2025. december 21., vasárnap

BIZALOM NÉLKÜL NINCS NÖVEKEDÉS – ÉVÉRTÉKELÉS ÉS KITEKINTÉS 2026-RA

OXO COFEEBREAK
Műsorvezető: KRIZSÓ SZILVIA
2025.12.18.



Az OXO CoffeeBreak évértékelő epizódjában Oszkó Péter, Madár István és Krizsó Szilvia elemzik, mi formálta a magyar és európai gazdaságot 2025-ben, és mire számíthatunk 2026-ban.

Szó esik a magyar gazdaság állapotáról, az állampolgári bizalom gazdasági hatásairól, az elhúzódó ukrán háborúról, Európa versenyképességi kihívásairól, a blokkosodó világrendről, Donald Trump politikai hatásáról, valamint az AI és technológiai átállások szerepéről.

Az epizód központi kérdése: ki tud jól alkalmazkodni egy tartósan bizonytalan világban és miért a hosszú távú stratégia a kulcs?

A BRÓKERBOTRÁNY. AZ EMBEREKNEK ELFELEJTETTEK SZÓLNI, HOGY LOPJÁK A PÉNZÜKET

NYÍLT LEVELEK PODCAST
Szerző: NYÍLT LEVELEK PODCAST
2025.12.21.



Ebben a videóban felidézzük a magyar történelem egyik legnagyobb pénzügyi összeomlását: a brókerbotrányt, ahol tízezrek megtakarításai tűntek el, miközben a rendszer már tudta, hogy baj van – csak épp nem szólt senkinek

MAGYAR PÉTER ÉS ORBÁN: KÉT VILÁG

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.12.20.


Ütnek, hazudnak, lopnak, rabolnak. Már gyűlölik őket, ráadásul még pár év, és szavazó nélkül maradnak. De ’26 azért még kényelmesen az övék lett volna, ha nem jön valaki egy Ricsi nevű kisteherautóval és pénz nélkül, egy szál maga nem kezd bele a lehetetlenbe. Amibe előtte másfél évtizedig senkinek még csak eszébe se jutott belekezdeni. Legyőzni azokat, akiknek legyőzhetetlenségét épp azok verték a fejünkbe, akiknek hivatásszerű feladatuk lett volna megvédeni az országot az önkényuralom ártalmaitól. Mert itt szörnyű dolgok történtek, s bár a szörnyűségeknek vannak fokozatai a még elviselhetőtől az elviselhetetlenig, semmi nem menti a hazai, „lightos”, tehát mindmáig fizikai erőszak nélkül kiteljesedett önkényuralom tervezőit, megszavazóit és kivitelezőit.

Kertész Imre azt mondja, hogy a rosszra mindig van ésszerű magyarázat, és meg is említi annak számtalan lehetséges okát az érdektől az őrületig. Élete tapasztalatai szerint inkább a jóra, a jóságra nincs magyarázat. Na és mi? Mi milyen tapasztalatainkat említsük az elmúlt másfél évtizedünkből? Jó és rossz aránya, hogy alakult falun és városban? Ne látta volna mindenki, hogy itt emberek tömegesen mentek tönkre, fordultak ki önmagukból, adták fel álmaikat, váltak szívtelen gengszterré? Nem a szorongás és félelem társadalma lettünk? És azok, akik ütnek, hazudnak, lopnak, rabolnak, 2022 után most nem megint európai háborúval riogatnak? Mert ’22 után is tovább raboltak, és még több lett a félni- és elrejteni valójuk.

Jogon kívüli állapotban élni nem különbözik attól, mint egy csecsemőt az erdő szélén magára hagyni, márpedig a magyar állampolgárok nagyon hosszú ideje így élnek. Netán nevezhető jogrendszernek az, amit tizenöt éve egyetlen ember akaratához igazítanak? Ahol minden közpénzmillió a gazdagokat tette még gazdagabbá? Vidéken a Fidesz helyi képviselői mindent leuraltak: gondolkodást, források elosztását, idegrendszert – az egész ország a Fidesz embereié, és az egész országban egyetlen ember akarata érvényesül. Így most hány faluban nincs buszjárat, iskola, rendelő, óvoda, bölcsőde, posta, gyógyszertár, bolt, kocsma, rendőrőrs? A semmi hátterében ott van viszont a félelem összetartó ereje: a fideszes polgi. De most vége lehet ennek a rémálomszerű életféleségnek.

Kertész Imre rosszról és jóról beszélt, arról történetesen nem, hogy jóvá válni is lehetséges. Talán nem is hitt benne, és persze ez a kapu nem nyílik meg bárki előtt. Orbán előtt egész biztosan nem. Ő a múlt szombaton, Mohácson az általa kiraboltak, így a teljes nemzet képébe merte mondani: „Nem vagyunk valami gazdagok – majd leszünk –, mert még csak 15 éve kormányzunk, de majd, ha 30 éve kormányzunk, akkor gazdagok leszünk”. Csak 15 éve? Számára már nincs megváltás, és ezt ő is tudja, ezért menekül mind mélyebb romlottságba, gátlástalanságba.

