ÚJ VILÁGRENDRE LENNE SZÜKSÉG ÉS NEM LEHET KIHAGYNI OROSZORSZÁGOT SEM

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.11.20.

Oroszország bevonása nélkül nem lesz tartós európai béke – véli Székely Árpád, korábbi moszkvai nagykövet. Mint mondta, a régmúlt és jelen európai történései alapján Európának szüksége van egy új, kiegyensúlyozott béke-architektúrára, amelynek részét kell, hogy képezze a teljes kontinens, beleértve Oroszországot is. Annak kapcsán beszélgettünk, hogy az oroszok fokozták háborús erőfeszítéseiket, miközben a Newsweek a Financial Times kijevi tudósítása szerint Volodimir Zelenszkij október utolsó napjaiban alkuajánlatot tett Oroszországnak: ők sem támadják tovább az orosz energiaellátást, ha Oroszország is felhagy a hasonló támadásokkal. Ha sikerül eredményeket elérni az energiahálózat és a hajózás biztonsága terén, az már jelezheti, hogy Oroszország hajlik a háború befejezésére, ami a két lap szerint a háború aktív szakaszának a végéhez is vezethet.

Ön szerint mi vezetett odáig, hogy 1945 után ismét háborúban áll két európai ország?

Először is szeretném leszögezni, hogy nincsenek abszolút igazságok. Szeretnék néhány kevésbé ismert tényt felvetni azért, hogy reményt ébreszthessünk mindenkiben: ha sikerül létrehozni egy orosz-ukrán dialógust, az jelentős lépes lehet egy jobb, békésebb világ felé. Senki nem vitatja, hogy Oroszország 2022. február 24-én semmilyen indokkal nem magyarázható módon megtámadta Ukrajnát, és megpróbálta leigázni. Ezzel 1945 után egy precedens nélküli háborút kezdeményezett az európai kontinensen. Bár a múlt század kilencvenes éveiben lezajlott délszláv háború is legalább ennyire véres volt, mint a mostani orosz-ukrán, de az inkább polgárháború volt, amely szintén a felbomló, úgynevezett jaltai európai struktúra felszakadásának következményeként robbant ki. Az orosz támadás azonban agresszió egy 30 éve a függetlenségét elnyert ország ellen, amit ráadásul az ENSZ BT egyik állandó tagállama követett el...

ITT OLVASHATÓ

„A LESZAKADÁS AZ EGÉSZ ORSZÁG JÖVŐJÉT MEG FOGJA HATÁROZNI” – L. RITÓK NÓRA A DEBRECINER PODCASTBAN

DEBRECINER PODCAST
Szerző: DEBRECINER
2024.11.18.

Az évtizedek óta a leszakadó családokért dolgozó civil szakember borúsan látja a bihari térség jövőjét.

A Debreciner Podcast negyedik évadának tizenkettedik adásában L. Ritók Nóra pedagógussal, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével, az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatójával beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.

A szakember kifejtette, a „toldi modellt” a helyiekkel közösen dolgozták ki, részben ennek is köszönheti a sikerét. A települések helyi sajátosságai miatt nem lehet franchise-szerűen terjeszteni, de több kísérlet történt már egyes elemei átvételére.

Úgy fogalmazott: a következő generációért dolgoznak a mostanival. Erre azért van szükség, mert azt tapasztalták, hogy még a jól működő iskola hatását is leamortizálja a családból hozott rossz szocializáció.

Együttműködnek az állami rendszerrel, nem akarnak civil zárvány lenni, de az állam helyett sem látnák el annak feladatát.

L. Ritók Nóra szerint az új debreceni gyárak nem tudnak legális munkát biztosítani a térség leszakadó családjainak, akiknek a tagjai jellemzően nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, munkavállalói kompetenciákkal, pénzügyi tudatosságuk hiánya pedig a fekete munka felé tolja őket.

Nem tekinti a részéről politikai elköteleződésnek, hogy az alapítványa elfogadta a Magyar Péter napszemüvegének elárverezéséből befolyt 3 millió forintot. Elmondta ugyanakkor, ahogy más pártok, úgy a Tisza Párt esetében is nyitott a szakmai együttműködésre.

Az Igazgyöngynél jelenleg a saját utódlását előkészítő civil szakember borúsan látja a bihari térség jövőjét többek között az akkumulátorgyárak környezeti hatásai és az oktatáspolitika hiányosságai miatt...

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYARORSZÁGON A FÜGGETLENSÉG AZT JELENTI, HOGY TOTÁLISAN PASSZÍV VAGY – INTERJÚ BÓDIS KRISZTÁVAL

TELEX PODCAST
Szerző: TELEX PODCAST
2024.11.19.

Lehetett volna brüsszeli kiküldött és államtitkár is a Fidesz alatt, de nem akart porcelán lenni az elefántboltban. Már dokumentumfilmesként is a legszegényebbekkel foglalkozott, a civil szervezetével pedig képesek megakasztani a nyomor újratermelődését. Tüdős Klára után Magyar Péterről írt könyvet, tavasz óta változást érez a levegőben, de szerinte sokan félnek még a kormányzati retorzióktól. Interjú Bódis Krisztával.

0:00 Író, tévés, dokumentumfilmes: a kezdetek 

5:10 Milyen volt a köztévénél dolgozni 25 évvel ezelőtt? 

