Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.22.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése... 13 órától...
2026. június 22., hétfő
2026. JÚNIUS 22. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.22.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése... 13 órától...
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.22.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése... 13 órától...
GONDOLATOK A FELELŐSSÉG, A LEGITIMITÁS, AZ INTÉZMÉNY, A RENDSZER ÉS A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIRŐL
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GÖRGY
2026.06.21.
A negyvenkét jogtudós által közzétett, egyes közjogi tisztségviselők leváltását sürgető nyílt levélre Hack Péter válaszolt. Mielőtt álláspontjával vitába szállnék, fontosnak tartom leszögezni: Hack Péter felkészült, nagy tudású jogtudós, akinek munkásságát és szakmai teljesítményét mindig nagyra becsültem. Én magam nem vagyok jogász, ezért jogtechnikai kérdésekben természetesen nem kívánok vele versenyezni. Az azonban már nem kizárólag jogászi kérdés, hanem a politikai gondolkodás, az alkotmányelmélet, a történeti analógiahasználat és a fogalmi pontosság kérdése is, hogy miként értelmezünk olyan fogalmakat, mint felelősség, legitimitás, intézmény, rendszer vagy éppen kollektív bűnösség.
Szerző: GÁBOR GÖRGY
2026.06.21.
Éppen ezért különösen feltűnőnek tartom, hogy Hack Péter érvelése számos ponton olyan fogalmi és történeti csúsztatásokra épül, amelyek egyébként éppen az ő felkészültsége miatt aligha írhatók puszta figyelmetlenség számlájára.
Ez az összekeverés adja az egész érvelés látszólagos erejét, de egyúttal a gyengeségét is.
A szöveg alapvető problémája nem az, hogy óvatosságra int a jogállami átmenet során. Az óvatosság önmagában legitim követelmény. A probléma az, hogy az érvelés szinte minden lényeges ponton összekever egymástól radikálisan eltérő kategóriákat: az egyéni büntetőjogi felelősséget a közjogi felelősséggel, a kollektív bűnösséget az intézményi felelősséggel, valamint a történelmi üldözést az alkotmányos helyreállítás kérdésével.
Ez az összekeverés adja az egész érvelés látszólagos erejét, de egyúttal a gyengeségét is.
Először is: a levél aláírói nem kollektív bűnösségről beszélnek. A kollektív bűnösség klasszikus eseteiben – a magyarországi németek kitelepítésénél, a Beneš-dekrétumok esetében vagy a kuláküldözések során – az érintettek nem azért szenvedtek joghátrányt, mert konkrét tisztséget töltöttek be vagy konkrét döntéseket hoztak, hanem pusztán azért, mert valamely csoporthoz tartoztak. Németek voltak. Magyarok voltak. Kuláknak minősítették őket.
A kollektív bűnösség lényege éppen az, hogy az egyén tetteitől függetlenül, egy csoporthoz való tartozás alapján állapít meg felelősséget. A közjogi tisztségviselők esetében azonban nem valamely születési, etnikai, társadalmi vagy vagyoni kategóriáról van szó, hanem konkrét állami funkciókról. A köztársasági elnök, az alkotmánybíró, a legfőbb ügyész vagy a Kúria elnöke nem természetes állapot, hanem közjogi szerep.
Aki tehát e tisztségek alkotmányos felelősségéről beszél, nem emberek egy csoportját minősíti, hanem intézmények működését vizsgálja. Ezért a kollektív bűnösség történeti példái és a közjogi tisztségviselők alkotmányos felelősségének kérdése között nincs fogalmi azonosság. Az egyik csoportalapú joghátrányt állapít meg olyan személyekkel szemben, akiket nem konkrét közjogi cselekvésük, hanem hovatartozásuk alapján sújtanak; a másik annak vizsgálata, hogy meghatározott állami tisztségek betöltői miként működtek közre egy alkotmányos rend leépítésében vagy fenntartásában.
Másodszor: Hack Péter következetesen úgy tesz, mintha csak két lehetőség létezne.
Vagy egyenként bizonyítjuk minden szereplő minden egyes döntésének jogellenességét, vagy kollektív bűnösséget alkalmazunk. Ez hamis dilemma. A modern alkotmányelmélet régóta ismeri az intézményi felelősség fogalmát. A demokratikus rendszerekben rendszeresen előfordul, hogy egyes intézmények elveszítik demokratikus legitimitásukat anélkül, hogy minden egyes tisztségviselő ellen személyes bűnösséget kellene bizonyítani. A második világháború után Nyugat-Németországban bírák, ügyészek, egyetemi vezetők és közigazgatási tisztviselők ezreit távolították el pozíciójukból. Nem azért, mert valamennyiük ellen büntetőeljárást indítottak volna, hanem mert a demokratikus jogrend helyreállítása megkövetelte az intézmények átalakítását.
Vagy egyenként bizonyítjuk minden szereplő minden egyes döntésének jogellenességét, vagy kollektív bűnösséget alkalmazunk. Ez hamis dilemma. A modern alkotmányelmélet régóta ismeri az intézményi felelősség fogalmát. A demokratikus rendszerekben rendszeresen előfordul, hogy egyes intézmények elveszítik demokratikus legitimitásukat anélkül, hogy minden egyes tisztségviselő ellen személyes bűnösséget kellene bizonyítani. A második világháború után Nyugat-Németországban bírák, ügyészek, egyetemi vezetők és közigazgatási tisztviselők ezreit távolították el pozíciójukból. Nem azért, mert valamennyiük ellen büntetőeljárást indítottak volna, hanem mert a demokratikus jogrend helyreállítása megkövetelte az intézmények átalakítását.
Ugyanez történt a kommunista rendszerek bukása után Közép-Európa számos országában. A lengyel, cseh vagy keletnémet átmenetek során sem a kollektív bűnösség elve működött, hanem az a felismerés, hogy bizonyos pozíciók betöltői maguk is a rendszer fenntartásának intézményi elemei voltak. Hack Péter tehát úgy állítja be a kérdést, mintha minden közjogi következmény szükségképpen büntetés volna. Pedig a közjogi következmény nem azonos a büntetéssel.
Harmadszor: az érvelés legnagyobb csúsztatása a felelősség fogalmának összemosása. A levél nem büntetőjogi felelősségről beszél. Nem azt állítja, hogy minden érintett személy bűncselekményt követett el. Azt állítja, hogy egyes közjogi tisztségviselők szerepet játszottak egy autoriter rendszer fenntartásában. Ez politikai és alkotmányos felelősség. A két fogalom nem ugyanaz.
Karl Jaspers 1946-ban, közvetlenül a náci uralom összeomlása után, a Die Schuldfrage című művében éppen ezt a megkülönböztetést tette meg különös pontossággal. Jaspers elválasztotta egymástól a büntetőjogi bűnösséget, a politikai felelősséget, a morális felelősséget és a metafizikai felelősséget. A büntetőjogi bűnösség egyéni bizonyítást, konkrét cselekményt és jogi eljárást feltételez. A politikai felelősség azonban ennél szélesebb kategória: annak kérdése, hogy valaki milyen szerepet vállalt egy politikai rend működtetésében, fenntartásában vagy legitimálásában.
Ez a különbségtétel döntő. Valakit politikailag és közjogilag felelősnek lehet tekinteni egy rendszer fenntartásában betöltött szerepéért akkor is, ha vele szemben nem állapítottak meg büntetőjogi bűnösséget. Ez nem a kollektív bűnösség visszacsempészése, hanem a modern politikai felelősség egyik alapvető felismerése. A politikai közösségnek ugyanis nemcsak ahhoz van joga, hogy bűncselekményeket szankcionáljon, hanem ahhoz is, hogy megvizsgálja: kik, milyen intézményi pozícióból, milyen döntésekkel, mulasztásokkal vagy igazodásokkal járultak hozzá egy alkotmányos rend lebontásához. Ugyanez igaz az alkotmánybírákra, ügyészekre vagy köztársasági elnökökre is. Nem kell bűnözőnek lenniük ahhoz, hogy felmerüljön közjogi szerepük értékelése.
Negyedszer: különösen problematikus a történelmi analógiák használata. A svábok kitelepítése, a Beneš-dekrétumok vagy a kuláküldözés példái érzelmileg rendkívül erősek. Éppen ezért alkalmasak arra, hogy morális felháborodást keltsenek. Jogilag azonban rossz analógiák. A svábokat nem azért telepítették ki, mert bírók vagy ügyészek voltak. A felvidéki magyarokat nem azért fosztották meg jogaiktól, mert alkotmányos tisztségeket töltöttek be. A kulákokat nem azért üldözték, mert állami intézményeket működtettek. Ezek az esetek kollektív megtorlások voltak. A közjogi tisztségviselők esetleges leváltásáról szóló vita viszont intézményi legitimitási vita. A kettő közötti párhuzam retorikailag hatásos, történetileg és jogilag azonban félrevezető.
Ötödször: az ötödik kérdés valójában önmaga ellen fordul.
Hack Péter azt kérdezi, hogy a jövőben minden új parlamenti többség leválthatja-e elődei tisztségviselőit arra hivatkozva, hogy azok „autokratikus rendszerben” működtek.
Ez valóban fontos kérdés. Csakhogy éppen ez az oka annak, hogy az egész vita nem személyekről, hanem rendszerszintű kivételes helyzetről szól. A politikatudomány egyik legalapvetőbb tétele, hogy nem minden kormányváltás rendszerváltás. Normál demokráciákban a választási vereség nem kérdőjelezi meg az intézmények legitimitását.
Hack Péter azt kérdezi, hogy a jövőben minden új parlamenti többség leválthatja-e elődei tisztségviselőit arra hivatkozva, hogy azok „autokratikus rendszerben” működtek.
Ez valóban fontos kérdés. Csakhogy éppen ez az oka annak, hogy az egész vita nem személyekről, hanem rendszerszintű kivételes helyzetről szól. A politikatudomány egyik legalapvetőbb tétele, hogy nem minden kormányváltás rendszerváltás. Normál demokráciákban a választási vereség nem kérdőjelezi meg az intézmények legitimitását.
Autoriter vagy hibrid rezsimek után azonban éppen ez válik kérdéssé. A spanyol, portugál, görög, dél-afrikai, cseh, lengyel vagy keletnémet átmenetek mind erről szóltak. A probléma tehát nem az, hogy minden új többség lecserélheti elődei embereit. A probléma az, hogy mit tekintünk alkotmányos rendnek, és mikor mondható egy rendszer oly mértékben torzultnak, hogy helyreállító intézkedésekre van szükség.
Ez a vita lényege.
Végül az egész érvelés mögött van egy ki nem mondott előfeltevés. Az, hogy az érintett közjogi tisztségviselők egyszerűen passzív hivatalnokok voltak. Pedig a nyilatkozat aláírói éppen ezt vitatják. Azt állítják, hogy bizonyos közjogi szereplők nem pusztán elszenvedői vagy tanúi voltak a rendszer átalakulásának, hanem aktív alkotói és fenntartói.
Lehet ezzel egyetérteni vagy vitatkozni.
Lehet ezzel egyetérteni vagy vitatkozni.
Természetesen ezt az állítást azoknak kell érvekkel alátámasztaniuk, akik a közjogi tisztségviselők leváltását szükségesnek tartják. A bizonyítás terhe ebben az értelemben nem hárítható át az álláspont bírálóira. Hack Péter érvelésének gyengesége azonban nem abban áll, hogy bizonyítást kér, hanem abban, hogy a bizonyítás igényét a kollektív bűnösség vádjával helyettesíti. A helyes ellenvetés az volna, hogy a nyilatkozat nem jelöli ki kellő pontossággal az érintett tisztségeket, nem mutatja be elég világosan az egyes intézményi szerepek közötti különbségeket, vagy nem ad elégséges mércét a közjogi következmények meghatározásához. Ez legitim jogállami kritika volna. A kollektív bűnösségre való hivatkozás azonban csak akkor volna találó, ha a nyilatkozat csoporthoz tartozás alapján, egyéni vagy intézményi szerep vizsgálata nélkül állapítana meg felelősséget. Erről azonban nincs szó.
A szöveg legnagyobb gyengesége tehát az, hogy az intézményi felelősség kérdését következetesen átfordítja a kollektív bűnösség kérdésévé. Csakhogy a kettő nem ugyanaz. Az egyik a modern alkotmányosság legitim problémája, a másik a 20. század egyik legsötétebb politikai gyakorlata. A kettő közé egyenlőségjelet tenni történetileg pontatlan, jogilag hibás és politológiailag félrevezető.
És talán éppen ez a legmeglepőbb az egész szövegben. Nem az, hogy vitatja a negyvenkét jogtudós álláspontját. A tudományos és közéleti vita természetes és kívánatos. Hanem az, hogy a vita során nem az ellenfél legerősebb állításával vitatkozik, hanem egy olyan állásponttal, amelyet maga konstruál meg: mintha a nyilatkozat a kollektív bűnösség elvét kívánná visszahozni a magyar közjogba. A nyilatkozat azonban nem ezt állítja. Ha pedig nem ezt állítja, akkor a történelmi analógiák egész sora nem cáfolat, hanem elterelés. Márpedig a fogalmak tisztázása iránt különösen érzékeny jogásztól éppen azt várnánk, hogy megkülönböztesse egymástól a kollektív bűnösséget, az egyéni felelősséget és az intézményi felelősséget. Hack Péter írása sajnálatos módon nem ezt teszi, hanem összemossa őket. Ettől válik érvelése nemcsak vitathatóvá, hanem alapvetően tarthatatlanná.
EZT A HÁBORÚT IRÁN GYAKORLATILAG MEGNYERTE – ELEMZÉS ÉLŐBEN
TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES, RÉDLI BALÁZS
2026.06.22.
Hétfői egész napos élő adásunkban bemutatjuk, hol tart az amerikai–iráni békekötés folyamata Tóth Gergely és Brückner Gergely újságírókkal. Elemezzük az EU-csúcs tanulságait az eseményeket a helyszínről követő kollégáinkkal, Márton Balázzsal és Simor Dániellel. Sarkadi Zsolt, a Telex újságírója segítségével pedig a parlamenti rendkívüli ülést közvetítjük, ahol Magyar Péter meglepetést ígér.
