Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.10.19.
Magyar Péter: tartom és emelem...
2026. október 19., hétfő
A FIDESZ SOK SZENT TEHENET HAGYOTT HÁTRA
TELEX / 2X26
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.10.19.
Magyar Péter hétfőn bemutatta az első tiszás költségvetés főbb számait. Voltak területek, ahol csak hangsúlyozta, ami lesz, de igyekezett elhallgatni, ami nem lesz. A stúdióban Brückner Gergellyel, a Telex gazdasági újságírójával elemeztük mindazt, ami kiderült a tervezetről.
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.10.19.
Magyar Péter hétfőn bemutatta az első tiszás költségvetés főbb számait. Voltak területek, ahol csak hangsúlyozta, ami lesz, de igyekezett elhallgatni, ami nem lesz. A stúdióban Brückner Gergellyel, a Telex gazdasági újságírójával elemeztük mindazt, ami kiderült a tervezetről.
MÉG A VAGYONADÓVAL EGYÜTT IS A GAZDAGABBAKNAK KEDVEZ A MAGYAR ADÓRENDSZER
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.10.19.
„Várkonyi Andrea segítségét kérem, hogy majd segítsen elmagyarázni két százmilliós zebrabőr csizma vagy egy francia pezsgő és egy dobozos Hell kávé elfogyasztása közben a szerelmetes urának, hogy szigorúbb feltételek mellett fogjuk bevezetni, mint ahogy azt vállaltuk”
– ezt mondta Magyar Péter miniszterelnök Szolnokon szeptember végén, miután bejelentette, hogy a januártól életbe lépő vagyonadónak lesz egy magasabb kulcsa is, ami a 100 milliárd forint feletti vagyonokra fog vonatkozni. Miután pedig a Fidesz a vagyonadó bevezetésére, a kata átalakítására és a profi labdarúgók ekhókedvezményének eltörlésére úgy reagált, hogy Magyarországnak adóemelés helyett adócsökkentésre van szüksége, Magyar Péter a múlt héten azzal vádolta a korábbi kormánypártot, hogy a milliárdos oligarchák érdekeit védi, és megpróbálja megakadályozni a tervezett intézkedéseket.
A kormányzati nyilatkozatokban keveredett, hogy a vagyonadóra az oligarchák miatt vagy az igazságosabb közteherviselés miatt van-e szükség, de összességében többször fordult elő indoklásként az utóbbi szempont. Magyar 2025 augusztusában a tervezett vagyonadó részletei kapcsán például kifejezetten arról beszélt, hogy a nagy vagyonok adóztatása nem büntetés, „hanem egy működő és emberséges országban a társadalmi igazságosság és szolidaritás egyik jele”, és azt is megemlítette, hogy ebből fogják fedezni kétmillió (mediánbér alatt kereső) ember szja-jának csökkentését. Múlt héten arról is beszélt, hogy itthon a tőkejövedelmek adózása kedvező, a vagyon pedig egyre kevesebb kézben koncentrálódik. Felidézte azt a statisztikát, hogy miközben a háztartások pénzügyi vagyona 170 százalékkal nőtt, a 100 leggazdagabb vagyona 325 százalékkal növekedett.
Kármán András pénzügyminiszter a vagyonadóról szóló sajtóeseményen nemrég részletesebben is kifejtette, hogy a kormány szerint azért is van szükség a magyar adórendszer átalakítására, mivel a jelenlegi szabályozás aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelműekre, miközben a tehetősebbek jövedelmükhöz és vagyonukhoz képest kevesebb adót fizetnek. Érvelése szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az alacsony társasági adókulcs és a megtakarítások viszonylag kedvező adóztatása elsősorban a vagyonosabb rétegeknek kedvez. Ezzel szemben a magas fogyasztási adók – különösen az általános forgalmi adó és a jövedéki adó – arányaikban nagyobb terhet jelentenek az alacsonyabb jövedelműek számára.
Kármán ugyan most nem említette, de tavaly a HVG-nek még a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként adott interjújában konkrétabban is kifejtette, hogy az adózók legkevesebbet kereső húsz százaléka összességében hat százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak. „Ezt az aránytalanságot akarjuk az adójóváírással, az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy súlyt képviselő termékek áfájának csökkentésével és a szupergazdagokra kivetett vagyonadóval orvosolni” – mondta a párt terveiről, amelyek egy része már a közeljövőben meg is fog valósulni.
De pontosan honnan jön ez a hat százalékos adat, mit jelent, és mennyit változtat rajta a vagyonadó? És egyáltalán mennyire számít kivételesnek a magyar adórendszer amiatt, hogy jobban adóztatja a rosszabbul keresőket a jobban keresőknél? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre szedtük össze a válaszokat...
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.10.19.
– ezt mondta Magyar Péter miniszterelnök Szolnokon szeptember végén, miután bejelentette, hogy a januártól életbe lépő vagyonadónak lesz egy magasabb kulcsa is, ami a 100 milliárd forint feletti vagyonokra fog vonatkozni. Miután pedig a Fidesz a vagyonadó bevezetésére, a kata átalakítására és a profi labdarúgók ekhókedvezményének eltörlésére úgy reagált, hogy Magyarországnak adóemelés helyett adócsökkentésre van szüksége, Magyar Péter a múlt héten azzal vádolta a korábbi kormánypártot, hogy a milliárdos oligarchák érdekeit védi, és megpróbálja megakadályozni a tervezett intézkedéseket.
A kormányzati nyilatkozatokban keveredett, hogy a vagyonadóra az oligarchák miatt vagy az igazságosabb közteherviselés miatt van-e szükség, de összességében többször fordult elő indoklásként az utóbbi szempont. Magyar 2025 augusztusában a tervezett vagyonadó részletei kapcsán például kifejezetten arról beszélt, hogy a nagy vagyonok adóztatása nem büntetés, „hanem egy működő és emberséges országban a társadalmi igazságosság és szolidaritás egyik jele”, és azt is megemlítette, hogy ebből fogják fedezni kétmillió (mediánbér alatt kereső) ember szja-jának csökkentését. Múlt héten arról is beszélt, hogy itthon a tőkejövedelmek adózása kedvező, a vagyon pedig egyre kevesebb kézben koncentrálódik. Felidézte azt a statisztikát, hogy miközben a háztartások pénzügyi vagyona 170 százalékkal nőtt, a 100 leggazdagabb vagyona 325 százalékkal növekedett.
Kármán András pénzügyminiszter a vagyonadóról szóló sajtóeseményen nemrég részletesebben is kifejtette, hogy a kormány szerint azért is van szükség a magyar adórendszer átalakítására, mivel a jelenlegi szabályozás aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelműekre, miközben a tehetősebbek jövedelmükhöz és vagyonukhoz képest kevesebb adót fizetnek. Érvelése szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az alacsony társasági adókulcs és a megtakarítások viszonylag kedvező adóztatása elsősorban a vagyonosabb rétegeknek kedvez. Ezzel szemben a magas fogyasztási adók – különösen az általános forgalmi adó és a jövedéki adó – arányaikban nagyobb terhet jelentenek az alacsonyabb jövedelműek számára.
Kármán ugyan most nem említette, de tavaly a HVG-nek még a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként adott interjújában konkrétabban is kifejtette, hogy az adózók legkevesebbet kereső húsz százaléka összességében hat százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak. „Ezt az aránytalanságot akarjuk az adójóváírással, az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy súlyt képviselő termékek áfájának csökkentésével és a szupergazdagokra kivetett vagyonadóval orvosolni” – mondta a párt terveiről, amelyek egy része már a közeljövőben meg is fog valósulni.
De pontosan honnan jön ez a hat százalékos adat, mit jelent, és mennyit változtat rajta a vagyonadó? És egyáltalán mennyire számít kivételesnek a magyar adórendszer amiatt, hogy jobban adóztatja a rosszabbul keresőket a jobban keresőknél? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre szedtük össze a válaszokat...
„MEGÖLTÜK EGYMÁST A TÁRGYALÓTEREMBEN AZ IGAZSÁGÉRT” – EGYKORI KOLLÉGÁI FEJES PÉTER LEGFŐBBÜGYÉSZ-JELÖLTRŐL
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.10.19.
Korrekt, alapos, nagy munkabírású, rendkívül felkészült ügyész – így jellemezték a Válasz Online-nak a legfőbb ügyészi cím jelöltjét azok a jogászok, akik karrierjének legfontosabb ügyeiben bíróként vagy ügyvédként találkoztak vele. A köztársasági elnök a 65 éves Fejes Péter nyugalmazott címzetes főügyészt jelölte a legfőbb ügyészi pozícióra, akinek személyéről rövidesen döntés is születhet a Tisza-frakcióban. Baka András második jelöltje pártoktól független, a Polt Péter által 21 éven keresztül irányított ügyészség belső körein kívül álló személy. Fejes ismeretlen a széles közvélemény előtt, pedig már a nyolcvanas évek óta nagy visszhangot kiváltó ügyekben képviselte a vádat. Olykor azóta legendássá vált perekben. Háttér...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.10.19.
MIT KERESETT A FIDESZ HÁTTÉREMBERE MAGYARÉK SZOBÁJÁBAN?
444.HU / HELYZET VAN
Szerzők: Czinkóczi Sándor, Kovács Bendegúz, Bábel Vilmos, Botos Tamás
2026.10.19.
Tavaly februárban az egész ország fantáziáját megmozgatta a radnaimark.hu nevű oldal feltűnése, ami hálószobás képével azt sugallta, hogy ott hamarosan megjelenik egy felvétel Magyar Péter 2024-es görbe estéjéről. A videót a mai napig nem látta senki, de azóta is spekulációk keringenek róla.
Bábel Vilmos a 444-en megírta, hogy kik voltak ott Magyar Péteren kívül a házibuliban, hogyan épített a Fidesz fekete kampányt a történetből, és mit keresett Kubatov Gábor intéző embere a hírhedt szobában. Erről beszélgettünk a Helyzet: van! legújabb adásában.
2026.10.19.
Tavaly februárban az egész ország fantáziáját megmozgatta a radnaimark.hu nevű oldal feltűnése, ami hálószobás képével azt sugallta, hogy ott hamarosan megjelenik egy felvétel Magyar Péter 2024-es görbe estéjéről. A videót a mai napig nem látta senki, de azóta is spekulációk keringenek róla.
Bábel Vilmos a 444-en megírta, hogy kik voltak ott Magyar Péteren kívül a házibuliban, hogyan épített a Fidesz fekete kampányt a történetből, és mit keresett Kubatov Gábor intéző embere a hírhedt szobában. Erről beszélgettünk a Helyzet: van! legújabb adásában.
MAGYAR PÉTER BEJELENTÉSEI: MEGSZŰNIK AZ ÁRRÉSSTOP, DUPLÁZÓDIK A CSALÁDI PÓTLÉK, JÖN AZ ADÓCSÖKKENTÉS
TELEX
„Készítsetek hidegélelmet! Hosszú leszek” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon, mielőtt hétfőn a napirend előtti parlamenti felszólalásában bemutatta a kormány 2027-es évi költségvetését, amit az „igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezett. Magyar nem túlzott: több mint két órán keresztül jelentette be a változásokat, többek között a családi adókedvezmény összegének megduplázását, a nyugdíjminimum megnégyszerezését, az árrésstop kivezetését és azt, hogy az Otthon Startot a Wekerle Plusz hitelprogram váltja fel.
Szerző: KRÁSZ ZSOMBOR
2026.10.19.
2026.10.19.
Jelentősen nő a családi pótlék és a nyugdíjminimum
Magyar a bejelentéseket azzal kezdte, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót. Havi 680 ezer forintos jövedelem alatt is csökkenni fog a személyi jövedelemadó, ami a miniszterelnök szerint havonta átlagosan 20 ezer forintos többletjövedelmet jelenthet majd az érintetteknek.
A miniszterelnök elmondta, 2027 január elsejétől a kormány megduplázza a családi pótlék összegét. Ez minden gyermek után jár, egy gyermek után évi 146 400, kettő után 319 ezer, három után 576 ezer, négy gyerek után pedig évi 768 ezer forint többletet jelent a családoknak. Megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig, de az Orbán-kormány korábbi döntésével ellentétben az szja-mentességet nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Magyar szerint erre már akkor sem volt fedezet, amikor az előző kormány megígérte.
