kerülhetett Lezsák Sándor neve az ügynökök közé?
Kampány, hatalom, fordulat – Dull Szabolcs a Totem Show-ban
Legaktuálisabb politikai kérdések (Orbán Áron letartóztatása, elszámoltatás, közvéleménykutatások, ügynökakták) és könyvbemutató.
Mi történt a 2024 és 2026 közötti politikai küzdelem felszíne mögött? Hogyan alakította át a kegyelmi ügy, Magyar Péter megjelenése és a Tisza felemelkedése a magyar politikát? Mely döntésekből és konfliktusokból lettek valódi fordulópontok – és mit látunk már másként a kampányból a választás eredményének ismeretében?
A Totem Show vendége Dull Szabolcs újságíró, politikai elemző, akivel Abszolút kampány című könyve kapcsán beszélget Silverana Noémi a 2024 és 2026 közötti rendkívüli politikai időszakról, a kampányok működéséről és a hatalom stratégiáiról.
Dull Szabolcs könyvében végigköveti a Fidesz és a Tisza kampányát, és azt is vizsgálja, mi zajlott a nyilvánosság előtt látható politikai események mögött. Hogyan értelmezte ugyanazokat a helyzeteket a két politikai oldal? Miből olvastak ki veszélyt vagy lehetőséget? Hogyan épül fel egy politikai történet, amelyben tömegek ismernek magukra? És mely pillanatokról derül ki csak utólag, hogy sorsdöntők voltak?
A választás eredményét már ismerjük. Most azt is megpróbáljuk megérteni, hogyan jutottunk el odáig – és mit árul el mindez a magyar politika működéséről.
📕 Abszolút kampány – könyvbemutató és közéleti beszélgetés Dull Szabolccsal
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.11.11.
„Mikor jöhetünk haza?” – kérdezték a gyerekek, akik a bezárás után is visszajártak Iványi Gáborék iskoláiba: a lelkész szerint megbocsáthatatlan, hogy a legszegényebbektől vették el a felemelkedés reményét. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában az Orbán-kormány alatt elszenvedett veszteségekről, a máig tartó büntetőeljárásáról és arról beszél, miért várat magára a segítség a kormányváltás után is.
A Fidesz egyre csökkenő népszerűségéhez nagyban hozzájárulhat, hogy a szavazóikra már nem hat a párt félelemkeltő narratívája. Az Orbán Viktorhoz köthető személyek őrizetbe vétele sem segít a volt kormánypárton, bár Orbán Áron ügye akár még együttérzést is kelthet, és a volt miniszterelnökkel való érzelmi viszony miatt visszafordíthatja a korábbi fideszes választók támogatását. Erről és a Tisza Párt továbbra is stabil támogatottságáról, a Mi Hazánk feltűnő erősödéséről és az elmúlt fél év kormányzati tevékenységének a társadalmi megítéléséről is beszélt a Kontroll stúdiójában Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai vezetője a legutóbbi közvélemény-kutatások eredményei alapján.
Matolcsy György miért maradhatott érinthetetlen éveken át? Simor András volt jegybankelnök a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról beszél, szerinte Orbán Viktor politikai védelme akadályozhatta a számonkérést. Szóba kerül az MNB-alapítványok 260 milliárdja, a jegybanki ingatlanberuházások túlárazása és a 3500 milliárdos negatív saját tőke is. Simor szerint a rossz monetáris döntések önmagukban 2500 milliárdos veszteséget okozhattak. Miért maradt el az ellenőrzés, kik kaptak olcsó forrást, és hol kezdődik a politikai felelősség? A volt jegybankelnök kemény állításai és részletes elemzése.
KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2026.11.11.
Orbán Áront elvitte a TEK – de mit tudhatott az öccse ügyeiről Orbán Viktor, és milyen ajtókat nyithatott ki a családnév? Kocsi Ilona, Horváth Gábor és Németh Péter Batka Zoltánnal az Orbán család ügyeit és az ügynökakták botrányát elemzik, miközben Magyar Péter kormányzása is kemény kritikát kap.