8:16 A nézettséget és a szenzációt kergetjük, a következményekkel nem foglalkozunk 

13:41 Aktivista filmezés: próbáljuk megoldani a problémát, és filmezünk is 

22:34 Mindig is lázadó volt 

27:45 A Van Helyed Alapítvány: az ideális állam modellje 

31:15 Minden gyerek motivációval születik 

37:05 Meg lehet törni a nyomor újratermelődését 

43:35 A szülők szeretnék, hogy kitörjön a gyerekük, de féltik is őket 

48:37 Nincs gyermekvédelem, nincs társadalompolitikai vízió 

56:58 Az eredmény, amire a legbüszkébb vagyok 

1:00:58 Kapcsolat Balog Zoltánnal 

1:04:38 A magyar állam nem érzi, hogy az a feladata, hogy mindenkiről gondoskodjon 

1:13:01 Magyar Péter Ózdon 

1:17:00 A Magyar Péterről készülő könyve 

1:23:41 Magyarországon sokak fejében a totális passzivitás jelenti a függetlenséget 

1:28:43 Mivel fogta meg az első magyar filmrendezőnő, Tüdős Klára karaktere? 

1:35:44 Mit szeretne egy év múlva elérni?

ITT NÉZHETŐ MEG

NER-MILLIÁRDOS PÉNZTÁRCÁJA ÉS EGY STRÓMAN SEJLIK FEL AZ ORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB DIÓÜLTETVÉNYÉNEK MEGKAPARINTÁSA MÖGÖTT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2024.11.20.

- 2019-ben elárverezték az egyik legnagyobb hazai dióültetvény egy részét, rajta egy ötezer négyzetméteres feldolgozó üzemmel, amelyet a tulajdonos körülbelül egymilliárd forintból épített fel.

- A bakonyi földterületeket mindössze 252 millió forintért szerezte meg egy helyi lakos, aki nem sokkal az árverés előtt jelentkezett be a földművesek nyilvántartásába, így vált jogosulttá a vásárlásra.

- A történtek miatt termőföld jogellenes megszerzése miatt emelt vádat az ügyészség két férfi ellen, a helyi földművesre strómanként tekint a vádhatóság.

- Az ügylethez 1,2 milliárd forintos hitelkeretet biztosítottak, aminek egy részét a főszereplők állítása szerint a Fidesz egykori kedvenc PR-osa, a kormányzatnál néhány éve kegyvesztetté vált Kuna Tibor milliárdos üzletember biztosította. Kuna azonban tagadja ezt.

- Kuna egyébként korábban minden magyarországi cégét eladta, egyet kivéve: a Diósliget Kft. egy borsodi községben foglalkozik diótermesztéssel.

Nem mindennapi büntetőügy tárgyalása kezdődött meg október közepén a Győri Járásbíróságon. Az ügyészség két személyt vádol azzal, hogy jogellenesen szerezték meg Magyarország egyik legnagyobb dióültetvényének egy részét – tudta meg a 24.hu.

A Bakonyban elhelyezkedő, 140 hektáros ültetvényre több mint 30 ezer diófát telepített az eredeti tulajdonos a 2000-es évek eleje óta. A Romándon és Bakonygyiróton fekvő területnek egy csaknem 50 hektáros részét szerezték meg a vádak szerint jogellenesen a bűnügy szereplői. A Győri Járási Ügyészség szerint „a vádlottak az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében semmis szerződéseket kötöttek, valótlan nyilatkozatokat tettek, és ilyen módon a földforgalmi törvény rendelkezéseit szándékosan kijátszották.”

Az ügyészek szerint a területet papíron megszerző új tulajdonos – a másodrendű vádlott – valójában stróman...

ITT OLVASHATÓ 

AKADÉMIAI DOLGOZÓK FÓRUMA: A KORMÁNY HADAT ÜZEN AZ EURÓPAI UNIÓNAK A KUTATÓI HÁLÓZAT MAGÁNOSÍTÁSÁVAL

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2024.11.20.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint azzal, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden este az Országgyűlés elé terjesztette a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot, „a kormány újra hadat üzen az Európai Uniónak és a magyar kutatókat állítja célkeresztbe”.

Az ADF Facebook-oldalán szerdán hajnalban megjelent közlemény a javaslatot úgy nyújtotta be Semjén Zsolt és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, hogy annak szövegéről nem egyeztettek a kutatókkal...

ITT OLVASHATÓ

A TÉNYEK KÁROSAK, NEM A FELTÁRÁSUK

MOBIL NÉPSZAVA
Szerző: mobil NÉPSZAVA
2024.11.19.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője azokról a vádakról nyilatkozott a Népszavának, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal fogalmazott meg jelentésében az orgánummal szemben. 

ITT NÉZHETŐ MEG

A teljes videó a mobil Népszava 2024. november 20-i Visszhang oldalán tekinthető meg. A mobil Népszavára itt fizethet elő: https://xximedia.hu/mobinsz 

A Facebookon itt talál minket: www.facebook.com/nepszavaonline

LESKOVICS GÁBOR "LECSÓ": "OPTIMISTA ALKAT VAGYOK, DE A TÖRTÉMELEM MINDIG RÁMCÁFOL"

ENYHE KATARZIS / RADIOCAFÉ 98.0
Műsorvezető: SZATMÁRI RÓBERT
2024.11.16.

