Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
2026.09.21.
A közvetítés forrása az Országgyűlés ÉLŐ YouTube csatorna.
2026. szeptember 21., hétfő
ORSZÁGGYŰLÉS. A PARLAMENT FONTOS ÜLÉSE! 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
ÁRAD A TISZA KÖZÖSSÉG
Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
2026.09.21.
A közvetítés forrása az Országgyűlés ÉLŐ YouTube csatorna.
Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
2026.09.21.
A közvetítés forrása az Országgyűlés ÉLŐ YouTube csatorna.
„BORÍTÉKOKKAL MENTEM A MINISZTÉRIUMBA” – PITZ DÁNIEL A FIDESZ-KORSZAKOS ÉLMÉNYEIRŐL | KÖZBESZÉD #156
KÖZBESZÉD PODCAST
Műsorvezető: KURUCZ DÁNIEL
2026.09.18.
A KözBeszédben Pitz Dániel, a Topik YouTube-csatorna alapítója beszélget Kurucz Dániellel politikai útjáról, a Fideszből való kiábrándulásáról, az elszámoltatás és a jogállamiság kérdéséről, valamint arról, milyen kihívásokkal szembesülhet a Tisza- kormány.
Pitz Dániel felidézi, hogy a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez még komoly reményeket fűzött, kiábrándulása azonban már 2011-ben elkezdődött. Ennek egyik okaként az Alaptörvény és az új médiatörvény elfogadását említette.
„Abból márlátszott, hogy itt egy elég erős kontroll kezd kiépülni” – fogalmaz. Az elszámoltatással kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy szerinte az elmúlt tizenhat év politikai megosztottsága olyan közhangulatot teremtett, amelyben sokan Orbán Viktor látványos felelősségre vonását várják.
„Az, hogy Orbán Viktort bilincsben vigyék el, szerintem egy nagyon-nagyon rossz narratíva” – mondja. Hangsúlyozza: Magyarország akkor lesz jogállam, ha egy esetleges bűncselekmény után a törvényeknek megfelelő jogi eljárás zajlik végig, és nem azért visznek el valakit bilincsben, „mert a közhangulat ezt kívánja”.
Műsorvezető: KURUCZ DÁNIEL
2026.09.18.
A KözBeszédben Pitz Dániel, a Topik YouTube-csatorna alapítója beszélget Kurucz Dániellel politikai útjáról, a Fideszből való kiábrándulásáról, az elszámoltatás és a jogállamiság kérdéséről, valamint arról, milyen kihívásokkal szembesülhet a Tisza- kormány.
Pitz Dániel felidézi, hogy a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez még komoly reményeket fűzött, kiábrándulása azonban már 2011-ben elkezdődött. Ennek egyik okaként az Alaptörvény és az új médiatörvény elfogadását említette.
„Abból márlátszott, hogy itt egy elég erős kontroll kezd kiépülni” – fogalmaz. Az elszámoltatással kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy szerinte az elmúlt tizenhat év politikai megosztottsága olyan közhangulatot teremtett, amelyben sokan Orbán Viktor látványos felelősségre vonását várják.
„Az, hogy Orbán Viktort bilincsben vigyék el, szerintem egy nagyon-nagyon rossz narratíva” – mondja. Hangsúlyozza: Magyarország akkor lesz jogállam, ha egy esetleges bűncselekmény után a törvényeknek megfelelő jogi eljárás zajlik végig, és nem azért visznek el valakit bilincsben, „mert a közhangulat ezt kívánja”.
BEREZVAI ZOMBOR: MIT LEHET TENNI AZ ELŐZŐ KORMÁNY ITT HAGYOTT AKNÁIVAL?
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KLUG EMÍLIA
2026.09.16.
Három módon várható a NER visszaszorulása a magyar gazdaságban, amelynek jelenleg 20 százaléka áll a korábbi kormány holdudvarának befolyása alatt - mondja Berezvai Zombor a Szinten Túl Krug Emíliával című műsorban. Berezvai ma a Budapesti Corvinus Egyetem docense, korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elbocsátotta őt a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetői állásából, mert a választások előtt nyilvánosan is megszólalt a magyar gazdaság szerkezetével, a NER és a GVH működésével kapcsolatban. Munkaügyi perében a képviseletét a Trancparency International Magyarország látja el. Szerinte a NER gond nélkül el fog tűnni azokról a területekről, ahol kizárólag állami támogatásból éltek. Ilyenek voltak például a Balásy Gyulához köthető cégek. A közgazdász szerint könnyű lesz lecserélni a politikailag bekötött fővállalkozói kört azokban az iparágakban, melyek széles alvállalkozói hálóval dolgoznak, mint amilyen az építőipar. Berezvai Zombor szerint nehezebb lesz kiváltani a NER-t azokban a szektorokban, amelyek sokakat elérnek: például a banki szféra, az agrárium vagy a telekommunikáció. A műsorban beszél arról is, hogy mit lehet tenni az előző kormány által itt hagyott aknákkal: például az árstoppal, a különadók rendszerével vagy a rezsicsökkentéssel. Elmondja azt is, hogy miért a választások után rúgták ki korábbi állásából, hogy milyen most a hangulat a GVH-nál, ahol, elmondása szerint, a dolgozók 90 százaléka várja a vezetők elmozdítását, és azt is, hogy szerinte miért nem indult a kormányváltás után sem vizsgálat a hivatalban a NER cégek versenypolitikailag gyanús ügyeiben.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és csütörtökön a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon. Iratkozzon fel a hírlevélre: https://szintentul.hu/hirlevel
00:00 Intro
Műsorvezető: KLUG EMÍLIA
2026.09.16.
Három módon várható a NER visszaszorulása a magyar gazdaságban, amelynek jelenleg 20 százaléka áll a korábbi kormány holdudvarának befolyása alatt - mondja Berezvai Zombor a Szinten Túl Krug Emíliával című műsorban. Berezvai ma a Budapesti Corvinus Egyetem docense, korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elbocsátotta őt a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetői állásából, mert a választások előtt nyilvánosan is megszólalt a magyar gazdaság szerkezetével, a NER és a GVH működésével kapcsolatban. Munkaügyi perében a képviseletét a Trancparency International Magyarország látja el. Szerinte a NER gond nélkül el fog tűnni azokról a területekről, ahol kizárólag állami támogatásból éltek. Ilyenek voltak például a Balásy Gyulához köthető cégek. A közgazdász szerint könnyű lesz lecserélni a politikailag bekötött fővállalkozói kört azokban az iparágakban, melyek széles alvállalkozói hálóval dolgoznak, mint amilyen az építőipar. Berezvai Zombor szerint nehezebb lesz kiváltani a NER-t azokban a szektorokban, amelyek sokakat elérnek: például a banki szféra, az agrárium vagy a telekommunikáció. A műsorban beszél arról is, hogy mit lehet tenni az előző kormány által itt hagyott aknákkal: például az árstoppal, a különadók rendszerével vagy a rezsicsökkentéssel. Elmondja azt is, hogy miért a választások után rúgták ki korábbi állásából, hogy milyen most a hangulat a GVH-nál, ahol, elmondása szerint, a dolgozók 90 százaléka várja a vezetők elmozdítását, és azt is, hogy szerinte miért nem indult a kormányváltás után sem vizsgálat a hivatalban a NER cégek versenypolitikailag gyanús ügyeiben.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és csütörtökön a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon. Iratkozzon fel a hírlevélre: https://szintentul.hu/hirlevel
00:00 Intro
04:07 Pénzszivattyú
05:42 Járadékvadászat
07:19 Nemzeti tulajdon?
10:39 NER a gazdaságban
15:24 Mi lesz a NER-cégekkel?
21:57 Túlárazott szerződések
23:55 Kik a felelősök?
38:04 Augusztus 20
43:19 Orbánék csapdái
45:13 Politikai rizikók és átalakítás
54:54 Költségvetés átrendezése
57:22 Saját kirúgásának utóélete
1:01:00 GVH vezetők elmozdítása
1:06:18 Visszamenne?
ZSOLT EL VOLT VESZVE A HAZAI ALAPELLÁTÁSBAN, AZTÁN BERLINBEN MEGISMERTE A HÁZIORVOSÁT, ÉS EGÉSZSÉGESEBB, MINT VALAHA
TELEX
Szerző: NÉME-HALÁSZ NIKOLETT
2026.09.21.
Több mint 20 kiló fogyás, a vérnyomáscsökkentő gyógyszer elhagyása, a vércukorszint stabilizálása – néhány példa arra, milyen eredményeket lehet elérni, ha egy háziorvosnak van ideje a páciensre és lelkiismeretesen teszi a dolgát. Zsolt azonban mindezt nem itthon, hanem Németországban tapasztalta meg.
„Amikor 2021-ben Berlinbe érkeztem, súlyosan túlsúlyos voltam, a vércukorszintem és a vérnyomásom is rossz értékeket mutatott, és a látásom is elég rossz állapotban volt. Ma a vércukorszintem példásan jó. A vérnyomásom kiváló (…)” – osztotta meg Zsolt egy nyilvános Facebook-posztban a berlini egészségügyben szerzett tapasztalatait.
Szerinte mindezt nem tudta volna elérni a berlini egészségügyi ellátás nélkül. „Ezt őszintén mondom, mert óriási a kontraszt a magyarországi tapasztalataimmal. Az itteni háziorvosom rendkívül együttműködő, figyelmes és kreatív, és Magyarországon soha nem volt olyan háziorvosom, aki így foglalkozott volna velem, pedig az évek alatt sokaknál megfordultam.”
Zsolt a Telexnek azt mondta: Magyarországon a háziorvosa nem írt fel neki gyógyszert, konzervatív diétával akarta kezelni a magas vérnyomását, más segítséget nem kapott. Németországban a háziorvosa először felírt egy gyógyszert, aztán személyre szabott diétával, életmódváltással, fogyást segítő, cukorbetegségre használható gyógyszerrel, holisztikus szemlélettel azon dolgoztak, hogyan tudnák elhagyni a vérnyomáscsökkentőt. Ez végül sikerült is.
A háziorvos vizsgálatokat írt ki Zsoltnak, rendszeresen konzultált vele, végig követte a változásokat, partnerként kezelte. A háziorvosi rendelő felszerelt volt, így több vizsgálatot helyben is meg tudtak csinálni.
„És pontosan ez az a hosszú távú, személyre szabott megközelítés, amelyet a magyar egészségügyi rendszerben egyszerűen nem tudtam volna fenntartani” – írta Facebook-posztjában.
Zsoltnak általános tapasztalata, hogy Németországban a szakdolgozókat sokkal jobban megbecsülik, mint itthon. Az állami egészségügyben is szabad orvosválasztás van, az interneten fent vannak az orvosok értékelései, szakterületei. Zsolt szerint ez jobb teljesítményre ösztönzi az orvosokat, akik így „kvázi harcolnak a páciensekért”.
Azt mondta, azért se költözne vissza Magyarországra, mert Németországban érzi igazán, hogy egészséges.
A helyzet persze sokszor nem ennyire fekete-fehér, de Zsolt példája jól szemlélteti, hogy a személyre szabott ellátás, a hosszú távú betegkövetés és életmód-támogatás hogyan járulhat hozzá az állapotjavuláshoz. Ez persze időt és megfelelően képzett szakmai csapatot igényel. Magyarországon viszont ez hiányzik talán leginkább a háziorvosoknak. A szakemberhiány miatt a családorvosok leterheltek, lényegében egyedül dolgoznak, és a rengeteg adminisztratív teher mellett kevés idejük marad azokra, akik a leginkább fontosak: a betegekre...
Szerző: NÉME-HALÁSZ NIKOLETT
2026.09.21.
„Amikor 2021-ben Berlinbe érkeztem, súlyosan túlsúlyos voltam, a vércukorszintem és a vérnyomásom is rossz értékeket mutatott, és a látásom is elég rossz állapotban volt. Ma a vércukorszintem példásan jó. A vérnyomásom kiváló (…)” – osztotta meg Zsolt egy nyilvános Facebook-posztban a berlini egészségügyben szerzett tapasztalatait.
Szerinte mindezt nem tudta volna elérni a berlini egészségügyi ellátás nélkül. „Ezt őszintén mondom, mert óriási a kontraszt a magyarországi tapasztalataimmal. Az itteni háziorvosom rendkívül együttműködő, figyelmes és kreatív, és Magyarországon soha nem volt olyan háziorvosom, aki így foglalkozott volna velem, pedig az évek alatt sokaknál megfordultam.”
Zsolt a Telexnek azt mondta: Magyarországon a háziorvosa nem írt fel neki gyógyszert, konzervatív diétával akarta kezelni a magas vérnyomását, más segítséget nem kapott. Németországban a háziorvosa először felírt egy gyógyszert, aztán személyre szabott diétával, életmódváltással, fogyást segítő, cukorbetegségre használható gyógyszerrel, holisztikus szemlélettel azon dolgoztak, hogyan tudnák elhagyni a vérnyomáscsökkentőt. Ez végül sikerült is.
A háziorvos vizsgálatokat írt ki Zsoltnak, rendszeresen konzultált vele, végig követte a változásokat, partnerként kezelte. A háziorvosi rendelő felszerelt volt, így több vizsgálatot helyben is meg tudtak csinálni.
Az orvossal három-négy asszisztens dolgozott egyszerre.
„És pontosan ez az a hosszú távú, személyre szabott megközelítés, amelyet a magyar egészségügyi rendszerben egyszerűen nem tudtam volna fenntartani” – írta Facebook-posztjában.
Zsoltnak általános tapasztalata, hogy Németországban a szakdolgozókat sokkal jobban megbecsülik, mint itthon. Az állami egészségügyben is szabad orvosválasztás van, az interneten fent vannak az orvosok értékelései, szakterületei. Zsolt szerint ez jobb teljesítményre ösztönzi az orvosokat, akik így „kvázi harcolnak a páciensekért”.
A háziorvosa például ünnepekkor üdvözlőkártyát küld neki, amin külön megköszöni, hogy továbbra is őt választja.
Azt mondta, azért se költözne vissza Magyarországra, mert Németországban érzi igazán, hogy egészséges.
A helyzet persze sokszor nem ennyire fekete-fehér, de Zsolt példája jól szemlélteti, hogy a személyre szabott ellátás, a hosszú távú betegkövetés és életmód-támogatás hogyan járulhat hozzá az állapotjavuláshoz. Ez persze időt és megfelelően képzett szakmai csapatot igényel. Magyarországon viszont ez hiányzik talán leginkább a háziorvosoknak. A szakemberhiány miatt a családorvosok leterheltek, lényegében egyedül dolgoznak, és a rengeteg adminisztratív teher mellett kevés idejük marad azokra, akik a leginkább fontosak: a betegekre...
A JAVÍTÓINTÉZETEK GYERMEKVÉDELMI RENDSZERBE VALÓ VISSZAVÉTELÉRŐL IS TÁRGYAL HÉTFŐN AZ ORSZÁGGYŰLÉS
NÉPSZAVA
Szerző: MTI-NÉPSZAVA
2026.09.21.
Magyar Péter ismét felszólal napirend előtt a kétnapos parlamenti ülés kezdetén. Szekeres Pál volt EP-képviselő személyében új tagja lehet a Fidesz-frakciónak.
Az Országgyűlés hétfőn 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi meg kétnapos ülését. A napirend előtti felszólalások után a képviselők igazolhatják a fideszes Szekeres Pál mandátumát. A volt EP-képviselő, aki leteszi majd az esküjét, az augusztus 20-án lemondott Lázár Jánosnak, az előző kormány beruházási miniszterének a helyét foglalja el az Országgyűlés Fidesz-frakciójában. Az ő európai parlamenti mandátumát az Országgyűlésből szintén távozott Orbán Balázs veszi át.
