KONTROLL PODCAST Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON 2024.11.06.
A kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának vendégei ezúttal Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke, egykori ipari miniszter és Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.
A műsorban elmondják véleményüket a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági hátországáról és a korrupcióról. A közgazdászok részletesen elemzik az állami költségvetés jelenlegi helyzetét és a forint egyre romló állapotának okait. Beszélnek a külföldi vállalatok – köztük az autógyárak és az akkugyárak – hatásairól, és arról is, hogy miből törlesztheti majd az eddig felvett hiteleit az állam. Szóba kerül az is, hogy egy kormányváltás után miképp állítható talpra a magyar gazdaság.
Stefano Bottoni olasz-magyar történész szerint nem tudni hogyan reagálna Orbán Viktor rendszere, ha megcsappanna a társadalmi támogatottsága, főleg a kisebb, vidéki településeken. Ahogy az is kérdés, hogy a szemben álló politikai felek ha 2026-ban egy tiszta választás jön, és azt Orbán elveszti, meg akarnak-e majd állapodni egy rendezett hatalomátadásban, vagy nem. Egy ilyen egyezségnek a történész szerint része kellene, hogy legyen a NER-elit által magánvagyonként felhalmozott sok milliárd euró sorsának rendezése is. Stefano Bottoni szerint nagyon sok lehetséges kimenetel van, de az látszik, hogy a felek folyamatosan emelik a tétet, az Orbán rendszer pedig egyre durvább. Attól tart, nem feltétlenül lesz jó vége ennek a történetnek.
Rendszerváltást vagy csak a politikai váltógazdálkodással járó elnökcserét jelent, hogy az előjelzéseknél, elemzői várakozásoknál egyértelműbben győzött Donald Trump az Egyesült Államok elnökválasztásán? A republikánusok viszik a szenátust, és van esélyük a kongresszusi többség megszerzésére is - mindez mit jelent Amerikának és a világnak, benne Magyarországnak és az Orbán-rendszernek? Új világrend áll föl? Erre keressük a választ meghívott szakértőinkkel Győri Gáborral, a Policy Solutions vezető elemzőjével, Pogátsa Zoltán közgazdász egyetemi docenssel és Tábor Áronnal, az ELTE TTK oktatójával, Amerika-szakértővel.
AMERIKA VÁLASZT PODCAST Szerző: LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ 2024.11.06.
A választás előtt lehetséges forgatókönyvek közül a Trump számára legkedvezőbb valósult meg, valamennyi már eldőlt csatatér államban biztos előnnyel nyert Kamala Harris-szel szemben. Átállított szavazói csoportokról és a demokraták számára megspórolhatatlan belső vitákról beszélgettünk, meg arról, hogy még mindig nem látszik, mire megy ezzel Magyarország.
Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.
Balogh Petya szerint az államnak igenis van dolga a kisebb vállalkozások talpra állítása, megerősítése, elindítása terén. Ez a téma a kormány gazdaságösztönző csomagja kapcsán került elő, melynek hangsúlyos eleme a kkv-k tőkejuttatása, hitelhez segítése. Vendégünk azt még nem látja, hogy befektetési területe, a startup világ mit tud majd profitálni ebből, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol élénk innovációs piac létezik, mint például a Baltikumban, ott az állam aktív szereplő a kis cégek életében.
Vendégünk szerint a startup ökoszisztéma hazai éledezésekor, 8-10 éve még nem jól hasznosultak az államilag pátyolgatott finanszírozások - az első Jeremie-programról, melyben a hazai üzleti élet ismert szereplői vettek részt alapjaikon keresztül, konkrétan az a véleménye, hogy a pénz egy részét ellopták - de ebből is lehetett tanulni. Mint ahogy a mostani pénzügyi összecsuklásban is benne van a változás lehetősége, ami üzleti sikert hozhat. Persze az ötlet egy gyorsan avuló termék, de több olyan magyar vállalkozást lát, amelyek nagyot dobhatnak például az orvostechnológiában, agrártechnológiában, oktatásiparban. Az űripart viszont nem sorolja ezek közé, ott nem lát mozgásteret. S ha már űrtechnológia, természetesen szóba került a nagy innovátor, Elon Musk is: arra voltunk kíváncsiak, hogy vendégünk szerint mennyire irányadó a Silicon Valley uralta globális startup világban az az értékrendszer, ami alapján Musk beállt Donald Trump mögé. És van-e még akkora súlya a kaliforniai startup keltetőnek, mint 10 évvel ezelőtt.
SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ Műsorvezető: BENYÓ RITA 2024.11.06.
Trump és a republikánusok innovatívak voltak, és mertek a régi kereteken kívül gondolkozni, míg a demokraták elöregedtek, és Kamala Harris se hús, se hal üzeneteket fogalmazott meg – Kaló Máté külpolitikai elemző szerint sok ok mellett ez vezethetett Donald Trump győzelméhez.
PARTIZÁN / AMERIKÁNÓ PODCAST Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON 2024.11.06.
Mostanra szinte biztosnak vehető, hogy Donald Trump visszatér a Fehér házba. A maratoni eredményváró adásunk utolsó blokkjában Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd, vagyis az Amerikánó-podcast csapata értékelték az eredményeket. Melyik billegő államban mi történt pontosan? Mit olvashatunk ki Trump győzelmi beszédéből? A választás legfontosabb tanulságai a Trump-győzelem reggelén.
Donald Trumpot választották az Egyesült Államok következő elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa. A második világháború utáni világrend változása felgyorsul Trump győzelmével.
Donald Trump simán megnyerte az amerikai elnökválasztást. A republikánus politikus 2016 és 2020 között egyszer már vezette Amerikát, és akkori teljesítménye erősen megosztotta a világot, de saját környezetét is. 2019-ig, a világjárvány berobbanásáig kifejezetten jól teljesített az amerikai gazdaság, és Trump elnöksége alatt kevesebb amerikai katona esett el a világ csataterein, mint a korábbi évtizedekben. Ugyanakkor az elnök kiszámíthatatlansága, impulzív döntései és az USA szövetségeseit gyakran vérig sértő kijelentései a saját embereit is annyira aggasztották, hogy többen közülük kijelentették, soha többet nem szabad megengedni, hogy Trump újra hatalomra jusson.
Bob Woodward, a Watergate-botrányt kirobbantó újságíró három és fél könyvet írt az utóbbi években Trumpról (az utolsóban Biden kormányzásával párhuzamosan vizsgálta tevékenységét). Ezen utolsó, War című könyvének végén összeszedte, kik mondták azt, hogy az USA jövőjét alapjaiban veszélyeztetné Trump újraválasztása. A felsoroltak kivétel nélkül olyan magas rangú politikusok és katonai vezetők, akiket maga Trump nevezett ki, és akik egyébként elkötelezett republikánusok: egy külügyminiszter, a hadsereg parancsnoka, két hadügyminiszter, két nemzetbiztonsági főtanácsadó, egy elnöki kabinetfőnök és az alelnök is köztük van. Szerintük
Trump megbízhatatlan, aki mérlegelés nélkül, indulatból dönt, a szakértők véleményére nem ad, egy oldalnál hosszabb szöveget képtelen elolvasni, figyelme a legfontosabb megbeszéléseken is csapong, és szívesebben tájékozódik tévéműsorokból, mint a nemzetbiztonsági szervek jelentéseiből.
Mark Milley, aki az USA hadseregének legmagasabb rangú katonája volt Trump alatt, azt mondta, ha Trumpon múlt volna, akkor legalább kétszer atomháború tört volna ki a kormányzása alatt, Észak-Koreával, illetve Kínával is. Utóbbit állítása szerint személyesen akadályozta meg, amikor 2020 januárjában felhívta telefonon a kínai néphadsereg főparancsnokát, hogy megnyugtassa, az USA nem akar Kínára támadni. Milley attól tartott, hogy Trump az elnökségét egy háborúval akarja meghosszabbítani 2019-es választási veresége után, és a kínai elhárítás erről értesülve megelőző csapást készített elő az USA ellen.
Trump és a hozzá lojális politikusok viszont arra emlékeztetnek, hogy Trump egyetlen új háborút sem indított, és a vezetésével tárgyalták ki az afganisztáni kivonulást is...
