Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.06.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése. (12.55-től)
2026. június 15., hétfő
2026. JÚNIUS 15. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGYŰLÉS
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.06.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése. (12.55-től)
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.06.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése. (12.55-től)
JÓ IRÁNYNAK TARTJÁK A KÖZMÉDIÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT, DE VONA GÁBOR SZERINT A TISZA SUNYI VOLT
NÉPSZAVA
Szerző: ILLIK RICHÁRD
2026.06.15.
A szakértők alapvetően derűlátóak a Tisza új médiatörvény-tervezetével kapcsolatban, de azért kritikus hangok is megjelentek.
Pénteken nyújtották be a Tisza Párt képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián a médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a cél egy mondatban összefoglalható: visszaadni a közmédiát a köznek, a magyar embereknek.
A benyújtás körülményeivel kapcsolatban azonban Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke kritikákat fogalmazott meg a hétvégén. A volt képviselő szerint sunyi volt a benyújtás időzítése, és az is, hogy a javaslatot nem a Tisza kormány terjesztette a parlament elé. A politikus azzal érvelt, hogy így nem köteles a kabinet társadalmi vitát lefolytatni a törvényjavaslatról.
Társadalmi párbeszédről és a szakmai szervezettekkel való egyeztetésről Tarr Zoltán is beszélt, a miniszter azonban mindezeknek megvalósítását már a törvény hatályba lépése után, egy úgynevezett átmeneti időszakban képzeli el.
A szakértők azonban alapvetően bizakodóak az 54 oldalas törvényjavaslattal kapcsolatban. A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésével és ezzel egy időben a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásával „az irány jó, mert a testületben nem pártpolitikusok lesznek” – nyilatkozta Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense az ATV Híradójának. A törvényjavaslat értelmében a függetlenség védelméért és a működés ellenőrzéséért felelős FKT kilenc tagjából háromra a kormánypárt, szintén háromra az ellenzék tehet javaslatot. További három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálhatnak. Fontos kitétel azonban, hogy „a Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt” – fogalmaz a törvényjavaslat.
A közmédia szervezeti és működési átalakításán túl a törvényjavaslat egy fontos eleme a Sajtóalap létrehozása, amelynek kezelője a Médiatanács lesz.
A Sajtóalap a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza majd. „Természetesen egyetértek egy ilyen alap szükségességével, és ahogy mondtam is, nincs beleírva a törvénybe, hogy a pénzt el kell lopni” – írta Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora a Facebookon.
Szerző: ILLIK RICHÁRD
2026.06.15.
Pénteken nyújtották be a Tisza Párt képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián a médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a cél egy mondatban összefoglalható: visszaadni a közmédiát a köznek, a magyar embereknek.
A benyújtás körülményeivel kapcsolatban azonban Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke kritikákat fogalmazott meg a hétvégén. A volt képviselő szerint sunyi volt a benyújtás időzítése, és az is, hogy a javaslatot nem a Tisza kormány terjesztette a parlament elé. A politikus azzal érvelt, hogy így nem köteles a kabinet társadalmi vitát lefolytatni a törvényjavaslatról.
Társadalmi párbeszédről és a szakmai szervezettekkel való egyeztetésről Tarr Zoltán is beszélt, a miniszter azonban mindezeknek megvalósítását már a törvény hatályba lépése után, egy úgynevezett átmeneti időszakban képzeli el.
A szakértők azonban alapvetően bizakodóak az 54 oldalas törvényjavaslattal kapcsolatban. A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésével és ezzel egy időben a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásával „az irány jó, mert a testületben nem pártpolitikusok lesznek” – nyilatkozta Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense az ATV Híradójának. A törvényjavaslat értelmében a függetlenség védelméért és a működés ellenőrzéséért felelős FKT kilenc tagjából háromra a kormánypárt, szintén háromra az ellenzék tehet javaslatot. További három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálhatnak. Fontos kitétel azonban, hogy „a Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt” – fogalmaz a törvényjavaslat.
A közmédia szervezeti és működési átalakításán túl a törvényjavaslat egy fontos eleme a Sajtóalap létrehozása, amelynek kezelője a Médiatanács lesz.
A Sajtóalap a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza majd. „Természetesen egyetértek egy ilyen alap szükségességével, és ahogy mondtam is, nincs beleírva a törvénybe, hogy a pénzt el kell lopni” – írta Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora a Facebookon.
Lásd még:
FONTOS, HOGY A CIVILEKET IS BEVONJA A KORMÁNY, MERT VAN PROBLÉMA – HANGOSÍTUNK
MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.06.14.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Horváth Attilával beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.06.14.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Horváth Attilával beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
04:18 – Miért fontos, hogy megszólalt az Integritás Hatóság elnöke? Tényleg nem tudta, hogy milyen a NER?
10:08 – A vízhiány mit jelent a mindennapokban? Lehetnek látványos eredmények?
18:50 – Milyen probléma derült ki az épülő kínai elektromosautó-gyárról, a BYD-ről?
26:21 – Milyen állapotok vannak a gyárban?
29:50 – Hová tűnt Lázár János?
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt👉 https://bit.ly/3SClF5a
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt👉 https://bit.ly/3SClF5a
KORÁBBI FŐÜGYÉSZ: HAMAROSAN KÖVETKEZHET ROGÁN, SZIJJÁRTÓ SZÁMONKÉRÉSE
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.14.
Ihász Sándorral, korábbi fellebviteli főügyésszel arról beszélgetünk, hogy a "kisebb halak" után, akiket az óbudai korrupciós ügyben elvittek, hamarosan következniük kell a nagyobb halaknak is. Ihász arról beszélt, hogy számos olyan ügy van, ami miatt felmerül a Fidesz-kormány tagjainak felelőssége, ilyen például a lélegeztető-gépek ügye, Rogán Antal találmánya, és szinte minden olyan uniós forrás elköltése, melyekkel nem tudnak elszámolni, vagy túlárazott projektekben győztek olyan cégek, mint Balásy Gyula vállalatai, vagy Tiborczé.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.14.
Ihász Sándorral, korábbi fellebviteli főügyésszel arról beszélgetünk, hogy a "kisebb halak" után, akiket az óbudai korrupciós ügyben elvittek, hamarosan következniük kell a nagyobb halaknak is. Ihász arról beszélt, hogy számos olyan ügy van, ami miatt felmerül a Fidesz-kormány tagjainak felelőssége, ilyen például a lélegeztető-gépek ügye, Rogán Antal találmánya, és szinte minden olyan uniós forrás elköltése, melyekkel nem tudnak elszámolni, vagy túlárazott projektekben győztek olyan cégek, mint Balásy Gyula vállalatai, vagy Tiborczé.
„ÁTNYÚJTOTTA A MAGÁNTELEFONSZÁMÁT EGY FÉNYMÁSOLT CETLIN” – AZ ORVOSBÁRÓK TEREPE LETT A MAGÁNSZEKTOR
TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.15.
„Jeleztem az orvosomnak, hogy szeretném a műtétet, megkérdeztem, mi erről a véleménye. Egyetértett, hogy szükséges, majd anélkül, hogy tájékoztatott volna a műtéti típusokról és az államilag támogatott műtéti lehetőségekről, egyszerűen csak átnyújtotta a magántelefonszámát egy fénymásolt cetlin” – emlékezett vissza Bori arra, miként kapott egyértelmű utalást arra a területileg illetékes nőgyógyászati rendelőben, hogy érdemesebb az orvos fizetős magánrendelését választani.
Magyarországon bár papíron az állami és a magán egészségügyi ellátás élesen elválik egymástól, a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A Magyar Orvosi Kamara áprilisban megjelent vitairata szerint a hálapénz kivezetése történelmi jelentőségű lépés volt ugyan, de a magánérdekeltségeket szolgáló struktúrák ma is tovább élnek, csak éppen máshogy: pozíciókban, kisajátított tudásban és kapcsolatokban.
Az orvosbárók helyzete múlt hétfőn a parlamentben is téma volt. Hegedűs Zsolt szerint újra kell szabályozni a két rendszer közötti átjárást, be kell zárni a kiskapukat, és meg kell szüntetni a szürke zónákat.
A cikkünk elején idézett Bori korábban magánnőgyógyászhoz járt, az ottani rendelésen találtak nála egy miómát, ami miatt műtétet javasoltak. Bori a műtétet nem tudta volna kifizetni a magánkórházban, ezért ment el a területileg illetékes állami kórházba. Itt történt meg a cikk elején idézett eset, amikor az állami orvos inkább a magánrendelését javasolta ahelyett, hogy időpontot adott volna neki az állami műtétre. Végül Bori levelet írt a rendelőintézet főigazgatójának, amiben jelezte a problémáját. Ezután kapott időpontot egy másik orvoshoz, aki készségesen ellátta, és adott is neki műtéti időpontot a területileg illetékes kórházba. „Ha én nem állok ki magamért, még egy ideig ott keringhettem volna a rendszerben” – mondta erről.
Nagyon hasonló történetet osztott meg velünk Zita, aki 2024. július végén vett részt a kétévente esedékes mammográfián. 2024 augusztusában csörrent meg a telefonja azzal, hogy valamit találtak nála. Szövettant vettek tőle, ami kimutatta: rosszindulatú mellrákja van. Műtéti időpontra volt szükség, de csak novemberre volt szabad hely. Az orvos azt mondta, még időben elkapták a rákot...
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.15.
„Jeleztem az orvosomnak, hogy szeretném a műtétet, megkérdeztem, mi erről a véleménye. Egyetértett, hogy szükséges, majd anélkül, hogy tájékoztatott volna a műtéti típusokról és az államilag támogatott műtéti lehetőségekről, egyszerűen csak átnyújtotta a magántelefonszámát egy fénymásolt cetlin” – emlékezett vissza Bori arra, miként kapott egyértelmű utalást arra a területileg illetékes nőgyógyászati rendelőben, hogy érdemesebb az orvos fizetős magánrendelését választani.
Magyarországon bár papíron az állami és a magán egészségügyi ellátás élesen elválik egymástól, a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A Magyar Orvosi Kamara áprilisban megjelent vitairata szerint a hálapénz kivezetése történelmi jelentőségű lépés volt ugyan, de a magánérdekeltségeket szolgáló struktúrák ma is tovább élnek, csak éppen máshogy: pozíciókban, kisajátított tudásban és kapcsolatokban.
A magánszektor az orvosbárók eszköze lett, annak ellenére, hogy a törvény a két szektort el akarta választani egymástól.
Az orvosbárók helyzete múlt hétfőn a parlamentben is téma volt. Hegedűs Zsolt szerint újra kell szabályozni a két rendszer közötti átjárást, be kell zárni a kiskapukat, és meg kell szüntetni a szürke zónákat.
A cikkünk elején idézett Bori korábban magánnőgyógyászhoz járt, az ottani rendelésen találtak nála egy miómát, ami miatt műtétet javasoltak. Bori a műtétet nem tudta volna kifizetni a magánkórházban, ezért ment el a területileg illetékes állami kórházba. Itt történt meg a cikk elején idézett eset, amikor az állami orvos inkább a magánrendelését javasolta ahelyett, hogy időpontot adott volna neki az állami műtétre. Végül Bori levelet írt a rendelőintézet főigazgatójának, amiben jelezte a problémáját. Ezután kapott időpontot egy másik orvoshoz, aki készségesen ellátta, és adott is neki műtéti időpontot a területileg illetékes kórházba. „Ha én nem állok ki magamért, még egy ideig ott keringhettem volna a rendszerben” – mondta erről.
Nagyon hasonló történetet osztott meg velünk Zita, aki 2024. július végén vett részt a kétévente esedékes mammográfián. 2024 augusztusában csörrent meg a telefonja azzal, hogy valamit találtak nála. Szövettant vettek tőle, ami kimutatta: rosszindulatú mellrákja van. Műtéti időpontra volt szükség, de csak novemberre volt szabad hely. Az orvos azt mondta, még időben elkapták a rákot...
MI LEGYEN A MAGYAR EGYETEMEK JÖVŐJE A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK UTÁN?
G7.HU
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2026.06.14.
Az Európai Unió által zárolt pénzek hazahozatalának egyik feltétele a felsőoktatási rendszer átalakítása, aminek augusztusig kell megtörténnie. A tét nagy: ha augusztus végéig sikerül eredményeket felmutatni, akkor az EU már a következő egyetemi félévben visszaengedi a magyar egyetemeket az Erasmus programba, illetve jelentős összegek érkezhetnek az akadémiai szférába az oktatási és a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására. A részleteket egyelőre nem lehet világosan látni, a hírek időnként ellentmondásosak, de a nyilatkozatokból arra következtethetünk, hogy a pénzek átutalása akkor kezdődhet meg, ha a reformok átmennek a parlamenten.
Az EU tagállamai 2022-ben szinte egyhangú szavazással tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) az uniós forrásoktól, a határozatot azok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolva. Idén májusban az Európai Bizottság elnöke és az új magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország rövid határidőn belül kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és olyan rendszert fog bevezetni, amely biztosítja az integritási szabályok érvényesülését.
Ígérni kevés, cselekedni kell, el kell indulni a kijelölt úton még annak tudatában is, hogy egy ország felsőoktatási rendszerét nem lehet néhány hét alatt teljes mértékben átalakítani. Az alábbi írásban először azt igyekszünk bemutatni, hogy a kialakítandó rendszernek milyen problémákra kell reagálnia, milyen követelményeknek kell megfelelnie, majd néhány észrevételt és javaslatot fogalmazunk meg a lehetséges alternatívákkal kapcsolatban.