Jövő év elejétől 28 500 forintról 120 ezer forintra, vagyis több mint négyszeresére emelik a nyugdíjminimumot, míg az alacsonyabb nyugdíjakat is sávosan növelik. Az időskorúak járadékát is megduplázzák 2027 januárjától, ami azoknak az időseknek nyújt segítséget, akiknek nincs nyugdíjuk, vagy csak nagyon alacsony összegű ellátást kapnak. Magyar Péter megerősítette, hogy a 13. havi nyugdíjat megtartják, és jövőre kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét. A miniszterelnök a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését is bejelentette, amit 2030-ig fokozatosan több mint 2,2 millió nyugdíjas kaphat meg, és gyógyszerre, élelmiszerre vagy pihenésre költhetnek majd róla. Az első részletet már 2027-ben megkapják azok, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot, erre 90 milliárd forintot szánnak.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat is 10 százalékkal emelik, és a kormány ígérete szerint az ezekben részesülő 65 év felettiek legalább havi 120 ezer forintot kapnak majd. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal nőnek.
Magyar a bejelentéseket azzal kezdte, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót. Havi 680 ezer forintos jövedelem alatt is csökkenni fog a személyi jövedelemadó, ami a miniszterelnök szerint havonta átlagosan 20 ezer forintos többletjövedelmet jelenthet majd az érintetteknek.
A miniszterelnök elmondta, 2027 január elsejétől a kormány megduplázza a családi pótlék összegét. Ez minden gyermek után jár, egy gyermek után évi 146 400, kettő után 319 ezer, három után 576 ezer, négy gyerek után pedig évi 768 ezer forint többletet jelent a családoknak. Megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig, de az Orbán-kormány korábbi döntésével ellentétben az szja-mentességet nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Magyar szerint erre már akkor sem volt fedezet, amikor az előző kormány megígérte.
Jövő év elejétől 28 500 forintról 120 ezer forintra, vagyis több mint négyszeresére emelik a nyugdíjminimumot, míg az alacsonyabb nyugdíjakat is sávosan növelik. Az időskorúak járadékát is megduplázzák 2027 januárjától, ami azoknak az időseknek nyújt segítséget, akiknek nincs nyugdíjuk, vagy csak nagyon alacsony összegű ellátást kapnak. Magyar Péter megerősítette, hogy a 13. havi nyugdíjat megtartják, és jövőre kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét. A miniszterelnök a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését is bejelentette, amit 2030-ig fokozatosan több mint 2,2 millió nyugdíjas kaphat meg, és gyógyszerre, élelmiszerre vagy pihenésre költhetnek majd róla. Az első részletet már 2027-ben megkapják azok, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot, erre 90 milliárd forintot szánnak.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat is 10 százalékkal emelik, és a kormány ígérete szerint az ezekben részesülő 65 év felettiek legalább havi 120 ezer forintot kapnak majd. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal nőnek.
Iskolafejlesztési program indul, 667 milliárddal több megy jövőre a közszolgálati bérekre
A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét pedig 17,8 százalékkal tudják emelni 2027-től. A rendvédelemben dolgozók bére jövőre átlagosan 15 százalékkal, a nevelést és oktatást segítők nettó bére 21,5 százalékkal nő. A múzeumokban, könyvtárakban, a közművelődésben dolgozók nettó fizetését is emelik, ők átlagosan 10,7 százalékkal fognak többet keresni. Folytatódik a közoktatásban dolgozó pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése, ezekre összesen 178 milliárd forintot különítettek el. A bérek emelésére összesen 667 milliárd forintot fog fordítani a kormány 2027-ben.
Jövőre a Hugonnai Vilma-programmal megkezdik a magyar egészségügy újjáépítését, 2027-ben 510 milliárddal fordítanak többet az állami egészségügyre. Jövőre a kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal emelik, 25 milliárddal többet költenek klimatizálásra. Így 2027-ben 4604 milliárd forint jut majd az egészségügyre, ami több mint 12,5 százalékkal nagyobb költségvetési forrást jelent az idei évhez képest.
A miniszterelnök iskolafejlesztési program indulását is bejelentette, aminek célja, hogy a bajba jutott gyerekek időben kapjanak segítséget, és a diákok előtt valóban megnyíljanak a lehetőségek. Az idei 10 milliárd forintos krízisprogramra építve 2027-ben további 20 milliárd forint többletforrást biztosítanak a gyermekvédelem megerősítésére. A fejlesztések között 184 új vagy új feladatot ellátó férőhely kialakítása, 15 speciális gyerekotthon és 80 krízisférőhely szerepel. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére is 115 milliárd forinttal, azaz 27 százalékkal több jut...
A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét pedig 17,8 százalékkal tudják emelni 2027-től. A rendvédelemben dolgozók bére jövőre átlagosan 15 százalékkal, a nevelést és oktatást segítők nettó bére 21,5 százalékkal nő. A múzeumokban, könyvtárakban, a közművelődésben dolgozók nettó fizetését is emelik, ők átlagosan 10,7 százalékkal fognak többet keresni. Folytatódik a közoktatásban dolgozó pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése, ezekre összesen 178 milliárd forintot különítettek el. A bérek emelésére összesen 667 milliárd forintot fog fordítani a kormány 2027-ben.
Jövőre a Hugonnai Vilma-programmal megkezdik a magyar egészségügy újjáépítését, 2027-ben 510 milliárddal fordítanak többet az állami egészségügyre. Jövőre a kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal emelik, 25 milliárddal többet költenek klimatizálásra. Így 2027-ben 4604 milliárd forint jut majd az egészségügyre, ami több mint 12,5 százalékkal nagyobb költségvetési forrást jelent az idei évhez képest.
A miniszterelnök iskolafejlesztési program indulását is bejelentette, aminek célja, hogy a bajba jutott gyerekek időben kapjanak segítséget, és a diákok előtt valóban megnyíljanak a lehetőségek. Az idei 10 milliárd forintos krízisprogramra építve 2027-ben további 20 milliárd forint többletforrást biztosítanak a gyermekvédelem megerősítésére. A fejlesztések között 184 új vagy új feladatot ellátó férőhely kialakítása, 15 speciális gyerekotthon és 80 krízisférőhely szerepel. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére is 115 milliárd forinttal, azaz 27 százalékkal több jut...
„AZ A BAJ VELETEK, HOGY LÉTEZTEK” – FODOR TAMÁS A HATALOM ÉS A FÜGGETLEN SZÍNHÁZAK VISZONYÁRÓL
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.19.
Fodor Tamás színész-rendező a Vándorévekben személyes emlékein keresztül idézi fel az 1956-os forradalmat, a Kádár-korszak kulturális elnyomását és a független színházak történetét. Az Orfeó és a Stúdió K múltjáról, a rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalásáról, valamint a művészi szabadság és a politikai hatalom viszonyáról is beszél. Megosztja gondolatait az Orbán-rendszer kultúrpolitikájáról, a független társulatok finanszírozási nehézségeiről és arról, miért nélkülözhetetlen a kritikus, önálló gondolkodás. A beszélgetés a kulturális szabadság, a társadalmi felelősség és a színház közéleti szerepének kérdéseit járja körül.
A műsort Szénási Sándor vezette, a szerkesztő Selmeci János volt, a videót Loboda István készítette.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.19.
Fodor Tamás színész-rendező a Vándorévekben személyes emlékein keresztül idézi fel az 1956-os forradalmat, a Kádár-korszak kulturális elnyomását és a független színházak történetét. Az Orfeó és a Stúdió K múltjáról, a rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalásáról, valamint a művészi szabadság és a politikai hatalom viszonyáról is beszél. Megosztja gondolatait az Orbán-rendszer kultúrpolitikájáról, a független társulatok finanszírozási nehézségeiről és arról, miért nélkülözhetetlen a kritikus, önálló gondolkodás. A beszélgetés a kulturális szabadság, a társadalmi felelősség és a színház közéleti szerepének kérdéseit járja körül.
A műsort Szénási Sándor vezette, a szerkesztő Selmeci János volt, a videót Loboda István készítette.
2026. OKTÓBER 19. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.19.
Az Országgyűlés mai ülésének élő közvetítése.
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.19.
Az Országgyűlés mai ülésének élő közvetítése.
GÁBOR GYÖRGY: AKI MÁSOKAT TÁJÉKOZÓDÁSRA ÉS A DOLGOK HELYES ÉRTELMEZÉSÉRE SZÓLÍT FEL, AZ LEGALÁBB A SAJÁT ÁLLÍTÁSAIT ELLENŐRIZZE
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.19.
Nem tudom, Jámbor András és Horn Gábor milyen nyelveken olvas, és miféle forrásokból szerzi az ismereteit, de aki másokat tájékozódásra és a dolgok helyes értelmezésére szólít fel, miként tette ezt Jámbor András, legalább a saját állításait ellenőrizze. Jámbor néhány bekezdésben megfejti több ország társadalmi válságát, az utcai erőszak okait és a nyugati világ elmúlt negyven évét. Horn pedig a budapesti tévészékház 2006-os ostromával kívánja eligazítani a franciaországi és belgiumi zavargások értelmezőit. Ekkora vállalkozáshoz a politikai meggyőződés és néhány felidézett utcakép együtt is kevés.
Kezdjük Horn érvelésével, mert azon gyorsabban túl lehet jutni. Magyarországon húsz éve bevándorlók nélkül is megtámadták a tévészékházat, tehát a mostani nyugat-európai erőszak magyarázatában sem kellene ekkora szerepet tulajdonítani a migrációnak. Ez az érvelés legfeljebb azt bizonyítja, hogy utcai erőszakhoz nincs feltétlenül szükség bevándorlókra. Ezt eddig is lehetett tudni. Arról azonban semmit sem mond, milyen szerepet játszanak a migrációval összefüggő feszültségek egy másik ország más összetételű csoportjainak erőszakában.
Attól, hogy Budapesten mások, más előzmények után, más politikai körülmények között megtámadtak egy középületet, még egyetlen párizsi elkövetőről sem tudtunk meg semmit. A szerbiai diákmozgalom és a tiranai tiltakozások odavetése ugyanezt a hibát ismétli: különböző eseményeket sorol egymás mellé, majd a felsorolást magyarázatként kínálja fel. Közös bennük, hogy emberek vannak az utcán. Egy társadalmi elemzés ennél valamivel több különbség érzékelését igényelné.
Horn ráadásul maga is elismeri a nehezen vagy egyáltalán nem integrálódó bevándorlók jelentette problémát. Ezt azonban rögtön követi a megnyugtató mondat: „nem minden erről szól”. Rendben. Akkor mondja el, mi szól erről, mi másról, és milyen bizonyítékok alapján különíti el a kettőt. A „nem minden” kényelmes fordulat: úgy tesz, mintha árnyalná a képet, miközben a konkrét kérdést érintetlenül hagyja. Horn a dolgokat a helyükön kívánja kezelni, csak azt nem árulja el, hogyan állapította meg a helyüket.
Jámbor részletesebb magyarázatot ad, de a részletesség sajnos nem pótolja a bizonyítást. Szövegének alapvető csúsztatása, hogy a tüntetők megélhetési gondjaival a gyújtogatást és a fosztogatást is megmagyarázottnak tekinti. Abból azonban, hogy emberek jobb fizetést, több tanárt vagy megfizethető lakást követelnek, még nem derül ki, kik és miért gyújtanak fel középületeket vagy fosztanak ki üzleteket. Ehhez az elkövetők kilétét, céljait és szerveződését kellene megvizsgálni. Jámbor ezt a munkát megspórolja: a békés tüntetők sérelmeivel magyarázza a rombolók cselekedeteit, anélkül, hogy a kettő közötti kapcsolatot bizonyítaná. Megtudtuk, hogy az embereknek nehéz a megélhetésük. Egyetlen gyújtogató indítékát sem sikerült vele megállapítani...
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.19.
Kezdjük Horn érvelésével, mert azon gyorsabban túl lehet jutni. Magyarországon húsz éve bevándorlók nélkül is megtámadták a tévészékházat, tehát a mostani nyugat-európai erőszak magyarázatában sem kellene ekkora szerepet tulajdonítani a migrációnak. Ez az érvelés legfeljebb azt bizonyítja, hogy utcai erőszakhoz nincs feltétlenül szükség bevándorlókra. Ezt eddig is lehetett tudni. Arról azonban semmit sem mond, milyen szerepet játszanak a migrációval összefüggő feszültségek egy másik ország más összetételű csoportjainak erőszakában.