A napirend elfogadása után másfél órán át interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik, ezt követően jön a törvényjavaslatok vitája. Sürgősséggel tárgyalja a parlament a kamarai tagságot ismét kötelezővé tévő, az egészségügyről szóló törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását, amely visszaállítja az orvoskamara 2023 előtti közfeladatait és jogosítványait is. Megvitatják az egyes törvényeknek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával összefüggő módosítását. Ennek tárgyalását szintén sürgős eljárásban kérte a kormány.
Napirenden szerepel a magyar építészetről szóló törvény módosítása, amelynek célja egyebek mellett az Otthon Start Program keretében megvalósuló építési beruházások esetében a korábban tervezett, de még meg nem megvalósult nagy volumenű lakásépítési beruházások terveinek összehangolása a kormány új, kidolgozás alatt lévő lakásépítési programjával.
Az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításával törvényi szintre emelkedhetnek a kormányzat és Budapest közötti egyeztetés legmagasabb szintű fórumára, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára vonatkozó legfontosabb szabályok. A javaslat elfogadásával az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca október 1-jétől 99 évre ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülhet az V. kerületi önkormányzattól. Ugyancsak sürgős eljárásban vitatja meg a parlament a egyes koncesszióval összefüggő törvények módosítását, amelynek elfogadása esetén megszűnhetnek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága koncessziókkal összefüggő feladat- és hatáskörei.
Szerző: MTI-NÉPSZAVA
2026.09.21.
Az Országgyűlés hétfőn 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi meg kétnapos ülését. A napirend előtti felszólalások után a képviselők igazolhatják a fideszes Szekeres Pál mandátumát. A volt EP-képviselő, aki leteszi majd az esküjét, az augusztus 20-án lemondott Lázár Jánosnak, az előző kormány beruházási miniszterének a helyét foglalja el az Országgyűlés Fidesz-frakciójában. Az ő európai parlamenti mandátumát az Országgyűlésből szintén távozott Orbán Balázs veszi át.
A napirend elfogadása után másfél órán át interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik, ezt követően jön a törvényjavaslatok vitája. Sürgősséggel tárgyalja a parlament a kamarai tagságot ismét kötelezővé tévő, az egészségügyről szóló törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását, amely visszaállítja az orvoskamara 2023 előtti közfeladatait és jogosítványait is. Megvitatják az egyes törvényeknek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával összefüggő módosítását. Ennek tárgyalását szintén sürgős eljárásban kérte a kormány.
Napirenden szerepel a magyar építészetről szóló törvény módosítása, amelynek célja egyebek mellett az Otthon Start Program keretében megvalósuló építési beruházások esetében a korábban tervezett, de még meg nem megvalósult nagy volumenű lakásépítési beruházások terveinek összehangolása a kormány új, kidolgozás alatt lévő lakásépítési programjával.
Az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításával törvényi szintre emelkedhetnek a kormányzat és Budapest közötti egyeztetés legmagasabb szintű fórumára, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára vonatkozó legfontosabb szabályok. A javaslat elfogadásával az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca október 1-jétől 99 évre ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülhet az V. kerületi önkormányzattól. Ugyancsak sürgős eljárásban vitatja meg a parlament a egyes koncesszióval összefüggő törvények módosítását, amelynek elfogadása esetén megszűnhetnek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága koncessziókkal összefüggő feladat- és hatáskörei.
MÉSZÁROS LŐRINC A TISZÁVAL AKARNA EGYÜTTMŰKÖDNI - ÍGY ÚSZNÁ MEG A BÖRTÖNT?
KLIKKTV / VANÍLIA PUCCS
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.09.21.
Horn Gábor, Szakonyi Péter és Juhász Bence azt járják körül a Puccsban, hogy egyáltalán leválaszthatók-e a magyar gazdaságról az elmúlt években óriásira nőtt NER-es vállalatcsoportok. Mészáros Lőrinc egy céges rendezvényen arról beszélt, hogy vállalatcsoportja „ezer szálon” kötődik a magyar államhoz, ezért készen áll az együttműködésre az új kormánnyal is.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.09.21.
Horn Gábor, Szakonyi Péter és Juhász Bence azt járják körül a Puccsban, hogy egyáltalán leválaszthatók-e a magyar gazdaságról az elmúlt években óriásira nőtt NER-es vállalatcsoportok. Mészáros Lőrinc egy céges rendezvényen arról beszélt, hogy vállalatcsoportja „ezer szálon” kötődik a magyar államhoz, ezért készen áll az együttműködésre az új kormánnyal is.
Szóba kerülnek a közbeszerzések, az autópálya- és vasútépítések, a verseny visszaállítása és az elszámoltatás is. A vendégek arról is vitáznak, mi kell ahhoz, hogy a korábbi gazdasági ügyekből valódi bírósági eljárások legyenek, és mennyire reális a gyors felelősségre vonás.
„HA EGY KIS FALUBAN MÉG A KOCSMA IS BEZÁR, AZ A TELEPÜLÉS TELJES TÁRSADALMI ELLEHETETLENÜLÉSÉT JELZI”
NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2026.09.21.
A magyarországi szociális és társadalmi felzárkóztatás rendszere az elmúlt években gyökeresen átalakult. Az állam szerepét a leghátrányosabb helyzetű kistelepüléseken az eredetileg hazai finanszírozású, majd túlnyomórészt európai uniós forrásokra átterelt Felzárkózó települések (FETE) program vette át. A valódi kistérségi autonómiát és a partnerség elvét közben felváltotta egy felülről irányított felépítmény, amelyből mára az állami felelősségvállalás szinte teljesen hiányzik – hangzott el nemrégiben a programot górcső alá vevő szakmai konferencián, ahol a civilek számos kritikát is megfogalmaztak.
A magyarországi felzárkóztatási politika kulcselemévé előlépett Felzárkózó települések program eredetileg az ország háromszáz legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű kistelepülésének komplex fejlesztését tűzte ki célul. A kezdeti időszakban a megvalósítást döntően öt nagy karitatív szervezet – köztük kiemelkedő hangsúllyal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – végezte. Bár a stratégia 2022-es módosítását követően a döntéshozók a nyilvánosság előtt azt kommunikálták, hogy a végrehajtási hálózatot megnyitották a civil szféra előtt, a gyakorlati tapasztalatok merőben más képet mutatnak – mondták el többen az Autonómia Alapítvány nemrégiben megrendezett „Merre tovább, FETE?” nevet viselő szakmai rendezvényén, amelyen közel kétszáz érintett szakember és döntéshozó vett részt.
Az egyik felszólaló Szendrák Dóra, a miskolci székhelyű Regionális Civil Központ Alapítvány elnöke volt. Vele beszélgettünk arról, milyen sebekből vérzik az állam által kiszervezett felzárkóztatási program, s hogyan lehetne ezeket kezelni, begyógyítani.
– Az alapítvány csaknem három évtizedes múlttal rendelkezik a társadalmi felzárkózás területén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében korábban harmincegy településen láttunk el különféle foglalkoztatási, munkaerőpiaci és komplex telepprogram-szolgáltatásokat. Kifejezetten azért kapcsolódtunk be a FETE pályázati rendszerébe, mert felelősséget éreztünk azon kistelepülések felé, ahol a megelőző években már elindítottunk egyfajta fenntartható felzárkózási modellt, s ezt a munkát szerettük volna szervesen folytatni – mondta a szakember.
Az alapítvány az összes megcélzott településre benyújtotta jelentkezését, ám első körben egy helyszínt sem nyertek el, csupán egyetlen település esetében kerültek tartaléklistára.
Végül két hónapos várakozási időszakot követően, szinte „vigaszágon” juthattak feladathoz: miután az eredeti nyertes karitatív szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem indította el a tervezett programot Rakacaszenden, a feladat ellátása a civil alapítványra hárult.
– A statisztikai adatok mögött rejlő valóság azt mutatja, hogy bár a hivatalos beszámolók büszkén emlegetnek huszonnyolc úgynevezett megvalósító partnert, a háromszáz érintett település nagyjából 85 százalékát továbbra is a „nagy ötös” karitatív hálózat, a máltaiak, az ökumenikusok, a katolikusok, a baptisták és a reformátusok fedik le. A fennmaradó mintegy 15 százaléknyi helyszínen osztozik a közel húsz civil szervezet, amelyek zöme – a nemzetközileg és országosan is ismert Igazgyöngy Alapítványhoz hasonlóan – mindössze néhány településen kapott cselekvési lehetőséget – tette hozzá Szendrák Dóra...
Szerző: DOROS JUDIT
2026.09.21.
A magyarországi felzárkóztatási politika kulcselemévé előlépett Felzárkózó települések program eredetileg az ország háromszáz legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű kistelepülésének komplex fejlesztését tűzte ki célul. A kezdeti időszakban a megvalósítást döntően öt nagy karitatív szervezet – köztük kiemelkedő hangsúllyal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – végezte. Bár a stratégia 2022-es módosítását követően a döntéshozók a nyilvánosság előtt azt kommunikálták, hogy a végrehajtási hálózatot megnyitották a civil szféra előtt, a gyakorlati tapasztalatok merőben más képet mutatnak – mondták el többen az Autonómia Alapítvány nemrégiben megrendezett „Merre tovább, FETE?” nevet viselő szakmai rendezvényén, amelyen közel kétszáz érintett szakember és döntéshozó vett részt.
Az egyik felszólaló Szendrák Dóra, a miskolci székhelyű Regionális Civil Központ Alapítvány elnöke volt. Vele beszélgettünk arról, milyen sebekből vérzik az állam által kiszervezett felzárkóztatási program, s hogyan lehetne ezeket kezelni, begyógyítani.
– Az alapítvány csaknem három évtizedes múlttal rendelkezik a társadalmi felzárkózás területén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében korábban harmincegy településen láttunk el különféle foglalkoztatási, munkaerőpiaci és komplex telepprogram-szolgáltatásokat. Kifejezetten azért kapcsolódtunk be a FETE pályázati rendszerébe, mert felelősséget éreztünk azon kistelepülések felé, ahol a megelőző években már elindítottunk egyfajta fenntartható felzárkózási modellt, s ezt a munkát szerettük volna szervesen folytatni – mondta a szakember.
Az alapítvány az összes megcélzott településre benyújtotta jelentkezését, ám első körben egy helyszínt sem nyertek el, csupán egyetlen település esetében kerültek tartaléklistára.
Végül két hónapos várakozási időszakot követően, szinte „vigaszágon” juthattak feladathoz: miután az eredeti nyertes karitatív szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem indította el a tervezett programot Rakacaszenden, a feladat ellátása a civil alapítványra hárult.
– A statisztikai adatok mögött rejlő valóság azt mutatja, hogy bár a hivatalos beszámolók büszkén emlegetnek huszonnyolc úgynevezett megvalósító partnert, a háromszáz érintett település nagyjából 85 százalékát továbbra is a „nagy ötös” karitatív hálózat, a máltaiak, az ökumenikusok, a katolikusok, a baptisták és a reformátusok fedik le. A fennmaradó mintegy 15 százaléknyi helyszínen osztozik a közel húsz civil szervezet, amelyek zöme – a nemzetközileg és országosan is ismert Igazgyöngy Alapítványhoz hasonlóan – mindössze néhány településen kapott cselekvési lehetőséget – tette hozzá Szendrák Dóra...
"CSAK ORBÁN ADHATTA KI AZ UTASÍTÁST"
KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.21.
Ki viszi el a balhét Orbán Viktor helyett, és meddig hárítható másokra a felelősség? A KlikkTV Fordulópont című műsorában Lamperth Mónika, Kőszegi András és Üveges Gábor Balogh Judittal beszélget az elszámoltatásról és Orbán politikai felelősségéről.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.21.
Ki viszi el a balhét Orbán Viktor helyett, és meddig hárítható másokra a felelősség? A KlikkTV Fordulópont című műsorában Lamperth Mónika, Kőszegi András és Üveges Gábor Balogh Judittal beszélget az elszámoltatásról és Orbán politikai felelősségéről.
2026. SZEPTEMBER 21. - A MÉDIATANÁCS ELNÖKÉT ÉS TAGJAIT JELÖLŐ ESETI BIZOTTSÁG ÜLÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGYŰLÉS
2026.09.21.
Javaslat a Művelődési Bizottságnak a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére Javaslattétel.
Szerző: ORSZÁGYŰLÉS
2026.09.21.
Javaslat a Művelődési Bizottságnak a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére Javaslattétel.
AZ ALKOTMÁNYOZÁS TÉTJE: JOGÁLLAM NÉLKÜL NEM LEHETÜNK SZABADOK
QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2026.09.19.
Hiába írja le az alkotmány a jogainkat, ha nincsenek független intézmények, amelyek kikényszerítik őket. Három példa jól mutatja, mit jelent ez a gyakorlatban: a Pride betiltása, a fogyatékossággal élők támogatott lakhatásának ügye és a szilveszteri tűzijátékok elleni fellépés.
A társadalmakban az alapvető emberi és polgári jogok biztosítják azt, amit a legtöbben szabadságnak neveznek. Ezek garantálják, hogy a véleményünkért nem leszünk megbüntetve, ezek biztosítják, hogy a törvény előtt egyenlően mérettetünk meg, és ezek teszik lehetővé, hogy részt vehessünk annak a közösségnek, országnak a formálásában, amelyben élünk, hogy a bennünket érintő kérdésekről magunk rendelkezhessünk.
Az alapjogokról gyakran elvont fogalomként beszélünk, valójában azonban a szabadság mindig konkrét emberek konkrét jogait jelenti. A szabadság nemcsak filozófiai vagy társadalomelméleti fogalom, hanem annak lehetősége, hogy élhetünk-e a jogainkkal, és van-e olyan intézményrendszer, amely megvédi ezeket a jogokat akkor is, amikor a politikai hatalom korlátozni akarja őket. E lehetőségek nélkül soha nem lehetünk szabadok. Ezt három jól ismert példán keresztül mutatom be...
Szerző: SZABÓ ATTILA
2026.09.19.
Az alapjogokról gyakran elvont fogalomként beszélünk, valójában azonban a szabadság mindig konkrét emberek konkrét jogait jelenti. A szabadság nemcsak filozófiai vagy társadalomelméleti fogalom, hanem annak lehetősége, hogy élhetünk-e a jogainkkal, és van-e olyan intézményrendszer, amely megvédi ezeket a jogokat akkor is, amikor a politikai hatalom korlátozni akarja őket. E lehetőségek nélkül soha nem lehetünk szabadok. Ezt három jól ismert példán keresztül mutatom be...
ÁLLAMI GARANCIÁT TETTEK EGY RAKÁS MAGYAR CÉG GIGAHITELEI MÖGÉ, ÉS EZ MINDANNYIUNKNAK FÁJHAT, HA A NER-CÉGEK LEJTŐRE KERÜLNEK
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.09.21.
Létezik egy talán kevéssé ismert, a magyar adófizetők számára rejtett, az elmúlt 16 év hagyatékaként megmaradt kockázat a magyar gazdaságban. Ennek lényege, hogy a NER-es üzleti világ nagy – bár elvileg piaci – hitelei mögött, amelyeket például az MBH Banktól vettek fel, gyakran állami garancia is áll. A jelenség leginkább az állami tulajdonú Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. portfóliójában érhető tetten.
Ez a Tisza-kormányt is érdekli, hiszen mint azt a Telex kérdésére a Start Garancia elárulta: „A tulajdonosi joggyakorló Gazdasági és Energetikai Minisztérium kezdeményezésére a cégnél teljes körű adó-, pénzügyi és jogi átvilágítás zajlik, amelyben társaságunk maximálisan együttműködik.”
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.09.21.
