Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.26.
Sajtótájékoztató az Eurócsoport elnökével.
2026. június 26., péntek
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓCSOPORT ELNÖKÉVEL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.26.
Sajtótájékoztató az Eurócsoport elnökével.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.26.
Sajtótájékoztató az Eurócsoport elnökével.
L. RITÓK NÓRAA MEGAFONRÓL: VALÓTLAN RÁGALMAIKKAL FOLYAMATOSAN SZÍTOTTÁK A GYŰLÖLETET
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.06.25.
Szerintem ők nagyon sok kárt okoztak… és nemcsak azért írom ezt, mert én is alanya voltam a méltatlan lejáratókampányaiknak, pl. mikor elfogadtuk a jelenlegi miniszterelnök napszemüvegjének árverési bevételét, amiből vízbekötéseket tudtunk elindítani lakhatási szegénységben élő családoknál. Máig bennem van a tehetetlenség keserű érzése, mert eszköztelen voltam a rágalmaikkal szemben.
Hanem azért is gondolom ezt, mert a valótlan rágalmaikkal folyamatosan szították a gyűlöletet.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.06.25.
Hanem azért is gondolom ezt, mert a valótlan rágalmaikkal folyamatosan szították a gyűlöletet.
Próbáltam mindig elképzelni, hogy milyen lehetett ott egy munkamegbeszélés. Amiben csak a mások lejáratása volt a téma. Hogyan ötletelhettek ezen? Élvezettel vetettek fel hazug ötleteket és közösen röhögtek rajta, majd nekiláttak a felvételeknek? Hogy volt a díjazása ezeknek? Hogy lehetett díjazni a gyűlöletkeltést?
Az, hogy miből működtek, persze nagy kérdés. De az is, hogy akik ennyi mentális kárt okoztak, azoknak valahogy jó lenne az elszámoltatása. Mert nemcsak gazdasági elszámoltatás létezik, nemcsak a törvénysértésekkel, a lenyúlt pénzekkel, hanem a mentális károkozással is kellene valamit kezdeni.
És ezt azért is írom, mert a partizános interjú után nagyon sok olyan levelet, üzenetet kaptam, amiben megkeseredett, kiégett, pályát elhagyó szakemberek számoltak be a sérelmeikről. Amiket azért kaptak, mert nem értettek egyet a főnökeikkel, akik a Fidesz-narratíva szerinti működést várták el. Mert ha a hatalom médiája így működhetett, az feljogosította a legkisebb egységekig az embereket a hierarchiában a hasonló működésre.
Nem vagyok bosszúálló, nem azért mondom… csak ne hagyjuk szó nélkül, hogy amit tettek, annak nem lett volna szabad megtörténnie. Vajon hány ember élete ment így tönkre? Ők képesek lesznek-e még valaha hinni az igazságban, a demokráciában, a szakmaiságban?
Mert nem tűnik el ez az attitűd azzal, ha megszűnik a Megafon…vagy lecserélnek valahol egy-egy vezetőt. Aki ezzel az attitűddel épített karriert magának, az keresni fogja a lehetőségét, hogy újra így folytathassa. Ha pedig nincs közösségi tükörtartás, hogy rosszat tett, kárt okozott, akkor abban a hitben él és munkálkodik tovább, hogy jó az ő útja. Mert mindig lesz, aki ebben megerősíti. A gyűlöltre sajnos mindig van igény.
Persze azt én sem tudom, hogy lehetne ezt a „közösségi tükörtartást” megszervezni. Csak azt tudom, mert a munkánkban ezt megértettem, hogy az élhető világhoz fontos a közösségi értékrend, a megerősítéseivel, vagy épp az elhatárolódásaival.
LENGYEL TAMÁS A MEGAFON FELSZÁMOLÁSÁRÓL: ALJAS ROHADÉK MIND, AKI EGY FŰSZÁLAT IS KERESZTBE TETT AZÉRT, HOGY EZ A HAZUG GÉPEZET MŰKÖDNI TUDJON
HVG
Szerző: LENGYEL TAMÁS
2026.06.25.
A színész azt is felvetette, hogy ha a Megafon valóban közpénzből működött, ki fogja az összegeket visszafizetni.
Ahogy arról beszámoltunk, pénteken megszűnhet a Megafon utolsó dolgozójának munkaviszonya. A Media1 információi alapján több mint 50 embert érint a leépítés több hullámban, még június végén, és már az irodáikat is felszámolták, a bútorokat eladták. Habár a választás estéjén még arról volt szó, hogy folytatják a működést, néhány nappal később már szóba került az is, hogy közösségi finanszírozásra álljanak át, április 21-én pedig közölték, hogy ha nem lesz megoldás egy hónapon belül, akkor jöhet a csoportos létszámleépítés.
A hírre Lengyel Tamás színész is reagált a közösségi oldalán. Ahogy fogalmazott:
Hozzátette: a magánvéleménye szerint „aljas rohadék mind, aki egy fűszálat is keresztbe tett azért, hogy ez a hazug gépezet működni tudjon”. Szerinte sok minden mellett a Megafonra sincs mentség, aki pedig „ott dolgozott, anyagot gyártott neki, arcával, tudásával, idejével segítette ezt a mocskot, az remélem, visszakapja az élettől mindazt, amit ő tett. Felkészül, Mandiner!” – zárta a posztját...
Szerző: LENGYEL TAMÁS
2026.06.25.
Ahogy arról beszámoltunk, pénteken megszűnhet a Megafon utolsó dolgozójának munkaviszonya. A Media1 információi alapján több mint 50 embert érint a leépítés több hullámban, még június végén, és már az irodáikat is felszámolták, a bútorokat eladták. Habár a választás estéjén még arról volt szó, hogy folytatják a működést, néhány nappal később már szóba került az is, hogy közösségi finanszírozásra álljanak át, április 21-én pedig közölték, hogy ha nem lesz megoldás egy hónapon belül, akkor jöhet a csoportos létszámleépítés.
A hírre Lengyel Tamás színész is reagált a közösségi oldalán. Ahogy fogalmazott:
Csak azt nem értem, ha a Megafon tényleg adományokból tartotta fenn magát a kezdetektől fogva, akkor egy választási vereségnek mégis miért az a következménye, hogy a mai napon az utolsó munkavállaló munkaviszonya is megszűnik, és még a bútorokat is eladták. Továbbá azt sem értem, ha esetleg mégsem adományokból gyűlt össze a működéshez szükséges pénz, hanem tényleg közpénz volt, ki fogja mindezt VISSZAFIZETNI?
Hozzátette: a magánvéleménye szerint „aljas rohadék mind, aki egy fűszálat is keresztbe tett azért, hogy ez a hazug gépezet működni tudjon”. Szerinte sok minden mellett a Megafonra sincs mentség, aki pedig „ott dolgozott, anyagot gyártott neki, arcával, tudásával, idejével segítette ezt a mocskot, az remélem, visszakapja az élettől mindazt, amit ő tett. Felkészül, Mandiner!” – zárta a posztját...
ÁGTON LÁSZLÓ: LÁZAS A BOLYGÓ ÉS MI VAGYUNK A BETEGSÉGE.VAGY ÉSZHEZ TÉRÜNK VAGY MEGSZABADUL TŐLÜNK
FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.06.26.
Most, hogy a "mindig ködös, esős és hűvös Angliában" iskolákat zárnak be a hőség miatt, eszembe jutnak az okosok, akik kinevették Greta Thunberget.
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.06.26.
Azt mondta, szégyelljék magukat azok, akik nem veszik komolyan a gyerekeik jövőjére leselkedő biztos veszélyt.
Akkor nagyon nagy és véres volt a fidesznyikek szája, Orbán ugye meg is vétózta '19-ben a klímavállalásokat az EU-ban, merthogy rezsi meg szabadságharc - most gondolom kellemesen nyaralnak a Velencei-tó partján.
Meg homokvárat építenek a kiszáradt mederben.
Emlékszem, a doktorminiszterelnökúr valami olyasmit tudott mondani, hogy ha két fokkal nő a hőmérséklet, majd feljebb vesszük a klímát.
Aztán tönkrevágta az egyetemeket.
Ami konkrétan felb@sz az Anglia fölött dühöngő hőkupola alatt izzadva, hogy már gyerekkoromban is tudtuk, hogy ez lesz.
Tegnap pedig megdőlt az új angliai melegrekord. Tudod mikor volt az előző rekord? Tegnapelőtt. Komolyan.
Azt mondták évtizedeken keresztül, sajnos nincsen rá pénz, hogy elhárítsuk ezt a kihalási eseményt.
Szerintem ha Putyin ukrán gyerekek mészárlása helyett ugyanezt az energiát klímavédelembe fektette volna, most jobb hely lenne a világ.
Szerintem ha Trump (a BÉKE EMBERE, ugye) egy vesztes iráni háború helyett a környezetvédelembe tenné a pénzt, nem csak jobban járnánk, de még ő is népszerűbb lenne.
Szerintem ha Orbánék nem azt magyarázzák, hogy a napelem baromság, mert este nem süt a nap, meg ötvenmilliárdból nem kajak-kenu központot nyitnak a Velencei-tó partjára, hanem megmentik a tavat...
... de idióták vannak hatalmon szerte a világban, mert idióták választanak és idióták próbálják számonkérni a saját idiotizmusukat.
Tudod, mi a vicc? Hogy ugyanazok, akik köpködték Greta Thunberget, keblükre ölelték volna, ha azt mondják nekik saját (vélemény)vezéreik.
A valódi hozzáértők 98 százaléka (!) pedig mély depresszióval küzd egy még 2016-os index-cikk szerint.
Ugyanez van az oltásokkal.
Ugyanez van bármivel, ami bonyolultabb, mint a foci.
Természet anyánk viszont bölcs. Nem büntet, csak védi magát.
Lázas a bolygó és mi vagyunk a betegsége.
Vagy észhez térünk vagy megszabadul tőlünk.
Vagy észhez térünk vagy megszabadul tőlünk.
Következménynélküliség nem létezik. Csak később jelentkező következmények
DON BATIDA LÉPCSŐJE ÉS A KACSALÁBON FORGÓ PALOTA: A KORMÁNY BEMUTATTA, MIT TERVEZTEK MÉG ORBÁNÉK A VÁRNEGYEDBEN
TELEX
Szerző: SZÁNTÓ-NAGY BÁLINT
2026.06.25.
A nulláról visszaépített József főhercegi palotába – Magyar Péter szavaival élve – „Don Batida lépcsősorát”, a felújított, illetve gyakorlatilag újjáépített budai Várba pedig előkelő belsőépítészetet álmodtak meg az Orbán Viktor kormányzása alatt elindított Nemzeti Hauszmann Programban. A kormány most elővette a terveket, megnézték, mi van folyamatban, mit kell felülvizsgálni és mit fejeznek most be, a kész, illetve a hamarosan elkészülő épületeknek pedig funkciót keresnek. A sok százmilliárdos beruházás részleteiről Magyar Péter és Vitézy Dávid szakmai és társadalmi egyeztetést ígértek a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormány az e heti, szerdai ülésén áttekintette a Nemzeti Hauszmann Programot, azaz a budai várnegyed fejlesztéséről indult programot, mondta Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter. Ennek több részlete is megjelent szerdán napközben a Magyar Közlönyben. Például az, hogy a kormány nem támogatja az Alkotmánybíróság beköltözését a József főhercegi palotába. Elrendelték azt is, hogy vizsgálják felül az állami intézmények költöztetéseit a budai Vár épületeibe.
Vitézy a sajtótájékoztatón a vizsgálat részleteiről elmondta, hogy az Orbán-kormány átfogó várfejlesztési programba vágott bele néhány éve, ennek célja egyrészt építészeti volt, illetve műemlék-rekonstrukció és akadálymentesítés. Ennek a projektnek része több, már megvalósult beruházás: a Lovarda; a várfalrekonstrukció és történelmi elemek, a Karmelita; a most már Szociális és Családügyi minisztériumként szolgáló Vöröskereszt székház; a most Belügyminisztériumként funkcionáló egykori Pénzügyminisztérium és a Várkert bazár is. Ezek között vannak funkció nélküli történelmi műemlékek és használatban lévők is.
Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy ezekről a projektekről széles körű társadalmi egyeztetés nem volt. Azonban azért tartják fontosnak a kérdés áttekintését, mert az új kormány ebből az átfogó fejlesztéscsomagból több olyan projektet is megörökölt, ahol több tízmilliárdot kellene még kifizetni. „Mi szeretnénk, hogy a magyar emberek értsék és lássák, hogy milyen döntéseket hozott az előző kormány” – mondta...