Attól, hogy Budapesten mások, más előzmények után, más politikai körülmények között megtámadtak egy középületet, még egyetlen párizsi elkövetőről sem tudtunk meg semmit. A szerbiai diákmozgalom és a tiranai tiltakozások odavetése ugyanezt a hibát ismétli: különböző eseményeket sorol egymás mellé, majd a felsorolást magyarázatként kínálja fel. Közös bennük, hogy emberek vannak az utcán. Egy társadalmi elemzés ennél valamivel több különbség érzékelését igényelné.
Horn ráadásul maga is elismeri a nehezen vagy egyáltalán nem integrálódó bevándorlók jelentette problémát. Ezt azonban rögtön követi a megnyugtató mondat: „nem minden erről szól”. Rendben. Akkor mondja el, mi szól erről, mi másról, és milyen bizonyítékok alapján különíti el a kettőt. A „nem minden” kényelmes fordulat: úgy tesz, mintha árnyalná a képet, miközben a konkrét kérdést érintetlenül hagyja. Horn a dolgokat a helyükön kívánja kezelni, csak azt nem árulja el, hogyan állapította meg a helyüket.
Jámbor részletesebb magyarázatot ad, de a részletesség sajnos nem pótolja a bizonyítást. Szövegének alapvető csúsztatása, hogy a tüntetők megélhetési gondjaival a gyújtogatást és a fosztogatást is megmagyarázottnak tekinti. Abból azonban, hogy emberek jobb fizetést, több tanárt vagy megfizethető lakást követelnek, még nem derül ki, kik és miért gyújtanak fel középületeket vagy fosztanak ki üzleteket. Ehhez az elkövetők kilétét, céljait és szerveződését kellene megvizsgálni. Jámbor ezt a munkát megspórolja: a békés tüntetők sérelmeivel magyarázza a rombolók cselekedeteit, anélkül, hogy a kettő közötti kapcsolatot bizonyítaná. Megtudtuk, hogy az embereknek nehéz a megélhetésük. Egyetlen gyújtogató indítékát sem sikerült vele megállapítani...
„AZ EGÉSZ NER-BEN JELLEMZŐ VOLT, HOGY LESZÓLNAK VALAKI MIATT” – DARÁZS LÉNÁRD, AZ ELTE REKTORA
KONTROLL
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.18.
Történelmi felelőssége van a Tisza-kormánynak abban is, hogy kijavítsa azt a strukturális torzulást, amit az elmúlt 16 évben a NER okozott a magyar felsőoktatásban - nyilatkozta Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Kontroll főmunkatársának. Miközben ugyanis az ország első számú egyetemére jár az összes magyar hallgató több mint 10 százaléka, a felsőoktatásra szánt állami forrásokból az ELTE évente csak 4 százalékot kapott eddig, és az itt dolgozó oktatók bére 30 százalékkal alacsonyabb, mint a Fidesz-kormányok idejében magánalapítványokba kiszervezett egyetemeken foglalkoztatottaké. Darázs Lénárd beszél arról is, hogyan lehetne normalizálni a tudományegyetemek és a kutatói hálózatok viszonyát, és elmondja véleményét arról is, hogy szükség van-e ennyi felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Az interjúban az ELTE rektora elmeséli Gulyás Balázsnak azt is, hogyan próbálta rávenni őt Hankó Balázs volt kulturális miniszter és mások is a kormányból arra, hogy távolítsa el az ELTE oktatói és professzorai közül azokat, akik az elmúlt években rendszeresen kritizálták a NER működését.
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.18.
Történelmi felelőssége van a Tisza-kormánynak abban is, hogy kijavítsa azt a strukturális torzulást, amit az elmúlt 16 évben a NER okozott a magyar felsőoktatásban - nyilatkozta Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Kontroll főmunkatársának. Miközben ugyanis az ország első számú egyetemére jár az összes magyar hallgató több mint 10 százaléka, a felsőoktatásra szánt állami forrásokból az ELTE évente csak 4 százalékot kapott eddig, és az itt dolgozó oktatók bére 30 százalékkal alacsonyabb, mint a Fidesz-kormányok idejében magánalapítványokba kiszervezett egyetemeken foglalkoztatottaké. Darázs Lénárd beszél arról is, hogyan lehetne normalizálni a tudományegyetemek és a kutatói hálózatok viszonyát, és elmondja véleményét arról is, hogy szükség van-e ennyi felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Az interjúban az ELTE rektora elmeséli Gulyás Balázsnak azt is, hogyan próbálta rávenni őt Hankó Balázs volt kulturális miniszter és mások is a kormányból arra, hogy távolítsa el az ELTE oktatói és professzorai közül azokat, akik az elmúlt években rendszeresen kritizálták a NER működését.
BOD PÉTER ÁKOS: CSAK AZ EURÓ MENTHETI MEG A FORINTOT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2026.10.17.
Hatalmas a hiány: Tényleg csak az euró mentheti meg a forintot? Az euró miatt éppen Magyarország jövőjét áldozhatjuk fel? Rezsicsökkentés vagy költségvetési összeomlás? Valóban elkerülhetetlen a megszorítás? Mekkora a gazdasági valóság súlya? Őszintébben is lehetne politizálni? Melyik kezünkbe harapjunk, a 3%-os hiánycél elérhető vagy gazdasági összeomlás jöhet vagy van más megoldás is? Szükséges a vagyonadó? Ki jár jó az új KATA-val? Van joga a Fidesznek a Tisza gazdaságpolitikáját kritizálnia? Egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben? Ki szeretne újabb megszorításokat? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. Költségvetési kihívások
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2026.10.17.
Hatalmas a hiány: Tényleg csak az euró mentheti meg a forintot? Az euró miatt éppen Magyarország jövőjét áldozhatjuk fel? Rezsicsökkentés vagy költségvetési összeomlás? Valóban elkerülhetetlen a megszorítás? Mekkora a gazdasági valóság súlya? Őszintébben is lehetne politizálni? Melyik kezünkbe harapjunk, a 3%-os hiánycél elérhető vagy gazdasági összeomlás jöhet vagy van más megoldás is? Szükséges a vagyonadó? Ki jár jó az új KATA-val? Van joga a Fidesznek a Tisza gazdaságpolitikáját kritizálnia? Egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben? Ki szeretne újabb megszorításokat? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. Költségvetési kihívások
06:00 – Árkorlátozások, rezsicsökkentés és közművek helyzete
12:00 – Gazdasági növekedés és a hiány finanszírozása
18:00 – A forint árfolyama és a piaci bizalom visszatérése
24:00 – KATA-módosítások és adózási kérdések
30:00 – Az euróbevezetés feltételei és a 3%-os hiánycél
36:00 – Az IMF javaslatai és az adórendszer reformja
42:00 – A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és zárszó
„EZ EGY VÉRTELEN FORRADALOM” – BAKA ANDRÁS ELSŐ ÁLLAMFŐI INTERJÚJA
VÁLASZ INLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.19.
Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom – mondja Baka András. A köztársasági elnök szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható. Az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megnyilvánulásnak tekintve azokat, s egyébként sem látja úgy, hogy most önkényuralom épülne Magyarországon. Az előző rendszer viszont sem jogállami, sem demokratikus nem lesz attól a ténytől, hogy tavasszal átadták a hatalmat. Noha minden körülménnyel tisztában volt, miben hibázott mégis a legfőbbügyész-jelölés első körében? Hogyan tervez részt venni az alkotmányozásban? Miért nem döntene másként ma sem az 1956-os perben, amelyet még Strasbourgban tárgyalt, s amely miatt idén is elővették? Mit jelent neki 1956? Itt az első köztársasági elnöki interjú Baka Andrással...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.19.
2026. október 18., vasárnap
A NER-VAGYONOK KIMENEKÍTÉSÉT SEGÍTŐ ÜGYVÉDEK IS BÖRTÖNBE KERÜLHETNEK?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.18.
Magyar György ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról beszél, milyen felelősség terhelheti a NER vagyonkimentési ügyeiben közreműködő jogászokat. Hol húzódik a határ a jogszerű ügyvédi munka és a bűnsegédlet között? Mi történik, ha közpénzek magánvagyonná alakításához készülnek szerződések? A beszélgetésben szóba kerül az MNB-alapítványok 300 milliárdos ügye, az ügyvédi titoktartás, a kamara felelőssége és a lehetséges büntetőjogi következmények is. Magyar György szerint az ügyvédek sem állhatnak a törvények felett, de minden érintett felelősségét egyedileg kell bizonyítani.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.18.
Magyar György ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról beszél, milyen felelősség terhelheti a NER vagyonkimentési ügyeiben közreműködő jogászokat. Hol húzódik a határ a jogszerű ügyvédi munka és a bűnsegédlet között? Mi történik, ha közpénzek magánvagyonná alakításához készülnek szerződések? A beszélgetésben szóba kerül az MNB-alapítványok 300 milliárdos ügye, az ügyvédi titoktartás, a kamara felelőssége és a lehetséges büntetőjogi következmények is. Magyar György szerint az ügyvédek sem állhatnak a törvények felett, de minden érintett felelősségét egyedileg kell bizonyítani.
SZIRTES TAMÁS: „A MADÁCH SZÍNHÁZ AZ ÉLETMŰVEM, DE NEM A TULAJDONOM” // SORSOK MÖGÖTT
KONTROLL / SORSOK MÖGÖTT
Műsorvezető: GERGELY ÉVA
2026.10.14.
A Sorsok Mögött vendége Szirtes Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Madách Színház igazgatója, akivel a gyerekkori élményeitől kezdve a Macskák legendás 1983-as bemutatóján át Az Operaház Fantomja és a Mamma Mia sikerét is magába foglaló pályafutásáról beszélgettünk. És persze szóba kerül az Evita is: a hatalom, a női sors és a karizma kérdése – valamint az, hogy miért gondolja úgy, hogy egy zenés darab legfontosabb üzenete maga a zene.
Az interjúban szóba kerül még a nemzetközi jogtulajdonosok bizalma, a magyar musicalek helyzete, a színházi verseny, az állami támogatási rendszer, valamint az a bizonyos 123 millió forintos jogdíja is, ami annak idején felháborodást keltett.
Szirtes Tamás beszél arról is, hogy vajon ki viszi tovább azt, amit ő évtizedek alatt felépített és miért tartja fontosnak, hogy legyen utánpótlás a Madách Színházban. Ennek során elmondja azt is, hogyan képzeli el az átmenetet, és mit jelent számára a „megőrizve meghaladni” gondolata.
Műsorvezető: GERGELY ÉVA
2026.10.14.
A Sorsok Mögött vendége Szirtes Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Madách Színház igazgatója, akivel a gyerekkori élményeitől kezdve a Macskák legendás 1983-as bemutatóján át Az Operaház Fantomja és a Mamma Mia sikerét is magába foglaló pályafutásáról beszélgettünk. És persze szóba kerül az Evita is: a hatalom, a női sors és a karizma kérdése – valamint az, hogy miért gondolja úgy, hogy egy zenés darab legfontosabb üzenete maga a zene.
Az interjúban szóba kerül még a nemzetközi jogtulajdonosok bizalma, a magyar musicalek helyzete, a színházi verseny, az állami támogatási rendszer, valamint az a bizonyos 123 millió forintos jogdíja is, ami annak idején felháborodást keltett.
Szirtes Tamás beszél arról is, hogy vajon ki viszi tovább azt, amit ő évtizedek alatt felépített és miért tartja fontosnak, hogy legyen utánpótlás a Madách Színházban. Ennek során elmondja azt is, hogyan képzeli el az átmenetet, és mit jelent számára a „megőrizve meghaladni” gondolata.
ORBÁN ÉRZI, HOGY KÖZEL VAN HOZZÁ AZ ARANYKONVOJ-ÜGY – HANGOSÍTUNK
HANGOSÍTUNK / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.10.17.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Koncz Tamással beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.10.17.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Koncz Tamással beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
02:09 – Mi a probléma a gyermekvédelemben a kifogástalan életvitel vizsgálattal, ami még mindig tart?
05:57 – Orbán Viktort meg kellene hallgatni a vizsgálóbizottságban a gyermekvédelem helyzete miatt?
07:22 – Félhet a volt miniszterelnök az aranykonvoj-ügy miatt?
11:24 – Érdemi növekedési potenciál van most a Mi Hazánkban?