SZÉLSŐKÖZÉP / KONFRONTZÓNA Műsorvezető: EGRI VIKTOR 2026.11.10.
Trump veresége átrendezte a washingtoni erőviszonyokat. De vajon az amerikai választók csak figyelmeztették az elnököt, vagy a trumpi politika kezd kifulladni? A Konfrontzónában arról vitázunk, hogy a megerősödött ellenfelek mennyire tudják korlátozni Trumpot, és hogy az új erőviszonyok kompromisszumot vagy még keményebb konfliktusokat hoznak-e a következő két évben.
A washingtoni fordulat a magyar külpolitika egyik alapvető kérdését is felveti. Mennyit ér a Trumppal ápolt személyes kapcsolat, ha az elnök mozgástere szűkül? Mit nyerhet Magyarország azzal, hogy egyszerre épít az európai együttműködésre, az amerikai szövetségre és a keleti kapcsolatokra? És mi történik, ha Washington, Brüsszel és Peking ugyanabban az ügyben mást vár Budapesttől?
Egri Viktor vendégei Zentai Péter, Csunderlik Péter, Béndek Ábris és Kohán Mátyás.
Tényleg nem lesz rendszerváltás a kultúrában? A jövő évi költségvetés számai valóban azt sugallják, hogy tovább él a NER? Zsoldos Dávid szerint korántsem erről van szó, a NER kulturális rendszere pedig nem azért bukott meg, mert keveset költött, hanem mert a milliárdokat ad hoc udvari hacacárékra szórta el. A Magyar Zenei Tanács elnöke úgy látja: a szervezeti forma mindegy, a tartalmat kell megváltoztatni a Fidesz által kreált kulturális intézmények esetében. Állítja azt is: a politikai alapon osztogatott pénzeket mielőbb be kell csatornázni a nyílt pályázati rendszerbe – ha pedig ez megtörténik, senki nem fog forráshiányra panaszkodni a kulturális életben. De mégis: kinek ártott eddig Mága Zoltán? Nagyinterjú...
Húsz éven át a magyar jogrendszer egyik legmeghatározóbb alakja volt. Most az Alaptörvény 17. módosításával távolították el az Alkotmánybíróság éléről, ő pedig Strasbourgig viszi az ügyét. Polt Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke és Magyarország korábbi legfőbb ügyésze a Közbeszéd vendége.
Szó esik arról, hogyan értesült a távozásáról, miért tekinti jogsértőnek az eltávolítását, és miben hasonlít az ügye Baka András esetéhez. Beszélünk az Elios-ügyről, a Schadl–Völner-ügyről és a hangfelvételről, az MNB-alapítványok ügyéről, valamint a Központi Nyomozó Főügyészség és a mentelmi jog kérdéséről. Szó esik az előzetes letartóztatás feltételeiről, az NVVH felállításáról, az Európai Ügyészségről és Fejes Péter új legfőbb ügyészi szerepéről. Az interjú végén arról is kérdezzük, mivel foglalkozik a jövőben.
TELEX / VEZETŐ PODCAST Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS 2026.11.11.
Az ügyészség indítványozta a volt miniszterelnök öccsének és társainak letartóztatását egy korrupcióval és embercsempészettel kapcsolatos ügyben. A Vezető legújabb adásában az ügyet feltáró újságíró, Dezső András segítségével mutattuk be a történetet.
A múlttal való tényleges szembenézés generációkon átívelő, évtizedes össztársadalmi munka, a megmaradt ügynökakták nyilvánosságra kerülése pedig egy rendkívül fontos állomás ebben – a korszak legelismertebb kutatói közé tartozó Rainer M. János és Ungváry Krisztián a Telex közönség előtti rendezvényén osztották meg, hogy mit jelent számukra az aktanyilvánosság és hogy hogyan élték meg a publikálás óta eltelt napokat.
A videó a beszélgetés szerkesztett változatát tartalmazza.