Csókos cégekért vállalt kezességet, most átvilágítják
A Start Garancia Zrt. honlapján elolvashatjuk a vállalat működésének hivatalos céljait, eszerint a 2006-ban megalapított társaság üzleti tevékenysége szorosan illeszkedik a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiai célokhoz. A Start Garancia Zrt. célja, hogy – professzionális kockázatmenedzsment mellett – minél több olyan vállalkozást támogasson a forráshoz jutásban, amelyek kezesség nélkül nem kaphatnának ilyen mértékű finanszírozást. Azáltal, hogy a Start Garancia Zrt. a vállalt kezesség mértékéig helytáll az ügyfél nemteljesítése esetén, lehetővé teszi a forrást biztosító szervezetek (hitelintézetek, kötvénytulajdonosok) számára, hogy azok a kockázati kitettségüket és tőkeszükségletüket csökkentsék.
Maga a Start Garancia így mutatta be a tevékenységét a Telexnek:
„a Start Garancia Zrt. állami viszontgarancia mellett nyújt kezességet nemzetgazdaságilag jelentős, nagy volumenű, 1 milliárd forint feletti finanszírozási ügyletekhez. A társaság ezzel a hazai nagyvállalati ügyfélkört és az érett fázisban lévő kis- és középvállalati (kkv) szegmens növekedési terveit is kiszolgálja. A kezesség révén a finanszírozóval folytatott tárgyalásokon kedvezőbb kamat- és egyéb kondíciók érhetők el a tervezett beruházásokhoz. A Start Garancia piaci részesedése 2024-re elérte a 10 százalékot.”
Mindez jól hangzik, csak amikor sorra kerülnek bajba az elmúlt érában helyzetbe hozott cégek (a Lounge-csoport, a Bayer Construct és a Fidesz-közeli médiavállalatok lehetnek erre jó példák) azonnal felmerül az aggasztó kérdés, hogy amennyiben ez az állami tulajdonú cég például 80 százalékos állami garanciával állt be bizonyos magyar vállalatok 1 milliárd forint feletti hitelei, illetve kötvényei mögé, mennyibe fog ez még fájni a magyar adófizetőknek.
A Start Garancia Zrt. honlapján elolvashatjuk a vállalat működésének hivatalos céljait, eszerint a 2006-ban megalapított társaság üzleti tevékenysége szorosan illeszkedik a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiai célokhoz. A Start Garancia Zrt. célja, hogy – professzionális kockázatmenedzsment mellett – minél több olyan vállalkozást támogasson a forráshoz jutásban, amelyek kezesség nélkül nem kaphatnának ilyen mértékű finanszírozást. Azáltal, hogy a Start Garancia Zrt. a vállalt kezesség mértékéig helytáll az ügyfél nemteljesítése esetén, lehetővé teszi a forrást biztosító szervezetek (hitelintézetek, kötvénytulajdonosok) számára, hogy azok a kockázati kitettségüket és tőkeszükségletüket csökkentsék.
Maga a Start Garancia így mutatta be a tevékenységét a Telexnek:
„a Start Garancia Zrt. állami viszontgarancia mellett nyújt kezességet nemzetgazdaságilag jelentős, nagy volumenű, 1 milliárd forint feletti finanszírozási ügyletekhez. A társaság ezzel a hazai nagyvállalati ügyfélkört és az érett fázisban lévő kis- és középvállalati (kkv) szegmens növekedési terveit is kiszolgálja. A kezesség révén a finanszírozóval folytatott tárgyalásokon kedvezőbb kamat- és egyéb kondíciók érhetők el a tervezett beruházásokhoz. A Start Garancia piaci részesedése 2024-re elérte a 10 százalékot.”
Mindez jól hangzik, csak amikor sorra kerülnek bajba az elmúlt érában helyzetbe hozott cégek (a Lounge-csoport, a Bayer Construct és a Fidesz-közeli médiavállalatok lehetnek erre jó példák) azonnal felmerül az aggasztó kérdés, hogy amennyiben ez az állami tulajdonú cég például 80 százalékos állami garanciával állt be bizonyos magyar vállalatok 1 milliárd forint feletti hitelei, illetve kötvényei mögé, mennyibe fog ez még fájni a magyar adófizetőknek.
Egyáltalán milyen volt az a rendszer, ahol egy csókos bank lejegyzi egy csókos cég kötvényét, és valójában érdemi kockázatot nem fut közben, mert az egész mögött állami garanciavállalás van?
Ez a Tisza-kormányt is érdekli, hiszen mint azt a Telex kérdésére a Start Garancia elárulta: „A tulajdonosi joggyakorló Gazdasági és Energetikai Minisztérium kezdeményezésére a cégnél teljes körű adó-, pénzügyi és jogi átvilágítás zajlik, amelyben társaságunk maximálisan együttműködik.”
...
ORBÁN KIADTA A „KILÖVETÉSI ENGEDÉLYT”
KLIKKTV / JUDITOK
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.20.
Kiket hibáztat Orbán Viktor a bukásért, és mit jelent a „kilövetési engedély” a politikában? A KlikkTV JuditOK című műsorában Marjai Judit és Balogh Judit vendége Závecz Tibor, akivel a bűnbakkeresésről és Orbán üzeneteiről beszélgetnek.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.20.
Kiket hibáztat Orbán Viktor a bukásért, és mit jelent a „kilövetési engedély” a politikában? A KlikkTV JuditOK című műsorában Marjai Judit és Balogh Judit vendége Závecz Tibor, akivel a bűnbakkeresésről és Orbán üzeneteiről beszélgetnek.
2026. szeptember 20., vasárnap
HOGYAN VÁLTOZTATJA MEG MAGYAR PÉTER A "TESOKA"-RENDSZERT?
INNEN ÉS TÚL
Műsorvezetők: SERES SAMU, DULL SZABOLCS
2026.09.20.
Egy „Tesoka” aláírású levélből országos politikai ügy lett. Dzsudzsák diplomata-útlevele csak egy példa arra, hogyan működhetett a hatalom és a személyes kapcsolatok rendszere az elmúlt években. Az adásban azt nézzük meg, hogyan próbálja ezt átírni Magyar Péter, és mit hozhat az új elszámoltatás.
Műsorvezetők: SERES SAMU, DULL SZABOLCS
2026.09.20.
Egy „Tesoka” aláírású levélből országos politikai ügy lett. Dzsudzsák diplomata-útlevele csak egy példa arra, hogyan működhetett a hatalom és a személyes kapcsolatok rendszere az elmúlt években. Az adásban azt nézzük meg, hogyan próbálja ezt átírni Magyar Péter, és mit hozhat az új elszámoltatás.
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7353. – MI 159. RÉSZ: MEDDIG KELLÜNK MÉG?
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.19.
Holger Kammeyer néhány évvel ezelőtt elment egy doktori védésre, ahol a jelölt bemutatott egy konstrukciót. Kammeyernek eszébe jutott, hogy ebből talán ki lehetne hozni egy ellenpéldát a Lück-féle Determináns Approximációs Sejtésre, aztán a gondolat elsüllyedt, ahogy az ilyenek szoktak. Idén aztán újra előkerült, és elmesélte a történetet a hátterével és a lehetséges stratégiával együtt a GPT-6-nak, mire a modell megcsinálta az ellenpéldát.
A levonás nagyságát pedig nem érzékeljük. A METR 2025-ös randomizált vizsgálatában tapasztalt, nyílt forrású fejlesztők a saját kódbázisukon dolgoztak, és tizenkilenc százalékkal lassabban végeztek, amikor használhattak MI-eszközt. Utólag megkérdezve úgy becsülték, hogy húsz százalékkal gyorsabbak lettek. Tizenhat emberről és a 2025 eleji eszközökről van szó, tehát nem törvény, hanem figyelmeztetés, de a hiba mérete harminckilenc százalékpont, a saját szakmájukban, mérhető feladatokon. Aki nem tudja megállapítani, hogy működik-e az együttműködés, az nem tudja azt sem beállítani, mennyire támaszkodjon rá. A jó érzés és az eredmény között nincs korreláció, és ez az együttműködés legnagyobb gyakorlati akadálya, nem a hozzáférés és nem a tudás.
Kammeyer történetében a gépnek nem a bizonyítás hiányzott, hanem az adatok közötti kapcsolat. Az ingyenes modellek több milliárd felhasználója éppen most adja azokat az adatokat, amelyek alapján ezek a kapcsolatok épülnek.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.19.
Szép példa ember és MI együttműködésére, és érdemes szétszedni, ki mit adott hozzá. A modell adta a kivitelezést. Az ember nem információt adott, hanem kapcsolatot. A konstrukciót nyilvános védésen mutatták be, tehát jó eséllyel ott volt abban az anyagban, amin a modellt tanították. Ami nem volt ott, az a fogás, hogy ennek a konstrukciónak ehhez a sejtéshez van köze. Nem arról van tehát szó, hogy a gép gyors, az ember okos, és még csak arról sem, hogy a gépnek hiányzott egy adat. Mind a két adat megvolt neki, de eszébe sem jutott használni, nem volt út a két adat között. Az utat egy ember tette oda, aki évekkel korábban ott ült egy teremben, amikor valaki felírt valamit a táblára.
(Azt írom, hogy a gépnek eszébe sem jutott, mert így rövidebb. Tudom, hogy az MI egy program, hogy egy betanított modellnek nincs raktára, amiben utánanéz, és nincs olyan pillanata, amikor beugrik neki valami. Annyi van, hogy a tanulás során beállt paraméterek egy adott bemenetre bizonyos folytatásokat valószínűbbé tesznek másoknál, és ez a párosítás nem tartozott a valószínűek közé, amíg valaki nem tette be mind a két felét ugyanabba a kérdésbe. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy Kammeyer sem tudja megmondani, miért idén jutott eszébe és miért nem három évvel korábban. Az eszébe jutott nála is ugyanolyan fekete doboz, csak már megszoktuk.)
Ebből viszont még nem következik, hogy az együttműködés általában működik. Erre van is mérés, és az eredmény kellemetlen. Michelle Vaccaro, Abdullah Almaatouq és Thomas Malone 2024-ben a Nature Human Behaviourben 106 kísérletet és 370 hatásméretet (a kapcsolat erejét mérő statisztikai mutatókat) vizsgált meg. Az eredmény: az ember–MI párosok átlagosan rosszabban teljesítettek, mint a kettő közül a jobbik egyedül. A hatásméret negatív, mínusz 0,23. Ugyanakkor a páros jobb volt, mint az ember egyedül (plusz 0,64), és ez a mondat magyarázza, miért érzi mindenki sikernek: a saját korábbi önmagához képest tényleg jobb lett, csak a géphez képest nem. A döntési feladatoknál veszteség volt, a tartalomelőállításnál nyereség. A legfontosabb sor pedig ez: ahol az ember jobb volt a gépnél, ott az együttműködés hozzátett (plusz 0,46), ahol a gép volt a jobb, ott elvett (mínusz 0,54).
Ez a meddig kellünk még kérdés matematikai válasza, és nem kell hozzá jóslás. Az együttműködés pontosan addig hasznos, amíg az ember az erősebb fél. Nem addig, amíg ért valamihez, nem addig, amíg érdekli, hanem amíg jobb. Utána a részvétele nem neutrális, hanem negatív előjelű.
Ide tartozik az IQ-k összeadása is, amit sokan szeretnek idézni. Az IQ nem mennyiség, hanem egy populációra normált rangszám, körülbelül annyira adható össze, mint két százalékos részesedés vagy két hőmérséklet. Nincs olyan művelet, hogy száz meg százötven egyenlő kétszázötven. A hasonlat mögött van valós tartalom, a komplementaritás, csak éppen a mérés azt mutatja, hogy a közös teljesítmény nem összeg, hanem inkább maximum egy levonással.
A levonás nagyságát pedig nem érzékeljük. A METR 2025-ös randomizált vizsgálatában tapasztalt, nyílt forrású fejlesztők a saját kódbázisukon dolgoztak, és tizenkilenc százalékkal lassabban végeztek, amikor használhattak MI-eszközt. Utólag megkérdezve úgy becsülték, hogy húsz százalékkal gyorsabbak lettek. Tizenhat emberről és a 2025 eleji eszközökről van szó, tehát nem törvény, hanem figyelmeztetés, de a hiba mérete harminckilenc százalékpont, a saját szakmájukban, mérhető feladatokon. Aki nem tudja megállapítani, hogy működik-e az együttműködés, az nem tudja azt sem beállítani, mennyire támaszkodjon rá. A jó érzés és az eredmény között nincs korreláció, és ez az együttműködés legnagyobb gyakorlati akadálya, nem a hozzáférés és nem a tudás.
A kérdésre egyébként van egy lefutott kísérlet. Kaszparov 1998-ban indította az advanced chesst, ahol az emberek számítógépet használhattak. 2005-ben a freestyle-versenyt nem nagymester nyerte, hanem két amatőr, akik jól kezelték a szoftvert. Egy időben a kentaur volt a legerősebb dolog a táblán. 2013-ban Tyler Cowen már azt írta, hogy egyre nehezebb meglátni a kentaur előnyét a géphez képest, mára pedig az emberi rész abból áll, hogy megválasztja és beállítja az eszközt. A sakkprogramnak már nincs szüksége emberre, hogy jobb legyen. Vagyis a válasz egyetlen szűk területen körülbelül tizenöt év volt, és az ember munkaköre monoton zsugorodott a játékostól a szerelőig. A matematika szélesebb és nyitottabb, mint a sakk, feltételezhetnénk, hogy itt lassabb lesz a közeledés, de közben a fejlődés exponenciálisan gyorsul. Biztos, hogy nem kell majd tizenöt év.
Persze az is lényeges kérdés, hogy hozzá fogunk-e jutni a jó modellekhez, erról a 153. részben írtam (7302-es lecke). Annyit tennék hozzá (László írt a tegnapi részhez egy bővebb hozzászólást a témában), hogy ehhez nem kell összeesküvést feltételezni. Ha egy csúcsmodell egyetlen eredménye többet ér, mint amennyit előfizetésekben be lehet szedni érte, akkor a racionális döntés az, hogy nem fogják kiadni (lehet, hogy a belengetett lassítást is így értik, a csúcsmodellek nem lesznek publikusak). Ami valóban új, hogy először kerül fal mögé maga a tudás, nem csak egy termék. Egyetlen rés van rajta, és pont ez a rés a Kammeyer-történet: a tétel, ha egyszer publikálták, közjószág. A modell maradhat bent, a következtetés kijön, és onnantól bárki ellenőrizheti. Nem sok, de nem is semmi.
Ha egy mennyiség exponenciálisan nő, akkor annak a dátuma, amikor egy adott küszöböt átlép, nagyon érzékeny a növekedési ütemre, vagyis a szakértői becslések szórása nem tudatlanság. A sorrendre lehet fogadni, a naptárra nem.
Ha egy mennyiség exponenciálisan nő, akkor annak a dátuma, amikor egy adott küszöböt átlép, nagyon érzékeny a növekedési ütemre, vagyis a szakértői becslések szórása nem tudatlanság. A sorrendre lehet fogadni, a naptárra nem.
Kammeyer történetében a gépnek nem a bizonyítás hiányzott, hanem az adatok közötti kapcsolat. Az ingyenes modellek több milliárd felhasználója éppen most adja azokat az adatokat, amelyek alapján ezek a kapcsolatok épülnek.
MIKÖZBEN AZ EURÓPAI VÉDELMI IPAR ÉPPEN HATALMASAT MEGY, A MAGYARNÁL ÉVTIZEDES FEJLESZTÉS ÉS BELEÖLT SZÁZMILLIÁRDOK UTÁN NEM LÁTSZIK, MERRE TOVÁBB
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.09.20.
