Az elmúlt héten végérvényessé vált, hogy az idei országgyűlési kampány a Nyugat és Kelet közti választásról szól majd. De vajon mennyit ér Orbán barátsága a Kreml számára? Hol érhető tetten a kampányban a putyini hírszerzés? Hogy néz ki egy álmerénylet? És egyáltalán, mennyit jelenthet az orosz medve segítő mancsa a Fidesznek a kampányhajrában?
A stúdióban: Rácz András a poszt-szovjet térség és a biztonságpolitika szakértője.
KLIKKTV / EXIT Műsorvezető: PUNGOR ANDRÁS 2026.03.30.
A Fidesz igazából nem a hatalmát, hanem a bőrét félti. Szörnyű, mocskos dolgok jönnek még a kampányban. Ha megérjük, hogy ennek vége lesz, akkor egy új Magyarország fog következni. Egyebek mellett erről beszélget Szentpéteri Nagy Richard politikai elemzővel és Kajdi Józseffel, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Mindketten elmesélnek olyan történetet, melyben egy, a kormánypárthoz közel álló politikai elemző, illetve egy Fidesz vezető azt mondta nekik 1997-ben, illetve az ezredfordulón, hogy nemcsak, a hatalom megszerzése, megtartása a céljuk, hanem az is, hogy anyagilag még az unokájuknak is bebiztosítsák a jövőjét.
A nyilvánosság elé áll Hrabóczki Dániel, akit Gundalf néven ismert meg az ország nyilvánossága a titkosszolgálati botrányban. A 444-nek elmondta: az Alkotmányvédelmi Hivatalban tett meghallgatáson valótlanságokat állított. Úgy érezte, hogy a Tisza összeukránozása a cél, ezért „kezébe vette az irányítást”.
Készpénzért, dizájnerdrogokért vásárolják a szavazatokat - többek között ez derül ki a DE! Akciócsoport dokumentumfilmjéből. Az alkotás készítői közül ketten, Tompos Ádám és Tímár Áron interjút adtak a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. Elképesztő történeteket mesélnek megfélemlítésről, zsarolásról.... Kiderül, mennyit is ér egy szavazat Orbán rendszerében....
A Fidesz kampányát ma már „harmadvonalbeli” csapat viszi, amely Orbán Viktort egy post-truth világba tolta bele – mondja Zárug Péter Farkas politológus. Szerinte Szabó százados interjúja megmutatta, hogy igenis létezik politikai atombomba: Szabó Bence arcot adott annak az évek óta növekvő elégedetlenségnek, amely abból fakad, hogy az állam gépezetét a hatalom megtartásának szolgálatába állították. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában szó esik az országjárás kockázatairól, a Moszkva és Brüsszel közötti választásról, valamint arról is, kinek a felelőssége, hogy a kampány végjátéka ne forduljon át erőszakba.
Részletek a műsorból:
„Orbán egy post-truth világba ment be”
Benyó Rita: Miért van az, hogy a Fidesz egyre lassabban és egyre rosszabbul reagál a kampány nagy ügyeire?
Zárug Péter Farkas: Azért, mert ma harmadvonalbeli kampánycsapat dolgozik Orbán körül. Olyan emberek irányítanak, akiknek nincs valódi kampányvezetői tapasztalatuk, pedig ehhez gyors és erős intellektuális reakciók kellenek. Orbánt ráadásul bevitték egy post-truth világba: egy olyan közegbe, ahol félig igaz, konstruált vagy éppen nem igaz állításokra kell folyamatosan reagálnia. Ebből jön a döcögés, a késlekedés és az, hogy most már ő maga lett a bukdácsolás arca.
„Kiderült, hogy mégis van politikai atombomba”
Benyó Rita: Sokáig közhely volt, hogy ebben a kampányban nincs politikai atombomba. Szabó százados interjúja után is ezt gondolod?
Zárug Péter Farkas: Nem. Ha azt nézzük, hogy marad-e még a kampányban olyan esemény, ami ekkora nézettséget, ekkora érzelmi bevonódást és ekkora társadalmi hullámot vált ki, akkor szerintem nem. Ebben az értelemben ez volt az atombomba. Azért ütött ekkorát, mert párthatárokon túl is érthetővé tett valamit: hogy az állam gépezete a hatalom megtartását szolgálta, és egy törvényes politikai ellenféllel szemben is bevethetővé vált. Szabó századosban pedig sokan egy olyan figurát láttak meg, aki nem hajlandó tovább vinni ezt a terhet.
