PROBLÉMA HAJÓSSAL ÉS MÁRKÓVAL Szerző: HAJÓS, MÁRKÓ 2026.04.01.
Hajós és Márkó műsorába minden vendég hoz egy problémát. A probléma nem ciki, hanem olyan, mint a zokni: mindenkinek van. Beszéljünk róla, ismerjük meg, aztán kedzjünk vele valamit. Oldjuk meg, vagy nevessük ki, de leginkább tanuljunk meg vele együtt élni. Ebben az epizódban Alföldi Róberttel beszélgetünk arról, hogy mikor nyissuk ki a szánkat. Mikor felelősségünk megszólalni, és mikor kellene csöndben maradnunk inkább? Mikor unjuk meg magunkat? Mit várhatunk el másoktól, és mások mit várhatnak el tőlünk?
Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője európai körútjának negyedik állomásaként az Egyesült Királyságba, Londonba látogatott, hogy találkozzon az ott élő magyar közösséggel.
ÁTLÁTSZÓ / VÁLASZTÁS 2026 Szerző: SOLTI HANNA 2026.04.01.
A hazai választási rendszer nemcsak torzít, hanem a jelenlegi szabályok mellett kiskapukat is nyit a csalások és visszaélések előtt. Az egyéni körzetek, a győzteskompenzáció és a választókerületek önkényes átrajzolása miatt sok helyen eleve a Fidesznek lejthet a pálya, de szakértő segítségével számos egyéb jellegzetességet szedtünk össze, ami manipulálhatja az eredményeket.
Már csak két hét, és április 12-én reggel hat órakor megnyílnak az urnák tízezer szavazókörben. Addig is minden napra jut egy újabb őrület, az utcákat ellepik a választási plakátok és a NER-közeli oligarchák kampányai, a jelöltek utolsó rohamot indítanak a szavazókért, és mindenki Gundalfra, Szijjártó Péter híváslistájára és a spájzban bujkáló oroszokra figyel. Érthető, hogy ekkora kampányzajban kevesen néznek utána, milyen kiskapuk rejtőznek a választási törvényben – amik végső soron a szavazás tisztaságát is befolyásolhatják. Ezért ügyvédi segítséggel néztük meg, mennyire garantálják a jogszabályok, hogy a szavazófülkékben a választók valódi akarata érvényesüljön.
Kincses István ügyvéd több mint harminc éve dolgozik jogászként, az azenalkotmanyom.hu oldalon pedig rendszeresen elemzi az alkotmányos és választási problémákat. Szerinte a hazai választási rendszer „gyárilag” torzít, de az elmúlt tizenhat évben a kormánypárt képére formált törvények még több teret hagynak az eredmények manipulálására.
„A választási csalás az én meghatározásom szerint minden olyan technika, eljárás, ami a választók tényleges akaratának megjelenítését gátolja vagy deformálja” – fogalmaz.
Kincses szerint a probléma nem csak az olyan „klasszikus” csalásokban érhető tetten, mint a kamu ajánlóívek, a szavazatvásárlás vagy a láncszavazás, hanem magában a törvényben is: a választói akarat csak a pártlistás szavazásnál jelenhet meg igazán, ahol minden szavazat egyenlő, és elvileg arányosan osztják szét a kilencvenhárom mandátumot.
A maradék százhat mandátumot viszont az egyéni kerületek adják, ahol a győztes szó szerint mindent visz – akkor is, ha csak egyetlen szavazattal előzte meg a másodikat.
Ez az úgynevezett vegyes rendszer évtizedek óta kritikák tárgya: a strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerint a 2010-ben bevezetett törvénymódosítások „torzító gépezetté” tették a választási rendszert – ez tette lehetővé, hogy a Fidesznek akár harminc százalékos támogatottság mellett is kétharmados többsége lehessen a parlamentben. De az ügyvéd szerint ugyanilyen problémás a választókerületek folyamatos, önkényes átrajzolása is...