Nádassal beszéltünk az írásról, tőle tanultam meg, hogy a legfontosabb kvintesszenciája, amit foglalkozása lényegének felismert, az ábrázolás. Ebből értettem meg az erkölcsileg elfogadhatatlant, hogy számos író úgy ábrázol, hogy nem minősít, holott a legocsmányabb dolgot ábrázolja. – A ma 90 éves Ungváry Rudolfnál jártunk nagyviziten.
JL: A svájci identitás alappont az életedben. Egy individuális életpályáról fogunk beszélgetni, azt hiszem, a kortárs magyar irodalomban nem nagyon van ehhez hasonló. De most maradjunk a svájci támpontnál...
Az identitásom alapvetően svájci volt, hiszen otthon németül beszéltünk, és ezért magyarul nem is tudtam. Akkor kezdtem megtanulni, amikor négyévesen a nagynénémhez kikerültem Debrecenbe, akinek Derecskén volt néhány hold földje. 1945-ig anyám csak svájciakkal érintkezett Magyarországon, a környezetünkben pedig mindenki németül beszélt. Ezt ellenpontozta anyám lesújtó véleménye arról az országról, ahová férjhezmenetelekor került. Fokozatosan eszméltem rá, hogy milyen országban élek, mert anyám beszédes volt, ezért gyerekkoromtól kezdve megosztotta velem a tapasztalatait. Amikor először Magyarországra akart látogatni, hogy apámat fölkeresse, akivel Párizsban ismerkedett meg, a bécsi magyar követségen kellett útlevelet kérnie. Amikor megérkezett, svájciként azonnal fogadták, miközben azt látta, hogy kint egy csomó ágrólszakadt ember ül, akik órák óta várakoztak. Bement a belső helyiségekbe, rendkívüli előzékenyenség vette körül, ám ott megdöbbenésére fotelekben ülő, körmüket manikűröző nőket és egymással locsogó férfiakat látott maga körül, mintha nem is lennének kint ügyfelek. Egy svájci érzékeny az egyenjogúságra. Ott mindenki úr, bármilyen a származása. Herr, ahogy Amerikában Mister. Már a követségen megsejtette, milyen országba jön. A politika nem érdekelte, de nagyon kíváncsi természetű volt, nyitott, az én házibulijaimon is mindig ott volt hajnalig, és beszélgetett a barátaimmal, de ezt a Magyarországot soha nem tudta megszokni. ’45-ig nem is kellett, mert a svájci kolónia rendkívül nagy volt. Sok svájci cég kereskedelmi képviselője élt Magyarországon. Velük, és a Magyarországra házasodott svájciakkal találkoztunk csak. Ennek '45 után vége volt, de ő akkor már nem tudott innen szabadulni...
NÉPSZABADSÁG / FOLYAMATOS JELEN Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA 2026.11.10.
Őrizetbe vették Orbán Áront, a volt miniszterelnök öccsét: egy befolyással üzérkedés és embercsempészés miatt indult ügyben gyanúsították meg. Orbán Viktor úgy reagált, hogy ő a célpont, az öccse csak az eszköz. Lakner Zoltán szerint ezzel éppen ő maga tette politikai eszközzé a testvérét. A Folyamatos Jelen ötödik adásában Ónody-Molnár Dóra és Lakner Zoltán arról beszélget, mit üzen az ügy, és miért süllyed egyre mélyebbre a Fidesz.
Szóba kerül a Medián friss mérése, amelyben a Fidesz a teljes népességben 16 százalékra esett. Kiderül, miért nem tud tovább nőni a Mi Hazánk, és mi tartja ilyen stabilan a Tiszát: az igazságtétel, a felszabadultság és a remény. Beszélgetnek az ügynökakták hibáiról is, amelyek miatt több mint 160 megfigyelt ember neve rossz oldalra került, és arról, hogy a kormány reakciója hogyan ássa alá a folyamat hitelességét. Végül az amerikai félidős választásról esik szó: véget ér-e a trumpizmus, és mit kell ebből megtanulnia Európának.
KLUBRÁDIÓ / KEMÉNY DIÓ Műsorvezető: BACSA BOTOND 2026.11.10.