Az Enyhe katarzis vendége Leskovics Gábor 'Lecsó' zenész, énekes, dalszerző (Pál Utcai Fiúk, Kiscsillag). 

🎸 az alternatív rock és a romantika; 

🎸 szocializmus, avagy az első ihletések; 

🎸 ma is visszahúzzuk egymást, mint anno a nyolcvanas években? 

🎸 rendszerváltás egy zenész szemével; 

🎸 punk hatások a Pál Utcai Fiúkra; 

🎸 stadionok kontra klubok? 

🎸 miért és mikor hiszek a zenésznek? 

Enyhe katarzis Szatmári Róberttel minden hétfőn 21h-tól 22h-ig a radiocafén.

ITT NÉZHETŐ MEG

ADDIG REFORMÁLTA A KORMÁNY A MÁV-OT, HOGY KÖZEL KERÜLT AZ INGYENESSÉG

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.11.20.

A kormányzati és mávos nyilatkozatok szerint az új vasúti tarifarendszer sikeres, hiszen olyan sokan vonatoznak, hogy az olcsó bérletek ellenére sem csökkennek az állami vasúttársaság bevételei. Csakhogy mostanra a statisztikai furcsaságokon túl már az is látszik: a növekvő költségek és a fizető utasoktól származó bevételek csökkenése miatt egyre kevesebb értelme marad annak, hogy a vonatokon fizetni kell az utazásért.

A személyszállítást végző MÁV-vállalat, a MÁV-Start közszolgáltatási szerződés alapján üzemeltett vonataira* 2024 első félévében összesen 27,8 milliárd forintért értékesítettek jegyeket, bérleteket és 7 milliárd forintért helyjegyeket. Ehhez szükség volt a jegyek gyártására, az applikáció és honlap üzemeltetésére, pénztárakra és a legnagyobb költséget jelentő jegyvizsgálókra. Mindezek költsége pedig 22 milliárd forint volt.

Ezeket a költségeket levonva tehát az idei első félévben a MÁV-Startnak csupán 13 milliárd forintot hoztak a fizető utasok. Vagyis

ha ingyenes lenne a vasúti közlekedés, az már csak évi körülbelül 26 milliárd forintjába kerülne az államnak.

2023-ban még 16 milliárd forint volt az első féléves szaldó. A változáshoz a bevételek csökkenése és a kiadások növekedése is hozzájárult. Ahogy arról a MÁV-Csoport vezérigazgatója is nyilatkozott, nagyságrendileg 800 milliárd forintot költ az állam az immár egységes (és újabb átszervezés előtt álló) MÁV-Volánbusz-csoportra évente. Vagyis ott tartunk, hogy ennek csak a három százalékát tenné ki az ingyenes belföldi vasúti közlekedés többletköltsége...

ITT OLVASHATÓ

1956 FONTOS HELYSZÍNE VOLT - MOST LÁZÁRÉK LEBONTATJÁK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.11.20.

A 20. századi magyar történelem jelentős pillanatai köthetők a Pollack Mihály tér és a Szentkirályi utcai területhez: itt állt a Magyar Rádió. A rádió már egy évtizede elköltözött, de a stúdiók egészen eddig használatban voltak. A helyükön most a Pázmány új campusa épül.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZEGEDEN TARTOTT ELŐADÁST BOD PÉTER ÁKOS

WEB RÁDIÓ
Szerző: WEB RÁDIÓ és BOD PÉTER ÁKOS
2024.11.18.

Európa és a magyar gazdaság a permakrízis idején címmel tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának KO Aulájában Bod Péter Ákos egyetemi tanár.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁCZ ANDRÁS: NEM EZER NAPJA VAN HÁBORÚ, HANEM 3926 NAPJA

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.11.19.

Természetesen fontos megemlékezni a nagyléptékű eszkaláció ezernapos évfordulójáról is. Azonban ennél is fontosabb észben tartani, hogy ez a háború 2014 tavasza óta tart folyamatosan.

Az intenzitása változott ugyan (2015-2022 között egy kevésbé intenzív időszak volt), de folyamatosan háború volt, a fegyverszüneti kísérletek nem hoztak valódi fegyvernyugvást.

Nincs ember, aki tudná, hogy hogyan változtat meg egy európai társadalmat több, mint tíz évnyi háború. Egyszerűen nincs róla háttértudásunk. Európában a legutolsó ilyen hosszú háború a spanyol örökösödési háború volt 1701 és 1714 között, de abból az időszakból értelemszerűen nincsenek adatok + a társadalmak is teljesen mások voltak. Az pedig, hogy az iraki és afganisztáni háború által helyben okozott társadalmi változásokat mennyire lehet kivetíteni Ukrajnára, erősen ingoványos kérdés.

Szóval az a helyzet, hogy nagyon sok a - Donald Rumsfeld kifejezésével érve - az ismert ismeretlen és a nem ismert ismeretlen is.