Szerző: SZÁNTÓ-NAGY BÁLINT
2026.06.25.
A kormány az e heti, szerdai ülésén áttekintette a Nemzeti Hauszmann Programot, azaz a budai várnegyed fejlesztéséről indult programot, mondta Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter. Ennek több részlete is megjelent szerdán napközben a Magyar Közlönyben. Például az, hogy a kormány nem támogatja az Alkotmánybíróság beköltözését a József főhercegi palotába. Elrendelték azt is, hogy vizsgálják felül az állami intézmények költöztetéseit a budai Vár épületeibe.
Vitézy a sajtótájékoztatón a vizsgálat részleteiről elmondta, hogy az Orbán-kormány átfogó várfejlesztési programba vágott bele néhány éve, ennek célja egyrészt építészeti volt, illetve műemlék-rekonstrukció és akadálymentesítés. Ennek a projektnek része több, már megvalósult beruházás: a Lovarda; a várfalrekonstrukció és történelmi elemek, a Karmelita; a most már Szociális és Családügyi minisztériumként szolgáló Vöröskereszt székház; a most Belügyminisztériumként funkcionáló egykori Pénzügyminisztérium és a Várkert bazár is. Ezek között vannak funkció nélküli történelmi műemlékek és használatban lévők is.
Ez összességében az eredeti, tíz évvel ezelőtti áron több mint 200 milliárd forint volt, de ez a mai árakat nézve jóval több.
Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy ezekről a projektekről széles körű társadalmi egyeztetés nem volt. Azonban azért tartják fontosnak a kérdés áttekintését, mert az új kormány ebből az átfogó fejlesztéscsomagból több olyan projektet is megörökölt, ahol több tízmilliárdot kellene még kifizetni. „Mi szeretnénk, hogy a magyar emberek értsék és lássák, hogy milyen döntéseket hozott az előző kormány” – mondta...
SÚLYOS FORDULAT AZ ARANYKONVOJÜGYBEN: ORBÁN ÉS ROGÁN NEVE IS FELMERÜLT
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2026.06.26.
Az aranykonvoj ügyében zajló nyomozások új szakaszba érkeztek – erről beszélt a KlikkTV Centerpálya című műsorában dr. Horváth Lóránt, az érintett ukrán fél jogi képviselője. Az ügyvéd szerint a rendelkezésre álló nyomozati iratok alapján egyre inkább az körvonalazódik, hogy a március 5-i hatósági akció mögött nem pénzmosási bűncselekmény, hanem politikai motiváció állhatott. Úgy véli, amennyiben az eredeti gyanú megalapozatlannak bizonyul, politikai szereplők büntetőjogi felelősségének vizsgálata is indokolttá válhat.
A pénzmosási gyanú helyett politikai motiváció rajzolódik ki
A műsorban dr. Horváth Lóránt felidézte, hogy az ügy kezdetén a magyar hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkozva hajtották végre az akciót, amelynek során az ukrán pénzszállítókat megbilincselték, több esetben fizikai kényszert alkalmaztak velük szemben, majd kihallgatták őket. Mint hangsúlyozta, azóta senkit sem gyanúsítottak meg hivatalosan, az érintettek kitiltását visszavonták, a lefoglalt készpénzt, aranyrudakat és más értéktárgyakat pedig maradéktalanul visszaszolgáltatták.
Az ügyvéd ugyanakkor jelezte, hogy a pénzmosás miatt indított nyomozás formálisan még nem zárult le, továbbra is felderítési szakban van. Elmondása szerint a magyar hatóságok külföldi jogsegély keretében megkeresték a Raiffeisen Bankot is, azonban tudomása szerint az onnan érkezett válasz nem tartalmazott olyan adatot, amely alátámasztaná a pénzmosás gyanúját. Arra számít, hogy az eljárás végül bűncselekmény hiányában szűnik meg.
Dr. Horváth Lóránt úgy fogalmazott: ha kivonják az ügyből az eredetileg feltételezett bűncselekményt, akkor kizárólag a politikai motiváció marad. Szerinte ebből következhet az is, hogy felmerülhet azoknak a politikai szereplőknek a büntetőjogi felelőssége, akik szerepet játszhattak az akció előkészítésében vagy elrendelésében...
Szerző: HÍRKLIKK
2026.06.26.
Az aranykonvoj ügyében zajló nyomozások új szakaszba érkeztek – erről beszélt a KlikkTV Centerpálya című műsorában dr. Horváth Lóránt, az érintett ukrán fél jogi képviselője. Az ügyvéd szerint a rendelkezésre álló nyomozati iratok alapján egyre inkább az körvonalazódik, hogy a március 5-i hatósági akció mögött nem pénzmosási bűncselekmény, hanem politikai motiváció állhatott. Úgy véli, amennyiben az eredeti gyanú megalapozatlannak bizonyul, politikai szereplők büntetőjogi felelősségének vizsgálata is indokolttá válhat.
A pénzmosási gyanú helyett politikai motiváció rajzolódik ki
A műsorban dr. Horváth Lóránt felidézte, hogy az ügy kezdetén a magyar hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkozva hajtották végre az akciót, amelynek során az ukrán pénzszállítókat megbilincselték, több esetben fizikai kényszert alkalmaztak velük szemben, majd kihallgatták őket. Mint hangsúlyozta, azóta senkit sem gyanúsítottak meg hivatalosan, az érintettek kitiltását visszavonták, a lefoglalt készpénzt, aranyrudakat és más értéktárgyakat pedig maradéktalanul visszaszolgáltatták.
Az ügyvéd ugyanakkor jelezte, hogy a pénzmosás miatt indított nyomozás formálisan még nem zárult le, továbbra is felderítési szakban van. Elmondása szerint a magyar hatóságok külföldi jogsegély keretében megkeresték a Raiffeisen Bankot is, azonban tudomása szerint az onnan érkezett válasz nem tartalmazott olyan adatot, amely alátámasztaná a pénzmosás gyanúját. Arra számít, hogy az eljárás végül bűncselekmény hiányában szűnik meg.
Dr. Horváth Lóránt úgy fogalmazott: ha kivonják az ügyből az eredetileg feltételezett bűncselekményt, akkor kizárólag a politikai motiváció marad. Szerinte ebből következhet az is, hogy felmerülhet azoknak a politikai szereplőknek a büntetőjogi felelőssége, akik szerepet játszhattak az akció előkészítésében vagy elrendelésében...
A FÖLD IS LABDA ALAKÚ -HEGYI IVÁN FUTBALLSZAKÍRÓVAL SZÁLE LÁSZLÓ BESZÉLGET
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: SZÁLE LÁSZLÓ
2026.06.26.
Még mindig vagy újra forr a világ bús tengere, s ha lehet, még inkább uralkodik ádáz Erynnis lelke. Háborúk dúlnak, és zajlik a világrendszerváltás, minden bizonnyal gazdasági világválsággal egybekötve. Közben folyik a futball-világbajnokság, demonstrálva, hogy lehetséges a földgolyón a népeknek nemcsak öldöklő harca, hanem együttműködése is, a szép küzdelem és a fair play szellemében. A vébé az emberiség szebbik arca. A futballhoz értésben számomra sokáig Mezey György volt az orákulum. Nemrég meghalt, azóta nekem Hegyi Iván a No. 1. Aki elolvassa monumentális – nem csak terjedelmében –, új Futball-VB-könyvét, egyet fog érteni velem...
Szerző: SZÁLE LÁSZLÓ
2026.06.26.
PERINTFALVI RITA: „16 ÉVIG KÍNOZTA EZ A REZSIM EZT A NEMZETET”
KONTROLL / SORSOK MÖGÖTT
Szerző: KONTROLL
2026.06.26.
Lehet-e igazságszolgáltatás elégtétel nélkül? Mit tehet egy áldozat, amikor a rendszer inkább elhallgat, mint meghallgat? És létezik-e egyáltalán olyan, hogy kollektív gyógyulás egy társadalom számára? A Sorsok mögött vendége ezúttal Perintfalvi Rita teológus, egyetemi oktató és áldozatvédő, aki őszintén beszél a személyét ért lejárató kampányról, az egyházi visszaélések feltárásáról, az áldozatok hallgatásának okairól és arról, hogy miért nem lehet elvárás a megbocsátás. A beszélgetésben szó esik az ellene indított karaktergyilkossági kampányról, az egyházi gyermekbántalmazások eltussolásának mechanizmusairól, az áldozathibáztatás magyarországi kultúrájáról, a hit és a közélet kapcsolatáról, a politikai és egyházi felelősség kérdéséről, valamint arról, hogyan lehet túlélni és végigvinni az igazságért folytatott küzdelmet.
Szerző: KONTROLL
2026.06.26.
Lehet-e igazságszolgáltatás elégtétel nélkül? Mit tehet egy áldozat, amikor a rendszer inkább elhallgat, mint meghallgat? És létezik-e egyáltalán olyan, hogy kollektív gyógyulás egy társadalom számára? A Sorsok mögött vendége ezúttal Perintfalvi Rita teológus, egyetemi oktató és áldozatvédő, aki őszintén beszél a személyét ért lejárató kampányról, az egyházi visszaélések feltárásáról, az áldozatok hallgatásának okairól és arról, hogy miért nem lehet elvárás a megbocsátás. A beszélgetésben szó esik az ellene indított karaktergyilkossági kampányról, az egyházi gyermekbántalmazások eltussolásának mechanizmusairól, az áldozathibáztatás magyarországi kultúrájáról, a hit és a közélet kapcsolatáról, a politikai és egyházi felelősség kérdéséről, valamint arról, hogyan lehet túlélni és végigvinni az igazságért folytatott küzdelmet.
NAGY SZÜKSÉG VOLNA RÁ, EDDIG MÉGIS ALIG FOGLALKOZOTT AZ OKTATÁSPOLITIKA A KORA GYEREKKORI FEJLESZTÉSSEL
TELEX
Szerző: NÉMEH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.26.
Bölcsődékben, óvodákban dolgozók jólléte, átlátható, kiszámítható segítség a megkésett fejlődésű gyerekeknek, és a területi egyenlőtlenségek mérséklése – néhány pont, amire kiemelten akar fókuszálni a néhány hete beiktatott kora gyerekkori jóllétért felelős államtitkár. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium létrehozásában nemcsak az az újdonság, hogy külön irányítás alá került az oktatás, hanem az is, hogy külön államtitkársága lett a kora gyerekkori jóllétnek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság jött létre:a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság;
Utóbbi három tevékenységi köréről, feladatairól többet lehetett olvasni a sajtóban, de a kora gyerekkor területe eddig kevésbé került fókuszba. Lannert Judit a kora gyerekkori jóllétért felelős szakállamtitkárnak Kereki Juditot kérte fel. Kereki négy felnőtt gyerek édesanyja, közgazdász és gyógypedagógus végzettségű, több mint húsz éve foglalkozik a kora gyerekkori intervenció kérdéskörével, valamint a korai ellátórendszer fejlesztési lehetőségeivel...
Szerző: NÉMEH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.26.
Bölcsődékben, óvodákban dolgozók jólléte, átlátható, kiszámítható segítség a megkésett fejlődésű gyerekeknek, és a területi egyenlőtlenségek mérséklése – néhány pont, amire kiemelten akar fókuszálni a néhány hete beiktatott kora gyerekkori jóllétért felelős államtitkár. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium létrehozásában nemcsak az az újdonság, hogy külön irányítás alá került az oktatás, hanem az is, hogy külön államtitkársága lett a kora gyerekkori jóllétnek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság jött létre:a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság;
- a Közoktatásért Felelős Államtitkárság;
- a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság; és
- a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság.
Utóbbi három tevékenységi köréről, feladatairól többet lehetett olvasni a sajtóban, de a kora gyerekkor területe eddig kevésbé került fókuszba. Lannert Judit a kora gyerekkori jóllétért felelős szakállamtitkárnak Kereki Juditot kérte fel. Kereki négy felnőtt gyerek édesanyja, közgazdász és gyógypedagógus végzettségű, több mint húsz éve foglalkozik a kora gyerekkori intervenció kérdéskörével, valamint a korai ellátórendszer fejlesztési lehetőségeivel...
LACZÓ ADRIENN: ORBÁN ESETÉBEN TÖBB BŰNCSELEKMÉNY IS FELMERÜLHET
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.25.