Milyen szerepe lehet az igazságszolgáltatásnak az Orbán-korszak politikai és korrupciós ügyeinek feltárásában, és felmerülhet-e Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége? A Kemény Dió vendégei, Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár és Horváth Lóránt ügyvéd az Aranykonvoj-ügy és Fürth Pál volt főügyész vallomásának legújabb fejleményeiről, az ügyészség korábbi működéséről és a politikai befolyás kérdéséről beszélgetnek. Szó esik az új legfőbb ügyész előtt álló feladatokról, az elszámoltatás lehetőségeiről, a bíróságok függetlenségéről, valamint arról is, miért rendült meg a társadalom bizalma a magyar igazságszolgáltatásban. A szakértők azt is megvizsgálják, milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a jogállamiság megerősödjön, és az igazságtétel ne politikai bosszúvá, hanem a társadalmi megbékélés alapjává váljon.
00:00 – 06:25 Fürth Pál ügye: politikai befolyás és az ügyészség felelőssége
06:25 – 11:08 Aranykonvoj-ügy: felmerülhet Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége?
11:08 – 18:50 Miért nem bíznak a magyarok az igazságszolgáltatásban?
18:50 – 26:39 Az igazság ára: miért nem jut mindenki megfelelő jogi segítséghez?
26:39 – 35:42 A jogásztársadalom felelőssége az Orbán-rendszer működésében
35:42 – 41:35 Mit kell megváltoztatnia az új legfőbb ügyésznek?
41:35 – 48:36 Elszámoltatás és korrupció: meddig van idő az igazságtételre?
48:36 – Társadalmi megbékélés és a jogállamiság helyreállítása
Ez a videó Karabélyos Imre csendőr őrnagynak, 1944-ben a Nemzeti Számonkérő Szervezet nyomozó osztálya parancsnokának történetéről szól. Karabélyost 1945-bben igazolták, 1949-ben fegyverrejtegetésért 10 évre ítélték majd beszervezték és kiengedték, végül 1959 január 21-én újra letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték.
MAGYAR NEWS ONLINE Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE 2026.11.10.
Magyar Péter magyar miniszterelnök hivatalos tárgyaláson vesz részt Berlinben, ahol Friedrich Merz német kancellár fogadja.
A német kormány hivatalos tájékoztatása szerint a két vezető előbb négyszemközti megbeszélést tart, majd delegációs tárgyalások és munkabéd következik.
A találkozó után Magyar Péter és Friedrich Merz közös sajtótájékoztatót tart.
Orbán Áron őrizetben? Embercsempészet gyanúja, súlyos büntetési tételek és egy ügy, amely akár Orbán Viktor számára is kellemetlen kérdéseket vethet fel. Zamecsnik Péter ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában elemzi a volt miniszterelnök testvérével kapcsolatos híreket. Vajon vallomást tehettek a korábbi gyanúsítottak? Mi a különbség az embercsempészet és a befolyással üzérkedés között? Eljuthat-e a nyomozás Orbán Viktorig? Az ügyvéd szerint a politikai kapcsolatok önmagukban nem alapoznak meg büntetőjogi felelősséget. A beszélgetésben a lehetséges következményeket is megvizsgáljuk.
KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ Műsorvezető: BENYÓ RITA 2026.11.10.
A legfrissebb pedig a volt miniszterelnök, Orbán Viktor testvérét érintő ügy: Orbán Áront tegnap bevitték a rendőrségre. A hatóságok négy embert gyanúsítanak embercsempészettel, egyiküket befolyással üzérkedéssel is. Miről szól az ügy, és milyen szerepe lehetett benne Orbán Áronnak? Dezső Andrást, a Telex újságíróját kérdezzük, aki feltárta a történet hátterét.
Több tízezer forint értékű ingyenes csomag. Mégis nők tízezrei utasítják vissza évente. Ezek a szűrővizsgálatok. Miért ilyen alacsony, 9 és 43 százalék közötti a részvétel? Miért nem képes az állam csomagban adni a szűréseket, amikor a magánegészségügy már több évtizede meg tudta teremteni ennek feltételeit? Miért érzik úgy a szűrésre meghívót kapók, hogy akadálypályát kell teljesíteniük? A Válasz Extra vendége Bertókné Tamás Renáta, az Országos Népegészségügyi Intézet főosztályvezetője és Pinke Ildikó, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készült.