Merre tovább, magyar védelmi ipar? Az európai hadicégek hirtelen nagyon fontossá váltak, közel van az orosz fenyegetés, miközben távolodik az amerikai védelem. A világ katonai kiadásai rekordot értek el: a SIPRI szakcég szerint az országok 2025-ben összesen 2887 milliárd dollárt költöttek katonai célokra, csak Európában 864 milliárd dollár volt ez az összeg, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Magyarország bő tíz éve felismerte, hogy a haderőfejlesztés mennyire fontos, más kérdés, hogy az eddigi modellek nem tűnnek igazán sikeresnek. Ahogy az egyik, a területen jártas beszélgetőpartnerünk mondta: maga a termékportfólió is egy pillanat alatt avult el, tankokkal, kézifegyverekkel, lőszerrel bíbelődünk, de az új háborúkat drónokkal, rakétákkal és repülőkkel vívják.
Az elmúlt időszakban részben több állami védelmi ipari érdekeltség eladása, majd a szekrényből előbukkanó csontvázak miatt sokat írtunk az ágazatról, és cikkeinkre nagyon sok észrevételt is kaptunk. Ezekből kiindulva, szakmai forrásokkal folytatott háttérbeszélgetések alapján mostani írásunkban olyan hazai védelmi modelleket vizsgálunk, mint az államszocializmusban megvalósított feladatleosztásos verzió, majd a kkv-k felkarolása, a nemzetközi vegyesvállalatok, illetve ennek leágazásaként a hazai hubszerep, az állami irányító holding (N7 Holding), valamint a magánpiaci prime, vagyis a jelenlegi zászlóshajó 4iG-csoport modellje. Annyit előzetesen is rögzíthetünk: az iparágra jellemző módon többnyire anonim nyilatkozó szakmai szereplők által konszenzusosan legjobbként elismert modell nincsen, az állam éppen a legutóbbi kísérletet, vagyis a 4iG vezetésével megvalósított magáncéges verziót vizsgálja...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.09.20.
A globális védelmi kiadások az elmúlt egy évtizedben 41 százalékkal nőttek, és minden egyes évben nagyobbak voltak, mint a megelőzőben.
Magyarország bő tíz éve felismerte, hogy a haderőfejlesztés mennyire fontos, más kérdés, hogy az eddigi modellek nem tűnnek igazán sikeresnek. Ahogy az egyik, a területen jártas beszélgetőpartnerünk mondta: maga a termékportfólió is egy pillanat alatt avult el, tankokkal, kézifegyverekkel, lőszerrel bíbelődünk, de az új háborúkat drónokkal, rakétákkal és repülőkkel vívják.
Az elmúlt időszakban részben több állami védelmi ipari érdekeltség eladása, majd a szekrényből előbukkanó csontvázak miatt sokat írtunk az ágazatról, és cikkeinkre nagyon sok észrevételt is kaptunk. Ezekből kiindulva, szakmai forrásokkal folytatott háttérbeszélgetések alapján mostani írásunkban olyan hazai védelmi modelleket vizsgálunk, mint az államszocializmusban megvalósított feladatleosztásos verzió, majd a kkv-k felkarolása, a nemzetközi vegyesvállalatok, illetve ennek leágazásaként a hazai hubszerep, az állami irányító holding (N7 Holding), valamint a magánpiaci prime, vagyis a jelenlegi zászlóshajó 4iG-csoport modellje. Annyit előzetesen is rögzíthetünk: az iparágra jellemző módon többnyire anonim nyilatkozó szakmai szereplők által konszenzusosan legjobbként elismert modell nincsen, az állam éppen a legutóbbi kísérletet, vagyis a 4iG vezetésével megvalósított magáncéges verziót vizsgálja...
16 ÉVIG NEM VOLT FONTOS A FIZETÉSEMELÉS, MOST, AMIKOR ÜRES A KASSZA, AKKOR NAGYON FONTOS?
TELEX VIDEÓ
Szerző: BOZSÓ ÁGNES, SITERINÓRA
2026.09.20.
Magyar Péter szombaton Pécsen, „a második legtiszásabb vidéki városban” folytatta az országjárást. A fiatal Tisza szavazókat nem zavarja, hogy a miniszterelnök sokat szerepel, de van, aki szerint egy kicsit visszafoghatná magát és a tekintélyét növelné, ha másnak is hagyna teret. Magyar Péter beszédében foglalkozott a vidéki városok helyzetével is, de legalább annyi időt szentelt Mészáros Lőrinc froclizásának is.
Szerző: BOZSÓ ÁGNES, SITERINÓRA
2026.09.20.
Magyar Péter szombaton Pécsen, „a második legtiszásabb vidéki városban” folytatta az országjárást. A fiatal Tisza szavazókat nem zavarja, hogy a miniszterelnök sokat szerepel, de van, aki szerint egy kicsit visszafoghatná magát és a tekintélyét növelné, ha másnak is hagyna teret. Magyar Péter beszédében foglalkozott a vidéki városok helyzetével is, de legalább annyi időt szentelt Mészáros Lőrinc froclizásának is.
FORSTHOFFER ÁGNES: AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNY RATIFIKÁCIÓJÁRÓL MÉG NEM EGYEZTETTÜNK
WMN MAGAZIN
Szerző: SÁNDOR ANNA
2026.09.19.
Már nem kommentelné Magyar Péter „férfimunkás” posztját Forsthoffer Ágnes, akit megdöbbent, mennyi mindent képzelnek az emberek egy-egy megnyilvánulása mögé. A 2026-os WMN Fesztivál nyitóbeszédét tartó házelnök szerint a nők erősek, a magyar közéletnek pedig pont arra van szüksége, amiben a nők jók. A beszédet követően D. Tóth Kriszta kérdezte az Országgyűlés elnökét a parlamenti arénáról és az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról is. Sándor Anna összefoglalója.
Az Országgyűlés elnökeként visszatekintve a közdelmükre úgy látja, hogy ahhoz leginkább az értékeire és az erkölcsi iránytűjére volt szüksége. „Ha egy-egy kihívás során mindig azt teszed, amiről a szíved mélyén meg vagy győződve, akkor a nehézségek közepette is stabilan és egyenesen állsz, és nagyon gyorsan felnősz a feladathoz.”
Kiemelte, hogy az elmúlt rendszerben a hatalom eltávolodott a hétköznapi valóságtól, az emberektől, a félelemkeltést és a megalázást pedig politikai eszközként használta. Mindennek következményeképp az emberek is eltartottak egymástól, már csak egymás hovatartozásait látták a másikban. Az országot pedig olyan ember vezette, aki nőügyekkel nem foglalkozott, úgy látta, hogy a nőknek a konyhában a helye, és nem azért tartják őket, hogy gondolkodjanak. Ennek nyomán beszédében Forsthoffer Ágnes abban jelölte ki a közös feladatunkat és felelősségünket, hogy ezeket az árkokat betemessük és a társadalomban a bizalmat újraépítsük:
„Ma ebben az országban leginkább arra van szükség, amiben a nők erősek. Hogy megjelenjen a közéletben a szelídség, a gondoskodás, a türelem, az egymás felé fordulás, az együttérzés és a tiszteletteljes kommunikáció.
Szerző: SÁNDOR ANNA
2026.09.19.
–
Ma ebben az országban leginkább arra van szükség, amiben a nők erősek
„Azt szeretném elérni, hogy az itt megjelent hölgyek közül körülbelül egy óra múlva többen gondolják azt magukról, hogy alkalmasak és képesek közéleti szerepvállalásra vagy magasabb pozíciók betöltésére, mint azt ahányan most ebben a pillanatban gondolják” – kezdte beszédét Forsthoffer Ágnes. Bár sokszor halljuk, hogy a közélet férfias terep, és csak az erős nők tudnak hangadóvá válni, Forsthoffer Ágnes szerint az erőnek sokféle forrása van: tapasztalat, új szemlélet, stabilitás, a változásra való nyitottság, őszinteség, hitelesség, empátia, alázat, az igazsághoz való ragaszkodás és a derű is.
Ma ebben az országban leginkább arra van szükség, amiben a nők erősek
„Azt szeretném elérni, hogy az itt megjelent hölgyek közül körülbelül egy óra múlva többen gondolják azt magukról, hogy alkalmasak és képesek közéleti szerepvállalásra vagy magasabb pozíciók betöltésére, mint azt ahányan most ebben a pillanatban gondolják” – kezdte beszédét Forsthoffer Ágnes. Bár sokszor halljuk, hogy a közélet férfias terep, és csak az erős nők tudnak hangadóvá válni, Forsthoffer Ágnes szerint az erőnek sokféle forrása van: tapasztalat, új szemlélet, stabilitás, a változásra való nyitottság, őszinteség, hitelesség, empátia, alázat, az igazsághoz való ragaszkodás és a derű is.
Elmondta, hogy az elmúlt év során folyamatosan a komfortzónáján kívül tartózkodott, „ami egyébként egész jó hely”. Nem pozícióra vagy elismertségre vágyott, hanem becsületesebb, igazságosabb, emberségesebb országra.
Az Országgyűlés elnökeként visszatekintve a közdelmükre úgy látja, hogy ahhoz leginkább az értékeire és az erkölcsi iránytűjére volt szüksége. „Ha egy-egy kihívás során mindig azt teszed, amiről a szíved mélyén meg vagy győződve, akkor a nehézségek közepette is stabilan és egyenesen állsz, és nagyon gyorsan felnősz a feladathoz.”
Kiemelte, hogy az elmúlt rendszerben a hatalom eltávolodott a hétköznapi valóságtól, az emberektől, a félelemkeltést és a megalázást pedig politikai eszközként használta. Mindennek következményeképp az emberek is eltartottak egymástól, már csak egymás hovatartozásait látták a másikban. Az országot pedig olyan ember vezette, aki nőügyekkel nem foglalkozott, úgy látta, hogy a nőknek a konyhában a helye, és nem azért tartják őket, hogy gondolkodjanak. Ennek nyomán beszédében Forsthoffer Ágnes abban jelölte ki a közös feladatunkat és felelősségünket, hogy ezeket az árkokat betemessük és a társadalomban a bizalmat újraépítsük:
„Ma ebben az országban leginkább arra van szükség, amiben a nők erősek. Hogy megjelenjen a közéletben a szelídség, a gondoskodás, a türelem, az egymás felé fordulás, az együttérzés és a tiszteletteljes kommunikáció.
Nem a nőknek kell változni, ha a közéletbe lépnek. A közéletnek kell végre emberibbé válnia. Én elindultam ezen az úton, és ha majd egyszer visszanézek, és azt látom, hogy jön mögöttem valaki, akkor nem éltem hiába.”
A FIDESZES GAZDASÁGI ÖRÖKSÉG EGY RÉSZÉHEZ MÉG NEM MERT HOZZÁNYÚLNI A TISZA
G7.HU
Szerző: ELEK PÉTER
2026.09.19.
A Fidesz-kormányoknak rendkívül sok hiba és bűn róható fel, ezek feldolgozása a kormányváltás után elkezdődött. A sokat emlegetett korrupciós ügyeken, túlárazásokon és megannyi antidemokratikus intézkedésen kívül azonban van két olyan momentum is, amelyről talán kevesebbet beszélnek, miközben a társadalmi-gazdasági kárt tekintve szerintem nagyon súlyosak. Ez pedig a paternalizmus és a piaci verseny korlátozása. Akkora mértékű támogatottsága van a kormánypártnak, ami megengedhetné kellemetlen intézkedések meghozatalát is. Ehelyett a legújabb fejlemény szerint megint támogatja az állam az üzemanyag (jelen esetben a gázolaj) fogyasztását, miközben az egész EU-n belül szinte nálunk a legolcsóbb a dízel.
Április 12-én a Tisza Párt példátlan felhatalmazást kapott, hogy valóban rendszerváltást vigyen végbe, lebontsa az elmúlt 16 évben emelt korlátokat, falakat. A Tisza-kormány első 100 napja lényegében erről szólt, a korábban teljesen kiiktatott fékek és ellensúlyok rendszerét állították vissza, megnyirbálták vagy teljes egészében semmissé tették a korábbi kormány által már kifizetett vagy kifizetendő szerződéseket, felállították a vagyonvisszaszerzési hivatalt, és a legfontosabb, hogy sikeresen hazahoztak jelentős mennyiségű uniós támogatást. Számos egyéb intézkedés is született, de a cikk alapvetően nem ezekről szól.
Semmiféleképpen nem kritikaként hoznám fel a paternalizmus témáját, főleg annak fényében, hogy az első négy hónap alatt ténylegesen több pozitívum történt, mint az azt megelőző 16 évben összesen. Ám muszáj róla beszélni, mert az új kormány első intézkedései között több olyan is volt, amely a paternalizmust tovább erősítette, ráadásul a piaci verseny korlátozását sem kezdték el feloldani.
Maga a paternalizmus a kádári rendszer öröksége (illetve történelmileg vagy 100 éves jelenség), amelyben a társadalom elvárja, hogy az állam, ha nem is minden esetben, de nagyon sokszor gondos és vigyázó szülőként kisegítse. Erre a Fidesz 16 éven keresztül politikailag nagyon rá is játszott, a benzinárstoptól kezdve a rezsivédelmen keresztül a befagyasztott árakig volt itt minden, mint a búcsúban, és ezek egy jó része még mind a mai napig érvényben van.
Tudom, hogy ezek teljes kivezetése politikailag (és részben gazdaságilag is) kockázatos, de ettől még lassan el kell kezdeni ezeket leépíteni, ráadásul van a rendszerben több olyan elem is, amelyhez szerintem elég alacsony kockázattal hozzá lehetne nyúlni. Nem vagyok politikus, de mezei közgazdászként nem teljesen értem, miért nem nyúlt a kormány hozzá a következő tételekhez, egyben bízom abban, hogy az októberre várt 2027-es költségvetési tervezetben már szerepelnek ezek.
Az első a sorban az árrésstop. Már bevezetésekor értelmetlen volt, hiszen az infláció egyszeri lehúzásán kívül semmilyen pozitív hatása nem volt. A kereskedők, akik árrésstopos termékeket értékesítenek, ugyanazt a technikát alkalmazták, mint a hatósági áras termékek bevezetésénél. Szétterítették a keletkezett veszteségeiket más termékcsoportokra. Az MNB számításai szerint az árrésstop kivezetése nem okozna inflációt, mert amennyivel emelkednének a „védett” termékek árai, annyival esnének más termékekéi.
A második általam elvárt lépés a kiskereskedelmi adó azonnali kivezetése. Magyarországon így is az EU-n belül a legmagasabb az áfakulcs (27 százalék), és ezt még megfejelik egy 4,5 százalékos különadóval. Tudom, hogy a költségvetés számára ez több mint 300 milliárd forintos bevételt hoz, ugyanakkor ennek az adótételnek az eltörlése nem feltétlenül jelent ekkora bevételkiesést. Ha csak azt feltételezzük, hogy a 4,5 százalékos különadó eltörlésének a fele átmegy az árakba (azok ennyivel csökkennek), akkor a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme ennyivel nőne, aminek nagy részét valószínűleg el is költenék. Ennek egy része az áfán keresztül a költségvetésben landol.
A fenti két tétel piactorzító hatását egy nagyon egyszerű példán keresztül próbálom bemutatni...
Szerző: ELEK PÉTER
2026.09.19.
Április 12-én a Tisza Párt példátlan felhatalmazást kapott, hogy valóban rendszerváltást vigyen végbe, lebontsa az elmúlt 16 évben emelt korlátokat, falakat. A Tisza-kormány első 100 napja lényegében erről szólt, a korábban teljesen kiiktatott fékek és ellensúlyok rendszerét állították vissza, megnyirbálták vagy teljes egészében semmissé tették a korábbi kormány által már kifizetett vagy kifizetendő szerződéseket, felállították a vagyonvisszaszerzési hivatalt, és a legfontosabb, hogy sikeresen hazahoztak jelentős mennyiségű uniós támogatást. Számos egyéb intézkedés is született, de a cikk alapvetően nem ezekről szól.