Szerző: CSURGÓ DÉNES, RÉDLI BALÁZS
2026.06.22.
Hétfői egész napos élő adásunkban bemutatjuk, hol tart az amerikai–iráni békekötés folyamata Tóth Gergely és Brückner Gergely újságírókkal. Elemezzük az EU-csúcs tanulságait az eseményeket a helyszínről követő kollégáinkkal, Márton Balázzsal és Simor Dániellel. Sarkadi Zsolt, a Telex újságírója segítségével pedig a parlamenti rendkívüli ülést közvetítjük, ahol Magyar Péter meglepetést ígér.
A TROLL BANALITÁSA – ORBÁN VIKTOR PORTRÉJA
NÉPSZAVA
Szerző: ZOLTÁN GÁBOR
2026.06.16.
1989. június 16-án Orbán Viktor ellopta az ötvenhatosoktól a forradalmat. Azóta is ezt csinálja folyamatosan.
A szavak sem élnek örökké. Világra jönnek, majd előbb vagy utóbb elpusztulnak. Az „Orbán-fóbia” szó egy-két évvel Orbán Viktor másodszori kormányra jutása után múlt ki. Fóbiának nevezzük, ha valaki olyasvalami kapcsán érez erős félelmet és viszolygást, ami igazából nem is jelent veszélyt. Ha 2010 előtt valakit Orbán-fóbiásnak minősítettek, azzal – amellett, hogy őt betegesnek állítottak be – azt is kinyilvánították, hogy Orbántól nem kell félteni a demokráciát. Nos, elég gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt oktalan a félelem a Fidesz vezérének hatalomra jutásától, nem az „Orbán-fóbiások” valóságérzékelése bizonyult hibásnak, hanem azoké, akik ezzel a kifejezéssel dobálóztak. Legkésőbb 2014-re végképp bebizonyosodott, hogy Orbán veszélyes. Idővel a magyar demokraták után az európaiak, sőt az amerikaiak is kénytelenek voltak ezt tudomásul venni, és az „Orbán-fóbia” kikopott a nyelvből. De ha ez az ember egyértelműen veszélyt jelentett a normális állami működésre, a társadalmi békére nézve, és ennek számos jelét adta jóval 2010 előtt, hogy juthatott mégis hatalomra, és hogy számolhatta fel egy ország demokratikus berendezkedését?
A külföldieknek, akik 16 éve értetlenül nézik, ami Magyarországon történik, ugyanolyan nehéz ezt megvilágítani, mint a fiataloknak, akiknek élete nagy része, vagy akár egésze Orbán alatt telt el. Hiszen annyi mindent nem tudhatnak az előzményekről, a körülményekről. De azt hiszem, mégis azoknak a legnehezebb megérteniük ezt a jelenséget, akik elvileg akár érthetnék is, hiszen minden lényegeset tudnak: azoknak, akik testközelből nézték végig, akikkel mindez megtörtént...
Szerző: ZOLTÁN GÁBOR
2026.06.16.
A szavak sem élnek örökké. Világra jönnek, majd előbb vagy utóbb elpusztulnak. Az „Orbán-fóbia” szó egy-két évvel Orbán Viktor másodszori kormányra jutása után múlt ki. Fóbiának nevezzük, ha valaki olyasvalami kapcsán érez erős félelmet és viszolygást, ami igazából nem is jelent veszélyt. Ha 2010 előtt valakit Orbán-fóbiásnak minősítettek, azzal – amellett, hogy őt betegesnek állítottak be – azt is kinyilvánították, hogy Orbántól nem kell félteni a demokráciát. Nos, elég gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt oktalan a félelem a Fidesz vezérének hatalomra jutásától, nem az „Orbán-fóbiások” valóságérzékelése bizonyult hibásnak, hanem azoké, akik ezzel a kifejezéssel dobálóztak. Legkésőbb 2014-re végképp bebizonyosodott, hogy Orbán veszélyes. Idővel a magyar demokraták után az európaiak, sőt az amerikaiak is kénytelenek voltak ezt tudomásul venni, és az „Orbán-fóbia” kikopott a nyelvből. De ha ez az ember egyértelműen veszélyt jelentett a normális állami működésre, a társadalmi békére nézve, és ennek számos jelét adta jóval 2010 előtt, hogy juthatott mégis hatalomra, és hogy számolhatta fel egy ország demokratikus berendezkedését?
A külföldieknek, akik 16 éve értetlenül nézik, ami Magyarországon történik, ugyanolyan nehéz ezt megvilágítani, mint a fiataloknak, akiknek élete nagy része, vagy akár egésze Orbán alatt telt el. Hiszen annyi mindent nem tudhatnak az előzményekről, a körülményekről. De azt hiszem, mégis azoknak a legnehezebb megérteniük ezt a jelenséget, akik elvileg akár érthetnék is, hiszen minden lényegeset tudnak: azoknak, akik testközelből nézték végig, akikkel mindez megtörtént...
MOST TÉNYLEG BAJBAN VAN ORBÁN – EZT MÁR NEM ÚSZHATJA MEG
KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.21.
00:00 – 01:27 | A botrány kirobbanása: A vendégek Magyar Péter bejelentéseit elemzik a NAV és a TEK érintettségéről az „aranykonvoj” ügyben, amely közvetlenül a miniszterelnöki kabinetig érhet el.
01:28 – 04:15 | Kampánystratégiai kudarc: A beszélgetők szerint a Fidesz elszámolta magát: a választókat már nem a „háborús pszichózis”, hanem a korrupció és az egészségügy állapota foglalkoztatja.
04:16 – 07:11 | Jogi realitások vs. választói igények: Bár a közvélemény gyors elszámoltatást várna, a jogállami folyamatok lassúak. Felmerül a párhuzam a Kádár-korszak végnapjaival és a jelenlegi hatalmi kommunikáció merevségével.
07:12 – 11:51 | Gazdasági bebetonozás: Szó esik az MCC-nek juttatott milliárdokról, az összeférhetetlenségi kérdésekről és a 2064-ig tartó kaszinókoncessziókról, mint a hatalom jövőbiztosítási kísérleteiről.
11:52 – 17:52 | A rendszer eróziója: Az elemzők szerint a „be nem sült” provokációk és a hatóságok politikai célú használata már nem hoz eredményt. A NER belső köreiben is megjelennek a félelem és a kritika jelei.
17:53 – 27:17 | Végjáték és felelősség: A központi irányítás gyengülésével a hivatalnokok elkezdhetnek beszélni saját védelmükben. A műsor zárásaként a vendégek megállapítják: a politikai és állami érdekek totális összefonódása az aranykonvoj-ügyben érte el a mélypontját.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.21.
00:00 – 01:27 | A botrány kirobbanása: A vendégek Magyar Péter bejelentéseit elemzik a NAV és a TEK érintettségéről az „aranykonvoj” ügyben, amely közvetlenül a miniszterelnöki kabinetig érhet el.
01:28 – 04:15 | Kampánystratégiai kudarc: A beszélgetők szerint a Fidesz elszámolta magát: a választókat már nem a „háborús pszichózis”, hanem a korrupció és az egészségügy állapota foglalkoztatja.
04:16 – 07:11 | Jogi realitások vs. választói igények: Bár a közvélemény gyors elszámoltatást várna, a jogállami folyamatok lassúak. Felmerül a párhuzam a Kádár-korszak végnapjaival és a jelenlegi hatalmi kommunikáció merevségével.
07:12 – 11:51 | Gazdasági bebetonozás: Szó esik az MCC-nek juttatott milliárdokról, az összeférhetetlenségi kérdésekről és a 2064-ig tartó kaszinókoncessziókról, mint a hatalom jövőbiztosítási kísérleteiről.
11:52 – 17:52 | A rendszer eróziója: Az elemzők szerint a „be nem sült” provokációk és a hatóságok politikai célú használata már nem hoz eredményt. A NER belső köreiben is megjelennek a félelem és a kritika jelei.
17:53 – 27:17 | Végjáték és felelősség: A központi irányítás gyengülésével a hivatalnokok elkezdhetnek beszélni saját védelmükben. A műsor zárásaként a vendégek megállapítják: a politikai és állami érdekek totális összefonódása az aranykonvoj-ügyben érte el a mélypontját.
2026. június 20., szombat
JÖN A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA, TARR ZOLTÁN BÉRRENDEZÉST ÉS SZABAD KOMMUNIKÁCIÓT ÍGÉR
NÉPSZAVA
Szerző: P. SZABÓ DÉNES
2026.06.20.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szimbolikus helyszínen, a leromlott állapotú Iparművészeti Múzeumban nyitotta meg a 24. Múzeumok Éjszakáját. elmondta, új korszak kezdődik: a politikai, ideológiai alapú megkülönböztetést és az erre épülő finanszírozási rendszert fel kell váltsa a szakmaiságot, érvényalapúságot, kreativitást előnyben részesítő hozzáállás. Emellett közölte: az Iparművészeti Múzeumban neki fognak látni a meg nem kezdett felújítás valódi előkészítésének és megvalósításának. A múzeumok nem luxusplázák.
Tarr Zoltán a beszédét azzal kezdte, hogy elmondja, miért az Iparművészeti Múzeumban került sor a megnyitóra. – A helyszínválasztásunk szimbolikus. Egyértelmű volt számomra, hogy a kilenc éve bezárt, magára hagyott Iparművészeti Múzeumban kell megnyissuk az idei Múzeumok Éjszakája programsorozatot. A be nem váltott ígértek szomorú szimbóluma ez az épület és maga az intézmény is. Azt szimbolizálja, hogy hogyan állt az előző, megbuktatott kormány a kultúrához, a múzeumokhoz. Újítást és haladást ígért, de helyette tönkretett és gátolt. Becsomagolt és elvonta a levegőt, miközben azokat bőkezűen támogatta, akik silány politikai üzeneteik közvetítői voltak. A szakembereket nagyon gyakran semmibe vette, a műkincseinkből, értékes műtárgyainkból pedig úgy válogatott, mintha csak egy piacon járt volna. Helyettük szeretnék elnézést kérni először – mondta a miniszter...
Szerző: P. SZABÓ DÉNES
2026.06.20.
Tarr Zoltán a beszédét azzal kezdte, hogy elmondja, miért az Iparművészeti Múzeumban került sor a megnyitóra. – A helyszínválasztásunk szimbolikus. Egyértelmű volt számomra, hogy a kilenc éve bezárt, magára hagyott Iparművészeti Múzeumban kell megnyissuk az idei Múzeumok Éjszakája programsorozatot. A be nem váltott ígértek szomorú szimbóluma ez az épület és maga az intézmény is. Azt szimbolizálja, hogy hogyan állt az előző, megbuktatott kormány a kultúrához, a múzeumokhoz. Újítást és haladást ígért, de helyette tönkretett és gátolt. Becsomagolt és elvonta a levegőt, miközben azokat bőkezűen támogatta, akik silány politikai üzeneteik közvetítői voltak. A szakembereket nagyon gyakran semmibe vette, a műkincseinkből, értékes műtárgyainkból pedig úgy válogatott, mintha csak egy piacon járt volna. Helyettük szeretnék elnézést kérni először – mondta a miniszter...
JÖN A VAGYONADÓ, ÁTALAKÍTHATJÁK AZ NKA-T, TÖRVÉNNYEL BÜNTETNÉK A MANIPULATÍV MI-VIDEÓKAT
TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.06.20.
Az intenzív nyár után sűrű őszre készül Magyar Péter kormánya. Az elmúlt években sokat kritizált, társadalmi és szakmai egyeztetést nélkülöző képviselői indítványok után szeptembertől sorra érkeznek az Országgyűlés elé a minisztériumok törvénycsomagjai. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten nyújtotta be a kormány törvényalkotási programját az őszi ülésszakra, a nyilvánosan elérhető dokumentumban 16 oldalon keresztül ismerteti a 83 tervezett javaslatot.
Az nagyon változó, hogy ezek közül melyiknél árultak el már most konkrétumokat, de van olyan miniszter, aki nem árul zsákbamacskát, és pontosan leírta, hogy az Orbán-kormány melyik intézményét vagy rendelkezését fogják megszüntetni, átalakítani. A tervek szerint
A jövő évi költségvetés sok mindent megmutat majd az új kormány prioritásaiból és leendő gazdaságpolitikájából. Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés alakuló ülésének szünetében arról beszélt a sajtónak, hogy a hivatalba lépésük után először felmérik a valós helyzetet, majd pótköltségvetést terjesztenek be erre az évre, a jövő évit pedig teljesen más alapokon fogják megtervezni...
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.06.20.
Az nagyon változó, hogy ezek közül melyiknél árultak el már most konkrétumokat, de van olyan miniszter, aki nem árul zsákbamacskát, és pontosan leírta, hogy az Orbán-kormány melyik intézményét vagy rendelkezését fogják megszüntetni, átalakítani. A tervek szerint
októberben kerül az Országgyűlés elé a 2027-es költségvetés, és még abban a hónapban benyújták a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot is.
A jövő évi költségvetés sok mindent megmutat majd az új kormány prioritásaiból és leendő gazdaságpolitikájából. Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés alakuló ülésének szünetében arról beszélt a sajtónak, hogy a hivatalba lépésük után először felmérik a valós helyzetet, majd pótköltségvetést terjesztenek be erre az évre, a jövő évit pedig teljesen más alapokon fogják megtervezni...
"SZIJJÁRTÓ PÉTERNÉL FENNÁLL A HAZAÁRULÁS" - BÖRTÖNBE KERÜLHET?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.20.
00:00 – 01:00 | Bevezetés: A vitnyédi menekülttábor ügye Balogh Judit felvezeti a témát: a parlamentben parázs vita alakult ki a vitnyédi menekülttábor körül. Magyar Péter kérdése – miszerint „nem lehetne-e abbahagyni az emberek hülyének nézését?” – adja az alapját a Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel folytatott beszélgetésnek.
01:01 – 02:45 | Az EU „átverése” és a politikai stratégia Szent-Iványi kifejti, hogy a kormány valóban megpróbálta félrevezetni az Európai Uniót. Olyan helyszínt kerestek, amely formálisan megfelel a menekültek befogadására vonatkozó bírósági döntésnek, de az osztrák határ közelsége miatt valójában a menekültek azonnali továbbutalását célozta. A szakértő szerint a magyar közvélemény végighazudása a legfelháborítóbb az ügyben.