16:09 – Lehet bátorsága a Tiszának hozzányúlni a rezsicsökkentéshez?
19:34 – Mennyire prioritás a rendvédelem és biztonság kérdése a költségvetésnél?
24:45 – Miért érdemes megvásárolni még a legfrissebb Magyar Hangot?
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt:
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt:
👉 https://bit.ly/4dHSZQf
György Zsombor szocioregénye, a Társbérlet, már megvásárolható:
György Zsombor szocioregénye, a Társbérlet, már megvásárolható:
👉 https://hang.hu/tarsberlet
Megjelent a Vidéki Prókátor könyve
Megjelent a Vidéki Prókátor könyve
ROMSICS: AZ ÜGYNÖKAKTÁK NEM HOZNAK MEGTISZTULÁST | MÁSNAP LAKNERREL #3
PARTIZÁN / MÁSNAP LAKNERREL
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.10.17.
Mi köze volt '56 megítélésének a hűtőszekrényhez és a nyugdíjhoz? Mi képviselte '56 sokszínűségén belül az egységet? Megfér-e több valóság a közös emlékezetben?
A Másnap harmadik adásában Lakner Zoltán vendége Romsics Ignác történész, akivel az ügynökaktákról és a hallgatás végéről, a Kádár- és Horthy-korszakok közéletének egy közös tulajdonságáról, valamint arról beszélget, hogy lehet-e a történelem választóvonal helyett kapocs a magyar társadalom számára.
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.10.17.
Mi köze volt '56 megítélésének a hűtőszekrényhez és a nyugdíjhoz? Mi képviselte '56 sokszínűségén belül az egységet? Megfér-e több valóság a közös emlékezetben?
A Másnap harmadik adásában Lakner Zoltán vendége Romsics Ignác történész, akivel az ügynökaktákról és a hallgatás végéről, a Kádár- és Horthy-korszakok közéletének egy közös tulajdonságáról, valamint arról beszélget, hogy lehet-e a történelem választóvonal helyett kapocs a magyar társadalom számára.
UNGVÁRY KRISZTIÁN ELŐADÁSA - AZ ÜGYNÖKAKTÁK NYILVÁNOSSÁGA
0412 TISZASZIGET
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.10.17.
Ungváry Krisztián történészként régóta kutatja a kommunista állambiztonság működését, az ügynökhálózat kérdését és a múltfeltárás dilemmáit. Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló vita nem csupán történelmi ügy: a társadalmi bizalomról, az igazsághoz való jogról és a közös emlékezetünkről is szól. Az előadás témája különösen aktuális az '56-os forradalmunk és szabadságharcunk 70 éves évfordulójához közeledve!
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.10.17.
Ungváry Krisztián történészként régóta kutatja a kommunista állambiztonság működését, az ügynökhálózat kérdését és a múltfeltárás dilemmáit. Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló vita nem csupán történelmi ügy: a társadalmi bizalomról, az igazsághoz való jogról és a közös emlékezetünkről is szól. Az előadás témája különösen aktuális az '56-os forradalmunk és szabadságharcunk 70 éves évfordulójához közeledve!
„A FIDESZ-SZAVAZÓKTÓL IS ELVETTÉK EZT A 16 ÉVET” | DÖMSÖDI GÁBOR
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.10.18.
Dömsödi Gábor ismét polgármester lett, de közben azt mondja: a politika, a kampány és a média világa alapvetően megváltozott. A beszélgetésben mesél arról, hogyan segítette választási kampányát a Facebook, milyen állapotban vette át Pásztót, és miért gondolja úgy, hogy polgármesterként már nem beszélhet ugyanazzal a szabadsággal és élességgel a közéletről, mint korábban.
Szóba kerül a Fidesz elmúlt 16 éve, az újságírói függetlenség, a televízió és a rádió jövője, valamint a YouTube és a podcastok térnyerése is.
Dömsödi életének személyesebb oldaláról is beszél: arról a húsz hónapról, amikor munkanélküli volt, a pénzhez és a saját múltjához való viszonyáról, valamint arról, hogyan próbált polgármesterként közösséget építeni egy kis faluban – akár egy kocsma és egy bolt megmentésével is.
Lásd még:
- ÉS DÖMSÖDI
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.10.18.
Dömsödi Gábor ismét polgármester lett, de közben azt mondja: a politika, a kampány és a média világa alapvetően megváltozott. A beszélgetésben mesél arról, hogyan segítette választási kampányát a Facebook, milyen állapotban vette át Pásztót, és miért gondolja úgy, hogy polgármesterként már nem beszélhet ugyanazzal a szabadsággal és élességgel a közéletről, mint korábban.
Szóba kerül a Fidesz elmúlt 16 éve, az újságírói függetlenség, a televízió és a rádió jövője, valamint a YouTube és a podcastok térnyerése is.
Dömsödi életének személyesebb oldaláról is beszél: arról a húsz hónapról, amikor munkanélküli volt, a pénzhez és a saját múltjához való viszonyáról, valamint arról, hogyan próbált polgármesterként közösséget építeni egy kis faluban – akár egy kocsma és egy bolt megmentésével is.
Lásd még:
- ÉS DÖMSÖDI
ORBÁN NEM BÍRJA A HATALOMVESZTÉST, EGYRE VADABB DOLGOKAT MOND – ODZE GYÖRGY
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.17.
Odze György szerint Orbán Viktor nehezen viseli a hatalomvesztést, és egyre vadabb kijelentéseket tesz Magyarországról és az Európai Unióról. A beszélgetésben keményen értékeli az Orbán-rendszer örökségét, és elmondja, miért érdeke Brüsszelnek Magyar Péter kormányának megerősödése.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.17.
Odze György szerint Orbán Viktor nehezen viseli a hatalomvesztést, és egyre vadabb kijelentéseket tesz Magyarországról és az Európai Unióról. A beszélgetésben keményen értékeli az Orbán-rendszer örökségét, és elmondja, miért érdeke Brüsszelnek Magyar Péter kormányának megerősödése.
L. RITÓK NÓRA: EGY LÁTVÁNY, EGY ÉRZÉS…
A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.16.
Kétszer voltam eddig a Szociális és Családvédelmi Minisztérium épületében. Ez az épület a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda céljait szolgálta. Persze olvastam korábban én is, hogy 27 milliárd forintot költöttek el erre az épületre, és azt is, micsoda luxussal rendezték be, sőt, láttam a videót is, amiben bemutatták belülről ezt az épületet is.
De más volt személyesen megtapasztalni.
Az első látogatásom idején is felajánlották, hogy a program végén megmutatják a szivarszobát, meg az ebédlőt, a tetőteraszt… de akkor azt mondtam, nem akarom megnézni. Nekem az aula is sok volt, és olyan érzésem volt, mint mikor a szegénységről rendeztek konferenciát, és senkit sem izgatott az ehhez rendelt fényűző fogadás és a téma között feszülő ellentmondás.
Az egyik első fővárosi kiállításaink egyikén, aminek a “Mi meséink” volt a címe, és különleges módon készülő akrilképek voltak, mert a nehéz sorsú gyerekek otthonában készültek el…nem az iskolában, hanem ott, a “terepen”. A folyamatot fotóztuk is, és a kész kiállítási anyagban a gyerekek festményei mellett ezeket a fotókat is kiállítottuk. A tárlatnak nagy sikere volt, még Strasbourgban is bemutattuk… aztán egy konferenciára a kiállítási kurátor beszervezte újra a fővárosban. A konferencia a gyerekszegénységhez kapcsolódott.
Minket akkor már nem hívtak ilyen előadásokra, máig sem értem, a kiállítást hogy tudta a kurátor ide belobbizni, de tény, hogy sikerre vitte. Mondjuk, nem is volt igazán fontos a szervezőknek, mert az ebédet, a svédasztallal pont a képek és fotók elé helyezték. Szóval, ez tényleg csak díszlet volt, dekoráció, lehetett volna ott bármi. Én nem voltam ott, de volt ismerős, aki felhívott, elmesélte…és el tudtam képzelni a kettő kontrasztját. A gőzölgő szarvaspörkölt mögött a lakhatási szegénységben élőket mutató fotókat.
Arra is emlékszem, hogy egyszer ennek az ellentmondását nem bírtam nem megemlíteni, ez is valami pályázati rendezvény volt, kisebb persze, de mégis…A szervezők azzal magyarázták, hogy a fogadás kötelező eleme a pályázatnak, aztán, hogy csökkentsék a negatív érzést, megkérdezték, a maradékot elvisszük-e a szegény gyerekeknek. Ezzel sikerült tovább növelni a helyzet abszurditását.
Ezek az emlékek tolultak fel bennem, és nem bírtam bejárni a minisztériumi épületet. Aztán, a második alkalommal megint felkínálták a lehetőséget, és akkor már kicsit alakult bennem az ellenállás, és elfogadtam.
Megnéztük az elhíresült szivarszobát, a hatalmas ebédlőt, a csigalépcsőn felmentünk a tetőre is, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a fővárosra, a Dunára, a Parlamentre. Minden a legnagyobb luxussal van berendezve, végigsimítottam a 38 milliós bárpult oldalát, és meghallgattam a kísérőinket, akik négymillió forintos íróasztalokról, és egymillió forintos irodaszékekről meséltek.
Nyilván sokkolt az egész. Az aula értelmezhetetlen növényoszlopait már korábban megnéztem, most megtudtam, hogy egy speciális öntözőrendszer biztosítja a vízszükségletet, és a növények időnként karbantartását, metszését alpintechnikával oldják meg a szakemberek.
A kolléganőm jegyezte meg a tetőteraszon, hogy aki ide feljön, és lenéz, aki ezt így kitalálta, megtervezette, kitalálta, engedélyezte és élvezte, az könnyen elhihette magáról, hogy mindenek felett áll, és mindent megengedhet magának. Elhihette, hogy hozzá képest mindenki alsóbbrendű.
Tudom persze, hogy egy Kabinetiroda, egy minisztériumi épület nem lehet “átlagos” iroda. Bár tőlem lehetne az is, de értem az üzenetet, a hatalom, a rang kiemelkedőt kíván. Kiemelkedő, tekintélyt parancsoló azonban lehet értelmetlen luxus nélkül is.
Biztosan van, akit nem ráz meg ez a látvány annyira, mint engem. Lehet, ha nem a társadalmi leszakadásban, a generációs szegénységben élőkkel dolgoznék, nekem is könnyebb lenne. De egyszerűen émelyegtem ettől az egésztől.
Egy íróasztalból is biztosan van olyan, ami nagyon szép, nagyon praktikus, de nem több százezernél. A célnak pedig tökéletesen megfelel. Nem is értem, mi lehet egy ilyen bútorban négymillió. És nem bírok nem számolni, hogy csak egyetlen íróasztal árából hány családnak lehetne beköttetni a vizet a házába… hogy egyetlen irodai székből hány életveszélyes kéményt tudnánk átrakatni. Vajon hány ilyen íróasztal, szék lehet itt?
Próbálok persze nem gondolni erre, értelmetlen bármilyen számolgatás. De az, hogy ebben az országban, ahol kétmillió embert érint valamilyen szinten a lakhatási szegénység, és közben egy kivagyi, urizáló vezetés magának ilyen “munkakörülményeket” teremtett, ezt nem bírom megemészteni. Hogy ilyen körülményeket teremtettek maguknak, azokból az adófizetői forintokból, amit a hivataluknak az ország boldogulására, az elfogadható intézményrendszeri működésre, oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra stb. kellett volna fordítani. Az emberekre, akik megválasztották őket, akik bíztak abban, hogy számukra is élhető országot teremtenek.
Nem tudtam nem emlékezni Bukarestre…a parlamentre. Ahol voltam egyszer egy konferencián, és a program után körbevezettek minket az épületben. A Ceaușescu idejéből származó szobákon, melyek szintén óriási luxussal voltak berendezve, ott leginkább a márványszobor-másolatok, és a mindent befutó aranyozás hordozta a magát mindenek felé helyező vezető életérzését.
Az már, ilyen történelmi távlatból inkább nevetségesnek tűnt. A miénken azonban nem tudok nevetni. Csak azt érzem, hogy nem értem. Nem értem, hogy vesztik el az emberek a kontrollt. Hogy válik a kezükben minden a saját érdek szerint működővé.