MAGYAR PÉTER HIVATALOS Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS 2026.11.09.
Vajon azok az ellenzéki képviselők mikor kérnek bocsánatot a valódi bűneikért, akik most mások hibájáért a kormánytól várnak felelősségvállalást?
Mikor kérnek bocsánatott, a megfenyegetett művészektől, biráktól, újságíróktól, civilektől, a tönkretett gyerekektől, a megalázott tanároktól, egészségugyi dolgozoktól, szociális munkásoktól?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Beszélgetőtársak: NÉMETH PÉTER, BATKA ZOLTÁN, HANN ENDRE 2026.11.10.
Orbán öccsén keresztül vezethet az út a volt miniszterelnök elszámoltatásához? Németh Péter és Batka Zoltán Orbán Áron ügyét és egy lehetséges vallomás következményeit elemzi, Hann Endre pedig arról beszél, hogyan függhet össze a Fidesz látványos visszaesése az elszámoltatási ügyekkel.
A jelenleg nemzetközi körözés alatt álló Matolcsy Ádám sógora, Meloche Guyeon lett a budai Farkas-villát birtokló Fusion Catering Zrt. egyedüli tulajdonosa. Matolcsy-Meloche Nicole testvére augusztusban vette át a társaságot Zavadszky Norbert érdekeltségétől.
A Kis-Sváb-hegy lábánál álló szecessziós villa 1909-ben épült Román Ernő és Román Miklós tervei alapján, Farkas Imre szerszámgép-kereskedő és felesége megrendelésére. Az 1074 négyzetméteres telken álló, tornyos épületben eredetileg két nagy lakást alakítottak ki, amelyeket később hét kisebbre osztottak. Egykori igényességét geometrikus mintázatú díszüvegek, szecessziós fogasok és egy díszes cserépkályha is jelezte az épületről készült korábbi beszámoló szerint. Érdekesség, hogy a gyerekként a Fidesz-kormány által mumusként beállított és plakátokra tett Soros György és bátyja, Pál is vendégeskedett a villában: édesanyjuk testvére az építtető egyik fiához, Farkas György építészhez ment feleségül, így a szülők külföldi utazásai alatt a fiúk olykor a Bíró utcai rokonságnál laktak...
KLIKKTV / FORRÓ VONAL Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.11.09.
Matolcsy fiának keresésével viccelődtek, aztán Szijjártó Pétert szúrták ki Dubajban: Horváth András, azaz Handrás elmeséli, hogyan készült a felvétel a BYD rendezvényén. Arról is beszél, miért verte ki nála a biztosítékot, hogy Szijjártó éppen annál a cégnél vállalt munkát, amelynek támogatásait korábban a minisztériuma intézte.
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST / ZIMON ANDRÁS 2026.11.09.
Orbán Viktor öccsét is érintő ügyben csapott le az NVVH, de volt miniszterelnök is aggódhat? Nem csökkent a Tisza népszerűsége a Fidesz–KDNP-vel szemben, erősödött a Mi Hazánk? Ha most vasárnap lenne a választás, a biztos szavazók közel kétharmada a Tiszára szavazna? Miért erősödhetett meg a Mi Hazánk? Problémák akadtak az ügynökakták megnyitása körül, de ki hibázott? Ki lesz az első a Fideszben, aki elindul a Tisza Párt felé? Belső feszültségek terhelik a Tisza Pártot? Az Orbán-korszak nem volt diktatúra, 2026-ban nem történt sem forradalom, sem rendszerváltás? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Schlanger Márton, a republikon Intézet kutatója válaszolt!