02:46 – 04:52 | Napi egymillió eurós bírság és a 2026-os tervek Szó esik a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós büntetésről, amelyet a migrációs szabályok be nem tartása miatt fizetünk. Szent-Iványi rámutat egy kormányhatározatra, amely szerint a kormánynak 2026-ig az az érdeke, hogy kiélezze a konfliktust az EU-val migrációs kérdésben a választási kampány miatt.
04:53 – 06:10 | Kormányzati dokumentumok és a nyilvánosság A beszélgetés érinti a kormányváltás után előkerülő dokumentumok fontosságát. Balogh Judit kiemeli, hogy bizonyos ügyek (mint a vitnyédi tábor) csak azért válhattak bizonyíthatóvá, mert a belső emlékeztetők napvilágra kerültek.
06:11 – 08:30 | Szijjártó Péter és az orosz kapcsolat A külügyminisztérium informatikai rendszerének orosz feltörése kerül szóba. Szent-Iványi emlékeztet, hogy a kormány korábban kampányhazugságnak nevezte a vádakat, majd a bizonyítékok előkerülése után agresszíven hárított. Úgy véli, a kormány még a választási vereség után sem nézett szembe őszintén a tetteivel.
08:31 – 11:26 | Büntetőjogi felelősség: Hazaárulás és hatalommal való visszaélés? Szent-Iványi István szerint Szijjártó Péter esetében felvetődhet a hazaárulás vagy az EU-val szembeni kémkedés vádja (BTK 261. cikk) a belső információk kiadása miatt. Emellett említést nyer az „aranykomoly-ügy” (ukrán pénzszállítók), ahol akár a miniszterelnök személyes felelőssége is felmerülhet a NAV-jegyzőkönyvek alapján.
11:27 – 15:13 | A migrációs paktum és a Tisza Párt dilemmája A szakértő elemzi a migrációs paktum három opcióját (befogadás, pénzügyi támogatás vagy technikai segítség). Kitér arra, hogy a Tisza Párt jelenlegi elutasító álláspontja kockázatos lehet, ha nem sikerül a lengyel kormányéhoz hasonló különmegállapodást kiharcolni.
15:14 – 18:39 | Gazdasági racionalitás és zárás Szent-Iványi rámutat: a kvóta szerinti fizetés (évi 20-30 millió euró) jóval kisebb teher lenne, mint a jelenleg is vont napi 1 millió eurós bírság. A műsor azzal zárul, hogy a téma továbbra is napirenden marad, mivel a megoldás összetett politikai feladat.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.20.
00:00 – 01:00 | Bevezetés: A vitnyédi menekülttábor ügye Balogh Judit felvezeti a témát: a parlamentben parázs vita alakult ki a vitnyédi menekülttábor körül. Magyar Péter kérdése – miszerint „nem lehetne-e abbahagyni az emberek hülyének nézését?” – adja az alapját a Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel folytatott beszélgetésnek.
01:01 – 02:45 | Az EU „átverése” és a politikai stratégia Szent-Iványi kifejti, hogy a kormány valóban megpróbálta félrevezetni az Európai Uniót. Olyan helyszínt kerestek, amely formálisan megfelel a menekültek befogadására vonatkozó bírósági döntésnek, de az osztrák határ közelsége miatt valójában a menekültek azonnali továbbutalását célozta. A szakértő szerint a magyar közvélemény végighazudása a legfelháborítóbb az ügyben.
02:46 – 04:52 | Napi egymillió eurós bírság és a 2026-os tervek Szó esik a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós büntetésről, amelyet a migrációs szabályok be nem tartása miatt fizetünk. Szent-Iványi rámutat egy kormányhatározatra, amely szerint a kormánynak 2026-ig az az érdeke, hogy kiélezze a konfliktust az EU-val migrációs kérdésben a választási kampány miatt.
04:53 – 06:10 | Kormányzati dokumentumok és a nyilvánosság A beszélgetés érinti a kormányváltás után előkerülő dokumentumok fontosságát. Balogh Judit kiemeli, hogy bizonyos ügyek (mint a vitnyédi tábor) csak azért válhattak bizonyíthatóvá, mert a belső emlékeztetők napvilágra kerültek.
06:11 – 08:30 | Szijjártó Péter és az orosz kapcsolat A külügyminisztérium informatikai rendszerének orosz feltörése kerül szóba. Szent-Iványi emlékeztet, hogy a kormány korábban kampányhazugságnak nevezte a vádakat, majd a bizonyítékok előkerülése után agresszíven hárított. Úgy véli, a kormány még a választási vereség után sem nézett szembe őszintén a tetteivel.
08:31 – 11:26 | Büntetőjogi felelősség: Hazaárulás és hatalommal való visszaélés? Szent-Iványi István szerint Szijjártó Péter esetében felvetődhet a hazaárulás vagy az EU-val szembeni kémkedés vádja (BTK 261. cikk) a belső információk kiadása miatt. Emellett említést nyer az „aranykomoly-ügy” (ukrán pénzszállítók), ahol akár a miniszterelnök személyes felelőssége is felmerülhet a NAV-jegyzőkönyvek alapján.
11:27 – 15:13 | A migrációs paktum és a Tisza Párt dilemmája A szakértő elemzi a migrációs paktum három opcióját (befogadás, pénzügyi támogatás vagy technikai segítség). Kitér arra, hogy a Tisza Párt jelenlegi elutasító álláspontja kockázatos lehet, ha nem sikerül a lengyel kormányéhoz hasonló különmegállapodást kiharcolni.
15:14 – 18:39 | Gazdasági racionalitás és zárás Szent-Iványi rámutat: a kvóta szerinti fizetés (évi 20-30 millió euró) jóval kisebb teher lenne, mint a jelenleg is vont napi 1 millió eurós bírság. A műsor azzal zárul, hogy a téma továbbra is napirenden marad, mivel a megoldás összetett politikai feladat.
ORBÁN KORSZAKA LEZÁRULT, DE LEVÁLTHATÓ-E A NER A SAJÁT SZABÁLYAI SZERINT? I HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.06.20.
Megbeszéljük: Bán-Forgács Nóra, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Gulyás Balázs, a gulyasagyumedia.hu alapítója, Bolgár György és Szénási Sándor.
Szó volt arról, hogy elért-e valamit Trump a Közel-Keleten, majd megvitattuk, hogy van-e alkotmányos politikai, jogi és morális szempontból? Mit szólnak az uniós bíróságok ahhoz, ha az elkergetett tisztségviselők jogorvoslatért fordulnak hozzájuk? Abból, hogy a Fidesz nem teljesítette az ítéleteket, nem következik, hogy a Tisza se teljesítse. És: milyen szerepet játszott az aranykonvoj-ügyben az ügyészség, a NAV, a TEK, kire érvényes és kire nem az úgynevezett Lex Orbán, továbbá miért kellett volna több időt hagyni arra, hogy az alkotmányjogászok körbe járhassák a vitás kérdéseket.
00:00 Bevezető, a résztvevők bemutatása
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.06.20.
Megbeszéljük: Bán-Forgács Nóra, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Gulyás Balázs, a gulyasagyumedia.hu alapítója, Bolgár György és Szénási Sándor.
Szó volt arról, hogy elért-e valamit Trump a Közel-Keleten, majd megvitattuk, hogy van-e alkotmányos politikai, jogi és morális szempontból? Mit szólnak az uniós bíróságok ahhoz, ha az elkergetett tisztségviselők jogorvoslatért fordulnak hozzájuk? Abból, hogy a Fidesz nem teljesítette az ítéleteket, nem következik, hogy a Tisza se teljesítse. És: milyen szerepet játszott az aranykonvoj-ügyben az ügyészség, a NAV, a TEK, kire érvényes és kire nem az úgynevezett Lex Orbán, továbbá miért kellett volna több időt hagyni arra, hogy az alkotmányjogászok körbe járhassák a vitás kérdéseket.
00:00 Bevezető, a résztvevők bemutatása
00:32 Rendszerváltás, kétharmad és alkotmányos átmenet dilemmái
21:58 A jogászok szerepe és a politikai felelősség kérdése
22:48 Mit lehet kezdeni a korábbi rendszer vezetőivel?
25:35 Kétharmados felhatalmazás és az alaptörvény keretei
27:29 Aranykonvoj-ügy: Orbán Viktor és a politikai felelősség kérdése
31:13 A nyomozás jogalapja és a titkosszolgálatok szerepe
33:14 Lex Orbán és a visszamenőleges jogalkotás vitája
38:00 Társadalmi vita vagy politikai döntés?
42:49 A nyolcéves cikluskorlát politikai üzenete
43:35 Új alkotmány és választási rendszer szükségessége
47:09 Köztársasági elnökök, kompromisszumok és történelmi példák
49:10 Az Alkotmánybíróság és a rendszer szimbólumai
50:45 Elköszönés
A KÖZOKTATÁS HELYZETE, JÖVŐJE | MÁSRÉSZRŐL
KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.06.20.
A Másrészről 2026 június 18-i adásában Rózsa Péter vendégei Nagy Erzsébet, PDSZ ügyvivő, és Kampós András az Eötvös gimnázium igazgatója voltak.
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.06.20.
A Másrészről 2026 június 18-i adásában Rózsa Péter vendégei Nagy Erzsébet, PDSZ ügyvivő, és Kampós András az Eötvös gimnázium igazgatója voltak.
POLYÁK GÁBOR: EGY KICSIT MEGÚSZÁSRA JÁTSZIK A TISZA-KORMÁNY MÉDIATÖRVÉNYE, A NÉPSZAVA FUNKCIÓJÁT A MAGYAR SAJTÓBAN NEHÉZ PÉLDÁNYSZÁMOKBAN MÉRNI
NÉPSZAVA / INTERJÚ
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2026.06.20.
A médiajogász szerint a jó szándék világos, de bizonyos pontokon naiv az elképzelés, a javaslat ugyanis két olyan dolognak is esélyt ad, amely korábban sem működött. Tényleg a világ első országa leszünk print napilap nélkül. Ezt kizárólag a Fidesznek köszönhetjük, nem a világtrendeknek Interjú.
Egyet hátralépve, mi az, amit első ránézésre el lehet mondani a médiatörvény Tisza Párt által benyújtott módosításáról?
A szándék egyértelműen az, hogy olyan keretek hozzanak létre, amelyek között tisztességes közmédia és független médiahatóság működhet. Az is látszik, hogy a törvény nagyvonalú kíván lenni, nemcsak az ellenzékkel, hanem magával a médiapiaccal szemben is. Viszont csomó mindent nem gondoltak végig, úgy hiszem, nem volt rá idő, de bizonyos szempontból jobban kellett volna látni a valós helyzetet.
Mire gondol?
Elsősorban arra, hogy melyek lennének azok a szakmai és társszabályozó szervezetek a médiapiacon, amelyek beleszólást kapnának a médiahatóság elnökének kiválasztásába. Ebben ugyanis nagyon komoly gondok vannak. Jelenleg nem látni olyan széles körben elfogadott, független szervezeti kört, amely hitelesen képviselné a szakmát. Vagy olyanok vannak, amelyek csak nagyon szűk körben elfogadottak – ilyen a Médiafórum –, vagy olyanok, amelyek az elmúlt évek piaci mozgásai miatt közel kerültek a Fideszhez. De nem csak ez a gond...
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2026.06.20.
Egyet hátralépve, mi az, amit első ránézésre el lehet mondani a médiatörvény Tisza Párt által benyújtott módosításáról?
A szándék egyértelműen az, hogy olyan keretek hozzanak létre, amelyek között tisztességes közmédia és független médiahatóság működhet. Az is látszik, hogy a törvény nagyvonalú kíván lenni, nemcsak az ellenzékkel, hanem magával a médiapiaccal szemben is. Viszont csomó mindent nem gondoltak végig, úgy hiszem, nem volt rá idő, de bizonyos szempontból jobban kellett volna látni a valós helyzetet.
Mire gondol?
Elsősorban arra, hogy melyek lennének azok a szakmai és társszabályozó szervezetek a médiapiacon, amelyek beleszólást kapnának a médiahatóság elnökének kiválasztásába. Ebben ugyanis nagyon komoly gondok vannak. Jelenleg nem látni olyan széles körben elfogadott, független szervezeti kört, amely hitelesen képviselné a szakmát. Vagy olyanok vannak, amelyek csak nagyon szűk körben elfogadottak – ilyen a Médiafórum –, vagy olyanok, amelyek az elmúlt évek piaci mozgásai miatt közel kerültek a Fideszhez. De nem csak ez a gond...
„KÖNNYEIMET MORZSOLGATVA HALLGATTAM A NÉMETH BALÁZS ÚRNAK A SOKSZÍNŰ KÖZMÉDIÁRÓL VALÓ ÉRTEKEZÉSÉT"
TELEX.HU
Szerző: TELEX
2026.06.16.
A tiszás képviselők észak-koreai meg orosz szerkesztési módszereket emlegetve szidták, közben a fideszesek igyekeztek megvédeni a NER egyik szimbolúmává vált közmédiát. Múlt héten nyújtották be tiszás képviselők a közmédiát átalakító törvényjavaslatot. A hétfő esti vitában Németh Balázs az M1 egykori műsorvezetője is rengeteg kritikát kapott, ám szerinte óriási kamu, hogy a BBC-szenderdek majd elhozzák a kiegyensúlyozottságot.
Szerző: TELEX
2026.06.16.
A tiszás képviselők észak-koreai meg orosz szerkesztési módszereket emlegetve szidták, közben a fideszesek igyekeztek megvédeni a NER egyik szimbolúmává vált közmédiát. Múlt héten nyújtották be tiszás képviselők a közmédiát átalakító törvényjavaslatot. A hétfő esti vitában Németh Balázs az M1 egykori műsorvezetője is rengeteg kritikát kapott, ám szerinte óriási kamu, hogy a BBC-szenderdek majd elhozzák a kiegyensúlyozottságot.
ÉLŐBEN A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBÓL, VITÉZY DÁVIDDAL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.20.
Élőben a Közlekedési Múzeumból, Vitézy Dáviddal.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.20.