Ha a tudatos szavazók dokumentálják a gyanús eseteket a választásokon és azokat nyilvánosságra hozzák, akkor már politikai ára lesz az ilyesfajta próbálkozásoknak – mondták el a Kultúrtájban A szavazat ára című dokumentumfilm alkotói, Tímár Áron, a DE! Akcióközösség alapítója, a film producere, illetve Tompos Ádám, a Magyar Hang újságírója.
„Pintér Sándor belügyminiszter hazudik, Szabó Bence pedig nem áruló” címmel tett közzé egy videót Bartha Károly volt rendőr százados. Azért érezte fontosnak, hogy megszólaljon, mert szerinte Szabó Bence kiállása után van esély arra, hogy most meghallják, amit mond. A volt rendőrrel beszélgettünk arról, hogy miért döntött úgy, hogy megszólal, mi történt vele azóta, hogy a nyilvánosság elé állt, és mit gondol a miniszterelnök országjárásán megjelenő feketeruhás alakokról.
HETI VÁLASZ PODCAST Műsorvezető: BENYÓ RITA 2026.04.01.
Újabb bizonyítékokkal állhat elő Szabó Bence százados, mondja Horváth Lóránt, az egykori nyomozót védő ügyvédi iroda vezetője. Az ügyvéd szerint a rendszerváltás óta nem látott módon mászott bele a politika a titkosszolgálatok életébe. Állítja: nem kémügy vagy kémelhárítás van, hanem kampánycélra gyártott történetek. Na, de ki őrzi az őrzőket? Kihez fordulhat az állampolgár, ha már nem bízik az államban? Hogyan akadályozzák a hatóságok az ukrán aranykonvoj ügyében folyó eljárást? Először a Válasz Online-on szólal meg nagyinterjúban Horváth Lóránt. A kampányban rendkívül gyorsan pörgő események miatt a Heti Válasz podcast adása kivételesen csütörtök helyett szerda délután jelenik meg.
Részletek a műsorból:
Szabó Bence: hős vagy balek?
Benyó Rita: Orbán Viktor azt mondta Szabó Bencéről, hogy nem hős, hanem balek, aki nem értette meg, hogy egy kémelhárítási ügy zajlik. Mit gondol erről?
Horváth Lóránt: Ez politikai kijelentés, nem jogi. Azt viszont határozottan tudom mondani, hogy Szabó Bence állításai mögött komoly és megalapozott bizonyítékok vannak.
Benyó Rita: Tehát ön szerint nem elképzelhető az, hogy Szabó Bence valamit nagyon benézett?
Horváth Lóránt: Nem. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ez nem kémelhárítási akció volt. Inkább arról van szó, hogy valakik megpróbálták beszervezni ezt a két fiatalembert, és hozzáférni a Tisza Párt adatbázisához.
A Gundalf-videó: bizonyíték vagy politikai akció?
Benyó Rita: A kormány feloldotta a titkosítást, majd a saját YouTube-csatornájára feltöltött egy vágott felvételt. Ez rendben van?
Horváth Lóránt: Egyáltalán nincs rendben. Formailag lehet rá jogalap, de ez akkor is teljesen atipikus. Nemzetbiztonsági ügyekben ilyesmi nem szokott előfordulni. Ez egyértelműen politikai megrendelésre történt, és abban szinte biztos vagyok, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai kézzel-lábbal tiltakoztak ellene, mert ez egy nagyon kompromittáló felvétel a szolgálatokra nézve.
Benyó Rita: És mit mutat meg ez a felvétel?
Horváth Lóránt: Azt, hogy nem egy tiszta, ellenőrző jellegű információszerzés zajlott, hanem egy erősen rávezető, amatőr metódus. Egy ilyen beszélgetés normál esetben felvilágosításkérés: az ellenőrzött információkra kérdeznek rá. Ehhez képest itt az látszik, hogy egy már ismert ügyet más irányba akarnak terelni.
Benyó Rita: Magyarul?