„Ha marad Orbán, Magyarország kiszorulhat az uniós döntésekből”
Benyó Rita: Van-e mozgósító ereje annak, hogy ez a választás már nemcsak Orbánról és Magyar Péterről, hanem Keletről és Nyugatról is szól?
Zárug Péter Farkas: Szerintem igen. A Tisza jól keretezte, hogy itt már civilizációs hovatartozásról is szó van. És ennek nagyon is lehet gyakorlati következménye. Ha marad Orbán Viktor, valós veszély, hogy az Európai Unió a hetes cikkely alapján felfüggeszti Magyarország szavazati jogát még az új költségvetési ciklus előtt. Ez pedig azt jelentené, hogy Magyarország a költségvetési tárgyalásoknál sem lenne ott. Vagyis nemcsak az uniós pénzek maradhatnak távol, hanem maga a politikai beleszólás is elveszhet.
„Vadkelet van a levélszavazatoknál – és a Fidesz egy vereség után is velünk maradhat”
Benyó Rita: Mennyire lehet döntő tényező a határon túli levélszavazás és az egész választási technika?
Zárug Péter Farkas: A magyar társadalom többsége szerintem nem ezzel foglalkozik, de ettől még nagyon súlyos, ami ezen a terepen látszik. A határon túli szavazatoknál most vadkelet uralkodik: piacon, kisboltban gyűjtik a leveleket, magánemberek kezelik az eredetileg titkos levélszavazatokat, miközben jogilag is szabályozatlan a helyzet. És még ha a Tisza nyerne is, abból nem következik automatikusan, hogy a Fidesz rendszere gyorsan eltűnik. Az intézmények, a beépült struktúrák és az állam működésébe szőtt maradványok egy vereség után is sokáig velünk maradhatnak.
BARTHA KÁROLY Szerző: BARTHA KÁROLY - LEGYEN ARANYAD 2026.03.29.
Volt rendőr századosként engedjétek meg, hogy elmondjam nektek, hogy a saját szakmai tapasztalatom és tudásom alapján miért merem nagy biztonsággal kijelenteni azt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter hazudik, Szabó Bence pedig nem áruló.
A kormány, vagyis Orbán Viktor nemrég megoszott egy videót, amivel azt akarja bizonyítani, hogy a Tiszának korábban dolgozó informatikust, Gundalfot beszervezték az ukránok. A baj csak az, hogy ez nem derül ki a videóból. Orbán megint lebuktatta magát.
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS 2026.03.29.
Szabó Bence rendőrszázados kitálalt! Mit mutat meg a Panyi Szabolcs ellen indított lejáratókampány a Ner működéséből? Jól érzi Magyar Péter, hogy melyik NER-potentátokhoz kell hozzányúlnia egy Tisza-győzelem után? Mi lehet az első lépés, ha bukik a Fidesz? Az emberek mentális állapota megfelelő az ország rendbetételhez? Mi az elszámoltatás feltétele? Az elévülés is számít? Jól működnek itthon a bűnüldöző szervek? Mennyire betonozta be magát a NER Magyarországon? Miért nem számoltattak el eddig senkit Magyarországon? Orbánt eljárás alá lehet vonni vagy miniszteri szintig lehet csak elmenni? Mi lesz a bedőlő NER-es vállalkozásokkal? Mennyi pénz tűnhetett el 16 év alatt és mennyi szerezhető vissza?
A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója válaszolt.
CIVIL RÁDIÓ / OLVASÓKÖRBEN Műsorvezető: TÓTH ZOLTÁN 2026.03.29.
1. Az 1990-es évtized regionális versenyképességében minden szempontból vezetők voltunk, miért szűnt ez meg alapvetően 1999-től?
2. Milyen Magyarország versenyképessége 1997-2025 a lausanne-i (Svájc) IMD intézet legalább ötven paramétert elemző nemzetközi versenyképességi elemzésében? (Az intézet 1989-től készít ma már 69 országot felölelő jelentéseket).