Semmiféleképpen nem kritikaként hoznám fel a paternalizmus témáját, főleg annak fényében, hogy az első négy hónap alatt ténylegesen több pozitívum történt, mint az azt megelőző 16 évben összesen. Ám muszáj róla beszélni, mert az új kormány első intézkedései között több olyan is volt, amely a paternalizmust tovább erősítette, ráadásul a piaci verseny korlátozását sem kezdték el feloldani.
Maga a paternalizmus a kádári rendszer öröksége (illetve történelmileg vagy 100 éves jelenség), amelyben a társadalom elvárja, hogy az állam, ha nem is minden esetben, de nagyon sokszor gondos és vigyázó szülőként kisegítse. Erre a Fidesz 16 éven keresztül politikailag nagyon rá is játszott, a benzinárstoptól kezdve a rezsivédelmen keresztül a befagyasztott árakig volt itt minden, mint a búcsúban, és ezek egy jó része még mind a mai napig érvényben van.
Tudom, hogy ezek teljes kivezetése politikailag (és részben gazdaságilag is) kockázatos, de ettől még lassan el kell kezdeni ezeket leépíteni, ráadásul van a rendszerben több olyan elem is, amelyhez szerintem elég alacsony kockázattal hozzá lehetne nyúlni. Nem vagyok politikus, de mezei közgazdászként nem teljesen értem, miért nem nyúlt a kormány hozzá a következő tételekhez, egyben bízom abban, hogy az októberre várt 2027-es költségvetési tervezetben már szerepelnek ezek.
Az első a sorban az árrésstop. Már bevezetésekor értelmetlen volt, hiszen az infláció egyszeri lehúzásán kívül semmilyen pozitív hatása nem volt. A kereskedők, akik árrésstopos termékeket értékesítenek, ugyanazt a technikát alkalmazták, mint a hatósági áras termékek bevezetésénél. Szétterítették a keletkezett veszteségeiket más termékcsoportokra. Az MNB számításai szerint az árrésstop kivezetése nem okozna inflációt, mert amennyivel emelkednének a „védett” termékek árai, annyival esnének más termékekéi.
A második általam elvárt lépés a kiskereskedelmi adó azonnali kivezetése. Magyarországon így is az EU-n belül a legmagasabb az áfakulcs (27 százalék), és ezt még megfejelik egy 4,5 százalékos különadóval. Tudom, hogy a költségvetés számára ez több mint 300 milliárd forintos bevételt hoz, ugyanakkor ennek az adótételnek az eltörlése nem feltétlenül jelent ekkora bevételkiesést. Ha csak azt feltételezzük, hogy a 4,5 százalékos különadó eltörlésének a fele átmegy az árakba (azok ennyivel csökkennek), akkor a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme ennyivel nőne, aminek nagy részét valószínűleg el is költenék. Ennek egy része az áfán keresztül a költségvetésben landol.
A fenti két tétel piactorzító hatását egy nagyon egyszerű példán keresztül próbálom bemutatni...
„ORBÁN VIKTOR HIÁBA VADÁSZIK A KORMÁNY HIBÁIRA, NINCS ESÉLYE, A MAGYAR VÁLASZTÓK MÁR SOSEM BÍZZÁK RÁ AZ ORSZÁG VEZETÉSÉT”
NÉPSZAVA / RIPORT
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2026.09.19.
Percenként tapsolt bele elismerően a közönség Magyar Péter egyórás helyzetértékelő beszédébe Pécsen, a 48-as téren. A miniszterelnökre szeptemberben meghirdetett országjárásának második állomásán mintegy háromezren voltak kíváncsiak. Riport.
Noha az elmúlt hetekben számos kritika érte a Tisza-kormány teljesítményét, a pécsi rendezvény résztvevői szinte kivétel nélkül ünnepelni jöttek. Magyar Péter ezúttal is zászlóval a kezében a közönségen át ment fel a színpadra, elfogadva feléje nyújtott kézfogásokat, hagyta, hogy megérintsék, fotózzák, szelfizzenek vele. A hangulatot a bevonulás zenéje tette teljessé: „Kegyes istenek, kegyes szellemek, (…) hallgassátok könyörgésünk, vigyázzátok nemzetségünk!” – énekelte utánozhatatlan férfias hangján a csütörtökön elvesztett Deák Bill Gyula az István, a király rockopera Torda táltosának extatikus dalát.
– Ránk fér a kegyelem és a siker – jegyezte meg mellettem a dal hallatán a 71 éves Müller Anikó, aki most látta élőben először a Tisza Párt elnökét –, sok ennek a kormánynak az ellensége. Nagyon kell a siker, nagyon, de nagyon…
Magyar Péter ezúttal is azt ígérte, hogy kormánya sikerre van ítélve. S ez tetszett a pécsieknek. Az különösen, amikor megidézte Orbán Viktort, aki azt jósolta, hogy 133 nap után – a Tanács-kormányhoz hasonlóan – Magyar Péter kabinetje is megbukik. A politikus megjegyezte, hogy épp ma telt el a 133. nap, és a kormánya teszi a dolgát. Nagy taps és nevetés fogadta azt is, amikor a Fidesz visszakozó Békemenetéről ironizált, megjegyezve, hogy közpénz híján ez inkább már „Mégse-menet” lesz, vagy „Végső-menet.”...
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2026.09.19.
Noha az elmúlt hetekben számos kritika érte a Tisza-kormány teljesítményét, a pécsi rendezvény résztvevői szinte kivétel nélkül ünnepelni jöttek. Magyar Péter ezúttal is zászlóval a kezében a közönségen át ment fel a színpadra, elfogadva feléje nyújtott kézfogásokat, hagyta, hogy megérintsék, fotózzák, szelfizzenek vele. A hangulatot a bevonulás zenéje tette teljessé: „Kegyes istenek, kegyes szellemek, (…) hallgassátok könyörgésünk, vigyázzátok nemzetségünk!” – énekelte utánozhatatlan férfias hangján a csütörtökön elvesztett Deák Bill Gyula az István, a király rockopera Torda táltosának extatikus dalát.
– Ránk fér a kegyelem és a siker – jegyezte meg mellettem a dal hallatán a 71 éves Müller Anikó, aki most látta élőben először a Tisza Párt elnökét –, sok ennek a kormánynak az ellensége. Nagyon kell a siker, nagyon, de nagyon…
Magyar Péter ezúttal is azt ígérte, hogy kormánya sikerre van ítélve. S ez tetszett a pécsieknek. Az különösen, amikor megidézte Orbán Viktort, aki azt jósolta, hogy 133 nap után – a Tanács-kormányhoz hasonlóan – Magyar Péter kabinetje is megbukik. A politikus megjegyezte, hogy épp ma telt el a 133. nap, és a kormánya teszi a dolgát. Nagy taps és nevetés fogadta azt is, amikor a Fidesz visszakozó Békemenetéről ironizált, megjegyezve, hogy közpénz híján ez inkább már „Mégse-menet” lesz, vagy „Végső-menet.”...
SIMONOVITS ANDRÁS: HOZZÁSZÓLÁS BOKROS TÍZ KÖVETELMÉNYÉHEZ
ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2026.09.18.
A szokásos nagy érdeklődéssel olvastam Bokros Lajos Tíz követelmény című cikkét, (ÉS, 2026/ 37., szept. 11.). A Tisza gazdaságpolitikájával szembeni legtöbb fölvetésével elvben egyetértek, nincs azonban világos elképzelésem arról, hogy egy reformernek (nem szobatudósnak) mennyire érdemes elszakadnia a politikai lehetőségektől. („Nincsenek illúzióim abban a tekintetben, hogy javaslataimat egyáltalán meghallgatja egy olyan kormány, amelyik a nevemtől is fél, nemhogy a gondolataimat akarná szakszerűen mérlegelni.”) Ebben a hozzászólásomban csupán a nyugdíjkérdéssel foglalkozom, és ebben ütköztetem Bokros álláspontját a sajátommal.
A Tisza választási programjában megígérte, és 2027 januárjától be is vezeti a legalacsonyabb nyugdíjak radikális emelését, minimum 120 ezer Ft-ra. Bár ez az intézkedés olyanokon is segít, akik annak idején elkerülték a járulékfizetést, megszünteti a korábbi legkisebb nyugdíjak okozta legfájóbb szenvedést, és a nyugdíjkiadásokat még elviselhető mértékben növeli. Bokros, de mások is elégedetlenek ezzel a minireformmal: felborítja a korábbi szabályokat és nyugdíjarányokat, emellett gyengíti (aláássa) a járulékfizetési fegyelmet. Bokros megtartaná a jelenlegi „arányos” rendszert, és a nyugdíjrendszeren kívül oldaná meg az időskori szegénykérdést.
Elvben lehetne egy arányos nyugdíjrendszert független segélyrendszerrel kiegészíteni. Valóban, Svájcban önkormányzati segélyrendszer működik, nélküle a svájci nyugdíjasok egyharmada szegény lenne. Svájcban tőkefedezeti, arányos nyugdíjpillér is működik, de harmadikként létezik egy erősen újraelosztó, degresszív tb-nyugdíjpillér (a nyugdíj lassabban emelkedik, mint a nyugdíjalap). A jelenlegi Tisza-módosítás az utóbbi, kisnyugdíjasoknak kedvező újraelosztást erősíti. Érdekes, hogy Bokros elvileg hibásnak tartja a degressziót. Szeretném emlékeztetni rá, hogy példás pénzügyminisztersége alatt egy 10 osztályos degresszió szerint állapították meg az induló nyugdíjakat: a legkevesebbet hozó sávban a sávos jövedelemnek csak a 10 százaléka számított be a nyugdíjba, (néhány évvel később – erre van adatom –, 1998-ban) ebben a sávban a legkisebb nettókereset csak 68 százalékot ért nyugdíjalapként.
Bevallom, nem látom át, hogyan alkalmazzák majd az új rendszert a nyugdíjszerű ellátásokra. Például, ha van egy jó (mondjuk 1 millió Ft-os) svájci nyugdíjat élvező egykori magyar dolgozó, aki 10 évi hazai szolgálat fejében plusz 100 ezer Ft magyar nyugdíjat kap, ezt talán nem kellene kiegészíteni 120 ezer Ft-ra.
Részben osztom Bokros aggodalmát a 13. és a 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban is, de politikailag vállalhatatlannak érzem ennek teljes visszavonását, illetve egészségügyi járulékká alakítását. De még mindig nem késő legalább a 14. havi nyugdíjak nivellálása vagy akár degresszálása: nagyobb havi nyugdíj, kisebb 14. havi kiegészítés (ezek úgyis járulék fölötti jövedelmek). Kármán András pénzügyminiszter korábban tett egy óvatos megjegyzést, hogy gondolkodnak rajta.
Felteszem, Bokrost csak a helyhiány tartotta vissza attól, hogy (velem egyetértve) elvesse a Tisza-programban szereplő nyugdíjkártyát és a Férfiak40 felé való tapogatódzást. Pedig ezek sem olcsó játékok, és rontják a rendszer fenntarthatóságát.
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2026.09.18.
A Tisza választási programjában megígérte, és 2027 januárjától be is vezeti a legalacsonyabb nyugdíjak radikális emelését, minimum 120 ezer Ft-ra. Bár ez az intézkedés olyanokon is segít, akik annak idején elkerülték a járulékfizetést, megszünteti a korábbi legkisebb nyugdíjak okozta legfájóbb szenvedést, és a nyugdíjkiadásokat még elviselhető mértékben növeli. Bokros, de mások is elégedetlenek ezzel a minireformmal: felborítja a korábbi szabályokat és nyugdíjarányokat, emellett gyengíti (aláássa) a járulékfizetési fegyelmet. Bokros megtartaná a jelenlegi „arányos” rendszert, és a nyugdíjrendszeren kívül oldaná meg az időskori szegénykérdést.
Elvben lehetne egy arányos nyugdíjrendszert független segélyrendszerrel kiegészíteni. Valóban, Svájcban önkormányzati segélyrendszer működik, nélküle a svájci nyugdíjasok egyharmada szegény lenne. Svájcban tőkefedezeti, arányos nyugdíjpillér is működik, de harmadikként létezik egy erősen újraelosztó, degresszív tb-nyugdíjpillér (a nyugdíj lassabban emelkedik, mint a nyugdíjalap). A jelenlegi Tisza-módosítás az utóbbi, kisnyugdíjasoknak kedvező újraelosztást erősíti. Érdekes, hogy Bokros elvileg hibásnak tartja a degressziót. Szeretném emlékeztetni rá, hogy példás pénzügyminisztersége alatt egy 10 osztályos degresszió szerint állapították meg az induló nyugdíjakat: a legkevesebbet hozó sávban a sávos jövedelemnek csak a 10 százaléka számított be a nyugdíjba, (néhány évvel később – erre van adatom –, 1998-ban) ebben a sávban a legkisebb nettókereset csak 68 százalékot ért nyugdíjalapként.
Bevallom, nem látom át, hogyan alkalmazzák majd az új rendszert a nyugdíjszerű ellátásokra. Például, ha van egy jó (mondjuk 1 millió Ft-os) svájci nyugdíjat élvező egykori magyar dolgozó, aki 10 évi hazai szolgálat fejében plusz 100 ezer Ft magyar nyugdíjat kap, ezt talán nem kellene kiegészíteni 120 ezer Ft-ra.
Részben osztom Bokros aggodalmát a 13. és a 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban is, de politikailag vállalhatatlannak érzem ennek teljes visszavonását, illetve egészségügyi járulékká alakítását. De még mindig nem késő legalább a 14. havi nyugdíjak nivellálása vagy akár degresszálása: nagyobb havi nyugdíj, kisebb 14. havi kiegészítés (ezek úgyis járulék fölötti jövedelmek). Kármán András pénzügyminiszter korábban tett egy óvatos megjegyzést, hogy gondolkodnak rajta.
Felteszem, Bokrost csak a helyhiány tartotta vissza attól, hogy (velem egyetértve) elvesse a Tisza-programban szereplő nyugdíjkártyát és a Férfiak40 felé való tapogatódzást. Pedig ezek sem olcsó játékok, és rontják a rendszer fenntarthatóságát.
MIKOR JUT EL AZ ELSZÁMOLTATÁS A SZÍVCSAKRÁIG? | HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.19.
A beszélgetés több, egymással összefüggő közéleti kérdést jár körül: mit jelenthet az elszámoltatás, hogyan vizsgálhatók a politikusok és közszereplők vagyongyarapodásai, és milyen korrupciós ügyek kerülhetnek előtérbe. Szóba kerülnek a nagy állami koncessziók, a közbeszerzések, a sport és a politika összefonódása, valamint az is, hogy hol húzódik a határ a politikai felelősség és a jogilag bizonyítható ügyek között.
A beszélgetés másik fontos témája az állam és az intézmények működése. Vita alakul ki az abortuszról és az egyházak társadalmi szerepéről, szóba kerül a Terror Háza és a történelmi emlékezet politikai használata, a diplomataútlevelek kérdése, valamint az ügyészség helyzete és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák.
A műsor résztvevői azt is keresik, hogy mindezek mögött valódi intézményi változás körvonalazódik-e, vagy csupán a politikai rendszer egyes elemei rendeződnek át.
Vendégek: Batka Zoltán, a Népszava újságírója, Herskovits Eszter és Bolgár György, a Klubrádió munkatársa, a műsort Szénási Sándor vezeti.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.19.