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2026.06.14.
Az EU tagállamai 2022-ben szinte egyhangú szavazással tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) az uniós forrásoktól, a határozatot azok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolva. Idén májusban az Európai Bizottság elnöke és az új magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország rövid határidőn belül kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és olyan rendszert fog bevezetni, amely biztosítja az integritási szabályok érvényesülését.
Ígérni kevés, cselekedni kell, el kell indulni a kijelölt úton még annak tudatában is, hogy egy ország felsőoktatási rendszerét nem lehet néhány hét alatt teljes mértékben átalakítani. Az alábbi írásban először azt igyekszünk bemutatni, hogy a kialakítandó rendszernek milyen problémákra kell reagálnia, milyen követelményeknek kell megfelelnie, majd néhány észrevételt és javaslatot fogalmazunk meg a lehetséges alternatívákkal kapcsolatban.
Nem csak a pénzről van szó
A felsőoktatás világszerte súlyos problémákkal küzd, keresi a helyét a modern társadalomban. A közvéleményt meg kell győzni a fontosságáról, arról, hogy képes nagy jelentőségű társadalmi célok eléréséhez hozzájárulni, jól sáfárkodni a rábízott talentumokkal. A korszerű felsőoktatás a versenyképesség alapvető feltétele, ráadásul magában a felsőoktatásban is verseny van, globális verseny, amelyben végzetes hiba lenne lemaradni. Röviden: nemzetközileg is versenyképes felsőoktatási rendszert kell építeni, amely nemcsak erkölcsileg feddhetetlen, de mentes a korrupciótól, a káros politikai befolyástól, az összeférhetetlenségi kockázatoktól.
A tét jóval nagyobb a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalánál és az említett integritási problémák kiküszöbölésénél.
Egy modern digitális és tudásintenzív gazdaságban egyre több magasan képzett szakemberre van szükség. Statisztikai eszközökkel az is kimutatható, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelmet kapnak, foglalkoztatásuk stabilabb, egészségi állapotuk jobb, és intenzívebb állampolgári aktivitást mutatnak...
A felsőoktatás világszerte súlyos problémákkal küzd, keresi a helyét a modern társadalomban. A közvéleményt meg kell győzni a fontosságáról, arról, hogy képes nagy jelentőségű társadalmi célok eléréséhez hozzájárulni, jól sáfárkodni a rábízott talentumokkal. A korszerű felsőoktatás a versenyképesség alapvető feltétele, ráadásul magában a felsőoktatásban is verseny van, globális verseny, amelyben végzetes hiba lenne lemaradni. Röviden: nemzetközileg is versenyképes felsőoktatási rendszert kell építeni, amely nemcsak erkölcsileg feddhetetlen, de mentes a korrupciótól, a káros politikai befolyástól, az összeférhetetlenségi kockázatoktól.
A tét jóval nagyobb a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalánál és az említett integritási problémák kiküszöbölésénél.
Egy modern digitális és tudásintenzív gazdaságban egyre több magasan képzett szakemberre van szükség. Statisztikai eszközökkel az is kimutatható, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelmet kapnak, foglalkoztatásuk stabilabb, egészségi állapotuk jobb, és intenzívebb állampolgári aktivitást mutatnak...
SCHRÖDINGER KÖRSZÁLLÓJA – GARANCSIÉKNAK HIGGYÜNK, VAGY A SAJÁT SZEMÜNKNEK?
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.15.
A Garancsi Istvánék érdekeltségébe tartozó Körszálló elpusztítása Hatvanpusztáéhoz hasonló történet. Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet építettek a helyén, itt fényes nappal, a főváros közepén, a szemünk láttára tüntették el a helyi védettségű épületet. Ahogy Hatvanpuszta esetében, ezúttal is le van papírozva minden a „részlegesnek” titulált bontáshoz. Az önkormányzat vagy a Tisza-kormány viszont most még közbeléphet. Kérdés, mi a fontosabb: egy hengerforma, az elpusztítottra emlékeztető luxustorony magánlakásokkal a Rózsadomb tövében? Vagy az üzenet: vége a védett értékeket nem tisztelő Hatvanpuszta- és Citadella-széttrancsírozók, Garancsik világának.
„Drágám, most nekem hiszel, vagy a szemednek?” – teszi fel a kérdést szemrehányóan az éppen rajtakapott házastárs. Ha azt hinnénk, efféle abszurd csak a jól ismert viccben fordul elő, hatalmasat tévedünk. Itt, Magyarországon, fővárosunk kellős közepén alakult ki ez a helyzet – és bizony mi vagyunk a felszarvazott fél. Hogy pontosan hol történik mindez? Az egykori Körszálló (hivatalosan: Budapest Szálló) hűlt helyén.
A Szrogh György által tervezett, 1967-ben elkészült ikonikus épület ugyanis ma már nem létezik. Nincs többé. Ezt bárki megállapíthatja, aki a telek mellett elhalad. A Szilágyi Erzsébet fasorról indulva a Trombitás út felé vezető Lorántffy Zsuzsanna lépcsőn könnyen megtalálhatjuk a pontot, ahonnan szépen belátható az építési terület. Nem maradt itt semmi, ami kör lenne, pláne szálló. S nem csupán a kör alaprajzú emeletek tűntek el, még a földszinti fogadóépület is...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.15.
„Drágám, most nekem hiszel, vagy a szemednek?” – teszi fel a kérdést szemrehányóan az éppen rajtakapott házastárs. Ha azt hinnénk, efféle abszurd csak a jól ismert viccben fordul elő, hatalmasat tévedünk. Itt, Magyarországon, fővárosunk kellős közepén alakult ki ez a helyzet – és bizony mi vagyunk a felszarvazott fél. Hogy pontosan hol történik mindez? Az egykori Körszálló (hivatalosan: Budapest Szálló) hűlt helyén.
A Szrogh György által tervezett, 1967-ben elkészült ikonikus épület ugyanis ma már nem létezik. Nincs többé. Ezt bárki megállapíthatja, aki a telek mellett elhalad. A Szilágyi Erzsébet fasorról indulva a Trombitás út felé vezető Lorántffy Zsuzsanna lépcsőn könnyen megtalálhatjuk a pontot, ahonnan szépen belátható az építési terület. Nem maradt itt semmi, ami kör lenne, pláne szálló. S nem csupán a kör alaprajzú emeletek tűntek el, még a földszinti fogadóépület is...
A SZÉTESŐ FIDESZ MÉG MINDIG ORBÁNHOZ RAGASZKODIK | LAKNER ZOLTÁN ÉS ZÁRUG PÉTER FARKAS ELEMZÉSE
PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.15.
Szombaton Orbán Viktort újból a Fidesz elnökévé választották a párt kongresszusán. A volt miniszterelnök egy röpiratban értékelte a vereség okait és a jobboldal helyzetét, de az a hétvége után is kérdés maradt: van-e jövője a pártnak. Lakner Zoltán és Zárug Péter Farkas elemzése.
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.15.
Szombaton Orbán Viktort újból a Fidesz elnökévé választották a párt kongresszusán. A volt miniszterelnök egy röpiratban értékelte a vereség okait és a jobboldal helyzetét, de az a hétvége után is kérdés maradt: van-e jövője a pártnak. Lakner Zoltán és Zárug Péter Farkas elemzése.
FÉLELMET GENERÁLÓ INTÉZMÉNYEK: HOGYAN SZÁMOLTA FEL A FIDESZ A TÁRSADALOM BIZTONSÁGÉRZETÉT?
JELEN HETILAP PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.06.14.
A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Vető Balázs a NER 16 éves örökségének egyik legsúlyosabb következményét: az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalom teljes leépülését elemzi. Vajon bízhatunk-e még abban, hogy a bíróság, a rendőrség vagy az ügyészség függetlenül, a jogszabályok és tények alapján végzi a munkáját? És hogyan vált a félelem a rendszer legfőbb összetartó erejévé?
Kibeszéljük az elmúlt napok legfontosabb politikai és közéleti eseményeit:
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.06.14.
A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Vető Balázs a NER 16 éves örökségének egyik legsúlyosabb következményét: az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalom teljes leépülését elemzi. Vajon bízhatunk-e még abban, hogy a bíróság, a rendőrség vagy az ügyészség függetlenül, a jogszabályok és tények alapján végzi a munkáját? És hogyan vált a félelem a rendszer legfőbb összetartó erejévé?
Kibeszéljük az elmúlt napok legfontosabb politikai és közéleti eseményeit:
- Kórházi klímák és a Tisza-kormány első lépései: reagálni kell a politikai kockázatra.
- Sulyok Tamás válsága: miért nem mond le a politikai alkuból kinevezett, de az államfői posztot lezüllesztő köztársasági elnök?
- Elszámoltatás vagy kirakatügyek? Az ügyészség hirtelen jött buzgalma és bilincsben elvitt politikusok.
- Elszámoltatás vagy kirakatügyek? Az ügyészség hirtelen jött buzgalma és bilincsben elvitt politikusok.
- "Tartsd meg az aprót": Matolcsy György 170 milliós végkielégítése és szabadságmegváltása.
- Az Integritás Hatóság abszurd drámája: miniszteri nyomásgyakorlás és gyanús időzítésű vádak.
- Lesz-e valós elszámoltatás, és mekkora erőforrást igényel a NER lebontása?
„NEM ÚSZHATJÁK MEG!”: SULYOK TAMÁS SORSA ÉS A NER JÖVŐJE | HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.06.13.
Sulyok Tamás felfedezte a jogállam fogalmát? Fűhöz-fához szalad, csak hogy minél tovább maradhasson a Sándor-palotában. Olvasták a Nemzeti Hitvallást az elmúlt évtizedben? Ha nem, most már aligha fogják. Ejt ezért bárki krokodilkönnyeket? 400 ezer menekültügyi beadvány, amellyel az előző kormány nem foglalkozott – ezért napi 1 millió eurós büntetést fizet Magyarország. Pedig egy apróságon múlik az egész. Mi ez az apróság?
Melyik párt költötte a legtöbb pénzt a kampányra? A válasz sokakat meglephet. Hogyan ellenőriz az Állami Számvevőszék? És hogyan csatornázták ki a pártok a pénzeket az önkormányzatoktól? Jól végezte a munkáját az Integritás Hatóság? Meglepő válasz érkezett.
Vendégek: Bakonyi Ildikó, Ligeti Miklós és Bolgár György Műsorvezető: Kárpáti Iván Szerkesztő: Csernyánszki Judit
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.06.13.
Sulyok Tamás felfedezte a jogállam fogalmát? Fűhöz-fához szalad, csak hogy minél tovább maradhasson a Sándor-palotában. Olvasták a Nemzeti Hitvallást az elmúlt évtizedben? Ha nem, most már aligha fogják. Ejt ezért bárki krokodilkönnyeket? 400 ezer menekültügyi beadvány, amellyel az előző kormány nem foglalkozott – ezért napi 1 millió eurós büntetést fizet Magyarország. Pedig egy apróságon múlik az egész. Mi ez az apróság?
Melyik párt költötte a legtöbb pénzt a kampányra? A válasz sokakat meglephet. Hogyan ellenőriz az Állami Számvevőszék? És hogyan csatornázták ki a pártok a pénzeket az önkormányzatoktól? Jól végezte a munkáját az Integritás Hatóság? Meglepő válasz érkezett.
Vendégek: Bakonyi Ildikó, Ligeti Miklós és Bolgár György Műsorvezető: Kárpáti Iván Szerkesztő: Csernyánszki Judit
00:00 – Megindulhat a NER lebontása?
06:47 – Az alkotmányos csata, ami mindent eldönthet
10:17 – Miért repedezik a rendszer?
26:30 – Kormányváltás után: kik maradhatnak a helyükön?
44:00 – A pénzek útja: ki ellenőrzi az ellenőrzőket?
50:17 – Jön az elszámoltatás?
ORBÁNNAL A TELJES LENULLÁZÓDÁS FELÉ ROBOG A FIDESZ
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.06.13.
Akár egy éven belül is megszűnhet a Fidesz ha így folytatják – hangzott el a Hol Élünk közéleti podcast mai adásában, ahol Angyal Gábor lapszerkesztő Bálint Orsolya Visszhang melléklet szerkesztő és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy a vártnál is jóval gyengébbre sikeredett a Fidesz ellenzékisége. A volt állampárt immáron teljes szabadesésben van, Orbánnal immáron totálisan képtelen a párt reagálni a Tisza tarolására. A Fidesz zsibbadtságát kihasználó Tisza ellenben néhány hét alatt egy évnyi törvénymódosításon, nemzetközi szerződéskötésen van túl. Ráadásul ez még csak a bemelegítés, az igazi tűzijáték ősszel kezdődhet, amikorra a Tisza-minisztériumok teljes fordulatszámmal tudnak üzemelni, míg a Fideszen egyre inkább erőt vesz a látványos demencia.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.06.13.