Nehéz azt megélni, hogy az ember tudja, milyen disznóságok történtek, de nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene – mondja Laczó Adrienn volt bíró, ügyvéd a Szinten túl Krug Emíliával című műsorában, melyet szerdán rögzítettünk. Laczó Adrienn – aki dolgozott Szabó Bence százados védőjeként, most pedig az ukrán pénzszállítók ügyvédje és az NKA ügyben is dolgozik - nem tartja túlzásnak azt, hogy eddig bűnszervezet irányította az országot. Szerinte a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal hosszabb távon tud majd igazán érdemi tevékenységet végezni. Úgy látja, az NKA pénzszórási ügyeiben Hankó Balázs volt miniszterig könnyen el tudnak érni a hatóságok. Bár nem gondolja, hogy nála megállna a történet, de feljebb nehezebb lesz eljutni a nyomozóknak. Úgy véli, az ukrán pénzszállítók ügyében Orbán Viktorral szemben a hivatali visszaélés minimum megáll, de elmondása szerint ő radikálisan gondolkodik, szerinte a terrorcselekmény gyanúja is felmerülhet. Beszél arról is, hogy visszamenne-e a bíróságra dolgozni, jónak tartja-e, hogy az országgyűlési képviselők megválaszthatóságát három ciklusra csökkentené a Tisza és Sulyok Tamással együtt kiket kellene még elmozdítania a tiszás kétharmadnak.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.25.
Nehéz azt megélni, hogy az ember tudja, milyen disznóságok történtek, de nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene – mondja Laczó Adrienn volt bíró, ügyvéd a Szinten túl Krug Emíliával című műsorában, melyet szerdán rögzítettünk. Laczó Adrienn – aki dolgozott Szabó Bence százados védőjeként, most pedig az ukrán pénzszállítók ügyvédje és az NKA ügyben is dolgozik - nem tartja túlzásnak azt, hogy eddig bűnszervezet irányította az országot. Szerinte a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal hosszabb távon tud majd igazán érdemi tevékenységet végezni. Úgy látja, az NKA pénzszórási ügyeiben Hankó Balázs volt miniszterig könnyen el tudnak érni a hatóságok. Bár nem gondolja, hogy nála megállna a történet, de feljebb nehezebb lesz eljutni a nyomozóknak. Úgy véli, az ukrán pénzszállítók ügyében Orbán Viktorral szemben a hivatali visszaélés minimum megáll, de elmondása szerint ő radikálisan gondolkodik, szerinte a terrorcselekmény gyanúja is felmerülhet. Beszél arról is, hogy visszamenne-e a bíróságra dolgozni, jónak tartja-e, hogy az országgyűlési képviselők megválaszthatóságát három ciklusra csökkentené a Tisza és Sulyok Tamással együtt kiket kellene még elmozdítania a tiszás kétharmadnak.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
MEGSZŰNŐ SZAKMÁK, 200 JELENTKEZÉSBŐL NULLA AJÁNLAT – HOGYAN TALÁLNAK MOST MUNKÁT A FIATALOK?
G7.HU
Szerző: SZABÓ MILÁN
2026.06.26.
A dolgozók számára a legelőnyösebb a feszes munkaerőpiac, ugyanis munkaerőhiány idején erős az alkupozíciójuk a munkáltatókkal szemben: könnyen tudnak munkát váltani, magasabb bért kialkudni, illetve általában az érdekeiket érvényesíteni. A gazdasági lassulás és a munkanélküliség növekedése pedig értelemszerűen ez ellen hat: növekszik a munkavállalók kiszolgáltatottsága, és felértékelődnek a korábban kevésbé vonzó munkakörülményeket nyújtó állások.
A munkaerőpiac lassulása a pályakezdő generációt kiemelten érzékenyen érinti, ugyanis több tapasztalattal bíró munkavállalókkal kell versenyezniük kevesebb állásért. Az utóbbi évek gazdasági stagnálása, az emelkedő munkanélküliség és a mesterséges intelligencia terjedésének fényében arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tapasztalatai vannak a pályájuk elején járó fiataloknak a munkaerőpiacon. Szakemberek mellett négy fiatal munkavállalót kérdeztünk meg, akik arról is beszéltek, hogy miért volt más pár éve a munkakeresés. De előtte érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
Szerző: SZABÓ MILÁN
2026.06.26.
A munkaerőpiac lassulása a pályakezdő generációt kiemelten érzékenyen érinti, ugyanis több tapasztalattal bíró munkavállalókkal kell versenyezniük kevesebb állásért. Az utóbbi évek gazdasági stagnálása, az emelkedő munkanélküliség és a mesterséges intelligencia terjedésének fényében arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tapasztalatai vannak a pályájuk elején járó fiataloknak a munkaerőpiacon. Szakemberek mellett négy fiatal munkavállalót kérdeztünk meg, akik arról is beszéltek, hogy miért volt más pár éve a munkakeresés. De előtte érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
Hálátlan generáció?
A nemzetközi sajtóban megjelentek olyan vélemények a korábbi években, amelyek a munkaerőpiacon aktív legfiatalabb réteget, a Z generációt (1997 és 2012 között születettek) nem elég hűségesnek és kitartónak írják le, mert a generáció tagjai gyakran váltanak munkahelyet. Ám hiba lenne ez alapján azt gondolni, hogy itt a generáció sajátos tulajdonságáról vagy erkölcsi hiányosságáról lenne szó...
A nemzetközi sajtóban megjelentek olyan vélemények a korábbi években, amelyek a munkaerőpiacon aktív legfiatalabb réteget, a Z generációt (1997 és 2012 között születettek) nem elég hűségesnek és kitartónak írják le, mert a generáció tagjai gyakran váltanak munkahelyet. Ám hiba lenne ez alapján azt gondolni, hogy itt a generáció sajátos tulajdonságáról vagy erkölcsi hiányosságáról lenne szó...
VÁLASZTÁSOK UTÁN: MÁSKÉPP LÁTJUK A KORRUPCIÓT? | OSZKÓ PÉTER BESZÉLGET MARTIN JÓZSEF PÉTERREL
OXO COFFEEBREAK
Szerző: OSZKÓ PÉTER
2026.06.25.
Hogyan lehet valóban fellépni a korrupció ellen egy kormányváltást követően? Milyen szerepe van a társadalmi egyeztetésnek, a közbizalomnak és az intézményi garanciáknak egy új korrupcióellenes stratégia kialakításában?
Az OXO Coffee Break legújabb epizódjában Oszkó Péter vendége Martin József Péter. A beszélgetésben szó esik Magyar Péter által bejelentett Tisztítótűz programról, a vagyonvisszaszerzés lehetőségeiről, valamint arról, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a korrupcióellenes intézkedések hosszú távon is működőképesek legyenek.
A podcast kitér a bejelentővédelem jelenlegi helyzetére is: miért kulcsfontosságú a visszaéléseket feltáró személyek megfelelő védelme, és miért tekinthető ez a hatékony vagyonvisszaszerzés egyik alapfeltételének? Emellett a résztvevők arról is beszélgetnek, hogy milyen szerepet játszhat a társadalmi egyeztetés a korrupcióellenes intézkedések elfogadottságában és eredményességében.
Hallgasd meg az epizódot, ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen szakpolitikai és intézményi változásokra lehet szükség a korrupció visszaszorításához Magyarországon.
Szerző: OSZKÓ PÉTER
2026.06.25.
Hogyan lehet valóban fellépni a korrupció ellen egy kormányváltást követően? Milyen szerepe van a társadalmi egyeztetésnek, a közbizalomnak és az intézményi garanciáknak egy új korrupcióellenes stratégia kialakításában?
Az OXO Coffee Break legújabb epizódjában Oszkó Péter vendége Martin József Péter. A beszélgetésben szó esik Magyar Péter által bejelentett Tisztítótűz programról, a vagyonvisszaszerzés lehetőségeiről, valamint arról, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a korrupcióellenes intézkedések hosszú távon is működőképesek legyenek.
A podcast kitér a bejelentővédelem jelenlegi helyzetére is: miért kulcsfontosságú a visszaéléseket feltáró személyek megfelelő védelme, és miért tekinthető ez a hatékony vagyonvisszaszerzés egyik alapfeltételének? Emellett a résztvevők arról is beszélgetnek, hogy milyen szerepet játszhat a társadalmi egyeztetés a korrupcióellenes intézkedések elfogadottságában és eredményességében.
Hallgasd meg az epizódot, ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen szakpolitikai és intézményi változásokra lehet szükség a korrupció visszaszorításához Magyarországon.
EGY FIDESZES HAZUGSÁG ANATÓMIÁJA AVAGY TÉNYLEG A GONOSZBRÜSSZEL MIATT NINCS ELÉG VONAT?
DIÉTÁS MAGYAR MÚZSA
Szerző: ÉSIK SÁNDOR
2026.06.25.
Gondolom sokan látták Vitézy Dávid videós bejelentkezését a Dunakeszi Járműjavítóból, ahol áll a munka és vizsgára vár a hazai légkondicionált vasútikocsi-flotta jelentős része. A járműjavító csődben van, a magyar állam az év elején vész-üzemmódban újra beszállt a korábban privatizált cégbe, de a munka még nem tudott újraindulni.
Vitézy elmondta, hogy ez bizony a Fidesz hibája, és Vitézynek ebben igaza van. A Fidike nem volt rest és reagált is, természetesen minden a Gonoszprüsszel miatt van. Nos nagyon nem. Az egész sztori kiváló tanmese arról, hogy a Tisza-kormány mit örököl, és mit nem lenne szabad nekik is elkövetni.
Neazemberekkelfizettessékmeg és Gonoszbrüsszel. A Fidesz hazudik. Kezdjük elölről.
Magyarországnak anno sajátos helyzetű vasútipara volt. Baross Gábor víziójának része volt az önálló járműgyártás, és kiépültek azok a gyárak, amelyek egy európai középhatalom, a Magyar Királyság igényeihez kellettek. Igenám, csak a Monarchia amúgy rendelkezett vasútiparral. Bécsújhely és Floridsdorf, a két nagy osztrák mozdonygyár mellett ott volt a cseh ipar is, a Skoda, a Tatra, a CKD elődvállalatai. A magyar vasúti járműgyártás tehát versenyezett a szomszédos országokkal és a hazai megrendelések tartották életben, jóval később a szocializmus éveiben is. A termékek nem voltak rosszak, de kiemelkedően jók se.
Ráadásul 1968-tól az új közlekedési koncepcióval a vasút kezdett háttérbe szorulni, és a rendszerváltás után ez a folyamat felgyorsult. A könyvemben írtam arról, hogy a magyar kormányok nem üzemeltettek, hanem feléltek. Az egykori vasúti gyártás helyén azonban maradtak olyan nagy járműjavítók, amelyek a - nagyrészt magyar gyártmányú - járműflottát a gyári főjavítás szintjén tudták karban tartani.
Ezek nagy része az elmúlt 25 évben - dacára az érkező EU-s pénzeknek - elsorvadt. A folyamat végén Szolnok és Dunakeszi, a két utolsó nagy bázis volt. Mint szinte mindenben itt is keresték a fából vaskarikát, az alapvetően üzemeltető, de azért profitot is termelő csodaüzemet...
Szerző: ÉSIK SÁNDOR
2026.06.25.
Vitézy elmondta, hogy ez bizony a Fidesz hibája, és Vitézynek ebben igaza van. A Fidike nem volt rest és reagált is, természetesen minden a Gonoszprüsszel miatt van. Nos nagyon nem. Az egész sztori kiváló tanmese arról, hogy a Tisza-kormány mit örököl, és mit nem lenne szabad nekik is elkövetni.
Bemelegítésnek a Fidike közleménye, teljes egészében, hogy ne érje a szó a ház elejét, hogy csak úgy szemezgetek belőle:
2026. június 21., vasárnap 15:26
Budapest Nemzeti Közleménytár
Budapest, 2026. június 21., vasárnap - A brüsszeli szankciók súlyos ára: veszélybe került a Dunakeszi Járműjavító és több száz magyar munkahely
A magyar kormány ezért a munkahelyek, a gyártási képesség és a MÁV működőképességének megvédése érdekében közbelépett. Az állam döntése alapján a MÁV-csoport visszavásárolta a dunakeszi járműgyártó és -karbantartó bázist, a reorganizációhoz pedig külön költségvetési forrást biztosítottak. A cél az, hogy újrainduljanak a javítási munkák, folytatódjon a vasúti járműgyártás, a munkahelyek megmaradjanak és Magyarország teljesíteni tudja nemzetközi kötelezettségeit.