A beszélgetés több, egymással összefüggő közéleti kérdést jár körül: mit jelenthet az elszámoltatás, hogyan vizsgálhatók a politikusok és közszereplők vagyongyarapodásai, és milyen korrupciós ügyek kerülhetnek előtérbe. Szóba kerülnek a nagy állami koncessziók, a közbeszerzések, a sport és a politika összefonódása, valamint az is, hogy hol húzódik a határ a politikai felelősség és a jogilag bizonyítható ügyek között.
A beszélgetés másik fontos témája az állam és az intézmények működése. Vita alakul ki az abortuszról és az egyházak társadalmi szerepéről, szóba kerül a Terror Háza és a történelmi emlékezet politikai használata, a diplomataútlevelek kérdése, valamint az ügyészség helyzete és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák.
A műsor résztvevői azt is keresik, hogy mindezek mögött valódi intézményi változás körvonalazódik-e, vagy csupán a politikai rendszer egyes elemei rendeződnek át.
Vendégek: Batka Zoltán, a Népszava újságírója, Herskovits Eszter és Bolgár György, a Klubrádió munkatársa, a műsort Szénási Sándor vezeti.
A RENDSZERVÁLTÁS TÖBB BILINCSEK KATTANÁSÁNÁL | MÁSNAP LAKNERREL #1 SZABÓ ANDREA
PARTIZÁN / MÁSNAP LAKNERREL
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.9.19.
A NER másnapjára ébredtünk. Hogyan kellene belakni ezt az új, régóta várt helyzetet, hogy ne fejfájós másnaposságra keljünk fel, hanem egy tényleg demokratikus Magyarországon ébredjünk öntudatra? Ennek a megválaszolására vállalkozik Lakner Zoltán új műsora, a Másnap.
Első vendége Szabó Andrea politológus, szociológus, akivel arról beszélget, forradalom vagy rendszerváltás történt-e 2026-ban Magyarországon, és hogy egy csapásra részvételi demokrácia lehetünk-e: erre vágyik-e a magyar társadalom.
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.9.19.
A NER másnapjára ébredtünk. Hogyan kellene belakni ezt az új, régóta várt helyzetet, hogy ne fejfájós másnaposságra keljünk fel, hanem egy tényleg demokratikus Magyarországon ébredjünk öntudatra? Ennek a megválaszolására vállalkozik Lakner Zoltán új műsora, a Másnap.
Első vendége Szabó Andrea politológus, szociológus, akivel arról beszélget, forradalom vagy rendszerváltás történt-e 2026-ban Magyarországon, és hogy egy csapásra részvételi demokrácia lehetünk-e: erre vágyik-e a magyar társadalom.
38 MILLIÓS BÁRPULT ROGÁN MINISZTÉRIUMÁBAN, 400 MILLIÓS KÖNYVTÁR A KARMELITÁBAN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE
ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.09.18.
444: 38 milliós bárpult, 3,7 milliós kanapék, 4,5 milliós székek – csak a bútorok 1,2 milliárdba kerültek Rogán Antal luxusminisztériumában
Eddig annyit lehetett tudni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületének felhúzása és berendezése 27 milliárd forintba került. Most a lap kiderítette azt is, csak a bútorokra nettó 1,27 milliárd forint közpénzt költöttek, ezen felül a belső terek kialakítására elment még 2,5 milliárd. Vagyis a Rogán Antal által emlegetett nívó majdnem 4 milliárd forintba került. A többmilliós székek, asztalok, szekrények, kanapék mellett a legtöbbe a negyediken lévő bárpult került, csak arra kifizettek 38 millió forintot. A szebbik szivarszobára 24 millió ment el. Nagyságrendileg az ajtókra 700, az üvegfalakra 370, falikárpitokra pedig 110 millió forintot költöttek el.
Magyar Narancs: Csak úgy falta
A Karmelitában Orbán Viktornak berendezett könyvtár már az épület látogathatóvá tétele előtt is ismerős lehetett: gondosan szűrt videókon és sajtófotókon láthattuk. Bár a hatalmas földgömb nyilván sokak figyelmét elvonta, a polcokra is érdemes volt figyelni: a helyiséget közel 250 millió forintért alakították ki, a benne található „nem nyilvános közgyűjtemény” számára pedig több mint 140 millió forintért vásároltak könyveket. A mintegy hatezer kötetes gyűjteményt kizárólag Orbán könyvtára számára tervezték és szerezték be. Így létrehozva egy „nem nyilvános közgyűjteményt”, amelynek kötetei „vásárlás útján kerültek a magyar állam tulajdonába”, fogalmazott a Várkapitányság a lapnak. Az állami cég tájékoztatása szerint ez egy „reprezentációs térként, valamint szakirányú könyvtárként” funkcionáló gyűjtemény, amelynek alsó szintje klasszikus muzeális gyűjtemény, a felső elsősorban szakkönyvtárjellegű.
Hvg: 300 milliós támogatás miatt tett feljelentést a Miniszterelnökség
Feljelentést tett a Miniszterelnökség a Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak (MIKK) nyújtott 300 millió forintos állami támogatás miatt, ismeretlen tettes ellen – közölte a kormány csütörtökön. A MIKK-et 2024 decemberében alapították, a 300 milliós támogatást az akkori honvédelmi miniszter testvére, a Miniszterelnökség társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince javaslatára a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosította számukra 2025. február 12-én. A támogatás célja a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjával kapcsolatos célzott kutatások megvalósítása. A Tisza-kormány álláspontja szerint a társaság úgy részesült állami támogatásban, hogy sem önálló működési múlttal, sem igazolt kutatói kapacitással nem rendelkezett, a Miniszterelnökséghez eljutott dokumentumok alapján a kutatómunkák között szerepelnek látszólag mesterséges intelligencia által generált iratok, valamint válogatások különböző közösségimédia-bejegyzésekből.
Telex: „Tisztelettel Dzsudzsák Balazs Tesoka” – itt a levél, amit Dzsudzsák írt Szijjártónak
Nemrég Velkey György, a Külügyminisztérium államtitkára a lapnak elmondta, elég volt egy baráti levél Szijjártó Péternek, hogy Dzsudzsák Balázs diplomata-útlevelet kapjon. Velkey csütörtökön a Facebook-oldalán közzétette a levelet, amit a Debrecen 109-szeres válogatott focistája írt Szijjártó hivatalos kormányzati címére, hogy diplomata-útlevelet szerezzen magának. „A volt külügyminiszter pedig szó nélkül továbbította a kérelmét, és az útlevelet már másnap elkezdték neki intézni” – írta posztjához Velkey. A szinte teljesen ékezetek nélkül írt levélben – aminek a tárgya annyi, hogy „Balazs” – Dzsudzsák diplomata-útlevélért fordult a volt külügyminiszterhez, ezt pedig azzal indokolta, hogy a magyar válogatott csapatkapitányaként időnként sportdiplomáciai feladatokat lát el a világ majd minden országában. „Tisztelettel Dzsudzsák Balazs Tesoka” – zárta az iPhone-ról küldött levelét a focista.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.09.18.
Eddig annyit lehetett tudni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületének felhúzása és berendezése 27 milliárd forintba került. Most a lap kiderítette azt is, csak a bútorokra nettó 1,27 milliárd forint közpénzt költöttek, ezen felül a belső terek kialakítására elment még 2,5 milliárd. Vagyis a Rogán Antal által emlegetett nívó majdnem 4 milliárd forintba került. A többmilliós székek, asztalok, szekrények, kanapék mellett a legtöbbe a negyediken lévő bárpult került, csak arra kifizettek 38 millió forintot. A szebbik szivarszobára 24 millió ment el. Nagyságrendileg az ajtókra 700, az üvegfalakra 370, falikárpitokra pedig 110 millió forintot költöttek el.
Magyar Hang: Ugrálókötél 1,3 millióért – Öt újabb feljelentést tett a Belügyminisztérium
Újabb feljelentéseket tett a Belügyminisztérium, mind az öt eset a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) tevékenységét érinti – erről számolt be a tárcát vezető Pósfai Gábor a közösségi oldalán. A minisztérium szerint ezekben az ügyekben tudatosan hátrányos helyzetbe hozták a magyar államot, vagy kifejezetten nagy vagyoni hátrányt idéztek elő. A tárca a laphoz is eljuttatott közleményben példákat is hozott: az egyik esetben egy évnél rövidebb szerződések sorozatával adtak bérbe állami ingatlant. A bérlővel az általa felhalmozott, folyamatos és dokumentált késedelme ellenére a szerződéses kapcsolatot fenntartották, aminek eredményeként több, mint 100 millió forintos tartozás halmozódott fel az állami vagyonkezelő felé. Az ingóságok beszerzése során kirívó túlárazások történtek, például egyetlen ugrálókötélért mintegy 1,3 millió forintot fizettek állami forrásból.
Újabb feljelentéseket tett a Belügyminisztérium, mind az öt eset a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) tevékenységét érinti – erről számolt be a tárcát vezető Pósfai Gábor a közösségi oldalán. A minisztérium szerint ezekben az ügyekben tudatosan hátrányos helyzetbe hozták a magyar államot, vagy kifejezetten nagy vagyoni hátrányt idéztek elő. A tárca a laphoz is eljuttatott közleményben példákat is hozott: az egyik esetben egy évnél rövidebb szerződések sorozatával adtak bérbe állami ingatlant. A bérlővel az általa felhalmozott, folyamatos és dokumentált késedelme ellenére a szerződéses kapcsolatot fenntartották, aminek eredményeként több, mint 100 millió forintos tartozás halmozódott fel az állami vagyonkezelő felé. Az ingóságok beszerzése során kirívó túlárazások történtek, például egyetlen ugrálókötélért mintegy 1,3 millió forintot fizettek állami forrásból.
Magyar Narancs: Csak úgy falta
A Karmelitában Orbán Viktornak berendezett könyvtár már az épület látogathatóvá tétele előtt is ismerős lehetett: gondosan szűrt videókon és sajtófotókon láthattuk. Bár a hatalmas földgömb nyilván sokak figyelmét elvonta, a polcokra is érdemes volt figyelni: a helyiséget közel 250 millió forintért alakították ki, a benne található „nem nyilvános közgyűjtemény” számára pedig több mint 140 millió forintért vásároltak könyveket. A mintegy hatezer kötetes gyűjteményt kizárólag Orbán könyvtára számára tervezték és szerezték be. Így létrehozva egy „nem nyilvános közgyűjteményt”, amelynek kötetei „vásárlás útján kerültek a magyar állam tulajdonába”, fogalmazott a Várkapitányság a lapnak. Az állami cég tájékoztatása szerint ez egy „reprezentációs térként, valamint szakirányú könyvtárként” funkcionáló gyűjtemény, amelynek alsó szintje klasszikus muzeális gyűjtemény, a felső elsősorban szakkönyvtárjellegű.
Hvg: 300 milliós támogatás miatt tett feljelentést a Miniszterelnökség
Feljelentést tett a Miniszterelnökség a Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak (MIKK) nyújtott 300 millió forintos állami támogatás miatt, ismeretlen tettes ellen – közölte a kormány csütörtökön. A MIKK-et 2024 decemberében alapították, a 300 milliós támogatást az akkori honvédelmi miniszter testvére, a Miniszterelnökség társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince javaslatára a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosította számukra 2025. február 12-én. A támogatás célja a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjával kapcsolatos célzott kutatások megvalósítása. A Tisza-kormány álláspontja szerint a társaság úgy részesült állami támogatásban, hogy sem önálló működési múlttal, sem igazolt kutatói kapacitással nem rendelkezett, a Miniszterelnökséghez eljutott dokumentumok alapján a kutatómunkák között szerepelnek látszólag mesterséges intelligencia által generált iratok, valamint válogatások különböző közösségimédia-bejegyzésekből.
Telex: „Tisztelettel Dzsudzsák Balazs Tesoka” – itt a levél, amit Dzsudzsák írt Szijjártónak
Nemrég Velkey György, a Külügyminisztérium államtitkára a lapnak elmondta, elég volt egy baráti levél Szijjártó Péternek, hogy Dzsudzsák Balázs diplomata-útlevelet kapjon. Velkey csütörtökön a Facebook-oldalán közzétette a levelet, amit a Debrecen 109-szeres válogatott focistája írt Szijjártó hivatalos kormányzati címére, hogy diplomata-útlevelet szerezzen magának. „A volt külügyminiszter pedig szó nélkül továbbította a kérelmét, és az útlevelet már másnap elkezdték neki intézni” – írta posztjához Velkey. A szinte teljesen ékezetek nélkül írt levélben – aminek a tárgya annyi, hogy „Balazs” – Dzsudzsák diplomata-útlevélért fordult a volt külügyminiszterhez, ezt pedig azzal indokolta, hogy a magyar válogatott csapatkapitányaként időnként sportdiplomáciai feladatokat lát el a világ majd minden országában. „Tisztelettel Dzsudzsák Balazs Tesoka” – zárta az iPhone-ról küldött levelét a focista.
ÁLCÁZOTT MILLIÁRDOK MENTEK A KAMPÁNYRA – NYÍLT TITOK 4.
KOSSUTH RÁDIÓ / NYÍLT TITOK
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.09.19.
Az NKA-botrányt mutatjuk be részletesen. Pataky Attila és Pócs János elmondja, hogy nem adja vissza a pénzt. Laczó Adrienn elmagyarázza, hogy miért tett feljelentést. Tarr Zoltán a vizsgálat állásáról számol be. Műsorvezető Magyari Péter, szerkesztő-riporterek Báthory Róbert és Kovács Áron.
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.09.19.
Az NKA-botrányt mutatjuk be részletesen. Pataky Attila és Pócs János elmondja, hogy nem adja vissza a pénzt. Laczó Adrienn elmagyarázza, hogy miért tett feljelentést. Tarr Zoltán a vizsgálat állásáról számol be. Műsorvezető Magyari Péter, szerkesztő-riporterek Báthory Róbert és Kovács Áron.
CSERHALMI SZERINT VIDNYÁNSZKY FÉLREÉRTETTE, Ő IS AZT SZERETNÉ, HOGY A NEMZETI SZÍNHÁZ FENNMARADJON
KARAKTER
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2026.09.19.
Folytatódik a nyilvános üzengetés Cserhalmi György és a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila között. A színész szerint Vidnyánszky félreértette a nyilatkozatát, mert egyáltalán nem szeretné, ha a Nemzeti Színház megszűnne.
Az üzengetés onnan indult, hogy Cserhalmi a Magyar Hangnak azt mondta, Vidnyánszkynak ki kellene töltenie a 2028 nyaráig szóló megbízatását, utána pedig lehetne dönteni a Nemzeti jövőjéről, hozzátéve, hogy abban a döntésben ő nem venne részt. Erre nyílt levélben reagált Vidnyánszky, akit felháborított Cserhalmi nyilatkozata. „Nem a személyem a fontos, így az is mellékes, hogy te kegyet gyakorolva meghagynád, hogy kitölthessem a mandátumomat a Nemzeti Színház élén. De ez a felvetés: »azt majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre«, elkeserít” – írta Vidnyánszky.
Cserhalmi az Indexnek reagált erre, és azt mondta, szerinte igenis szükség van a Nemzeti Színházra. „Ez az én álláspontom, és azt kérem, hogy ezt ugyanúgy tartsák tiszteletben, ahogyan én is tiszteletben tartom mások véleményét. Ha Attila ezt félre akarja érteni, az már egy másik kérdés” – mondta a színész.
Cserhalmi egyébként az eredeti interjúban is úgy fogalmazott: „Bennem van ilyen nemzeti érzés, hogy kell a Nemzeti Színház. Mások azt mondják, hogy nem, de én meghagyom nekik. Ők is hagyják meg nekem.”
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2026.09.19.