Horváth Lóránt: Szerintem itt már narratívaépítés folyt. Ukrán kémnek akarták beállítani ezt a két srácot. Ez nyilván a politika szempontjából lett volna jó, mert beleilleszthető a kampányba, nagyon hangzatos, és félelmet is lehet vele kelteni.
„Ki őrzi az őrzőket?”
Benyó Rita: A rendszerváltás legnagyobb vívmánya volt, hogy a titkosszolgálat nem áll politikai párt vagy a kormány befolyása alatt. Az száz százalékosan kijelenthető ezek után, hogy ez újra megtörtént?
Horváth Lóránt: Ebben az egész sztoriban az a legszörnyűbb, hogy nagy valószínűséggel ez történt. Tehát az állami szerveket a politika olyan cselekményekre használta és olyan dolgokat művelt velük, amit egyébként nem tehetett volna meg. Az Alkotmányvédelmi Hivatalt és egyéb szerveket vetették be arra, hogy a politikai ellenfelüket semlegesítsék. Ez egy borzalmas dolog.
Benyó Rita: Ha az ember azt látja, hogy a titkosszolgálatok, a rendőrség és a politika ilyen módon összecsúszhatnak, akkor felmerül a kérdés: kihez fordulhat az állampolgár?
Horváth Lóránt: Jelenleg sehova. Ma Magyarországon a politika őrzi az őrzőket. Az Alkotmányvédelmi Hivatal olyan politikai irányítás alá került, amely eleve atipikus helyzetet teremtett. A szervezetek közötti természetes együttműködés megbomlott, a kommunikáció szétesett, és ebből olyan ügyek állnak elő, amelyekben az alsóbb szinteken sokszor maguk a végrehajtók sem feltétlenül látják át, mi történik valójában. És ebben a helyzetben az állampolgárnak nincs valódi kapaszkodója.
Az ukrán aranykonvoj ügyéről
Benyó Rita: Az aranykonvoj ügyében eltelt egy hónap. Történt ezalatt bármilyen érdemi jogi lépés, nyomozás vagy kapcsolatfelvétel?
Horváth Lóránt: Jogi lépés nagyon sok történt, érdemi hatósági reakció viszont alig. A hét ukrán állampolgár ügyében hivatali visszaélés és jogellenes fogvatartás miatt is tettünk feljelentést, de arról semmilyen értesítést nem kaptunk, hogy történt-e bármi. Még a telefonos megkereséseinkre sem válaszolnak.
Benyó Rita: Ez mennyire szokásos?
Horváth Lóránt: Egyáltalán nem szokásos. Inkább az látszik, mintha a hatóságok tudatosan ódzkodnának attól, hogy kommunikáljanak velünk, vagy bármilyen információt adjanak.
Benyó Rita: Jól értem, hogy nemcsak lassúságról van szó, hanem tényleges akadályozásról?
Horváth Lóránt: Igen. Az idegenrendészeti eljárásban a hét ember meghatalmazásával jártunk el, ehhez viszont külföldről konzuli felülhitelesített meghatalmazás kellett volna. A magyar konzulátuson nem kaptak időpontot. Nyolc napunk volt az iratok beszerzésére, de nemhogy nyolc nap alatt, harminc nap alatt sem sikerült a hitelesítés. Ez önmagában is azt mutatja, hogy akadályozzák ezt az eljárást.
Benyó Rita: Vagyis úgy történt jogsérelem, hogy közben az érintettek még a saját jogsegélyüket sem tudják rendesen elindítani?
Horváth Lóránt: Pontosan. Mi szerettük volna megismerni az idegenrendészeti eljárás iratait, hogy pontosan lássuk, mi történt. Ehelyett olyan akadályokat gördítettek elénk, amelyekkel gyakorlatilag ellehetetlenítették az iratmegismerést. Én ezt már nem egyszerű bürokráciának látom, hanem tudatosan akadályozzák az ügy megismerését.