00:00 – Bevezetés: Az Orbán Áront érintő nyomozás és az MVVH szerepe
06:00 – A Lezsák-ügy megítélése és a politikai felelősségvállalás
12:00 – Az ügynökakták kérdése, a múlt tisztázása és az orosz kapcsolat
18:00 – Friss közvélemény-kutatások és a hárompárti rendszer megszilárdulása
24:00 – Kommunikációs stílusok, közvetlenség és a választói igények
30:00 – Mérési trendek és a pártépítés lehetőségei az új környezetben
36:00 – Intézményi személycserék, jogállamisági viták és a legitimitás
42:00 – Belső törések a nagy pártokban, a Tisza jövőbeli kihívásai és zárszó
Ötmilliárd eurós, vagyis nagyságrendileg kétezer milliárd forintos új finanszírozási együttműködést készített elő a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) 2026 tavaszán, a választások előtti hetekben – derül ki az Átlátszó birtokába került megállapodástervezetből. A dokumentum szerint a kínai gigahitelként emlegetett 2024-es keret ötszörösére rúgó kínai pénzből vasúti beruházásokat, geotermikusenergia-projekteket, az akkumulátoripart és kis moduláris atomreaktorok fejlesztését is finanszírozhatták volna. A tervezetben jüanban kibocsátott magyar államkötvények lehetősége is szerepel.
Az Átlátszó birtokába került egy 2026 tavaszán készült, angol nyelvű megállapodástervezet, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) közötti pénzügyi együttműködés bővítéséről szól. Az Orbán-kormány a Budapest–Belgrád vasútra már jelentős hitelt vett fel ugyanettől a banktól, 2024-ben pedig további egymilliárd eurós kínai kölcsönt hívott le, ezt emlegette a sajtó kínai gigahitelként.
Az Átlátszó birtokába került dokumentum szerint a felek akár 5 milliárd eurós finanszírozási keret kialakítását vizsgálták, amelyből különböző magyarországi fejlesztések valósulnának meg. A tervezett együttműködés az infrastruktúrára, a közlekedésre és az energetikára terjedt ki, ezen belül külön nevesítették a vasúti beruházásokat, a geotermikus energiát, az akkumulátoripari értékláncot és a kis moduláris atomreaktorok fejlesztését.
A finanszírozás többféle formában történhetett volna: konkrét projektekhez kapcsolódó hitelek, beruházási finanszírozási eszközök és tőkepiaci tranzakciók révén. A dokumentum a pandakötvények és a dim sum kötvények kibocsátásának lehetőségét is említi, amelyek révén Magyarország kínai jüanban vonhatott volna be forrásokat a nemzetközi pénzpiacokról. A finanszírozás euróban, dollárban vagy jüanban történhetett volna.
Az ötmilliárd eurós összeg nem egyetlen konkrét hitelt jelentett, hanem egy lehetséges finanszírozási együttműködés keretét. A dokumentumban nincsenek végleges kamatok, futamidők vagy konkrét beruházási összegek, de érdemi egyeztetésre és tárgyalásra utal, hogy módosítási javaslatok is szerepelnek benne.
Az Átlátszó birtokába került irat nem végleges, aláírt megállapodás, hanem annak tervezete. Arról egyelőre nincs információnk, hogy az előkészített együttműködésből született-e tényleges megállapodás, és történt-e azóta hitelfelvétel. Az ügyben megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium jogutódját, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, valamint az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK). A múlt héten feltett kérdéseinkre egyelőre várjuk a választ...
MAGYAR PÉTER HIVATALOS Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS 2026.11.09.
Így még biztos nem láttátok a Parlamentet! Gyertek velem egy különleges house tour-ra! Tériszonyosok előnyben😎 Ismerjétek meg a világ legszebb épületének titkait:
A Parlament fantomját, a jeges pincét, a kupola csúcsára vezető lélekvesztőt, a rejtett műhely szépségeit és a dugi borospincét + a város legszebb panorámáját.
PARAMÉTER Szerző: PARAMÉTER / SIDÓ ÁRPÁD 2026.11.09.