A háború pedig folytatódik. És semmiféle garancia nincs rá, hogy Donald Trump véget tudna 

vetni a harcnak. Ugyanis, még ha képes is volna kényszeríteni Ukrajnát a harc feladására (ez is erősen kérdéses...), akkor sincs rá garancia, hogy Oroszország is elfogadná ugyanezt, és nem próbálna a helyzettel visszaélve még tovább nyomulni előre. Ez két ismert ismeretlen. A kérdés az, hogy mennyi nem ismert ismeretlen van még ezen felül.

ITT OLVASHATÓ

„NEM MI TÁMADUNK. MINKET TÁMADNAK” — EGY UKRÁN ÖNKÉNTES ÉLETE ÉS HALÁLA BUCSÁBAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.11.19.

Ezer napja kezdődött az Ukrajna elleni teljes orosz invázió. A Szabad Európa ukrán szerkesztőségének dokumentumfilmje egy területvédelmi önkéntes sorsán keresztül mutatja be a fegyveres agresszió talán legvéresebb színhelyét, a Kijevhez közeli Bucsát. Olekszij Pobiháj megrázó sorsa.

00:00 Intro 

02:23 Az első orosz támadás Bucsa ellen 

03:10 Az utolsó interjú Olekszij Pobihájjal 

06:40 A szomszéd visszaemlékezése 

16:32 Pobiháj elfogása 

22:27 Aki utáljára látta Pobihájt 

27:17 Pobiháj holttestének megtalálása

ITT NÉZHETŐ MEG

MIBE BUKOTT BELE A NÉMET KORMÁNY, ÉS MI KÖZE ENNEK A MAGYAR GAZDASÁGHOZ?

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.19.

Stagnál a gazdaság, nő az elégedetlenség a bevándorlás és az ukrajnai háború kezelésével is: múlt héten omlott végképp Olaf Scholz német kancellár fejére a kormányzását végigkísérő, nehezen feloldható problémahalmaz.

Ennek fényében az európai és a német belpolitikai kilátások elemzése mellett annak is a végére járunk, miért is stagnál a híres-hírhedt német autóipar és maga a német gazdaság, illetve hogyan érinti ez a magyart.

Vendégek:

Kováts Eszter, politológus, a Bécsi Egyetem kutatója Győri Gábor, vezető elemző, Policy Solutions Techet Péter, az IDM tudományos munkatársa, a Gemist szerzője Várkonyi Gábor, autópiaci szakértő Wéber Balázs, külpolitikai újságíró, Privátbankár

04:27 Kezdés 

06:44 Német politika Kováts Eszterrel és Győri Gáborral 

58:43 Európai kitekintés Techet Péterrel 

1:14:06 Német gazdaság, német ipar és magyarországi hatásaik Várkonyi Gáborral és Wéber Balázzsal

ITT NÉZHETŐ MEG

FLECK ZOLTÁN | EGY DEMOKRÁCIÁBAN A KÖZHATALOM BIRTOKOSAI NEM JÁTSSZÁK EL, HOGY PHD-JELÖLTEK

KLUBRÁDIÓ / REGGELOI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.11.19.

A Reggeli Személy 2024. november 19-i adásában Dési János vendége Fleck Zoltán alkotmányjogász, jogszociológus volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGY MUNKÁS SZERINT SÁRBAN, GYÉR FÉNYNÉL ÉPÜL A DEBRECENI CATL-AKKUGYÁR, NEM MINDENKI JUT IVÓVÍZHEZ ÉS WC-HEZ – A CÉG CÁFOL

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2024.11.20.

A debreceni CATL-építkezés egyik dolgozója áldatlan munkakörülményekről számolt be a 24.hu-nak. Beszéltünk egy beszállítóval, megkérdeztük a területen dolgozó Marketet, és a gyárat is szembesítettük a negatív véleményekkel. A beruházó alapvetően valótlannak nevezte az állításokat, de szolgált néhány érdekes részlettel. A munkakörülményekre vonatkozó kérdések egy részét viszont azzal hárította el: nincs rálátása arra, hogy partnerei milyen megállapodást kötnek a munkavállalóikkal.

Az építkezésen nincsenek szilárd utak, eső után sárban csúszkálnak a munkások, a gépek is elakadnak, nincs ivóvíz, a világítás gyér, sötétben, fejlámpával dolgoznak az emberek, a mobil WC-k egy részét lelakatolták, akinek nincs kulcsa, az a természetben végzi a dolgát. A vendégmunkásokat heti hat napon 12–16 órában dolgoztatják, magyarokat pedig feketén foglalkoztathatnak az alvállalkozók – dióhéjban erről számolt be a 24.hu-nak egy munkás, aki a debreceni építkezésen dolgozott.

Olyan, mintha az építkezésen nemigen fordítanának gondot a humán feltételek, a munkások alapvető szükségletei megteremtésére

– mondta forrásunk.

A CATL megkeresésünkre az állítások többségét cáfolta, ugyanakkor biztonsági okokra hivatkozva ahhoz nem járult hozzá, hogy az építkezés helyszínén felvételeket készíthessünk.

Ami a szilárd utak hiányát illeti, a beruházó azt írta, hogy valóban csak ideiglenes utak vannak az építkezésen, a végleges utak még épülnek. A többi állítással kapcsolatban kijelentették, hogy a beruházási helyszínre és a munkavégzés feltélteleire szigorú sztenderdeket alakítottak ki, melyek összhangban vannak a magyar jogszabályi előírásokkal és a „jó gyakorlatokkal”.