...Az azóta eltelt négy évben viszont Donald Trump lényegében teljesen saját képére szabta a Republikánus Pártot, amiben már eleve kevés vállalkozó szellemű nagy öreg maradt, aki megpróbálná féken tartani. Miért is próbálnák, ha ez mostanra politikai öngyilkossággal ér fel. Olyan nevek tűntek el a süllyesztőben, mint Liz Cheney, a már Richard Nixon óta republikánus elnököket szolgáló, az idei választáson Kamala Harrisre szavazó Dick Cheney lánya, csak mert szembe mert szállni Trumppal.
Trump új kormánya így már lojalistákból, politikai akarata megvalósítóiból áll majd, akik nem fognak ellentartani szeszélyeinek és legrémisztőbb ösztöneinek. Ahogy a képviselőházban és a szenátusban is egyre többen ülnek, akik közvetlenül Trumpnak köszönhetik karrierjüket, vagy eleve az ő ihletésére léptek politikai pályára. Tévedés tehát abból kiindulni, hogy mi volt, illetve mi nem történt Trump első elnöki ciklusában. Ami akkor nem történhetett meg, most már megtörténhet, mert nincs aki ellenállna Trump legvadabb ötleteinek.
Vad ötletből pedig akad jó pár, elég, ha csak kampánya legfőbb ígéreteit vesszük. Trump programjának két kulcspontja a védővámok és az illegális bevándorlás volt. Előbbiben tízszázalékos általános védővám bevezetését tervezi, Kínával szemben pedig „akár 60 százalékosnál is nagyobb” büntetővámét is. Trump felfogásában ezt a vámot az Egyesült Államokba exportálók fizetnék meg, valójában az importált termékek ára ugrana meg, ami új lendületet adhat az amúgy mostanra már visszaesett inflációnak. Lehet ugyan azzal érvelni, hogy ez fellendítheti a belföldi termelést, de az eleve azért esett vissza, mert csak drágábban tudja előállítani ezeket a termékeket, vagyis a drágulás így is, úgy is garantált.
Gazdasági hatásaiban még drámaibb lehet Trump másik bőszen hangoztatott kampányígérete, 25 millió illegális bevándorló deportálása. Ez azon túl, hogy logisztikailag mennyire kivitelezhetetlen és költséges – az Amerikai Bevándorlási Tanács think-tank elemzése szerint több száz új őrizetes központot kéne felépíteni, 25 millió ember deportálása pedig önmagában 500 milliárd dollárba kerülne –, tragikus gazdasági következményekkel járna. Ha tetszik, ha nem, az illegális bevándorlók rendkívül fontos szereplői az amerikai gazdaságnak, eltávolításuk teljes szektorokat bénítana meg. Például az élelmiszer-termelést, vagy éppenséggel az építőipart. Vagyis hiába kampányolt Trump leendő alelnöke, J. D. Vance pont azzal, hogy a lakhatási válságot is enyhítené az illegális bevándorlók kipaterolása, az építőipar bedőlésével pont az új lakások építése bénulna meg teljesen.
A pártokon felüli közgazdasági kutatóintézet, a Peterson Institute for International Economics szeptemberi elemzése szerint már 8 millió bevándorló kitoloncolása is 5,1 százalékponttal csökkentené a foglalkoztatottság mértékét az Egyesült Államokban, és 6-7 százalékos visszaesést okozna az ország GDP-jében.
A javaslat embertelenségéről nem is beszélve. Az Egyesült Államok törvényei szerint az ország területén születettek automatikusan amerikai állampolgárok a szüleik állampolgári státusától függetlenül. Vagyis az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodók kitoloncolása családokat szakíthat szét. A Pew Research felmérése szerint 4,1 millió amerikai családban élnek vegyesen legális és illegális státusúak, ennyi családot szakítana ketté Trump terve, ha valóban meg is valósítanák.