Akár egy éven belül is megszűnhet a Fidesz ha így folytatják – hangzott el a Hol Élünk közéleti podcast mai adásában, ahol Angyal Gábor lapszerkesztő Bálint Orsolya Visszhang melléklet szerkesztő és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy a vártnál is jóval gyengébbre sikeredett a Fidesz ellenzékisége. A volt állampárt immáron teljes szabadesésben van, Orbánnal immáron totálisan képtelen a párt reagálni a Tisza tarolására. A Fidesz zsibbadtságát kihasználó Tisza ellenben néhány hét alatt egy évnyi törvénymódosításon, nemzetközi szerződéskötésen van túl. Ráadásul ez még csak a bemelegítés, az igazi tűzijáték ősszel kezdődhet, amikorra a Tisza-minisztériumok teljes fordulatszámmal tudnak üzemelni, míg a Fideszen egyre inkább erőt vesz a látványos demencia.
EURÓ VAGY JÓLÉT – TÉVESZMÉK, AMIKET SOKAN ELHISZNEK | POGÁTSA ZOLTÁN
ECONOMX PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.12.
A Money Talks legújabb adásában Pogátsa Zoltánnal az euró bevezetése körüli problémákat és dilemmákat jártuk körbe. Valóban a jólét és az euró között kell választanunk, vagy ez egy félreértelmezett vita, ami fontos gazdasági összefüggéseket takar el? Ebben az epizódban utánajárunk, milyen érvek szólnak mellette és ellene, és hol csúszik félre a közbeszéd.
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.12.
A Money Talks legújabb adásában Pogátsa Zoltánnal az euró bevezetése körüli problémákat és dilemmákat jártuk körbe. Valóban a jólét és az euró között kell választanunk, vagy ez egy félreértelmezett vita, ami fontos gazdasági összefüggéseket takar el? Ebben az epizódban utánajárunk, milyen érvek szólnak mellette és ellene, és hol csúszik félre a közbeszéd.
SEMMIT NEM ÉRTETTEK MEG ABBÓL, HOGY A MAGYAROK MIÉRT ZAVARTÁK EL ŐKET, HOGY MAGYARORSZÁG NEM SOROS GYÖRGY, BRÜSSZEL, AZ UKRÁNOK VAGY A MULTIK MIATT FORDULT ELLENÜK.
FACEBOOK
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2026.06.13.
Bevallom, volt bennem némi kíváncsisággal vegyes aggodalom, hogy a bukott állampárt vajon képes-e bármiféle politikai innovációval előállni a történelmi vereség után. Lesz-e bennük akár csak egy pillanatnyi önreflexió? Lesz-e bármi új a gyűlöletkampányokban, a hazudozásban, a félelemkeltésben, vagy legalább megpróbálják-e eljátszani, hogy értik, mi történt az országgal?
Aztán elolvastam a bukott miniszterelnök kongresszusi röpiratából ezt a mondatot:
„A 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is (...), ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2026.06.13.
Aztán elolvastam a bukott miniszterelnök kongresszusi röpiratából ezt a mondatot:
„A 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is (...), ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”
És megnyugodtam.
Már pusztán ebből a két mondatból világosan kiderül: semmit nem tanultak a vereségből. Semmit nem értettek meg abból, hogy a magyarok miért zavarták el őket, hogy Magyarország nem Soros György, Brüsszel, az ukránok vagy a multik miatt fordult ellenük.
Hanem miattuk. A felfoghatatlan mértékű korrupciójuk miatt. Az elmebajra hajazó hatalmi arrogancia miatt. Az ipari méretű hazudozás miatt. A szétrohadt magyar állam, a lezüllesztett egészségügy, a széteső oktatás, a kizsigerelt gyermekvédelem és a tizenhat évnyi következménynélküliség miatt.
Mi sem mutatja jobban, mennyire nem értik, mi történt velük, hogy Orbán ma arról beszél, hogy a Tisza-kormány van "bántalmazó kapcsolatban" az országgal. Mondja ezt úgy, hogy magyarok milliói ünneplik könnyek között, egymás nyakába borulva hónapok óta, hogy végre kiszabadultak az Orbán-rezsim tizenhat évig tartó bántalmazó kapcsolatából. A bukott miniszterelnök régi szokásához híven azzal vádolja az ellenfelét, amit valójában ő maga követ el. Húsz éve ez a Fidesz legfőbb politikája: vádold meg a másikat azzal, amit te csinálsz.
Sokáig azt gondoltam, hogy Orbán Viktor alapvetően racionális politikai szereplő. Pontosan tudja, amit mond, az nem igaz, csak cinikusan eljátssza azt, amit a Rogán-művek a szájába ad, mert eddig ez hozta a szavazatokat.
De egyre inkább úgy tűnik, hogy addig ismételgette a saját hazugságait, amíg végül ő maga is elhitte őket. A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és a mai beszéd együtt minden kétséget eloszlat: Orbán Viktor politikailag teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.
Ma végleg bebizonyosodott: Orbánnal nincs megújulás. Orbán nélkül viszont nincs Fidesz.
A bukott állampárt egy realitását vesztett politikai szélhámos fogságában ragadt. Egy olyan ember fogságában, aki elsősorban magával próbálja elhitetni, hogy ha elég hangosan sorosozik, brüsszelezik, ukránozik vagy multizik, akkor még visszafordíthatja a történelem kerekét, és visszaszerezheti elvesztett hatalmát.
A bukott állampárt egy realitását vesztett politikai szélhámos fogságában ragadt. Egy olyan ember fogságában, aki elsősorban magával próbálja elhitetni, hogy ha elég hangosan sorosozik, brüsszelezik, ukránozik vagy multizik, akkor még visszafordíthatja a történelem kerekét, és visszaszerezheti elvesztett hatalmát.
Nem fog sikerülni. Magyarország végleg átlépett rajtuk.
A feladat tehát világos: minél gyorsabban el kell takarítani ennek a bukott, valóságát vesztett, megújulásra képtelen rezsimnek a maradékát, hogy 2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal!
A NER-t a kormányból már leváltottuk, most az ellenzékből is le kell váltani!
A TELEKOM KIHÚZTA A DUGÓT ROGÁN PÉNZMOSODÁJÁBÓL: A NAV 500 TANÚVAL ÉS EGY TERABYTE ADATTAL KERGETI ROGÁNT A RÁCSOK MÖGÉ
FACEBOOK
Szerző: Eri-gondolatai
2026.06.12.
Ha valaki az elmúlt tíz évben követte a magyar közéletet, az pontosan tudja, hogy Rogán Antal nemcsak a propaganda nagymestere volt, hanem a hazai tudományos élet legnagyobb rejtélye is. Az ember, aki világéletében miniszteri bársonyszékben ült, hirtelen feltalált egy elektronikus aláírásos szoftvert, ami – mint a mesebeli aranytojást tojó tyúk – tíz év alatt lazán tejelte neki a kétmilliárd-százmillió forintot.
De a 2026-os politikai földrengés után a NAV nyomozói végre megkapták azt a luxust, amit úgy hívnak: függetlenség. És a számok elkezdték benyújtani a számlát.
Képzeljük el a helyzetet egy végtelenül egyszerű példával. Van egy sarki kifőzdéd. A kutya nem jár oda, a könyvelés szerint évente termel 10 forint tiszta hasznot. Te mégis minden évben besétálsz a bankba, és büszkén felmutatsz 30 forintot, hogy „kérem szépen, ez a gulyáslevesem jogdíja, tiszta, adózott vagyon!” Mindenki tudja, hogy a maradék 20 forintot valójában a hátsó ajtón hordják be neked táskákban a haverok, te pedig a menüvel csak lepapírozod, hogy legálisnak tűnjön.
Rogán Antal zseniális találmánya pontosan ez a kifőzde volt. Évekig azzal takarózott, hogy a Telekom fizeti neki a százmilliókat a szoftverért. Csakhogy a Telekom most hivatalosan is kiborította a bilit: közölték, hogy 11 éve kifizették a rendszert egyszeri díjként, azóta pedig csak jelképes aprópénzt utalnak havonta hibajavításra. A matek tehát végleg elvérzett. Rogán szoftveres cége, a Mobilsign kevesebb nyereséget termelt, mint amennyit Rogán egymaga kivett belőle „találmányi díjként”.
Most, hogy Rogán kiesett a parlamentből, elveszítette a védelmet, és a NAV asztalán ott tornyosul 500 tanúvallomás és egy terabyte-nyi lefoglalt adat, a képlet végtelenül egyszerűvé vált. Ha ebben az országban az igazságszolgáltatás csak minimálisan is a törvénykönyv szerint, tisztességesen végzi a dolgát, akkor Tóni zseniális matematikai egyenletének a végén nem egy újabb helikopteres luxusút áll, hanem két nagyon konkrét büntetőjogi következmény:
A vagyonelkobzás: Mivel a Telekom-blöff megdőlt, a hatóságoknak nem lesz nehéz dolguk bebizonyítani, hogy ez a 2,1 milliárd forint nem valós piaci teljesítményből, hanem bűncselekményből – elcsalt uniós pályázatokból és álcázott állami kifizetésekből – származik. A törvény szerint pedig a bűnös úton szerzett vagyont az utolsó fillérig vissza kell venni.
A börtön: A „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás” és a hozzá kapcsolódó pénzmosás nem az a kategória, amit meg lehet úszni egy ejnye-bejnyével vagy száraz novemberrel. Ha a független bíróság elé kerül az ügy, ott a letöltendő szabadságvesztés nem lehetőség, hanem garantált jogi automatizmus.
A NER nagy alkimistája tíz évig hitette el az országgal, hogy a politikusi fizetésből is lehet valaki dollármilliomos, ha elég kreatív „feltaláló”. De a fizika és a büntetőjog makacs dolog: ha elszáll a politikai hátszél, a lufi kidurran, és a legújabb elektronikus aláírásra Rogán Antalnak már nem a szabadalmi hivatalban, hanem a zárka átvételi elismervényén lesz szüksége.
Eri
Forrás: https://444.hu/.../nem-allt-le-sot-aktivan-folyik-az-a...
Szerző: Eri-gondolatai
2026.06.12.
De a 2026-os politikai földrengés után a NAV nyomozói végre megkapták azt a luxust, amit úgy hívnak: függetlenség. És a számok elkezdték benyújtani a számlát.
Képzeljük el a helyzetet egy végtelenül egyszerű példával. Van egy sarki kifőzdéd. A kutya nem jár oda, a könyvelés szerint évente termel 10 forint tiszta hasznot. Te mégis minden évben besétálsz a bankba, és büszkén felmutatsz 30 forintot, hogy „kérem szépen, ez a gulyáslevesem jogdíja, tiszta, adózott vagyon!” Mindenki tudja, hogy a maradék 20 forintot valójában a hátsó ajtón hordják be neked táskákban a haverok, te pedig a menüvel csak lepapírozod, hogy legálisnak tűnjön.
Rogán Antal zseniális találmánya pontosan ez a kifőzde volt. Évekig azzal takarózott, hogy a Telekom fizeti neki a százmilliókat a szoftverért. Csakhogy a Telekom most hivatalosan is kiborította a bilit: közölték, hogy 11 éve kifizették a rendszert egyszeri díjként, azóta pedig csak jelképes aprópénzt utalnak havonta hibajavításra. A matek tehát végleg elvérzett. Rogán szoftveres cége, a Mobilsign kevesebb nyereséget termelt, mint amennyit Rogán egymaga kivett belőle „találmányi díjként”.
Most, hogy Rogán kiesett a parlamentből, elveszítette a védelmet, és a NAV asztalán ott tornyosul 500 tanúvallomás és egy terabyte-nyi lefoglalt adat, a képlet végtelenül egyszerűvé vált. Ha ebben az országban az igazságszolgáltatás csak minimálisan is a törvénykönyv szerint, tisztességesen végzi a dolgát, akkor Tóni zseniális matematikai egyenletének a végén nem egy újabb helikopteres luxusút áll, hanem két nagyon konkrét büntetőjogi következmény:
A vagyonelkobzás: Mivel a Telekom-blöff megdőlt, a hatóságoknak nem lesz nehéz dolguk bebizonyítani, hogy ez a 2,1 milliárd forint nem valós piaci teljesítményből, hanem bűncselekményből – elcsalt uniós pályázatokból és álcázott állami kifizetésekből – származik. A törvény szerint pedig a bűnös úton szerzett vagyont az utolsó fillérig vissza kell venni.
A börtön: A „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás” és a hozzá kapcsolódó pénzmosás nem az a kategória, amit meg lehet úszni egy ejnye-bejnyével vagy száraz novemberrel. Ha a független bíróság elé kerül az ügy, ott a letöltendő szabadságvesztés nem lehetőség, hanem garantált jogi automatizmus.
A NER nagy alkimistája tíz évig hitette el az országgal, hogy a politikusi fizetésből is lehet valaki dollármilliomos, ha elég kreatív „feltaláló”. De a fizika és a büntetőjog makacs dolog: ha elszáll a politikai hátszél, a lufi kidurran, és a legújabb elektronikus aláírásra Rogán Antalnak már nem a szabadalmi hivatalban, hanem a zárka átvételi elismervényén lesz szüksége.
Eri
Forrás: https://444.hu/.../nem-allt-le-sot-aktivan-folyik-az-a...
2026. június 14., vasárnap
VLAGYIMIR PUTYIN OROSZORSZÁGA BÉKÉBEN ÉS HÁBORÚBAN – LENGYEL LÁSZLÓ BESZÉLGETÉSE SZ. BÍRÓ ZOLTÁNNAL
NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ, SZ BÍRÓ ZOLTÁN
2026.06.14.
Az oroszok továbbra is elbábozzák a választásokat, úgy tesznek mintha azoknak valódi tétje lenne. Pedig már rég nincs.
Lengyel László (L. L.): Sz. Bíró Zoltán mindenekelőtt új könyve borítóját szeretné bemutatni.