3. Hol állunk a rangsorban, különösen az EU 2004 utáni tagállamaival összehasonlítva?
4. A pillanatnyi és a fenntartható+folyamatosan megújuló versenyképesség alapvetően különböznek:
- a pillanatnyi lehet a kereslet növekedésének, a kínálat csökkenésének következménye (ár, bér, árfolyam stb.)
- a fenntarthatót a folyamatosan növekvő hozzáadott érték (jövedelemtermelés) jellemzi
5. A nettó és bruttó jövedelemtermelés alapvető különbsége (lásd a keleti nyitás, a "konnektivitás" és a kínai-koreai akkumulátorgyártás súlyos negatív következményeit, nem beszélve a milliárdos adófizetői támogatásokról - mi lett volna, ha ezt a pénzt versenyképes vagy azzá tehető magyar vállalkozók kapták volna?) Egyenes 15 éves út az önrabszolgásításhoz.
6. A fenntartható versenyképesség gazdasági és alapvetően gazdaságon kívüli tényezői (pl. stabil jog- és intézményi rendszer, kormányzati fejlesztési stratégia, egészséges és nyitott+képzett és képezhető munkaerő, oktatás, társadalmi szolidaritás, kohézió és jövőorientált mentalitás és viselkedés, nemzetközi bizalom, nyitottság, együttműködés, nem pedig különcködés, stb.)
7. A hazai és a külföldi tőke szerepe, beruházási hajlandósága, a beruházás területei (beleértve a 3-5 év alatt megtérülő beruházásokat is).
8. Az EU-tagság és a versenyképesség: mennyire tudtuk kihasználni a nagy piacot, a szabadkereskedelmet, amire a 90-es években a legjobban felkészültek voltunk, továbbá mi történt az EU-támogatásokkal - ezek versenyképességi hatása (külön a földalapú támogatást, amit ma is folyamatosan kapunk, pontosabban a NER-lovagok, kettős bevétel: uniós pénz és bérleti díj).
9. Mi a teendő, hogyan tovább, hogy előbbre lépjünk, mindenekelőtt pedig kikerüljünk a 15 éve szisztematikusan felépített "nemzetrombolás" és bérrabszolgaság csapdájából. Van-e erre terv, ki mennyire van felkészülve, meg van (meg lesz-e) a társadalom szolidaritása, sokéves türelme, szívós intergenerációs együttműködése - a nemzetközi bizalom és pénzügyi erőforrás-bevonás ehhez képest könnyen, esetenként automatikusan elérhető (lenne).
Az egyenlőtlenségek új formái (Magyarország az Orbán-korszakban, 2010-2025) címmel jelent meg nemrég Szelényi Iván szociológus és Mihályi Péter közgazdász közös tanulmánykötete. Az egyik szerzővel, Mihályi Péterrel arról beszélgettünk, valójában mi okozza a társadalmi egyenlőtlenségeket és ebben mekkora a járadékok szerepe. De szó esik arról is, bizonyítható-e, hogy lopásból származik Orbán Viktor és körének vagyona.
Vajon igaza van Thomas Pikettynek, amikor a jelenkori társadalmi egyenlőtlenségek eredetét a kapitalizmusnak tudja be?
A kiemelkedő nemzetközi ismertségre szert tett francia közgazdász 2013-ban egy nagyon jelentős könyvet tett le az asztalra, amelynek címe: A tőke a XXI. században. A kötet a világnyelvek mellett magyarul is megjelent. A mi legfontosabb megállapításunk, amit a Cambridge Journal of Economicsban közöltünk is 2016-ban, hogy Thomas Piketty sok szempontból téved. Nem azt vitatjuk, hogy létezik egyenlőtlenség, és azt is elismerjük, hogy az utóbbi 10-15 évben a világ közvéleménye egyre problematikusabbnak érzékeli azt. A szerző fő magyarázatát utasítjuk el. Azt, amit sokakkal egyetemben kimond, hogy ti. az egyenlőtlenségeket a kapitalista társadalom termeli ki.
Miben tér el a véleményük?