Szerencsénkre nagyjából ezzel egy időben, Budapesten, a belváros közepén ismét feltűnt a Ricsi nevű kisteherautó és mögötte Magyar Péter hosszan hömpölygő tömeg élén, a budai Vár felé vezető úton. Huszonkét hónappal korábban teljesen egyedül volt, ma pedig hárommillió felé közeledik azok száma, akik majd rá, a Tiszára fognak szavazni. És még ez a lélegzetelállító teljesítmény sem hallgattatta el bírálóit, akik továbbra is úgy ítélkeznek róla, mintha mindegyikük hatodik érzékkel rendelkező látó, látnok volna. Nincs mit megérteni amorális és kártékony viselkedésükön. Nem pszichiáterek vagyunk, hanem az egyeduralom béklyóiból szabadulni vágyó polgárok. Amit nem az az egy-két nyomorult, pénzóvár kis pártocska meg párt nélkül maradt képviselő fog elhozni. Becstelenség, amire készülnek, mert pontosan tudják, mi a tét és mit veszélyeztetnek.

Ebben az országban időtlen idők óta csak igazságtalanságok történtek, igazságtételek viszont soha, de végre ennek is eljött az ideje. Vajon Magyar Péter bírálói az elmúlt egy évben meghallgatták-e akárcsak egyetlen beszédét, megnéztek-e egyetlen vele készített interjút? Akár a pár nappal ezelőtti utolsót. Mert az a legfrissebb tanúsága annak, hogy Péter végigjárta saját damaszkuszi útját, keresztül-kasul Magyarországon, és más ember lett. Megfontolt, érett, elkötelezett. Sokfelé találkozott a nyomorral és minden alkalommal empatikus volt. Ellentétben Orbánnal, aki nem látszik tudni arról, hogy úgy az ország felét nyomorba döntötte, de ha tudná, se érdekelné. Pedig a nyugati morál talpköve az együttérzés, nem véletlenül hasonlít Orbán életműve inkább egy bűzlő tetemhez, mint bármi máshoz.

Azt azonban, amit ő és az emberei másfél évtized alatt elpusztítottak, nem lehet majd egy lépésben visszaépíteni, azonnal új választási törvényt, alkotmányt, „sokszínű” parlamentet előállítani. Ahogy a következő évtized autóját sem lehet ma piacra dobni, el kell jutni odáig a tervezőasztalon. Kétharmad nélkül viszont megkarcolni se nagyon lehet majd a rezsimet. Tehát kétharmados hatalomgyakorlás kell a kétharmadon felépített rezsim ellen. És hiába a béljósok monoton tirádái, a nemzetet rútul cserben hagyó, a parlamentbe jutásra ezért esélytelen ellenzéki pártocskák és képviselőik acsarkodása, Magyar Péter nem Orbán. A történelem pedig mindig azoké lesz, akik mertek belevágni abba, amit mások lehetetlennek ítéltek.

fotó: Szajki Bálint

A MORÁLIS VÁLSÁGBAN LÉVŐ ORBÁN-RENDSZER ELKERÜLHETETLEN BUKÁSA ÉS AZ ERŐSZAKOS HATALOMMEGTARTÁS ÚTJA

YOUTUBE
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2025.12.21.



00:00
- Ficsor Benedek interjúja Puzsér Róberttel a Magyar Hang Kultúrtáj podcastjában 
01:54 - Bestiális cselekedetek a Szőlő utcában a magyar állam felhatalmazásával 
09:03 - A 2006-os rendőrattak is hatóság által elkövetett törvénysértés, csakúgy mint a Szőlő utcai események 
10:47 - A Szőlő utcai-ügy mocskosabb, mint a bicskei gyerekm:egrontási ügy 
14:30 - Orbán nem mentheti fel Tuzson Bencét vagy Pintér Sándort, mert azzal gyengeséget üzenne 
16:31 - Miért tussolták el Juhász Péter Pál ügyét? 
20:21 - A hatalom csak akkor szolgáltat igazságot, ha az az érdekét szolgálja 
24:32 - Javul-e a javítóintézeti fiatalok helyzete ezek után? 
28:49 - A Fidesz válságát nem Magyar Péter, hanem a rendszer elaljasultsága okozza 
35:09 - Miért lenne jobb helyzetben Orbán Viktor, ha bevezette volna az eurót? 
36:00 - Nincs garancia, hogy Orbán '26-ban vereséget szenved, mert osztogatással sok mindent el lehet érni Magyarországon 
40:50 - Orbán mindenképp meg fog bukni, a kérdés csak az, hogy mikor? 
43:35 - Ha Orbán az erőszakos hatalommegtartás útjára lép Putyin segítségével, Magyar Péternek szintet kell lépnie és országos sztrájkot kell hirdetnie 
49:37 - Ha Orbán köztársasági elnök lesz és így tartja meg a hatalmát, Magyar Péternek rá kell borítania az asztalt 
54:21 - A rendszer erkölcsi elajlasultsága és Orbán bukásának a reménye miatt árad a Tisza, de ha ezt a reményt Orbán elveszi, sokkal többet veszíthet a hatalmánál 
1:00:42 - Orbánnak nem szabad gyengeséget mutatnia, tanulva a kegyelmi ügyből, de valami következménye kell, hogy legyen a Szőlő utcai ügynek

POTTYONDY EDINA: FIDESZES INFLUENSZER MUSTRA, AZ ÚJ GENERÁCIÓ 1. RÉSZ: ÁKOS, LÁZÁR, MARUZSA, ÜRMÖS ROBI ÉS MIKI BÁ

POTTYONDY EDINA PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.12.21.