Az üzengetés onnan indult, hogy Cserhalmi a Magyar Hangnak azt mondta, Vidnyánszkynak ki kellene töltenie a 2028 nyaráig szóló megbízatását, utána pedig lehetne dönteni a Nemzeti jövőjéről, hozzátéve, hogy abban a döntésben ő nem venne részt. Erre nyílt levélben reagált Vidnyánszky, akit felháborított Cserhalmi nyilatkozata. „Nem a személyem a fontos, így az is mellékes, hogy te kegyet gyakorolva meghagynád, hogy kitölthessem a mandátumomat a Nemzeti Színház élén. De ez a felvetés: »azt majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre«, elkeserít” – írta Vidnyánszky.
Cserhalmi az Indexnek reagált erre, és azt mondta, szerinte igenis szükség van a Nemzeti Színházra. „Ez az én álláspontom, és azt kérem, hogy ezt ugyanúgy tartsák tiszteletben, ahogyan én is tiszteletben tartom mások véleményét. Ha Attila ezt félre akarja érteni, az már egy másik kérdés” – mondta a színész.
Cserhalmi egyébként az eredeti interjúban is úgy fogalmazott: „Bennem van ilyen nemzeti érzés, hogy kell a Nemzeti Színház. Mások azt mondják, hogy nem, de én meghagyom nekik. Ők is hagyják meg nekem.”
L. RITÓK NÓRA: NŐI ÖNRENDELKEZÉS...
A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.09.18.
Mennyire egyszerű és mennyire bonyolult kérdés.
Egyszerű, hiszen alapjog, ebben nincs sok vita. Az AI szerint a női önrendelkezés a jogrendszerben az emberi méltósághoz való jogból, a magánélet tiszteletben tartásához való jogból és az egészségügyi önrendelkezési jogból vezethető le.
Szépen levezeti, hogy minden nőnek alapjoga van arra, hogy saját teste, egészségügyi kezelése és reprodukciós folyamatai felett rendelkezzen. Ide tartozik a családtervezés, a fogamzásgátlás megválasztása, valamint a vizsgálatok vagy beavatkozások elfogadása és visszautasítása.
A női önrendelkezés legvitatottabb pontja a terhességmegszakítás.
És itt ellentmondásos helyzet teremtődik a nő magánélethez és testi önrendelkezéshez való alapjoga, és az állam magzatvédelmi kötelezettsége között (amely az élet védelméből fakad). Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint a nő önrendelkezési joga nem korlátlan, az állam törvényi úton szabályozhatja és feltételekhez kötheti a terhességmegszakítást a magzati élet védelmében, de a jogot teljesen nem vonhatja el, mert az sértené a nő emberi méltóságát.
A nőknek joguk van önállóan dönteni a családi állapotukról, a párválasztásról, a házasságról vagy a gyermekvállalásról. Sem a család, sem az állam nem kényszerítheti őket olyan magánéleti döntésekre, amelyek sértik a személyes autonómiájukat.
No igen… ezek a törvények, értelmezések…. de nem az élet. Mert az teremti meg azokat a helyzeteket, ahol mindezt érvényesíteni kellene. És ez árnyalja a dolgokat. Mert semmi sem feketén-fehéren értelmezhető.
A helyzet meg tovább bonyolódik ott, ahol a legtöbb gyermek születik és a legtöbb abortusszal találkozhatunk… a generációs szegénységben.
Mert nincs tudás a fogamzásgátlásra, tele vannak hamis, félelemkeltő információkkal, nincs kialakult hálózata annak, ahol ez a tudás védett, bizalmat kívánó közegben felépülhet. Öröklődik át a tudáshiány generációról generációra. A családon belül a nők helyzete, a családon belüli erőszak jelenléte nem segít a helyzeten. Ez is egy szocializációs minta, ami átöröklődik, a női szerepekkel együtt.
Gond a szolgáltatások elérése és a fogamzásgátlás megfizetése is.
Sokat írtam már erről. Hogy mi is az élet pártján vagyunk, az Igazgyöngyben. Az abortuszban segítséget kérők számának mi sem örültünk sosem, de megoldást kerestünk. Rossz volt látni, hogy úgy viszonyultak hozzá, mint egy foghúzáshoz…. szükséges rossz, túl kell esni rajta és kész. Nagy dilemma volt nekünk is, se rábeszélni, sem lebeszélni nem akartunk soha senkit, hiszen nem a mi testünk, nem a mi döntésünk. És nem a mi életünk.
De hogy lehet ebben segíteni? Mikor nem akarja a nő sem, és tudtuk, ahogy élnek, ott nincs biztonságos közeg a gyerek felneveléséhez. Próbáljuk egyből az örökbeadást szorgalmazni? Ez sem volt sikeres, a negyedik gyerekről nem mond le három után… Ráadásul tudtuk sok helyen a traumatizáló, egészségtelen közeget is, a terhesség alatt is, aminek lenyomata ott lesz a magzatban is. Vagy jobb, ha megszületik, és a kórházban marad? Esetleg hazaadják, de egy hónap múlva ki kell emelni, mert életveszélyes helyzet teremtődik? És mi a helyzet azokkal, akik SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók voltak, különböző mértékben értelmileg sérültek, ám felnőve ezzel már senki sem törődik… és ők is teherbe esnek.
Az abortusz is egy „ügy”, amit, ha az okokkal is foglalkoznánk, meg lehet előzni.
De velünk szemben egy nő áll, aki nem akarja megtartani a magzatot. Segítséget kér…
Nem tudtunk jobbat kitalálni, csak, hogy egy alkalommal segítünk, és aztán szerződést kötöttünk velük a fogamzásgátlásról, amihez mi ingyen hozzájuttattuk őket, sőt, folyamatos mentorálást is biztosítottunk. Vagyis megpróbáljuk az abortusz okait megkeresni, és hatni rá.
Lassan kezdett működni. Több anyuka volt, aki az ötödik gyerek után döntött arról, hogy él a fogamzásgátlás lehetőségével. Mennyi munkánk volt ebben! Mára csökkent az abortuszban segítséget kérők száma, és nőtt a fogamzásgátlást igénybe vevőké a kapcsolatrendszerünkben.
És akkor még ott vannak a túl korai terhességek. A 12, 13 évesen teherbe eső lányok, akiknek az egész életét meg fogja határozni a korai gyerekvállalás, bezárva előttük minden más lehetőséget, csak a főállású anyaságot meghagyva. Akik nem voltak felkészülve a teherbe-esésre, nem kaptak szexuális felvilágosítást, akikkel csak „megtörtént”, sokszor a szülők tudtával, a nélkül, hogy elmagyarázták volna nekik a fogamzásgátlás lehetőségét.
Van a kapcsolatrendszerükben, aki 18 év alatt szült. Látom, hogy gyerek még. És ennyi év után azt is, hogy milyen élete lesz. Neki is, és a gyerekének is. Amit követ majd a többi baba. Meg majd az abortusz is. Mikor megfogalmazódik benne, hogy nem kell több. Mert nem volt idő, megfelelő körülmény a szülői kompetenciák kialakulására. A minta pedig öröklődik tovább.
Nagyon nehéz területe ez a segítő munkának. Kialakult egy megoldási út, az abortusz, ami elkerülhető lenne, ha a fogamzásgátlás lehetősége beépülhetne a generációs szegénységben élő nők életébe. Tudással és forrással is. Tudással a női önrendelkezésre.
Ez a konverziós potenciál, ami azt jelenti, hogy a különböző egyének különböző képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a jogosult közpolitikákat (oktatást, egészségügyet, stb.) és a biztosított jogokat lehetőségekké és választott élethelyzetté alakítsák át a saját életükben.
A megoldás tehát nem az, hogy akadályokat gördít a rendszer a nem kívánt terhességet megszakítani kívánó nő elé, hanem „képessé kell tenni” őket arra, hogy tudatos döntésekkel elébe menjenek a nem kívánt terhességnek.
Ebben más szerepe van az egészségügynek… a prevenció. Amiben össze kellene fogni a szociális ágazattal, és az oktatással is. Hogy időben megtanulják a testüket, működésüket, döntéseik súlyát.
Az egyház szerepét ebben a témában én értelmezhetetlennek tartom.
Pár éve történt, hogy egy 13 éves kislány teherbe esett, és segítséget kértek tőlünk. Egy olyan programban, amiben szinte kizárólag egyházi megvalósítók dolgoznak, ez a FeTe program. A protokoll az volt, hogy szóltunk annak a települési megvalósítónak, ahol éltek. Az egyházi segítő elutasította őket. Másnap én bevittem a kérdést a minden megvalósító részvételével történő online munkamegbeszélésbe, hogy ilyenkor mi az álláspontjuk? A válasz az volt, hogy a keresztény vallás tiltja, tehát ők nem támogatják… de meg kell oldani, mert értik, hogy a kislány nem szülheti meg.
Dolgozunk együtt több határon túli karitasszal is, pontosan ismerem az egyház álláspontját, csak nem értem. Miért jó az az út, hogy segítik a gyerekek nevelését, majd amikor a 12 éves lány teherbe esik, akkor utána az ő gyerekének a nevelését is segítik… folyamatosan asszisztálva a nyomorúság újratermeléséhez, miközben a 21. század a tudatos családtervezéshez eszközök sorát kínálja? Miért lehet elfogadni a naptár módszer szerinti védekezést, de tilos a gumióvszer, vagy a fogamzásgátló spirál használata?
Tudom, olvasom az álláspontokat az élet kezdetéről, a magzat jogairól, stb. De nem tudom ezeket értelmezni a generációs nyomorúságban, a tudatlanságban, a lehetőségek hiányában. A kétségbeejtő helyzetekben nem ez a moralizálás alapja…
Imádom a gyerekeket. És szeretem az asszonyokat is. Azt szeretném, hogy tudatos döntéseket hozzanak. Hogy a „biztosított jogokat lehetőségekké és választott élethelyzetté alakítsák át a saját életükben”.
Ezért dolgozunk az Igazgyöngyben. Alázattal. Sosem felejtve, hogy az ő életük. Az ő testük. És az ő döntéseik.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.09.18.
Egyszerű, hiszen alapjog, ebben nincs sok vita. Az AI szerint a női önrendelkezés a jogrendszerben az emberi méltósághoz való jogból, a magánélet tiszteletben tartásához való jogból és az egészségügyi önrendelkezési jogból vezethető le.
Szépen levezeti, hogy minden nőnek alapjoga van arra, hogy saját teste, egészségügyi kezelése és reprodukciós folyamatai felett rendelkezzen. Ide tartozik a családtervezés, a fogamzásgátlás megválasztása, valamint a vizsgálatok vagy beavatkozások elfogadása és visszautasítása.
A női önrendelkezés legvitatottabb pontja a terhességmegszakítás.
És itt ellentmondásos helyzet teremtődik a nő magánélethez és testi önrendelkezéshez való alapjoga, és az állam magzatvédelmi kötelezettsége között (amely az élet védelméből fakad). Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint a nő önrendelkezési joga nem korlátlan, az állam törvényi úton szabályozhatja és feltételekhez kötheti a terhességmegszakítást a magzati élet védelmében, de a jogot teljesen nem vonhatja el, mert az sértené a nő emberi méltóságát.
A nőknek joguk van önállóan dönteni a családi állapotukról, a párválasztásról, a házasságról vagy a gyermekvállalásról. Sem a család, sem az állam nem kényszerítheti őket olyan magánéleti döntésekre, amelyek sértik a személyes autonómiájukat.
No igen… ezek a törvények, értelmezések…. de nem az élet. Mert az teremti meg azokat a helyzeteket, ahol mindezt érvényesíteni kellene. És ez árnyalja a dolgokat. Mert semmi sem feketén-fehéren értelmezhető.
A helyzet meg tovább bonyolódik ott, ahol a legtöbb gyermek születik és a legtöbb abortusszal találkozhatunk… a generációs szegénységben.
Mert nincs tudás a fogamzásgátlásra, tele vannak hamis, félelemkeltő információkkal, nincs kialakult hálózata annak, ahol ez a tudás védett, bizalmat kívánó közegben felépülhet. Öröklődik át a tudáshiány generációról generációra. A családon belül a nők helyzete, a családon belüli erőszak jelenléte nem segít a helyzeten. Ez is egy szocializációs minta, ami átöröklődik, a női szerepekkel együtt.
Gond a szolgáltatások elérése és a fogamzásgátlás megfizetése is.
Sokat írtam már erről. Hogy mi is az élet pártján vagyunk, az Igazgyöngyben. Az abortuszban segítséget kérők számának mi sem örültünk sosem, de megoldást kerestünk. Rossz volt látni, hogy úgy viszonyultak hozzá, mint egy foghúzáshoz…. szükséges rossz, túl kell esni rajta és kész. Nagy dilemma volt nekünk is, se rábeszélni, sem lebeszélni nem akartunk soha senkit, hiszen nem a mi testünk, nem a mi döntésünk. És nem a mi életünk.
De hogy lehet ebben segíteni? Mikor nem akarja a nő sem, és tudtuk, ahogy élnek, ott nincs biztonságos közeg a gyerek felneveléséhez. Próbáljuk egyből az örökbeadást szorgalmazni? Ez sem volt sikeres, a negyedik gyerekről nem mond le három után… Ráadásul tudtuk sok helyen a traumatizáló, egészségtelen közeget is, a terhesség alatt is, aminek lenyomata ott lesz a magzatban is. Vagy jobb, ha megszületik, és a kórházban marad? Esetleg hazaadják, de egy hónap múlva ki kell emelni, mert életveszélyes helyzet teremtődik? És mi a helyzet azokkal, akik SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók voltak, különböző mértékben értelmileg sérültek, ám felnőve ezzel már senki sem törődik… és ők is teherbe esnek.
Az abortusz is egy „ügy”, amit, ha az okokkal is foglalkoznánk, meg lehet előzni.
De velünk szemben egy nő áll, aki nem akarja megtartani a magzatot. Segítséget kér…
Nem tudtunk jobbat kitalálni, csak, hogy egy alkalommal segítünk, és aztán szerződést kötöttünk velük a fogamzásgátlásról, amihez mi ingyen hozzájuttattuk őket, sőt, folyamatos mentorálást is biztosítottunk. Vagyis megpróbáljuk az abortusz okait megkeresni, és hatni rá.
Lassan kezdett működni. Több anyuka volt, aki az ötödik gyerek után döntött arról, hogy él a fogamzásgátlás lehetőségével. Mennyi munkánk volt ebben! Mára csökkent az abortuszban segítséget kérők száma, és nőtt a fogamzásgátlást igénybe vevőké a kapcsolatrendszerünkben.
És akkor még ott vannak a túl korai terhességek. A 12, 13 évesen teherbe eső lányok, akiknek az egész életét meg fogja határozni a korai gyerekvállalás, bezárva előttük minden más lehetőséget, csak a főállású anyaságot meghagyva. Akik nem voltak felkészülve a teherbe-esésre, nem kaptak szexuális felvilágosítást, akikkel csak „megtörtént”, sokszor a szülők tudtával, a nélkül, hogy elmagyarázták volna nekik a fogamzásgátlás lehetőségét.
Van a kapcsolatrendszerükben, aki 18 év alatt szült. Látom, hogy gyerek még. És ennyi év után azt is, hogy milyen élete lesz. Neki is, és a gyerekének is. Amit követ majd a többi baba. Meg majd az abortusz is. Mikor megfogalmazódik benne, hogy nem kell több. Mert nem volt idő, megfelelő körülmény a szülői kompetenciák kialakulására. A minta pedig öröklődik tovább.
Nagyon nehéz területe ez a segítő munkának. Kialakult egy megoldási út, az abortusz, ami elkerülhető lenne, ha a fogamzásgátlás lehetősége beépülhetne a generációs szegénységben élő nők életébe. Tudással és forrással is. Tudással a női önrendelkezésre.