Orbán Viktor oroszbarát politikáját a legújabb kori magyar történelem egyik legsúlyosabb hazaárulásának tartja Stefano Bottoni történész, aki szerint a NER lélektani lezárásához az exkormányfő elítélése is szükséges. A portálunknak adott interjúban a Firenzei Egyetem oktatója kifejtette, miért gondolja, hogy Orbán számára már nincs visszaút. Bottoni leosztályozta a Tisza eddigi teljesítményét is, és figyelmeztet: valódi párt nélkül a mostani magyar miniszterelnök karizmája sem jelent tartós megoldást. A történésszel beszélgettünk még az elszámoltatásról, a külföldön élő magyarokról és arról is, miért keresik amerikai újságírók a saját Magyar Péterüket.
TELEX / 2X26 PDCAST Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS 202.11.09.
Brutálisat esett a Fidesz támogatottsága a Medián szerint szeptember óta: a teljes népesség körében csak 16 százalék támogatja Orbán Viktor pártját. A Tisza 55 százalékon áll ugyanebben a körben. A Medián szerint az embereket az elszámoltatás és a költségvetés érdekli. A 2026 adásában László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét kérdeztük a friss felmérésről és az elmúlt napok történéseiről, majd Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti beszédét közvetítettük a Parlamentből.
Miért hiányozhat százezer név az ügynöklistáról, és hogyan válhattak az eltitkolt akták a zsarolás eszközévé? Tétényi Éva, Muhari Judit és Tóth Eszter Zsófia személyes történeteken keresztül beszél az ügynökmúltról, és arról is, miért követelik a fiatalok Matolcsyék elszámoltatását.
KOSSUTH RÁDIÓ Műsorvezető: HATVANI TÓTH ERIKA 2026.11.09.
Ismét a szülő és az óvodapedagógus döntheti majd el, hogy iskolaérett-e a hatéves gyerek. Nem kell kérelmet benyújtani emiatt az Oktatási Hivatalhoz. De mi lesz a vitás esetekben? És milyen átmenetet képzel el az oktatási tárca az óvoda és az iskola között? Erről is beszélt a Felkelőben Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár.
Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a Telexnek Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke lapunk információját, miszerint hétfő reggel a Terrorelhárítási Központ emberei jelentek meg egy Orbán Áron cégéhez köthető fótligeti ingatlannál. Unger ugyanakkor azt elmondta, hogy hétfő reggel az NVVH „újabb cselekményeket hajtott végre” az Orbán Áront is érintő ügyben, és később fognak róla tájékoztatást adni.
Az Orbán Áron köreit ismerő források a Telexnek megerősítették a hétfői akció tényét, de azt nem tudják, hogy a volt miniszterelnök öccsét őrizetbe vették-e.
Hétfőn délelőtt 10 óra előtt egy perccel a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a police.hu-n azt közölte, hogy nyomozóik, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkatársai két folyamatban lévő büntetőeljárásban egyszerre, közösen hajtanak végre nyomozati cselekményeket. Azt írták, hogy Budapesten, valamint Pest megye két településén több embert fogtak el, és az eljárás alá vont személyeknél jelenleg is tartanak a házkutatások. Miután a hírt Magyar Péter is kiposztolta a Facebookon, az NVVH azt közölte az MTI-vel, hogy több embert elfogtak egy embercsempészügyben Budapesten és Pest megyében.
A Telex információja szerint nemrég kiengedték a letartóztatásból Orbán Áron egyik társát, G.B.-t, akit még az áprilisi választás után tartóztattak le egy másik érintettel, a Macsek becenevű M. Jánossal együtt. Az ügyet akkoriban még a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozta, de miután az NVVH átvette, újabb fejlemény történt, és információnk szerint G.B. letartóztatását is megszüntették. Ezt követte a hétfő reggeli akció, amely már közvetlenül Orbán Áront érinti...
Vélhetően kevés olyan intézkedése van a Tisza Pártnak, amely annyi kritikát kapott volna, mint a vagyonadó. A tehetősek, az adószakértők és általában a közgazdászok is gyakran érvelnek ellene: szerintük költséges lesz beszedni, elképesztően bonyolult lesz alkalmazni, és sok perhez vezethet. Ráadásul versenyhátrányba hozhatja a magyar vállalkozókat a külföldiekkel szemben, elsősorban az alacsony nyereségrátával működő hazai ágazatokban, emiatt pedig cégek távozhatnak az országból, és munkahelyek szűnhetnek meg.