Élőben a Közlekedési Múzeumból, Vitézy Dáviddal.
AZ ORBÁN-RENDSZER MEGSEMMISÍTÉSE ALKOTMÁNYOS KÖTELESSÉG
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AN / BARTUS LÁSZÓ
2026.06.19.
Ha az Orbán-rendszer valóban autokratikus rendszer volt, akkor annak lebontása nem politikai ízlés kérdése, nem választható feladat, hanem alkotmányos kényszer. Arra ad választ, hogy hol ér véget a kormányváltás, és hol kezdődik a rendszerváltás.
Bartus László
A választási győzelem legnagyobb hozadéka egyelőre az, hogy megjelentek a nyilvánosságban azok a szakmai szervezetek és civil kezdeményezések, amelyekről Orbán autokratikus rendszerében hallani sem lehetett, mert elnyomták, megfélemlítették és megnémították őket. Ezek a szakmai szervezetek demokráciákra emlékeztető természetességgel lépnek fel és követelnek jogot arra, hogy véleményt nyilváníthassanak, beleszólási joguk legyen, s figyelembe vegyék a szakmai érveiket a döntéseknél.
E pillanatban ezek a legpozitívabb és legbíztatóbb jelenségei az Orbán utáni Magyarországnak (ahol egyelőre rendszerváltás nem történt), kizárólag bennük lehet bízni, hogy valamiféle intézményes demokratizálódás és rendszerváltás felé terelik Magyar Péter kormányzását. Ennek egyik példája és rendkívül fontos lépése a jogtudomány képviselőinek a közjogi köztisztviselők leváltásáról szóló, Országgyűléshez címzett nyílt levele. Még akkor is, ha a címzett kiléte ebben a formában bizonytalan.
Formálisan ugyanis a jogi korrektséget mutat, azonban a Tisza-frakció még semmiféle önállóságot nem mutatott, s nem adta jelét annak, hogy Magyar Péter személyétől független entitás lenne. A legnagyobb ellenzéki frakciót pedig a Fidesz alkotja, mely nyilvánvalóan nem érdekelt az általa bebetonozott pártkatonák közjogi tisztségekből való eltávolításában. Míg a harmadik parlamenti párt egy szélsőjobboldali alakulat, amely a Fidesz önkényuralmi rendszerénél is durvább diktatúrát szeretne...
Szerző: AN / BARTUS LÁSZÓ
2026.06.19.
Bartus László
A választási győzelem legnagyobb hozadéka egyelőre az, hogy megjelentek a nyilvánosságban azok a szakmai szervezetek és civil kezdeményezések, amelyekről Orbán autokratikus rendszerében hallani sem lehetett, mert elnyomták, megfélemlítették és megnémították őket. Ezek a szakmai szervezetek demokráciákra emlékeztető természetességgel lépnek fel és követelnek jogot arra, hogy véleményt nyilváníthassanak, beleszólási joguk legyen, s figyelembe vegyék a szakmai érveiket a döntéseknél.
E pillanatban ezek a legpozitívabb és legbíztatóbb jelenségei az Orbán utáni Magyarországnak (ahol egyelőre rendszerváltás nem történt), kizárólag bennük lehet bízni, hogy valamiféle intézményes demokratizálódás és rendszerváltás felé terelik Magyar Péter kormányzását. Ennek egyik példája és rendkívül fontos lépése a jogtudomány képviselőinek a közjogi köztisztviselők leváltásáról szóló, Országgyűléshez címzett nyílt levele. Még akkor is, ha a címzett kiléte ebben a formában bizonytalan.
Formálisan ugyanis a jogi korrektséget mutat, azonban a Tisza-frakció még semmiféle önállóságot nem mutatott, s nem adta jelét annak, hogy Magyar Péter személyétől független entitás lenne. A legnagyobb ellenzéki frakciót pedig a Fidesz alkotja, mely nyilvánvalóan nem érdekelt az általa bebetonozott pártkatonák közjogi tisztségekből való eltávolításában. Míg a harmadik parlamenti párt egy szélsőjobboldali alakulat, amely a Fidesz önkényuralmi rendszerénél is durvább diktatúrát szeretne...
ELFOGYOTT A TÜRELEM: FELLÁZADTAK SULYOK TAMÁS ELLEN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.20.
00:00 – 01:20: Bevezetés és a szakmai kezdeményezés A beszélgetés apropója egy 40 jogász és értelmiségi által aláírt levél, amely a közjogi tisztségviselők (Sulyok Tamás, Polt Péter, Varga Zs. András) elmozdítását sürgeti. A cél, hogy a választási eredmények után ne csak kormányváltás, hanem valódi rendszerváltás történjen.
01:20 – 03:00: Rendszerváltás vagy csak kormányváltás? Fleck Zoltán hangsúlyozza, hogy a választók többsége a számonkérést és a közjogi következményeket várja. A demokratikus helyreállítás feltétele, hogy az autokratikus rendszert kiszolgáló „közjogi zárványok” megszűnjenek.
03:00 – 05:30: Az alkotmányos helyreállítás útja A szakértő szerint már az első parlamenti napon el kellett volna határolódni a korábbi rendszertől. A levél sürgeti az országgyűlést, hogy vonja le a konzekvenciákat azoknál a személyeknél, akik működésükkel az autokráciát szolgálták.
05:30 – 08:30: Politikai nehézségek és az EU szerepe Bár a technikai módosítás nem bonyolult, a háttérben folyó uniós tárgyalások (mérföldkövek, pénzek visszaszerzése) óvatosságra inthetik a kormányt. Egy szokatlan alaptörvény-módosítást alaposan meg kell magyarázni a nemzetközi partnereknek.
08:30 – 11:15: A türelem fogyása és a legsürgetőbb ügyek A lassúság árt a társadalmi bizalomnak. Fleck példaként említi a Kegyelmi-ügyet és a legfőbb ügyész szerepét, ami akadályozhatja a tisztánlátást. Az emberek nemcsak közjogi, hanem büntetőjogi felelősségre vonást is várnak.
11:15 – 14:20: Személycserék vs. intézményi reform A javaslat lényege, hogy nem az intézményeket kell azonnal felforgatni, hanem a kompromittálódott személyektől kell megválni. Olyan, morálisan és szakmailag feddhetetlen utódokat kell választani, akik nem pártkatonák, ezzel építve a jövőbeli bizalmat.
14:20 – 16:30: A „vegytiszta” szakemberek kérdése Fleck reflektál arra a kritikára, hogy minden kritikus értelmiségire ráütik a politikai bélyeget. Szerinte a 16 évnyi autokratikus építkezés után természetes, hogy a jogállami elkötelezettség kritikus fellépéssel párosult.
16:30 – 19:15: Sulyok Tamás és a politikai felelősség A beszélgetés kitér Sulyok Tamás maradására. Fleck szerint az elnök alkalmatlansága abban is megmutatkozik, hogy „elvtelenül kiszolgálna bárkit”, ahelyett, hogy a valódi jogállami értékekért küzdene.
19:15 – 22:30: Morális szembenézés és az értelmiség bűne A jogász hiányolja a korábbi hatalomgyakorlók (miniszterek, államtitkárok) részéről a megbánást és a szakmai szembenézést. Példaként említi az egyetemi közeget, ahol a károkozás után sokan minden önreflexió nélkül akarnak visszatérni a katedrára.
22:30 – 25:30: A morális tisztulás szükségessége Amíg a „rendszer bűnösei” hatalmi pozícióban maradnak, a rendszerváltás morálisan nem befejezett. A petíció célja világossá tenni, hogy nincs szakmai akadálya a politikai lépéseknek a tisztulás érdekében.
25:30 – 27:15: Zárszó és üzenet Fleck szerint már nincs szükség személyes üzenetekre a távozni nem akaró tisztségviselőknek; a hangsúly az új demokratikus erők felhatalmazásán és a cselekvésen van.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.20.
00:00 – 01:20: Bevezetés és a szakmai kezdeményezés A beszélgetés apropója egy 40 jogász és értelmiségi által aláírt levél, amely a közjogi tisztségviselők (Sulyok Tamás, Polt Péter, Varga Zs. András) elmozdítását sürgeti. A cél, hogy a választási eredmények után ne csak kormányváltás, hanem valódi rendszerváltás történjen.
01:20 – 03:00: Rendszerváltás vagy csak kormányváltás? Fleck Zoltán hangsúlyozza, hogy a választók többsége a számonkérést és a közjogi következményeket várja. A demokratikus helyreállítás feltétele, hogy az autokratikus rendszert kiszolgáló „közjogi zárványok” megszűnjenek.
03:00 – 05:30: Az alkotmányos helyreállítás útja A szakértő szerint már az első parlamenti napon el kellett volna határolódni a korábbi rendszertől. A levél sürgeti az országgyűlést, hogy vonja le a konzekvenciákat azoknál a személyeknél, akik működésükkel az autokráciát szolgálták.
05:30 – 08:30: Politikai nehézségek és az EU szerepe Bár a technikai módosítás nem bonyolult, a háttérben folyó uniós tárgyalások (mérföldkövek, pénzek visszaszerzése) óvatosságra inthetik a kormányt. Egy szokatlan alaptörvény-módosítást alaposan meg kell magyarázni a nemzetközi partnereknek.
08:30 – 11:15: A türelem fogyása és a legsürgetőbb ügyek A lassúság árt a társadalmi bizalomnak. Fleck példaként említi a Kegyelmi-ügyet és a legfőbb ügyész szerepét, ami akadályozhatja a tisztánlátást. Az emberek nemcsak közjogi, hanem büntetőjogi felelősségre vonást is várnak.
11:15 – 14:20: Személycserék vs. intézményi reform A javaslat lényege, hogy nem az intézményeket kell azonnal felforgatni, hanem a kompromittálódott személyektől kell megválni. Olyan, morálisan és szakmailag feddhetetlen utódokat kell választani, akik nem pártkatonák, ezzel építve a jövőbeli bizalmat.
14:20 – 16:30: A „vegytiszta” szakemberek kérdése Fleck reflektál arra a kritikára, hogy minden kritikus értelmiségire ráütik a politikai bélyeget. Szerinte a 16 évnyi autokratikus építkezés után természetes, hogy a jogállami elkötelezettség kritikus fellépéssel párosult.
16:30 – 19:15: Sulyok Tamás és a politikai felelősség A beszélgetés kitér Sulyok Tamás maradására. Fleck szerint az elnök alkalmatlansága abban is megmutatkozik, hogy „elvtelenül kiszolgálna bárkit”, ahelyett, hogy a valódi jogállami értékekért küzdene.
19:15 – 22:30: Morális szembenézés és az értelmiség bűne A jogász hiányolja a korábbi hatalomgyakorlók (miniszterek, államtitkárok) részéről a megbánást és a szakmai szembenézést. Példaként említi az egyetemi közeget, ahol a károkozás után sokan minden önreflexió nélkül akarnak visszatérni a katedrára.
22:30 – 25:30: A morális tisztulás szükségessége Amíg a „rendszer bűnösei” hatalmi pozícióban maradnak, a rendszerváltás morálisan nem befejezett. A petíció célja világossá tenni, hogy nincs szakmai akadálya a politikai lépéseknek a tisztulás érdekében.
25:30 – 27:15: Zárszó és üzenet Fleck szerint már nincs szükség személyes üzenetekre a távozni nem akaró tisztségviselőknek; a hangsúly az új demokratikus erők felhatalmazásán és a cselekvésen van.
TÖRVÉNYJAVASLATOT, AMELY BEFAGYASZTANÁ A POLGÁRMESTEREK FIZETÉSÉT, MEGSZÜNTETNÉ A SZÁMLA NÉLKÜLI KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEKET, ÉS MEGFELEZNÉ A VÁRMEGYEI KÖZGYŰLÉSI ELNÖKÖK ILLETMÉNYÉT
FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.06.20.
Na gyermekeim, van egy rossz hírem azoknak, akik szerint a politika a szolgálatról szól, és egy még rosszabb azoknak, akik szerint a politika a jól fizető állásokról.
A Tisza benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely befagyasztaná a polgármesterek fizetését, megszüntetné a számla nélküli költségtérítéseket, és megfelezné a vármegyei közgyűlési elnökök illetményét.
Szerző: Bözsi néni
2026.06.20.
A Tisza benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely befagyasztaná a polgármesterek fizetését, megszüntetné a számla nélküli költségtérítéseket, és megfelezné a vármegyei közgyűlési elnökök illetményét.
A háttérben egy érdekes rendszer működött évek óta. A polgármesterek és más önkormányzati vezetők fizetése automatikusan emelkedett a nemzetgazdasági átlagkereset növekedésével. Nem kellett róla külön dönteni, nem kellett teljesítményt igazolni, nem kellett eredményt felmutatni. Ha nőtt az átlagbér, nőtt a politikusi fizetés is.
A javaslat ezt az automatizmust állítaná meg.
Ennél is érdekesebb a költségtérítések ügye. Magyarországon hosszú évek óta létezik az a rendszer, hogy számos választott tisztségviselő havi több százezer forintot, egyes esetekben milliós nagyságrendű összeget vehetett fel költségtérítésként anélkül, hogy minden forintról számlával kellett volna elszámolnia.
Miközben egy vállalkozótól, egy alkalmazottól vagy akár egy nyugdíjastól is minden papírt elkér az állam, a politikai elit egy része külön szabályok szerint működött.
A legnagyobb vitát várhatóan a vármegyei közgyűlések körül kialakuló változások fogják kiváltani. Magyar Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy vannak olyan vármegyei közgyűlési elnökök, akik közel hárommillió forintos havi illetményt kaptak olyan intézmények élén, amelyeknek a legtöbb ember a pontos feladatát sem tudná megnevezni.
A tervek szerint az elnökök fizetése a felére csökkenne, és a közgyűlési tagok díjazását is felülvizsgálnák.
A tervek szerint az elnökök fizetése a felére csökkenne, és a közgyűlési tagok díjazását is felülvizsgálnák.
Persze már most hallani az ismerős érveket: „támadás az önkormányzatok ellen”, „populizmus”, „a demokrácia leépítése”.
Pedig a kérdés egyszerű.
Ha egy országban az emberek többsége minden forintért megdolgozik, akkor miért lenne természetes, hogy a politikusok fizetése automatikusan nőjön, a költségtérítéseikről pedig ne kelljen elszámolniuk?