Egy saját magába torzult világ eredménye ez az épület. És a többi is. Nem dicsőség, nem építészeti-belsőépítészeti remek, hanem egy torz világ lenyomata. Ami használt minket is, mindannyiunkat, akik becsületesen adóztunk, mert azt hittük, nem fognak visszaélni vele.
Hogy ezzel így mit lehet tenni, nem tudom. Ez a rengeteg pénz már ezekben az épületekben van, és ezek ilyenek is maradnak. Talán turisták nézik majd egy idő múlva ezt is, és fejcsóválva mondják, hogy micsoda érthetetlen luxust teremtettek azok, akiknek a hatalom csúcsán nem az ország, nem az emberek, hanem saját maguk voltak egyedül fontosak.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.16.
De más volt személyesen megtapasztalni.
Az első látogatásom idején is felajánlották, hogy a program végén megmutatják a szivarszobát, meg az ebédlőt, a tetőteraszt… de akkor azt mondtam, nem akarom megnézni. Nekem az aula is sok volt, és olyan érzésem volt, mint mikor a szegénységről rendeztek konferenciát, és senkit sem izgatott az ehhez rendelt fényűző fogadás és a téma között feszülő ellentmondás.
Az egyik első fővárosi kiállításaink egyikén, aminek a “Mi meséink” volt a címe, és különleges módon készülő akrilképek voltak, mert a nehéz sorsú gyerekek otthonában készültek el…nem az iskolában, hanem ott, a “terepen”. A folyamatot fotóztuk is, és a kész kiállítási anyagban a gyerekek festményei mellett ezeket a fotókat is kiállítottuk. A tárlatnak nagy sikere volt, még Strasbourgban is bemutattuk… aztán egy konferenciára a kiállítási kurátor beszervezte újra a fővárosban. A konferencia a gyerekszegénységhez kapcsolódott.
Minket akkor már nem hívtak ilyen előadásokra, máig sem értem, a kiállítást hogy tudta a kurátor ide belobbizni, de tény, hogy sikerre vitte. Mondjuk, nem is volt igazán fontos a szervezőknek, mert az ebédet, a svédasztallal pont a képek és fotók elé helyezték. Szóval, ez tényleg csak díszlet volt, dekoráció, lehetett volna ott bármi. Én nem voltam ott, de volt ismerős, aki felhívott, elmesélte…és el tudtam képzelni a kettő kontrasztját. A gőzölgő szarvaspörkölt mögött a lakhatási szegénységben élőket mutató fotókat.
Arra is emlékszem, hogy egyszer ennek az ellentmondását nem bírtam nem megemlíteni, ez is valami pályázati rendezvény volt, kisebb persze, de mégis…A szervezők azzal magyarázták, hogy a fogadás kötelező eleme a pályázatnak, aztán, hogy csökkentsék a negatív érzést, megkérdezték, a maradékot elvisszük-e a szegény gyerekeknek. Ezzel sikerült tovább növelni a helyzet abszurditását.
Ezek az emlékek tolultak fel bennem, és nem bírtam bejárni a minisztériumi épületet. Aztán, a második alkalommal megint felkínálták a lehetőséget, és akkor már kicsit alakult bennem az ellenállás, és elfogadtam.
Megnéztük az elhíresült szivarszobát, a hatalmas ebédlőt, a csigalépcsőn felmentünk a tetőre is, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a fővárosra, a Dunára, a Parlamentre. Minden a legnagyobb luxussal van berendezve, végigsimítottam a 38 milliós bárpult oldalát, és meghallgattam a kísérőinket, akik négymillió forintos íróasztalokról, és egymillió forintos irodaszékekről meséltek.
Nyilván sokkolt az egész. Az aula értelmezhetetlen növényoszlopait már korábban megnéztem, most megtudtam, hogy egy speciális öntözőrendszer biztosítja a vízszükségletet, és a növények időnként karbantartását, metszését alpintechnikával oldják meg a szakemberek.
A kolléganőm jegyezte meg a tetőteraszon, hogy aki ide feljön, és lenéz, aki ezt így kitalálta, megtervezette, kitalálta, engedélyezte és élvezte, az könnyen elhihette magáról, hogy mindenek felett áll, és mindent megengedhet magának. Elhihette, hogy hozzá képest mindenki alsóbbrendű.
Tudom persze, hogy egy Kabinetiroda, egy minisztériumi épület nem lehet “átlagos” iroda. Bár tőlem lehetne az is, de értem az üzenetet, a hatalom, a rang kiemelkedőt kíván. Kiemelkedő, tekintélyt parancsoló azonban lehet értelmetlen luxus nélkül is.
Biztosan van, akit nem ráz meg ez a látvány annyira, mint engem. Lehet, ha nem a társadalmi leszakadásban, a generációs szegénységben élőkkel dolgoznék, nekem is könnyebb lenne. De egyszerűen émelyegtem ettől az egésztől.
Egy íróasztalból is biztosan van olyan, ami nagyon szép, nagyon praktikus, de nem több százezernél. A célnak pedig tökéletesen megfelel. Nem is értem, mi lehet egy ilyen bútorban négymillió. És nem bírok nem számolni, hogy csak egyetlen íróasztal árából hány családnak lehetne beköttetni a vizet a házába… hogy egyetlen irodai székből hány életveszélyes kéményt tudnánk átrakatni. Vajon hány ilyen íróasztal, szék lehet itt?
Próbálok persze nem gondolni erre, értelmetlen bármilyen számolgatás. De az, hogy ebben az országban, ahol kétmillió embert érint valamilyen szinten a lakhatási szegénység, és közben egy kivagyi, urizáló vezetés magának ilyen “munkakörülményeket” teremtett, ezt nem bírom megemészteni. Hogy ilyen körülményeket teremtettek maguknak, azokból az adófizetői forintokból, amit a hivataluknak az ország boldogulására, az elfogadható intézményrendszeri működésre, oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra stb. kellett volna fordítani. Az emberekre, akik megválasztották őket, akik bíztak abban, hogy számukra is élhető országot teremtenek.
Nem tudtam nem emlékezni Bukarestre…a parlamentre. Ahol voltam egyszer egy konferencián, és a program után körbevezettek minket az épületben. A Ceaușescu idejéből származó szobákon, melyek szintén óriási luxussal voltak berendezve, ott leginkább a márványszobor-másolatok, és a mindent befutó aranyozás hordozta a magát mindenek felé helyező vezető életérzését.
Az már, ilyen történelmi távlatból inkább nevetségesnek tűnt. A miénken azonban nem tudok nevetni. Csak azt érzem, hogy nem értem. Nem értem, hogy vesztik el az emberek a kontrollt. Hogy válik a kezükben minden a saját érdek szerint működővé.
Egy saját magába torzult világ eredménye ez az épület. És a többi is. Nem dicsőség, nem építészeti-belsőépítészeti remek, hanem egy torz világ lenyomata. Ami használt minket is, mindannyiunkat, akik becsületesen adóztunk, mert azt hittük, nem fognak visszaélni vele.
Hogy ezzel így mit lehet tenni, nem tudom. Ez a rengeteg pénz már ezekben az épületekben van, és ezek ilyenek is maradnak. Talán turisták nézik majd egy idő múlva ezt is, és fejcsóválva mondják, hogy micsoda érthetetlen luxust teremtettek azok, akiknek a hatalom csúcsán nem az ország, nem az emberek, hanem saját maguk voltak egyedül fontosak.
A NER PANOPTIKUMA – NYÍLT TITOK 8. / KOSSUTH RÁDIÓ
KOSSUTH RÁDIÓ / NYÍLT TITOK
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.10.17.
Százmilliárdokért megidéztek egy olyan korszakot, amely eleve idézni óhajtott egy sosem volt királyi központot, és nem garasoskodtak a berendezésével sem. Itt a budai vár átalakításának története. Műsorvezető: Magyari Péter, szerkesztő-riporter: Báthory Róbert, Kovács Áron és Windisch Judit.
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.10.17.
Százmilliárdokért megidéztek egy olyan korszakot, amely eleve idézni óhajtott egy sosem volt királyi központot, és nem garasoskodtak a berendezésével sem. Itt a budai vár átalakításának története. Műsorvezető: Magyari Péter, szerkesztő-riporter: Báthory Róbert, Kovács Áron és Windisch Judit.
BÁTONYI PÉTER: ORBÁN VIKTOR ELKÖVETETT EGY SÚLYOS HIBÁT, ÉS EZEN BUKHAT MEG – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ PODCAST
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.10.14.
Orbán Viktor elkövetett egy súlyos hibát. Több hibát is vétett természetesen, de a Lengyelországnak ajándékozott Jagelló-páncél ügye lehet az, ami miatt elkaphatják – mondja a Kultúrtájban Bátonyi Péter. A művészettörténész és korábbi kormányfőtanácsos két éve a Partizán műsorában lépett ki a nyilvánosság elé, hogy bemutassa a NER súlyos visszaéléseit. Nyilatkozata miatt Lázár János kirúgta a minisztériumtól, és több pert is indítottak ellene. Bátonyi Péter most a 2021-ben Krakkóba vitt műkincs ügyét tárja fel: ha a gyanúja beigazolódik, akkor akár 10 éves börtönbüntetés is várhat az elkövetőre. – És ez nem Hankó Balázs, vagy más jelentéktelen figurák ügye, ezen a dokumentumon egyedül Orbán Viktor aláírása szerepel.
- Miben hasonlíthat egymáshoz Al Capone és Orbán Viktor?
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.10.14.
Orbán Viktor elkövetett egy súlyos hibát. Több hibát is vétett természetesen, de a Lengyelországnak ajándékozott Jagelló-páncél ügye lehet az, ami miatt elkaphatják – mondja a Kultúrtájban Bátonyi Péter. A művészettörténész és korábbi kormányfőtanácsos két éve a Partizán műsorában lépett ki a nyilvánosság elé, hogy bemutassa a NER súlyos visszaéléseit. Nyilatkozata miatt Lázár János kirúgta a minisztériumtól, és több pert is indítottak ellene. Bátonyi Péter most a 2021-ben Krakkóba vitt műkincs ügyét tárja fel: ha a gyanúja beigazolódik, akkor akár 10 éves börtönbüntetés is várhat az elkövetőre. – És ez nem Hankó Balázs, vagy más jelentéktelen figurák ügye, ezen a dokumentumon egyedül Orbán Viktor aláírása szerepel.
- Miben hasonlíthat egymáshoz Al Capone és Orbán Viktor?
- Miért ajándékozott Orbán Viktor egy páncélt Lengyelországnak, és miért követett ezzel óriási hibát?
- Milyen következménye lehet az „évszázad múzeumi rablásának”?
- Hogyan bontotta le az Orbán-rendszer a műemlékvédelmet?
- Miért volt jobb főnök Lázár János, mint Gulyás Gergely?
- Miért nem állt ellen senki Tiborcz Istvánnak?
- Mi szüksége volt a NER-nek szakemberekre, ha sosem hallgatott rájuk?
- Mit beszélt be magának L. Simon László?
- Mi a legfontosabb feladata a Tisza-kormánynak?
ITT NÉZHETŐ MEG
ITT NÉZHETŐ MEG
BAYER ZSOLT CÉGÉNEK ADÓTARTOZÁSA ÉS A KÖZPÉNZBŐL VETT FELNŐTT TÁRSASJÁTÉK
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.10.16.
24.hu: Bár Bayer Zsolt az akkurátus adófizetésével büszkélkedett, többmilliós köztartozást és sorozatos végrehajtásokat találtunk körülötte
Bayer Zsolt nemrégiben azt állította, akkurátusan be szokta fizetni az adóit, és szerinte bárkivel előfordulhat, hogy figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt tartozása keletkezik. A lap által megismert hivatalos iratok viszont ennél jóval mozgalmasabb előzményeket mutatnak: Bayer üzletrészét parkolási tartozások, kártérítési és perköltség-követelés, valamint gyermektartásdíj-hátralék és építményadó-tartozások miatt is lefoglalták. Az 1100ÉV Kft.-nek megítélt NKA-s támogatás nagy része rögtön a NAV-hoz került köztartozás miatt, a céggel szemben pedig később 19 végrehajtás indult.