A negyedik Fidesz-KDNP kormányra ráomlott az évek (évtizedek) óta roskadozó magyar gyermekvédelem. Bántalmazási botrányok, lebukott pedofilok, lemondott államfő, tűzoltás-jellegű jogalkotás és a gyerekek megzuhanó mentális egészége... és az elmúlt 16 év legszomorúbb tanulsága: a gyermekvédelemben valójában nem számítanak a gyerekek. A Látlelet című társadalmi-közéleti sorozatunk a NER 16 évének rendszerszintű kérdéseit vizsgálja.
Az ilyen és ehhez hasonló tartalmaink nem készülhetnének el a közösségünk támogatása nélkül. Kérlek, támogasd munkánkat WMN-Tagság vásárlásával, amelyet ezen a linken tehetsz meg. Köszönjük! https://tagsag.wmn.hu/subscriptions
szerkesztő-riporter: D. Tóth Kriszta
vágó: Tóth Flóra
megszólalók: dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember, Hintalovon Alapítvány;
Szlankó Viola gyermekvédelmi igazgató, UNICEF Magyarország
Van irónia abban, hogy éppen az a téma omlott rá a kormányzatra a negyedik Fidesz-ciklusban, amit a legfényesebb betűkkel hímeztek a zászlaikra: a gyerekek védelme. A gyerekvédelmi rendszer végzetes hibái immár elhazudhatatlanok. A bántalmazási és elhanyagolási botrányok persze nem 2022-ben kezdődtek, és nem is érhették váratlanul az kormányt. Miközben a Fidesz-KDNP az elmúlt tizenhat évben kulturális- és identitáspolitikává tette a gyerekek védelmét, az intézményrendszer kapcsán többnyire csak akkor történt bármi érdemleges, amikor egy botrány már elég hangos volt a médiában és szavazatvesztéssel veszélyeztetett. És akkor még nem beszéltünk arról a csaknem másfél millió gyerekről, akikről nem az állam gondoskodik, hanem a családjukban élnek – és a kutatások szerint még sosem voltak olyan sérülékeny mentális állapotban, mint most. Aminek megoldására szintén nincs kormányzati törekvés. Mert, ahogy az egyik megkérdezett szakértő fogalmazott: „a gyerekek valójában nem számítanak”. A Látlelet következő riportját D. Tóth Kriszta készítette.
A cikk végén megtalálod a legfőbb események és fordulópontok infografikáját is, amelyet Lázár-Papp Zsófia és D. Tóth Kriszta készítettek.
Feszültség és álszentség
„16 év alatt óriási feszültség képződött a társadalomban a gyerekek és a gyerekvédelem ügyében” – mondja dr. Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakember, a Hintalovon Alapítvány alapítója, a WMN rendszeres szakszerzője.
„A rendszer kimondottan a gyereket jelölte meg, mint a legnagyobb érték, az ő védelmét tűzte ki, mint legfőbb erkölcsi célt. De közben a legkomolyabb visszaélések, a legkomolyabb félrenézések, a legkomolyabb bántások, bántalmazások, a magyar társadalom alapértékeivel szembemenő rossz bánásmód pont ezen a területen van.
"Ezt hívhatjuk álszentségnek. A kommunikáció és a valós tevékenységek közötti konfliktusnak.”
De a rendszerben eredendően is van egy óriás feszültség, ami az állami centralizációja, azaz a kontroll kézben tartására való törekvés és a feladatok (egyházaknak, egyes civileknek történő) kiszervezése között feszül. Ez a működésmód az egyik legmeghatározóbb tendenciája a Fidesz-érának, vélik szakemberek. A gyermekvédelmi az utolsó olyan nagy, sarkalatos törvény, amelynek keletkezési dátuma 19-cel kezdődik. Ahelyett, hogy modernizálták volna, agyon toldozták-foldozták, olyan is.