A Fidesz-frakció szerint a Dunakeszi Járműjavító esete egyértelmű figyelmeztetés: az elhibázott brüsszeli szankcióknak valós gazdasági és társadalmi következményei vannak. Amikor Brüsszel újabb és újabb korlátozásokról dönt, nem számol megfelelően azzal, hogy azok európai vállalatokat, magyar beszállítókat és családok megélhetését is veszélybe sodorhatják.
A Fidesz-frakció támogatja a Dunakeszi Járműjavító megmentését, a munkahelyek megőrzését és a magyar vasúti járműgyártás újjászervezését. Nem engedhetjük, hogy a brüsszeli szankciós politika árát a magyar dolgozók és a magyar utasok fizessék meg.
Kiadó: Fidesz-frakció
Magyarországnak anno sajátos helyzetű vasútipara volt. Baross Gábor víziójának része volt az önálló járműgyártás, és kiépültek azok a gyárak, amelyek egy európai középhatalom, a Magyar Királyság igényeihez kellettek. Igenám, csak a Monarchia amúgy rendelkezett vasútiparral. Bécsújhely és Floridsdorf, a két nagy osztrák mozdonygyár mellett ott volt a cseh ipar is, a Skoda, a Tatra, a CKD elődvállalatai. A magyar vasúti járműgyártás tehát versenyezett a szomszédos országokkal és a hazai megrendelések tartották életben, jóval később a szocializmus éveiben is. A termékek nem voltak rosszak, de kiemelkedően jók se.
Ráadásul 1968-tól az új közlekedési koncepcióval a vasút kezdett háttérbe szorulni, és a rendszerváltás után ez a folyamat felgyorsult. A könyvemben írtam arról, hogy a magyar kormányok nem üzemeltettek, hanem feléltek. Az egykori vasúti gyártás helyén azonban maradtak olyan nagy járműjavítók, amelyek a - nagyrészt magyar gyártmányú - járműflottát a gyári főjavítás szintjén tudták karban tartani.
Ezek nagy része az elmúlt 25 évben - dacára az érkező EU-s pénzeknek - elsorvadt. A folyamat végén Szolnok és Dunakeszi, a két utolsó nagy bázis volt. Mint szinte mindenben itt is keresték a fából vaskarikát, az alapvetően üzemeltető, de azért profitot is termelő csodaüzemet...
INDUL A TISZTÍTÓTŰZ-MŰVELET A HONVÉDSÉGNÉL IS // RUSZIN-SZENDI ROMULUSZ HONVÉDELMI MINISZTER
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.25.
Újabb vizsgálatot rendelt el az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében a honvédelmi miniszter, miután a balesetben mindkét kezét elvesztő kormányhivatalnok nő nem törődik bele a nyomozás megszüntetésébe - erről is beszél Ruszin-Szendi Romulusz a Kontrollnak adott interjújában. Szóba kerül a Magyar Honvédség állományát érintő kérdések mellett a haderőfejlesztés helyzete, valamint a laktanyák és a honvédségi ingatlanok állapota is. A honvédelmi miniszter az interjúban kitér az Orbán-kormány ideje alatt megkötött 4iG- szerződésekkel kapcsolatban indított belső vizsgálatokra és a fideszes elődje által tervezett csádi katonai misszió körülményeinek átvilágítására is.
Szerző: KONTROLL
2026.06.25.
Újabb vizsgálatot rendelt el az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében a honvédelmi miniszter, miután a balesetben mindkét kezét elvesztő kormányhivatalnok nő nem törődik bele a nyomozás megszüntetésébe - erről is beszél Ruszin-Szendi Romulusz a Kontrollnak adott interjújában. Szóba kerül a Magyar Honvédség állományát érintő kérdések mellett a haderőfejlesztés helyzete, valamint a laktanyák és a honvédségi ingatlanok állapota is. A honvédelmi miniszter az interjúban kitér az Orbán-kormány ideje alatt megkötött 4iG- szerződésekkel kapcsolatban indított belső vizsgálatokra és a fideszes elődje által tervezett csádi katonai misszió körülményeinek átvilágítására is.
TÉNYLEG ERŐSÍTIK AZ ELITISKOLÁK A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEKET? ITT A NAGY OKTATÁSI VITA!
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: SASHEGYI SZILVIA
2026.06.26.
Mit oldanak meg és milyen problémákat okoznak a 6 és 8 osztályos képzések? Mit okoznak az elitiskolák? Nem csak ezekre kaptunk válaszokat, amikor vitázni ültettük össze Kende Ágnes szociológust, Kampós Andrást, az Eötvös József Gimnázium igazgatóját, valamint a Budapesti Piarista Gimnáziumot vezető Horváth Bálintot. Az általános iskolák toló hatásáról, a társadalmi mobilitást torzító technikumi képzésről, a központi felvételi elitizáló jellegének csökkentéséről, exkluzív és inkluzív iskolák szembeállításáról is összecsaptak az érvek, s megvitatták azt is, mennyire lesz képes szolidáris Magyarországot építeni a társadalom a következő években. Monstre hármas interjú...
Szerző: SASHEGYI SZILVIA
2026.06.26.
ÜLDÖZIK A MAGYART? – ÁLL A BÁL A CORVINUSON
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.25.
Intézményesített diszkriminációt tapasztal „mindennel szemben, ami magyar” – mondja lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Győrffy Dóra, de több dokumentumból is kiviláglik, hogy az egyetem dolgozóinak legalább 40 százaléka elégedetlen a jelenlegi vezetéssel és iránnyal. A Válasz Online-nak az oktatási rektorhelyettes és a dékán visszautasítja a magyarellenesség vádját és kontextusba helyezi a döntéseket. Az egyetemen mindenesetre feszültség van. A Tisza Párt választási győzelmével a kekváknak befellegzett, az eddigi vezetésnek viszont esze ágában sincs odébb állni – s ez azzal együtt is igaz, hogy Hernádi Zsolt Mol-elnök múlt héten lemondott az egyetem kekvájának elnökségéről. Háttér.
Lemondott a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány (kekva) kuratóriumi tagságáról és elnöki posztjáról Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója – derült ki múlt héten. Sokan reménykedni is kezdtek, hogy éppúgy a rendszerváltás fuvallata söpörte ki Hernádit a Corvinus kekvájának éléről, ahogy azt a MOME esetében is láthattuk az ottani helytartók esetében. (Emlékezetes: a művészeti egyetem kuratóriuma nem sokkal a választás után, még a kormányalakítás előtt lemondott, s jogait felajánlotta az államnak.)
Hogy a Corvinus esetében cseppet sem erről van szó, az rögtön a Hernádi lemondásáról szóló hírből kiderült – csak kicsit tovább kellett olvasni: „A távozó üzletember a megüresedő kuratóriumi tag helyére Misovicz Tibor alapítványi titkár megválasztását javasolja.” Tehát
ahol olyanok ülnek, mint a szintén Mol-os Bacsa György, a Fidesz-filozófus exrektor Lánczi András, a nemzeti bankos Palotai Dániel és a WizzAir-es Váradi József.
Minthogy a kekvátlanításnak megágyazó 16. alkotmánymódosítás csak e hónap 20-án lett hatályos, Hernádi még teljesen a régi szabályok alapján járhatott el: a Válasz Online értesülései szerint Misoviczot meg is választották elnöknek, és gőzerőkkel folyik az új szenátus választásának előkészítése is – ahol ugyanez a kör vinné a prímet tovább.
A kuratóriumnak tehát esze ágában nem volt lemondani, sőt: múlt héten a szenátusban is alulmaradtak azok, akik erre szólították volna fel a tulajdonosi jogokat gyakorló testületet. Merthogy vannak ilyenek is szép számmal – ezért aztán az egyetemen hetek óta áll a bál. Míg a Corvinus vezetése, menedzsmentje átmentené magát az új világba is (erről a rektor hivatalos anyagot is megjelentetett, s interjúban közölte, hogy esze ágában sincs lemondani), a szakszervezet és több mint 180 corvinusos dolgozó viszont illegitimnek tartja a vezetést, elégedetlenek az eredményekkel, és a kekvák küszöbönálló törvényi megszüntetésére hivatkozva új irányokat követelnek. Plusz olyan vezetést, amelyben az egyetemiek vannak többségben...
Lásd még:
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.25.
Lemondott a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány (kekva) kuratóriumi tagságáról és elnöki posztjáról Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója – derült ki múlt héten. Sokan reménykedni is kezdtek, hogy éppúgy a rendszerváltás fuvallata söpörte ki Hernádit a Corvinus kekvájának éléről, ahogy azt a MOME esetében is láthattuk az ottani helytartók esetében. (Emlékezetes: a művészeti egyetem kuratóriuma nem sokkal a választás után, még a kormányalakítás előtt lemondott, s jogait felajánlotta az államnak.)
Hogy a Corvinus esetében cseppet sem erről van szó, az rögtön a Hernádi lemondásáról szóló hírből kiderült – csak kicsit tovább kellett olvasni: „A távozó üzletember a megüresedő kuratóriumi tag helyére Misovicz Tibor alapítványi titkár megválasztását javasolja.” Tehát
Hernádi egy volt fideszes helyettes államtitkárt javasolt a kuratóriumba,
ahol olyanok ülnek, mint a szintén Mol-os Bacsa György, a Fidesz-filozófus exrektor Lánczi András, a nemzeti bankos Palotai Dániel és a WizzAir-es Váradi József.
Minthogy a kekvátlanításnak megágyazó 16. alkotmánymódosítás csak e hónap 20-án lett hatályos, Hernádi még teljesen a régi szabályok alapján járhatott el: a Válasz Online értesülései szerint Misoviczot meg is választották elnöknek, és gőzerőkkel folyik az új szenátus választásának előkészítése is – ahol ugyanez a kör vinné a prímet tovább.
A kuratóriumnak tehát esze ágában nem volt lemondani, sőt: múlt héten a szenátusban is alulmaradtak azok, akik erre szólították volna fel a tulajdonosi jogokat gyakorló testületet. Merthogy vannak ilyenek is szép számmal – ezért aztán az egyetemen hetek óta áll a bál. Míg a Corvinus vezetése, menedzsmentje átmentené magát az új világba is (erről a rektor hivatalos anyagot is megjelentetett, s interjúban közölte, hogy esze ágában sincs lemondani), a szakszervezet és több mint 180 corvinusos dolgozó viszont illegitimnek tartja a vezetést, elégedetlenek az eredményekkel, és a kekvák küszöbönálló törvényi megszüntetésére hivatkozva új irányokat követelnek. Plusz olyan vezetést, amelyben az egyetemiek vannak többségben...
KATASZTROFÁLIS ÁLLAPOTBAN A TIBORCZ ISTVÁNNAL ÜZLETELŐ SZAÚDI MILLIÁRDOSHOZ KERÜLT HŐGYÉSZI APPONYI-KASTÉLY
ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SZABÓ-GÖDRIRITA, VARGA BENCE
2026.06.25.
Betört ablakok, szétgraffitizett falak, omló mennyezet és lyukas tető – ez a látvány fogadja a hőgyészi Apponyi-kastélyba látogatókat. Illetve fogadta, egészen múlt hétig, akkor ugyanis a kaput bezárták, és azóta egy őrző-védő cég vigyáz az egykor szebb napokat is megélt barokk stílusú műemléképületre. Az újbóli lezárás oka az, hogy véget ért az a jogvita, ami Ghaith Pharaon halála után a szaúdi milliárdos örökösei és jordániai strómanja között pattant ki a magyarországi vagyonelemekért, a régi-új tulajdonos pedig vélhetően szeretné elkerülni a borzalmas állapotba került műemlék államosítását, ezért felújítást ígér.
Ghaith Rashad Pharaon szaúdi üzletember 2017-ben halt meg, korábban több magyarországi vagyonelemre is szert tett jó kormányzati kapcsolatai, valamint ügyvédje és strómanja, a jordániai Ammar M. A. Abu Namous jóvoltából. A vagyonelemek nem Pharaon nevén voltak, hanem az ügyvéd tulajdonában lévő egyszemélyes magyar cégekén, amiket a Pharaonnak strómanoló jogi képviselő a szaúdi milliárdos halála után át is nevezett, kiradírozva belőlük Pharaon nevét. Pharaon gyermekei azonban perre mentek, a bizonytalan jogi helyzet miatt pedig a vagyonelemek egy része, így a Hőgyészen található Apponyi-kastély is gyorsan amortizálódni kezdett az eltelt idő alatt.