Bár az amerikai választókat az ukrajnai háború kérdése kevéssé érintette meg, és nem ez befolyásolta a döntésüket, Magyarország földrajzi helyzetéből nézve Trump erre vonatkozó tervei is aggályokat ébreszthetnek. Már akiben, persze, hiszen Orbán Viktor és kormánya mindent egy lapra feltéve sorolt be Donald Trump mögé, akiben a béke követét látják. Trump valóban szereti hangoztatni, hogy már beiktatása előtt, megválasztása után pár napon belül békét teremtene Ukrajnában, de terve részleteit még nem fejtette ki. Márpedig a harcok jelen állása, az orosz erők lassú, de módszeres előrehaladása közben nehéz olyan békét elképzelni, amiből ne Vlagyimir Putyin kerülne ki győztesen, nem járna ukrán részről területek feladásával.
Nehéz olyan jövőt elképzelni, amiben egy ilyen kimenet ne bátorítólag hatna Putyinra, akinek nem titkolt célja az orosz érdekszféra szovjet időket idéző restaurációja. Ukrajna lerohanása előtt nyíltan megfogalmazta azt a követelését, hogy a NATO hadereje húzódjon vissza a keleti tagállamok felvételét megelőző vonalai mögé, lényegében feladva az egykor kommunista uralom alá eső európai területeit. Köztük Magyarországot is.
Az ukrajnai háború következtében a NATO amúgy revitalizálódott, megerősödött, két új taggal bővült. Az európai országok is felfuttatták hadászati kiadásaikat, fegyverkezésbe kezdtek. De Trump első elnöksége alatt, és azóta is többször nyilvánvalóvá tette ellenszenvét a katonai szövetséggel szemben, amely így újra válságba kerülhet. Mert hiába az európai tagállamok növekvő kiadásai, a NATO továbbra is a világ legnagyobb és legmodernebb haderejére, az amerikaira támaszkodik képességei javában.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.06.
...Az emberiség közös produkciója Trump, Orbán, Putyin és a többiek. A közösségi média, az uszítás, a pénzéhes tulajdonosok, a fasiszta titkosszolgálatok játékszerévé vált, az emberek tömeges agymosásban részesülnek. Az igazi sajtó szerepe csökkent, amihez maga a sajtó is hozzájárult, azt gondolva, hogy erősítenie és használnia kell ezt a nyilvánosságot.
Lehet hibáztatni az amerikaiakat, de megtörtént ez már egyszer Németországban is, most még nagyobb lendületet kap az európai szélsőjobboldal, amely eddig is a hatalom kapujába jutott. A magyaroknak van a legkevesebb alapjuk arra, hogy amerikaiakra mutogassanak, mert náluk ez sokkal könnyebben végbement, és még Trumpot is segítették.
A világ demokratáinak egymás becsmérlése helyett össze kell fognia, mert végveszélybe került a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok. A polgárháborút és a világháborút csak úgy lehet megúszni, ha nem állnak ellent. Ezt pedig sokan felismerik majd, ami borzalmas következményekkel fog járni. Meg kell húzni a határt, s ellene kell állni a szörnyetegeknek.
Ma tartják az Egyesült Államokban az elnökválasztást, így nemsokára eldől, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump kerül a világ vezető nagyhatalmának elnöki székébe! Maratoni választási eredményváró műsorunkban az ország legfelkészültebb elemzőivel követjük a fejleményeket!
- Kedden elérkezett az amerikai elnökválasztás napja, eldől, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump lesz a következő elnök.
- Több mint 77 millió amerikai már előzetesen leadta a szavazatát.
- A két jelölt az utolsó napokban sorra járta a mindent eldöntő hét csatatérállamot.
- Trump hétfőn Észak-Karolinában, Pennsylvaniában és Michiganben kampányolt, Harris több kampányrendezvényt is tartott Pennsylvaniában, ahol Oprah Winfrey, Lady Gaga és Katy Perry is megjelent.
- Donald Trump és JD Vance már leadta a szavazatát, Kamala Harris pár napja levélben, Tim Walz pedig a korai szavazás lehetőségével élve, két hete személyesen szavazott
- Kövesse velünk élőben a szavazás napját és éjszaka az eredmények alakulását! Szerdán reggel élő Elektor műsorunkban is elemezzük az eredményeket...