Bözsi néni szerint aki valóban szolgálni akarja a települését vagy a közösségét, az nem a költségtérítés miatt vállalja a munkát. Aki pedig csak a fizetés miatt ül a székében, annak talán itt az ideje elgondolkodni, miért is van ott valójában.
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7020. – SZERETNÉK EGY VILÁGOT MAGAMNAK
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.19.
Ne legyen túl kicsi, hadd legyek továbbra is apró és jelentéktelen benne, de ilyen nagy sem kell, legyen éppen megérthető, mert ha meg tudjuk ismerni, akkor talán egymást is megérthetjük, és mennyivel jobb lenne egy olyan világ, ami nincs tele félreértésekkel, gyanakvással, kimondatlan sérelmekkel, olyan mondatokkal, amelyeket már akkor megbánunk, amikor még ki sem mondtuk őket, képzeld el, hogy nincsenek háborúk, énekelte Lennon, és persze, hogy lelőtték, mert valahogy mindig azok halnak meg, akik el merik képzelni, az én világomban nem lennének fegyverek, Lennon élne, de nem énekelhetné el az Imagine-t, hiszen abban a világban eleve nem lenne háború, legfeljebb csendes viták lennének a konyhaasztalnál arról, ki felejtett el tejet venni, de ezek a viták sem tartanának tovább néhány percnél, mert mindenki tudná, hogy a harag tulajdonképpen fáradtság, félelem vagy szeretethiány, meg amúgy is, mindenki elfelejtett tejet venni, és nem lenne szégyen azt mondani, hogy ma rossz napom van, ma ne kérdezz túl sokat, csak ülj mellém, csendben, és tegyél úgy, mintha ez magától értetődő volna, mintha nem lenne különös, hogy húsból, emlékekből, szorongásból és néhány makacs reményből összerakott lények sétálnak egymás mellett az utcán, táskákkal, bevásárlólistákkal, de néha lemarad a listáról a tej, mert a világom nem lenne tökéletes, hiszen a tökéletesség gyanús, és biztosan lakhatatlan, inkább olyan lenne, ahol a hibák nem végzetesek, ahol egy rosszul sikerült mondat után még vissza lehet fordulni, ahol a szeretetnek nem kell mindig szépnek lennie, elég, ha csak úgy van, mint egy régi kabát, amiről tudjuk, hogy bármikor felvehetjük, ebben a világban a házak ablakai esténként nem azért világítanának, mert mindenki bezárkózott a maga kis történetébe, hanem mert odabent emberek próbálnának nem teljesen elveszni, megölelnék egymást hátulról a mosogatónál, csak úgy, minden különösebb ok nélkül. Mert ebben a világban nem lennének hősök sem, vagy mindenki hős lenne, csak nem úgy, ahogy most képzeljük a hősiességet, nem nagy tettekben, nem áldozatban, nem abban, ki mer meghalni egy ügyért, hanem abban, ki mer kimaradni, ki mer bocsánatot kérni, ki meri kimondani, hogy ma rossz napja van, és nem lennének gazdagok sem, vagy mindenki gazdag lenne, de nem bankszámlában, nem jachtokban, nem abban, ki hány helyre tud elmenekülni önmaga elől, hanem időben, figyelemben, olyan délutánokban, amikor senki nem siettet senkit, amikor nem kell minden mondat mögé bizonyítékot tenni, hogy komolyan vegyenek, amikor nem kell eljátszani, hogy jobb vagyok, mint amilyen, csak azért, hogy másoknak kényelmesebb legyen szeretni, mert nem csak magamnak szeretném ezt, hiszen az hamar börtönné válna, még akkor is, ha puha a szőnyeg, jó a kilátás, és senki sem szól rám, ha egész nap ugyanazt a dalt hallgatom, olyat szeretnék, amiben van helye mások világának is, a furcsa szokásaiknak, a rossz zenéiknek, a kusza álmaiknak, és ha valaki megkérdezné tőlem, hol van ez a világ, nem tudnék térképet mutatni, nem lenne rajta országhatár, mert ezt a világot nem megtalálni kell, hanem felépíteni, atomonként, molekulánként, mozdulatonként, türelemből, figyelemből, bocsánatkérésből és újrakezdésből kell összerakni, abból, hogy nem vágunk vissza azonnal, hogy nem a legélesebb mondatot választjuk, hanem a legigazabbat, hogy megtanuljuk felismerni a másik ember félelmét a támadása mögött, a fáradtságát a közönye mögött, a szégyenét a hallgatása mögött, és a sajátunkat is, magunkban észrevenni a romlást, a jogos fájdalmat, ott kezdődnének az én világom törvényei, hogy nem kell mindig igazunknak lenni, hogy lehet bocsánatot kérni anélkül, hogy közben kisebbek lennénk, nem tökéletes világot szeretnék, csak élhetőt, amiben jó néha fáradtnak lenni, jó tévedni, és akkor talán már nem is számítana, hogy ez a világ az enyém-e, vagy a tiéd, vagy valaki másé, akit nem is ismerünk, csak ő is szerette volna elképzelni, milyen különös, milyen nevetséges és mégis milyen megható ez az egész, hogy élünk, hogy egymás mellett élünk, hogy néha elfelejtünk mindent, ami fontos, aztán mégis megpróbáljuk újra, és ha csak ezt az egyet sikerül megőrizni, ezt az újrapróbálást, akkor talán nem is kellene egy másik világ, mert ez a mostani, ez a túl nagy, túl hangos, túl sokszor elrontott világ is elkezdene lassan, szinte észrevétlenül hasonlítani arra, amelyet szeretnék.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.19.
L. RITÓK NÓRA: AZ ŐSZINTESÉGRŐL...
A NYOMOR SZÉLE (BLOG / HVG)
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.06.19.
Az ember akkor érzi igazán, mekkora a társadalmi leszakadás, ha mindkét oldalról szerez megtapasztalásokat. Ha csak az egyik oldalt ismeri, akkor a másikról könnyen fogalmaz meg ítélkező mondatokat.
Az ítélkezést viszont nagyon ki tudja törölni az emberből, ha csendben figyel, próbál megérteni dolgokat, a másik helyzetébe képzeli magát, és kiépíti magában azt az empátiát, ami nagyon fontos képesség a közösségben éléshez.
Amikor elkezdtem a szegregátumok világával ismerkedni, tele voltam én is előítéletekkel. Egyszer valahol azt mondtam, hogy ma is vannak bennem ilyenek, csak már tudom értelmezni és kezelni ezeket. Akkor valaki azt mondta nekem, hogy akkor már nincs is bennem, és hülyeség azt állítanom, hogy előítéletes vagyok.
Sokat gondolkodtam ezen, és mégis azt gondolom, nekem van igazam, vagyis, én így élem meg. Mert rajtakapom magam most is egy minden indok nélküli gyanakváson, amit nyilván valamilyen megtörtént negatív dolog épített fel bennem, de képes vagyok ezt már gondolati síkon is lezárni, és tudatosan figyelni, hogy kifele ebből ne látszódjon semmi. De attól még a fejemben megfogalmazódott…
Dolgozunk magunkon, folyamatosan, hogy jobbak lehessünk. Ez nagyon fontos.
A héten voltam a Forbes Power Women’s Summit eseményén, ahol a fő vonal, ami összekötötte az előadásokat, workshopokat az őszinteség volt. Ez is volt a címe: Az őszinteség ereje. Ennek a jegyében hívott közös gondolkodásra mindenkit, hogy merjünk őszintén jelen lenni a munkánkban, az otthonunkban, a kapcsolatainkban és önmagunk előtt is.
Bár nagyon szerettem volna több időt ott tölteni, ha már voltam olyan szerencsés, hogy egy beszélgetésbe én is meghívást kaptam, de sietnem kellett egy másik eseményre. Mégis, volt annyi időm, hogy szemléljem kicsit a jelenlevőket. Nyilván, aki ide eljön, az nem a társadalmi leszakadásban érintett, számomra már az is öröm, hogy évek óta valamilyen módon a téma ott lehet, kapunk meghívást mi, akik dolgozunk benne, és így legalább az ügy-képviselettel kicsit jelen van.
Mert helye van szerintem itt, nagyon is, a nők szerepe ugyanis kulcsfontosságú a generációs szegénység megtörésében, és a társadalmi szerepvállalás, a szolidaritás olyan téma, ami nem hiányozhat egy, a nőkről, nőknek szóló eseményről, ami természetesen a férfiak számára is nyitott. Nem hiányozhat onnan, ahol sikeres és az önfejlesztés iránt elkötelezett női karrierépítések megmutatásával, támogatásával szeretnék a fejlődést támogatni.
Miközben figyeltem a jelenlevőket, a nyüzsgő, vidám és érdeklődő tömeget, és olvastam a témákat is, nem tudtam nem gondolni az asszonyokra, akikkel dolgozunk, akik generációs szegénységben élnek.
Micsoda szakadék választja el a két világot egymástól! Mindenben. Külsőségekben, tudásban, képességekben, gondolkodásban, szókincsben, önismeretben, motivációban és lehetőségekben is.
Az a csomag, amit ők hoznak magukkal a múltjukból, és amit épít tovább a jelenük is, nem engedi a jövőben gondolkodást. A megéléseik, a traumáik, a menekülésük, a beletörődődésük, egyáltalán a túlélés egy nagyon nehezen megtörhető béklyóban tartja őket. Mennyi munkánk van a mögött, hogy felcsillanjon egy-egy reménysugár, és elinduljon valami!
Őszinteség? Szembenézés? Identitás? Tudatos élet? Minden egyes elemével küzdünk, folyamatosan.
Mások a szavak, és azok jelentése is számukra. Milyen nehéz volt megtanulni azt is, hogy a szavakon sem ugyanazt értjük. Hogy sok szó ismeretlen és értelmezhetetlen számukra. Jól emlékszem, még az elején, mikor megszerveztünk egy szűrővizsgálatot, és az orvos, aki épp egy derékfájásra panaszkodó asszonyt vizsgált, azt kérdezte tőle: “nem szokott gimnasztikázni”? Az asszony kétségbeesett tekintettel nézett körbe, majd, mivel nem tudta, mi az, így azt mondta: “nem”. “Pedig kellene!”-mondta tanácsként a szakember.
És nemcsak a tudáshiányról van szó. Amikor az énkép zavaros, kudarcokkal terhelt minden eleme, amikor a függőségek határozzák meg a mindennapokat, akkor ott nagyon nehéz őszinteségről beszélni. És nem azért, mert nem tudunk bizalmi légkört kialakítani, hanem, mert pontosan ismerjük az erőviszonyokat, amiben a félelem nagyon meghatározó, és a tényeket a védelem, vagy épp a támadás érdekében állítják sajátos rendszerbe. Ez nem olyan sima hazugság, mint amit sokan gondolnak erről. Ez egy menekülés, ami, ha csak rövid időre is, de biztonságérzést, erőt mutat nekik.
Így tagadják le a családon belüli erőszakot, akkor is, ha előtte elismerték. Félelemből bizonygatják, hogy nem történt meg, mert attól tartanak, ha őszintén elmondják, még rosszabb helyzetbe kerülnek. És így szaladnak a “családkisegítőhöz”, hogy feljelentsenek valakit, egy másik asszonyt, akiről úgy vélik, rosszat állított róluk, és elég erőt éreznek magukban ahhoz, hogy kijelentsék: “elvitetem a gyerekeidet”. Hány ilyen esetben göngyölítettük vissza a történetet, és kiderült, hogy semmilyen alapja nincsen, csupán egy kicsinyes bosszú. Ma már tudjuk, hogy egy konfliktuskezelési minta ez, épp olyan, mint a “rád hívom a rendőrt”. Nincs tudás, nincs eszköz másra. És hányszor kell a tényeket átbeszélni újra, hogy körvonalazódjon valami az őszinteségről.
Aminek kölcsönösnek kell lennie, a mintát ebben is mi adjuk, fejlesztők. És lassan beépül a közösségbe az, hogy a tények makacs dolgok, és ha őszinték és igazságosak akarunk lenni, akkor mindig ragaszkodni kell ezekhez.
A kihívás ebben az, hogy az igazságnak mindig személyes megélése van, amin az érzelmek torzítanak. Sokszor nem tudunk ezzel megbirkózni, mert a tényekkel sem tudnak szembenézni, az elképzelt helyzetet ugyanis valósnak élik meg. Nagy türelemmel és következetességgel azonban lassan alakul a helyzet.
Mert egy kis közösségben semmi sem marad titokban. (Látjuk most, a politika terében, hogy ez nagyobb közösségekben sem.) A tényeket közösen értelmezni, kivezetni a fölösleges érzelmi túlkapásokat, ez alap ahhoz, hogy megbeszélhessük, pontosan mi történt?
Az egyén szembenézése önmagával nagyon fontos. Mert így tud meghozni döntéseket. Aztán jön az újabb kihívás, hogy ezeket meg tudja-e lépni? Ehhez újabb készségek kellenek, tudások, melyeket fel kell építeni. Közben pedig nemcsak az egyént, hanem a közösséget is formálni, ami segíthet, támogathat, ha azonos értékalapra tud rendeződni.
Még csak az őszinteség egy kis szeletét próbáltam boncolgatni, és máris túl hosszúra nyúlt ez a blogbejegyzés. És mennyi minden van még, amivel meg kell küzdenünk, hogy felépítsük bennük azt az énképet, ami alap lehet egy önmagában bízó, nem passzívan sodródó nő életéhez.
Ha magunkat értjük, képesek leszünk másokat is megérteni. Nagy tanulsága ennek a munkának, hogy enélkül csak a szerepek átörökítése történik.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.06.19.
Az ítélkezést viszont nagyon ki tudja törölni az emberből, ha csendben figyel, próbál megérteni dolgokat, a másik helyzetébe képzeli magát, és kiépíti magában azt az empátiát, ami nagyon fontos képesség a közösségben éléshez.
Amikor elkezdtem a szegregátumok világával ismerkedni, tele voltam én is előítéletekkel. Egyszer valahol azt mondtam, hogy ma is vannak bennem ilyenek, csak már tudom értelmezni és kezelni ezeket. Akkor valaki azt mondta nekem, hogy akkor már nincs is bennem, és hülyeség azt állítanom, hogy előítéletes vagyok.