Ghaith Pharaonról többször is írtunk annak idején, 2016-ban ugyanis kiderült, a magyar kormány tudott a szaúdi milliárdos problémás nemzetközi hátteréről (például arról, hogy az FBI és az Interpol is körözte), ennek ellenére a milliárdoshoz köthető cégek jelentős üzleteket köthettek hazánkban. Az üzleti érdekek tehát felülírhatták a nemzetbiztonsági kockázatot, Pharaonék ugyanis megszerezték például a József nádor téri Postabank épületét, valamint több vidéki műemlék kastélyt is.
Ghaith Pharaon a korábbi miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelt, sőt Orbán Viktor szomszédságában is vásároltak egy villát a budapesti Cinege utcában. A Pharaon halálával gazdátlanná vált magyarországi vagyonelemek tulajdonosa papíron továbbra is Ammar M. A. Abu Namus jordániai üzletember, a magyar (ex-)Pharaon-cégek egyszemélyes tagja. A cégnyilvántartás szerint az átnevezett cégek ügyvezetője jelenleg Tariq Nael Mansour Alhammouri, szintén jordániai illetőségű és lakhelyű férfi...
Szerzők: SZABÓ-GÖDRIRITA, VARGA BENCE
2026.06.25.
Betört ablakok, szétgraffitizett falak, omló mennyezet és lyukas tető – ez a látvány fogadja a hőgyészi Apponyi-kastélyba látogatókat. Illetve fogadta, egészen múlt hétig, akkor ugyanis a kaput bezárták, és azóta egy őrző-védő cég vigyáz az egykor szebb napokat is megélt barokk stílusú műemléképületre. Az újbóli lezárás oka az, hogy véget ért az a jogvita, ami Ghaith Pharaon halála után a szaúdi milliárdos örökösei és jordániai strómanja között pattant ki a magyarországi vagyonelemekért, a régi-új tulajdonos pedig vélhetően szeretné elkerülni a borzalmas állapotba került műemlék államosítását, ezért felújítást ígér.
Ghaith Rashad Pharaon szaúdi üzletember 2017-ben halt meg, korábban több magyarországi vagyonelemre is szert tett jó kormányzati kapcsolatai, valamint ügyvédje és strómanja, a jordániai Ammar M. A. Abu Namous jóvoltából. A vagyonelemek nem Pharaon nevén voltak, hanem az ügyvéd tulajdonában lévő egyszemélyes magyar cégekén, amiket a Pharaonnak strómanoló jogi képviselő a szaúdi milliárdos halála után át is nevezett, kiradírozva belőlük Pharaon nevét. Pharaon gyermekei azonban perre mentek, a bizonytalan jogi helyzet miatt pedig a vagyonelemek egy része, így a Hőgyészen található Apponyi-kastély is gyorsan amortizálódni kezdett az eltelt idő alatt.
Ghaith Pharaonról többször is írtunk annak idején, 2016-ban ugyanis kiderült, a magyar kormány tudott a szaúdi milliárdos problémás nemzetközi hátteréről (például arról, hogy az FBI és az Interpol is körözte), ennek ellenére a milliárdoshoz köthető cégek jelentős üzleteket köthettek hazánkban. Az üzleti érdekek tehát felülírhatták a nemzetbiztonsági kockázatot, Pharaonék ugyanis megszerezték például a József nádor téri Postabank épületét, valamint több vidéki műemlék kastélyt is.
Ghaith Pharaon a korábbi miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelt, sőt Orbán Viktor szomszédságában is vásároltak egy villát a budapesti Cinege utcában. A Pharaon halálával gazdátlanná vált magyarországi vagyonelemek tulajdonosa papíron továbbra is Ammar M. A. Abu Namus jordániai üzletember, a magyar (ex-)Pharaon-cégek egyszemélyes tagja. A cégnyilvántartás szerint az átnevezett cégek ügyvezetője jelenleg Tariq Nael Mansour Alhammouri, szintén jordániai illetőségű és lakhelyű férfi...
VÉGÜL NEKI LETT IGAZA - MEGSZÓLALT AZ ORBÁN VIKTOR ÁLTAL MEGHURCOLT ELEMZŐ | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.06.25.
Összeomlik a magyar gazdaság? Orbán Viktor új víziójáról is elmondta a véleményét a K&H szakértője.
00:00:00 Intró
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.06.25.
Összeomlik a magyar gazdaság? Orbán Viktor új víziójáról is elmondta a véleményét a K&H szakértője.
00:00:00 Intró
00:01:04 Adáskezdés
00:01:46 A K&H-botrány tanulságai
00:05:36 Meddig marad lelkes a piac a Tisza győzelme miatt?
00:13:27 Túl erős a forint?
00:17:54 Worst Case Scenairo
00:25:53 Miért nem kezdtek nagy elbocsátásokba a vállalatok?
00:31:00 Időszerű volt a kamatcsökkentés?
DÖBBENETES SZÁMOKAT LÁTNI A NER-KÖZELI CÉGEKNÉL, 16 ÉV ALATT 1400 MILLIÁRD FORINT PROFITRA TETTEK SZERT
NÉPSZAVA
Szerző: Á.A.
2026.06.25.
Ez a teljes magyar vállalati nyereség csaknem 10 százalékát jelenti.
Az elmúlt tizenhat év legfontosabb magyar gazdasági eredménye egy szűk vállalkozói kör látványos felemelkedése. Hogy mennyire szűk, arra az Opten Informatikai Kft. cégadatszolgáltató friss elemzése mutat rá.
Gyűjtésük szerint a hazai cégvilág közel 490 ezer vállalkozásából tulajdonosi vagy vezetői kapcsolatok alapján 1866 olyan cég azonosítható, amely a NER köreihez sorolható. Ez a teljes vállalati kör mindössze 0,4 százaléka. Ezzel szemben ez a csoport mintegy 12 ezer milliárd forintos árbevételt realizált, ami a teljes vállalati szektor forgalmának 6,1 százaléka.
Eszerint miközben csak minden 250. hazai cég tartozik ide, minden tizedik profitforint náluk landol. A kérdés így már nem az, hogy sikeresek voltak-e, hanem hogy az eredményük mennyire tekinthető reális piaci teljesítménynek. A hálózat ereje nem egyenletes - írja az OPTEN - a birodalom magját néhány száz nagyvállalat alkotja.
A vizsgált cégkörből mindössze 309 vállalkozás nyert el uniós pályázatot (300 milliárd forint értékben), és csupán 195 szereplő bukkant fel a közbeszerzéseknél. Ez a 195 kiváltságos cég viszont összesen
Ezt a gigantikus közpénzforgalmat keretszerződések és megugró projektköltségek hizlalták.
A NER-es jelenlét az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek között válik igazán látványossá, ahol már 2,3 százalékos az arányuk, ami hatszoros felülreprezentáltság. A csoport teljes profitjának 90 százaléka itt keletkezett. A legerősebb pozíciókat a pénzügyi szolgáltatásokban (a szektor árbevételének közel harmada) és az építőiparban (a forgalom több mint ötöde) építették ki, sokszor domináns fővállalkozóként...
Szerző: Á.A.
2026.06.25.
Az elmúlt tizenhat év legfontosabb magyar gazdasági eredménye egy szűk vállalkozói kör látványos felemelkedése. Hogy mennyire szűk, arra az Opten Informatikai Kft. cégadatszolgáltató friss elemzése mutat rá.
Gyűjtésük szerint a hazai cégvilág közel 490 ezer vállalkozásából tulajdonosi vagy vezetői kapcsolatok alapján 1866 olyan cég azonosítható, amely a NER köreihez sorolható. Ez a teljes vállalati kör mindössze 0,4 százaléka. Ezzel szemben ez a csoport mintegy 12 ezer milliárd forintos árbevételt realizált, ami a teljes vállalati szektor forgalmának 6,1 százaléka.
Ennél is döbbenetesebb a profitarány: az 1400 milliárd forintra rúgó adózott eredményük a teljes magyar vállalati nyereség közel 10 százalékát jelenti.
Eszerint miközben csak minden 250. hazai cég tartozik ide, minden tizedik profitforint náluk landol. A kérdés így már nem az, hogy sikeresek voltak-e, hanem hogy az eredményük mennyire tekinthető reális piaci teljesítménynek. A hálózat ereje nem egyenletes - írja az OPTEN - a birodalom magját néhány száz nagyvállalat alkotja.
A vizsgált cégkörből mindössze 309 vállalkozás nyert el uniós pályázatot (300 milliárd forint értékben), és csupán 195 szereplő bukkant fel a közbeszerzéseknél. Ez a 195 kiváltságos cég viszont összesen
8532 nyertes szerződést zárt, amelyek együttes értéke meghaladja a 8400 milliárd forintot.
Ezt a gigantikus közpénzforgalmat keretszerződések és megugró projektköltségek hizlalták.
A NER-es jelenlét az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek között válik igazán látványossá, ahol már 2,3 százalékos az arányuk, ami hatszoros felülreprezentáltság. A csoport teljes profitjának 90 százaléka itt keletkezett. A legerősebb pozíciókat a pénzügyi szolgáltatásokban (a szektor árbevételének közel harmada) és az építőiparban (a forgalom több mint ötöde) építették ki, sokszor domináns fővállalkozóként...
2026. június 25., csütörtök
ORBÁN BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGÉT VIZSGÁLJA AZ ÜGYÉSZSÉG | BECSEKK – JÚNIUS 25.
PARTIZÁN / BECSEKK
Szerző: PARTIZÁN
2026.06.25.
Új fejlemény az aranykonvoj ügyében, Bús Balázs előzetesben és kiderült kinek szurkolnak a magyarok a vb-n. Becsekk június 25-én.
Szerző: PARTIZÁN
2026.06.25.
Új fejlemény az aranykonvoj ügyében, Bús Balázs előzetesben és kiderült kinek szurkolnak a magyarok a vb-n. Becsekk június 25-én.
TÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNYÜLÉSRŐL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Tájékoztató a kormányülésről.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
202606.25.
202606.25.
Tájékoztató a kormányülésről.
BÓDIS KRISZTA: HA EGY KORMÁNY RABUL EJTI AZ ÁLLAMOT, LEROHAD A GÉP
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.24.
Ha egy kormány rabul ejti az államot, és a társadalmat is kifosztja, akkor a gép lerohad. El kell számoltatni azt a kormányt, amely saját gyarapodására költötte a pénzt – mondja Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes, aki Társadalompolitikai stratégiáért és ágazati kommunikációért felelős kormánybiztosi pozíciójában elsőként a Szinten túl Krug Emíliának podcastnak adott interjút. Beszélt arról, hogy Magyar Péter felkérésekor szóba került a szociális miniszteri poszt is, de ő jobban örül mostani szerepének, mellyel a minisztériumok működésének összehangolásában segít. Bódis Kriszta elmondta, miért tartja károsnak az ellenzék által vitt bulvárpolitizálást, és miért hasznosnak a társadalmat közvetlenül megszólító influenszerpolitizálást, hol látja a Tisza-szigetek helyét a jövőben és milyennek látja belülről a parlamenti munkát. A kormánybiztos kitért arra, mit tart a Tisza-kormány fő feladatának, hogy a kormányban minden ellenkező híresztelés ellenére a szakértőknek van szava és meghallgatják a kritikát.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.24.
Ha egy kormány rabul ejti az államot, és a társadalmat is kifosztja, akkor a gép lerohad. El kell számoltatni azt a kormányt, amely saját gyarapodására költötte a pénzt – mondja Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes, aki Társadalompolitikai stratégiáért és ágazati kommunikációért felelős kormánybiztosi pozíciójában elsőként a Szinten túl Krug Emíliának podcastnak adott interjút. Beszélt arról, hogy Magyar Péter felkérésekor szóba került a szociális miniszteri poszt is, de ő jobban örül mostani szerepének, mellyel a minisztériumok működésének összehangolásában segít. Bódis Kriszta elmondta, miért tartja károsnak az ellenzék által vitt bulvárpolitizálást, és miért hasznosnak a társadalmat közvetlenül megszólító influenszerpolitizálást, hol látja a Tisza-szigetek helyét a jövőben és milyennek látja belülről a parlamenti munkát. A kormánybiztos kitért arra, mit tart a Tisza-kormány fő feladatának, hogy a kormányban minden ellenkező híresztelés ellenére a szakértőknek van szava és meghallgatják a kritikát.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
ÚJ SZELEK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN: BEISMERJÜK, HOGY HIBÁZTUNK, DE TANULUNK BELŐLE, HOGY NE HIBÁZZUNK
TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.24.
...Tanuló egészségügy – két szó, amit mostanában sokat hallunk Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztertől és szakpolitikusaitól, és amiről talán kevesen tudják, hogy mit is jelent. Amióta az éveken át angliai kórházakban is dolgozó ortopéd sebész, alsóvégtag-specialista a Tisza képviseletében megjelent a nyilvánosságban, azóta hangoztatja, hogy a hibáztató egészségügyi kultúra helyett szeretné a tanuló egészségügyi kultúrát meghonosítani Magyarországon.