Kedd éjszaka zárul a 2024-es amerikai elnökválasztás, a potenciális eredményekről és a Biden-kormány négy évéről beszéltünk a Portfolio Checklist választási különkiadásában Virovácz Péterrel (https://www.portfolio.hu/szerzo/virov...) , az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, valamint Szabó Ákossal, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Mit várhat az USA illetve Magyarország egy Trump illetve egy Harris elnökségtől? Merre megy a forint? Ezeket elemzi Büttl és Pogátsa, akik még tippelnek is a végén.
Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják. Felhívnánk a figyelmet, hogy az arborétum területének megőrzése a campus adottságai miatt igen nehezen egyeztethető össze bármilyen épület esetleges értékesítésével.
Zsúfolásig megtelt ma kora délután a K épület díszterme a MATE Gellért-hegyi campusán, ahol arra ígért választ az egyetem vezetése, mi lesz a hazai kertész- és tájépítészképzés fellegvárával és a legendás arborétummal, Buda egyik legértékesebb zöldterületével.
Gyuricza Csaba rektor beszédét azzal vezette fel, hogy a szokatlan műfajú rendezvényt, a sajtónyilvános állománygyűlést azért hívták össze, mert a megjelent álhíreket szeretnék szétoszlatni. A rektor utána külön is válaszolt az újságírók kérdéseire. A kuratóriumot vezető Csányi Sándor nem mutatkozott.
Néhány határozott vállalás elhangzott a rektor részéről, amit érdemes rögzíteni, és az is kiderült, milyen irányban gondolkodnak a jövőről. Ennek ellenére messze nem lett kristálytiszta a helyzet, sőt legalább annyi kérdés maradt nyitva, mint amennyire választ kaptunk. A 444 a múlt héten írta meg, hogy a hozzájuk eljutott információk szerint a campus felső részét, vagyis a Ménesi úttól északra eső területet a tulajdonos egyetem átadná a fenntartó kuratóriumnak, amelyik értékesítené azt. Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője korábban egy videót tett közzé, amin arról beszélt, hogy értesülései szerint az egyetem dolgozói több épület kiürítésére utasítást kaptak. Hozzánk is eljutottak több forrásból az elmúlt hetekben hasonló pletykák, amelyek döntően arról szóltak, hogy az egyetem a Felső kert értékesítéséből finanszírozná az Alsó kertben álló, megmaradó oktatási épületek felújítását. Az információk hitelességét azonban nem tudtuk ellenőrizni...
NÉPSZAVA Szerző: P. L., Á. Z., Sz. Zs., M.A. 2024.11.05.
Az Egyesült Államokban keleti parti idő szerint hajnali 5-kor nyíltak az első szavazóhelyiségek, de nemcsak Kamala Harris és Donald Trump sorsa dől el, az elnökválasztás mellett ugyanis teljes képviselőházi és részleges szenátusi választást is tartanak. Az előbbin 435 képviselő, az utóbbin a 100-ból 34 szenátor sorsa dől el. A fő kérdés az, hogy Kamala Harris lehet-e az első nő, akit az Egyesült Államok történetében először elnökké választanak
Phil Mc Graw, aki a demokrata szavazóként ismert talkshow-műsorvezető, Oprah Winfrey mellől indult, Jake Paul youtuber és profi ökölvívó, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, a kétszeres Oscar-díjas színész Mel Gibson, a Mel Gibsonnál eggyel kevesebb Oscar-díjjal büszkélkedő, de finoman szólva sokkal jobb színész, Jon Voight, a kétszeres Oscar-jelölt James Woods, az egyetlen Oscar-díjjal sem rendelkező Dennis Quaid, a remélhetőleg semmilyen díjjal nem rendelkező Kevin Sorbo, a rapper Kanye West, a rocker Kid Rock, a rapper 50 Cent, a rapper Lil Wayne, akit Donald Trump az utolsó hivatalban töltött napján, 2021. január 19-én részesített elnöki kegyelemben, az UFC-vezér Dana White, a visszalépő elnökjelölt, Robert F. Kennedy Jr. az 1963-ban meggyilkolt demokrata elnök, John F. Kennedy unokaöccse, az 1968-ban meggyilkolt igazságügyi miniszter, Robert F. Kennedy fia, a Fox Newstól kirúgott műsorvezető, az Orbán Viktorral többször is interjút készítő Tucker Carlson.