Külön rákérdeztünk az ivóvízellátásra. Forrásunk ugyanis azt mondta, fúrtak ugyan kutakat, de ahol van csap, ott ki van írva, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan a víz. Ennek ellenére (jobb híján) a vendégmunkások isznak belőle, mert nincs más – tette hozzá. A beruházó szerint ez nem igaz, a debreceni beruházáson ideiglenes vízvezetékrendszert alakítottak ki, a higiéniás szükségletek biztosítására.

Az építkezésen dolgozók ivóvízszükségletét pedig a végleges közműinfrastruktúra kialakításáig az őket foglalkoztató vállalatok biztosítják, a szerződésekben rögzítettek és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint...

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYRŐL, DE AZ ÖNPUSZTÍTÓ ÉLETMÓDUNKRÓL IS SZOMORÚ KÉPET FEST AZ OECD JELENTÉSE

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.11.20.

Magyarországon az emberek elhanyagolják a szűrővizsgálatokat, nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, az állam keveset költ az egészségügyre, miközben nincs elég nővér, és arányaiban sokan követnek el öngyilkosságot – derül ki a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD hétfőn megjelent jelentéséből, amiben a globális szervezet most az európai egészségügy helyzetét vizsgálta. A tanulmány az európai országok, köztük az EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség országainak egészségügyi mutatóit hasonlította össze.

Magyarországon 2022-ben egy ember egészségügyi kiadásaira 1867 eurót költött az állam, az EU-ban átlagosan 3533 eurót. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben az EU-ban a GDP 10,4 százalékát költötték egészségügyi kiadásokra, Magyarországon csak a GDP 6,2 százalékát.
Elöregedőben van az orvostársadalom

Az OECD szerint általánosságban elmondható, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány miatt – más országokban is. Az EU-ban 2022-ben körülbelül 1,2 millió orvos, ápoló és szülésznő hiányzott a rendszerből annak ellenére, hogy a legtöbb országban 2012 óta az orvosok fizetése reálértéken nőtt. Az OECD-tanulmány külön kiemeli Magyarországot, ahol százezrekkel keresnek többet az orvosok.

A hiányt elsősorban az okozza, hogy a népesség elöregedőben van, vagyis növekszik a 65 év feletti, jellemzően krónikus betegséggel élők aránya. Magyarországon 2000-ben a lakosság 15 százaléka, 2023-ban nagyjából 20 százaléka volt 65 év feletti. Az előrejelzések szerint a 65 év felettiek aránya 2050-re elérheti a 30 százalékot. Az EU-ban tavaly a születéskor várható élettartam elérte a 81,5 évet, Magyarországon 76,9 év volt.

A születéskor várható élettartam növekedése nem azt jelenti, hogy az emberek egyre tovább élnek egészségesen: az OECD-jelentése szerint az EU-ban a 65 éves, vagy annál idősebb lakosok 40 százalékának legalább két krónikus betegsége van. Bár a nők néhány évvel tovább élnek, mint a férfiak, de ezeknek az éveknek a nagy részében is valamilyen betegséggel küzdenek, így a születéskor várható egészséges élettartam szinte megegyezik a nemek között...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AMIKOR ORBÁNNAK A TV2-N KELL VÁLASZOLNIA A KOSSUTH RÁDIÓS VÁLASZAIRA😑 MIKET BESZÉL?! #36

MIKET BESZÉL? PODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.11.20.

Láttunk már sok szürreális, alákérdezős Orbán interjút, de ilyet talán még nem. Gönczi Gábor azt a bravúrt hajtott végre, hogy Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós interjújában elhangzott válaszait tette föl neki kérdésként. Igazi nyelvi lelemény, és töméntelen mantra! Ha egyetlen Orbán interjút akarsz megnézni az elmúlt hónapból, ez legyen az!

----------- 

00:00 Beköszönés 

01:29 Orbán-reakció 

07:39 Új fejezet a történelemben 

11:01 Közelebb kerültünk-e a békéhez 

12:42 A magyat emberek pénztárcája 

20:50 A csúcstalálkozó Orbán szerint 

23:26 Tehát a probléma 

26:58 A csúcstalálkozó szerintem 

32:41 Van-e jó hír? 

38:49 Így kell Trumppal telózni 

41:41 Elköszönés

ITT NÉZHETŐ MEG

BOSSZÚNAK ÉS PREVENCIÓNAK IS NEVEZHETŐ MÓDOSÍTÁSRA KÉSZÜL A VÁLASZTÁS SZABÁLYAIBAN A FIDESZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.11.20.

„Közismert dolog, hogy a választókerületi területek határainak a módosítgatása a hagyományos választási csalás módszere: a cél az, hogy a lehető legkevesebb szavazattal a lehető legtöbb a győzelmet hozza az eredmény” – szögezte le Tóth Zoltán a kormánypártnak a választási szabályok módosítását célzó tervezete kapcsán. A választási szakértő szerint a Tisza Párt megjelenésével és erősödésével ez akár vissza is üthet a Fidesz számára. Nem véletlenül véli úgy, hogy a Fidesz majd visszaalakítja a korábban a saját érdekei mentén megváltoztatott arányossági rendszert, hiszen azt nem akarja, hogy az ellenfele kis különbség esetén kétharmadot szerezzen. A Fidesz vezérelve mindig is az volt, hogy minél kevesebb szavazattal minél több mandátumhoz jusson – emlékeztetett.