De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy lehet megvalósítani, és milyen jó példák állnak előttünk? A miniszter korábban a Telexnek adott interjújában is kiemelte: „Semmi baj, ha hibázunk, csak ne hibázzunk legközelebb. Ennek az alapja, hogy ha nem a kívánt eredmény született vagy egy beteg panaszt tesz, azt ki kell vizsgálni. A beteg ilyenkor két dolgot szeretne: hogy elismerjék a sérelmét és, hogy ha vele megtörtént, akkor mással soha többé ne történhessen meg. Angliában létezik az őszinteség kötelessége. Ez azt jelenti, hogy ha történik egy szakmai hiba, akkor behívjuk a beteget, leülünk vele, elmagyarázzuk, hogy mi történhetett, levonjuk a tapasztalatokat, és azt is elmondjuk neki, mit fogunk tenni, hogy ez többet ne fordulhasson elő, és lehetőség szerint beemeljük rendszerszinten a jobb tevékenységet.”
Nem kozmetikázzuk a valóságot, szembenézünk vele
A tanuló egészségügy egyik fontos, Hegedűs által sokszor hangoztatott kitétele a transzparens kommunikáció, amire már a miniszteri meghallgatásán is célzott. Erre ez a hétvége szintén kínált alkalmat, miután megjelent egy videó a Szent János kórház pszichiátriáján uralkodó állapotokról, amiben az ott dolgozó orvosok és ápolók beszélnek a munkájuk nehézségeiről és sikereiről is. Hegedűs erre is már előre reagált a közösségi médiában. Azt írta: a kampányban megígérték, hogy kinyitják a kórházak kapuit a média és a sajtó munkatársai előtt, hogy a társadalom képet kaphasson a magyar egészségügy valóságáról. Ezért dolgoznak ki éppen most egyértelmű nyilatkozási irányelveket az egészségügyi dolgozóknak.
A transzparens kommunikációra kiváló alkalom a mostani hőhullám és a kórházi klímák helyzetének kezelése, amire 2024-ben Magyar Péter még ellenzékben sikeres politikai kampányt épített. A kormány most egyik első intézkedéseként elrendelte a kórházi klímák felülvizsgálatát, majd 3,6 milliárd forintot különített el a javításukra és felszerelésükre.
Ahogy más esetekben is látni lehetett, a problémás ügyeknél Hegedűs itt is a megelőző kommunikációt választotta. Amikor május 11-én leállt a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház műtőinek és citolaborjának központi hűtése, a miniszter részletesen beszámolt a problémáról és annak kezeléséről. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a felmérés szerint a hazai kórházakban működő klímaberendezések átlagéletkora 15 évnél magasabb, bizonyos esetekben 40 évesnél is több. Sok helyen ráadásul a villamosenergia-hálózat is elérte a kapacitása határát, így ott hosszabb távú megoldásokra lesz szükség. „Mi nem kozmetikázzuk a valóságot: szembenézünk vele, és transzparensen kommunikáljuk” – írta Hegedűs a helyzetről.
A nyílt kommunikáció körébe tartozik az egészségügyben a minőségi mutatók mérése, hitelesítése és publikálása is. Hegedűs az RTL-nek áprilisban arról beszélt: „Ha transzparensen bemutatjuk ezeket az adatokat az önmagában egy olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra – köztük rám is –, hogy elindítja azt, hogy a társadalom föleszmél, és rájön arra, hogy igen, most nekünk kell ide még egy mentőállomás. Ez önmagában elindítja azt a közös gondolkodást a társadalommal, amivel ők is részesei lesznek a reformnak, és akkor a reform nem szitokszó lesz.”...
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.24.
De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy lehet megvalósítani, és milyen jó példák állnak előttünk? A miniszter korábban a Telexnek adott interjújában is kiemelte: „Semmi baj, ha hibázunk, csak ne hibázzunk legközelebb. Ennek az alapja, hogy ha nem a kívánt eredmény született vagy egy beteg panaszt tesz, azt ki kell vizsgálni. A beteg ilyenkor két dolgot szeretne: hogy elismerjék a sérelmét és, hogy ha vele megtörtént, akkor mással soha többé ne történhessen meg. Angliában létezik az őszinteség kötelessége. Ez azt jelenti, hogy ha történik egy szakmai hiba, akkor behívjuk a beteget, leülünk vele, elmagyarázzuk, hogy mi történhetett, levonjuk a tapasztalatokat, és azt is elmondjuk neki, mit fogunk tenni, hogy ez többet ne fordulhasson elő, és lehetőség szerint beemeljük rendszerszinten a jobb tevékenységet.”
Nem kozmetikázzuk a valóságot, szembenézünk vele
A tanuló egészségügy egyik fontos, Hegedűs által sokszor hangoztatott kitétele a transzparens kommunikáció, amire már a miniszteri meghallgatásán is célzott. Erre ez a hétvége szintén kínált alkalmat, miután megjelent egy videó a Szent János kórház pszichiátriáján uralkodó állapotokról, amiben az ott dolgozó orvosok és ápolók beszélnek a munkájuk nehézségeiről és sikereiről is. Hegedűs erre is már előre reagált a közösségi médiában. Azt írta: a kampányban megígérték, hogy kinyitják a kórházak kapuit a média és a sajtó munkatársai előtt, hogy a társadalom képet kaphasson a magyar egészségügy valóságáról. Ezért dolgoznak ki éppen most egyértelmű nyilatkozási irányelveket az egészségügyi dolgozóknak.
A transzparens kommunikációra kiváló alkalom a mostani hőhullám és a kórházi klímák helyzetének kezelése, amire 2024-ben Magyar Péter még ellenzékben sikeres politikai kampányt épített. A kormány most egyik első intézkedéseként elrendelte a kórházi klímák felülvizsgálatát, majd 3,6 milliárd forintot különített el a javításukra és felszerelésükre.
Ahogy más esetekben is látni lehetett, a problémás ügyeknél Hegedűs itt is a megelőző kommunikációt választotta. Amikor május 11-én leállt a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház műtőinek és citolaborjának központi hűtése, a miniszter részletesen beszámolt a problémáról és annak kezeléséről. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a felmérés szerint a hazai kórházakban működő klímaberendezések átlagéletkora 15 évnél magasabb, bizonyos esetekben 40 évesnél is több. Sok helyen ráadásul a villamosenergia-hálózat is elérte a kapacitása határát, így ott hosszabb távú megoldásokra lesz szükség. „Mi nem kozmetikázzuk a valóságot: szembenézünk vele, és transzparensen kommunikáljuk” – írta Hegedűs a helyzetről.
A nyílt kommunikáció körébe tartozik az egészségügyben a minőségi mutatók mérése, hitelesítése és publikálása is. Hegedűs az RTL-nek áprilisban arról beszélt: „Ha transzparensen bemutatjuk ezeket az adatokat az önmagában egy olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra – köztük rám is –, hogy elindítja azt, hogy a társadalom föleszmél, és rájön arra, hogy igen, most nekünk kell ide még egy mentőállomás. Ez önmagában elindítja azt a közös gondolkodást a társadalommal, amivel ők is részesei lesznek a reformnak, és akkor a reform nem szitokszó lesz.”...
KÉRI LÁSZLÓ: A FIDESZNEK MÁR CSAK LEFELÉ VAN ÚT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.24.
00:00 – 01:25: Bevezetés és a „politikai négyszög” Kéri László üdvözlése. Kéri felvázolja azt a keretrendszert (négyszöget), amiben a mai eseményeket értelmezni kell: a Fidesz helyzete, az új kormány és frakciója, a média új szerepe, valamint a jelentősen megnövekedett választói érdeklődés.
01:26 – 03:08: Mi a legfontosabb most az ország számára? Kéri rangsorolja a feladatokat:
03:09 – 05:40: A „telepített aknák” és az átmenet nehézségei Beszélgetés a régi rendszer hátrahagyott tisztségviselőiről és az új köztársasági elnök várható megválasztásáról. Kéri szerint bár fontos ezeket megoldani, nem ez a legsürgetőbb kérdés az ország jövője szempontjából.
05:41 – 08:32: Orbán Viktor és a Fidesz belső állapota A Fidesz vezérkara még nem dolgozta fel a vereséget. Kéri elemzi Orbán Viktor kommunikációját, a fogyatkozó választói bázist (kb. 2,2 millió fő) és a párton belüli strukturális átalakításokat, amikkel Orbán igyekszik magához láncolni a jövőt.
08:33 – 10:51: Arogancia és harmadvonalbeli politikusok Kéri kritizálja a Fidesz-frakció jelenlegi arcait (pl. Pócs János, Rétvári Bence), akiket „futottak még” kategóriának tart, miközben a valódi értelmiségi elit (mint pl. Németh Zsolt) háttérbe szorul vagy hallgat.
10:52 – 14:10: Magyar Péter és a parlament új szerepe Visszatért az érdemi vita a parlamentbe, ami Kéri szerint örömteli, de figyelmezteti Magyar Pétert: nem kellene minden provokációra és „senkiházira” azonnal reagálnia, mert ezzel csak felértékeli őket.
14:11 – 16:38: Tanulási folyamat és társadalmi kontroll Az új kormány és az ellenzék is most tanulja az új szerepét. Kéri hangsúlyozza, hogy 30 éve nem volt ekkora érdeklődés a parlamenti közvetítések iránt, mert végre húsbavágó kérdésekről (egészségügy, média, uniós pénzek) van szó.
16:39 – 18:31: Az eufória utáni kijózanodás Miért érzik sokan türelmetlennek magukat? Kéri szerint a választási győzelem eufóriája után sokan azt hitték, minden másnap megváltozik, de egy rendszer lebontása és az új felépítése minimum 100 napos türelmet igényel.
18:32 – 21:55: Van-e visszaút Orbán Viktor számára? Kéri szerint Orbán nemzetközi tekintélye pillanatok alatt omlott össze, amint elvesztette a hatalmi tényező szerepét. Belföldön is csak lefelé vezet az út, amíg a Fidesz képtelen az önkritikára és továbbra is a kampányhazugságokat ismételgeti.
21:56 – 24:18: Mikor vált biztossá a győzelem? Kéri felidézi azt a pillanatot, amikor az aláírásgyűjtések során látta a Tisza Párt standjainál kígyózó sorokat a Fidesz üres asztalaival szemben – ekkor tudta, hogy a mozgósítási képesség eldöntötte a választást.
24:19 – 28:00: A Tisza Szigetek jövője és a civil kontroll Tanácsok a Tisza Szigeteknek: ne várjanak központi utasításra, kezdjenek el horizontálisan együttműködni és gyakoroljanak kontrollt a helyi önkormányzatok felett. Zárásként ígéret egy 100 napos értékelő beszélgetésre.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.24.
00:00 – 01:25: Bevezetés és a „politikai négyszög” Kéri László üdvözlése. Kéri felvázolja azt a keretrendszert (négyszöget), amiben a mai eseményeket értelmezni kell: a Fidesz helyzete, az új kormány és frakciója, a média új szerepe, valamint a jelentősen megnövekedett választói érdeklődés.
01:26 – 03:08: Mi a legfontosabb most az ország számára? Kéri rangsorolja a feladatokat:
- Az uniós források visszaszerzése.
- Az „ellopott” vagyon eredetének vizsgálata és visszaszerzése.
- A bukott rezsim kádereinek (pl. legfőbb ügyészség, versenyhivatal vezetői) sorsa.
03:09 – 05:40: A „telepített aknák” és az átmenet nehézségei Beszélgetés a régi rendszer hátrahagyott tisztségviselőiről és az új köztársasági elnök várható megválasztásáról. Kéri szerint bár fontos ezeket megoldani, nem ez a legsürgetőbb kérdés az ország jövője szempontjából.
05:41 – 08:32: Orbán Viktor és a Fidesz belső állapota A Fidesz vezérkara még nem dolgozta fel a vereséget. Kéri elemzi Orbán Viktor kommunikációját, a fogyatkozó választói bázist (kb. 2,2 millió fő) és a párton belüli strukturális átalakításokat, amikkel Orbán igyekszik magához láncolni a jövőt.
08:33 – 10:51: Arogancia és harmadvonalbeli politikusok Kéri kritizálja a Fidesz-frakció jelenlegi arcait (pl. Pócs János, Rétvári Bence), akiket „futottak még” kategóriának tart, miközben a valódi értelmiségi elit (mint pl. Németh Zsolt) háttérbe szorul vagy hallgat.