Magyar Hang: Kapitány István a hatóságokhoz fordul Orbánék szállodafejlesztési programja miatt
„475 milliárd forint, majdnem 23 ezer szerződés, súlyos visszaéléseket tártunk fel a Kisfaludy turisztikai program átvilágítása során” – erről tett ki rövid videót közösségi oldalára Kapitány István. A gazdasági és energetikai miniszter azt mondta, különösen jelentő vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt feljelentést tett. Kapitány István ezután grafikonokkal illusztrálva beszélt arról, hogy a pénz több mint felét pályázaton kívül, egyedi döntésekkel osztották ki, az összes támogatás több mint háromnegyede pedig mindössze a szerződések másfél százalékához kapcsolódik.
Hvg: Luxushotel, gin, ékszerek az elszámolásokban – 20 milliárdnyi informatikai szerződés ügyében indul vizsgálat
Csaknem 20 milliárd forint értékben kötött informatikai szerződések és kifizetések ügyében kezdeményezett vizsgálatot, és feljelentéseket is tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Felvetődik a hűtlen kezelés is – közölte Tanács Zoltán szombaton Facebook-bejegyzésében. A tárcavezető szerint komoly kérdések merülnek fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Példaként említette a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, ahol „luxusszálloda, gin, ékszerek és még egy felnőtteknek szóló társasjáték költségei is szerepeltek az elszámolásokban”. Tanács Zoltán azt írta, hogy más ügyekben milliárdos informatikai szerződéseket vizsgálnak, felmerült az esetleges párhuzamos elszámolás és a nem megfelelően igazolt teljesítések gyanúja is.
444: Kézzel ráírták a kormányhatározatra, hogy Fellegi exminiszter cégének kell nyernie, Gulyás Gergely és Pintér Sándor is érintett
Feljelentést tett a Miniszterelnökség egy 2021-es tanácsadói szerződés ügyében, ami közel 3 milliárd forintot juttatott verseny nélkül Fellegi Tamás volt fideszes miniszter cégének. Az ügy érdekessége, hogy a fideszes döntéshozók nem óvatoskodtak, és valaki kézzel ráírta a vonatkozó titkosított kormányhatározat hátoldalára, hogy csak Fellegi cégétől szabad ajánlatot kérni. A szerződést 3 nappal később már meg is kötötték. A szerződést az az egyesült államokbeli EAC International, Inc. (jogutódlással EuroAtlantic Consulting & Investment, Inc.) nevű cég nyerte el, amelynek tulajdonosa és vezérigazgatója a szerződéskötés idején dr. Fellegi Tamás volt.
Telex: Orbánék szabályaira hivatkozik a kormány, titkosak maradnak a kormányülések összefoglalói
A lap közérdekűadat-igényléssel kérte ki a Magyar-kormány május 12-i megalakulása óta készített összefoglalókat és jegyzőkönyveket, hogy az eddigieknél pontosabb képet kaphassunk arról, hogy milyen ügyeket tárgyalt a kabinet az elmúlt fél évben. A Miniszterelnökség a kérésünket a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvényre hivatkozva elutasította, amely kimondja, hogy „a kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak”. Az Orbán-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nyilvánosság ne ismerhesse meg a kormányülésen elhangzottakat, és úgy tűnik, az új kormány sem változtatott eddig ezen a gyakorlaton.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.10.16.
Bayer Zsolt nemrégiben azt állította, akkurátusan be szokta fizetni az adóit, és szerinte bárkivel előfordulhat, hogy figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt tartozása keletkezik. A lap által megismert hivatalos iratok viszont ennél jóval mozgalmasabb előzményeket mutatnak: Bayer üzletrészét parkolási tartozások, kártérítési és perköltség-követelés, valamint gyermektartásdíj-hátralék és építményadó-tartozások miatt is lefoglalták. Az 1100ÉV Kft.-nek megítélt NKA-s támogatás nagy része rögtön a NAV-hoz került köztartozás miatt, a céggel szemben pedig később 19 végrehajtás indult.
Magyar Hang: Kapitány István a hatóságokhoz fordul Orbánék szállodafejlesztési programja miatt
„475 milliárd forint, majdnem 23 ezer szerződés, súlyos visszaéléseket tártunk fel a Kisfaludy turisztikai program átvilágítása során” – erről tett ki rövid videót közösségi oldalára Kapitány István. A gazdasági és energetikai miniszter azt mondta, különösen jelentő vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt feljelentést tett. Kapitány István ezután grafikonokkal illusztrálva beszélt arról, hogy a pénz több mint felét pályázaton kívül, egyedi döntésekkel osztották ki, az összes támogatás több mint háromnegyede pedig mindössze a szerződések másfél százalékához kapcsolódik.
Hvg: Luxushotel, gin, ékszerek az elszámolásokban – 20 milliárdnyi informatikai szerződés ügyében indul vizsgálat
Csaknem 20 milliárd forint értékben kötött informatikai szerződések és kifizetések ügyében kezdeményezett vizsgálatot, és feljelentéseket is tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Felvetődik a hűtlen kezelés is – közölte Tanács Zoltán szombaton Facebook-bejegyzésében. A tárcavezető szerint komoly kérdések merülnek fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Példaként említette a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, ahol „luxusszálloda, gin, ékszerek és még egy felnőtteknek szóló társasjáték költségei is szerepeltek az elszámolásokban”. Tanács Zoltán azt írta, hogy más ügyekben milliárdos informatikai szerződéseket vizsgálnak, felmerült az esetleges párhuzamos elszámolás és a nem megfelelően igazolt teljesítések gyanúja is.
444: Kézzel ráírták a kormányhatározatra, hogy Fellegi exminiszter cégének kell nyernie, Gulyás Gergely és Pintér Sándor is érintett
Feljelentést tett a Miniszterelnökség egy 2021-es tanácsadói szerződés ügyében, ami közel 3 milliárd forintot juttatott verseny nélkül Fellegi Tamás volt fideszes miniszter cégének. Az ügy érdekessége, hogy a fideszes döntéshozók nem óvatoskodtak, és valaki kézzel ráírta a vonatkozó titkosított kormányhatározat hátoldalára, hogy csak Fellegi cégétől szabad ajánlatot kérni. A szerződést 3 nappal később már meg is kötötték. A szerződést az az egyesült államokbeli EAC International, Inc. (jogutódlással EuroAtlantic Consulting & Investment, Inc.) nevű cég nyerte el, amelynek tulajdonosa és vezérigazgatója a szerződéskötés idején dr. Fellegi Tamás volt.
Telex: Orbánék szabályaira hivatkozik a kormány, titkosak maradnak a kormányülések összefoglalói
A lap közérdekűadat-igényléssel kérte ki a Magyar-kormány május 12-i megalakulása óta készített összefoglalókat és jegyzőkönyveket, hogy az eddigieknél pontosabb képet kaphassunk arról, hogy milyen ügyeket tárgyalt a kabinet az elmúlt fél évben. A Miniszterelnökség a kérésünket a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvényre hivatkozva elutasította, amely kimondja, hogy „a kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak”. Az Orbán-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nyilvánosság ne ismerhesse meg a kormányülésen elhangzottakat, és úgy tűnik, az új kormány sem változtatott eddig ezen a gyakorlaton.
LENGYEL TAMÁS: MEG KELL ÉRTENÜNK, MI TÖRTÉNT AZ ELMÚLT 16 ÉVBEN
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.10.14.
Nemcsak az áldozatai vagyunk annak, hogy 16 évig egy maffiaállam uralkodott Magyarországon, hanem az okai is - mondja Lengyel Tamás színész, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Meggyőződése, ha a Fidesz szavazó is látja, mennyi pénzt loptak ki az országból, amit nem az ország gyarapodására költöttek, akkor ők is meg fogják érteni, mi történt. Lengyel Tamás Molnár Áronnal, Mucsi Zoltánnal és Staub Viktóriával játszik az Örökség című új magyar filmben, amelyet állami támogatás nélkül forgattak, mindössze két hét alatt készült, és a munkát a szereplők ingyen vállalták el. Elmeséli a film hányatott sorsát, hogyan lett az alapötletből – egy idős férfi átveréséről szól a thriller – független mozi nyolc év előkészítő munka után. Beszél arról is, hogy az áprilisi rendszerváltás után nem tartja helyénvalónak, hogy Kiss B. Attila, az Operettszínház igazgatója a Színház és Filmművészeti Egyetemen osztályt indíthatott. Elmondja véleményét az Eszenyi Enikőt, a Vígszínház volt igazgatóját érintő fővárosi vizsgálatról, és arról, lesz-e valódi következmény. Szóba kerül, hogy a közéleti aktivitás nemcsak felelősség, de láthatóság, promóció kérdése is, mert egyre kevesebb pénzt költenek a magyarok kultúrára, színházra, egyre jobban meg kell dolgozni a nézőkért, márpedig a Loupe ezután is a piacról akar megélni, és nem fog állami forrásokra pályázni. Lengyel elmondja azt is, mire költene hétmilliárd forintot, amekkora összeg a Most vagy Soha! című film büdzséje volt.
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.10.14.
Nemcsak az áldozatai vagyunk annak, hogy 16 évig egy maffiaállam uralkodott Magyarországon, hanem az okai is - mondja Lengyel Tamás színész, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Meggyőződése, ha a Fidesz szavazó is látja, mennyi pénzt loptak ki az országból, amit nem az ország gyarapodására költöttek, akkor ők is meg fogják érteni, mi történt. Lengyel Tamás Molnár Áronnal, Mucsi Zoltánnal és Staub Viktóriával játszik az Örökség című új magyar filmben, amelyet állami támogatás nélkül forgattak, mindössze két hét alatt készült, és a munkát a szereplők ingyen vállalták el. Elmeséli a film hányatott sorsát, hogyan lett az alapötletből – egy idős férfi átveréséről szól a thriller – független mozi nyolc év előkészítő munka után. Beszél arról is, hogy az áprilisi rendszerváltás után nem tartja helyénvalónak, hogy Kiss B. Attila, az Operettszínház igazgatója a Színház és Filmművészeti Egyetemen osztályt indíthatott. Elmondja véleményét az Eszenyi Enikőt, a Vígszínház volt igazgatóját érintő fővárosi vizsgálatról, és arról, lesz-e valódi következmény. Szóba kerül, hogy a közéleti aktivitás nemcsak felelősség, de láthatóság, promóció kérdése is, mert egyre kevesebb pénzt költenek a magyarok kultúrára, színházra, egyre jobban meg kell dolgozni a nézőkért, márpedig a Loupe ezután is a piacról akar megélni, és nem fog állami forrásokra pályázni. Lengyel elmondja azt is, mire költene hétmilliárd forintot, amekkora összeg a Most vagy Soha! című film büdzséje volt.
00:00 Intro
01:39 Örökség, az új független film
04:00 Időskori magány, mint családi élmény
07:11 A film keletkezéstörténete
15:14 Kispadon a filmrendezők
15:42 Mihez kezdene 7 milliárd forinttal?
17:44 Nem pályázunk állami pénzre!
19:54 Színészi Kamarára lenne szükség
25:30 Színész-bántalmazások
33:00 Mi jelenthet elégtételt?
36:53 Hogyan lesz nyugodt a társadalom?
38:54 Morális bűnök
42:30 Másik szakma
50:11 Nincs megállás
51:27 Tévék, portálok bojkottja
57:51 Felajánlott műsor
1:01:30 Búcsú a Szinten túltól
ENNEK A FIDESZNEK MÁR NEM KELLENE LÉTEZNIE
KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.16.
Hogyan lehetne valódi társadalmi párbeszéddel és szakértői bevonással előkészíteni egy új, demokratikus alkotmányt? A KlikkTV adásában Fleck Zoltán és Szentpéteri Nagy Richárd elemzik az alkotmányozás előfeltételeit, a közbizalom helyreállításának kulcskérdéseit és a köztársasági elnök lehetséges szerepét.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.16.
Hogyan lehetne valódi társadalmi párbeszéddel és szakértői bevonással előkészíteni egy új, demokratikus alkotmányt? A KlikkTV adásában Fleck Zoltán és Szentpéteri Nagy Richárd elemzik az alkotmányozás előfeltételeit, a közbizalom helyreállításának kulcskérdéseit és a köztársasági elnök lehetséges szerepét.
MÉSZÁROS ÉS TIBORCZ VAGYONÁT VISSZA KELL VENNI – PALOTÁS JÁNOS
KLIKKTV / GENTLEMEN
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.18.
Palotás János szerint a vagyonadó nem helyettesítheti az elszámoltatást: a bűnnel szerzett vagyont vissza kell venni, Mészáros Lőrinc gazdasági birodalmát pedig nem lehet érintetlenül hagyni. Tóth Józseffel és Fodor Tamással arról vitáznak, hogyan bontható le az Orbán-rendszer gazdasági öröksége, és mitől élhetnek végre jobban az emberek.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.18.