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a Fidesz a választási szabályok újabb – mégpedig villámgyors – módosítására készül. Ennek érdekében már be is nyújtotta és a parlament sürgősen – már keddre – összehívott igazságügyi bizottsága elé vitte a 65 oldalas (!) tervezetet. Ez több részből áll, az egyik a választókerületek átrajzolása, mégpedig Budapest kárára, illetve Pest megye javára. Budapesten 18-ról 16-ra csökkentenék az egyéni választókerületek számát, miközben Pest megyében a jelenlegi 12-ről 14-re emelnék.

További tervezett változtatás, hogy megszűnne a lakcímkártya kötelező bemutatása a szavazáskor, a személyazonosság igazolásához személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatása is elegendő lenne. Nem adnának kötelezően borítékot a szavazáshoz, továbbá megteremtik a szavazatok automatikus újraszámlálásának, illetve kötelezettségének a lehetőségét is...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTER-ÜGY: SOK CSERESZABATOS VERTÁN GYÖRGY VAN A NER-BEN | 24.HU

DELLA
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.11.20.

Még a Transparency International Magyarországnál is utána kellett nézni a Magyar Pétert érintő lehallgatási botrány során, hogy ki az a Vertán György, mert az informatikában érdekelt vállalkozó neve ezidáig nem volt közismert, holott a közbeszerzéseken jól szereplő üzletember szerepel a Tenderbajnok listán, amit a szervezet állít össze. A Della mai vendége, a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint sok csereszabatos szereplő forog a tenderbajnokok között, akiknek nem jegyzik meg a nevét. Vertán György az általa 2018 és 2020 között bezsákolt 22,5 milliárd forinttal nem tűnik ki a mezőnyből, ahol az igazi bajnokok több százmilliárdnál járnak. Utóbbiak alkotják a piramis csúcsát, de alattuk néhány sorral már jóval többen vannak, akiknek a tevékenységére a NER szintén hatással van, csak más léptékben. Róluk is elmondható, hogy jellemzően a politikai kapcsolataikhoz kötődik a sikerük, és a kiszolgáltatottságuk miatt bátran kérhet tőlük szívességeket a rendszer. Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy minden toplistás, vagy ahhoz közeli vállalkozó a NER terméke, bár ezt a rendszer 15. évében valóban nehéz elhinni - tesz egy megengedő megjegyzést Ligeti Miklós az adásban.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÍGY VÁLTOZTATJA MEG A FIDESZ A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT ÉS A VÁLASZTÓKERÜLETEKET

TOPIK - MINDEN TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2024.11.20.

A Fidesz hétfőn késő este benyújtotta a Választási Törvény módosításáról szóló javaslatát, amivel több helyen átrajzolják a választókerületeketet. De mit is tartalmaz a választási törvény módosítása? Nézzük!

ITT NÉZHETŐ MEG

Lásd még:

TOVÁBBI PTZ DÁNIEL VIDEÓK

POLT PÉTERNEK IS GYANÚS LETT A MAGYAR KERTÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY TÖBB SZÁZ OLDALAS, OLDALANKÉNT 226 EZER FORINTOS TANULMÁNYA

NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2024.11.20.

A legfőbb ügyész a Nemzeti Nyomozó Irodának küldte el Vadai Ágnes hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és csalás elkövetését felvető kérdéseit.

Írásbeli kérdését feljelentésként értékelem, és azt elbírálás céljából a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldtem meg – válaszolta Polt Péter kedden Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő még november 4-i írásos kérdésére. Az ügyészségi portálon közzétett levélváltás szerint az ellenzéki politikus aziránt érdeklődött, hogy a legfőbb ügyész szerint „mi kerül oldalanként 226 000 forintba a Magyar Kertörökség Alapítvány által a Magyar Turisztikai Ügynökség részére írt tanulmányban”.

Polt Péter nem alkotott véleményt az első ránézésre is durván túlárazott megbízásról, és arra utalt, hogy a feljelentésként értékelt dokumentum elbírálásának az eredményéről majd a nyomozó hatóság fogja tájékoztatni Vadait Ágnest. A DK képviselője egyébként levelében hosszasan idéz a 444 ügyben írt cikkéből, de valójában – ahogy arról lapunk is beszámolt – a 24.hu tárta fel az ügyet. A lap a Magyar Kertörökség Alapítvány által írt dolgozatot egy évig próbálta titokban tartani a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), mígnem a bíróság a portálnak igazat adva a 68 millió forint közpénzért elkészített dokumentum kiadására kötelezte az állami szervezetet.

Mint kiderült, a sokáig titkolt dokumentum oldalanként valóban 226 ezer forintba került, s a 68 millió forintot felemésztő 300 oldalas tanulmányt hivatalosan kevesebb mint négy hónap alatt készítették el, a 300 oldalnak több mint 10 százalékán, 30–40 oldalon csak kép szerepel. – A tanulmány négy részből áll, az első 136 oldal Tokaj-Hegyalja vizsgálatáról szól. Bemutatják a tájat, ismertetik a történetét, a kert- és borkultúra összefüggéseit. Ezt követően 40 oldalon keresztül osztrák, francia, olasz, svájci és spanyol helyszíneket mutatnak be...