Álláspontunk az, hogy nem a liberális piacgazdaság termeli ki az igazán bántó egyenlőtlenségeket. Ezek évszázadok óta velünk vannak. Még a feudalizmusból örököltük java részüket. Mondok néhány példát. A világ igen nagy részén elnyomják az őslakosságot – például Ausztráliában, de Amerikában és Afrikában is. Másutt azt látjuk, hogy az egyik törzs nyomja el a többieket, s ezáltal kisajátítja a hatalmat is. Ez valósul meg Szaúd-Arábiában, ahol ugyanaz a közös törzsbe tartozó család van mintegy 100 éve hatalmon. Ugyanez valósul meg Indiában is, méghozzá sok ezer éve, ahol szigorúan zárt, örökletes csoportok vannak, amelyek nem egyenlőek. De ugyanilyen kasztszerű, három nagy „szövetség” található Kazahsztánban is, amelyek születési alapon működnek, s egyikük kisajátította magának, uralja a gazdasági-politikai hatalmat. Jellemzően itt is, mint Indiában, szinte kizárólag a saját „szövetségükön” belül házasodnak az emberek...
A PROPAGANDA ALKONYA Szerző: A PROPAGANDA ALKONYA 2026.03.29.
Ha feketeruhás ember lennék, azért egy józanabb pillanatban elgondolkodnék azon, mennyire szerencsés, hogy ott a fejem és a nevem minden híroldalon. Mennyire éri meg az nekem, hogy az ezernyi arcomba nyomott telefonnak köszönhetően bármikor felismerhetnek utcán, sörözőben, boltban, bármikor összesúghatnak a hátam mögött, bármikor mutogathatnak rám, hogy látod, ő is ott volt a pufajkások között. Mennyire tudok majd később együtt élni azzal, hogy ismerősök, munkatársak, barátok és rokonok jegyzik meg lefitymálva, gúnyosan, rám legyintve: ennyire kellett neked az a pénz?
Ha feketeruhás ember lennék, talán még azon is elgondolkodnék, mennyi is az a pénz. Lehet, hogy úgy tűnik, megéri az a 20 vagy 30 ezer, amit kapok egy napra, csak hát a kockázat, az bizony nem kicsi. Valószínűleg sokkal, de sokkal nagyobb, mint mondjuk a hostessé, aki 45 ezerért engedte be a vendégeket a DPK-gyűlésen, a rakodóké, akik ugyanennyit kaptak, vagy a rendezvény háttérembereinek, technikusainak fizetett 60 ezer.
Ha feketeruhás ember lennék, éppen az a kockázat nem hagyna nyugodni. Mert ha nem is vagyok képben a politikai esélyekkel, azért azt csak látom, hogy szükség van rám, holott eddig nem volt, és azt is látom, hogy egyre több az ellenfél, egyre nagyobb a felháborodás, egyre sokasodik és hangosabb az az oldal, amely ellen ott kell állni takarásra, útelzárásra, túlkiabálásra, esetleg harcra készen. És lehet, hogy két hétig még fene nagy biztonságban érezhetem magam, mert azt mondták, nyugi, úgyis megvédünk: de két hét múlva bizony már megváltozik a helyzet, még saját győzelemnél is lehetnek bűnbakok, feláldozható emberek, akikkel el kell majd vitetni a balhét egy pillanatnyi rossz döntés miatt, ha viszont az a másik, hangos oldal győz, hát, akkor a törvény teljes szigora lesz az ellenfél, az meg azért elég kemény ellenfél.
Ha feketeruhás ember lennék, nagyon is meggondolnám, ezek után mihez adom az arcom és a nevem, és ha már nem tudok szabadulni ebből a közegből, meg szükségem van arra a pár tízezresre, akkor is meggondolnám, mi az, amit teszek - és mi az, amit nem teszek. Hogy bárki is kéri, bárki is parancsolja, bárhogy is kötelez a csordaszellem, a haverok előtti kivagyiság - vannak olyan helyzetek, amit már nem lehet bevállalni, eljöhet az a pillanat, amely tíz évet is érhet.