Sz. Bíró Zoltán (Sz. B. Z.): Az egyértelmű volt, hogy a címlapon nem akarom Putyint látni, ahogy szamovárt, matrjoskát és tankokat sem. Azt szerettem volna, ha valami olyasmi kerül a borítóra, ami kicsit elégikus és valamilyen módon azt sugallja – ami egyébként könyvem legfőbb mondandója is –, hogy Putyin és környezete történelmi zsákutcába vitte Oroszországot. A könyv szerkesztőjének, Kiss Ilonának eszébe jutott, hogy van Szilágyi Lenkének két fotósorozata Oroszországról: nézzük meg, hátha van közöttük ilyen kép. És volt, nem is egy. Végül egy olyat választottunk, amin két középkorú nő ül a tengerparton. Az egyikük valami miatt elégedetlen, a másik szomorúan maga elé néz. Azt, hogy a tengerparton ülnek onnan tudható, hogy a háttérben ott magasodik Leningrád – a mai Szentpétervár – egyik, még a hetvenes években felépített ikonikus szállodája, a Pribaltyijszkaja. A szállodát az 1980-as moszkvai olimpia előtt a svédek építették; számomra azért maradt emlékezetes, mert egyetemistaként annak közelében, a Vasziljev-szigeten laktam és időről-időre próbáltunk a svédasztalához éhenkórászként bejutni. Egyébként I. Péter ezt a szigetet szerette volna az 1703-ban alapított új főváros szívévé, észak Velencéjévé tenni. Ennek emlékét a sziget ma is őrzi, mert annak nagy részén nem utcák, hanem linyii, azaz vonalak futnak. A cár ezek mentén akart csatornákat ásatni, hogy mindez úgy fessen, mintha az észak-olasz városban járnánk, pontosabban gondoláznánk. Amikor ránéztem a képre, azonnal beugrott, hogy hol készült, és már csak ezért is rögtön beleszerettem. De a legfőbb ok, ami miatt végül ezt a fotót választottam, mégiscsak az volt, hogy úgy éreztem, amit azon látok, az a mai, immár öt éve háborúzó Oroszország képe.
L. L.: Könyvbemutatóról lévén szó, régi barátságunkra tekintettel szeretném elmondani, hogy hihetetlen tisztelettel nézem azt, amit Sz. Bíró Zoltán az elmúlt évtizedekben tett. Még abból a korszakából ismertem, amikor kínlódott azzal, hogyan fog megírni egy könyvet. Tudom, természetesnek tűnik, hogy valaki megír egy könyvet, de ez egyáltalán nem így van. Zoli a könyvírás minden kínját és keservét átélte, és egy kicsit mellette én, mint barátja, szintén. Nem fiatal padawanként írta meg első könyvét, „Az elmaradt alkotmányozást”, ami lényegében a történelem mélységes mély kútjába való betekintés, hanem érett férfikorban. Ebben arra tett kísérletet, hogy bemutassa az 1860-as évek nagyszabású oroszországi reformjait és az azokat lezárni hivatott alkotmányozás elmaradását. Ezen a könyvön tanult meg írni, és azóta több kötete is megjelent. Azt gondolom, olyan természetességgel írta meg most a legújabb könyvét, hogy föl sem merült benne, hogy ez milyen kínlódással járt egykor. Ezt nagyra becsülöm benne azokkal szemben, akiknek soha nem okozott gondot, hogy könnyedén írjanak. Neki ezt meg kellett tanulnia, mert nem csak a tárgy ismeretére van szükség, hanem ennek formába öntésére is, ami szerintem remekül sikerült. Ma lényegében Zoli a magyarországi Oroszország-kutatás és az orosz történelemkutatás egyik legelismertebb alakja...
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ, SZ BÍRÓ ZOLTÁN
2026.06.14.
Lengyel László (L. L.): Sz. Bíró Zoltán mindenekelőtt új könyve borítóját szeretné bemutatni.
Sz. Bíró Zoltán (Sz. B. Z.): Az egyértelmű volt, hogy a címlapon nem akarom Putyint látni, ahogy szamovárt, matrjoskát és tankokat sem. Azt szerettem volna, ha valami olyasmi kerül a borítóra, ami kicsit elégikus és valamilyen módon azt sugallja – ami egyébként könyvem legfőbb mondandója is –, hogy Putyin és környezete történelmi zsákutcába vitte Oroszországot. A könyv szerkesztőjének, Kiss Ilonának eszébe jutott, hogy van Szilágyi Lenkének két fotósorozata Oroszországról: nézzük meg, hátha van közöttük ilyen kép. És volt, nem is egy. Végül egy olyat választottunk, amin két középkorú nő ül a tengerparton. Az egyikük valami miatt elégedetlen, a másik szomorúan maga elé néz. Azt, hogy a tengerparton ülnek onnan tudható, hogy a háttérben ott magasodik Leningrád – a mai Szentpétervár – egyik, még a hetvenes években felépített ikonikus szállodája, a Pribaltyijszkaja. A szállodát az 1980-as moszkvai olimpia előtt a svédek építették; számomra azért maradt emlékezetes, mert egyetemistaként annak közelében, a Vasziljev-szigeten laktam és időről-időre próbáltunk a svédasztalához éhenkórászként bejutni. Egyébként I. Péter ezt a szigetet szerette volna az 1703-ban alapított új főváros szívévé, észak Velencéjévé tenni. Ennek emlékét a sziget ma is őrzi, mert annak nagy részén nem utcák, hanem linyii, azaz vonalak futnak. A cár ezek mentén akart csatornákat ásatni, hogy mindez úgy fessen, mintha az észak-olasz városban járnánk, pontosabban gondoláznánk. Amikor ránéztem a képre, azonnal beugrott, hogy hol készült, és már csak ezért is rögtön beleszerettem. De a legfőbb ok, ami miatt végül ezt a fotót választottam, mégiscsak az volt, hogy úgy éreztem, amit azon látok, az a mai, immár öt éve háborúzó Oroszország képe.
L. L.: Könyvbemutatóról lévén szó, régi barátságunkra tekintettel szeretném elmondani, hogy hihetetlen tisztelettel nézem azt, amit Sz. Bíró Zoltán az elmúlt évtizedekben tett. Még abból a korszakából ismertem, amikor kínlódott azzal, hogyan fog megírni egy könyvet. Tudom, természetesnek tűnik, hogy valaki megír egy könyvet, de ez egyáltalán nem így van. Zoli a könyvírás minden kínját és keservét átélte, és egy kicsit mellette én, mint barátja, szintén. Nem fiatal padawanként írta meg első könyvét, „Az elmaradt alkotmányozást”, ami lényegében a történelem mélységes mély kútjába való betekintés, hanem érett férfikorban. Ebben arra tett kísérletet, hogy bemutassa az 1860-as évek nagyszabású oroszországi reformjait és az azokat lezárni hivatott alkotmányozás elmaradását. Ezen a könyvön tanult meg írni, és azóta több kötete is megjelent. Azt gondolom, olyan természetességgel írta meg most a legújabb könyvét, hogy föl sem merült benne, hogy ez milyen kínlódással járt egykor. Ezt nagyra becsülöm benne azokkal szemben, akiknek soha nem okozott gondot, hogy könnyedén írjanak. Neki ezt meg kellett tanulnia, mert nem csak a tárgy ismeretére van szükség, hanem ennek formába öntésére is, ami szerintem remekül sikerült. Ma lényegében Zoli a magyarországi Oroszország-kutatás és az orosz történelemkutatás egyik legelismertebb alakja...
RENDKÍVÜLI MINISZTERELNÖKI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.06.13.
Szombat reggel Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót tartott "Az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugsága" címmel.
Lásd még:
- Rendkívüli sajtótájékoztató az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.06.13.
Szombat reggel Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót tartott "Az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugsága" címmel.
Lásd még:
- Rendkívüli sajtótájékoztató az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról
2026. június 12., péntek
LEHET-E TISZTA LAPPAL INDULNI EGY PROPAGANDAÚJSÁGNÁL? | MÁSRÉSZRŐL
KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.06.12.
A Másrészről aktuális adása a magyar médiapiac állapotáról, a NER örökségéről és a sajtó jövőjéről szól. A műsor vendégei Urbán Ágnes és Murányi András, akik a Klubrádió helyzetétől indulva a nyomtatott sajtó válságán át az Index jövőjéig számos vitás kérdést érintenek. A beszélgetés egyik központi témája, hogy a kormányváltás után helyreállhatnak-e a médiapiaci viszonyok, és milyen szerepe lehet ebben a korábban politikai befolyás alatt álló szerkesztőségeknek. Hosszú vita bontakozik ki arról, hogy az Index képes lehet-e valóban független médiummá válni, illetve mennyire lehet lezárni a NER médiarendszerének időszakát. Szóba kerül a Népszabadság és a Népszava története, a nyomtatott napilapok eltűnése, valamint az állami hirdetések piactorzító hatása is. A vendégek arról is eltérően gondolkodnak, hogy mennyire lehet „tiszta lappal” indulni egy olyan szerkesztőségben, amely korábban propagandaeszközként működött.
00:00 - 01:13 - Intro: Mi maradt a magyar sajtóból?
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.06.12.
A Másrészről aktuális adása a magyar médiapiac állapotáról, a NER örökségéről és a sajtó jövőjéről szól. A műsor vendégei Urbán Ágnes és Murányi András, akik a Klubrádió helyzetétől indulva a nyomtatott sajtó válságán át az Index jövőjéig számos vitás kérdést érintenek. A beszélgetés egyik központi témája, hogy a kormányváltás után helyreállhatnak-e a médiapiaci viszonyok, és milyen szerepe lehet ebben a korábban politikai befolyás alatt álló szerkesztőségeknek. Hosszú vita bontakozik ki arról, hogy az Index képes lehet-e valóban független médiummá válni, illetve mennyire lehet lezárni a NER médiarendszerének időszakát. Szóba kerül a Népszabadság és a Népszava története, a nyomtatott napilapok eltűnése, valamint az állami hirdetések piactorzító hatása is. A vendégek arról is eltérően gondolkodnak, hogy mennyire lehet „tiszta lappal” indulni egy olyan szerkesztőségben, amely korábban propagandaeszközként működött.
00:00 - 01:13 - Intro: Mi maradt a magyar sajtóból?
A KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR SZERINT SZIJJÁRTÓ MINISZTERSÉGE ALATT VISSZAÉLTEK A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK HONOSÍTÁSÁVAL
TELEX
Szerző: NÁDOR ANDRÁS
2026.06.12.
„Éppen ellenjegyzem azoknak a diplomata útleveleknek a visszavonását, amelyekkel évek óta visszaéltek” – jelentette be Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy pénteki videóban. Azt mondta, ez csak a kezdet, le fogják zárni a kiváltságok korszakát a Külügyminisztériumban. Velkey szerint a diplomata útlevelek kiadásának vizsgálata közben rengeteg visszaélés derült ki, de ezek feltárása még nem ért véget. Megjegyezte: többen a választások előtt megszabadultak a diplomata útlevelüktől, de egyértelművé tette, hogy a lemondás nem jelent mentességet, nem évült el ezzel a felelősségük.
Az államtitkár azt mondta, a minisztérium Szijjártó Péter alatti működésének vizsgálata jóval túlmutat a diplomata útleveleken. A vizsgálat közben egy másik visszaélést, az állami érdekből történő honosítást is feltárták. Olyan külföldi állampolgárok kaptak magyar állampolgárságot, akiknek egyébként semmilyen magyar kötődése nem volt, egyes esetekben a konkrét pénzügyi előnyszerzés gyanúja is felmerült.
„A feltárt adatok alapján ma már megalapozottan vélelmezhetjük, hogy a hangzatos szuverenista jelszavak mögött elsősorban egyes magánérdekek védelme, üzleti körök és haverok támogatása húzódott meg” – mondta az államtitkár.
Velkey korábban, a Telex diplomata-útlevelekről szóló cikke után beszélt arról, hogy voltak olyanok, akik indoklás nélkül, adott esetben Habony Árpád kérésére kaphattak ilyen okmányt az Orbán-kormányok alatt. Többek között Orbán Viktor török barátja, Rúzsa Magdi és Rákay Philip is kapott diplomata-útlevelet...
Szerző: NÁDOR ANDRÁS
2026.06.12.
Az államtitkár azt mondta, a minisztérium Szijjártó Péter alatti működésének vizsgálata jóval túlmutat a diplomata útleveleken. A vizsgálat közben egy másik visszaélést, az állami érdekből történő honosítást is feltárták. Olyan külföldi állampolgárok kaptak magyar állampolgárságot, akiknek egyébként semmilyen magyar kötődése nem volt, egyes esetekben a konkrét pénzügyi előnyszerzés gyanúja is felmerült.
„A feltárt adatok alapján ma már megalapozottan vélelmezhetjük, hogy a hangzatos szuverenista jelszavak mögött elsősorban egyes magánérdekek védelme, üzleti körök és haverok támogatása húzódott meg” – mondta az államtitkár.
Velkey korábban, a Telex diplomata-útlevelekről szóló cikke után beszélt arról, hogy voltak olyanok, akik indoklás nélkül, adott esetben Habony Árpád kérésére kaphattak ilyen okmányt az Orbán-kormányok alatt. Többek között Orbán Viktor török barátja, Rúzsa Magdi és Rákay Philip is kapott diplomata-útlevelet...