...Vadai Ágnes szerint az ügyben „konkrétan felvetődhet” a Btk. 376. §-ában írt hűtlen kezelés bűntette, a 305. §-ban szabályozott hivatali visszaélés, a Btk. 374. §-ban rögzített gazdasági csalás bűntett és a Btk. 373. §-ban rögzített csalás bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapíthatósága is...

ITT OLVASHATÓ

OECD: HA UKRAJNA ELESNE, 19 MILLIÓ EMBER PRÓBÁLNA MENEKÜLNI HAZÁJÁBÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.20.

Ez pedig önmagában is 84 milliárd eurós gazdasági következménnyel járna – hívja fel a figyelmet a Reuters. Nemzetközi lapszemle.

Ukrajna támogatása olcsóbb Európa számára, mint amekkora árat fizetnie kellene a kontinensnek e támogatás feladása esetén – írja Pierre Briançon a Reuters hírügynökség által közzétett elemzésében.

Számításai szerint Kijev megsegítése az Európai Unió és az Egyesült Királyság összevont GDP-jének – bruttó hazai termékének – csupán 0,2 százalékát emésztené fel abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott elnök teljesen beszüntetné az amerikai támogatást. A kieli világgazdasági kutatóintézet adatai alapján az orosz invázió 2022 februári kezdetétől ez év augusztusig az európai országok – beleértve az EU-ból kilépett briteket is – összesítve 118 milliárd euróval segítették Ukrajnát, míg az Egyesült Államok 85 milliárd eurónak megfelelő összeggel.

Trump választási ígéretének a beváltása politikai és katonai szempontból ugyan valóban súlyos problémákat okozna Európának, pénzügyi értelemben azonban nem jelentene igazán gondot – vélekedik.

Elismeri ugyanakkor, hogy pusztán a pénz nem oldja meg az összes olyan nehézséget, ami ahhoz kapcsolódik, hogy ha Európa magára marad Putyinnal szemben, akkor közös stratégiát kell alkotnia, és közös védelmi ipart kell kiépítenie.

Mindenesetre, az európai országok ma átlagosan a GDP két százalékát költik védelmi célokra, és ahhoz, hogy szembe szálljanak Putyin területszerző ambícióival, és újra elérjék az 1990 – vagyis a kommunizmus bukása - előtti fegyverkezési szintet, legalább további egy százalékponttal növelniük kellene az ilyen jellegű áldozatvállalás mértékét. Ha viszont Ukrajna elesik, akkor szakértők szerint legalább 9, de az is lehet, hogy akár 19 millió ukrán próbál majd menekülni hazájából. Ha a becsléshez a középértéket vesszük alapul, akkor ez – az egy menekültre vonatkoztatott évi 6 ezer eurós költség esetén, ami az OECD kalkulációja – évente 84 milliárd eurós gazdasági következménnyel járna. Az Ukrajnával folytatott kereskedelem megszűnésének is komoly hatása lenne: Németország például havi 7 milliárd eurós exportpiactól esne el. És akkor még nem beszéltünk az orosz győzelem miatt várható globális nyugtalanság pénzben nehezen kifejezhető árával.

A pénzügyi megfontolások ellenére is fennmaradó politikai problémák közt említi a szerző, hogy Magyarország és Szlovákia párbeszédet szorgalmaz az orosz elnökkel, és azt szeretné, ha eltörölnék az Oroszországgal szembeni szankciókat.

A bécsi Der Standard az Európai Unió leendő új bővítési biztosáról, a szlovén Marta Kosról közöl portrét, és abban egyebek közt azt írja: Várhelyi Olivér, a téma eddigi magyar EU-biztosa, az elmúlt években követett egyoldalú politikájával aláásta a Nyugat-Balkánon az EU szavahihetőségét, és támogatást nyújtott a térség autokrata erőinek, így Aleksandar Vučić szerb elnöknek és a boszniai szerb országrész vezetőjének, Milorad Dodiknak. Várhelyi igyekezett erősíteni a magyar befolyást a régióban, ami sikerült is neki, ugyanakkor azonban jelét sem adta annak, hogy küzdene a korrupció ellen, illetve hogy kiállna az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. A térség liberális köreiben érezhető a megkönnyebbülés Várhelyi távozása láttán – állapítja meg a Der Standard, és hozzáteszi, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter savanyú arcot vág ehhez. Szijjártó szerint azok az országok, amelyek a legnagyobb előrelépést tették az EU-csatlakozás felé, azt szerették volna, ha Várhelyi folytatja eddigi tevékenységét. Az osztrák lap szerint mind Magyarország, mind Szerbia befolyást kíván gyakorolni a környező országokra, és hegemóniára törekvő, Nyugat-ellenes politikát követ. Különösen a Balkánon élő muszlimok tartanak a magyar befolyástól, hiszen a magyar kormány képviselői újra és újra muszlimellenes megnyilvánulásokkal hívták fel magukra a figyelmet.