Most még nem volt ilyen pillanat. Most még csak a kanóc ég, de nem volt robbanás. Csakhogy már ég az a kanóc, és közel lehet a bumm - azért is érdemes mindenkinek olyan felelős döntéseket hoznia, amelyet később sem bán meg. Fekete ruhában állva, a mellettem álló fekete ruhájába kapaszkodva, a felháborodott tömeg kiabálását hallva, az arcomba nyomott kamerát valahogy elkerülni próbálva ezt a jó döntést sokkal nehezebb meghozni. Így ha jön egy telefon ma Békéscsabán, vagy áprilisban Sopronban, Debrecenben meg a többi helyszínen, nem árt egy nagy levegőt venni és átgondolni: mi az, amit ma nyerhetek - és mi az, amit holnap elveszíthetek.
A poszt-szovjet térségben "tituski"-nak hívják a politikai célra felbérelhető, jellemzően ellenzéki tüntetők ellen bevethető, kormányközeli verőembereket. Az elnevezés egy Vadim Titusko nevű, ukrán MMA-harcos / huligán nevéből származik. Emberünk 2013-ban részt vett egy ellenzéki tévécsatorna újságíróinak megverésében. Később, amikor botrány lett a dologból, névvel-arccal kirakott egy videót, hogy nem ő volt - csak éppen a helyszínen készült fotókból kiderült, hogy dehogynem. . Ez a szintű ostobaság a még a bűnözőből lett ukrán elnök, Viktor Janukovics kiszolgálói között is figyelemreméltó volt... úgyhogy Titusko nevéből köznév lett: a "tituski" (többes számban) a jellemzően küzdősportos háttérrel rendelkező, pénzért politikai tüntetések szétverésére, provokációkra felbérelhető huligánokat jelenti. . A 2013-2014-es ukrajnai forradalom alatt a "tituskik" jellemzően olyasmiket csináltak, hogy: -beszivárogtak békés ellenzéki tüntetésekre, erőszakoskodni kezdek, ezzel ürügyet adva a rendőrségnek, hogy szétverhesse a tömeget, - sokszor ők maguk is nekiestek az ellenzéki újságíróknak, aktivistáknak, politikusoknak, - jellemző módszerük volt, hogy nem a tüntetésen, hanem a demonstrációhoz közeli utcákon kapták el és verték meg a hazafelé tartó ellenzékieket, többnyire teljesen véletlenszerűen kiválasztott, civil embereket - autókból is rángattak ki és vertek meg embereket . A "tituskik" működését a Janukovics-féle rendőrség és titkosszolgálat aktívan támogatta. Sokszor kaptak nagyon pontos információkat az éppen megverendő ellenzékiek hollétéről, mozgásáról... és aztán valahogy a rendőrség sosem találta meg az elkövetőket. . Ez egészen pontosan addig volt így, amíg meg nem dőlt Janukovics rendszere. Az azt követő, erősen kaotikus időszakban több, egykor hírhedt "tituski" is a vasalt bot rosszabbik végén találta magát. Olyan is akadt, aki beállt az oroszbarát szeparatistákhoz harcolni és el is esett azóta - de volt olyan is, aki a Krím után rájött, hogy rossz oldalon állt és csatlakozott az egyik ukrán önkéntes fegyveres alakulathoz. Sokféle karrierjük volt tehát. . És most az látszik sajnos, hogy itthon is kezdenek feltűnni "tituskik" ---------------------------------------------------------------- Rejtélyes, fekete ruhás, igen izmos emberekek akadályozzák az Orbán Viktor ellen tüntetőket. Balhé volt Győrben, Veszprémben, ma Pécelen is. Az a jobbik eset, ha csak elállják az ellentüntetők útját. Előfordult, hogy elvették az emberektől a politikai tiltakozó szöveget tartalmazó táblát (rablás), fizikailag akadályozták emberek haladását (személyi szabadság korlátozása), volt, akit meg is ütöttek (testi sértés). . És ugyanúgy, mint anno Ukrajnában, a rendőrség valahogy épp nem ér rá, valahogy éppen nem érnek oda időben - így pedig a verőemberek (legalábbis rövid távon) kb. azt tesznek, amit akarnak. . Természetesen a független sajtó munkájának köszönhetően néhányat már ismerünk azok