Palotás János szerint a vagyonadó nem helyettesítheti az elszámoltatást: a bűnnel szerzett vagyont vissza kell venni, Mészáros Lőrinc gazdasági birodalmát pedig nem lehet érintetlenül hagyni. Tóth Józseffel és Fodor Tamással arról vitáznak, hogyan bontható le az Orbán-rendszer gazdasági öröksége, és mitől élhetnek végre jobban az emberek.
A CINIZMUS LESZ ORBÁN VIKTOR ÚJ FEGYVERE? | HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.10.17.
Megbeszéljük: Galgóczi Eszter, a Forrás Intézet elemzője, Szabó Brigitta, az újraindult Népszabadság újságírója és Bolgár György. A műsort Kárpáti Iván vezette.
Szó volt Magyar Péter és Zelenszkij találkozójáról és arról, hogy jön-e Magyarországra Október 23-án, és hogy lesz-e magyar vétó az új uniós költségvetés tárgyalásakor.
Megbeszéltük, hogy nem tudni: Fürcht Pál hol tehetne vallomást, megoldhatná-e a helyzetet az új legfőbb ügyész, ki adhat neki felmentést a titoktartási kötelezettsége alól, és mi az, amit ettől függetlenül is elmondhatna? Megvitattuk, hogy mi várható a jövő évi költségvetéstől itthon, hogy lehet a realitásokat összepasszítani az ígéretekkel, miért van légüres tér a kormány és a vállalkozók között, és mi lehet az oka a Magyar Péter és Kapitány István között tapasztalható feszültségnek.
Valamint miért vette elő Orbán Viktor újra a pedofil-kártyát, mire jó az AVH-zás és valóban csak a cinizmus-e az új mondanivalója. És kell-e olimpia Budapesten, és ha lesz, az hogyan hiúsíthatja meg az euró bevezetését.
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.10.17.
Megbeszéljük: Galgóczi Eszter, a Forrás Intézet elemzője, Szabó Brigitta, az újraindult Népszabadság újságírója és Bolgár György. A műsort Kárpáti Iván vezette.
Szó volt Magyar Péter és Zelenszkij találkozójáról és arról, hogy jön-e Magyarországra Október 23-án, és hogy lesz-e magyar vétó az új uniós költségvetés tárgyalásakor.
Megbeszéltük, hogy nem tudni: Fürcht Pál hol tehetne vallomást, megoldhatná-e a helyzetet az új legfőbb ügyész, ki adhat neki felmentést a titoktartási kötelezettsége alól, és mi az, amit ettől függetlenül is elmondhatna? Megvitattuk, hogy mi várható a jövő évi költségvetéstől itthon, hogy lehet a realitásokat összepasszítani az ígéretekkel, miért van légüres tér a kormány és a vállalkozók között, és mi lehet az oka a Magyar Péter és Kapitány István között tapasztalható feszültségnek.
Valamint miért vette elő Orbán Viktor újra a pedofil-kártyát, mire jó az AVH-zás és valóban csak a cinizmus-e az új mondanivalója. És kell-e olimpia Budapesten, és ha lesz, az hogyan hiúsíthatja meg az euró bevezetését.
VÉGET ÉRT AZ ORBÁN-MODELL. MIT HOZ A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉS? – FOLYAMATOS JELEN #1
NÉPSZABADSÁG / FOLYAMATOS JELEN
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.10.13.
Véget ért az Orbán-féle gazdasági modell, és a 2027-es költségvetésből derül ki először, mi jön a helyére. Lakner Zoltán szerint ez az elmúlt másfél évtized legfontosabb költségvetése. A Folyamatos Jelen első adásában Ónody-Molnár Dórával erről beszélgetnek, és sorra veszik a hét többi ügyét is: az új legfőbbügyész-jelöltet, az olimpiát, a Mészáros-csoportot és az elszámoltatás tempóját.
Az adás további témái:
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.10.13.
Véget ért az Orbán-féle gazdasági modell, és a 2027-es költségvetésből derül ki először, mi jön a helyére. Lakner Zoltán szerint ez az elmúlt másfél évtized legfontosabb költségvetése. A Folyamatos Jelen első adásában Ónody-Molnár Dórával erről beszélgetnek, és sorra veszik a hét többi ügyét is: az új legfőbbügyész-jelöltet, az olimpiát, a Mészáros-csoportot és az elszámoltatás tempóját.
Az adás további témái:
- Baka András köztársasági elnök Fejes Pétert jelölte legfőbb ügyésznek. Lakner Zoltán szerint ezúttal sokkal nagyobb az esélye, hogy a parlament megszavazza.
- Visszatért az olimpia ügye. A Medián szerint országosan 60 százalék körül van a rendezés támogatottsága, a fővárosban a legalacsonyabb.
- Vitézy Dávid felfüggesztette a Mészáros-érdekeltségű V-Híd munkáját a Déli körvasúton. Mi kell ahhoz, hogy a piac kitisztuljon?
- Gyorsaság, eredményesség, törvényesség: az elszámoltatásban a három egyszerre nem teljesül.
Fejezetek
- Visszatért az olimpia ügye. A Medián szerint országosan 60 százalék körül van a rendezés támogatottsága, a fővárosban a legalacsonyabb.
- Vitézy Dávid felfüggesztette a Mészáros-érdekeltségű V-Híd munkáját a Déli körvasúton. Mi kell ahhoz, hogy a piac kitisztuljon?
- Gyorsaság, eredményesség, törvényesség: az elszámoltatásban a három egyszerre nem teljesül.
Fejezetek
00:00 Bevezető
00:52 Új legfőbbügyész-jelölt: átmegy-e Fejes Péter?
10:47 Visszatér az olimpia
24:11 Megkerülhető-e a Mészáros-csoport?
28:48 Elég gyors-e az elszámoltatás?
34:36 Windisch László és az Állami Számvevőszék
38:25 A másfél évtized legfontosabb költségvetése
55:14 Zárás
ITT NÉZHETŐ MEG
A Folyamatos Jelen a megújult Népszabadság heti politikai elemző műsora. Minden kedden 18.00-tól a Népszabadság YouTube-csatornáján.
ITT NÉZHETŐ MEG
A Folyamatos Jelen a megújult Népszabadság heti politikai elemző műsora. Minden kedden 18.00-tól a Népszabadság YouTube-csatornáján.
A FIDESZ HÜLYÉNEK TETTETI MAGÁT, A TISZA BESZIVÁRGÓKKAL KÜZD - HOL ÉLÜNK? #1
HOL ÉLÜNK? / NÉPSZABADSÁG
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.10.17.
Úgy fest, hogy Karácsony Gergely a 2036-os olimpia belengetésével próbál forrást kicsikarni a kormányból – hangzott el a Hol élünk? közéleti-közérzeti podcast immáron a Népszabadság YouTube-csatornáján elérhető megújult adásában. Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia belpolitikai újságíró arról is beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy kibontakozni látszik a maradék Fidesz terve: a feltűnően bugyuta médiaakciókkal a bulvárközönséget célozzák és próbálják kifárasztani a Tiszát. Közben egyre inkább úgy fest, hogy az ügyészség egy része szabotálná a fideszes ügyek feltárását.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.10.17.
Úgy fest, hogy Karácsony Gergely a 2036-os olimpia belengetésével próbál forrást kicsikarni a kormányból – hangzott el a Hol élünk? közéleti-közérzeti podcast immáron a Népszabadság YouTube-csatornáján elérhető megújult adásában. Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia belpolitikai újságíró arról is beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy kibontakozni látszik a maradék Fidesz terve: a feltűnően bugyuta médiaakciókkal a bulvárközönséget célozzák és próbálják kifárasztani a Tiszát. Közben egyre inkább úgy fest, hogy az ügyészség egy része szabotálná a fideszes ügyek feltárását.
HOL TARTJÁK A NER-ESEK A VAGYONUKAT? // MARTIN JÓZSEF PÉTER, A TRANSPARENCY MAGYARORSZÁG IGAZGATÓJA
KONTROLL
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.15.
Vajon megbénította a Transparency International Magyarországot Ligeti Miklós távozása vagy épp most jött el az idő, hogy rárobbantsák az ajtót a NER korrupciós gépezetére? Martin József Péter ügyvezető igazgató kíméletlen őszinteséggel rántja le a leplet a magántőkealapokba rejtett 2600 milliárd forintról, a NER által foglyul ejtett állam működéséről és a Polt Péter, volt legfőbb ügyész által garantált büntethetetlenségről. A Kontroll interjúsorozatának legfrissebb adásából kiderül: megúszhatják-e a börtönt az Orbán-rendszer fő haszonélvezői vagy az új hatalom végre visszaszerzi a pofátlanul elsíbolt nemzeti vagyont.
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.15.
Vajon megbénította a Transparency International Magyarországot Ligeti Miklós távozása vagy épp most jött el az idő, hogy rárobbantsák az ajtót a NER korrupciós gépezetére? Martin József Péter ügyvezető igazgató kíméletlen őszinteséggel rántja le a leplet a magántőkealapokba rejtett 2600 milliárd forintról, a NER által foglyul ejtett állam működéséről és a Polt Péter, volt legfőbb ügyész által garantált büntethetetlenségről. A Kontroll interjúsorozatának legfrissebb adásából kiderül: megúszhatják-e a börtönt az Orbán-rendszer fő haszonélvezői vagy az új hatalom végre visszaszerzi a pofátlanul elsíbolt nemzeti vagyont.
AZ OLLÓ, AMIT TÖRÉSIG NYITOTTAK – A SZIMFONIKUS ZENEKARI VILÁG LÁTHATATLAN VALÓSÁGA
VÁLASZ ONLINE / KULT
Szerző: HÁMORI MÁTÉ
2026.10.16.
„Hogyan visszük át a szerelmet a túlsó partra, ha épp mi magunk is megfulladunk?” Mekkorák az aránytalanságok a szimfonikus zenekaroknál, mit kellene az új politikának mielőbb helyrehoznia? Hámori Máté, a Danubia Zenekar művészeti vezetője tényalapú, de személyes hangú vendégcikkében nem csupán ezekre ad választ: hosszú folyamatot vázol, amely azok számára is érdekes lehet, akik nem a komolyzene-finanszírozás ügyes-bajos dolgaival kelnek és fekszenek.
Az évad első zeneakadémiai koncertjének szünetében visszatértem a művészszobába. A falra pillantva köszöntöttem a nagy elődöket, köztük Dohnányi Ernőt, akinek művét pár perccel korábban játszottuk a Nagyteremben, és aki száz éve a magyar zenekari kultúra kialakulásának központi figurája volt. A műsoron, mellyel az évadot kezdtük, még Bartók és Kodály művek szerepeltek, az ő portréik is figyelnek minket a jól ismert falak közt.
Ilyenkor húsz perc magány vár a karmesterre, és ez a húsz perc alkalmat adott, hogy elgondoljam, mit köszönhetünk a fekete-fehér portrékról is sugárzó tekintetű elődöknek...
Szerző: HÁMORI MÁTÉ
2026.10.16.
Az évad első zeneakadémiai koncertjének szünetében visszatértem a művészszobába. A falra pillantva köszöntöttem a nagy elődöket, köztük Dohnányi Ernőt, akinek művét pár perccel korábban játszottuk a Nagyteremben, és aki száz éve a magyar zenekari kultúra kialakulásának központi figurája volt. A műsoron, mellyel az évadot kezdtük, még Bartók és Kodály művek szerepeltek, az ő portréik is figyelnek minket a jól ismert falak közt.
Ilyenkor húsz perc magány vár a karmesterre, és ez a húsz perc alkalmat adott, hogy elgondoljam, mit köszönhetünk a fekete-fehér portrékról is sugárzó tekintetű elődöknek...
MAGYAR PÉTER EGYSZERRE EDZŐ, CSATÁR ÉS KAPUS
ÖTPONTBAN
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.10.18.
Sokkal nagyobb romokat kell eltakarítani, ezért is halad lassabban az új ház építése – mondja Dull Szabolcs, aki ezúttal is átült a másik székbe és olyan kérdésekre válaszolt: mit tudott fél év után teljesíteni a Tisza-kormány, mit várhatunk a jövő évi költségvetéstől, mennyire indokolt a választók türelmetlensége, és mire készülhet Orbán Viktor.