Fideszes influenszer mustra, AZ ÚJ GENERÁCIÓ 1. rész: Ákos, Lázár, Maruzsa, Ürmös Robi és Miki bá...

„EZEK A JELENETEK MINDENNAPOSAK" | MEGSZÓLAL A FÓTI OTTHON KORÁBBI NEVELŐJE

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN / GULYÁS MÁRTON
2025.12.21.



Egymás után érkeznek a hírek a gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazásokról. Szerdán Molnár Áron színész tett közzé újabb felvételt a fóti gyermekotthonból. A videón az egyik nevelő volt látható, de tavaly ugyanebben az intézményben az igazgatót is felfüggesztették bő egy hónapra, szintén bántalmazás gyanúja miatt.

Akkor a rendőrség arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény, bár mai vendégünk azt állítja, az igazgatót már azelőtt visszahelyezték, hogy lezárult volna a rendőrségi vizsgálat. Oláh Zsuzsanna, a fóti gyermekotthon korábbi dolgozója azt is elmondja a Partizánban, milyen sérüleseket látott tavaly a gyerekeken, hogyan zajlott az igazgatóval szemben a belső vizsgálat, és egyáltalán miért mindennaposak az ilyen jelenetek a gyermekvédelemben. A videó borítóképén is egy fóti gondozott sérülése látható, amiről Zsuzsanna készített fotót.

Zsuzsanna elhagyta a pályát, legalábbis ideiglenesen, miután három munkahelyén is azt tapasztalta, hogy a bántalmazás megkerülhetetlen része a rendszernek.

0:00 Intro 
2:33 A fóti gyermekotthon belülről 
7:14 Mindennapos az agresszió és az öngyilkossági kísérletek 
11:39 Lehet-e indokolt az erőszakos fellépés a problémás gyerekekkel szemben? 
15:58 A felvételen látható nevelő sokszor kiprovokálta az agressziót 
17:22 Sokkal nehezebb esetek, mint egy átlagos kamasz fiú 
24:12 Az igazgató, Páger Pál Attila 
31:38 “Pali bácsi megint megvert” 
35:35 Börtönlázadás 
40:22 Még nem ért véget a nyomozás, mikor visszahelyezték az igazgatót 
44:40 Miért nem jelentik a nevelők az erőszakot 
49:36 Lehetetlen rendszer, lehetetlen élethelyzetek 
53:35 Ez nem börtön 
59:00 Kifogástalanéletvitel-vizsgálat 
1:03:18 Éheznek a gyerekek 
1:05:10 “Meg kell gyógyulnom”

GÁSPÁRIK ATTILA: NAGYON NEHÉZ VOLT EGY OLYAN MŰVÉSZETI EGYETEMET LÉTREHOZNI, AHOL AUTONÓMIÁJA VAN A MAGYAR TAGOZATNAK

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2125.12.17.



Szénási Sándor vendége Gáspárik Attila volt, akivel többek között az elmúlt 15 év tapasztalatairól beszélgettek, és arról, hogyan látják az erdélyi magyarokat határon innen és túl.

Szó esik arról, hogy létezik-e az orbáni rezsimhez hasonló ellenségkép Erdélyben, hogyan élték meg az ottani magyarok az elmúlt másfél évtized magyar politikáját, valamint arról is, miként kerülte el Románia egy Orbánéhoz hasonló rendszer kiépülését.

A beszélgetés személyesebb szálon is halad: Gáspárik Attila felidézi, hogyan indult ellene országos lejárató kampány a NER-sajtó részéről egy Karácsony Gergellyel folytatott beszélgetést követően. Végül szóba kerül az is, hogy van-e még olyan része a közös múltunknak, amellyel szembe kellene nézni - vagy inkább el kellene temetni -, illetve hogy Gáspárik Attila gondolkodott-e valaha Románia elhagyásán és egy másik országban való letelepedésen.

KIJUTUNK-E AZ ORBÁNI PANGÁSBÓL?– 4000 MILLIÁRD FORINTUNK MEGY EL CSAK HITELKAMATOKRA

JELEN PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2025.12.21.



Magyarországon az orbáni gazdaságpolitika hibái felszínre kerültek: áll a gazdaság, hároméves stagnálásban vagyunk, és miközben Orbán Viktor „vén tengeri medveként” pózol a viharos vizeken, a hajó valójában egy sötét alagút felé tart. Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos keresi a választ: van-e még remény a kiútra, vagy végleg beleragadunk a 15 éve épülő posványba?

Ebben az adásban nemcsak a számokról beszélünk – bár a tény, hogy évente közel 4000 milliárd forintot költünk csak kamattörlesztésre (ami vetekszik az egészségügy teljes költségvetésével), önmagában is dermesztő. Megvizsgáljuk a gyerekvédelmi rendszer rendszerszintű összeomlását, a Szőlő utcai botrány politikai következményeit, és azt is, miért fél a Fidesz januári listát állítani a Tisza Párttal szemben.