Ezek nem hangzanak jól, és mind valós kockázatok, de önmagukban még nem indokolják a vagyonadó elvetését. Adókra szükség van, és más adóknak is vannak káros mellékhatásaik: a magas forgalmi adó a számla nélküli értékesítést, a munkát terhelő magas adók a feketefoglalkoztatást, a magas nyereségadó pedig a fiktív számlákkal elszámolt költségek növelését ösztönözheti.
A vagyonadó a Tisza népszerű kampányígérete volt, a „fizessenek többet a gazdagok” üzenet jól cseng. A megvalósítás azonban jóval bonyolultabb, ezért a kormány – azon belül a Pénzügyminisztérium – sokat dolgozott és dolgozik a szabályok megalkotásán, a kockázatok csökkentésén. Más kérdés, hogy a tehetősek nagyobb teherviselését vélhetően jobban szolgálta volna egy egyszerűbben beszedhető osztalékadó, az állampapírok kamatának megadóztatása, a társasági adó emelése vagy a magasabb jövedelmekre kivetett magasabb szja-kulcs. Persze ezekkel szemben is lennének ellenérvek.
A Tisza mindenesetre kitart a vagyonadó mellett, el fogja fogadni és be fogja vezetni, a Pénzügyminisztérium pedig tovább dolgozik a szabályokon, pontosításokkal igyekszik kijavítani az eredeti tervezet hibáit. Máris sok ponton változott a vagyonadó tervezete, és Kármán András pénzügyminiszter maga is arról beszélt, hogy orvosolnak bizonyos gyermekbetegségeket.
A módosítások sajnos leginkább azt mutatják, milyen eszelősen bonyolult az egész: ember legyen a talpán, aki eligazodik azon, hogy egy ingatlan, ékszer vagy műtárgy értékét mikor és hogyan kell megállapítani, mikor lehet becslésre hagyatkozni, és az így kapott összegből mennyit kell beszámítani az adóalapba. Azt is mondhatnánk, végre van okunk örülni annak, ha nincs egymilliárd forint feletti vagyonunk.
A legfrissebb tervezet szerint a bevezetés menetrendje nem változna: a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget a december 31-i vagyonállapot alapján kellene megállapítani, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.
Az adókulcsok is változatlanok maradnának: vagyonból egymilliárd forintot le lehetne vonni, az így kapott adóalap első 100 milliárd forintjára 1 százalékos, az e feletti részére 1,5 százalékos adó vonatkozna. A magasabb kulcs tehát a 101 milliárd forint feletti vagyonrészt terhelné. A friss változásokat a Portfolio remekül összeszedte...
Orbán Viktor visszatérhet, vagy végleg véget ért a Fidesz korszaka? A Klikk TV Trollkirályok című műsorában Csintalan Sándor, Komlódi Gábor és Lánczi Richárd vitázik Orbán politikai jövőjéről, a magyarországi elszámoltatásról és a Fidesz hatalmi hálózatának továbbéléséről. Miért figyelmeztet Csintalan arra, hogy az Orbán-meccs még nincs lejátszva? Mi a különbség a szerb és a magyar politikai fordulat között? Lesznek újabb felelősségre vonások, vagy a régi rendszer emberei továbbra is megőrizhetik befolyásukat? Kemény állítások, éles vita és humor a Trollkirályokban!
Félmilliárd forint uniós pénz és egy kísértetiesen ismerős óriás, amely ugyanúgy néz ki, mint hírhedt kisvárdai elődje – hiszen az uniót lényegében kétszer is sikerült megkopasztani ugyanazzal a recepttel. A rakamazi Tisza-parton álló, éjszaka világító szemű fa terminátor, a „saját felelősségre használható, nem kilátó” történetéből egy olyan rendszer rajzolódik ki, amelyben a közpénzből finanszírozott látványosságok végül a korrupciós vádak miatt rácsok mögé került Seszták Miklós szűk üzleti köréhez vezetnek. Helyszíni riport...