Sokat gondolkodtam ezen, és mégis azt gondolom, nekem van igazam, vagyis, én így élem meg. Mert rajtakapom magam most is egy minden indok nélküli gyanakváson, amit nyilván valamilyen megtörtént negatív dolog épített fel bennem, de képes vagyok ezt már gondolati síkon is lezárni, és tudatosan figyelni, hogy kifele ebből ne látszódjon semmi. De attól még a fejemben megfogalmazódott…
Dolgozunk magunkon, folyamatosan, hogy jobbak lehessünk. Ez nagyon fontos.
A héten voltam a Forbes Power Women’s Summit eseményén, ahol a fő vonal, ami összekötötte az előadásokat, workshopokat az őszinteség volt. Ez is volt a címe: Az őszinteség ereje. Ennek a jegyében hívott közös gondolkodásra mindenkit, hogy merjünk őszintén jelen lenni a munkánkban, az otthonunkban, a kapcsolatainkban és önmagunk előtt is.
Bár nagyon szerettem volna több időt ott tölteni, ha már voltam olyan szerencsés, hogy egy beszélgetésbe én is meghívást kaptam, de sietnem kellett egy másik eseményre. Mégis, volt annyi időm, hogy szemléljem kicsit a jelenlevőket. Nyilván, aki ide eljön, az nem a társadalmi leszakadásban érintett, számomra már az is öröm, hogy évek óta valamilyen módon a téma ott lehet, kapunk meghívást mi, akik dolgozunk benne, és így legalább az ügy-képviselettel kicsit jelen van.
Mert helye van szerintem itt, nagyon is, a nők szerepe ugyanis kulcsfontosságú a generációs szegénység megtörésében, és a társadalmi szerepvállalás, a szolidaritás olyan téma, ami nem hiányozhat egy, a nőkről, nőknek szóló eseményről, ami természetesen a férfiak számára is nyitott. Nem hiányozhat onnan, ahol sikeres és az önfejlesztés iránt elkötelezett női karrierépítések megmutatásával, támogatásával szeretnék a fejlődést támogatni.
Miközben figyeltem a jelenlevőket, a nyüzsgő, vidám és érdeklődő tömeget, és olvastam a témákat is, nem tudtam nem gondolni az asszonyokra, akikkel dolgozunk, akik generációs szegénységben élnek.
Micsoda szakadék választja el a két világot egymástól! Mindenben. Külsőségekben, tudásban, képességekben, gondolkodásban, szókincsben, önismeretben, motivációban és lehetőségekben is.
Az a csomag, amit ők hoznak magukkal a múltjukból, és amit épít tovább a jelenük is, nem engedi a jövőben gondolkodást. A megéléseik, a traumáik, a menekülésük, a beletörődődésük, egyáltalán a túlélés egy nagyon nehezen megtörhető béklyóban tartja őket. Mennyi munkánk van a mögött, hogy felcsillanjon egy-egy reménysugár, és elinduljon valami!
Őszinteség? Szembenézés? Identitás? Tudatos élet? Minden egyes elemével küzdünk, folyamatosan.
Mások a szavak, és azok jelentése is számukra. Milyen nehéz volt megtanulni azt is, hogy a szavakon sem ugyanazt értjük. Hogy sok szó ismeretlen és értelmezhetetlen számukra. Jól emlékszem, még az elején, mikor megszerveztünk egy szűrővizsgálatot, és az orvos, aki épp egy derékfájásra panaszkodó asszonyt vizsgált, azt kérdezte tőle: “nem szokott gimnasztikázni”? Az asszony kétségbeesett tekintettel nézett körbe, majd, mivel nem tudta, mi az, így azt mondta: “nem”. “Pedig kellene!”-mondta tanácsként a szakember.
És nemcsak a tudáshiányról van szó. Amikor az énkép zavaros, kudarcokkal terhelt minden eleme, amikor a függőségek határozzák meg a mindennapokat, akkor ott nagyon nehéz őszinteségről beszélni. És nem azért, mert nem tudunk bizalmi légkört kialakítani, hanem, mert pontosan ismerjük az erőviszonyokat, amiben a félelem nagyon meghatározó, és a tényeket a védelem, vagy épp a támadás érdekében állítják sajátos rendszerbe. Ez nem olyan sima hazugság, mint amit sokan gondolnak erről. Ez egy menekülés, ami, ha csak rövid időre is, de biztonságérzést, erőt mutat nekik.
Így tagadják le a családon belüli erőszakot, akkor is, ha előtte elismerték. Félelemből bizonygatják, hogy nem történt meg, mert attól tartanak, ha őszintén elmondják, még rosszabb helyzetbe kerülnek. És így szaladnak a “családkisegítőhöz”, hogy feljelentsenek valakit, egy másik asszonyt, akiről úgy vélik, rosszat állított róluk, és elég erőt éreznek magukban ahhoz, hogy kijelentsék: “elvitetem a gyerekeidet”. Hány ilyen esetben göngyölítettük vissza a történetet, és kiderült, hogy semmilyen alapja nincsen, csupán egy kicsinyes bosszú. Ma már tudjuk, hogy egy konfliktuskezelési minta ez, épp olyan, mint a “rád hívom a rendőrt”. Nincs tudás, nincs eszköz másra. És hányszor kell a tényeket átbeszélni újra, hogy körvonalazódjon valami az őszinteségről.
Aminek kölcsönösnek kell lennie, a mintát ebben is mi adjuk, fejlesztők. És lassan beépül a közösségbe az, hogy a tények makacs dolgok, és ha őszinték és igazságosak akarunk lenni, akkor mindig ragaszkodni kell ezekhez.
A kihívás ebben az, hogy az igazságnak mindig személyes megélése van, amin az érzelmek torzítanak. Sokszor nem tudunk ezzel megbirkózni, mert a tényekkel sem tudnak szembenézni, az elképzelt helyzetet ugyanis valósnak élik meg. Nagy türelemmel és következetességgel azonban lassan alakul a helyzet.
Mert egy kis közösségben semmi sem marad titokban. (Látjuk most, a politika terében, hogy ez nagyobb közösségekben sem.) A tényeket közösen értelmezni, kivezetni a fölösleges érzelmi túlkapásokat, ez alap ahhoz, hogy megbeszélhessük, pontosan mi történt?
Az egyén szembenézése önmagával nagyon fontos. Mert így tud meghozni döntéseket. Aztán jön az újabb kihívás, hogy ezeket meg tudja-e lépni? Ehhez újabb készségek kellenek, tudások, melyeket fel kell építeni. Közben pedig nemcsak az egyént, hanem a közösséget is formálni, ami segíthet, támogathat, ha azonos értékalapra tud rendeződni.
Még csak az őszinteség egy kis szeletét próbáltam boncolgatni, és máris túl hosszúra nyúlt ez a blogbejegyzés. És mennyi minden van még, amivel meg kell küzdenünk, hogy felépítsük bennük azt az énképet, ami alap lehet egy önmagában bízó, nem passzívan sodródó nő életéhez.
Ha magunkat értjük, képesek leszünk másokat is megérteni. Nagy tanulsága ennek a munkának, hogy enélkül csak a szerepek átörökítése történik.
BŐ 50 MILLIÁRD FORINTBÓL ÉPÜLT KAJAK-KENU AKADÉMIA A VELENCEI-TÓ PARTJÁN, AZ ALACSONY VÍZÁLLÁS MIATT NEM TUDNAK OTT VB-T RENDEZNI
TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.06.20.
Több mint 50 milliárd forintért épült meg a Kovács Katalin olimpiai bajnok nevét viselő Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia (KKNKA) a Velencei-tó partján, de hamar kiderült, hogy a helyszínválasztás nem sikerült túl jól. A 444 cikke szerint a tó alacsony vízszintje miatt nem tudják ott megtartani az augusztusi egyetemi kajak-kenu-világbajnokságot, a versenyt kénytelenek voltak az utolsó pillanatban áttenni a szegedi Maty-érre, amely az elmúlt években rengeteg rangos versenynek adott már otthont.
A kajak-kenu-akadémiára 2021-ben 43 milliárd forintot különítettek el, végül 50 milliárd fölé drágult. Ennél valamivel kevesebbe, 40 milliárd forintba került volna a tó vízpótlása és megmentése. Erről a térség volt fideszes országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán beszélt 2021-ben a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztosként. A víz pótlására készítettek egy előterjesztést a kormánynak, és mindenki abban bízott, hogy ezt akár rövidesen elfogadhatják, és megindulhat a tó feltöltése. A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatta is a javaslatot, Szijjártó Péter akkori külügyi és külgazdasági miniszter a kormány elé terjesztette, viszont „a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”...
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.06.20.
A kajak-kenu-akadémiára 2021-ben 43 milliárd forintot különítettek el, végül 50 milliárd fölé drágult. Ennél valamivel kevesebbe, 40 milliárd forintba került volna a tó vízpótlása és megmentése. Erről a térség volt fideszes országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán beszélt 2021-ben a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztosként. A víz pótlására készítettek egy előterjesztést a kormánynak, és mindenki abban bízott, hogy ezt akár rövidesen elfogadhatják, és megindulhat a tó feltöltése. A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatta is a javaslatot, Szijjártó Péter akkori külügyi és külgazdasági miniszter a kormány elé terjesztette, viszont „a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”...
BEREND T. IVÁN: A LEGSIKERESEBB LEMARADÁS
NÉPSZAVA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2026.06.19.
Az elmúlt másfél évtized Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb korszaka volt - ezt maga Orbán Viktor állítja.
Ha ezt a családjára érti, maradéktalanul igaza van. Leánya, Ráhel és veje, Tiborcz István a Forbes becslése szerint 2025-ben 211 milliárd forintos vagyonnal az ország tizenharmadik leggazdagabb családja volt. Apja, Orbán Győző cégbirodalma 408 milliárd forintos forgalmából söpört be hasznot, és ebből több milliárd forint osztalékot tett zsebre. Orbán legjobb és legrégibb barátja, a korábbi vidéki gázszerelő, Mészáros Lőrinc 591,3 milliárd forintos vagyonával a világ ezer leggazdagabb embere között van.
Az Orbán család fent említett mesés meggazdagodása úgy következett be, hogy Magyarország Európában az élre tört a korrupció tekintetében. Tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt még tizennégy ország volt Európában korruptabb Magyarországnál. A helyezés sokat javult, de nem tűzném ki az “Európa legkorruptabb országa” címet nagy sikerként a kalapomra.
Ha viszont nem a családja, hanem Magyarország legsikeresebb másfél évtizedét érti alatta, akkor sajnos meglehet, hogy nem ismeri a tényeket. Hadd sorakoztassam tehát ide őket. 2010-ben, amikor Orbán megkezdte 16 éves regnálását, az egy főre jutó GDP szerint Magyarország a 41. helyen állt az európai országok rangsorában. Milyen magasra emelkedtünk erről a kiinduló pontról?
Az összes európai országot vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025-ös adatai szerint az egy főre jutó nominális GDP alapján Magyarország a 40. és 50. hely közötti sávban helyezkedik el a kontinentális rangsorban. Az ország az EU átlagának kereken háromnegyedét érte el, és ezzel csupán Görögországot és Bulgáriát előzte meg az EU-n belül. Hát ez nem tűnik a legsikeresebbnek. Ha az egy főre számított GDP vásárlóerőben mért értékét nézzük, ezek az országok vannak Európában még mögöttünk: Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Horvátország, Szlovákia, Montenegro, Macedónia, Albánia, Szerbia, Lettország és Románia. Ebből a listából is úgy látszik, hogy nem hagytunk le senkit. Sikernek ezt sem nevezhetjük.
Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a boldog, békés öregkorra való esély, vagyis hogy hogyan boldogul egy élet munkája után egy ország idősebb lakossága. Az öregséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport szerint 18 ország között Norvégia, Svédország, és az USA áll az első helyeken, Magyarország pedig az utolsón. Hát ez sem tűnik a legsikeresebbnek.
Ha a lakosságnak az Európai Unió átlagához mért fogyasztását vizsgáljuk, akkor Magyarország - csupán Bulgáriát megelőzve - az utolsó előtti helyen áll, és az EU átlagos fogyasztásának 62 százalékát éri el. Ez sem valami nagy siker.
A lakosság jólétének nemzetközi statisztikákban általánosan használt mércéje a születéskor várható élettartam. Nos, ebben a tekintetben csak Romániában és Ukrajnában kedvezőtlenebb a helyzet, mint Magyarországon. Viszont a férfiak Szlovákiában 1 évvel, Horvátországban 2,6 évvel, és az ugyancsak szomszédos Ausztriában 7 évvel élnek tovább, mint Magyarországon. Összeurópai rangsorban mindez úgy néz ki, hogy 50 európai ország között a magyar férfiak a 8., a magyar nők a 10. legrövidebb életűek.
Mindezt összegezve egyértelmű, hogy az Orbán Viktor által dicsőített másfél évtized aligha tekinthető az elmúlt száz év legsikeresebb korszakának Magyarországon. Ezzel nem állítom, hogy a legsikertelenebb lett volna, hiszen gazdag a magyar történelem, és volt ennél rosszabb is: például 1930 és 1945 között.
Szerző: BEREND T. IVÁN
2026.06.19.
Ha ezt a családjára érti, maradéktalanul igaza van. Leánya, Ráhel és veje, Tiborcz István a Forbes becslése szerint 2025-ben 211 milliárd forintos vagyonnal az ország tizenharmadik leggazdagabb családja volt. Apja, Orbán Győző cégbirodalma 408 milliárd forintos forgalmából söpört be hasznot, és ebből több milliárd forint osztalékot tett zsebre. Orbán legjobb és legrégibb barátja, a korábbi vidéki gázszerelő, Mészáros Lőrinc 591,3 milliárd forintos vagyonával a világ ezer leggazdagabb embere között van.
Az Orbán család fent említett mesés meggazdagodása úgy következett be, hogy Magyarország Európában az élre tört a korrupció tekintetében. Tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt még tizennégy ország volt Európában korruptabb Magyarországnál. A helyezés sokat javult, de nem tűzném ki az “Európa legkorruptabb országa” címet nagy sikerként a kalapomra.