Eközben Kamala Harrisre szavaz vagy szavazott szinte az egész amerikai szórakoztatóipar. Itt egy hevenyészett névsor:
Cher, Taylor Swift, George Clooney, Oprah Winfrey, Bruce Springsteen, Harrison Ford, Eminem, Ben Stiller, Jennifer Lopez, Julia Roberts, Madonna, Billie Eilish, Ricky Martin, Bad Bunny, Robert Downey Jr. és az Avengers-franchise több másik szereplője, az egykor republikánus kormányzó és akciófilmsztár Arnold Schwarzenegger, rajtuk kívül pedig az NBA csillaga, Le Bron James, két demokrata exelnöki házaspár, Bill és Hillary Clinton, illetve Barack és Michelle Obama, nem beszélve minden idők legjobb amerikai exelnökéről, az idén százéves Jimmy Carterről és Liz Cheneyről, a volt republikánus alelnök, Dick Cheney lányáról.
KLIKKT / TÍZ Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2024.11.05.
Nem látszik remény arra, hogy lezárulhat a kormány és az Európai Unió vitája a magyar felsőoktatás alapítványokba való kiszervezéséről. Az állampárt csak akkor hajlandó az igényelt, érdemi változtatásokat törvénybe foglalni, ha már megkapta az uniós pénzeket, amire Brüsszel persze nem hajlandó. Erről és a közoktatás további lezüllesztéséről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Deák Dániellel, az MTA doktorával, Bolgár György.
A Corvinus Egyetem kutató jogászprofesszora elmondta: a kormány először 2 évig nem reagált a sajátos egyetemi reformokkal kapcsolatos uniós bírálatokra és javaslatokra – majd küldött ugyan a reformokat ígérő elgondolásokat, de azzal a feltétellel, hogy azokat csak akkor lépteti életbe, ha már folyósítják az uniós támogatásokat.
Így nem lehet mód arra, hogy a magyar diákok újra megkaphassák a külföldi tanulásukat szolgáló Erasmus-ösztöndíjakat, a kutatók pedig a Horizont-program támogatásait. Ezért további lemaradásra kell számítanunk a nemzetközi oktatási és kutatási színvonaltól.
Könnyen lehet, hogy magyar idő szerint szerda reggel már tudni fogjuk, ki lett az Amerikai Egyesült Államok elnöke; és még ha a felméréseknek megfelelően szoros lesz, és meg kell várni a szavazatszámlálások végét, akkor is számos megállapítást tehetünk majd az esélyekről. De hogy nézett ki az utolsó 24 óra, kire szavaztak a csatatérállamok, milyen váratlan meglepetéseket lehet kiolvasni a választási eredményekből?
Szerda reggel az Elektor élő adásában összefoglaljuk, mi történt az éjjel és történik éppen Amerikában: ebben segítségünkre lesznek a Választási Földrajz szakértői, Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás, a Telex külpolitikai szerkesztője, Király András, valamint a műsorvezető, Csurgó Dénes.
Az Elektor korábbi részeit pedig ajánljuk visszanézésre, amivel betekintést nyújtunk, mi minden történt az elmúlt pár hónapban, és az amerikai közélet legfontosabb témáit, kérdéseit is elemeztük:
2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.
November 5. az amerikai elnökválasztás hivatalos dátuma, azonban friss adatok szerint közel 75 millió amerikai a szavazás napját megelőzően voksolt levélszavazat vagy korai szavazás útján.
Ennek köszönhetően már a szavazás napja előtt számos téves információ keringett az interneten állítólagos választási csalásokról.
A 2020-as választás utóélete és a Capitolium ostroma után sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen hatása lesz a választások tisztaságát megkérdőjelező dezinformációnak az amerikai társadalomra, különösen abban az esetben, ha Donald Trump veszít.