10:52 – 14:10: Magyar Péter és a parlament új szerepe Visszatért az érdemi vita a parlamentbe, ami Kéri szerint örömteli, de figyelmezteti Magyar Pétert: nem kellene minden provokációra és „senkiházira” azonnal reagálnia, mert ezzel csak felértékeli őket.
14:11 – 16:38: Tanulási folyamat és társadalmi kontroll Az új kormány és az ellenzék is most tanulja az új szerepét. Kéri hangsúlyozza, hogy 30 éve nem volt ekkora érdeklődés a parlamenti közvetítések iránt, mert végre húsbavágó kérdésekről (egészségügy, média, uniós pénzek) van szó.
16:39 – 18:31: Az eufória utáni kijózanodás Miért érzik sokan türelmetlennek magukat? Kéri szerint a választási győzelem eufóriája után sokan azt hitték, minden másnap megváltozik, de egy rendszer lebontása és az új felépítése minimum 100 napos türelmet igényel.
18:32 – 21:55: Van-e visszaút Orbán Viktor számára? Kéri szerint Orbán nemzetközi tekintélye pillanatok alatt omlott össze, amint elvesztette a hatalmi tényező szerepét. Belföldön is csak lefelé vezet az út, amíg a Fidesz képtelen az önkritikára és továbbra is a kampányhazugságokat ismételgeti.
21:56 – 24:18: Mikor vált biztossá a győzelem? Kéri felidézi azt a pillanatot, amikor az aláírásgyűjtések során látta a Tisza Párt standjainál kígyózó sorokat a Fidesz üres asztalaival szemben – ekkor tudta, hogy a mozgósítási képesség eldöntötte a választást.
24:19 – 28:00: A Tisza Szigetek jövője és a civil kontroll Tanácsok a Tisza Szigeteknek: ne várjanak központi utasításra, kezdjenek el horizontálisan együttműködni és gyakoroljanak kontrollt a helyi önkormányzatok felett. Zárásként ígéret egy 100 napos értékelő beszélgetésre.
BEJÁRÁS ÉS TÁJÉKOZÓDÁS AZ UZSOKI UTCAI KÓRHÁZBAN
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.25.
Bejárás és tájékozódás az Uzsoki Utcai Kórházban.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.25.
Bejárás és tájékozódás az Uzsoki Utcai Kórházban.
A NER OLYAN VOLT, MINT AZ OLASZ MAFFIA? STEFANO BOTTONI KIMONDJA AZ IGAZSÁGOT! | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.06.24.
A NER-t eltemettük, de Orbán még visszatérhet vagy az áprilisi "forradalom" őt is végleg eltörölte? A Fidesz olyan volt, mint az olasz maffia? Hogyan lehet "levágni" a maffia fejét? Hadházy Ákos már nem vezethet semmilyen korrupcióellenes-hivatalt? Magyarországból demokratikus világítótorony válhat? Ki vagy mi lesz a Tisza féke-és ellensúlya? Miért kell a magyar külpolitikát új alapokra helyezni? A hazai össztársadalom vajon fel van készülve a komolyabb változásokra? Miért kell megtörténnie az elszámoltatásnak? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stefano Bottoni történész válaszolt!
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.06.24.
A NER-t eltemettük, de Orbán még visszatérhet vagy az áprilisi "forradalom" őt is végleg eltörölte? A Fidesz olyan volt, mint az olasz maffia? Hogyan lehet "levágni" a maffia fejét? Hadházy Ákos már nem vezethet semmilyen korrupcióellenes-hivatalt? Magyarországból demokratikus világítótorony válhat? Ki vagy mi lesz a Tisza féke-és ellensúlya? Miért kell a magyar külpolitikát új alapokra helyezni? A hazai össztársadalom vajon fel van készülve a komolyabb változásokra? Miért kell megtörténnie az elszámoltatásnak? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stefano Bottoni történész válaszolt!
MAGYAR PÉTERT TAPSOLTÁK, ORBÁN VIKTORRA MEG MÁR ALIG FIGYELTEK
VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.06.25.
EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? A Válasz Podcast júniusi külpolitikai szerkesztőségi adásában ezekről beszél Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a beszélgetésből:
Milyen volt az első, Magyar Péter részvételével tartott uniós csúcs hangulata?
Ablonczy Bálint: „Tapsolták, ölelgették, de Magyar Péter igyekezett kicsit lejjebb engedni a lelkesedést, és azt mondani, hogy »persze itt vagyunk, tárgyalunk, asztalnál vagyunk, de nem azt jelenti, hogy innentől kezdve mindig mindenre igent mondunk«. Ukrajna ügyében például a háttérben már elkezdődik az, amit Magyar Péter ezen a csúcson belengetett, hogy persze aláírjuk a közös nyilatkozatot, nem vétózzuk a lengyelek számára fontos európai békekeretet, együttműködünk, de vannak olyan dolgok, amik nekünk fontosak, azokban pedig ragaszkodni fogunk ahhoz, amit gondolunk.”
Magyari Péter: „Saját állítása szerint, miután megtapsolták a többiek örömükben, hogy nem Orbán Viktor ül az asztaluknál, akkor azt mondta, hogy hát »ha négy év múlva én leszek itt a legnépszerűtlenebb ember a teremben, de hazahozok minden pénzt Magyarországra, akkor én már jól vagyok«.” (…) Az a gyengeség, amit végül is az Európai Unió eddig mutatott azáltal, hogy nem lehetett nagyon fontos következtetéseket az összes tagállam nevében kiadni, most megszűnt. Ez az önérzetben, a helyzet értékelésében hatalmas megkönnyebbülés, még akkor is, ha látja mindenki, hogy iszonyatosan sok nyitott vita marad.”
Kit mozgatott meg a csúcs alatt Brüsszelben haknizó Orbán Viktor?
Magyari Péter: „A magyar újságírókat nagyon érdekelte, de a csúcs menetéhez semmi köze nem volt a fellépésének. (…) Bécs utcáin néhány nappal később, a Szabadságpárt 70. születésnapi utcai buliján, még azért elhangzott a »Viktor-Viktor!« skandálás, de úgy tűnt, hogy Orbán már inkább a közelmúlt embere, mintsem egy aktuálisan érdekes politikus.”
Újjáéled-e a visegrádi együttműködés a héten Gödöllőn tartott V4-csúcs után?
Ablonczy Bálint: „Nem született nagy projektbejelentés, nem írtak alá nagyívű egyezményeket, de egyáltalán az, hogy ezek az emberek elkezdenek beszélni, és kijelölik azt, hogy miről fognak beszélni – az nagyon fontos előrelépés. Bár ide kívánkozik egy negatív lábjegyzet. Szó volt arról, hogy majd a Beneš-dekrétumokról az uniós, aztán a visegrádi csúcs mentén fog majd tárgyalni Magyar Péter Robert Ficóval. Ám semmi ilyesmi nem történt. Láthatóan Robert Fico ezt az egészet lepattintotta magáról, és azt mondta, hogy ezt bilaterális tárgyalásokon fogják felhozni. Van egy olyan érzésem, hogy ez a diplomáciai soha napján kiskedden. A magyar politikának lesz egy komoly feladata abban, hogy nagyon erőseket mondott – hiszen a téma nagyon élő és fájó a felvidéki magyar közösség számára –, és ki kell találni, hogy hogyan fogjuk ezt az újjáépíteni szánt visegrádi négyek mátrixába valahogy beilleszteni. Mert be kell illeszteni.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.06.25.
EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? A Válasz Podcast júniusi külpolitikai szerkesztőségi adásában ezekről beszél Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a beszélgetésből:
Milyen volt az első, Magyar Péter részvételével tartott uniós csúcs hangulata?
Ablonczy Bálint: „Tapsolták, ölelgették, de Magyar Péter igyekezett kicsit lejjebb engedni a lelkesedést, és azt mondani, hogy »persze itt vagyunk, tárgyalunk, asztalnál vagyunk, de nem azt jelenti, hogy innentől kezdve mindig mindenre igent mondunk«. Ukrajna ügyében például a háttérben már elkezdődik az, amit Magyar Péter ezen a csúcson belengetett, hogy persze aláírjuk a közös nyilatkozatot, nem vétózzuk a lengyelek számára fontos európai békekeretet, együttműködünk, de vannak olyan dolgok, amik nekünk fontosak, azokban pedig ragaszkodni fogunk ahhoz, amit gondolunk.”
Magyari Péter: „Saját állítása szerint, miután megtapsolták a többiek örömükben, hogy nem Orbán Viktor ül az asztaluknál, akkor azt mondta, hogy hát »ha négy év múlva én leszek itt a legnépszerűtlenebb ember a teremben, de hazahozok minden pénzt Magyarországra, akkor én már jól vagyok«.” (…) Az a gyengeség, amit végül is az Európai Unió eddig mutatott azáltal, hogy nem lehetett nagyon fontos következtetéseket az összes tagállam nevében kiadni, most megszűnt. Ez az önérzetben, a helyzet értékelésében hatalmas megkönnyebbülés, még akkor is, ha látja mindenki, hogy iszonyatosan sok nyitott vita marad.”
Kit mozgatott meg a csúcs alatt Brüsszelben haknizó Orbán Viktor?
Magyari Péter: „A magyar újságírókat nagyon érdekelte, de a csúcs menetéhez semmi köze nem volt a fellépésének. (…) Bécs utcáin néhány nappal később, a Szabadságpárt 70. születésnapi utcai buliján, még azért elhangzott a »Viktor-Viktor!« skandálás, de úgy tűnt, hogy Orbán már inkább a közelmúlt embere, mintsem egy aktuálisan érdekes politikus.”
Újjáéled-e a visegrádi együttműködés a héten Gödöllőn tartott V4-csúcs után?
Ablonczy Bálint: „Nem született nagy projektbejelentés, nem írtak alá nagyívű egyezményeket, de egyáltalán az, hogy ezek az emberek elkezdenek beszélni, és kijelölik azt, hogy miről fognak beszélni – az nagyon fontos előrelépés. Bár ide kívánkozik egy negatív lábjegyzet. Szó volt arról, hogy majd a Beneš-dekrétumokról az uniós, aztán a visegrádi csúcs mentén fog majd tárgyalni Magyar Péter Robert Ficóval. Ám semmi ilyesmi nem történt. Láthatóan Robert Fico ezt az egészet lepattintotta magáról, és azt mondta, hogy ezt bilaterális tárgyalásokon fogják felhozni. Van egy olyan érzésem, hogy ez a diplomáciai soha napján kiskedden. A magyar politikának lesz egy komoly feladata abban, hogy nagyon erőseket mondott – hiszen a téma nagyon élő és fájó a felvidéki magyar közösség számára –, és ki kell találni, hogy hogyan fogjuk ezt az újjáépíteni szánt visegrádi négyek mátrixába valahogy beilleszteni. Mert be kell illeszteni.”
"FELTÖRJÜK A BETONT MÉDIAÜGYBEN" | TARR ZOLTÁN
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.06.24.
A médiatörvény módosítása végre a Klubrádiónak is kedvezhet. A parlamentben Tarr Zoltán minisztert a Magyar Péter által "D-daynek" nevezett napon, a médiatörvény elfogadása előtt kérdezte Váradi Júlia.
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.06.24.
A médiatörvény módosítása végre a Klubrádiónak is kedvezhet. A parlamentben Tarr Zoltán minisztert a Magyar Péter által "D-daynek" nevezett napon, a médiatörvény elfogadása előtt kérdezte Váradi Júlia.
2026. június 24., szerda
A TISZA "DIKTATÚRÁJÁT" A FIDESZ DIKTATÚRÁJÁHOZ HASONLÍTANI ÉS AJVÉKOLNI SZÁNDÉKOS FÉLREÉRTELMEZÉS VAGY OSTOBASÁG
FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.06.23.
A Tiszát AZÉRT VÁLASZTOTTUK, hogy kalapács legyen, pont azért kapott ekkora felhatalmazást, hogy meg tudja változtatni azt, amit a NER megváltoztathatatlanná akart tenni.
Hogy elküldje a Polt Pétereket és Szatyor Fingokat oda, ahová valók.
És ha kell, változtasson alkotmányt, ha kell, lépjen ki a szabályok közül, hogy a szabályok elferdítőit börtönbe juttassa és helyreállítsa a szabályokat.
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.06.23.
Hogy elküldje a Polt Pétereket és Szatyor Fingokat oda, ahová valók.