MAGYAR PÉTER FOCIHASONLATTAL ÍRTA LE A HAT- ÉS NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUMOK RENDSZERÉT, DE MENNYIRE VOLT IGAZA?
HVG360
Szerző: BALLA ISTVÁN
2026.06.12.
Nem Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter volt az első, aki felvetette az elit gimnáziumok ellentmondásos szerepét a társadalmi egyenlőtlenség konzerválásában. Iskolaigazgatók mondták el a HVG-nek, hogy hogyan kellene hozzányúlni az elit előnyeit bebetonozó rendszerhez.
Lannert Judit – demonstrálva az oktatásvezetés általa hangoztatott egyik fő alapelvét, a gyerekközpontúságot – első interjúját oktatási és gyermekügyi miniszterként a Balzac diákújságnak adta. Az ott felvetett kérdések közül különösen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról, továbbá a középiskolai felvételi rendszerről szóló mondatai kerültek be a közbeszédbe – nem függetlenül a miniszter mondatait sajátosan félreértelmező Gulyás Gergely reakciójától. Lannert ugyanis leszögezte, hogy ezeknek a rangsorokban rendre elöl lévő iskoláknak a működése leginkább azt szolgálja, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát a többségtől.
„Nem úgy akar egy iskola jó lenni, hogy megpróbálja minél jobban fejleszteni a gyerekeket, hanem az összetételt változtatja meg, és ugye minél jobb hátterű tanulói vannak, annál jobb az eredmény. A kompetenciamérésekben azonban nem látjuk azt, hogy gyorsabban fejlődnének ezek a gyerekek. A hat-nyolc évfolyamos gimnáziumban magasabb szintről indulnak, de aztán ugyanolyan tempóban haladnak” – fejtegette. A felvételi rendszer lassan idejétmúlt lesz a gyereklétszám csökkenése miatt, nincs értelme „azon kívül, hogy 15 gimnázium így tartsa fönn az elit pozícióját” – mondta a miniszter.
A magyar iskola nem csökkenti az esélykülönbségeket
Lannert korábban – számos kollégájával egybehangzóan – kutatóként is hasonlókat mondott, ám most már döntéshozóként különös súlya van a szavainak. Próbált is óvatosan fogalmazni, arról beszélt, hogy ezt a kérdést meg fogják vizsgálni egy széles körű társadalmi egyeztetés során, amelyben a fiatalokat is meg kell hallgatni.
Minden nemzetközi kutatás kimutatja évtizedek óta, hogy a magyar iskolarendszer a gyermekek közötti esélykülönbségeket nemhogy csökkenti, még időnként növeli is. Ebben több tényező szerepet játszik a kora gyerekkorban és kisgyerekkorban kapott szélsőségesen különböző esélyektől az egyre inkább szegregálódó iskolarendszerig – ezek közé tartozik a szabad iskolaválasztás lehetősége, és a túl korai szelekció is.
Az általános iskolából a negyedik, a hatodik évfolyam után is tovább lehet tanulni a nyolc és hat évfolyamos középiskolákban. Ezekbe – mint a szociológiai kutatások rendre kimutatják – általában a szerencsésebb családok gyerekei kerülnek be. Erre utalt Lannert Judit, amikor azt mondta, hogy ez a jelenség nem annyira oktatási, mint inkább társadalmi problémának tekinthető.
Társadalmi igazságosság vs. tehetséggondozás
A diagnózis tehát évtizedek óta ismert, megvoltak az elit iskolái már a Kádár-rendszerben is, és majdnem minden országban tetten érhető valamilyen mértékben ez a jelenség. Ám
eddig egyik kormány sem nyúlt hozzá érdemben. Most is nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány mit tud ezzel kezdeni, hiszen egyelőre csak vizsgálatot, egyeztetést ígért a miniszter.
Mivel erősen a középosztály vélt érdekeivel szemben lépne fel a hatalom, ha az élen járó gimnáziumok szerepét megkérdőjelezné, ennek jelentős politikai aspektusa és politikai ára is lenne.
Néhány érintett iskolavezető véleményét kikérve látszik, hogy a társadalmi igazságosság követelménye és a tehetséggondozás igénye az iskolarendszer rendkívül komplex, szinte megoldhatatlannak tűnő dilemmája.
A HVG középiskolai rangsoraiban rendre az élbolyba tartozó ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetője szerint nem lehet a miniszter gondolatait egy kiragadott mondat alapján értelmezni. Láng György sokkal inkább azt hallja ki Lannert szavaiból, hogy keresik a módszert a hazai oktatás jelenlegi problémáinak a megoldására. Ezek közül az egyik legnagyobb a szegregáció csökkentése, ezt Láng már ősszel, a HVG-nek adott interjúban is megemlítette...
Szerző: BALLA ISTVÁN
2026.06.12.
Lannert Judit – demonstrálva az oktatásvezetés általa hangoztatott egyik fő alapelvét, a gyerekközpontúságot – első interjúját oktatási és gyermekügyi miniszterként a Balzac diákújságnak adta. Az ott felvetett kérdések közül különösen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról, továbbá a középiskolai felvételi rendszerről szóló mondatai kerültek be a közbeszédbe – nem függetlenül a miniszter mondatait sajátosan félreértelmező Gulyás Gergely reakciójától. Lannert ugyanis leszögezte, hogy ezeknek a rangsorokban rendre elöl lévő iskoláknak a működése leginkább azt szolgálja, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát a többségtől.
„Nem úgy akar egy iskola jó lenni, hogy megpróbálja minél jobban fejleszteni a gyerekeket, hanem az összetételt változtatja meg, és ugye minél jobb hátterű tanulói vannak, annál jobb az eredmény. A kompetenciamérésekben azonban nem látjuk azt, hogy gyorsabban fejlődnének ezek a gyerekek. A hat-nyolc évfolyamos gimnáziumban magasabb szintről indulnak, de aztán ugyanolyan tempóban haladnak” – fejtegette. A felvételi rendszer lassan idejétmúlt lesz a gyereklétszám csökkenése miatt, nincs értelme „azon kívül, hogy 15 gimnázium így tartsa fönn az elit pozícióját” – mondta a miniszter.
A magyar iskola nem csökkenti az esélykülönbségeket
Lannert korábban – számos kollégájával egybehangzóan – kutatóként is hasonlókat mondott, ám most már döntéshozóként különös súlya van a szavainak. Próbált is óvatosan fogalmazni, arról beszélt, hogy ezt a kérdést meg fogják vizsgálni egy széles körű társadalmi egyeztetés során, amelyben a fiatalokat is meg kell hallgatni.
Minden nemzetközi kutatás kimutatja évtizedek óta, hogy a magyar iskolarendszer a gyermekek közötti esélykülönbségeket nemhogy csökkenti, még időnként növeli is. Ebben több tényező szerepet játszik a kora gyerekkorban és kisgyerekkorban kapott szélsőségesen különböző esélyektől az egyre inkább szegregálódó iskolarendszerig – ezek közé tartozik a szabad iskolaválasztás lehetősége, és a túl korai szelekció is.
Az általános iskolából a negyedik, a hatodik évfolyam után is tovább lehet tanulni a nyolc és hat évfolyamos középiskolákban. Ezekbe – mint a szociológiai kutatások rendre kimutatják – általában a szerencsésebb családok gyerekei kerülnek be. Erre utalt Lannert Judit, amikor azt mondta, hogy ez a jelenség nem annyira oktatási, mint inkább társadalmi problémának tekinthető.
Társadalmi igazságosság vs. tehetséggondozás
A diagnózis tehát évtizedek óta ismert, megvoltak az elit iskolái már a Kádár-rendszerben is, és majdnem minden országban tetten érhető valamilyen mértékben ez a jelenség. Ám
eddig egyik kormány sem nyúlt hozzá érdemben. Most is nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány mit tud ezzel kezdeni, hiszen egyelőre csak vizsgálatot, egyeztetést ígért a miniszter.
Mivel erősen a középosztály vélt érdekeivel szemben lépne fel a hatalom, ha az élen járó gimnáziumok szerepét megkérdőjelezné, ennek jelentős politikai aspektusa és politikai ára is lenne.
Néhány érintett iskolavezető véleményét kikérve látszik, hogy a társadalmi igazságosság követelménye és a tehetséggondozás igénye az iskolarendszer rendkívül komplex, szinte megoldhatatlannak tűnő dilemmája.
A HVG középiskolai rangsoraiban rendre az élbolyba tartozó ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetője szerint nem lehet a miniszter gondolatait egy kiragadott mondat alapján értelmezni. Láng György sokkal inkább azt hallja ki Lannert szavaiból, hogy keresik a módszert a hazai oktatás jelenlegi problémáinak a megoldására. Ezek közül az egyik legnagyobb a szegregáció csökkentése, ezt Láng már ősszel, a HVG-nek adott interjúban is megemlítette...
ITT AZ ORBÁNÉK ÁLTAL TERVEZETT MIGRÁNSTÁBOR, AMIRŐL MAGYAR PÉTER BESZÉLT KEDDEN AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.06.12.
Kedden az Országgyűlésben beszélt arról Magyar Péter miniszterelnök két ellenzéki frakcióvezető, Gulyás Gergely és Rétvári Bence felszólalására, hogy előkerült az az Orbán-kormány idejéből származó titkos kormányhatározat, mely a kormányfő szerint annak bizonyítéka, hogy Orbán Viktor kormánya a migránspaktumnak való megfelelésre kívánt létrehozni. Lapunk 2024 novemberében járt az épülő vitnyédi migránstábornál, az akkori felvételeinket most nyilvánosságra hozzuk.
Szerző: GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.06.12.
Kedden az Országgyűlésben beszélt arról Magyar Péter miniszterelnök két ellenzéki frakcióvezető, Gulyás Gergely és Rétvári Bence felszólalására, hogy előkerült az az Orbán-kormány idejéből származó titkos kormányhatározat, mely a kormányfő szerint annak bizonyítéka, hogy Orbán Viktor kormánya a migránspaktumnak való megfelelésre kívánt létrehozni. Lapunk 2024 novemberében járt az épülő vitnyédi migránstábornál, az akkori felvételeinket most nyilvánosságra hozzuk.
NEMZETI HITVALLÁSOK | ROGÁN NYOMÁBAN A NAV | VÉGE A FÓLIÁZÁSNAK 🤔 7SÉGEIM #80
7SÉGEIM
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.06.12.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.06.12.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim.
Te voltál már szomorú adó eltörlésétől? Én most az vagyok, eltűnik a kedvencem, megszűnik a dísznövényadó.
Te is óvatosan járkálsz már az utcán? Most már nagyon figyelni kell, kiszabadulhatnak a könyvesboltokból a homoszexuális tartalmak.
Te hány érvet tudsz arra, hogy végre mondjon le a köztársasági elnök? Lett még egy, úgy tűnik, hogy talán közreműködhetett terrorcselekményben is.
Mikor mond le a legfőbb ügyész? Azt nem tudom, de egy főügyész már lemondott.
Az megvan, hogy Matolcsy György szinte soha nem volt szabadságon? És ennek okán nemcsak százmilliárdokkal, hanem százmilliókkal is távozott a Nemzeti Bankból.
----------- 00:00:00 A tartalomból
00:01:05 Bede Zsolt üzent a rendőröknek
00:03:41 Lemondott a Nyomozó Főügyészség főügyésze
00:06:09 Sulyok Tamás terrorcselekményben érintett?
00:11:11 Sulyok az Alkotmánybírósághoz fordult
00:13:18 Buda Péter a nemzetbiztonsági pozíciót kapott
00:17:16 Szűcs Gábor a megafonos főosztályvezető
00:19:45 Matolcsy lelépési pénze
00:22:19 Orbán nemzeti hitvallása
00:24:48 Rogán találmánya után nyomoz a NAV
00:27:57 Vége a könyvek lefóliázásának
00:31:06 A közmédia átalakításának felelőse
00:32:53 Dísznövényadó kivezetve
ARANYKONVOJ: TERRORCSELEKMÉNYBEN VALÓ RÉSZESSÉG IS FELMERÜLHET SULYOK TAMÁS ESETÉBEN?
ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.06.11.
Akár büntetőjogi felelősség is terhelheti az aranykonvoj-ügy miatt Sulyok Tamás köztársasági elnököt – véli az ukrán pénzszállítók jogi képviselője. Az Ügyvédkör elnöke szerint ha a köztársasági elnök felismerte a kormány célját az üggyel, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan.
Az Egyenes Beszéd vendége Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke.
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.06.11.
Akár büntetőjogi felelősség is terhelheti az aranykonvoj-ügy miatt Sulyok Tamás köztársasági elnököt – véli az ukrán pénzszállítók jogi képviselője. Az Ügyvédkör elnöke szerint ha a köztársasági elnök felismerte a kormány célját az üggyel, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan.
Az Egyenes Beszéd vendége Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke.
"ORBÁNNAK LEJÁRT A SZAVATOSSÁGA?" // FIALA AZ UTCÁN A FIDESZ KONGRESSZUSRÓL
KONTROLL
Szerző: FIALA JÁNOS
2026.06.12.
Fiala János a Fidesz szombaton megrendezésre kerülő kongresszusa előtt Orbán Viktor lehetséges jövőjéről kérdezte az embereket, akik meglepő nyitottsággal mondták el véleményüket az egykori kormányfőről a Kontroll riporterének.
Szerző: FIALA JÁNOS
2026.06.12.