A videó főbb témái: 

– Megvan-e még a remény? Szeptembertől decemberig. 
– Az orbáni pangás három köre: miért nem működnek a régi módszerek? 
– A tollvonással megváltoztatható elnyomórendszerek: van-e gyors kiút? 
– Hitelek unokáink terhére: Kína, Amerika és a drága magyar különút. 
– A Szőlő utcai botrány és a gyerekvédelem politikai csődje. 
– Miért bizonytalan a Fidesz a saját jelöltjeiben? 
– Mi a tét? A kontroll visszavétele a saját sorsunk felett

ADATOK, TERVEK ÉS A REALITÁS

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.12.19.



Balogh Judittal beszélgetése Bod Péter Ákos közgazdász professzorral a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.

FIDESZ - A CSERBENHAGYOTT SZEGÉNYEK PÁRTJA⎜POGI PODCAST KOVALCSIK TAMÁSSAL (VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ)

POGI PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.12.16.



A felmérések és a megelőző választások eredményei alapján a Fidesz azoknak a kisjövedelműeknek és alacsony képzettségűeknek a pártjává vált, akik a legrosszabbul jártak a párttal az elmúlt években. Erről a látszólagos paradoxonról beszélget Kovalcsik Tamással, a Választási Földrajz szakértőjével Pogi, sok-sok adattal.

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6505. - ADVENT

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.12.21.


Hit
Remény
Öröm
Szeretet

STIKÁBAN UGYAN, DE MÁRA MEGVALÓSULT A FIZETŐS ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGY

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.12.19.


A hálapénzrendszer idején az orvos abban volt érdekelt, hogy bevigye a betegét a magánrendelőjéből a kórházba, most pedig abban, hogy kivigye onnan – ezzel hökkentette meg a hallgatóságát Ónodi-Szűcs Zoltán, az Orbán-kormány korábbi egészségügyi államtitkára több idei egészségügyi konferencián. Ónodi elmélete szerint téves a lakosság vélekedése, hogy menedéket lát a magánegészségügyben. Az állami szektor rossz teljesítményét nagyrészt éppen az orvosok gerjesztik, és ebben kettős praxisuk teszi őket érdekeltté. Ónodi elmélete heves vitát váltott ki, mert ezzel lényegében azt állítja: máig az orvosbárók irányítják az egészségügyet. Mi pedig azt, hogy van itt egy gyenge pont: a fizetős egészségügy legdinamikusabban fejlődő része valójában állami.

Ónodi-Szűcs Zoltán 2015 és 2018 között vezette az egészségügyi ágazatot, 2018-ban a választásoknál köszönt el és már akkor érdekes elmélettel állt elő. Azt hangoztatta, hogy a lakosság alapvető élményét az egészségügyi közellátásról három tényező határozza meg: 

hosszú a várólista,
- a várakozási idő a rendeléseken,
- a kellemetlen mértékű orvoshiány.

Államtitkárként közeli élményeket szerzett arról, hogy ezeket az állam milyen kevéssé tudja befolyásolni. Hiába öntenek pénzt az egészségügybe, attól nem csökkennek a várólisták és a rendelői sorok. Az orvoshiányt pedig jórészt a magánszektorba áramló kollégái okozzák – fogalmazott akkor. (És – tegyük hozzá – a külföldre való elvándorlás.)

Így indokolta azt a meredek állítást, hogy a gyógyítók teljesítménye és annak lakossági megítélése között semmilyen összefüggés nincs. Azóta rendszeresen hangoztatja: hiába költ az állam többet az egészségügyre (leginkább a bérekre), az nem növeli a betegek elégedettségét, mert annak egyik fő oka, hogy az orvosok a hálapénz miatt kieső jövedelmüket a magánegészségügyből pótolják. Tehát lényegében

az egészségüggyel kapcsolatos elégedetlenséggel teremtenek piacot a magánpraxisuk számára.

Lapunk munkatársa több alkalommal is követhette Ónodi előadásait a kutatásáról, legutóbb december elején a Menedzsment és leadership elnevezésű konferencián. Majd több szakértővel, a magánegészségügyet jól ismerő szakemberrel, számos állami és magánklinikán gyógyuló beteggel is háttérbeszélgetést folytatott, hogy ellenőrizze mennyire felel meg a valóságnak. Fontos megjegyezni: Ónodi-Szűcs Zoltán ismert jelenséget, a kettős praxis (dual practice) elméletét vizsgálja magyar viszonyok között és a jelenség olyan elterjedt a fejlett világban, hogy tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külön brosúrát szentelt a témának.

Úgy ítélték meg ugyanis, hogy az egészségügyi kormányzatok tehetetlenül figyelik azt a hatást, amit a kettős – az állami és a közfinanszírozott – praxisban dolgozó orvosok okoznak. Bizonyosra vehető, hogy a jelenség nálunk is jelen van, a kérdés csak az, tényleg ez felelős az egészségügy valamennyi bajáért? Már előre leszögezzük, hogy nem.

Nézzük tehát legfontosabb érveit (ezeket cikkünkben kiemeltük)!
...

“BÁRMIRE, AMI PROBLÉMA A TÁRSADALOMBAN, A FIDESZNEK KIZÁRÓLAG RENDŐRÁLLAMI VÁLASZA VAN.”

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2025.12.20.