És ha kell, változtasson alkotmányt, ha kell, lépjen ki a szabályok közül, hogy a szabályok elferdítőit börtönbe juttassa és helyreállítsa a szabályokat.
Vagy mit szeretnénk? Lengyelországot, ahol az államelnök szembe megy a kormánnyal?
Azt szeretnénk, ha Orbán csápjai még évtizedekig velünk élnének és akadályoznák az életünket?
Ne viccelődjünk már...
Egy másfél évtizede bekövesedő diktatúrát összetörni és kidobni a kukába nem lehet hétköznapi eszközökkel - és nem, ettől még nem válik a Tisza azzá, ami ellen küzdött.
Ha majd ellopják a pénzt vagy másfél-két év múlva még hatvanhatodszor módosítják a gránitszilárdságút, akkor igen. De addig ez olyan, mint amikor fájdalmat okozunk a betegnek, hogy kitisztíthassuk a sebét.
És Sulyok Tamás a genny.
Például. Meg az összes többi, aki hasznot húzott az ország kifosztásából.
Úgy gondolom, vannak országok és vérmérsékletek, ahol ezek az emberek ennél jóval, JÓVAL kevesebbért is lincseléssel néznének szembe.
Magyarország viszont - nagyon helyesen! - a békés utat választotta. De a békés út nem töketlent jelent.
És végképp nem azt, hogy hagyjuk az elferdített játekszabályokat érvényben azért, hogy ne kelljen felvállalnunk a rendrakás kellemetlenségeit.
Jogállam és demokrácia ebben a szélsőséges helyzetben nem attól lesz, hogy nem tesszük meg a szélsőséges lépéseket, hanem attól, hogy társadalmi egyeztetés van róla.
A 70 százalékos Tisza-támogatottság pedig azt mutatja, hogy egyelőre a magyar választópolgárokat képviselik a választópolgárok kifosztói helyett.
Ez nem szavazás volt, hanem forradalom. A fél világ fogott össze a Magyarországot uraló köztörvényes bűnözők ezrei ellen.
De a választási győzelem csak akkor ér bármit is, ha a Tisza végigmehet az úton, amit megígért, amiért megválasztottuk.
Nem az eszköz a kérdés, hanem az, hogy közös akaratból, Magyarországért vagy Magyarország ellen használják.
ORBÁN SZÁMÁRA NINCS VISSZAÚT, DE A MOMENTUM IS FELFALTA SAJÁT MAGÁT | SOPRONI TAMÁS
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.06.24.
Soproni Tamás, Terézváros polgármestere volt Szénási Sándor vendége a Vándorévekben.
A beszélgetés középpontjában a Momentum története, felemelkedése és látványos visszaesése áll, de szóba kerül az is, hogyan változtatta meg a magyar politikai erőviszonyokat a TISZA megjelenése. Soproni Tamás arról beszél, mi vezetett oda, hogy a Momentum végül nem indult el önállóan a választásokon, hogyan „falta fel saját magát” a párt, és miért látja úgy, hogy Orbán Viktor számára egyre szűkül a politikai mozgástér.
A műsorban szó esik a TISZA sikerének okairól, a magyar ellenzék elmúlt éveinek tanulságairól, az önkormányzatok helyzetéről, valamint arról is, milyen kihívások várhatnak egy esetleges új kormányra. Egy őszinte beszélgetés a magyar politika jelenéről és lehetséges jövőjéről. A műsort Selmeci János szerkesztette.
0:00 - Főcím
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.06.24.
Soproni Tamás, Terézváros polgármestere volt Szénási Sándor vendége a Vándorévekben.
A beszélgetés középpontjában a Momentum története, felemelkedése és látványos visszaesése áll, de szóba kerül az is, hogyan változtatta meg a magyar politikai erőviszonyokat a TISZA megjelenése. Soproni Tamás arról beszél, mi vezetett oda, hogy a Momentum végül nem indult el önállóan a választásokon, hogyan „falta fel saját magát” a párt, és miért látja úgy, hogy Orbán Viktor számára egyre szűkül a politikai mozgástér.
A műsorban szó esik a TISZA sikerének okairól, a magyar ellenzék elmúlt éveinek tanulságairól, az önkormányzatok helyzetéről, valamint arról is, milyen kihívások várhatnak egy esetleges új kormányra. Egy őszinte beszélgetés a magyar politika jelenéről és lehetséges jövőjéről. A műsort Selmeci János szerkesztette.
0:00 - Főcím
0:13 - Szénási Sándor vendége Soproni Tamás Terézváros polgármestere
0:18 - Megjelenése a Momentumban
4:32 - A Momentum többet kopogtatott, mint más kis pártok?
7:40 - A Momentum, mint centrista párt
10:16 - A Tiszas Párt hasonlít a Momentumhoz
14:51 - Kellenek a kezdeti sikerek
17:01 - A Momentum elnökei
19:39 - Tompos Márton esete
21:36 - Lemondani az indulásról
25:08 - Korrupciós botrány
28:37 - Él a párt vagy tetszhalott?
30:50 - Polgármesterség
37:33 - Fizetnek szolidaritási adót?
39:15 - Mit vár az új kormánytól?
42:35 - Mit gondol a Navrasics féle önazonosság törvényről?
45:31 - A közösségi költségvetésről
ELEK ISTVÁN: A FIDESZBEN NINCS SZEMBENÉZÉS - ORBÁN SEMMIT SEM TANULT A VERESÉGBŐL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.23.
Kormányváltás történt Magyarországon vagy valódi rendszerváltás? És ha rendszerváltásról beszélünk, miért maradhattak pozícióban az előző rendszer legfontosabb szereplői? Ezekről a kérdésekről beszél a Mélyvíz vendége, Elek István közíró, egykori országgyűlési képviselő, aki személyes tapasztalatai alapján hasonlítja össze az 1990-es rendszerváltás időszakát a jelenlegi politikai helyzettel.
A beszélgetés egyik központi állítása, hogy a mostani helyzet alapvetően különbözik a rendszerváltás utáni első parlament működésétől. Míg 1990-ben a politikai szereplők többsége a demokratikus átmenet résztvevőjeként tekintett egymásra, addig ma egy olyan politikai közeg alakult ki, ahol az új kormány és a korábbi rendszer maradványai között továbbra is éles konfliktus húzódik. Elek István szerint ennek oka, hogy nem egyszerű kormányváltás történt, hanem egy olyan rendszer bukott meg, amely tudatosan építette át a demokratikus intézményeket.
Az interjúban részletesen elemzi az Orbán-rendszer kialakulását, a médiarendszer átalakítását, a választási szabályok módosítását, valamint azokat az intézményeket, amelyek szerinte az elmúlt másfél évtizedben nem független ellenőrző szerepet töltöttek be, hanem a politikai rendszer fenntartását szolgálták. Úgy véli, az új kormány egyik legnagyobb hibája az volt, hogy nem lépett fel gyorsabban és határozottabban ezekkel a struktúrákkal szemben.
Elek István szerint egy világos politikai és alkotmányjogi nyilatkozattal már a kormányalakítás első napjaiban egyértelművé lehetett volna tenni, hogy a cél nem pusztán a személycserék végrehajtása, hanem az egész rendszer demokratikus újjáépítése. Véleménye szerint ez megkönnyíthette volna az olyan intézmények vezetőinek leváltását is, mint az Alkotmánybíróság, a Médiatanács vagy az ügyészség csúcsvezetése.
A beszélgetés másik hangsúlyos témája Orbán Viktor politikai jövője. Elek szerint a volt miniszterelnök a vereség után sem mutatott valódi önkritikát. A Fidesz kongresszusán elhangzott kijelentésekből azt a következtetést vonja le, hogy Orbán továbbra is ugyanabban a politikai logikában gondolkodik, amely az elmúlt 16 év rendszerét felépítette. Szerinte ezért a Fidesz csak akkor válhatna ismét hagyományos demokratikus párttá, ha teljes vezetői elitje lecserélődne.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.23.
Kormányváltás történt Magyarországon vagy valódi rendszerváltás? És ha rendszerváltásról beszélünk, miért maradhattak pozícióban az előző rendszer legfontosabb szereplői? Ezekről a kérdésekről beszél a Mélyvíz vendége, Elek István közíró, egykori országgyűlési képviselő, aki személyes tapasztalatai alapján hasonlítja össze az 1990-es rendszerváltás időszakát a jelenlegi politikai helyzettel.
A beszélgetés egyik központi állítása, hogy a mostani helyzet alapvetően különbözik a rendszerváltás utáni első parlament működésétől. Míg 1990-ben a politikai szereplők többsége a demokratikus átmenet résztvevőjeként tekintett egymásra, addig ma egy olyan politikai közeg alakult ki, ahol az új kormány és a korábbi rendszer maradványai között továbbra is éles konfliktus húzódik. Elek István szerint ennek oka, hogy nem egyszerű kormányváltás történt, hanem egy olyan rendszer bukott meg, amely tudatosan építette át a demokratikus intézményeket.
Az interjúban részletesen elemzi az Orbán-rendszer kialakulását, a médiarendszer átalakítását, a választási szabályok módosítását, valamint azokat az intézményeket, amelyek szerinte az elmúlt másfél évtizedben nem független ellenőrző szerepet töltöttek be, hanem a politikai rendszer fenntartását szolgálták. Úgy véli, az új kormány egyik legnagyobb hibája az volt, hogy nem lépett fel gyorsabban és határozottabban ezekkel a struktúrákkal szemben.
Elek István szerint egy világos politikai és alkotmányjogi nyilatkozattal már a kormányalakítás első napjaiban egyértelművé lehetett volna tenni, hogy a cél nem pusztán a személycserék végrehajtása, hanem az egész rendszer demokratikus újjáépítése. Véleménye szerint ez megkönnyíthette volna az olyan intézmények vezetőinek leváltását is, mint az Alkotmánybíróság, a Médiatanács vagy az ügyészség csúcsvezetése.
A beszélgetés másik hangsúlyos témája Orbán Viktor politikai jövője. Elek szerint a volt miniszterelnök a vereség után sem mutatott valódi önkritikát. A Fidesz kongresszusán elhangzott kijelentésekből azt a következtetést vonja le, hogy Orbán továbbra is ugyanabban a politikai logikában gondolkodik, amely az elmúlt 16 év rendszerét felépítette. Szerinte ezért a Fidesz csak akkor válhatna ismét hagyományos demokratikus párttá, ha teljes vezetői elitje lecserélődne.
DIREKT36 PODCAST – AFRIKÁBAN IS JUTOTT KÜLÜGYES BIZNISZ SZIJJÁRTÓ PÉTER LEGJOBB BARÁTJÁNAK
DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2026.06.23.
Benkő Szilárd hosszú évek óta közeli kapcsolatban van Szijjártó Péterrel. A volt külügyminiszter nemrég egyenesen a legjobb barátjának nevezte Benkőt, aki hosszú ideig az egyik legközelebbi kollégája, és futsalos csapattársa is volt.
Miután elhagyta a minisztériumot, Benkő az üzleti életben, az építőiparban találta meg a számításait. Egyik cége jelentős állami támogatást kapott Szijjártó minisztériumától, a másik pedig a Fidesz presztízs-beruházásainak rendszeres szereplője lett.
Szőke Dániel új cikkében most a magyar állam által finanszírozott, 20 milliárd forintos ruandai beruházásban találta meg Benkő egyik érdekeltségét. De mit keres ott egyáltalán a magyar állam és hogyan választották ki Benkő cégét a beruházás egyik kivitelezőjének?
A Direkt36.hu-n megjelent cikk: https://www.direkt36.hu/szijjarto-pet...
Szerző: DIREKT36
2026.06.23.
Benkő Szilárd hosszú évek óta közeli kapcsolatban van Szijjártó Péterrel. A volt külügyminiszter nemrég egyenesen a legjobb barátjának nevezte Benkőt, aki hosszú ideig az egyik legközelebbi kollégája, és futsalos csapattársa is volt.
Miután elhagyta a minisztériumot, Benkő az üzleti életben, az építőiparban találta meg a számításait. Egyik cége jelentős állami támogatást kapott Szijjártó minisztériumától, a másik pedig a Fidesz presztízs-beruházásainak rendszeres szereplője lett.
Szőke Dániel új cikkében most a magyar állam által finanszírozott, 20 milliárd forintos ruandai beruházásban találta meg Benkő egyik érdekeltségét. De mit keres ott egyáltalán a magyar állam és hogyan választották ki Benkő cégét a beruházás egyik kivitelezőjének?
A Direkt36.hu-n megjelent cikk: https://www.direkt36.hu/szijjarto-pet...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)