Pedig 1997-ben, amikor elfogadták, a magyar gyermekvédelmi törvény egy kifejezetten progresszív jogszabály volt, ami brit mintára született, és a civil szervezetek, az önkormányzatok és az állam feladatainak összehangolásával egy demokratikus és sokszínű rendszert hozott létre. Érvényesült benne az a máig nagyon fontos alapelv, hogy a gyerek lakóhelyéhez, életéhez a legközelebbi szakemberek hozzák meg a vele kapcsolatos döntéseket, hiszen ők ismerik a legjobban. Gyurkó rámutat, hogy a rendszer folyamatos, stratégia nélküli, sokszor tűzoltás-jellegű átalakítása mára olyan feszült működést alakított ki, ami senkinek sem jó. Főleg a gyerekeknek nem...
Magyarországon ma kémszoftver van újságírók telefonján, a parlamentben lekordonozott sarokban lehet csak filmezni, és a GDPR-t arra használják, hogy elhallgattassák a sajtót. De hogyan jutottunk idáig?
Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója végigvezet a 2010 utáni magyar médialeépítés legfontosabb állomásain: az Origo, a Népszabadság és az Index esetein, amelyek mögött ugyanaz a mintázat húzódik – tulajdonoson keresztül érkező nyomásgyakorlás, főszerkesztő-csere, szerkesztőség szétverése. De szó esik arról is, hogy az újságírók mit tehetnek, például ahogy az Index szerkesztősége megalapította a Telexet. A hatalom sem mindig éri el a célját. A videó kitér a közérdekű adatok hozzáférhetetlenségére, a GDPR visszaélésszerű alkalmazására és a Pegasus-kémszoftver ügyére is – arra, ami akkor történik, ha egy újságíró telefonján rajta van a hatalom szeme.
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2026.04.01.
Miért váltott át zuhanórepülésbe a magyar mezőgazdaság az elmúlt 15 évben? Hogyan jutottak pénzhez, paripához a NER-kegyencek? Ahogy az egészségügy és az oktatás, úgy a vízgazdálkodás megszervezése sem érdekelte az Orbán-kormányt. Ennek következtében az országban nagy területek száradnak ki. Raskó György agrárközgazász volt az adás vendége.
A TEK közel egy hónapja lecsapott az Ukrán Állami Takarékpénztár két pénzszállító furgonjára, kitoloncolta a bank alkalmazottait, miközben megtartotta a szállított pénzeszközöket. A képregénybe illő történetről Horváth Lorántot, az Oscsadbankot képviselő ügyvédet kérdeztük.
Emellett megszólal Bartha Károly volt rendőr, aki szerint a NER alatt a statisztikák hamisításától a migrációs narratívát erősítő letartóztatásokig számos ponton beleszólt a politika a rendőri munkába.
A műsorban megszólal Fehérvári Gábor Alfréd, a köztévén futó Szerencseszombat műsorvezetője is, aki nyilvánosan bírálta Vitályos Esztert.
Az adás végén Török András művelődéstörténésszel és Szegő Jánossal, a Magvető kiadó szerkesztőjével emlékezünk meg a héten elhunyt Nádasdy Ádám költő, műfordító, tanár, nyelvész és korszakos gondolkodó munkásságáról.
TELEX / 2026 Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS 2026.04.01.
Hogyan élte meg, hogy Orbán Viktor baleknek nevezte? Hogyan haladt az eljárás ellene és a munkahelyi leszerelése az elmúlt napokban? Melyek voltak a legérdekesebb részek számára a 444 Gundalf-interjújában? A Tisza elleni műveletről borító Szabó Bence élőben beszél az elmúlt napok fejleményeiről.
Ha jogsértés történt, akkor lennie kell konzekvenciának, és lesz is – mondja Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezére a Dellában. Hogy kire utalt ezzel? Az Orbán Viktor kampányrendezvényein kétes helyzetekben feltűnt közlekedési minisztériumi biztosra, Beregszászi Zsoltra.