Fiala János a Fidesz szombaton megrendezésre kerülő kongresszusa előtt Orbán Viktor lehetséges jövőjéről kérdezte az embereket, akik meglepő nyitottsággal mondták el véleményüket az egykori kormányfőről a Kontroll riporterének.
LÁZÁR ROBBANTOTT - AZ UKRÁN ARANYKONVOJ ÜGYE ORBÁN VEZETHET
A BÖRTÖN ABLAKÁBAN PODCAST / KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.12.
Mi történt valójában az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyében? Hogyan kerülhetett egy nemzetközi pénzszállítmány a magyar politika középpontjába, és miért vált a 2026-os választási kampány egyik legvitatottabb történetévé? A Börtön ablakában című műsor legújabb adásában Balogh Judit vendége Laczó Adrienn ügyvéd, aki első kézből ismeri az ügy részleteit. Az adásban pontról pontra végigveszik, hogyan állították meg az Ukrajnába tartó pénzszállítmányt, milyen szerepet játszott a TEK, a NAV és az ügyészség, valamint hogy valóban létezett-e bármilyen jogalap a konvoj feltartóztatására.
Szó esik Orbán Viktor kampánybeszédeiről, a Barátság kőolajvezeték körüli konfliktusról, valamint arról a sokat idézett Lázár János-nyilatkozatról is, amelyben a miniszter a pénz visszatartását összekapcsolta az olajszállítás kérdésével. Az ügyvéd szerint ez már olyan jogi kérdéseket vet fel, amelyek túlmutatnak egy
egyszerű politikai kommunikációs akción.
A beszélgetésből kiderül, hogyan próbálták képviselni az ukrán bank érdekeit a magyar hatóságokkal szemben, milyen akadályokba ütköztek az eljárások során, és miért tartják sokan az egész történetet a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb politikai botrányának.
A műsor kitér arra is, hogy milyen felelőssége lehet a különböző állami szervek vezetőinek, milyen nyomozások zajlanak jelenleg, és van-e esély arra, hogy a történet végén valóban kiderüljön, ki hozta meg a döntéseket.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.12.
Mi történt valójában az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyében? Hogyan kerülhetett egy nemzetközi pénzszállítmány a magyar politika középpontjába, és miért vált a 2026-os választási kampány egyik legvitatottabb történetévé? A Börtön ablakában című műsor legújabb adásában Balogh Judit vendége Laczó Adrienn ügyvéd, aki első kézből ismeri az ügy részleteit. Az adásban pontról pontra végigveszik, hogyan állították meg az Ukrajnába tartó pénzszállítmányt, milyen szerepet játszott a TEK, a NAV és az ügyészség, valamint hogy valóban létezett-e bármilyen jogalap a konvoj feltartóztatására.
Szó esik Orbán Viktor kampánybeszédeiről, a Barátság kőolajvezeték körüli konfliktusról, valamint arról a sokat idézett Lázár János-nyilatkozatról is, amelyben a miniszter a pénz visszatartását összekapcsolta az olajszállítás kérdésével. Az ügyvéd szerint ez már olyan jogi kérdéseket vet fel, amelyek túlmutatnak egy
egyszerű politikai kommunikációs akción.
A beszélgetésből kiderül, hogyan próbálták képviselni az ukrán bank érdekeit a magyar hatóságokkal szemben, milyen akadályokba ütköztek az eljárások során, és miért tartják sokan az egész történetet a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb politikai botrányának.
A műsor kitér arra is, hogy milyen felelőssége lehet a különböző állami szervek vezetőinek, milyen nyomozások zajlanak jelenleg, és van-e esély arra, hogy a történet végén valóban kiderüljön, ki hozta meg a döntéseket.
TÉNYLEG JÖHETNEK A MIGRÁNSOK? ÖSSZESZEDTÜNK MINDENT, AMIT A MIGRÁCIÓS PAKTUMRÓL TUDNI KELL
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.06.12.
Tényleg jöhetnek a migránsok? Összeszedtünk mindent, amit a migrációs paktumról tudni kell.
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.06.12.
Tényleg jöhetnek a migránsok? Összeszedtünk mindent, amit a migrációs paktumról tudni kell.
ÚJABB BOTRÁNY A GYERMEKVÉDELEMBEN: SÚLYOS VÁDAKAT FOGALMAZOTT MEG EGY AKTIVISTA AZ ATV-BEN
ATV START
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.06.12.
Lakatos Ádám gyermekjogi aktivista az ATV Startban számolt be arról, hogy feljelentést tett több gyermekotthon vezetőjével szemben, és ezzel kapcsolatban személyes találkozót kért Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztertől.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.06.12.
Lakatos Ádám gyermekjogi aktivista az ATV Startban számolt be arról, hogy feljelentést tett több gyermekotthon vezetőjével szemben, és ezzel kapcsolatban személyes találkozót kért Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztertől.
GRECSÓ KRISZTIÁN: A POLITIKA ELLOPTA A SHOW-T
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.12.
Olyan mértékű tolvajlás történt, ami mellett nem lehet elmenni, mert az azt üzenné a felnövő generációnak: lúzer, aki nem lopott – mondja Grecsó Krisztián író, költő, az Élet és Irodalom szerkesztője. Mindeközben mesél arról is, hogy Kelet-Magyarországon járva tapasztalja, nyugdíjas pedagógusok, értelmiségiek eljönnek az estjeire, de nincs pénzük könyvet venni. Grecsó 16 éve nem járt a közmédiában, és hiába tudja, ennek politikai okai vannak, szerinte ezeknek a nyilvános tereknek fontos társadalmi legalizációs szerepük van. Ugyanígy arról is beszél, nemcsak az a kérdés, kik kaptak érdemtelenül fontos állami díjakat, de az is, kiknek az életművét nem legalizálták elismeréssel. Őt személyesen is mélyen bántja, hogy író barátja, az akkor már köztudottan beteg Nádasdy Ádám nem kaphatott Kossuth díjat, amikor Lackfi János, mint mondja, az édesanyjától elfogadta azt. Szóba kerül a könyvpiac, a pályáztatás rendszere és az is, a nyomtatott sajtó akkora bajban van, hogy Storytól az Élet és Irodalomig mindenkinek össze kellene fognia a print lapok életben maradásáért.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.12.
Olyan mértékű tolvajlás történt, ami mellett nem lehet elmenni, mert az azt üzenné a felnövő generációnak: lúzer, aki nem lopott – mondja Grecsó Krisztián író, költő, az Élet és Irodalom szerkesztője. Mindeközben mesél arról is, hogy Kelet-Magyarországon járva tapasztalja, nyugdíjas pedagógusok, értelmiségiek eljönnek az estjeire, de nincs pénzük könyvet venni. Grecsó 16 éve nem járt a közmédiában, és hiába tudja, ennek politikai okai vannak, szerinte ezeknek a nyilvános tereknek fontos társadalmi legalizációs szerepük van. Ugyanígy arról is beszél, nemcsak az a kérdés, kik kaptak érdemtelenül fontos állami díjakat, de az is, kiknek az életművét nem legalizálták elismeréssel. Őt személyesen is mélyen bántja, hogy író barátja, az akkor már köztudottan beteg Nádasdy Ádám nem kaphatott Kossuth díjat, amikor Lackfi János, mint mondja, az édesanyjától elfogadta azt. Szóba kerül a könyvpiac, a pályáztatás rendszere és az is, a nyomtatott sajtó akkora bajban van, hogy Storytól az Élet és Irodalomig mindenkinek össze kellene fognia a print lapok életben maradásáért.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on.
ERKÖLCS VAGY HATALOM? A POLITIKAI LOGIKA KÖNYÖRTELEN SZABÁLYAI
REMIND MÉDIA
Szerző: REMIND MÉDIA / SZILÁGYI GÁBOR
2026.06.12.
A mai vendégünk Dull Szabolcs, aki az ország egyik legismertebb politikai elemzője és tartalomgyártója. Sokan az Index és a Telex főszerkesztőjeként, vagy épp alapítójaként zárták a szívükbe. Ma már a saját útját járja: az "Öt pontban" hírlevél és podcast, valamint a Seres Samuval közös "Innen és túl" műsorok házigazdájaként találkozhatsz vele. Ha valaha is érezted már úgy, hogy beszippant és lemerít a napi hírek, vagy éppen a hazai politika mókuskereke, akkor ezt a beszélgetést egyenesen neked találtuk ki.
Szabolccsal egy igazi kulisszatitkokkal teli, mély beszélgetést folytattunk arról, hogyan is működik valójában a politikai kommunikáció a színfalak mögött. Nem titok, hogy a média világa a szemünk láttára esik át egy óriási transzformáción. Ahogy ő is tökéletesen megfogalmazta a műsorban:
"egy ilyen teljes médiatörténeti rendszerváltásban vagyunk, amelynek nyilván van hatása a politikára is."
Ma már nem a hagyományos sajtó, vagy az esti Híradó diktálja a tempót. A hatalom és a figyelem egyértelműen áttevődött a közösségi médiára. Ha ezen az új, zajos pályán valaki – legyen az egy politikus, egy közéleti szereplő, vagy akár egy kkv cégvezető – nem kezdi el tudatosan építeni a saját csatornáját és közösségét, az egész egyszerűen lemarad a versenyben.
Izgalmas volt belelátni abba is, mi a valódi különbség egy pörgős újságíró és egy higgadt elemző között. Szabolcs ezt a dinamikát egy zseniális sakkhasonlattal hozta közelebb hozzánk. Míg a zsurnaliszta azt figyeli, hova lépnek a bábukkal éppen most, és ezt minél gyorsabban meg akarja írni, az elemző sokkal inkább azt vizsgálja, mi lehet a meccs végeredménye a következő tíz lépés alapján. És ami talán mindannyiunk számára a legnehezebb feladat: mindezt érzelmek nélkül, higgadtan kell tenni. Mi, átlagemberek a mindennapokban hajlamosak vagyunk morális, etikai alapon megítélni a döntéseket, pedig a háttérben futó gépezet teljesen más szabályok szerint játszik. Szabolcs rávilágított:
"a politikai logika az alapvetően különbözik mindenfajta más logikai keretrendszertől, például az erkölcsi keretrendszertől is."
Ennek az éles szétválasztása az igazi kulcsa annak, hogy ne őrüljünk meg a végeláthatatlan hírfolyamban. Természetesen nem mehettünk el szó nélkül a magyar "néplélek" aktuális állapota mellett sem. Egy ilyen erősen polarizált, kiélezett társadalmi helyzetben, a választások után mindenkiben felmerül a kérdés: hogyan tovább, hogyan éljünk túl az állandó nyomás alatt? Vendégünk szerint a legfontosabb feladatunk most a kollektív és egyéni feszültségek oldása. Ahogy a beszélgetést zárta: "ha egy szót kéne mondanom, akkor az a türelem. Hogy legyünk türelemmel egymás iránt, politika iránt, magunkkal szemben." Készülj egy jó kávéval, és tarts velünk ebben az elgondolkodtató epizódban! Ne felejts el feliratkozni a csatornára, és oszd meg velünk a gondolataidat a kommentek között!
Szerző: REMIND MÉDIA / SZILÁGYI GÁBOR
2026.06.12.
A mai vendégünk Dull Szabolcs, aki az ország egyik legismertebb politikai elemzője és tartalomgyártója. Sokan az Index és a Telex főszerkesztőjeként, vagy épp alapítójaként zárták a szívükbe. Ma már a saját útját járja: az "Öt pontban" hírlevél és podcast, valamint a Seres Samuval közös "Innen és túl" műsorok házigazdájaként találkozhatsz vele. Ha valaha is érezted már úgy, hogy beszippant és lemerít a napi hírek, vagy éppen a hazai politika mókuskereke, akkor ezt a beszélgetést egyenesen neked találtuk ki.
Szabolccsal egy igazi kulisszatitkokkal teli, mély beszélgetést folytattunk arról, hogyan is működik valójában a politikai kommunikáció a színfalak mögött. Nem titok, hogy a média világa a szemünk láttára esik át egy óriási transzformáción. Ahogy ő is tökéletesen megfogalmazta a műsorban:
"egy ilyen teljes médiatörténeti rendszerváltásban vagyunk, amelynek nyilván van hatása a politikára is."
Ma már nem a hagyományos sajtó, vagy az esti Híradó diktálja a tempót. A hatalom és a figyelem egyértelműen áttevődött a közösségi médiára. Ha ezen az új, zajos pályán valaki – legyen az egy politikus, egy közéleti szereplő, vagy akár egy kkv cégvezető – nem kezdi el tudatosan építeni a saját csatornáját és közösségét, az egész egyszerűen lemarad a versenyben.
Izgalmas volt belelátni abba is, mi a valódi különbség egy pörgős újságíró és egy higgadt elemző között. Szabolcs ezt a dinamikát egy zseniális sakkhasonlattal hozta közelebb hozzánk. Míg a zsurnaliszta azt figyeli, hova lépnek a bábukkal éppen most, és ezt minél gyorsabban meg akarja írni, az elemző sokkal inkább azt vizsgálja, mi lehet a meccs végeredménye a következő tíz lépés alapján. És ami talán mindannyiunk számára a legnehezebb feladat: mindezt érzelmek nélkül, higgadtan kell tenni. Mi, átlagemberek a mindennapokban hajlamosak vagyunk morális, etikai alapon megítélni a döntéseket, pedig a háttérben futó gépezet teljesen más szabályok szerint játszik. Szabolcs rávilágított:
"a politikai logika az alapvetően különbözik mindenfajta más logikai keretrendszertől, például az erkölcsi keretrendszertől is."