Marta Kos ezzel szemben – állapítja meg a Der Standard – progresszív személyiség, saját hazájában fellépett a Trump-hívő, volt jobboldali populista miniszterelnökkel, Janez Janšával szemben, és támogatta a nemek egyenjogúságát. Hátránya viszont, hogy politikai értelemben könnyűsúlyú, így sem az EU-országokban, sem a csatlakozni kívánó balkáni országokban nem lesz könnyű számára, hogy nagyobb előrelépést érjen el. Összegezve: nincsenek vele szemben nagy elvárások, kinevezését mégis pozitívan értékelik.

A történelem során most először elképzelhető, hogy valóban jobboldali Európai Unió elé nézünk – vélekedik Alberto Alemanno, az uniós jog professzora a londoni Guardianban megjelent cikkében.

Sok megfigyelő megkönnyebbülten felsóhajtott ugyan az idei európai parlamenti választások után, hogy a balközép-jobbközép-liberális EU-párti főáramlat megőrizte a többségét, de a realitás az, hogy a szélsőjobbosok már most saját súlyuknál erőteljesebben nyomulnak az európai bizottsági pozíciók megszerzése érdekében, és Donald Trump visszatérése a Fehér Házba bátorítja őket. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállami kormányok által az uniós végrehajtó testületbe jelölt tagok többsége jobboldali politikus. A német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen bizottsági elnök ugyan nyilvános ígéretet tett a centrista politika folytatására, ám a Bizottság késztetést érezhet arra, hogy a hagyományos konzervatív politikától jobbra álló tényezőket is számításba vegye, amikor saját politikai céljait követi.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

2025-BEN NEM LESZ BÉKE, TALÁN A FEGYVERSZÜNETBEN REMÉNYKEDHETÜNK – FÜLKE AZ EZERNAPOS HÁBORÚRÓL

HVG PODCAST
Szerző: HVG
2024.11.19.

00:00 Intro 

01:42 Kurszki véráldozat 

03:14 Miért van Oroszországnak szüksége az észak-koreai katonákra? 

05:49 El lehet titkolni, ha idegen katonák jelennek meg a fronton? 

07:34 Harcban egy harmadik ország katonái – mit tehetnek meg valójában? 

09:04 Visszacsaphat a Nyugat Észak-Koreának a beavatkozásért? 

09:28 Keleti diplomácia – miért fáj Kínának Putyin és Kim Dzsong Un barátsága? 

11:04 Most Ukrajna támad – de hogy jutottunk idáig? 

16:07 Lehet-e célpontja az orosz lakosság az ukrán rakétáknak? 

17:48 Hogyan változhat az amerikai-ukrán kapcsolat Donald Trump beiktatása után? 

21:52 Lehet-e az EU a háború főszponzora, ha Trump elzárja a pénzcsapot? 

23:36 Béke? Fegyverszünet? Akár már 2025-ben? 

29:57 Munkában a mélyállam – miért veszélyesebb az orosz befolyásolás, mint egy Kalasnyikov? 

32:31 Mit kellene garantálniuk az oroszoknak a Nyugat felé? 

35:21 Grúzia és Moldova is a NATO-EU-párosba menekülne az oroszok elől 

37:39 Van-e változás Orbán és Zelenszkij viszonyában?

ITT HALLGATHATÓ MEG

MIT HOZ A MÁV-MEGÚJULÁSA? MI LESZ AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA? HEGYI ZSOLT, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ, ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.11.19.

Mi a célja a MÁV-csoport átalakításának? 

Hogyan csökkenti a késéseket az új szervezet? 

Mi a kapcsolat az új MÁV-struktúra és a Nemzeti Közlekedési Stratégia között? 

Hogyan hangolják össze a közúti és a vasúti közlekedést? 

Milyen sorrendben kezdik a forgalmi lassújelek felszámolását? 

Mi a garancia arra, hogy megmarad a HÉV menetrendje? Mikor lesz alkatrész a tárolóvágányokon álló szerelvények javításához? 

Honnan lesznek új mozdonyai a MÁV-nak? 

Milyen eszközei vannak a vasútnak az átjáróbalesetek csökkentése érdekében? 

Mi a vasút terve a kisforgalmú szárnyvonalakkal? 

Hegyi Zsolt, a MÁV Csoport vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.11.19-én. Podcast.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGY VÉLETLENÜL FELFEDEZETT TANULMÁNY ELDUGOTT TÁBLÁZATA UTAL ARRA, HOGY TÉNYLEG AKKUMULÁTORGYÁRAT TERVEZNEK GYŐRSZENTIVÁNRA

444.HU
Szerző: KAUFMANN BALÁZS
2024.11.20.

A Magyar Akkumulátor Szövetség a múlt hónapban publikált egy tanulmányt az oldalán, ami az ország akkumulátor-iparági fejlesztéseiről szól. Ebben a tanulmányban lényegében először írták le nyilvánosan, hogy a Volkswagen Győrszentivánon tervez gyárat építeni az autóihoz.




A helyi lakosok érdekvédő csoportja, a Szívügyünk Szentiván Facebook-oldalon azt írja: „Ez bizony azt jelenti, hogy következtetéseink mindvégig helyesek voltak! 2 évig úgy kellett elviselnünk a ránk aggatott méltatlannál méltatlanabb és megalázóbb jelzőket és vádakat, hogy közben mindenki tudta: igazunk van!”...

ITT OLVASHATÓ