Addig is, amíg Hatvanpuszta nem lesz szabadon látogatható múzeum, ígéretemhez híven kiteszek még néhány belső képet, videót Pusztaverszájról.A képek, videók többsége az építkezés alatt készült.Azoknak, akik még nem tudták eldönteni, hogy igazat mondott-e Orbán, amikor „mezőgazdasági üzemről” beszélt, talán most majd sikerül. Azoknak pedig, akik már tudják, talán jó lesz emlékeztetőül. Végtelenül komolyan gondolom: mindaddig nem nézhet a magyar nép tükörbe, amíg ez az összeomlott korrupciós emlékmű az Orbán család tulajdona marad.Néhány fénypont „édesapám félkész mezőgazdasági üzeméből”:• már 2021-ben antik bútorokat hordtak a hatalmas teremgarázsba (a bútorok többsége még most sincs a helyén. Az ott dolgozók szerint folyamatosan hordják őket a birtokra, egyelőre az északkeleti szárny kiszolgáló helyiségeiben pakolják le őket)• egy igazi téesz-irodából nem hiányozhat az intarziás parketta, az előszobában és a konyhában pedig a márványpadló• minden szobában egyedi cserépkályha (a legszebbről sajnos csak láttam, de nem kaptam képet) • Anikó asszonynak saját konyhája van, 2,5 milliós tűzhellyel és egyedi festett hollóházi csempékkel (természetesen a 13 másik apartmannak is van saját konyhája, igaz, azok egyszerűbbek, mint ahogyan a videókon is látszik. Ezeken felül pedig van egy vendéglői méretű nagykonyha, amihez külön bejáratú szolgálati lakást építettek a séfnek...)• a téesz-központ mosdói csak márványpadlósak lehetnek, a fürdőkádaknak meg milliókba kell kerülniük, hiszen különben megszólnák a ház elejét, ugye• de a személyes kedvencem egy apró részlet: a különleges, archaizáló tekerős lámpakapcsolók darabonként több tízezer forintért.
35 milliárd forint állami forrást kapott egy magántőkealap, amelyet a Tiborcz István tulajdonában lévő Gránit Alapkezelő kezel, az állami forrásokat odaítélő testületben pedig ott ült a Gránit Alapkezelő korábbi vezérigazgatója is – többek között ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Transparency International perelt ki. A TI Magyarország szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit a 24.hu-n megjelent cikkében írja le, mire jutottak a kiperelt adatokból.
A TI arra volt kíváncsi, hogy kiknek jutott befektetés az állam Baross Gábor Tőkeprogramjának utolsó pár ütemében, erről ugyanis nyilvánosan semmit nem közöltek maguktól a döntéshozók. A tőkeprogramot az állami befektetéseket koordináló Nemzeti Tőkeholding hirdette meg 600 milliárd forint keretösszeggel 2023-ban, aminek első, 164 milliárd forintos programjából is kapott 60 milliárdot a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit (akkori nevén még Diófa) és az Equilor Alapkezelő pár alapja. Később aztán a Baross Gábor Tőkeprogramban még két alprogramot hirdettek 200 milliárd forintból Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő néven. Ennek a lebonyolításáért az állami Magyar Fejlesztési Bank MFB-Invest Zrt. nevű leányvállalata felelt, amely viszont akkor sem közölt semmit arról, hogy kik kapták az állami pénzeket a programban, amikor a TI közérdekű adatigénylést adott be, így a civil szervezet pert indított, amit meg is nyert.
Az így megszerzett adatokból kiderült, hogy a Zöld Alapok program részeként 35 milliárd forint befektetést kapott 2025-ben az Andezit Magántőkealap, amelyet a Gránit Alapkezelő kezel.
A program részeként az állam a tőke 70 százalékát adja, 30 százalékkal be kellett szálljon egy magánbefektető is, amely a TI szerint a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. volt. Ez az újabb befektetés is erősíti azt, amit a Transparency már korábban is megírt egy tanulmányában, hogy a Gránit Alapkezelő az MFB csoport magántőkealapokba történő befektetéseinek legnagyobb nyertese, amely 2024 decemberéig az MFB által kiosztott 740 milliárd forintból 146 milliárd forintot kapott.