Ennek az éles szétválasztása az igazi kulcsa annak, hogy ne őrüljünk meg a végeláthatatlan hírfolyamban. Természetesen nem mehettünk el szó nélkül a magyar "néplélek" aktuális állapota mellett sem. Egy ilyen erősen polarizált, kiélezett társadalmi helyzetben, a választások után mindenkiben felmerül a kérdés: hogyan tovább, hogyan éljünk túl az állandó nyomás alatt? Vendégünk szerint a legfontosabb feladatunk most a kollektív és egyéni feszültségek oldása. Ahogy a beszélgetést zárta: "ha egy szót kéne mondanom, akkor az a türelem. Hogy legyünk türelemmel egymás iránt, politika iránt, magunkkal szemben." Készülj egy jó kávéval, és tarts velünk ebben az elgondolkodtató epizódban! Ne felejts el feliratkozni a csatornára, és oszd meg velünk a gondolataidat a kommentek között!
Legfontosabb pillanatok
03:35 - Bevezető: Dull Szabolcs bemutatása és az új irányok
06:31 - Valóságshow vagy politika? Ami a színfalak mögött zajlik
11:56 - A politikai kommunikáció sallangjai: mi a valódi lényeg?
15:18 - Médiatörténeti rendszerváltás: a közösségi média átveszi az uralmat
18:48 - Dull Szabolcs útja: hogyan lett újságíróból hidegfejű elemző?
23:43 - Miért kell szigorúan kizárni az érzelmeket a politikából?
31:27 - A politikai logika és az erkölcs összecsapása a gyakorlatban
35:01 - Miért hagyta ott az általa alapított Telexet?
43:52 - A politikai sakktábla: sémák, stratégiák és nagymesterek
47:44 - A magyar néplélek állapota és a legfontosabb jótanács: türelem
ITT NÉZHETŐ MEG
ITT NÉZHETŐ MEG
„A MŰVÉSZEKET MEGALÁZTÁK, A MÚZEUMOKAT HALÁLRA ÍTÉLTÉK.” I ELSZÁMOLÁS
KLUBRÁDIÓ / ELSZÁMOLÁS
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2026.06.12.
Az elmúlt 16 évben a hatalom a képzőművészet állapotát siralmassá tette, a művészeket megalázta, a múzeumok nagy részét úgyszólván halálra ítélte, a művészeti oktatást a nullához közeli állapotba tette, és a korábban sokkal magasabb szinten elismert magyar művészeti szcénát alapvetően átpolitizálta. Ezekről a fájdalmas sebekről beszélt a műsorban Hamvay Péter és Nagy Gergely kulturális újságíró, Mélyi József művészettörténész, a Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője és Kicsiny Balázs szobrászművész, az egyetem doktori tanácsának elnöke.
Szerkesztő-műsorvezető: Váradi Júlia
00:00 A kultúra elveszett 16 éve? – Bevezetés
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2026.06.12.
Az elmúlt 16 évben a hatalom a képzőművészet állapotát siralmassá tette, a művészeket megalázta, a múzeumok nagy részét úgyszólván halálra ítélte, a művészeti oktatást a nullához közeli állapotba tette, és a korábban sokkal magasabb szinten elismert magyar művészeti szcénát alapvetően átpolitizálta. Ezekről a fájdalmas sebekről beszélt a műsorban Hamvay Péter és Nagy Gergely kulturális újságíró, Mélyi József művészettörténész, a Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője és Kicsiny Balázs szobrászművész, az egyetem doktori tanácsának elnöke.
Szerkesztő-műsorvezető: Váradi Júlia
00:00 A kultúra elveszett 16 éve? – Bevezetés
03:41 Az Iparművészeti Múzeum és a félbehagyott nagy projektek
09:23 MMA, Műcsarnok és a kulturális hatalomátvétel
20:56 Művészeti oktatás: hogyan tűnt el a vizuális kultúra?
31:31 A magyar képzőművészet legnagyobb veszteségei
35:38 Miért szorult ki Magyarország a nemzetközi művészeti térből?
ORBÁN SORSA MEGPECSÉTELŐDIK - A FIDESZ KONGRESSZUSÁNAK TÉTJE
KLIKKTV
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.06.11.
Mi történik a Fidesszel a történelmi választási vereség után? Miért szivárogtak ki napokkal a tisztújító kongresszus előtt olyan információk, amelyek szerint átalakulhat a párt szervezeti felépítése, megszűnhet a választókerületi rendszer, és Orbán Viktort akár csak egy évre választhatják újra elnökké? Erről beszélget Lampé Ágnes vendégeivel: Szakonyi Péterrel, Dési Jánossal és Juhász Bence politológussal.
A beszélgetés központi kérdése nem csupán az, hogy marad-e Orbán Viktor a Fidesz élén, hanem az is, hogy egyáltalán képes-e a párt megújulni az alapító vezető nélkül. A résztvevők azt elemzik, vajon az „egyéves mandátum” mögött valódi stratégia, időhúzás vagy a vereség utáni bizonytalanság húzódik-e meg. Szóba kerül a Fidesz pénzügyi hátországa, a Simicska-korszak és az a kérdés is, hogy ki finanszírozhatná a jövőben az ellenzékbe szorult párt működését.
A műsorban külön téma a parlamenti szereplés és az ellenzéki lét kihívása. A vendégek szerint a Fidesz kommunikációs csapdába került: ugyanazokat a politikai reflexeket használja, amelyek kormányon működtek, ellenzékben azonban már nem feltétlenül hatékonyak. Ennek kapcsán elemzik Ruff Bálint parlamenti felszólalását és a Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját is.
Felmerül a Mi Hazánk és a Fidesz kapcsolatának kérdése is. Vajon a két politikai tábor útjai közelednek egymáshoz? Mit jelenthetnek a Sullyok Tamás melletti tüntetésen elhangzott radikális beszédek, és milyen irányba mozdulhat el a jobboldal a következő években? A beszélgetés végén a résztvevők arra keresik a választ, hogy a július 13-i kongresszus valódi fordulópont lesz-e a Fidesz történetében, vagy csupán egy újabb állomás Orbán Viktor politikai pályáján.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.06.11.
Mi történik a Fidesszel a történelmi választási vereség után? Miért szivárogtak ki napokkal a tisztújító kongresszus előtt olyan információk, amelyek szerint átalakulhat a párt szervezeti felépítése, megszűnhet a választókerületi rendszer, és Orbán Viktort akár csak egy évre választhatják újra elnökké? Erről beszélget Lampé Ágnes vendégeivel: Szakonyi Péterrel, Dési Jánossal és Juhász Bence politológussal.
A beszélgetés központi kérdése nem csupán az, hogy marad-e Orbán Viktor a Fidesz élén, hanem az is, hogy egyáltalán képes-e a párt megújulni az alapító vezető nélkül. A résztvevők azt elemzik, vajon az „egyéves mandátum” mögött valódi stratégia, időhúzás vagy a vereség utáni bizonytalanság húzódik-e meg. Szóba kerül a Fidesz pénzügyi hátországa, a Simicska-korszak és az a kérdés is, hogy ki finanszírozhatná a jövőben az ellenzékbe szorult párt működését.
A műsorban külön téma a parlamenti szereplés és az ellenzéki lét kihívása. A vendégek szerint a Fidesz kommunikációs csapdába került: ugyanazokat a politikai reflexeket használja, amelyek kormányon működtek, ellenzékben azonban már nem feltétlenül hatékonyak. Ennek kapcsán elemzik Ruff Bálint parlamenti felszólalását és a Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját is.
Felmerül a Mi Hazánk és a Fidesz kapcsolatának kérdése is. Vajon a két politikai tábor útjai közelednek egymáshoz? Mit jelenthetnek a Sullyok Tamás melletti tüntetésen elhangzott radikális beszédek, és milyen irányba mozdulhat el a jobboldal a következő években? A beszélgetés végén a résztvevők arra keresik a választ, hogy a július 13-i kongresszus valódi fordulópont lesz-e a Fidesz történetében, vagy csupán egy újabb állomás Orbán Viktor politikai pályáján.
A "LEESETT FAROK" ESETE, AVAGY ÍGY ÉGETTÉK SZÉNNÉ NÉMETH BALÁZST A PARLAMENTBEN
DEBRECENI NAP
Szerző: DEBRECENI NAP
2026.06.10.
A "leesett farok" esete, avagy így égették szénné Németh Balázst a parlamentben...
Szerző: DEBRECENI NAP
2026.06.10.
A "leesett farok" esete, avagy így égették szénné Németh Balázst a parlamentben...
LEVÉL ÉS VÁLASZLEVÉL: ÍGY KEZDŐDÖTT A PÁRBESZÉD AZ UKRÁN ÉS MAGYAR ÉRTELMISÉG KÖZÖTT
ÁTLÁTSZÓ VIDEÓ
Moderátor: GERZSON JÁNOS
2026.06.11.
Ha kigyullad a szomszéd istállója, mész és segítesz – ez is elhangzott a Levél az ukrán népnek kezdeményezés utóiratnak aposztrofált rendezvényén az Örkény Köztérben. A vendégeket az ötletgazda, Gerzson János kérdezte.
Az útifilmet itt lehet megnézni: https://vimeo.com/1198659844?fl=pl&fe=sh
Olvasd el a cikket: https://atlatszo.hu/vilagterkep/2026/...
Moderátor: GERZSON JÁNOS
2026.06.11.
Ha kigyullad a szomszéd istállója, mész és segítesz – ez is elhangzott a Levél az ukrán népnek kezdeményezés utóiratnak aposztrofált rendezvényén az Örkény Köztérben. A vendégeket az ötletgazda, Gerzson János kérdezte.
Az útifilmet itt lehet megnézni: https://vimeo.com/1198659844?fl=pl&fe=sh
Olvasd el a cikket: https://atlatszo.hu/vilagterkep/2026/...
FLASZTER 410. – BŰNÖS VAGY ÁRTATLAN AZ INTEGRITÁS HATÓSÁG ELNÖKE?
FLASZTER / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.06.11.
Szigorúbb fellépés a korrupcióval szemben – de mi lesz Bíró Ferenccel? Milliárdos osztalékok a NER-ben – visszaszerezhető a pénz? Eszenyi Enikő és Alföldi Róbert – jön a megújulás? Ezek voltak a június 11-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Szerető Szabolccsal, a Magyar Hang főmunkatársával és Katus Eszterrel, az Átlátszó újságírójával beszélgetett.
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.06.11.
Szigorúbb fellépés a korrupcióval szemben – de mi lesz Bíró Ferenccel? Milliárdos osztalékok a NER-ben – visszaszerezhető a pénz? Eszenyi Enikő és Alföldi Róbert – jön a megújulás? Ezek voltak a június 11-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Szerető Szabolccsal, a Magyar Hang főmunkatársával és Katus Eszterrel, az Átlátszó újságírójával beszélgetett.
HOSSZÚ IDEJE NEM TETTEK SEMMIT A VELENCEI-TÓ MEGMENTÉSÉÉRT, DE IDÉN BEKOPOG A SZÁRAZ VALÓSÁG
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.06.11.
.jpg)
Már most közelíti a valaha mért legalacsonyabb értéket a Velencei-tó vízszintje, pedig még csak a nyár elején járunk. Idén olyan drámai helyzet állhat elő, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Az új kormány törvényt, fenntartható vízpótlást és a tározók rekonstrukcióját ígéri, de egyik hétről a másikra nem lehet bepótolni azt, hogy hosszú évek óta nem történt semmi a tó megmentése érdekében. Ráadásul csodaszer sincs: biztos vízutánpótlást nagy mennyiségben csak a Duna adhatna, erről azonban egyelőre csak egy első skiccnek nevezhető vázlat készült tavaly. A tisztított szennyvíz bevezetésének lehetőségét a vízügy részletesebben kidolgozta, de a sokéves összeadódó vízhiány pótlásához ez is kevésnek tűnik.
Drámai a Velencei-tó helyzete – ezt a Válasz Online-on nem most, hanem öt évvel ezelőtt, 2021 nyarán állapítottuk meg, amikor részletesen sorra vettük a második legnagyobb hazai természetes tó gondjait. Első helyen már akkor is a vízhiány szerepelt, mivel addigra két száraz év alatt a vízmennyiség 44 százaléka eltűnt a tóból. Mit megadnának ma a Velencei-tónál élők az akkori júliusi vízállásért, ami az agárdi vízmércén 89 centimétert mutatott! Ami öt évvel ezelőtt még ijesztően alacsonynak tűnt, azzal ma már sokan kiegyeznének.
Időközben ugyanis további száraz évek jöttek, mindenekelőtt a 2022-es súlyos aszály, amelynek következtében 2022. szeptember 23-án megszületett a mérések kezdete óta feljegyzett negatív rekord az agárdi vízmércén: 53 centiméter. A mélypontot követően jött némi lassú javulás, főként annak köszönhetően, hogy a 2023-as év elég csapadékos volt, így amikor tavaly tavasszal a Válasz Offline ökolóigai témájú lapszámában sürgettük, hogy kezdjenek végre valamit a tó infrastruktúrájával, éppen egy bíztató, 125 centis áprilisi vízállás ígért tűrhető nyarat – noha ténylegesen még ez is rossz értéknek számított, mert „normális” körülmények között 170 centi lett volna tavaszi vízbőség idején az ideális. És aztán jött egy száraz ősz, majd egy teljesen szokatlan, durva téli aszály, és egy gyakorlatilag csapadékmentes március-április...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.06.11.
