TELEXSzerző: BAKRÓ-NAGY FERENC2025.03.21.
A kreatív gondolkodás erősítését sürgette a magyar iskolákban Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja, aki tíznapos magyarországi látogatása zárónapján tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a többi között kitért a pedagógus-továbbképzésekre, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákok oktatására. Sürgette a vizsgarendszer lazítását és szorgalmazta a szegregáció megszüntetését – írja az MTI. A teljes beszámolót várhatóan jövő nyáron fogja bemutatni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Sahíd nem festett túlságosan jó képet a magyarországi helyzetről.
A tanárok lelkiismeretes munkáján kívül szinte nem volt olyan eleme a magyar oktatási rendszernek, ahol ne fogalmazott volna meg súlyos és szomorú állításokat. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint a jelentésből egyetlen mondat sem igaz, az olyan, mintha Brüsszelben írták volna, mintha „Brüsszel Péter és Manfred Weber írta volna”.
A teljes jelentést ugyan csak később hozzák majd nyilvánosságra, a sajtótájékoztatón a főbb állításokat ismertették, ezek a következők:
A magyar oktatási rendszer gazdag hagyományai ellenére az iskolákban nem fektetnek kellő hangsúlyt a kreatív gondolkodásra, problémamegoldásra, inkább a memorizálást részesítik előnyben.
A felvételi vizsgákon többnyire a matematika, illetve a magyar irodalom- és nyelv-jegyek határozzák meg a sikerességet, „néhány óra dönt a diákok jövőjéről.” A diákok és a szülők nagyfokú stresszről és szorongásról számoltak be a vizsgarendszer miatt.
Nem elég hatékony a kapcsolatokat a szülők, a tanári kar, illetve az illetékes kormányzati szervek között, a közös munkába be kell vonni az ezzel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a szociális munkásokat is.
A különleges nevelési igényű diákoknak gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő segítség, nincs jeltolmács, nincsenek megfelelő szállítóeszközök. Nagyon kevés iskolapszichológus van, miközben a mentális problémákkal küzdő diákok száma egyre nő.
A szegénységben élő családok abban látják a megoldást, hogy a gyerekeiket hamarabb dolgozni küldik, az iskolát korán elhagyó vagy szakmunkásképzőt végzettek gyakran csak rosszul fizetett munkát találnak. Mindez a tanköteles kor 18-ról 16 évre történő leszállításával is összefügg. Az iskolaelhagyás, illetve a szakképző iskolákba jelentkezés gyakori a roma közösségekben, az innen érkező diákokat még mindig sok helyen szegregálják az oktatásban.
A tantervekben az intézmények nem elég rugalmasak. A jelentés szerint
engedni kell, hogy minden egyetem maga döntse el, akar-e csatlakozni a modellváltó intézményekhez, mégpedig retorziók nélkül,
továbbá hangsúlyozza az akadémiai szabadság és a finanszírozások átláthatóságának fontosságát. Bár a tanárhiány globális jelenség, Magyarországon igen magas a pályaelhagyások száma.
Az egyházi iskolák gyakran jobb pénzügyi helyzetben vannak az állami iskoláknál, az előbbi intézményekben rendszerint színvonalas oktatás folyik.
Farída Sahíd meglátása szerint az oktatási rendszernek jobban kell hangsúlyoznia „a magyar társadalomban jelen levő sokszínűséget”, illetve nagyobb fontosságot kell kapnia a roma diákok felzárkózásának.
A kormány szerint minden jó, a jelentés egyetlen mondata sem igaz...