közül, akik feltűntek a fekete ruhások között (lásd például a 444 és a telex remek cikkét - 1. hivatkozás) . -Bazsó Adolf, egykori birkózó -Beregszászi Zsolt miniszteri biztos (!), Lázár János beosztottja -Főczény Károly -Gremsberger Edvin -Gremsberger Bertalan -Greznár Zoltán (alias "Malac") -Havasi Gergő, volt kajakozó, tartalékos katona -Peintler János -Őze Balázs, egykori birkózó . Szedjük össze őket, mindet ---------------------------- Én viszont azt kérem tőletek, hogy szedjük össze MINDET. Bárki, aki felismer az ellenzéki tüntetőket vegzáló, fekete ruhás "izomemberek" közül bárkit, az küldjön el két infót: 1) az illető nevét 2) valami nyilvános forrást, linket, amiből igazolható, hogy tényleg ő az. . Szedjük össze tehát ezeket az embereket, névvel-arccal! A "tituskik", a rendőrség által - egyelőre még - elszámoltathatatlan verőemberek ellen ugyanis az egyetlen védelem a nyilvánosság. . Úgyhogy azt szeretném kérni, hogy: - Aki ott van a tüntetésen, videózza-kamerázza őket. - Aki sportolt velük együtt, küldjön egyesületi fotót. - Aki a szomszédjuk, küldjön képet a lakógyűlésről. - Aki iskolatársuk volt és felismeri őket, küldje el akár a tablóképet, stb. . A cél az, hogy a nyilvánosság erejével, azzal, hogy kitesszük őket a fényre, megakadályozzuk - vagy legalább csökkentsük az esélyét - , hogy erőszakosan lépjenek fel békés emberekkel szemben. . Nyilván fel fog vetődni a kérdés, hogy nem félek-e, hogy megtalálnak és akkor majd "megnézhetem magam". Nos, a válasz az, hogy dehogynem, természetesen félek. Százötvennél több, Ukrajnában töltött nap arra biztosan megtanított, hogy pillanatok alatt, bármiféle előjel nélkül meg lehet halni. Nincs baljós zene, nincs rossz előzérzet, semmi ilyesmi...csak beüt az aknagránát és kész, ott a vége. Szóval persze, hogy félek. . És pont ezért természetesen igyekszem vigyázni magamra és a családomra. Egészen meglepő helyeken is vannak nálunk kamerák, a kocsiban is, a lakásnál is stb. . Ahhoz persze épp elég hosszú harcművészeti múltam van, hogy tudjam: nem racionális abban reménykedni, hogy nálam húsz-huszonöt évvel fiatalabb, erős, fitt bunyósok ellen tudnék győzni. Nem tervezem olcsón adni a bőrömet, de a végeredmény ettől még nem lesz kérdéses. Ha meg akarnak verni, akkor meg fognak verni. Ez van. . És mégis azt gondolom, hogy ezt meg kell csinálni. Magamért, magunkért, minden jóakaratú, a NER leváltását akaró emberért. És legfőképpen a szabadságért: azért a jogért, hogy szabadon lehessen tüntetni és ellentüntetni is, mint minden normális demokráciában, amit építeni szeretnénk. . Sőt, mondok valami meglepőt: ezekért a srácokért is csinálni kell, akiket a NER beugrat abba, hogy keménykedjenek. Kapnak persze pénzt is, de nem ez a fő ok. A fő ok, hogy azt mondják nekik, hogy "minden rendben lesz", "nyugi, nem lesz baj", "Nyugi, Adolf/Tóni/bárki erős, kimosunk bármiből"... . ...pedig, ha a választás környékén elszabadulnak az indulatok, akkor semmi sem lesz rendben. Ezek a fiúk jellemzően sportolók, nem bűnözők (bár akad közöttük, aki rablás és személyi szabadság megsértése miatt ült), nem valódi katonák, nem zsoldosok. Így pedig ők még nem tudják azt, amit a náluk kevésbé szerencsések igen: ha éles harcban ontasz vért, az kísérteni fog életed végéig. Az elől nem tudsz elbújni, azt nem tudod lekopogni, az nem ér véget a meccs lefújásával... az ott lesz veled, ameddig csak élsz. . Úgyhogy, némiképp paradox módon, azért is kell összeszedni őket névvel-arccal, hogy aztán ők azt mondhassák az őket menedzselő Adolfoknak, Bertalanoknak, hogy "Főnök, ezt én nem csinálom, kint