.jpg)
Drámai a Velencei-tó helyzete – ezt a Válasz Online-on nem most, hanem öt évvel ezelőtt, 2021 nyarán állapítottuk meg, amikor részletesen sorra vettük a második legnagyobb hazai természetes tó gondjait. Első helyen már akkor is a vízhiány szerepelt, mivel addigra két száraz év alatt a vízmennyiség 44 százaléka eltűnt a tóból. Mit megadnának ma a Velencei-tónál élők az akkori júliusi vízállásért, ami az agárdi vízmércén 89 centimétert mutatott! Ami öt évvel ezelőtt még ijesztően alacsonynak tűnt, azzal ma már sokan kiegyeznének.
Időközben ugyanis további száraz évek jöttek, mindenekelőtt a 2022-es súlyos aszály, amelynek következtében 2022. szeptember 23-án megszületett a mérések kezdete óta feljegyzett negatív rekord az agárdi vízmércén: 53 centiméter. A mélypontot követően jött némi lassú javulás, főként annak köszönhetően, hogy a 2023-as év elég csapadékos volt, így amikor tavaly tavasszal a Válasz Offline ökolóigai témájú lapszámában sürgettük, hogy kezdjenek végre valamit a tó infrastruktúrájával, éppen egy bíztató, 125 centis áprilisi vízállás ígért tűrhető nyarat – noha ténylegesen még ez is rossz értéknek számított, mert „normális” körülmények között 170 centi lett volna tavaszi vízbőség idején az ideális. És aztán jött egy száraz ősz, majd egy teljesen szokatlan, durva téli aszály, és egy gyakorlatilag csapadékmentes március-április...
KÖTÖTTFOGÁS 400. – A SZÉTESÉS KONGRESSZUSÁRA KÉSZÜL A FIDESZ
KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2026.06.11.
Bűnös vagy ártatlan az Integritás Hatóság elnöke? – sokféle véleményt hallani (Biró Ferenc közben nagyinterjút adott a Magyar Hangnak), a műsort is ezzel kezdtük. Majd egy sokakat felháborító esettel folytattuk: nyuszimotorral és híddal is lopott a Fidesz. Németh Balázs irodalmi tévelygése Fülessel és Micimackóval – ez is szóba került, ahogyan az is, hogy Havasi Bertalan lerántotta a leplet: hogy újul meg a Fidesz? Végül pedig: Magyar Péter szerette a népet. Hogy az mit jelent, az kiderül Csintalan Sándor, Dévényi István, Lánczi Richárd és Reichert János beszélgetéséből, a műsorvezető Pörzse Sándor.
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2026.06.11.
Bűnös vagy ártatlan az Integritás Hatóság elnöke? – sokféle véleményt hallani (Biró Ferenc közben nagyinterjút adott a Magyar Hangnak), a műsort is ezzel kezdtük. Majd egy sokakat felháborító esettel folytattuk: nyuszimotorral és híddal is lopott a Fidesz. Németh Balázs irodalmi tévelygése Fülessel és Micimackóval – ez is szóba került, ahogyan az is, hogy Havasi Bertalan lerántotta a leplet: hogy újul meg a Fidesz? Végül pedig: Magyar Péter szerette a népet. Hogy az mit jelent, az kiderül Csintalan Sándor, Dévényi István, Lánczi Richárd és Reichert János beszélgetéséből, a műsorvezető Pörzse Sándor.
KÉRI LÁSZLÓ: EBBŐL AKÁR RENDSZERVÁLTÁS IS LEHET
NÉPSZAVA / TÖRÉSVONAL
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.06.12.
Az uniós források hazahozatalát, az előző rendszer embereinek leváltását, a közpénzek sorsáról készülő leltárt és az új külpolitikai irányt tartja az új kormány első nagy próbatételének Kéri László.
A politológus a Törésvonal című műsorban arról beszélt, hogy a Magyar Péter vezette kabinet az első hónapban a korábbi kormányváltásokhoz képest gyors ütemben kezdte meg a munkát. Kiemelte, hogy az uniós pénzek felszabadítása kulcskérdés, mert ez szerinte a gazdasági növekedés és a befektetői bizalom helyreállításának alapfeltétele. Fontos feladatnak nevezte az előző rendszerhez kötődő vezetői kör leváltását is, amelyet a választói felhatalmazás részének tekint. Legnagyobb hiányérzete ugyanakkor a számonkérés és a vagyonvisszaszerzés terén van, ezért átfogó leltárt sürget a közpénzek felhasználásáról. A külpolitikában eddig kedvező változásokat lát, különösen az európai kapcsolatok javulását emelte ki. Összegzése szerint az új kormány több területen is elindult, de a politikai fordulat tartósságához a leltár, a számonkérés és a pénzek visszaszerzése is szükséges.
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.06.12.
Az uniós források hazahozatalát, az előző rendszer embereinek leváltását, a közpénzek sorsáról készülő leltárt és az új külpolitikai irányt tartja az új kormány első nagy próbatételének Kéri László.
A politológus a Törésvonal című műsorban arról beszélt, hogy a Magyar Péter vezette kabinet az első hónapban a korábbi kormányváltásokhoz képest gyors ütemben kezdte meg a munkát. Kiemelte, hogy az uniós pénzek felszabadítása kulcskérdés, mert ez szerinte a gazdasági növekedés és a befektetői bizalom helyreállításának alapfeltétele. Fontos feladatnak nevezte az előző rendszerhez kötődő vezetői kör leváltását is, amelyet a választói felhatalmazás részének tekint. Legnagyobb hiányérzete ugyanakkor a számonkérés és a vagyonvisszaszerzés terén van, ezért átfogó leltárt sürget a közpénzek felhasználásáról. A külpolitikában eddig kedvező változásokat lát, különösen az európai kapcsolatok javulását emelte ki. Összegzése szerint az új kormány több területen is elindult, de a politikai fordulat tartósságához a leltár, a számonkérés és a pénzek visszaszerzése is szükséges.
PARÁSZKA BORÓKA: SOKKAL KÁROSABB DOLOGRÓL VAN SZÓ, MINT A SZÉKELYFÖLDI POLITIKAI KLIENTÚRA TÚLKAPÁSAIRÓL
FACEBOOK
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2026.06.09.
Volt egy helyi, erdélyi szinten jelentős botrány Székelyudvarhelyen, ami a "nagymagyar" politikai- és korrupciós válság alapvető szabályszerűségeit is segít megérteni. Összefoglalom ezért is, meg azért is, hogy értsük: sokkal károsabb dologról van szó, mint a székelyföldi politikai klientúra túlkapásairól.
A székelyudvarhelyi ifjusági szervezet (Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyezető Tanács) megpályázott egy Erasmus+ programot marginalizált (értsd: szegény, diszkriminált, kisebbségi például roma ) fiatalok kulturális támogatására. 60 000 eurót nyertek erre. A program keretében azonban nem székelyföldi hátrányos helyzetű fiatalok vettek részt a Karib térségbe szervezett tapasztalatcserén, hanem az RMDSZ "aranyifjai": frissen rekrutált káderei, újgenerációs politikusai.
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2026.06.09.
A székelyudvarhelyi ifjusági szervezet (Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyezető Tanács) megpályázott egy Erasmus+ programot marginalizált (értsd: szegény, diszkriminált, kisebbségi például roma ) fiatalok kulturális támogatására. 60 000 eurót nyertek erre. A program keretében azonban nem székelyföldi hátrányos helyzetű fiatalok vettek részt a Karib térségbe szervezett tapasztalatcserén, hanem az RMDSZ "aranyifjai": frissen rekrutált káderei, újgenerációs politikusai.
Az esetet több internetes fórum (pl. a Cudarhely ) és az Udvarhelyi Hírportál is feltárta. Az igazán kiváló fiatal újságíró Tóth Hunor interjút is készített a Karib tengeren nyaraló RMDSZ-es pionír (uttörő) csoport tagjaival. Válaszként ellentámadásba lendült az ifjúsági szervezet, anélkül, hogy bocsánatot kért volna, és mint mindig, megkezdődött az újságírók elleni támadássorozat.
Most pontokba szedem, miért mutat messze túl Székelyudvarhelyen ez a botrány, mit veszt rajta országos és Uniós szinten az RMDSZ, és a teljes erdélyi magyar közösség.
1. Visszatérő vád, hogy az Európai Unió "nem törődik" az etnikai kisebbségekkel, és különösen nem viseli szívén az erdélyi magyarokat. Közönyös, felelősséghárító. A valóság azonban az, hogy az Unió rengeteg, erdélyi magyarok számára is elérhető programot működtet. Amivel ím, épp az RMDSZ kötelékében dolgozók élnek vissza. A Minority Safepack Székelyföldért indított regionális kezdeményezésének elutasításakor is az Unió kisebbségpolitikai felelősséghárítására hivatkoztak - és tavaly novemberben pert is indítottak az Európai Unió Bizottságánál. Klassz lesz majd a peren részt venni, és érvelni Székelyföld mellett, miközben a székelyudvarhelyihez hasonló, Uniós pénzpancsoló botrányok jönnek felszínre.
2. A magyar ifjúsági szervezetek körül rendre, módszeresen bukkannak fel a sikkasztási, korrupciós botrányok évtizedek óta. A probléma rendszerszintű, általánosan kiterjedt. És azt jelzi, hogy az RMDSZ-en belüli és körüli korrupciós ügyek már a politikai "beiskolázásnál" megkezdődnek. Emlékezetes a Kolozsvári Magyar Diákszövetség botránya: ott 2022-ben indult nyomozás hűtlen kezelés, sikkasztás gyanújával 70 ezer euró értékben (úgy látszik, ez a 60-70 ezer euró a kritikus összeg). Feltárta a nagyszerű Bocz Henrietta,Erdélyi Átlátszó. Botrányba fulladt a gyergyószentmiklósi Egyfeszt ifjúsági fesztivál is, noha romániai és magyarországi közpénzt is fordítottak a megszervezésére (a szintén remek Tőkés Hunor írt erről tényfeltárót a Transtelexen). Ez volt az a fesztivál, ahol Rúzsa Magdinak 45 ezer eurós gázsit adtak, a helyi vállalkozókat azonban nem fizették ki
3. Székelyudvarhelyen a magyar kisebbség tagjai károsították meg a magyar-roma közösséget. A román nemzetállamban, ahol nem szűnünk meg (hol alappal, hol alap nélkül) a román többségi elnyomás miatt panaszkodni. Ott magyarázni kell azt, hogy a hátrányos helyzetű roma fiataloknak szánt pénzt nem használhatja fel a kevésbé hátrányos helyzetű erdélyi magyar fiatal. Hogy nem láthatja el a romák képviseletét az erdélyi magyar. Nem képviselheti, nem léphet fel a nevükben, még akkor sem, ha "jobban ért" hozzá, ha erdélyi magyarok a "projektmenedzserek", "diákképviselők", "ifjúsági aktivisták". Ez nem gondoskodás, nem jogvédelem, nem civil aktivizmus: ez kiszorítás. Antirasszizmus örve és álcája alatt igazi, vérbeli, érzéketlen, felsőbbrendűségi tudattal átitatott rasszizmus.
Az ügytől hangos az erdélyi magyar sajtó: a Miközöd, a Cudarhely, a Transtelex.ro, az Udvarhelyi Hírportál - minden olyan felület, ami nincs RMDSZ kontroll alatt. Sokan nevetnek, sokan szidják a Karib-tengeren duhajkodó székelyudvarhelyi fiatalokat. De amíg rajtuk nevetünk, ne felejtsük el: ők tükörképei a közéletünknek. Az elitista, csírájában is korrupt, rasszista, élv- és önérdekhajhász felnőtt társadalomnak. Az RMDSZ jóváhagyásával történik ez a hűtlen, szabályszegő eljárás újra és újra. Ezekből az ifjúsági rendezvényekből, csoportosulásokból jön majd ki az az újgeneráció, amely átveszi a döntéshozást.
Persze, csak ha nem történik radikális változás. A székelyudvarhelyi aranyifjak maszatolás és magyarázkodás nélkül nem mondják ki azt, hogy bocsánat. És nem vonulnak vissza évekre, tanulni, önvizsgálatot tartani a közéletből. Minden féle szinten, minden pozícióból. Nem hatásvadász válaszvideókra, nem jól betanult gesztikulálásra, önigazolásra van szükség. Hanem annak az egyetlen szónak a kimondására, amit sajnos az erdélyi magyar poltiikusok nem ismernek: b-o-cs-á-n-a-t. Ha az RMDSZ nem világítja át az Uniós és magyarországi pályázatokon résztvevő szervezeteit, megbízottjait. Ha az erdélyi magyar romák nem lépnek fel szervezetten és nem kérik ki maguknak, hogy az ő nevükben, az ő kárukra ne kufárkodjon senki a képviseletükkel, a kultúrájukkal. Borzasztó, hogy amikor a gyergyószentmiklósi, csíksomlyói roma közösség tragédiájáról van szó, akkor felizzik a rasszizmus, az elutasítás.
És amikor Erasmus programokra lehet euró tízezreket felmarkolni, akkor hirtelen fontossá lesz a kulturális közeledés, meg a "marginalizált csoportok felkarolása". Hát hol a rohadt büdös életbe élünk, de tényleg?!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)