Ha viszont nem a családja, hanem Magyarország legsikeresebb másfél évtizedét érti alatta, akkor sajnos meglehet, hogy nem ismeri a tényeket. Hadd sorakoztassam tehát ide őket. 2010-ben, amikor Orbán megkezdte 16 éves regnálását, az egy főre jutó GDP szerint Magyarország a 41. helyen állt az európai országok rangsorában. Milyen magasra emelkedtünk erről a kiinduló pontról?
Az összes európai országot vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025-ös adatai szerint az egy főre jutó nominális GDP alapján Magyarország a 40. és 50. hely közötti sávban helyezkedik el a kontinentális rangsorban. Az ország az EU átlagának kereken háromnegyedét érte el, és ezzel csupán Görögországot és Bulgáriát előzte meg az EU-n belül. Hát ez nem tűnik a legsikeresebbnek. Ha az egy főre számított GDP vásárlóerőben mért értékét nézzük, ezek az országok vannak Európában még mögöttünk: Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Horvátország, Szlovákia, Montenegro, Macedónia, Albánia, Szerbia, Lettország és Románia. Ebből a listából is úgy látszik, hogy nem hagytunk le senkit. Sikernek ezt sem nevezhetjük.
Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a boldog, békés öregkorra való esély, vagyis hogy hogyan boldogul egy élet munkája után egy ország idősebb lakossága. Az öregséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport szerint 18 ország között Norvégia, Svédország, és az USA áll az első helyeken, Magyarország pedig az utolsón. Hát ez sem tűnik a legsikeresebbnek.
Ha a lakosságnak az Európai Unió átlagához mért fogyasztását vizsgáljuk, akkor Magyarország - csupán Bulgáriát megelőzve - az utolsó előtti helyen áll, és az EU átlagos fogyasztásának 62 százalékát éri el. Ez sem valami nagy siker.
A lakosság jólétének nemzetközi statisztikákban általánosan használt mércéje a születéskor várható élettartam. Nos, ebben a tekintetben csak Romániában és Ukrajnában kedvezőtlenebb a helyzet, mint Magyarországon. Viszont a férfiak Szlovákiában 1 évvel, Horvátországban 2,6 évvel, és az ugyancsak szomszédos Ausztriában 7 évvel élnek tovább, mint Magyarországon. Összeurópai rangsorban mindez úgy néz ki, hogy 50 európai ország között a magyar férfiak a 8., a magyar nők a 10. legrövidebb életűek.
Mindezt összegezve egyértelmű, hogy az Orbán Viktor által dicsőített másfél évtized aligha tekinthető az elmúlt száz év legsikeresebb korszakának Magyarországon. Ezzel nem állítom, hogy a legsikertelenebb lett volna, hiszen gazdag a magyar történelem, és volt ennél rosszabb is: például 1930 és 1945 között.
NYOMOZÁS A MOL-ALAPÍTVÁNYNÁL, LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS A MEDIAWORKSNÉL
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.06.19.
Magyar Hang: Bejelentette a Mediaworks: keddtől megszűnik a Bors, júliustól pedig több megyei lap
Hétfő délután bejelentette a Mediaworks Hungary, ami már várható volt: számos lapot bezárnak, egyeseket digitális formában üzemeltetnek tovább. Az értesülések több száz ember elbocsátásáról szólnak. A Mediaworks azt nem közölte, hány főtől válnak meg, azt viszont megerősítették, hogy keddtől felfüggesztik a Bors megjelenését, július 1-jétől pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra című napilapokét. Az egyes lapok digitális felületei üzemelnek tovább. A Ripost.hu és a Metropol.hu esetében viszont azokat is bezárják.
HVG: Reagált az Integritás Hatóság elnöke arra, hogy az ÁSZ vezetője a felmentését kezdeményezte
Bízik a bíróság reális helyzetértékelésében – közölte Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság (IH) elnöke azután, hogy az Állami Számvevőszéket vezető Windisch László kezdeményezte elnöki jogviszonyának megszüntetését a Fővárosi Törvényszéken. Windisch azután fordult a bírósághoz, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyebek mellett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat Biróval szemben. Az IH elnöke kedden azt írta: „amióta ez az eljárás elindult, tudtam, hogy elsődleges feladatom a hatóság szervezetének integritásának biztosítása, a rendelkezésemre álló összes eszközzel, akár azzal is, hogy a szervezet bizalmát élvezve kiállok a nyilvánosság elé”. Hozzátette: meggyőződése, hogy a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít.
444: Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a MOL – Új Európa Alapítvány egyes kifizetései miatt
Még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak. A február végi feljelentésben azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, de valójában más konstrukcióban.
Telex: Felülvizsgálják a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét
Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziót, mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a heti kormányszóvivői tájékoztatón. Arról beszélt, hogy sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok. A kormány még véletlenül sem szeretné, hogy a dohányzás népszerű legyen és elterjedjen, de el szeretnék kerülni azt is, hogy olyan szereplők gazdagodjanak meg ebből, akik nem tisztességes eljárásban és versenyben szereztek hosszú évtizedekre szóló jogokat a dohányboltok működtetésére. Az előző kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú kaszinókoncessziós jogokat Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben. Van olyan szerződés, ami 2061-ig érvényes.
444: Benyújtotta a kormány az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot
Kedd este két törvényjavaslatot is benyújtott a kormány a parlamentnek, és az egyik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 110 oldalas törvényjavaslat (pdf). A törvény többek között szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését; rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alaptörvényben is rögzített megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő végrehajtási rendelkezések elfogadásáról; a korrupcióval szembeni fellépés érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény egyes passzusait; fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.06.19.
Hétfő délután bejelentette a Mediaworks Hungary, ami már várható volt: számos lapot bezárnak, egyeseket digitális formában üzemeltetnek tovább. Az értesülések több száz ember elbocsátásáról szólnak. A Mediaworks azt nem közölte, hány főtől válnak meg, azt viszont megerősítették, hogy keddtől felfüggesztik a Bors megjelenését, július 1-jétől pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra című napilapokét. Az egyes lapok digitális felületei üzemelnek tovább. A Ripost.hu és a Metropol.hu esetében viszont azokat is bezárják.
HVG: Reagált az Integritás Hatóság elnöke arra, hogy az ÁSZ vezetője a felmentését kezdeményezte
Bízik a bíróság reális helyzetértékelésében – közölte Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság (IH) elnöke azután, hogy az Állami Számvevőszéket vezető Windisch László kezdeményezte elnöki jogviszonyának megszüntetését a Fővárosi Törvényszéken. Windisch azután fordult a bírósághoz, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyebek mellett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat Biróval szemben. Az IH elnöke kedden azt írta: „amióta ez az eljárás elindult, tudtam, hogy elsődleges feladatom a hatóság szervezetének integritásának biztosítása, a rendelkezésemre álló összes eszközzel, akár azzal is, hogy a szervezet bizalmát élvezve kiállok a nyilvánosság elé”. Hozzátette: meggyőződése, hogy a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít.
444: Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a MOL – Új Európa Alapítvány egyes kifizetései miatt
Még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak. A február végi feljelentésben azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, de valójában más konstrukcióban.
Telex: Felülvizsgálják a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét
Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziót, mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a heti kormányszóvivői tájékoztatón. Arról beszélt, hogy sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok. A kormány még véletlenül sem szeretné, hogy a dohányzás népszerű legyen és elterjedjen, de el szeretnék kerülni azt is, hogy olyan szereplők gazdagodjanak meg ebből, akik nem tisztességes eljárásban és versenyben szereztek hosszú évtizedekre szóló jogokat a dohányboltok működtetésére. Az előző kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú kaszinókoncessziós jogokat Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben. Van olyan szerződés, ami 2061-ig érvényes.
444: Benyújtotta a kormány az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot
Kedd este két törvényjavaslatot is benyújtott a kormány a parlamentnek, és az egyik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 110 oldalas törvényjavaslat (pdf). A törvény többek között szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését; rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alaptörvényben is rögzített megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő végrehajtási rendelkezések elfogadásáról; a korrupcióval szembeni fellépés érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény egyes passzusait; fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot.
FIDESZES HÁTTÉREMBEREK ELLENŐRIZTÉK VOLNA, HOGYAN KÖLTI EL A KRAUSZ FERENC-FÉLE ÉLVONAL ALAPÍTVÁNY A TÖBB SZÁZMILLIÁRDOS ÁLLAMI TÁMOGATÁST
TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.06.19.
Hat év alatt 261 milliárd forint közpénz, egy további 25 évre szóló keretszerződés, amely összességében akár ezermilliárdos nagyságrendű állami finanszírozást is jelenthetett volna – ilyen háttér mellett különösen fontos kérdés, kik ellenőrzik a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány működését. A kekvaformátumban (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány formátumában) működő alapítványoknál általában a kuratórium tagjai körül szoktak viták lenni. Az Élvonal esetében itt abszolút nem érheti szó a ház elejét, a kuratóriumban világhírű, Nobel-díjas tudósok ülnek. Egy alapítványnak azonban nemcsak kuratóriuma van, hanem felügyelőbizottsága is. Ennek a szerepe nem pusztán jelképes: a testület feladata a szervezet gazdálkodásának és működésének ellenőrzése, betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és kötelessége jelezni, ha jogsértést vagy a szervezet érdekeit sértő működést tapasztal. Az Élvonal alapító okiratából pedig az derül ki, hogy ezt a feladatot egytől egyig erősen Fidesz-kötődésű szereplők látták el – és nincs ez másképp a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) Nonprofit Kft.-nél sem.
A kekvamodell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem lehet volna kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha a Tisza nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen...
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.06.19.
A kekvamodell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem lehet volna kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha a Tisza nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen...
SEMJÉN ZSOLT NEVE IS ELŐKERÜLHET? ÁLLAMPOLGÁRSÁGI VISSZAÉLÉSEKRŐL BESZÉLT VELKEY
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző:
2026.06.19.
Velkey György újabb videóban beszélt az indokolatlanul adományozott magyar állampolgárságok ügyéről. A politikus állítása szerint ezúttal azt mutatja be, hogyan adhattak a legmagasabb körök tudtával több tízezer dollárért magyar állampolgárságot kanadaiaknak.
A videó egyik legsúlyosabb állítása, hogy magyar diplomaták már a Szijjártó-féle időszakban jelezték a visszaéléseket, de a jelzéseiket a politikus szerint nem vették komolyan. Velkey György úgy fogalmazott: hálával tartoznak azoknak a diplomatáknak, akik ebben az időszakban is becsülettel jelezték a problémákat.
A kérdés most az: kik tudtak ezekről az ügyekről, kiknek kellett volna lépniük, és milyen felelősség terheli azokat, akik a jelzések ellenére sem állították meg a visszaéléseket?
Kövesd a Magyar News Online-t a legfontosabb közéleti, parlamenti és elszámoltatási ügyekért.
Szerző:
2026.06.19.
Velkey György újabb videóban beszélt az indokolatlanul adományozott magyar állampolgárságok ügyéről. A politikus állítása szerint ezúttal azt mutatja be, hogyan adhattak a legmagasabb körök tudtával több tízezer dollárért magyar állampolgárságot kanadaiaknak.
A videó egyik legsúlyosabb állítása, hogy magyar diplomaták már a Szijjártó-féle időszakban jelezték a visszaéléseket, de a jelzéseiket a politikus szerint nem vették komolyan. Velkey György úgy fogalmazott: hálával tartoznak azoknak a diplomatáknak, akik ebben az időszakban is becsülettel jelezték a problémákat.
A kérdés most az: kik tudtak ezekről az ügyekről, kiknek kellett volna lépniük, és milyen felelősség terheli azokat, akik a jelzések ellenére sem állították meg a visszaéléseket?
Kövesd a Magyar News Online-t a legfontosabb közéleti, parlamenti és elszámoltatási ügyekért.
SZÉTROBBANT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG: SULYOK TAMÁS AKCIÓJA UTÁN HETEN SZÁLLTAK KI
KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.20.
A KlikkTV Fordulópont című adásában Ónody-Molnár Dóra (Jelen), Lánczi Richárd (Magyar Hang) és Murányi András (Index) elemzik a hazai belpolitika legfrissebb eseményeit, különös tekintettel a köztársasági elnök körüli vitákra és az Alkotmánybíróság belső feszültségeire.
Időrendi áttekintés és kulcspontok:
00:00 – Köszöntő és vendégek bemutatása A műsorvezető üdvözli a nézőket és bemutatja a kerekasztal résztvevőit.
00:19 – Sulyok Tamás és a Tisza Párt törvénymódosítása A beszélgetés az elnök legutóbbi aláírásával indul. Mennyiben akadályozza vagy segíti az államfő a kormányváltó erők munkáját? Az elemzők szerint Sulyok a „két lábon járó toll” szerepét hozza, és továbbra is mindent aláír, amit a hatalmi érdek megkíván.
02:23 – Miért nem mond le az államfő? Vita arról, hogy miért ragaszkodik Sulyok Tamás a székéhez a folyamatos támadások és a múltját érintő vádak ellenére. Felmerül Orbán Viktor háttérben meghúzódó szerepe és a NER bástyáinak védelme.
05:04 – A bombahír: Szétrobbanó Alkotmánybíróság Részletes elemzés arról a friss információról, miszerint Sulyok Tamás beadványa után (melyben saját szerepfelfogásának értelmezését kérte) hét alkotmánybíró zárta ki magát a folyamatból. Ez példátlan válságot jelez az intézményen belül.
07:46 – Súlyos vádak és a múlt árnyai Az elnök önéletrajzi ellentmondásai, a zsebszerződéses földügyek és a családi múlt körüli viták hatása a köztársasági elnöki intézmény tekintélyére.
12:03 – Változások a nyomozóhatóságoknál? Elkezdődött-e valódi munka az ügyészségen és a rendőrségen? A vendégek azt vizsgálják, hogy az áprilisi események óta látható-e elmozdulás a megfelelési kényszerben.
15:40 – A választói elvárások és a valóság Magyar Péter ígéretei és a Tisza Párt szimpatizánsainak várakozásai az elszámoltatással kapcsolatban. Hol tart most a folyamat, és miért tűnik úgy, mintha bizonyos pontokon megrekedtek volna?