A beszélgetés témái közé tartozik: a brüsszeli csúcstalálkozó, valamint Orbán Viktor sajtótájékoztatója. Hogyan áll a Fidesz a legújabb kutatások alapján, és mit tenne, ha ellenzékbe kényszerülne? Mi a kormány válasza a gyermekbántalmazási botrányra és hogyan befolyásolja ez a közvéleményt? A szociális ellátás helyzete egyre romlik, de akar-e erről beszélni a Miniszterelnök Úr? A sokszor egymásnak ellentmondó kormányzati kommunikációról és Orbán Viktor balkán politikájáról beszélgetett Bolgár György és Selmeci János. A meghívott vendég Rostás Ármin a Balzac csoport tagja, a műsorvezető Hardy Mihály.


VÁRHEGYI ÉVA: BEFEKTETÉS A VOKSOKBA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2025.12.18.


Hatalmas összeget fektet be a kormány a másfél évtized alatt kiépített rezsim fennmaradását biztosító voksokba, és, mivel teheti, közpénzből. Szavazatvásárló ámokfutásával hosszú távra gúzsba köti utódait. A középosztály terheit mérséklő kedvezményeivel és a potyautasokhoz is eljutó támogatásaival évtizedekre megterheli az állami költségvetést, apasztva a társadalom jobb jövőjét szolgáló közfeladatok forrásait. Az Orbán-rezsim prominensei eközben a saját jövőjüket bebiztosították: a tulajdonviszonyok átszabásával az esetleges ellenzéki lét túlélését és a hatalomba való visszatérésüket is megkönnyítetté
k...

...Övék az ország

Miközben szavazatszerző intézkedéseikkel évekre előre kifosztják az állami költségvetést, saját jövőjükről azért előrelátóan gondoskodtak az Orbán-rezsim prominensei. Túl azon, hogy minden lehetséges eszközzel: közbeszerzésekkel, támogatott hitelekkel, tőkejuttatásokkal segítették a számukra kedves vállalkozások növekedését, a tulajdonviszonyok átszabásával hosszú távra is bebiztosították magukat. Az egymást követő Orbán-kormányok célirányos államosításokkal és privatizációkkal elérték, hogy a magyar gazdaság stratégiai ágazatai (az energetikai és a pénzügyi szektorok, a telekommunikáció, a hadiipar és az agrárium), valamint az állami befolyással jövedelmezővé tehető szektorai (az ingatlanbiznisz és a turizmus) jelentős része a kormányfő családtagjai és lekötelezett haverjai irányítása alá kerüljenek.

Voszka Éva számításai szerint a 2010–2025 között, kormányzati kezdeményezéssel létrejött tulajdonosváltások zöme négy területen történt. „A legnagyobb tétel az ingatlan, ami a termőfölddel együtt a vagyonmozgásnak 44 százaléka, az eladások dominanciájával. A második helyen a közlekedés-távközlés ágazat áll, közel fele-fele arányban privatizálva, illetve állami tulajdonban. A harmadik az energetika, ahol a magánkézbe adás csak kevéssel marad el a tartós államosításoktól. Végül a pénzintézeti szektorban a privatizálás szinte kizárólagos.” A privatizációk kétharmada ráadásul nem vagy alig hozott bevételt az államnak, és a kedvezményezetteket politikusi döntéssel választották ki. (Rezsimváltó tulajdoncserék Magyarországon, 2010–2025, Közgazdasági Szemle, 2025. november)...

2025. december 20., szombat

STEFANO BOTTONI: SOSEM HITTEM MAGYAR PÉTERÉK KÉTHARMADÁBAN | FÜLKE

FÜLKE POCAST / HVG
Szerző: HVG
2025.12.18.



Az az Orbán Viktor volt őszinte, amelyik márciusban még poloskázott, betiltotta volna a Pride-ot, és ellehetetlenítette volna a sajtó mellett a civileket is – állítja a Firenzei Egyetem docense. Mit árul el az országról és mi a dolgunk állampolgárként a Szőlő utcai borzalmakkal? Merre mozdult a két nagy politikai tömb, és miért fest most úgy, hogy a Fidesz képes visszakapaszkodni? Mi lesz, ha a Tisza végül nem tud áttörni és a Fidesz újra nyerni tud? Stefano Bottoni ezúttal nem csupán évet értékel: a történész a múltba visszanyúlva elemzi az ország helyzetét és lehetséges jövőképeit is.

Stefano Bottoni új könyvét itt tudod megvenni:
https://hang.hu/webshop/stefano-botto...

MÉG NEM DŐLT EL A VÁLASZTÁS, ORBÁN BÁRMIT MEGTESZ A GYŐZELEMÉRT

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
205.12.20.



2025 nemcsak Magyarországon, de a világban is a feszültségek és változások éve volt. Tölgyessy Péter idén utoljára látogat el a Partizán stúdiójába, hogy elmondja gondolatait a világrendszer változásáról, a Fidesz és a Tisza választási kampányairól, és a választás utáni kormányzás nehézségeiről.

KÉRI LÁSZLÓ: ORBÁN VIKTOR 12 KAPITÁLIS HIBÁT KÖVETETT EL 2025- BEN – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.12.19.