00:00 Ezekről lesz szó
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.10.18.
Sokkal nagyobb romokat kell eltakarítani, ezért is halad lassabban az új ház építése – mondja Dull Szabolcs, aki ezúttal is átült a másik székbe és olyan kérdésekre válaszolt: mit tudott fél év után teljesíteni a Tisza-kormány, mit várhatunk a jövő évi költségvetéstől, mennyire indokolt a választók türelmetlensége, és mire készülhet Orbán Viktor.
00:00 Ezekről lesz szó
02:46 Miért csökkent a Tisza népszerűsége?
09:11 Lemondott Kapitány István államtitkára
14:21 Romeltakarítás és építkezés: a 2027-es költségvetés csapdái
24:34 A Szent Tehenek: Rezsicsökkentés, SZJA-mentességek
34:23 Orbán Viktor felelősségre vonása
43:12 Ébredezik a Fidesz?
53:18 Mi Hazánk: minek köszönhető a növekedés?
57:33 Új évad a Budapest szappanoperában
SZÁMOK A LÁNCBAN – VÁLASZ MELLÉTHEI-BARNA MÁRTONNAK
VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: BÍRÓ FERENC PÁL
2026.10.15.
„A közpénzek elvonása nem csupán néhány döntéshozó magánügye, hanem összetett munkamegosztás eredménye” – állapítja meg lapunknak küldött írásában az Integritás Hatóság elnöke. Az egykor könyvvizsgáló Biró Ferenc Pál Melléthei-Barna Márton tiszás politikus minapi vitaindítójára válaszolva új közvagyon-gazdálkodási kultúrát sürget, mert szerinte „a bátorságot sem lehet intézményi garanciák helyett előírni. Olyan rendszer kell, amelyben a szakmailag indokolt »nemet« nem követi automatikusan egzisztenciális veszteség, és amelyben a hallgatás nem kínál biztosabb pályát, mint a tisztességes munka.” A vita folytatódik.
Amikor elolvastam Melléthei-Barna Márton írását, egyszerre örültem és lettem szomorú. Örültem, mert végre valaki kimondta, amiről a közbeszéd évek óta hallgat, vagyis, hogy a közpénz elvonása – vagy ellopása? – nem néhány politikus magánügye volt, hanem munkamegosztás eredménye. Szomorú pedig azért lettem, mert a lánc, amelyről jogosan ír, nem csak ügyvédekből állt. Könyvvizsgálókból, értékbecslőkből és pénzügyi tanácsadókból is, vagyis abból a szakmából is, ahonnan én jövök.
A fontos és időszerű vitaindítóra nem szakmai műkedvelőként, hanem az Integritás Hatóság elnökeként és több évtizedes visszaélés-feltárási tapasztalattal rendelkező szakemberként válaszolok. Konkrét javaslatokat szeretnék tenni, ugyanis meggyőződésem, hogy az Integritás Hatóság tapasztalataira építve, a szakmával partnerségben és integritásunk megőrzésével sokkal hatékonyabban védhetjük meg a közvagyont, és megteremthetünk egy merőben új „közvagyon-gazdálkodási kultúrát”, amire az elmúlt három évtized után óriási szükség van. Ez az írás elsősorban a szakmának – jogászoknak, könyvvizsgálóknak, pénzügyi tanácsadóknak és felügyelőbizottsági tagoknak – szól, ugyanakkor olyan kérdéseket feszeget, amely minden állampolgárt érint...
Szerző: BÍRÓ FERENC PÁL
2026.10.15.
Amikor elolvastam Melléthei-Barna Márton írását, egyszerre örültem és lettem szomorú. Örültem, mert végre valaki kimondta, amiről a közbeszéd évek óta hallgat, vagyis, hogy a közpénz elvonása – vagy ellopása? – nem néhány politikus magánügye volt, hanem munkamegosztás eredménye. Szomorú pedig azért lettem, mert a lánc, amelyről jogosan ír, nem csak ügyvédekből állt. Könyvvizsgálókból, értékbecslőkből és pénzügyi tanácsadókból is, vagyis abból a szakmából is, ahonnan én jövök.
A fontos és időszerű vitaindítóra nem szakmai műkedvelőként, hanem az Integritás Hatóság elnökeként és több évtizedes visszaélés-feltárási tapasztalattal rendelkező szakemberként válaszolok. Konkrét javaslatokat szeretnék tenni, ugyanis meggyőződésem, hogy az Integritás Hatóság tapasztalataira építve, a szakmával partnerségben és integritásunk megőrzésével sokkal hatékonyabban védhetjük meg a közvagyont, és megteremthetünk egy merőben új „közvagyon-gazdálkodási kultúrát”, amire az elmúlt három évtized után óriási szükség van. Ez az írás elsősorban a szakmának – jogászoknak, könyvvizsgálóknak, pénzügyi tanácsadóknak és felügyelőbizottsági tagoknak – szól, ugyanakkor olyan kérdéseket feszeget, amely minden állampolgárt érint...
OSZKÓ PÉTER A VAGYONADÓ EGY NAGYON FONTOS HATÁSÁRA HÍVTA FEL A FIGYELMET
KLASSZIS MÉDIA
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2026.10.14.
A Bajnai-kormány 2009-2010 közötti pénzügyminisztere élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 106. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
A beszélgetés egyes fejezeteit a videó ezen részeinél találja:
00:00 Beköszön.
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2026.10.14.
A Bajnai-kormány 2009-2010 közötti pénzügyminisztere élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 106. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
A beszélgetés egyes fejezeteit a videó ezen részeinél találja:
00:00 Beköszön.
01:42 A Tisza-kormány első féléves tevékenységéről.
07:02 Arról, hogy a kkv-k még nem látják, mit akar a gazdaságpolitika.
08:58 Mit mondanak a külföldi befektetők?
12:52 Az árrésstopról, a rezsicsökkentésről, a dízelár-támogatásról.
18:13 A vagyonadóról.
25:04 Az uniós forrásokon túl is van élet – például a kockázati és magántőke-ágazatban.
36:50 Az O3 Partners budapesti tőzsdei terveiről.
46:09 Az a cél, hogy sok kisrészvényes szálljon be.
53:19 Fókuszban a befektetés a zöldenergiába.
59:17 Elköszön.
MATOLCSYÉK BUKÁSA #5: AZ ARANYKOR VÉGE, JÖN A VASRÁCS!
JUHÁSZ PÉTR / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTR / JUHI VIDEÓ
2026.10.17.
Matolcsy György szerint az MNB-alapítványok vagyonáról szóló történet félrevezető, hiszen az ingatlanok megvannak. De mennyit érnek ezek a befektetések, hozzáférhető-e a pénz, és ki felel a veszteségekért?
Szerző: JUHÁSZ PÉTR / JUHI VIDEÓ
2026.10.17.
Matolcsy György szerint az MNB-alapítványok vagyonáról szóló történet félrevezető, hiszen az ingatlanok megvannak. De mennyit érnek ezek a befektetések, hozzáférhető-e a pénz, és ki felel a veszteségekért?
A Matolcsyék bukása sorozat ötödik részében végignézzük a volt jegybankelnök Aranykor-videóiban elhangzó magyarázatokat és hogy milyen kérdések maradnak nyitva a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, a közpénz és a befektetések körül.
Szóba kerül az Optima és a GTC, az ingatlanvagyon és a kötvények értékelése, a devizahitelek forintosítása, valamint az MNB-székház felújításának költsége. Szerinted elegendő magyarázat-e, hogy az épületek megvannak, ha közben a befektetett pénz értéke és hozzáférhetősége kérdéses?
00:00 Matolcsyék bukása - Aranykor után vasrács
00:00 Matolcsyék bukása - Aranykor után vasrács
03:00 Megvannak az ingatlanok – de mennyit ér a befektetés?
06:29 Elvesztette a pénz a közpénz jellegét?
09:03 Devizahitelesek és a jegybank árfolyamnyeresége
10:04 Matolcsy Ádám, ingatlanok és a New York-i veszteség
12:47 Kötvények, ingatlanok és könyvvizsgálói vélemények
14:30 Optima és GTC: mit mutat a részvényárfolyam?
17:30 Miért fontos, hogy hozzáférhető legyen a befektetett pénz?
18:39 Mit bizonyít egy könyvvizsgálói jelentés?
20:40 Honnan származott az alapítványokba tett közpénz?
23:03 Mi indokolta a pénzügyi oktatásra szánt milliárdokat?
26:06 Az MNB-székház felújítása és a költségek
28:05 Különlift és a nyolcas szám története
29:00 Somlai Bálint és a felújítási megbízások
31:04 Forintvédelem, kamatok és jegybanki veszteség
33:32 Ki felel az alapítványok döntéseiért?
34:13 Matolcsy Ádám és a „Kovács Petra” levelezés
35:49 Elszámoltatás és a parlamenti vizsgálat kérdése
ZAVARGÁSOK LESZNEK OKTÓBER 23-ÁN? // SZABADSAJTÓ KLUB
SZABADSAJTÓ KLUB / KONTROLL ÉS GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.16.
Ezen a héten műsorunk témái:
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.16.
Ezen a héten műsorunk témái:
- Utcára vonulnak-e a kormányellenes fociultrák október 23-án?
- Mi az oka, hogy Orbán ezúttal nem mond beszédet a nemzeti ünnepen?
- Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij találkozója után rendeződik az ukrán-magyar viszony? - Változtat-e a Tisza-kormány a korábbi magyarországi menekültpolitikán?
- A fideszesek tényleg elhiszik, hogy mostantól nemváltó műtétekre viszik majd a gyerekeket? - Rendezhetnek-e nyereségesen olimpiát Budapesten?
- Van-e értelme bevezetni az alkoholszondáztatást a parlamentben?
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
HOGYAN LEHET MEGAKADÁLYOZNI A KÖVETKEZŐ NER-T? | MÁSRÉSZRŐL
MÁSRÉSZRŐL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.10.16.
A Másrészről 2026 október 15-i adásában Rózsa Péter vendégei Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója és Fleck Zoltán jogszociológus volt.
Hogyan lehet megakadályozni a következő NER-t? Egy rendszer bukása ugyanis nem jelenti automatikusan a működési módszereinek végét.
A Másrészről utolsó adásában Martin József, a Transparency International Magyarország igazgatója és Fleck Zoltán jogszociológus arról beszélnek, hogyan gyengülhettek meg azok az intézmények, amelyeknek az állami hatalommal való visszaéléseket kellett volna megakadályozniuk, miért volt ilyen nehéz megállítani ezt a folyamatot, és milyen garanciákra lenne szükség ahhoz, hogy mindez ne ismétlődhessen meg.
Szóba kerül a jogalkotás, a hatóságok és ellenőrző intézmények működése, a gazdasági függőségek, az MNB-alapítványok vagyonkezelése, a magántőkealapok átláthatósága és az állami koncessziók rendszere is.
A Másrészről záróadása egyben egy új kérdésfelvetés kezdete is: hogyan történhetett meg mindez, kik és milyen eszközökkel tették lehetővé, és mit kell megváltoztatni ahhoz, hogy ne történhessen meg újra?
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.10.16.
A Másrészről 2026 október 15-i adásában Rózsa Péter vendégei Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója és Fleck Zoltán jogszociológus volt.
Hogyan lehet megakadályozni a következő NER-t? Egy rendszer bukása ugyanis nem jelenti automatikusan a működési módszereinek végét.
A Másrészről utolsó adásában Martin József, a Transparency International Magyarország igazgatója és Fleck Zoltán jogszociológus arról beszélnek, hogyan gyengülhettek meg azok az intézmények, amelyeknek az állami hatalommal való visszaéléseket kellett volna megakadályozniuk, miért volt ilyen nehéz megállítani ezt a folyamatot, és milyen garanciákra lenne szükség ahhoz, hogy mindez ne ismétlődhessen meg.
Szóba kerül a jogalkotás, a hatóságok és ellenőrző intézmények működése, a gazdasági függőségek, az MNB-alapítványok vagyonkezelése, a magántőkealapok átláthatósága és az állami koncessziók rendszere is.
A Másrészről záróadása egyben egy új kérdésfelvetés kezdete is: hogyan történhetett meg mindez, kik és milyen eszközökkel tették lehetővé, és mit kell megváltoztatni ahhoz, hogy ne történhessen meg újra?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)