19:41 – Uniós források és diplomáciai mozgások A jogállamisági viták, az EU-s pénzek hazahozatala és Magyarország helyzete az európai térképen. A prioritások elemzése: szimbolikus ügyek kontra gazdasági kényszerek.
22:32 – Gazdasági ügyek és a „mély állam” A Matolcsy-ügy és más, jól dokumentált visszaélések feltárása. Miért nehéz az államigazgatási gépezet átállítása egy új korszakra?
25:13 – Előzetes a következő részhez: Az aranykonvoj-ügy A műsorvezető lezárja az első részt, és beharangozza a következő blokkot, amely a Fidesz legfelsőbb köreit is érintő aranykonvoj-botránnyal foglalkozik.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.20.
A KlikkTV Fordulópont című adásában Ónody-Molnár Dóra (Jelen), Lánczi Richárd (Magyar Hang) és Murányi András (Index) elemzik a hazai belpolitika legfrissebb eseményeit, különös tekintettel a köztársasági elnök körüli vitákra és az Alkotmánybíróság belső feszültségeire.
Időrendi áttekintés és kulcspontok:
00:00 – Köszöntő és vendégek bemutatása A műsorvezető üdvözli a nézőket és bemutatja a kerekasztal résztvevőit.
00:19 – Sulyok Tamás és a Tisza Párt törvénymódosítása A beszélgetés az elnök legutóbbi aláírásával indul. Mennyiben akadályozza vagy segíti az államfő a kormányváltó erők munkáját? Az elemzők szerint Sulyok a „két lábon járó toll” szerepét hozza, és továbbra is mindent aláír, amit a hatalmi érdek megkíván.
02:23 – Miért nem mond le az államfő? Vita arról, hogy miért ragaszkodik Sulyok Tamás a székéhez a folyamatos támadások és a múltját érintő vádak ellenére. Felmerül Orbán Viktor háttérben meghúzódó szerepe és a NER bástyáinak védelme.
05:04 – A bombahír: Szétrobbanó Alkotmánybíróság Részletes elemzés arról a friss információról, miszerint Sulyok Tamás beadványa után (melyben saját szerepfelfogásának értelmezését kérte) hét alkotmánybíró zárta ki magát a folyamatból. Ez példátlan válságot jelez az intézményen belül.
07:46 – Súlyos vádak és a múlt árnyai Az elnök önéletrajzi ellentmondásai, a zsebszerződéses földügyek és a családi múlt körüli viták hatása a köztársasági elnöki intézmény tekintélyére.
12:03 – Változások a nyomozóhatóságoknál? Elkezdődött-e valódi munka az ügyészségen és a rendőrségen? A vendégek azt vizsgálják, hogy az áprilisi események óta látható-e elmozdulás a megfelelési kényszerben.
15:40 – A választói elvárások és a valóság Magyar Péter ígéretei és a Tisza Párt szimpatizánsainak várakozásai az elszámoltatással kapcsolatban. Hol tart most a folyamat, és miért tűnik úgy, mintha bizonyos pontokon megrekedtek volna?
19:41 – Uniós források és diplomáciai mozgások A jogállamisági viták, az EU-s pénzek hazahozatala és Magyarország helyzete az európai térképen. A prioritások elemzése: szimbolikus ügyek kontra gazdasági kényszerek.
22:32 – Gazdasági ügyek és a „mély állam” A Matolcsy-ügy és más, jól dokumentált visszaélések feltárása. Miért nehéz az államigazgatási gépezet átállítása egy új korszakra?
25:13 – Előzetes a következő részhez: Az aranykonvoj-ügy A műsorvezető lezárja az első részt, és beharangozza a következő blokkot, amely a Fidesz legfelsőbb köreit is érintő aranykonvoj-botránnyal foglalkozik.
2000 MILLIÁRD HIÁNYZIK – HOVA LETT A NYUGDÍJASOK PÉNZE?
HÍRKLIKK / KLIKKTV PLUSZ
Szerző:
2026.06.
A nyugdíjrendszer jövője körüli vita egyszerre gazdasági, társadalmi és politikai kérdésként jelent meg abban a beszélgetésben, amelyet a KlikkTV Egyenleg című műsorában folytatott Korózs Lajos és Karácsony Mihály. A felek nem csupán a jelenlegi rendszer fenntarthatóságát vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen irányba lehetne elmozdítani egy olyan struktúrát, amely egyszerre biztosítja a költségvetési stabilitást és az idősek méltányos ellátását. A vita egyik kiindulópontja az volt, hogy a magyar és az európai nyugdíjmodellek között folyamatos feszültség húzódik a „fenntarthatóság” és a „méltányosság” elvei között.
A politikus úgy vélte, hogy a jelenlegi rendszerben halmozódó feszültségek már társadalmi konfliktusokat is generálnak, ezért „sürgősen hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez”. Érvelésében kitért arra is, hogy Európa több országában nyugdíjas tüntetések zajlanak, és egyre több helyen jelennek meg nyugdíjas érdekképviseleti pártok, ami szerinte jól mutatja, hogy az idősek érdekei sok helyen nem kapnak megfelelő politikai súlyt.
Politikai döntések és európai kötelezettségek
A vita másik hangsúlyos eleme az volt, hogy mennyiben tekinthető a nyugdíjrendszer finanszírozása technikai vagy politikai kérdésnek. Korózs Lajos szerint a rendszer nem omlik össze önmagától, mert annak működése alapvetően politikai döntéseken múlik: „egy nyugdíjrendszer nem tud tönkremenni, az államon múlik, és politikai döntések tömkelegét kell meghozni”. Hozzátette, hogy a források elosztása mindig prioritási kérdés is.
A beszélgetésben szóba került az Európai Unióhoz való viszony is. Elhangzott, hogy Magyarország korábban vállalt bizonyos nyugdíjreform-lépéseket, amelyek azonban nem valósultak meg a megadott határidőkig. Ez a vita szerint nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, különösen az uniós források hozzáférése szempontjából. A szereplők szerint a reform elmaradása hozzájárul a jelenlegi bizonytalansághoz, miközben az európai elvárások továbbra is fennállnak.
Karácsony Mihály ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás erősítésére több jogi és intézményi alap is létezik, amelyekre lehetne építeni. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi rendszerben a feladatok túlságosan szét vannak tagolva, ami megnehezíti az átlátható működést és a hatékony döntéshozatalt.
2000 milliárd, állami hatékonyság és a rendszer tartalékai
A beszélgetés egyik legmarkánsabb pontja a források kérdése volt. Korózs Lajos szerint nem feltétlenül forráshiányról van szó, hanem az állami működés hatékonyságáról. Ennek alátámasztására több példát is említett, köztük azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a behajthatatlan kinnlevőségek összege meghaladja a 2000 milliárd forintot. „Hát ezt én nem tudom behajtani? Hát milyen állam?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy szerinte ez az összeg önmagában is jelentős nyugdíjforrást jelenthetne.
A vita során felmerült az áfa-rés, a feketemunka és az árnyékgazdaság kérdése is, amelyek mind hozzájárulnak az állami bevételek csökkenéséhez. A résztvevők szerint ezek kezelése nélkül nehéz hosszú távon stabil nyugdíjrendszert fenntartani. Karácsony Mihály ehhez hozzátette, hogy az állami feladatok leépítése és az ellenőrzési kapacitások szűkítése is hozzájárul a rendszer gyengüléséhez, példaként említve a munkavédelmi ellenőrzések visszaszorulását.
A beszélgetés kitért az alapnyugdíj kérdésére is, amelyet mindkét fél fontos lehetséges reformirányként említett. Karácsony Mihály szerint „senkinek nem kellene 21. századi körülmények között egy bizonyos szint alatt élnie”, ezért támogatja egy minimális, minden jogosult számára biztosított alapnyugdíj bevezetését, amely ugyanakkor feltételekhez köthető lehetne.
Korózs Lajos ezzel összhangban azt hangsúlyozta, hogy az idősek ellátása nem csupán nyugdíjkérdés, hanem komplex szociálpolitikai rendszer része, amelyben az egészségügytől kezdve az önkormányzati ellátáson át számos terület érintett. Szerinte a jelenlegi széttagolt struktúra nem kedvez a hatékony működésnek, és akadályozza az idősellátás átláthatóságát.
A vita végén szó esett az idősotthoni férőhelyek bővítésének tervéről is. Karácsony Mihály szerint egy olyan program, amely 20 000 új férőhely létrehozását célozza, komoly előrelépés lenne, tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 58 000 ember él intézményi ellátásban, miközben körülbelül 60 000-en várakoznak elhelyezésre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években az idősellátás iránti igény tovább növekedhet, ami újabb kihívásokat jelent majd a rendszer számára.
Szerző:
2026.06.
A nyugdíjrendszer jövője körüli vita egyszerre gazdasági, társadalmi és politikai kérdésként jelent meg abban a beszélgetésben, amelyet a KlikkTV Egyenleg című műsorában folytatott Korózs Lajos és Karácsony Mihály. A felek nem csupán a jelenlegi rendszer fenntarthatóságát vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen irányba lehetne elmozdítani egy olyan struktúrát, amely egyszerre biztosítja a költségvetési stabilitást és az idősek méltányos ellátását. A vita egyik kiindulópontja az volt, hogy a magyar és az európai nyugdíjmodellek között folyamatos feszültség húzódik a „fenntarthatóság” és a „méltányosság” elvei között.
Fenntarthatóság és méltányosság feszültségében
A beszélgetésben Korózs Lajos hangsúlyozta, hogy Európa-szerte két nagy logika határozza meg a nyugdíjpolitikát: az egyik a pénzügyi fenntarthatóságot, a másik a szociális igazságosságot helyezi előtérbe. „Ha egy fiskális pénzügyes írja a nyugdíjrendszert, akkor az a logika, hogy meg kell szorítani, hogy felesleges ennyit adni, a fenntarthatóságot kell biztosítani” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezzel szemben a szociális megközelítés az igazságosságot és a szolidaritást tekinti elsődlegesnek. Szerinte Magyarországon is ez a két szemlélet feszül egymásnak, és ebből adódnak a rendszer alapvető ellentmondásai.A politikus úgy vélte, hogy a jelenlegi rendszerben halmozódó feszültségek már társadalmi konfliktusokat is generálnak, ezért „sürgősen hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez”. Érvelésében kitért arra is, hogy Európa több országában nyugdíjas tüntetések zajlanak, és egyre több helyen jelennek meg nyugdíjas érdekképviseleti pártok, ami szerinte jól mutatja, hogy az idősek érdekei sok helyen nem kapnak megfelelő politikai súlyt.
Politikai döntések és európai kötelezettségek
A vita másik hangsúlyos eleme az volt, hogy mennyiben tekinthető a nyugdíjrendszer finanszírozása technikai vagy politikai kérdésnek. Korózs Lajos szerint a rendszer nem omlik össze önmagától, mert annak működése alapvetően politikai döntéseken múlik: „egy nyugdíjrendszer nem tud tönkremenni, az államon múlik, és politikai döntések tömkelegét kell meghozni”. Hozzátette, hogy a források elosztása mindig prioritási kérdés is.
A beszélgetésben szóba került az Európai Unióhoz való viszony is. Elhangzott, hogy Magyarország korábban vállalt bizonyos nyugdíjreform-lépéseket, amelyek azonban nem valósultak meg a megadott határidőkig. Ez a vita szerint nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, különösen az uniós források hozzáférése szempontjából. A szereplők szerint a reform elmaradása hozzájárul a jelenlegi bizonytalansághoz, miközben az európai elvárások továbbra is fennállnak.
Karácsony Mihály ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás erősítésére több jogi és intézményi alap is létezik, amelyekre lehetne építeni. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi rendszerben a feladatok túlságosan szét vannak tagolva, ami megnehezíti az átlátható működést és a hatékony döntéshozatalt.
2000 milliárd, állami hatékonyság és a rendszer tartalékai
A beszélgetés egyik legmarkánsabb pontja a források kérdése volt. Korózs Lajos szerint nem feltétlenül forráshiányról van szó, hanem az állami működés hatékonyságáról. Ennek alátámasztására több példát is említett, köztük azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a behajthatatlan kinnlevőségek összege meghaladja a 2000 milliárd forintot. „Hát ezt én nem tudom behajtani? Hát milyen állam?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy szerinte ez az összeg önmagában is jelentős nyugdíjforrást jelenthetne.
A vita során felmerült az áfa-rés, a feketemunka és az árnyékgazdaság kérdése is, amelyek mind hozzájárulnak az állami bevételek csökkenéséhez. A résztvevők szerint ezek kezelése nélkül nehéz hosszú távon stabil nyugdíjrendszert fenntartani. Karácsony Mihály ehhez hozzátette, hogy az állami feladatok leépítése és az ellenőrzési kapacitások szűkítése is hozzájárul a rendszer gyengüléséhez, példaként említve a munkavédelmi ellenőrzések visszaszorulását.
A beszélgetés kitért az alapnyugdíj kérdésére is, amelyet mindkét fél fontos lehetséges reformirányként említett. Karácsony Mihály szerint „senkinek nem kellene 21. századi körülmények között egy bizonyos szint alatt élnie”, ezért támogatja egy minimális, minden jogosult számára biztosított alapnyugdíj bevezetését, amely ugyanakkor feltételekhez köthető lehetne.
Korózs Lajos ezzel összhangban azt hangsúlyozta, hogy az idősek ellátása nem csupán nyugdíjkérdés, hanem komplex szociálpolitikai rendszer része, amelyben az egészségügytől kezdve az önkormányzati ellátáson át számos terület érintett. Szerinte a jelenlegi széttagolt struktúra nem kedvez a hatékony működésnek, és akadályozza az idősellátás átláthatóságát.
A vita végén szó esett az idősotthoni férőhelyek bővítésének tervéről is. Karácsony Mihály szerint egy olyan program, amely 20 000 új férőhely létrehozását célozza, komoly előrelépés lenne, tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 58 000 ember él intézményi ellátásban, miközben körülbelül 60 000-en várakoznak elhelyezésre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években az idősellátás iránti igény tovább növekedhet, ami újabb kihívásokat jelent majd a rendszer számára.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)