Aki 2025 decemberében még mindig fideszes, az már nem fog Magyar Péterbe beleszeretni. Éppen ezért a Fidesz most a még megmaradt 2 milliós tábora egyben tartására és a bizonytalanokká vált korábbi Fidesz-szavazók visszacsábítására koncentrál. Lesznek közülük azonban olyanok, akik már nem szívesen vesznek részt aktívan a kampányban, nem állnak már ki büszkén fideszes kitűzőben a város főterére, ami visszaüthet majd a mozgósításban és a fideszesek választási hajlandóságában – jelentette ki a Kompország évértékelő műsorában Kéri László. A politológus annak kapcsán, hogy Orbán a jogállamiság megsértésével vádolja Brüsszelt a zárolt orosz vagyonok felhasználása miatt, a hazai helyzetre utalva azt mondta: Ez neked jogállam, Viktor?

A műsorban szóba kerül még az is, hogy: 
• Mi volt Orbán Viktor 12 kapitális tévedése 2025-ben? 
• Mi volt Magyar Péter célja az előrehozott választások követelésével? 
 • Mi vár ránk 2026 első 3 hónapjában és mi jön azután? 
• Mi volt eddig a Fidesz-kampány mélypontja? 
• Mi lesz a Fidesz stratégiája? 
• Miért nem hozott annyit a Fidesz ígéretcunamija, mint amire Orbán számított? 

Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda.

VÉGE ORBÁN GAZDASÁGI MODELLJÉNEK - SCHEIRING GÁBOR ⎪POGI PODCAST

POGI PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.12.20.



Scheiring Gábor közgazdász friss tanulmánya szerint az Orbán-féle gazdasági modell tovább már nem folytatható. Erről beszélget vele Pogátsa Zoltán.

A NER BŰNEI ÉS AZ ELSZÁMOLTATÁS ESÉLYE - LIGETI MIKLÓS ELŐADÁSA

TRANSPARENCYHU
Szerző: LIGETI MIKLÓS
2025.12.18.



Számolatlanul lehetne sorolni mindazon, nyilvánvalóan korrupciós ügyeket, melyekben az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült felelősségre vonni az egyes ügyek elkövetőit – elég csak az adófizetőknek több milliárd forintjába kerülő Elios- és Híd a munka világába ügyekre, vagy a több száz milliárd forint elsíbolását eredményező MNB-botrányra gondolni. 

Azonban ne is számítsunk arra, hogy ezen ügyekben érdemi, a korrupciót elkövető személyek megbüntetését eredményező döntés születik mindaddig, amíg a jelenlegi rendszer fennáll, „a NER nem fogja saját magát felboncolni”, erről a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója beszélt az idei Korrupcióellenes Világnap alkalmából tartott konferenciánkon megtartott előadásában. 

Jogi igazgatónk, Ligeti Miklós, felidézve a Martin József Péterrel írt Hvg.hu-s cikket kijelentette: nem szabad visszatérni a 2010 előtti berendezkedéshez, ezzel szembe teljesen új, a modern kor kihívásainak megfelelő alapokra kell helyezni a magyarországi demokráciát. „Szoftverfrissítés helyett hardvercserére van szükség”, vélekedett, továbbá hozzátette: egy új kormánynak törvényes felhatalmazással, a jogállami értékeken alapuló hozzáállással kell újraépítenie az országot. 

Egy ilyen rendszerváltás esetén pedig az elszámoltatás sem maradhat el Ligeti Miklós szerint, a korrupciós pénzcsapok elzárásával, a közbeszerzési rendszer megtisztításával, a NER-es mutyik és állami propaganda felszámolásával pedig akkora összegek szabadíthatóak fel az állami költségvetésben, melyek akár új lendületet is adhatnak a magyar gazdaság fejlődésének. * 

Kollégáink, Martin József Péter és Ligeti Miklós közös cikke elolvasható a HVG-n: https://hvg.hu/360/20251207_transpare...

A TI Magyarország december 9-én, az idei Korrupcióellenes Világnapon mutatta be új szakmai tanulmányát, mely a magántőkealapok rejtett világába nyújt betekintést. 

Mint ahogy a „Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban” című elemzésünkből kiderül, a magyar állam az általunk vizsgált időszakban, 2024 végéig több, mint 1300 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba. A magántőkealapok a közbeszerzéseken is jól szerepelnek: az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendereket. 

Ez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, hiszen sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek kiléte. Ráadásul ellentétes az Alaptörvénnyel is, ugyanis közpénzt csak átlátható szervezet kaphat. 

A tanulmány, valamint a konferenciánkról készült beszámoló elérhető a honlapunkon: https://transparency.hu/news/a-ner-bu...

MÉLYÁLLAM, INDULATOK, LEHETŐSÉGEK – MI VÁR RÁNK 2026-BAN? – HANGOSÍTUNK

HANGOSÍTUNK PODCAST / MAGYAR HANG
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2025.12.20.



Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, karácsonyi dupla számunk 52 oldalon, újra megszólal az újság! Ficsor Benedekkel és Pethő Tiborral beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.