van az arcom, tudnak rólam mindent"... és ezzel megmenthessük őket attól, hogy valami jóvátehetetlent csináljanak. Megmenthessük őket attól, hogy évtizedeket töltsenek börtönben, ha valami félresikerül. . Szóval, küldjétek a neveket, fotókat és linkeket, szedjük szépen össze őket. Magunkért, őértük, és mindannyiunk szabadságáért. . Az egyetlen, közvetlen célom ezzel az egésszel, hogy csökkentsem az esélyét annak, hogy bárki bűncselekményt követ el a tüntetéseken. A nyilvánosságnak ugyanis van egy erős, moderáló szerepe. . FONTOS: csak nyilvános, igazolható információkat szeretnék kérni, linkeket, neten posztolt fotókat, ilyesmiket. Tehát senki ne küldjön az illetőkről születési anyakönyvi kivonatot meg sportorvosi papírokat, mert fekete ruhásoknak is vannak személyiségi jogaik. . Ezt a posztot kiteszem a Facebook oldalam legtetejére, állandóra. Ha új infó jön be, küldjétek kommentben vagy privát üzenetben. . És köszönöm. (A fotók a 444 és a Telex hivatkozott cikkeiből származnak) . UPDATE: Szépen alakul a gyűjtés, pár új név már van is: - Botka Peter, a hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola igazgatójának férje. - Havasi Viktor - Horvath Ferenc - Igler Henrik - Nagy Attila, a hódmezővásárhelyi tankerületi igazgató, Miklós Anikó férje. - Rőth Richárd
NYÍLT LEVEK PODCAST CSATORNA Szerzők: KOMLÓDI ÁBOR, VERES GÁBOR 2026.03.29.
Megindult a lejtőn a gépezet? Úgy tűnik, a tőzsdén már látszanak a repedések: a kormányközeli cégek papírjai bezuhantak, az oligarchák pedig, mintha csak menekülnének a süllyedő hajóról, mentik, ami még menthető.
Ebben a videóban nem grafikonokat akarunk bűvölni, csak őszintén átbeszéljük, mi is történik a háttérben. Ez már tényleg a végjáték kezdete? Miért pont most kezdtek el kipattogni a buborékok? Csak egy sima tőzsdei korrekció, vagy valami sokkal mélyebb politikai átrendeződés jele?
MIKET BESZÉL?! PODCAST Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2026.03.29.
Győrben látványosan megroppant Orbán Viktor. Az ellentüntetők füttyel, kiabálással és „börtön, börtön” skandálással nyomták el a beszédet, miközben fekete ruhás verőlegények próbálták sorfallal távoltartani őket a helyszíntől. A helyzet többször is feszültté vált, dulakodás is kialakult, Orbán pedig teljesen elvesztette a kontrollt, indulatosan ukránozni kezdett a színpadról a vele szemben állóknak. A Fidesz úgy váltott taktikát, hogy egy igazi önmerénylettel tovább rontotta a helyzetet, Győrben vált igazán láthatóvá, hogy kicsúszott a kontroll a kormánypárt kezéből. A mai videóból kiderül miért ez az összeomlás az Orbán-rendszer egyik legbeszédesebb tünete.
Elmentem megnézni az Orbán-bányát. Ez csak látszólag egy hatalmas kőbánya, a valóságban egy aranybánya, két okból.
1. Orbánék 40 százalék haszonnal adják el a követ Mészárosnak az állami építkezésekre. A többi hasonló bánya 4-5 százalék haszonnal dolgozik. Ez azt jelenti, hogy Orbán papa a piaci árnál jóval drágábban dolgozik. Nem azért, mert ő egy nagyon jó üzletember. Hanem azért, mert a fia egy nagyon rossz miniszterelnök.
2. Kevesen tudják, hogy az Orbán-klán a következő években a bánya betemetéséből is hülyére akarja keresni magát. A Fidesz egyetlen az összes hulladék kezelésének bizniszét átadták a MOL-nak. Az egyetlen kivétel az ún. inert törmelék, ami az épületek bontásánál keletkezik. Ez valahogy kimaradt a törvényből. Nagy szerencse, mert ezzel kell feltölteni ezt a hatalmas tájsebet Gánton. Természetesen az építési törmelék lerakásáért is fizetni kell, így az Orbán család megélhetése szándékaik szerint még évtizedekig biztosítva lesz.