Az adatokból az is kiderült, hogy az állami pénz odaítéléséről az MFB igazgatóságának tagjaként többek között Benczédi Balázs döntött, aki 2023. februárig a Gránit Alapkezelőt, pontosabban akkori nevén még Diófa Alapkezelőt vezette vezérigazgatóként. Mindez Zeisler Judit szerint arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg nincs érvényben olyan szabályozás, amely korlátozná az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt a gyakorlatot, hogy a privát szfé rában történő munkavállalás után valaki azon nyomban a közszférában is vezető tisztséget tölt be.
Az ügy február végén kezdődött, amikor a Tisza Párt kifogásolta, hogy a közmédia Facebook-oldala kiegyensúlyozatlanul és elfogultan számolt be az aláírásgyűjtésekről, túlnyomó többségében a Fidesz eseményeiről posztolt, ezért a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítsa meg a jogsértést, és szabjon ki bírságot.
Aki ránéz a közmédia Facebookjára, láthatja, hogy ott valóban szemérmetlen, teljesen nyílt fideszes agitálás folyik. Ez annyira nyilvánvaló, hogy a közmédia nem is ezt vitatja, inkább azzal takarózik, hogy a Facebookja nem médiaszolgáltatás.
Az MTVA és a Duna Műsorszolgáltató azzal védekezett, hogy a Facebook-oldal „médiaszolgáltatónak nem minősülő közösségi média”, amely hírszerkesztést nem végez, csak más weboldalak és médiumok tartalmaihoz biztosít hozzáférést.
A kérdésben dönteni hivatott fórumok mind erős kormánypárti befolyás alatt állnak, az NVB el is fogadta ezt az érvelést. A Kúria azonban ellentartott, legalább egy kicsit: első körben megállapította a „kirívó aránytalanságot”, és eltiltotta a közmédiát a további jogsértéstől. Bírságot ugyanakkor nem szabott ki, arra hivatkozva, hogy a közmédia Facebook-oldalainak megítélésére még nincs kialakult joggyakorlat, és az oldal nem minősül klasszikus sajtóterméknek.
Az MTVA ezután az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely március 13-án megsemmisítette a Kúria döntését. A Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak szerintük, így a médiaszolgáltatásokra vonatkozó követelményeket, például a választási törvényben foglalt esélyegyenlőség elvét ott nem kell betartani.
A Kúria másodszor is megvizsgálta az ügyet, az Ab újra visszadobta. És most már a harmadik kör is lement ugyanígy...
„Mi ünneplünk, ők súlyosan irigykednek” – ezzel a szöveggel tett ki videós bejegyzést a közösségi oldalára Szijjártó Péter 2022. szeptember 5-én. A videó Debrecenben készült, ahol a külügyminiszter egy gigantikus beruházást jelentett be. Szijjártó az éles kiszólást azoknak szánta, akik korábban bírálták a kormány „keleti nyitás” néven ismertté vált gazdasági stratégiáját.
A bejelentett beruházás a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) nevű cég debreceni akkumulátorgyára volt, amely az Orbán-kormány egyik presztízsprojektje lett, és láthatóan Szijjártó személyesen is a szívén viselte. A miniszter hosszan sorolta a projekt számait, és kiemelte, hogy két és fél éven át tárgyaltak azért, hogy az ázsiai cég Debrecen mellett döntsön.
Szijjártó a beszédében a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásnak nevezte a gyárépítést, amely szerinte segít Magyarországnak, hogy erősebben jöjjön ki a válságból, mint ahogyan belekerült. A CATL-építkezést az állam kiemelt beruházásnak minősítette, és a 3000 milliárdos projektből közel 88 milliárd forintot vállalt át.