00:00 – Bevezető, lapajánló 
01:50 – Ezért érdemes megvenni a karácsonyi Magyar Hangot 
12:11 – Miről marad emlékezetes az eddigi, 15 éves Orbán-korszak? Mikor volt, ha volt korábban ennyire megosztott a társadalom? 
19:59 – Mi vár ránk ezután? Egy Tisza-győzelem esetén mi lesz a fideszes mélyállammal? 
38:46 – Mi történhet, ha a Fidesz marad hatalmon? Mi lesz azzal, amit a miniszterelnök ígért, hogy minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve? 
42:24 – El lehet vajon fogadtatni akár a tiszásokkal, akár a fideszesekkel, ha a másik politikai tábor szerzi meg a hatalmat?

SZEGED - TELJES ADÁS - ÚT A GYŐZELEMBE ORSZÁGJÁRÁS!

TISZA TV
Szerző: TISZA TV
2025.12.20.



Folytatódik az országjárás!

ÁRNYALNI KELL AZT A KÉPET, MISZERINT A KISTELEPÜLÉSEK VISZIK A HÁTUKON A KORMÁNYPÁRTOT | KOVÁCH IMRE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2025.12.19.



Kovách Imre szociológus, a TK SZI kutatóprofesszora volt a Reggeli Személy vendége 2025.12.19-én. Műsorvezető: Pálinkás Szüts Róbert

00:00 Intro 
00:12 Kovách Imre a vendégünk 
00:25 Mire irányult a kutatások? 
01:18 Vezet a kormánypárt a kisebb településeken? 
06:22 Milyen egyenlőtlenségek vannak a magyar társadalomban? 
11:08 Tisza-szigetek szerveződése 
18:58 A Tisza megjelenése a változás reményét hozta 
21:50 Most a pénzosztás nem befolyásol szavazatokat 
26:30 Hány párt lesz a parlamentben a kutatás alapján? 
28:20 Mi volt a legnagyobb különbség a korábbi kutatásokhoz képest?

A NER BŰNEI ÉS AZ ELSZÁMOLTATÁS ESÉLYE - PANELBESZÉLGETÉS A MAGÁNTŐKEALAPOKRÓL

TRANSPARENCYHU
Szerző: TRANSPARENCYHU
2025.12.17.



Az "A NER bűnei és az elszámoltatás esélye - közpénzek, magántőkealapok és vagyonvisszaszerzés" címet viselő rendezvényünkön mutattuk be új szakmai tanulmányunkat, mely a magántőkealapok rejtett világába nyújt betekintést. Az állam nem pusztán hatalmas, 1300 milliárd forintot is meghaladó összegben csatornázott át közpénzeket számos átláthatatlan hátterű magántőkealapnak, hanem ezen, a Transparency International Magyarország friss szakmai tanulmányában vizsgált befektetési formák érdekeltségeibe tartozó cégek az állami forrásokon túl jelentős, 2600 milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket az általunk vizsgált időszakban.

Mint ahogy Zsiday Viktor felidézte: a magántőkealapokkal egy olyan, külföldön egy bevett befektetési formát honosítottak meg, melyek leginkább angolszász területen jellemzőek. Azonban, hívta fel a figyelmet a befektetési szakember, a magyarországi jelenléte ezen alapoknak teljesen eltér az eredeti formájuktól: lényegében olyan legalizált struktúrákról van szó, melyek az offshore befektetésekhez hasonlatosak annyiban, hogy mind a vagyonok, mind a végső tulajdonosok elrejtésére rendkívül alkalmasak. Ezen túl a befektetési szakember egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy egyes ügyvédek fiókjában olyan átruházási papírok lapulnak, melyek a megfelelő időpontban való felhasználásával a magántőkealapok egy csapásra új tulajdonosra ruházhatóak át.

Bódis András a magántőkealapok esetében szigorú álláspontot képviselt: mint elmondta, maga az Alaptörvény is úgy rendelkezik, hogy az állam csakis transzparens, átlátható tulajdonosi struktúrájú szervezetekkel kerülhetne kapcsolatba – ebből az alapállásból kiindulva pedig a magántőkealapok egész hazai kezelése jelenleg alkotmányellenes, melynek ilyen formában nem szabadna léteznie. Az újságíró szerint az elmúlt években feltárt példák is jól példázzák a NER-ben elterjedt gyakorlatot, miszerint a rendszerhez közel álló szereplők állami segítséggel privatizálnak egyes cégeket vagy akár teljes szektorokat, ilyen mások mellett a korábban állami tulajdonú Antenna Hungária esete, vagy több hazai hadiipari cég átjátszása a kormányközeli telekommunikációs cégnek, a 4iG-nek.

A rendszerváltás időszakát az üzleti életben aktívan nyomon követő Reszegi László felidézte: a szocializmus bukását követő időszakban még korántsem láttunk olyasfajta pénzügyi, gazdasági megoldásokat, mint a NER idején. Az üzletember szerint a magántőkealapok hazai bevezetésének lehetne értelme sőt, annak is, ha az állam bizonyos mértékig beszáll, azonban kirívó az ezen befektetési formák transzparenciájának hiánya, különösen annak tükrében, hogy a korlátozottan elérhető információk egy jelentős hányada, 20-30 százaléka használhatatlan. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes tanára rámutatott: a jelenlegi ismereteink szerint több száz cég lehet jelenleg a hazai magántőkealapok tulajdonában, és akár komoly gazdasági kár is jelentkezhet, amennyiben ezen cégek elkezdenének bedőlni.