Ez a konverziós potenciál, ami azt jelenti, hogy a különböző egyének különböző képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a jogosult közpolitikákat (oktatást, egészségügyet, stb.) és a biztosított jogokat lehetőségekké és választott élethelyzetté alakítsák át a saját életükben.
A megoldás tehát nem az, hogy akadályokat gördít a rendszer a nem kívánt terhességet megszakítani kívánó nő elé, hanem „képessé kell tenni” őket arra, hogy tudatos döntésekkel elébe menjenek a nem kívánt terhességnek.
Ebben más szerepe van az egészségügynek… a prevenció. Amiben össze kellene fogni a szociális ágazattal, és az oktatással is. Hogy időben megtanulják a testüket, működésüket, döntéseik súlyát.
Az egyház szerepét ebben a témában én értelmezhetetlennek tartom.
Pár éve történt, hogy egy 13 éves kislány teherbe esett, és segítséget kértek tőlünk. Egy olyan programban, amiben szinte kizárólag egyházi megvalósítók dolgoznak, ez a FeTe program. A protokoll az volt, hogy szóltunk annak a települési megvalósítónak, ahol éltek. Az egyházi segítő elutasította őket. Másnap én bevittem a kérdést a minden megvalósító részvételével történő online munkamegbeszélésbe, hogy ilyenkor mi az álláspontjuk? A válasz az volt, hogy a keresztény vallás tiltja, tehát ők nem támogatják… de meg kell oldani, mert értik, hogy a kislány nem szülheti meg.
Dolgozunk együtt több határon túli karitasszal is, pontosan ismerem az egyház álláspontját, csak nem értem. Miért jó az az út, hogy segítik a gyerekek nevelését, majd amikor a 12 éves lány teherbe esik, akkor utána az ő gyerekének a nevelését is segítik… folyamatosan asszisztálva a nyomorúság újratermeléséhez, miközben a 21. század a tudatos családtervezéshez eszközök sorát kínálja? Miért lehet elfogadni a naptár módszer szerinti védekezést, de tilos a gumióvszer, vagy a fogamzásgátló spirál használata?
Tudom, olvasom az álláspontokat az élet kezdetéről, a magzat jogairól, stb. De nem tudom ezeket értelmezni a generációs nyomorúságban, a tudatlanságban, a lehetőségek hiányában. A kétségbeejtő helyzetekben nem ez a moralizálás alapja…
Imádom a gyerekeket. És szeretem az asszonyokat is. Azt szeretném, hogy tudatos döntéseket hozzanak. Hogy a „biztosított jogokat lehetőségekké és választott élethelyzetté alakítsák át a saját életükben”.
Ezért dolgozunk az Igazgyöngyben. Alázattal. Sosem felejtve, hogy az ő életük. Az ő testük. És az ő döntéseik.
A MAI EURÓPA MEGHÜLYÜLT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.18.
Canterbury érseke 2026. szeptember 11-én, a terrortámadások huszonötödik évfordulóján a Megbékélésért és Vallásközi Együttműködésért járó Hubert Walter-díjjal tüntette ki Hafiz Muhammad Tahir Mehmood Ashrafit.
Ashrafi, a Pakisztáni Ulema Tanács elnöke 2007-ben az „Allah kardja” címet adományozta Oszáma bin Ládennek. Indoklása szerint, ha Salman Rushdie megkaphatja a „Sir” címet, az oroszok, amerikaiak és britek ellen harcoló mudzsáhid is megérdemli az iszlám magasztos címét. A regényíró és a tömeggyilkos így került ugyanarra az erkölcsi mérlegre: az egyik könyvet írt, a másik emberek ezreinek haláláért felelt.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.18.
Ashrafi, a Pakisztáni Ulema Tanács elnöke 2007-ben az „Allah kardja” címet adományozta Oszáma bin Ládennek. Indoklása szerint, ha Salman Rushdie megkaphatja a „Sir” címet, az oroszok, amerikaiak és britek ellen harcoló mudzsáhid is megérdemli az iszlám magasztos címét. A regényíró és a tömeggyilkos így került ugyanarra az erkölcsi mérlegre: az egyik könyvet írt, a másik emberek ezreinek haláláért felelt.
Ashrafi támogatja a pakisztáni istenkáromlási törvényeket, amelyek alapján az iszlám megsértését halállal büntethetik, és amelyekkel ahmadijjákat, keresztényeket, más vallási kisebbségeket és vallástalanokat üldöznek. Törvényesnek nevezte az Afganisztánban szolgáló NATO-csapatok elleni öngyilkos merényleteket – később azt állította, hogy szavait kiragadták összefüggésükből. Helyeselte azt a miniszterelnöki kijelentést is, amely a hidzsábot elhagyó nőket felelőssé tette az ellenük elkövetett szexuális erőszakért; vallotta, hogy a férfi első felesége beleegyezése nélkül további három nőt vehet feleségül; október 7. gyilkosait pedig „szabadságharcosoknak” nevezte.
Ezt az embert tüntette ki Canterbury érseke a megbékélés szolgálatáért. Szeptember 11-én.
A valóság ezúttal a szatíra minden eszközét fölöslegessé tette: önmagát írta meg.
A Lambeth-palota a felháborodás nyomán másnap visszavonta a díjat, és közölte, hogy Ashrafi korábbi kijelentései „napvilágra kerültek”. Mintha Qumrán valamelyik elfalazott barlangjából ásták volna elő őket. A Reuters már 2007-ben közölte az imám Bin Ládent magasztaló szavait; néhány percnyi keresés elegendő lett volna megtalálásukhoz. Canterbury érsekének apparátusa azonban akkora hévvel gyakorolta a vallásközi testvériséget, hogy ideje sem maradt megnézni: kivel készül testvériesülni.
A kereszténység ismeri a lelkek megkülönböztetésének kötelességét: „vizsgáljátok meg a lelkeket” – írja János első levele. A Máté-evangélium a gyümölcseikről való felismerést tanítja. Jézus kígyóhoz illő okosságot és galambhoz illő szelídséget követel. A Lambeth-palota ebből a galambot választotta, abból is leginkább a bólogatást.
Az irgalmas szamaritánus történetének középpontjában a kifosztott és félholtra vert ember áll. Egyetlen sora sem buzdít a rabló vallási érzékenységének ünneplésére. Canterburyben mégis megfordították a példázat erkölcsi irányát: az áldozatok emléknapján a terrorista vallási felmagasztalója kapott kitüntetést. A vallásközi párbeszéd ezzel az erkölcsi ítélet pótlékává silányult.
A dialogosz magában hordozza a logoszt: értelmet, érvelést, az igazság keresését, valamint az igaz és a hamis, a jó és a rossz megkülönböztetését. Ha az egyik fél udvariasságból hallgat a másik terrorapológiájáról, kisebbségüldözéséről és nőfelfogásáról, a találkozás puszta legitimációs szertartássá válik. Az imám nyugati erkölcsi igazolást kap, az egyház pedig fényképet saját nyitottságáról. Az üldözöttek kívül maradnak a képen.
A történet mögött több rejlik intézményi ostobaságnál. A keresztény világ egyes meghatározó képviselői meglepő rokonszenvvel fordulnak az iszlám tekintélyelvű, jogfosztó és erőszakot igazoló irányzatainak képviselői felé. A hajdani hitviták ellenfeleit összebékítette egy új közös ellenség: a szekuláris világ. A keresztény főpap és a radikális imám egyaránt gyanakvással szemlélheti azt a világot, amely az emberi jogokat, a lelkiismereti szabadságot, a nő önrendelkezését és a törvény előtti egyenlőséget transzcendens felhatalmazás nélkül is érvényesnek tekinti. Innen nézve a radikális imám közelebb kerülhet a püspökhöz, mint a szekuláris humanista: elfogadja az isteni törvény elsőbbségét, a test feletti vallási rendelkezést, a nő szabadságának korlátozhatóságát és az istenkáromlás közügyi jellegét.
Másodlagossá válik, hogy az egyik Bibliának, a másik Koránnak nevezi a végső tekintély forrását. Így jön létre a hatalmi vallásköziség, a tekintélyek ökumenéje. A püspök és az imám egymás hitét tévesnek tarthatja, egymás társadalmi tekintélyét mégis készségesen megerősítik. Összeköti őket az autonómiától, a pluralizmustól és a vallási privilégiumok elvesztésétől való félelem.
Ehhez társul az anglikán egyház egy részében meghatározóvá vált palesztinizmus: Palesztina ügye politikai kérdésből kvázi vallássá emelkedik, saját ártatlanságtannal, eredendő bűnnel, mártírológiával és megváltástörténettel. E hitvilágban Izrael minden rossz metafizikai forrásává, a palesztin ügy pedig erkölcsi felmentőlevéllé válik. Sarah Mullally korábbi állásfoglalásai miatt Ashrafi kitüntetése aligha intézhető el egyszerű naivitásként. A 2026. júliusi anglikán zsinaton kiállt amellett, hogy az egyház meghallja és komolyan vegye a Kairos Palestine II hangját, bár hangsúlyozta, hogy ezzel nem fogadja el a dokumentum valamennyi állítását. A nyilatkozat Izrael gázai háborúját „népirtó háborúnak”, a zsidó államot rasszizmusra épült gyarmati vállalkozásnak minősíti; Izrael történetét népirtás, etnikai tisztogatás, apartheid és zsidó felsőbbrendűség történeteként ábrázolja. Október 7-ét is ebbe a képletbe helyezi, s így a mészárlást csaknem történelmi következménnyé szelídíti.
Az Ashrafi-díj ezért egy mintázat részeként is olvasható: a palesztin ügy nevében szentesített szereplőknél feltűnően csökken az erkölcsi átvilágítás igénye. Ashrafi vallásossága elfedte vallásosságának erkölcsi tartalmát. Látták benne a hit emberét, és szem elől tévesztették, miben hisz; észrevették a vallási vezetőt, és megfeledkeztek azokról, akik az általa támogatott rend alatt szenvednek.
Ezt a vakságot mutatja a díjátadáson készült fénykép is. Az egyik nikábos nő Ashrafi felesége; a palota eredeti képaláírása a jelen lévő nők nevét sem tartotta említésre méltónak. Sarah Mullally neve, arca, címe és intézményi tekintélye teljes pompájában megjelent, a mellette álló nőknek még a nevük is hiányzott. Az egyik nő kitüntetett, beszélt és erkölcsi vezetést gyakorolt; a másik kettő a tolerancia névtelen biodíszletévé vált.
A vallásközi párbeszéd fényképe tökéletesen megmutatta azt, amit elrejteni kívánt. Pedig az érsek saját Bibliája bőséges eligazítást kínál. Isten a férfit és a nőt egyaránt saját képmására teremtette. Debóra bíróként és prófétaként vezette Izraelt; Hulda tekintélyéhez királyi küldöttség fordult; Ruth és Eszter döntése egy egész közösség sorsát változtatta meg. Jézus nyilvános teológiai párbeszédet folytatott a samáriai asszonnyal, Mária tanítványként ült a lábánál, az evangéliumok pedig nőkre bízták a feltámadás első hírét. Pál Főbét a kenkreai gyülekezet diakonoszának és sokak pártfogójának nevezi; Priszcilla férjével együtt egy művelt igehirdető előtt pontosabban fejti ki Isten útját; Juniát pedig „az apostolok között kiválónak” mondja. Canterbury érseke számos bibliai nő közül választhatott volna szellemi társaságot. Ő Ashrafit választotta.
Az anglikán egyház hosszú viták után nőket szentelt pappá, majd püspökké. Sarah Mullally érseki tisztsége e küzdelem történelmi eredménye; hivatalának puszta léte cáfolja azt a patriarchális vallásképet, amelyhez Ashrafi kijelentései tartoznak. Egy női érsek mégis olyan férfit emelt erkölcsi példává, aki szerint a férj felesége beleegyezése nélkül köthet újabb házasságokat, és aki helyeselte a szexuális erőszakot elszenvedő nők öltözetének felelőssé tételét. Ehhez teológiai érzéketlenség, történelmi amnézia és intézményi ostobaság példás együttműködésére volt szükség.
A naivitás mentsége túlságosan kényelmes volna. Sarah Mullally korábban Anglia tiszti főápolója (Chief Nursing Officer for England) volt; ismeri a nagy intézmények működését, a felelősségi láncokat és a döntések következményeit. Tudja, hogy egy kitüntetés erkölcsi igazolást ad, szeptember 11. pedig több egyszerű dátumnál. Ashrafi kitüntetése így egy olyan világnézeti vakság tünete, amely a megfelelő politikai és vallásközi jelzések láttán már képtelen felismerni a szélsőségességet. Kit képviselt Canterbury érseke ezen az eseményen?
A pakisztáni istenkáromlási törvények keresztény áldozatait aligha. Az üldözött ahmadijjákat, Salman Rushdie-t, a névtelen nőket és szeptember 11. áldozatait sem.
A hatalommal rendelkező vallási férfi viszont ott állt, kitüntetéssel a kezében. Ez a vallásközi párbeszéd udvari változata: a vallási méltóságok kölcsönösen igazolják egymás fontosságát, miközben saját közösségeik üldözöttjei az ajtón kívül várnak. A püspök kap egy imámot, az imám kap egy díjat, az áldozatok pedig kapnak egy közleményt arról, hogy a palota később értesült a tizenkilenc éve nyilvánosan hozzáférhető tényekről.
Az anglikán egyház huszonhat püspököt küld a Lordok Házába, és erkölcsi vezetést ígér a társadalomnak. Ezen a szeptember 11-én azonban a társadalom tartott rövid erkölcstani tanfolyamot Canterbury érsekének. A tananyag elemi volt: Bin Ládent dicsőíteni szégyen; az istenkáromlót kivégezni gyilkosság; a nőket alárendelni elnyomás; a terroristákat szabadságharcosokká avatni gyalázat. A „züllött és dekadens” szekuláris világ elvégezte Canterbury érsekének erkölcsi házi feladatát. Az érsek végül elfogadta a nyilvánosság erkölcsi ítéletét, és visszavonta a díjat.
A transzcendens megalapozású erkölcsi vezetés ismét megmenekült – az istentelen nyilvánosság jóvoltából. Canterbury érseke átment a pótvizsgán. Az eredeti dolgozat viszont megmaradt: elégtelen.
Utóirat A 90-es évek közepe táján 3 hónapon át kutattam a Leuveni Katolikus Egyetemen. Szakmailag pazar időszak volt, emberileg úgyszintén felejthetetlen. Ma azt olvasom, hogy az egyetem 2026–2027-es tanévét megnyitó szentmisébe iszlám énekeket illesztettek. A flamand katolikus diákszervezet joggal kérdezte meg: mit jelent még a „K” a KU Leuven nevében (Katholieke Universiteit Leuven)?
A kérdés jóval többről szól egyetlen betűnél. Egy katolikus egyetem katolikus liturgiájába idegen vallás szertartási elemeit beemelni az önazonosság felszámolása. A másik ember és vallása iránti tisztelet nem követeli saját nevünk, hagyományunk és szent terünk kiürítését. Aki a saját templomában sem meri kimondani, hogy kicsoda, annak hamarosan temploma sem lesz – legfeljebb vallásközi rendezvényterme. Leuven híre személyesen fáj. Azt az egyetemet őrzöm magamban, amely tudta, honnan érkezett, és éppen ezért volt képes szabadon, művelten, félelem nélkül találkozni a világgal.
A mai Európa meghülyült. Erkölcsi emelkedettségnek képzeli az önfeladást, toleranciának az önfelszámolást, párbeszédnek saját hangja elnémítását. Az utolsó óra utolsó percébe lavírozta magát, és még mindig ünnepélyesen magyarázza, milyen nagyszerűen halad. Mire észreveszi, hogy eltűnt alóla a part, késő lesz visszafordítani a hajót.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)