Idén már november 5. előtt elterjedt az USA-ban egy hamisított videó arról, hogy haiti lakosok személyi igazolványaik másolatával Kamala Harrisre szavaztak több georgiai megyében, egy másik pedig arról, hogy egy választási alkalmazott megsemmisítette a Donald Trumpra leadott voksokat tartalmazó levélszavazatokat a pennsylvaniai Bucks megyében.
A hatóságok mindkét videót egyértelmű hamisítványnak nevezték, az állítólagos haiti szavazókról kiderült, hogy nem szerepelnek a választói nyilvántartásban, az állítólag megsemmisített Trump-szavazatok pedig nem úgy néznek ki, mint a hivatalos szavazólapok.
Két választási csalást feltételező állítás magyar nyelven is megjelent.
- Az egyik szerint a csatatér államnak számító Pennsylvaniában 2600 hamis szavazatot találtak.
- A másik szerint egy kentucky-i szavazógépen nem lehetett Donald Trumpra szavazni.
Ez a két állítás a fenti példákkal ellentétben olyan esetekről szól, amikben a választási szervek valóban folytattak vizsgálatokat.
Azonban az állítások tévesen mutatják be a történteket. Valójában sem Pennsylvaniában, sem Kentucky-ban nem volt szó hamis szavazatokról, ahogy arról sem, hogy valaki ne tudott volna az általa támogatott jelöltre szavazni...
OPCIÓ PODCAST / SZABAD EURÓPA Szerző: SZABAD EURÓPA 2024.11.05.
A KSH friss adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a magyarországi földgázfogyasztás 5,5 milliárd köbméter volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben mért, 20 százalékot meghaladó gázfogyasztás csökkenést újabb 5 százalékkal megtoltuk. Az újabb oroszországi látogatást tevő Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az orosz állami médiának azonban azt nyilatkozta, hogy a hosszú távú szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméteren felül, további orosz fölgázmennyiségeket vásárolunk. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? - Ezt kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.
Kedden tartják az amerikai elnökválasztást, amin a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül dönthetik el az amerikai választók, hogy ki legyen az Egyesült Államok új elnöke. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az amerikai választási rendszerről, kik azok az elektorok, hogyan dől el, hogy ki lesz a nyertes, és azt, hogy várhatóan mikorra lesz meg a végeredmény az egyes államokban.
Mennyi elektori szavazata van egy államnak?
Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri az elnökválasztást, akire országosan a legtöbb amerikai szavazott, hanem egy egészen egyedi módszert, az úgynevezett elektori rendszert alkalmazzák. Ahogy azt a neve is mutatja, az Egyesült Államok több állam szövetsége, és arról, hogy ki legyen az elnök, valójában az államok döntenek. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk melyik jelöltre szavazzon.
Minden államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az úgynevezett elektori szavazat. Az ötven államnak (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosnak) összesen 538 elektori szavazata van, és az a jelölt nyer, aki ezeknek több mint a felét, azaz legalább 270-et megszerez.
Arról, hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van az elnökválasztás végkimenetelébe, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több szavazata van. Egészen pontosan annyi, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban, az előbbi pedig a lakosok számán múlik, utóbbiból minden államban kettő van. A legtöbb Kaliforniának (54), és Texasnak (40) van, míg a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut.
48 államban a „győztes mindent visz” elve működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson. Így 2020-ban Kaliforniában hiába szavazott több mint hatmillió ember a republikánus jelöltre, Donald Trumpra, az állam összes elektori szavazatát a demokrata jelölt, Joe Biden kapta meg. Ugyanígy Texasban Biden hiába szerezte meg a voksok több mint 46 százalékát, az állam mindegyik elektorát Trump kapta.
Két államban, Nebraskában és Maine-ben más rendszert alkalmaznak. Az amerikai törvényhozási választásokon a szenátorokat állami szinten választják, az ezek után járó két elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. A képviselőket választókerületekben választják. Maine-ben, ahol két ilyen kongresszusi körzet van, és Nebraskában, ahol három, az ezek után járó elektori szavazatokat a körzet eredménye alapján osztják ki. Vagyis ezekben az államokban elképzelhető, hogy mindkét jelölt szerezzen elektorokat, ahogy az most is valószínű a felmérések alapján...