A Direkt36 birtokába került dokumentumok alapján ez az óriási, államilag bőkezűen támogatott látványprojekt milliárdos üzletet hozott Szijjártó Péter régi barátja, Benkő Szilárd cége számára. A Verbau Kft. közel 7 milliárd forint értékben szerződött le a gyárhoz kapcsolódó építőipari munkálatokra. A munkavégzés helye egy olyan Debrecen melletti terület volt, amelyet a CATL egy a magyar állam közvetett tulajdonában álló cégtől bérelt ki.
A Direkt36 korábban több cikkben is foglalkozott Benkő Szilárddal és az ő külügyhöz, illetve Szijjártó Péterhez fűződő kapcsolatával. Bemutattuk, hogy a 2015-ig Szijjártó egyik legközelebbi munkatársaként dolgozó, és vele együtt futsalozó Benkő 2018-ban az utcáról, egy plakátrongáló csapat tagjaként segítette a Fidesz választási kampányát.
Feltártuk azt is, hogy Benkő Szilárd egyik cége 2020-ban közel 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézményétől. Ebben az évben készült az a fotó is, amelyen a férfi a külügyminiszterrel együtt utazott a Lady MRD nevű luxusjacht fedélzetén.
Benkő 2022-ben, azután vásárolta meg a Verbaut, hogy az elnyert egy milliárdos állami támogatással épülő, kecskeméti gyárépítési megbízást. Arról is írtunk, hogy a cég rész vett a szintén állami milliárdokkal támogatott debreceni BMW-gyár építésében is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a beruházó cégek mindig maguk döntik el, hogy kikkel építtetik meg a gyáraikat...
Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Lavrov, Oroszország, Európai Unió, kémkedési botrány, Panyi Szabolcs – ezek a kulcsszavak most egy olyan ügyben találkoznak, amely már nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában komoly visszhangot váltott ki.
A videóban egy robbanásközeli politikai botrányt elemzünk: vajon tényleg információk szivároghattak ki az Európai Unióból Oroszország felé? És ha igen, mit jelent ez Magyarország helyzetére, biztonságára és nemzetközi megítélésére nézve?
A beszélgetés során szakértők részletesen kifejtik, hogy miért különösen súlyos ez az ügy: nem pusztán diplomáciai kapcsolatokról van szó, hanem bizalomról, szövetségi rendszerekről és arról, hogy Magyarország milyen szerepet játszik az EU-n belül.
👉 Tényleg elszigetelődik Magyarország? 👉 Valóban bizalmi válság alakult ki Brüsszelben? 👉 Kinek az érdekeit szolgálja ez a politika?
A videó kitér arra is, hogy a kormány hogyan reagált: ahelyett, hogy a vádakat cáfolta volna, egy újságíró ellen indult eljárás. Ez újabb kérdéseket vet fel a sajtószabadság, az átláthatóság és a politikai kommunikáció működéséről.
Ez az ügy túlmutat a napi politikán: egy olyan rendszer működését mutatja meg, amelyben a nemzetközi kapcsolatok, a hatalom és az információk kezelése kulcsszerepet játszik.
NYÍLT LEVELEK PODCAST Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR 2026.03.31.
Ez a rendszerváltás óta eltelt időszak legsúlyosabb hete? Ebben a videóban pontról pontra végigvesszük a 2026-os kampányt alapjaiban felforgató legfrissebb eseményeket. Hogyan vezetett meg egy 19 éves informatikus egy egész titkosszolgálatot? Tényleg a Fidesznek dolgozik az Alkotmányvédelmi Hivatal? Ki lesz a következő, aki megszólal, és mit jelent ez a 2026-os választásokra nézve?
HVG PODCAST Szerző: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA 2026.04.01.
Állítása szerint megvezette az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Igen, egy 19 éves srác. Szijjártó Péter közben Lavrovval egyeztetett és ígérte segítségét. Ez a HVG reggeli hírműsora.
• Aki nem fideszes, azt kidobják Orbán Vikto... 