Zeisler Judit az elhangzottak kapcsán elmondta: a magántőkealapok esetében nem pusztán a friss tanulmányunkban feltárt bő 1300 milliárd forintról van szó, melyet az állam ezen alapokba pumpált, hiszen az egész struktúrát hosszú évek óta áthatják a közpénzek. Mint ahogy szakpolitikai vezetőnk felidézte, már a Covid-járvány időszakában megindult az adóforintok átcsatornázása ezen alapokba sőt, az általunk vizsgált időszakban a magántőkealapok tulajdonolta cégek mintegy 2600 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el. Mindezen állami dotációkat és forrásokat pedig a kormányközeli szereplők olyan szektorokban nyerték el, mint a turisztika, vagy olyan bizniszekbe forgatták bele, mint a fővárosi irodaházak, melyeket jelentős túlárazás mellett több, mint 600 milliárd forintért vásárol fel az állam.

A december 9-én bemutatott új tanulmányunk, valamint a konferenciáról készült részletes beszámolónk elérhető a honlapunkon: https://transparency.hu/hirek/a-ner-b...

Kollégáink, Martin József Péter és Ligeti Miklós közös cikke elolvasható a Hvg.hu-n: https://hvg.hu/360/20251207_transpare...

A NER BŰNEI ÉS AZ ELSZÁMOLTATÁS ESÉLYE - ZEISLER JUDIT ELŐADÁSA

TRANSPARENCYHU
Szerző: ZEISLER JUDIT
2025.12.16.



Az állam nem pusztán hatalmas, 1300 milliárd forintot is meghaladó összegben csatornázott át közpénzeket számos átláthatatlan hátterű magántőkealapnak, hanem ezen, a Transparency International Magyarország friss szakmai tanulmányában vizsgált befektetési formák érdekeltségeibe tartozó cégek az állami forrásokon túl jelentős, 2600 milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket az általunk vizsgált időszakban. Meghívott szakértő vendégeinkkel az idei Korrupcióellenes Világnap alkalmából megrendezett, “A NER bűnei és az elszámoltatás esélye – közpénzek, magántőkealapok és vagyonvisszaszerzés” című konferenciánkon nemcsak a magántőkealapok rejtélyes hátteréről ejtettünk szót, hanem arra is kísérletet tettünk, hogy megvizsgáljuk, milyen módon lehetne újraépíteni a jogállamot, elszámoltatni a NER másfél évtizedes, a demokrácia alapjait leromboló politikájának felelőseit, valamint visszaszerezni a korrupt módon szerzett milliárdos vagyonokat. * 

Konferenciánkon a TI Magyarország szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit mutatta be az ez alkalomból közreadott új szakmai tanulmányunkat. Mint ahogy a „Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban” című, magyar és angol nyelven megjelentetett elemzésünkből kiderül: az általunk vizsgált időszakban, 2024 végéig a magyar állam több, mint 1300 milliárd forintot csatornázott át magántőkealapokba. Ezen befektetési formák az elmúlt években lettek igazán népszerűek: mint ahogy a szervezetünk egy korábban közzétett vizsgálódása mellett több sajtóorgánum, köztük a Direkt36 oknyomozó portál és a Válasz Online is feltárta, számos olyan magántőkealap jött létre az évek során, melyekről feltételezhető, hogy NER-közeli szereplőkhöz köthetőek. Ezen felül arra is számos jel utal, hogy számolatlanul öntötték ezen időszakban a közpénz-eredetű tíz- és százmilliárdokat ezen alapokba. 

A december 9-én bemutatott jelentésünkben rámutattunk: az általunk vizsgált magántőkealapok az állami dotációkon túl a közbeszerzéseken is jól szerepelnek, hiszen az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között mintegy 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendereket. Azonban, miután sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek és végső tulajdonosainak a kiléte, mindez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, sőt, a porhanyósra módosított Alaptörvénnyel is ellentétes, miután annak rendelkezései szerint közpénzhez csak olyan szervezet férhet hozzá, melynek tulajdonosi struktúrája átlátható. *

A tanulmány teljes egészében elérhető magyar és angol nyelven a honlapunkon: https://transparency.hu/hirek/tobb-mi...

A konferenciáról készült részletes beszámolónl elérhető a honlapunkon: https://transparency.hu/hirek/a-ner-b...

Kollégáink, Martin József Péter és Ligeti Miklós közös cikke elolvasható a Hvg.hu-n: https://hvg.hu/360/20251207_transpare...

ELMONDJUK, AMIT NEM ÍRHATTUNK LE A SZŐLŐ UTCÁRÓL

HVG / SZERKESZTŐSÉG PODCAST
Műsorvezető: MARTINI NOÉMI
2025.12.20.



Milyen az, amikor egy oknyomozó újságírótól tudja meg egy telefonos interjú közben a Szőlő utca igazgatója, hogy kikerültek róla felvételek, amiken gyerekeket bántalmaz? Miért tud kormányt dönteni a Z generáció egyes országokban, míg máshol egyre kevésbé foglalkoznak politikával? Reális-e választásokat követelni egy háborúban álló országtól? A Szerkesztőség legújabb adásában többek között ezekről a kérdésekről beszélget Martini Noémi, Gergely Zsófia, Lenthár Balázs és Tóth Jakab.